Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-25 / 20. szám
TANUÄR 25. Halálra ítélték a sásdi gyermekgyilkosokat ' Háromnapos tárgyalás után jenieken délután hirdetett íté letet a megyei bíróság Valcsek Magdolna és Török Antal sás di lakosok ügyében. Az ügyész két és félórás vádbeszédével ért véeet a bizonyítási eljá-ás A vád: különleges kegyetlenséggel. előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés. Alfa* Indokból... Amikor Török Antal voJit ír 4 "öcsi lakos elvált feleségétől a bíróság ötéves kislányukat az apának ítélte. Bír Török Antal anyja vállalta volna Sárika nevelését havi 400 forintért. Török és új élettársa. Valcsek Magdolna inkább magukkal vitték a kislányt Sásdra. hogy ne keltljen fizetniük Sárika egy hétig lakott csak rendes szobában, emberi körülmények között. Azután k-került a szabadkéményes, füs'ölő helvi<égbe és haláláig nem feküdt áeyban Ennek a kislánynak pusztulnia kellett a szobából, az ágyból, később az életből is. A kislány — mi- e’őtt hozzá iuk került volna — jói táplált, kövér gvermek volt. amikor meghalt, egy csontvázat temettek el. Valcsek Magdolna éheztette Sárikát. Török Antal pedig semmit sem tett ennek megakadályozására, Sokszor a tanúk et»**ék a gyermekét... Gergely: Szerelőként dolgoztam az udvarban és gyakran láttam a kislányt. Tudtam hogy éhezik, ezért egyszer adtam neki mákoskai á- csot. Mohón ette volna, de icHŐtit Valcsek Magdolna és Sárika eldobta a mál-oskalá- csot nehogy meglássa. Ké -óbb — mikor Valcsek távozott — megkereste és megette az eldobott kalácsot... Külön fi» kegyetlenséggel... Hideg vfzben fürdették a gvemket. hogy fizikailag minél előbb meg'emmi'f*sék Bea'gélenként — még október- bed is — a kútról hozott vízben kellett sokszor egv órát is ülnie. Az „édesapa" húzta a vizet és azt mondta: „Kár a tüzelőért, amivel rregmele- gí*se!” Sárikát hajnalban felkötötték és kizavarták az ud varra, ‘ahol didergőtt. A nap- jrp húzódott, kérést» a meleget. Néha az udvarban dolgozó szerelők szánták meg... 3aIogh: ..Amikor reggelenként munkába mentem. Sárika* már ott találtam az udva ron. Didoreett. fázott, ezért tüze* raktunk neki és odahívtuk melegedni.. Sárikát folyamatoson, rend- Bzeresen ütötték azzal a szándékkal. hogy fizikailag meg- se’Tim.ícftsélk Egvszer Valcsek Magdolna paoucsát el’örte Sá rikán Török főz/tkanál'al. szíjjal. kézzel bántalmazta, has- barú"ta Igv történ* ez október 25-én az esti órákban is. T>ök hazajött és Sárika hoz- záb'ijt. hogy játsszon vele. Fzere*etne vágvott. Török pofozni kezdte majd olyan ütést mért a gyerekre, hogy nekiesett a konvhsszrkzénvnek. F-uuán hasbarúgta. maid a té-dőnp fek*ette és Valcsek M-zdnlna papucsát szétverte Sá-ti^n Korábban is súlyosain b'rtalmaz+ák Sárikát... Varga Mihályné: „Amikor bementem az udvarra, láttam, hogy egy jól öltözött, kifejtett szájú, szőke nő bottal veri a kislányt. Vagy tíz ütést számoltam meg”. Bíró: Hogyan nézett ki a kislány? Varga Mihályné: „Nem lehet szavakkal elmondani a kis lány külsejét, azt látni kellett volna, nagyon elszomorító látvány volt”... Előre kitervelten... Október 27-e volt a kritikus nap. Sárika már halálos beteg volt. Nem evett, nem ivott, szédült, gömyedten járt. És mégis, aznap este ts Török Antal és Valcsek Magdolna kiküldték aludni a huzatos, hideg kamrába Török ekkor már szólt élettársának, hogy .. „érzem, a gyerek ma m g- hal”. Később pedig... „be kellene hozni a szobába” és kiment Sáriákáért. Nem hozta be. hanem felrázta a haldokló gyereket, megfogta a kezét és beráncigálta a konyhába. Még ekkor sem fektették ágyba. A katonaköpenyre fektették a konyha kövezetén. Aztán lefeküdtek — aludni. . Reggel hatkor látták, hogy a kislány meghalt, csak ekkor és csakis alibiként megmosdatták, vasalt pizsamát adtak sovány testére és fehér ágyba fektették. A két vádlott ezután is közömbösen viselkedett. Molnár Ferencné: „Akkor én az igazgatási előadót helyettesítettem a sásdi tanácson és bejött Török. Mosolyogva jelen'ette. hogy a kislány, sajnos meghalt...** Még utolsó útjára sem kisérték Sárikát. Idegenekben több részvét volt iránta, mint az apjában. Valcsek Magdolna és Török Antal a temetés helyett hazamentek, majd a rendőrségre indultak, hogy magyarázkodjanak: ök nem vétkesek semmiben. A két vádlott különleges kegyetlenséggel követte el tettét. Sárikán a boncoláskor számos kül- és belsérelmi nyomat találtak. halálát pedig májrepedés, belső vérzés okozta. Előre kitervelten dolgoztak. Egy alkalommal Valcsek Magdolna megemlítette, hogy „az orvosnő tudna adni olyan injekciót Sárikának, amitől meghalna”. Aljas indok hajszolta őket, hogv megszabaduljanak a gyermeknevelés terhétől, a kiadástól ezért vették magukhoz Sárikát, pedig másutt jó helye lett volna. Társadalmi veszélyessége is nagy a két vádlott cselekedetének. Aljas szándékuk megvalósítása érdekében több hónapion át kegyetlenül bántak egy ö'éves gyermekkel, aki — az orvosi vélemények szerint is — már fásult lett mindennel szemben. Ax ítélet Amikor az ügyész vádbeszéde végén feltette a kérdést: van-e helye az ilyen embernek társadalmunkban? — a hallgatóság egyhangúan felkiáltott: Nincs! Nem lehet! Az ügyész ezután mindkét vádlottra a halálbüntetés kiszabását kérte. A megyei bíróság Valcsek Magdolna elsőrendű vádlottat és Török Antal másodrendű vádlottat különös kegyetlenséggel. előre kitervelten. aljas Indokból elkövetett emberölés bűntettében bűnösnek mondta ki és ezért össz- bünte*ésként mind a két vádlottat halálra ítélte. Gáldonyi Béla Minden megfelelő jelentkezői fnlirnCTUol; Tudnivalók a középiskolai és szakmunkás- ic" V LoZíIILIIl tanulói felvételek w/ rendjéről A Dunántúli Napló január 19-i számában ismertette az 1964. évi Pá.yavá'asz'.ási Tájékoztató megjeenését. Mivel a tájékoztató készítésének időszakában még nem volt ismeretes a művelődésügyi és a munkaügyi minisztereknek az 1964/1965. tanévi iskoláztatást, illetve a szakmunkástanulóképzésre je'en'ikezők felvételi rendjét szabályozó utasítása, ezért úgy gondo’om. ho"v a páyavá'asztásban érdeké" tek szívesen veszik, ha az utasítások legfontosabb részelt a sajtó nyilváno^ágán keresztül is ismertetjük. Minden ielen'beiőt fe'vesznek A 101/1964. Mü. M. és a 103/1964. M. M. számú utasítások előírják, hogy a tanulmányaikat eredményesen folytató és tovább'anu’ésra jelentkező valamennyi általános iskoai tanu’ót fel kell venni valamelyik középiskolába., v. szakmunkástanuló iskolába Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a középfokú oktatás minden jelentkező részére lehetséges lesz. Az egyes iskolatípusok fe’vételi kapacitásától és az oda jelentkezők számától függően számítani kell azonban arra, hogv telítettség esetén a jelentkezőt az elsősorban választott közénisko’á- ból másik középiskoába irányítják. A középisko’ákban fe'vételi vizsga általában nincs, kivéve a művészeti gimnáziumot és azokat a technikumokat, ahol 100 százalékos túlje’entkezés van. Az utasítások ismertetik a jelentkezési lapot, melyet a jé'entkezőknek az iskolában kell kitölteniök és azt, hogy minden tanuló csak egy jelentkezési Lapot állíthat ki. Két isko'át tüntessenek feli Nagyon fontos tudni, hogy azok. akik valamely szakközép sko’ába vagy technikumba jelentkeznek az iskola neve me ’c a választott szakmát, illetve szakot is tüntessék fel, továbbá, horv második he1 yen — átirányítás szűk sésesséséré számítva — égv gimnáziumot vagy szakmunkástanuló Iskolát kell megnevezniük. Mivel a eimnáz’um: képzés tasosított. gimnáziumi jelentkezésnél is fel ke'i! tüntetni a választott tagozatot. A választható tagozatokat a helyi Pá’vaválasztási Tájékoztató egyébként részletesen ismerteti. A most ha+ályos rendszer sok utánjárástól kímé’i meg a oá'vavá’asz*ókat és az i"ko- ’ártatást lebonvo'ftö szerveket is. Ez a gyakorlatban ú"v valósul meg. ho?v a jelentkezési lapon első hetven feltüntetett isko'a — saiát te’Pettsé- s?e eserén a 'anot beküldő isko'a egv'deiű értesítése me'- ’ett. a második helyen feltüntetett közép- vfYTV szakmunkást an u’ó Hko'ába küldi el. így a tanu'ók Wiv'd úton tudomást szerezhetnek a fe’vé- te’i v:7.s"ától fn"oet’enüJ is a kívánt felvételről van e’uta- s(‘ás esetén a második helven fpit"mte*ett tsko’ábin való továbbtanulás gondolatával megbarátkozhatnak, Előieayrés SOPRONBAN JÁRTAM , DUNANTTIJ "NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranva megvet Bizottsága es a megyei tanács lapja IFSRZerkeRZtft Vasvári Ferenc Szerkéz« Pécs. Hunyadi Fános u II Telefon 15-33. 15-33: 17 óra után' 80-11. Belpolitikai rovat 11-68. Kiadta* á Baranya megyei Lapkiadó Vállalat poi^iós kiadó Braun Károly K1~ ^hivatal Péog Hunyadi u. iJ r°Won • 15-3? 15-33 50-00 P<:CS! SZTKFA NYOMDA p/.'te lrá<*cv Mihály u 10 ’SS reriesztl a M^evar Posta fifi7n hotvl postahivatalok ná1 és k^bpsftfiknél *ifi i h^n^nrn tj.— gS • *5 054 A világ egyik legrosszabb haliászlevét kétségkívül Győr ben főzik, a Víg Hajósban. Aki innen kijön, az többé nem víg. Az dühös. A halnak moslékíze van, a leve pokoli erős, azt azonban nem a paprika okozza, hanem a magyarbors. Ez az egy különben, amit nem sajnálnak a vendégtől. A tiszta asztalterítőt például rühellik már. Rontja a helyiség hírnevét. Egy vig hajós csak a mocsokban érzi jól magát. A halászlé színe különben olyan, mint az öt év óta használt, kifakult viharkabáté. Sopronban is rossz a halászlé, de közel sem eny- nyire. A színe olyan, mint az új viharkabáté, és a bors is hiányzik belőle. Paprika az van benne, és az mértéktelenül erős is, hogy elnyomhassa a halászlé eredendően gyenge ízét Ez azonban nem is olyan lényeges. Mert Sopronban van azért más is. Megyünk a városba. Kora reggel van és álmosak vagyunk. Bisztrót keresünk. Elfogunk egy öreg sopronit. Kérdezzük: hol lehet itt kosztolni? —- Mit akarnak enni? — Ehen halunk! Mindegy. — Szeretik a jó bogrács- gulyást? ... Akkor menjenek el a bográcsgulyás-vendéglőbe! Elmentünk. Két udvaron mentünk át. A ház régi, barokk épület. A bejáratnál a felírás: Alapítva 1775. Színes üvegablakok, kényelmes, otthonos hely. meleg, bolyhos hangulat, jó kiszolgálás és bográcsgulyás kultusz. Kis, forrón kihozott bográcsok, külön tányéron piros cseresznyepaprika és valóságos áhítat. A pincér mintha szénái tást végezne. Az íz ragyogó! Izköltemény! loszios fehér kenyér. A végén a pincér odajön és megkérdi: — Hogy ízlett kérem? Semmiség az egész. De ha mégegyszer visszamegyek Sopronba és napestig kószálok ebben a kedves városban, akkor, ha ' megéhezek, megint fölkeresem a bográcsgulyás-vendéglőt. Amint hogy fölkeresem a Várkapu- presszót, ahol azt a csodálatos feketét ittam, és ahol az a sok, pompás fiatal olyan kulturáltan táncolt, hogy az emléke még ma is bennem zsong. És fölkeresem az Iker- Kovácsot is, aki maszek ugyan, de akit már Győrben és Pesten is úgy emlegettek, hogy ha jó bort akarok inni, akkor menjek el hozzá. Igazuk volt! Sopronban máshol is van jó bor, a kékfrankos kultusz itt erős, de ilyen sehol sincs. Lila a bor színe, mint a hipermangáné. Egy pohártól szomorú lesz az ember, kettőtől helyre- billen, háromtól emelkedett és négytől derűs, (öttől nem tudom mi, mert azt nem próbáltam már). Ez a derű azonban sok mindenért kárpótolt. Azért is, hogy a szállásunkkal baj volt. És most mindörökre ösz- szefonódott bennem a város gyönyörű látképe, barokk és román házai, hangulatos, meglepetésekkel teli kis utcái, pezsgő és mégis kissé álomszerű vontatott élete, a hűvös és éles levegő, a kristálytiszta, a nekünk olyan szokatlanul tiszta utcák képe a bográcsgulyással, a másik vendéglő hagymásrosté- lyosával és az Iker-Kovács kékfrankos borával. Ne nézzenek le érte! Amit elém tesznek, megeszem. Vagy válogathatok, vagy mindegy. Nincs az az üzemi, laktanyai koszt, amit eddig meg ne ettem volna. A jövőben is megeszem. Néha azt sem tudom, mit. De nemcsak épület- és zenekultúra van, hanem a terített asztalé is. Ez is fontos! Pécsnek szép a környéke. Soproné is. Pécs is szép város, Sopron is. A terített asztal örömeiből azonban ide nem sok jutott. Nincs egyetlen egy kiskocsma, ahol jó pécsi cirfandlit mérnek. Soha, sehol az országban még nem hallottam, hogy Pécsen pompás, semmi máshoz" nem hasonlítható halászlét, Tettye-tálat, vagy Arany kacsa-túróscsuszát ettek. — Tudod, menj le a vasútállomás felé, találsz egy kis vendéglőt. Ott ihatsz abból a jó pécsi sörből, amit az egész országban egyedül csak ott mérnek. Azt hallottam, hogy a sörgyáruk csak nekik csinálja. Nem, itt ilyesmi nincs. Sopronban még a saláta is más, mert kifliburgonyából csinálják. Nem nagy dolog, de enél- kül nem teljes ez a város. Szép a Mecsek, szép az Olimpia, sehol sem főznek rosszul, de ahova egy vendéget úgy el lehetne vinni, mint mondjuk Baracskán a halászcsárdába, vagy Sopronban a bográcsgulyás vendéglőbe, ahol a terített asztal összekapcsolja a vendéggel ezt a várost, az itt hiányzik. Pedig de jó lenne! Nem az ennivalóért, hanem a hangulatért. SzSllősy Kálmán A minis7.teri uta*f*á*ok von - dokkodnak arról is: hogy a középiskolából végiem elutasított vagv a szakmunkás iskolába fel nem vett tanulók ieénve — ha nem is az eredeti e'.kéo- 7eiés szerint — a müvelödés- ügvi és a munkaügyi osztá- "yok megfe'e'ő egviittműködé- se eredménvekánt isko’ai oót- fe'vAtéi. másik ioar*snu’ó iskoláiig irányítás, stb. útján mo"oldódjc»n. Mint az osztályfőnökök, — mint a szakmunkástanuió- kén7ésre ie'en.tkező érd-kelt fiatalok f;gve'mAbe aján’om. hogv azoknak, akik mnriialá- rozott munkáltató (vá'la’at. ktsz. kisiparos, stb.) ipari ta- nu'óí akarnak lenni, a jelentkezési lat» e'ójeevzési rovatát a munkáltatóval alá kell Íratni. A Pá’vavá'asztásí Tájékoztatóban is ismertettük, hogv a s7akmunkás'tanu'ő helyet minden jelentkező saját maga biztosítja (keresi mcgl ezért kívánatos az, hogy a jelentkezők a jelentkezési időszak ; alatt már ebben a formában va'ósítsák meg a jelentkezésüket Határ’dők Elsősorban az Iskolák igazgatóira hárul a feladat, hogy a Jelentkezési lapokat az utasításokban megjelölt szervekhez (középiskolák, iparitanuló- iskólák) az előirt határidőn belül továbhítsák. Tájékoztató kiadványunkban is hangsúlyoztuk és ez alkalommal is feluvnám a figyelmet, hogy a jelentkezések iránya végleges elhatározásának és a jelentkezési lapok továbbküldésének jelenlegi időszaka meglehetősen szűkre szabott, főként azért, hogy az iskoláztató szerveknek, a művelődésügyi és a munkaügyi osztályoknak legyen idejük a jelentkezések elbírálására, a lapok esetleges továbbküldésére, a felvételi vizsgák lebonyolítására, illetve elutasítás esetén a koordinatív intézkedésekre. A fontosabb iskoláztatási határidőkkel kapcsolatban tájékoztatásként ajánlatos tudni, hogy — továbbtanulásra és S""k- munkástanulásra az iskolákban történő jelentkezések befejezése: február 15; — az iskolákból a jelentkezési lapok továbbküldése; március 1; — a felvételi vizsgák lebonyolításának befejező időszaka április 10., betelt iskolai férőhelyek esetén a jelentkezési lapokban a másodsorban megjelölt iskolához történő továbbítási időpontja: április 20; — a gimnáziumi, a kollégiumi, a. gép- és gyorsíró iskolákban való felvételek befejezése: április 30; — az elutasított tanulók lapjainak megküldése a művelődésügyi és munkaügyi osztályokra: május 15; — az elutasított tanulók részére a pótfelvételek befejezésének, illetve egyéb szakmunkásképzésre történő átirányítás befejező Időpontja: augusztus 15. Az utasítások szabályozzák a diák szociális juttatásokat is, ezeknek feltételeiről az osztályfőnökök részletes felvilágosítást adhatnak minden érdeklődőnek, magam részéről csupán annyit emelek 'ki, hogy az állami gondozottakat minden tekintetben előnyben kell részesíteni. A leendő munkáltatók és szakmunkásképzésre jelentkezettek részéről jó tudni, hogy az iparita- nuló-szerződéseket általános iskolát végzők számára március 1-től április 30-ig, érettségizett jelentkezők esetében pedig június 20-tól augusztus 15-ig kell lebonyolítani Orvoki vizsaálat A megelőző években a pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok zökkenőmentes helyi lebonyolítása sem voll megszervezve. Ettől az évtől kezdődően — az érdekelt egészségügyi szervekkel egyetértésben — az alkalmassági vizsgálatok lebonyolítását a Munkaügyi Minisztérium 500-as Iparitanuló-Intézet igazgatója ütemezi. Felhívom végül a figyelmet, hogy szakmunkásképzésre vidékről történő jelentkezéseknél a korábbi évek korlátozása — nehezen betölthető szakmák kivételével (építőipar, néhány vasipari szakma) — változatlanul fennáll, ezért a munkáltatóknak törekedn'ök kell arra. hogy a lányok minél nagyobb számban nyerjenek felvételt. Vörös Károly, a Pályaválasztási Tanács titkára (Búid fúr új Jllo hátion Megfelelő számú jelen tkező esetén az IBUSZ külön vonalot indít Pécs ről 1964. február 9-én a délelőtti órákban. — Vi sszaindulás Mohácsról a program befejezése után. részvételi díj 20,— forint. A megve egyéb helyeiről — kellő létszám esetén az IBUSZ pécsi Irodája k ü 1 ö n autóbuszt indít. 1964. f»iraír 2P-án, kedden és fannár 3('-án oiiiör ököa este 7 órakor Jámbor László érdeme« miivé«*, » findan^cfl X*Yam1 Operabál tagia verdégfe’lép'ével a . „ olm* 0*Sr*, ,, , r a Pécsi Nemzeti Színházban Rigoletto r
