Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

TANUÄR 25. Halálra ítélték a sásdi gyermekgyilkosokat ' Háromnapos tárgyalás után jenieken délután hirdetett íté letet a megyei bíróság Valcsek Magdolna és Török Antal sás di lakosok ügyében. Az ügyész két és félórás vádbeszédével ért véeet a bizonyítási eljá-ás A vád: különleges kegyetlen­séggel. előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés. Alfa* Indokból... Amikor Török Antal voJit ír 4 "öcsi lakos elvált feleségé­től a bíróság ötéves kislányu­kat az apának ítélte. Bír Tö­rök Antal anyja vállalta vol­na Sárika nevelését havi 400 forintért. Török és új élettár­sa. Valcsek Magdolna inkább magukkal vitték a kislányt Sásdra. hogy ne keltljen fizet­niük Sárika egy hétig lakott csak rendes szobában, emberi körülmények között. Azután k-került a szabadkéményes, füs'ölő helvi<égbe és haláláig nem feküdt áeyban Ennek a kislánynak pusztulnia kellett a szobából, az ágyból, később az életből is. A kislány — mi- e’őtt hozzá iuk került volna — jói táplált, kövér gvermek volt. amikor meghalt, egy csontvázat temettek el. Val­csek Magdolna éheztette Sári­kát. Török Antal pedig sem­mit sem tett ennek megaka­dályozására, Sokszor a tanúk et»**ék a gyermekét... Gergely: Szerelőként dol­goztam az udvarban és gyak­ran láttam a kislányt. Tud­tam hogy éhezik, ezért egy­szer adtam neki mákoskai á- csot. Mohón ette volna, de icHŐtit Valcsek Magdolna és Sárika eldobta a mál-oskalá- csot nehogy meglássa. Ké -óbb — mikor Valcsek távozott — megkereste és megette az el­dobott kalácsot... Külön fi» kegyetlenséggel... Hideg vfzben fürdették a gvemket. hogy fizikailag mi­nél előbb meg'emmi'f*sék Bea'gélenként — még október- bed is — a kútról hozott víz­ben kellett sokszor egv órát is ülnie. Az „édesapa" húzta a vizet és azt mondta: „Kár a tüzelőért, amivel rregmele- gí*se!” Sárikát hajnalban fel­kötötték és kizavarták az ud varra, ‘ahol didergőtt. A nap- jrp húzódott, kérést» a mele­get. Néha az udvarban dolgo­zó szerelők szánták meg... 3aIogh: ..Amikor reggelen­ként munkába mentem. Sári­ka* már ott találtam az udva ron. Didoreett. fázott, ezért tüze* raktunk neki és odahív­tuk melegedni.. Sárikát folyamatoson, rend- Bzeresen ütötték azzal a szán­dékkal. hogy fizikailag meg- se’Tim.ícftsélk Egvszer Valcsek Magdolna paoucsát el’örte Sá rikán Török főz/tkanál'al. szíj­jal. kézzel bántalmazta, has- barú"ta Igv történ* ez októ­ber 25-én az esti órákban is. T>ök hazajött és Sárika hoz- záb'ijt. hogy játsszon vele. Fzere*etne vágvott. Török po­fozni kezdte majd olyan ütést mért a gyerekre, hogy neki­esett a konvhsszrkzénvnek. F-uuán hasbarúgta. maid a té-dőnp fek*ette és Valcsek M-zdnlna papucsát szétverte Sá-ti^n Korábban is súlyosain b'rtalmaz+ák Sárikát... Varga Mihályné: „Amikor bementem az udvarra, láttam, hogy egy jól öltözött, kifejtett szájú, szőke nő bottal veri a kislányt. Vagy tíz ütést szá­moltam meg”. Bíró: Hogyan nézett ki a kislány? Varga Mihályné: „Nem le­het szavakkal elmondani a kis lány külsejét, azt látni kellett volna, nagyon elszomorító lát­vány volt”... Előre kitervelten... Október 27-e volt a kritikus nap. Sárika már halálos be­teg volt. Nem evett, nem ivott, szédült, gömyedten járt. És mégis, aznap este ts Török Antal és Valcsek Magdolna kiküldték aludni a huzatos, hideg kamrába Török ekkor már szólt élettársának, hogy .. „érzem, a gyerek ma m g- hal”. Később pedig... „be kellene hozni a szobába” és kiment Sáriákáért. Nem hozta be. hanem felrázta a haldokló gyereket, megfogta a kezét és beráncigálta a konyhába. Még ekkor sem fektették ágyba. A katonaköpenyre fektették a konyha kövezetén. Aztán le­feküdtek — aludni. . Reggel hatkor látták, hogy a kislány meghalt, csak ekkor és csakis alibiként megmosdatták, va­salt pizsamát adtak sovány testére és fehér ágyba fektet­ték. A két vádlott ezután is közömbösen viselkedett. Molnár Ferencné: „Akkor én az igazgatási előadót he­lyettesítettem a sásdi tanácson és bejött Török. Mosolyogva jelen'ette. hogy a kislány, saj­nos meghalt...** Még utolsó útjára sem ki­sérték Sárikát. Idegenekben több részvét volt iránta, mint az apjában. Valcsek Magdol­na és Török Antal a temetés helyett hazamentek, majd a rendőrségre indultak, hogy magyarázkodjanak: ök nem vétkesek semmiben. A két vádlott különleges kegyetlenséggel követte el tet­tét. Sárikán a boncoláskor számos kül- és belsérelmi nyo­mat találtak. halálát pedig májrepedés, belső vérzés okoz­ta. Előre kitervelten dolgoztak. Egy alkalommal Valcsek Mag­dolna megemlítette, hogy „az orvosnő tudna adni olyan in­jekciót Sárikának, amitől meg­halna”. Aljas indok hajszolta őket, hogv megszabaduljanak a gyermeknevelés terhétől, a kiadástól ezért vették maguk­hoz Sárikát, pedig másutt jó helye lett volna. Társadalmi veszélyessége is nagy a két vádlott cselekedetének. Aljas szándékuk megvalósítása ér­dekében több hónapion át ke­gyetlenül bántak egy ö'éves gyermekkel, aki — az orvosi vélemények szerint is — már fásult lett mindennel szem­ben. Ax ítélet Amikor az ügyész vádbe­széde végén feltette a kérdést: van-e helye az ilyen ember­nek társadalmunkban? — a hallgatóság egyhangúan fel­kiáltott: Nincs! Nem lehet! Az ügyész ezután mindkét vádlottra a halálbüntetés ki­szabását kérte. A megyei bíróság Valcsek Magdolna elsőrendű vádlot­tat és Török Antal másod­rendű vádlottat különös ke­gyetlenséggel. előre kitervel­ten. aljas Indokból elkövetett emberölés bűntettében bűnös­nek mondta ki és ezért össz- bünte*ésként mind a két vád­lottat halálra ítélte. Gáldonyi Béla Minden megfelelő jelentkezői fnlirnCTUol; Tudnivalók a középiskolai és szakmunkás- ic" V LoZíIILIIl tanulói felvételek w/ rendjéről A Dunántúli Napló január 19-i számában ismertette az 1964. évi Pá.yavá'asz'.ási Tá­jékoztató megjeenését. Mivel a tájékoztató készítésének idő­szakában még nem volt isme­retes a művelődésügyi és a munkaügyi minisztereknek az 1964/1965. tanévi iskoláztatást, illetve a szakmunkástanuló­képzésre je'en'ikezők felvételi rendjét szabályozó utasítása, ezért úgy gondo’om. ho"v a páyavá'asztásban érdeké" tek szívesen veszik, ha az utasí­tások legfontosabb részelt a sajtó nyilváno^ágán keresz­tül is ismertetjük. Minden ielen'beiőt fe'vesznek A 101/1964. Mü. M. és a 103/1964. M. M. számú utasí­tások előírják, hogy a tanul­mányaikat eredményesen foly­tató és tovább'anu’ésra je­lentkező valamennyi általános iskoai tanu’ót fel kell venni valamelyik középiskolába., v. szakmunkástanuló iskolába Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a középfokú oktatás minden jelentkező részére le­hetséges lesz. Az egyes isko­latípusok fe’vételi kapacitásá­tól és az oda jelentkezők szá­mától függően számítani kell azonban arra, hogv telítettség esetén a jelentkezőt az első­sorban választott közénisko’á- ból másik középiskoába irá­nyítják. A középisko’ákban fe'vételi vizsga általában nincs, kivéve a művészeti gimnáziumot és azokat a technikumokat, ahol 100 százalékos túlje’entkezés van. Az utasítások ismertetik a jelentkezési lapot, melyet a jé'entkezőknek az iskolában kell kitölteniök és azt, hogy minden tanuló csak egy je­lentkezési Lapot állíthat ki. Két isko'át tüntessenek feli Nagyon fontos tudni, hogy azok. akik valamely szakkö­zép sko’ába vagy technikum­ba jelentkeznek az iskola ne­ve me ’c a választott szak­mát, illetve szakot is tüntes­sék fel, továbbá, horv máso­dik he1 yen — átirányítás szűk sésesséséré számítva — égv gimnáziumot vagy szakmun­kástanuló Iskolát kell megne­vezniük. Mivel a eimnáz’um: képzés tasosított. gimnáziumi jelentkezésnél is fel ke'i! tün­tetni a választott tagozatot. A választható tagozatokat a helyi Pá’vaválasztási Tájékoz­tató egyébként részletesen is­merteti. A most ha+ályos rendszer sok utánjárástól kímé’i meg a oá'vavá’asz*ókat és az i"ko- ’ártatást lebonvo'ftö szerveket is. Ez a gyakorlatban ú"v va­lósul meg. ho?v a jelentkezé­si lapon első hetven feltünte­tett isko'a — saiát te’Pettsé- s?e eserén a 'anot beküldő is­ko'a egv'deiű értesítése me'- ’ett. a második helyen feltün­tetett közép- vfYTV szakmun­kást an u’ó Hko'ába küldi el. így a tanu'ók Wiv'd úton tu­domást szerezhetnek a fe’vé- te’i v:7.s"ától fn"oet’enüJ is a kívánt felvételről van e’uta- s(‘ás esetén a második helven fpit"mte*ett tsko’ábin való to­vábbtanulás gondolatával megbarátkozhatnak, Előieayrés SOPRONBAN JÁRTAM , DUNANTTIJ "NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranva megvet Bizottsága es a megyei tanács lapja IFSRZerkeRZtft Vasvári Ferenc Szerkéz« Pécs. Hunyadi Fános u II Telefon 15-33. 15-33: 17 óra után' 80-11. Belpolitikai rovat 11-68. Kiadta* á Baranya megyei Lapkiadó Vállalat poi^iós kiadó Braun Károly K1~ ^hivatal Péog Hunyadi u. iJ r°Won • 15-3? 15-33 50-00 P<:CS! SZTKFA NYOMDA p/.'te lrá<*cv Mihály u 10 ’SS reriesztl a M^evar Posta fifi7n hotvl postahivatalok ná1 és k^bpsftfiknél *ifi i h^n^nrn tj.— gS • *5 054 A világ egyik legrosszabb haliászlevét kétségkívül Győr ben főzik, a Víg Hajósban. Aki innen kijön, az többé nem víg. Az dühös. A hal­nak moslékíze van, a leve pokoli erős, azt azonban nem a paprika okozza, ha­nem a magyarbors. Ez az egy különben, amit nem sajnálnak a vendégtől. A tiszta asztalterítőt például rühellik már. Rontja a he­lyiség hírnevét. Egy vig ha­jós csak a mocsokban érzi jól magát. A halászlé színe különben olyan, mint az öt év óta használt, kifakult viharkabáté. Sopronban is rossz a ha­lászlé, de közel sem eny- nyire. A színe olyan, mint az új viharkabáté, és a bors is hiányzik belőle. Paprika az van benne, és az mérték­telenül erős is, hogy elnyom­hassa a halászlé eredendően gyenge ízét Ez azonban nem is olyan lényeges. Mert Sopronban van azért más is. Me­gyünk a városba. Kora reg­gel van és álmosak vagyunk. Bisztrót keresünk. Elfogunk egy öreg sopronit. Kérdez­zük: hol lehet itt kosztolni? —- Mit akarnak enni? — Ehen halunk! Mind­egy. — Szeretik a jó bogrács- gulyást? ... Akkor menje­nek el a bográcsgulyás-ven­déglőbe! Elmentünk. Két udvaron mentünk át. A ház régi, ba­rokk épület. A bejáratnál a felírás: Alapítva 1775. Színes üvegablakok, kényelmes, ott­honos hely. meleg, bolyhos hangulat, jó kiszolgálás és bográcsgulyás kultusz. Kis, forrón kihozott bográcsok, külön tányéron piros cse­resznyepaprika és valóságos áhítat. A pincér mintha szénái tást végezne. Az íz ragyogó! Izkölte­mény! loszios fehér kenyér. A végén a pincér odajön és megkérdi: — Hogy ízlett kérem? Semmiség az egész. De ha mégegyszer visszamegyek Sopronba és napestig kószá­lok ebben a kedves város­ban, akkor, ha ' megéhezek, megint fölkeresem a bog­rácsgulyás-vendéglőt. Amint hogy fölkeresem a Várkapu- presszót, ahol azt a csodá­latos feketét ittam, és ahol az a sok, pompás fiatal olyan kulturáltan táncolt, hogy az emléke még ma is bennem zsong. És fölkeresem az Iker- Kovácsot is, aki maszek ugyan, de akit már Győr­ben és Pesten is úgy emle­gettek, hogy ha jó bort aka­rok inni, akkor menjek el hozzá. Igazuk volt! Sopronban máshol is van jó bor, a kék­frankos kultusz itt erős, de ilyen sehol sincs. Lila a bor színe, mint a hipermangáné. Egy pohártól szomorú lesz az ember, kettőtől helyre- billen, háromtól emelkedett és négytől derűs, (öttől nem tudom mi, mert azt nem próbáltam már). Ez a derű azonban sok mindenért kár­pótolt. Azért is, hogy a szál­lásunkkal baj volt. És most mindörökre ösz- szefonódott bennem a város gyönyörű látképe, barokk és román házai, hangulatos, meglepetésekkel teli kis ut­cái, pezsgő és mégis kissé álomszerű vontatott élete, a hűvös és éles levegő, a kris­tálytiszta, a nekünk olyan szokatlanul tiszta utcák ké­pe a bográcsgulyással, a má­sik vendéglő hagymásrosté- lyosával és az Iker-Kovács kékfrankos borával. Ne nézzenek le érte! Amit elém tesznek, megeszem. Vagy válogathatok, vagy mindegy. Nincs az az üzemi, laktanyai koszt, amit eddig meg ne ettem volna. A jö­vőben is megeszem. Néha azt sem tudom, mit. De nemcsak épület- és zene­kultúra van, hanem a terí­tett asztalé is. Ez is fon­tos! Pécsnek szép a környéke. Soproné is. Pécs is szép vá­ros, Sopron is. A terített asztal örömeiből azonban ide nem sok jutott. Nincs egyetlen egy kiskocsma, ahol jó pécsi cirfandlit mérnek. Soha, sehol az országban még nem hallottam, hogy Pécsen pompás, semmi más­hoz" nem hasonlítható ha­lászlét, Tettye-tálat, vagy Arany kacsa-túróscsuszát et­tek. — Tudod, menj le a vas­útállomás felé, találsz egy kis vendéglőt. Ott ihatsz ab­ból a jó pécsi sörből, amit az egész országban egyedül csak ott mérnek. Azt hallot­tam, hogy a sörgyáruk csak nekik csinálja. Nem, itt ilyesmi nincs. Sopronban még a saláta is más, mert kifliburgonyából csinálják. Nem nagy dolog, de enél- kül nem teljes ez a város. Szép a Mecsek, szép az Olimpia, sehol sem főznek rosszul, de ahova egy ven­déget úgy el lehetne vinni, mint mondjuk Baracskán a halászcsárdába, vagy Sop­ronban a bográcsgulyás ven­déglőbe, ahol a terített asz­tal összekapcsolja a ven­déggel ezt a várost, az itt hiányzik. Pedig de jó len­ne! Nem az ennivalóért, ha­nem a hangulatért. SzSllősy Kálmán A minis7.teri uta*f*á*ok von - dokkodnak arról is: hogy a kö­zépiskolából végiem elutasított vagv a szakmunkás iskolába fel nem vett tanulók ieénve — ha nem is az eredeti e'.kéo- 7eiés szerint — a müvelödés- ügvi és a munkaügyi osztá- "yok megfe'e'ő egviittműködé- se eredménvekánt isko’ai oót- fe'vAtéi. másik ioar*snu’ó is­koláiig irányítás, stb. útján mo"oldódjc»n. Mint az osztályfőnökök, — mint a szakmunkástanuió- kén7ésre ie'en.tkező érd-kelt fiatalok f;gve'mAbe aján’om. hogv azoknak, akik mnriialá- rozott munkáltató (vá'la’at. ktsz. kisiparos, stb.) ipari ta- nu'óí akarnak lenni, a jelent­kezési lat» e'ójeevzési rovatát a munkáltatóval alá kell Írat­ni. A Pá’vavá'asztásí Tájékoz­tatóban is ismertettük, hogv a s7akmunkás'tanu'ő helyet min­den jelentkező saját maga biz­tosítja (keresi mcgl ezért kí­vánatos az, hogy a jelentke­zők a jelentkezési időszak ; alatt már ebben a formában va'ósítsák meg a jelentkezé­süket Határ’dők Elsősorban az Iskolák igaz­gatóira hárul a feladat, hogy a Jelentkezési lapokat az uta­sításokban megjelölt szervek­hez (középiskolák, iparitanuló- iskólák) az előirt határidőn belül továbhítsák. Tájékoztató kiadványunkban is hangsú­lyoztuk és ez alkalommal is feluvnám a figyelmet, hogy a jelentkezések iránya végleges elhatározásának és a jelentke­zési lapok továbbküldésének jelenlegi időszaka meglehető­sen szűkre szabott, főként azért, hogy az iskoláztató szerveknek, a művelődésügyi és a munkaügyi osztályoknak legyen idejük a jelentkezések elbírálására, a lapok esetle­ges továbbküldésére, a felvé­teli vizsgák lebonyolítására, illetve elutasítás esetén a ko­ordinatív intézkedésekre. A fontosabb iskoláztatási határ­időkkel kapcsolatban tájékoz­tatásként ajánlatos tudni, hogy — továbbtanulásra és S""k- munkástanulásra az iskolák­ban történő jelentkezések be­fejezése: február 15; — az iskolákból a jelentke­zési lapok továbbküldése; március 1; — a felvételi vizsgák lebo­nyolításának befejező idősza­ka április 10., betelt iskolai férőhelyek esetén a jelentke­zési lapokban a másodsorban megjelölt iskolához történő továbbítási időpontja: április 20; — a gimnáziumi, a kollé­giumi, a. gép- és gyorsíró isko­lákban való felvételek befeje­zése: április 30; — az elutasított tanulók lapjainak megküldése a mű­velődésügyi és munkaügyi osz­tályokra: május 15; — az elutasított tanulók részére a pótfelvételek befeje­zésének, illetve egyéb szak­munkásképzésre történő átirá­nyítás befejező Időpontja: augusztus 15. Az utasítások szabályozzák a diák szociális juttatásokat is, ezeknek feltételeiről az osztályfőnökök részletes fel­világosítást adhatnak minden érdeklődőnek, magam részé­ről csupán annyit emelek 'ki, hogy az állami gondozottakat minden tekintetben előnyben kell részesíteni. A leendő munkáltatók és szakmunkás­képzésre jelentkezettek részé­ről jó tudni, hogy az iparita- nuló-szerződéseket általános iskolát végzők számára már­cius 1-től április 30-ig, érett­ségizett jelentkezők esetében pedig június 20-tól augusztus 15-ig kell lebonyolítani Orvoki vizsaálat A megelőző években a pá­lyaalkalmassági orvosi vizs­gálatok zökkenőmentes helyi lebonyolítása sem voll meg­szervezve. Ettől az évtől kez­dődően — az érdekelt egész­ségügyi szervekkel egyetértés­ben — az alkalmassági vizs­gálatok lebonyolítását a Mun­kaügyi Minisztérium 500-as Iparitanuló-Intézet igazgatója ütemezi. Felhívom végül a figyelmet, hogy szakmunkásképzésre vi­dékről történő jelentkezések­nél a korábbi évek korlátozá­sa — nehezen betölthető szak­mák kivételével (építőipar, né­hány vasipari szakma) — vál­tozatlanul fennáll, ezért a munkáltatóknak törekedn'ök kell arra. hogy a lányok mi­nél nagyobb számban nyerje­nek felvételt. Vörös Károly, a Pályaválasztási Tanács titkára (Búid fúr új Jllo hátion Megfelelő számú jelen tkező esetén az IBUSZ kü­lön vonalot indít Pécs ről 1964. február 9-én a dél­előtti órákban. — Vi sszaindulás Mohácsról a program befejezése után. részvételi díj 20,— forint. A megve egyéb helyeiről — kellő létszám esetén az IBUSZ pécsi Irodája k ü 1 ö n autóbuszt indít. 1964. f»iraír 2P-án, kedden és fannár 3('-án oiiiör ököa este 7 órakor Jámbor László érdeme« miivé«*, » findan^cfl X*Yam1 Operabál tagia verdégfe’lép'ével a . „ olm* 0*Sr*, ,, , r a Pécsi Nemzeti Színházban Rigoletto r

Next

/
Oldalképek
Tartalom