Dunántúli Napló, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

*9*4 T4NTJÄR ZZ. tuiti»« A 5 daímits Néhány evvel ezelőtt járt megyénkben a Moszkva terü­leti Komszomol-bizottság tit­kára. Nem volt tolmácsunk és egy közös mozilatogatás alkal­mából kevés nyelvtudásom tqenybevételével vróbáltam le­fordítani neki, hogy miről szolt a Hím. Nen tudom, mit érteti meQ 2 tolmácsolásból, hisz sok&zoi maoam sem ér­tenem pontosan azt. amit mondtam. De ö a vegén, talán udvariasságból, kevés magyar tu'ása segítségé el így foglalta egybe e'smerését: „Nagy dói­mé cs . . Most én is megismertem egy üyen hozzám hastnló „nagy •olmácsot.” Él Pécsett egy fiatalember, akt néhány évvel ezelőtt kint- irt Leningrádbán és ott ta­ilkozott egy kegyes szovjet dslánnyal. Á találkozásból sze­xiem lett 3 /i/ erős elhatá­rozás. hogy leküzdve minden i* aaaiyi. ísszenazásoanaK. Mindezt persze nehezen be- siették meg — tolmács segítsé­gével. Tavaly a fiatalember ismét iutazott szive választottjához, ie mivel a * kavcsolat immár bizalmasabb jelleget öltött, ma­cával vitte jogász barátját A 'arát. ki magáról azt ádi- otta, honit remekül beszél or>» szül, vállalta a tolmácsolást a \ két szerelmes közölt. AWtólaq , minden sikerült, legalábbis er- 'ői számolt be az alkalmi tol- mácif hazaérkezésük után. Levelek mentek, levelek jöt­tek. a tolmács fordított, az invek állítólag jól haladtak. \ fordításokból uz derült ki, hogy nem lesz akadálya az esküvő mentartásának itt. Pé­csett. A tolmács lefordította a egutnbbt levelet is és közölte n boldog baráttal, hogy meg- órkezik a menyasszonya, meg- fart*ia4 S *iák az esküvőt A nagy szenzáció meaörven- iezteHe a Kl^Z-szerveze*et is 6s élha*ároztök, hogy városra szóló KlSZ-esküvői rendeznek. *<i is tűzték a nany eseményt r fenn an* napra. Én is hivata­los voltam Men érkezett a kislány, a iösszeomlott minden szénen ki- ngndOll terv. Mert bizony a érdiekben csak látogatásról "olt. szó. az összes okmányok +os->Prrá<!óyez ^pjj pníJ kevés idő. így hát a tolmács yyyeiiMnnó*a miatt fucsba ment a? esküvő. 5 én sem ettem tegnap nagy­kanállal .. o Mitzkl ____________________’ j A hides ellenére Szépszámú közönség a hétfői hangversenyen Hogyan vált be az 5-1-1? Beszélgetés dr. Tárkányi Ernőné igazgatóval A dermesztő hideg ellenőr s meg ehetősen szép szám <özönsé° ha'lgatta végig Pécsi Filharmonikus Zeneka hétfő esti hangversenyét, me lyet Pauiusz Elemér véré nvelt Az est sziWéia Manf red Rcherzer NDK-beli hege dűművész vo’t. A miisor vá torainak és sokféle igén’ kielégítésére alkalmasnak ígér kezett. I Mindjárt elsőnek érdekesé nem nvrid'mnani zenes ese ménvnek lehettünk részesei Jan Zderek Barkósnak i mai csehszlovák zenei éle egvik lelessésének lí. szim főn’ála hangzott el. Magvar országon első ízben. Csat örömmel lehet Cdvözö’ni m n den ilyen kezdeménvezést an­nál is inkább mert a XX századi zeneművek megismer­tetése ter^n méz vannak bi- zonvos adósságaink. A pécsi hangvercenvoro^ram összeá’lf- tói űgv látszik azzal vé'ték ’eamaradékia’anabbul kle'é. ‘em a közönség egv részénet< konmk je’entős zeneművei megismerésére iránvuló iaé- nvét. hogy a ná'unk csaknem ‘e’iesen ismeretlen Partos II szimfóniájának előadását tar­tották 'eefontosabb és lem- sílrgő'ebb fe1 adatnak. A zenei adósság tör’esztését azonban közönségünk nem egészen íw kénzeli el Ettől eu“kintve 8 hagyományos formában kom- ooná’t II. szimfónia, kfi’önö •en annak két első tétele, kel- 'emes muzs ka. te’ve or>*imiz- must sugárzó da'tamv'iággal aemeavszer színesen megol­dott hangszínkultúrával. A SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Éjjeli mene­dékhely (délután 3 órakor) Szig­ligeti-bérlet. — Aranyv rág (este 7 Órakor). Csortos-bérlet MOZI Park: Szerencse a szerelemben (4. i es I orakor. szélesvásznú., Petőfi: Szigorúan titkos (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú.) Kossuth: Huszárkisasszony (4.« és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyal híradó. 63.28. sz. vUághlradó. Hagymácska története. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Építők Kul'úrotthona: Valahol Euronában (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyarvaros): A púpos (6 órakor, szélesvásznú). □gversenyen hallgatóság rendkívül udva­rias tetszésnyilvánítással fo­gadta a bemutatott művet é« köszöntötte a szfnnadon meg­jelenő c«eb mes*ert. A koncert Mozart A-dúr hegedűversenyével folytató- dott. E naevon szép műnek az élvezete sem volt te'jesen za var*a'an. A versen vmű vet Manfred Rcherzer szó’a'tatta meg. akiben nagyon rokon­szenves és tehetséges zeneka rí muzsikust I»mer*ünk mez Mint a berlini Komische Ooer első koncer*mestere nvi'ván ragyogóan látja el fe’adatat de szól's+aként még nálvsfu <ésa 'eee'etéri á’l. A kottakép hű visszaadásánál többre még nem futotta ereiéből, kü’ö"" sen játékának színgazdag, dűs hangzását és a technikai biz tonságot hiányoltuk. Ha már kü’fö'dről hozunk vend^emii vészt, akkor lényegesen má­zasabbra kellene emelni az . igényeket A haneversenv második fele már egvérte'műen nagv mű­vészi sikert aratott Ekkor Liszt: Mazepoa és Respigh.’ Róma kútjai című alkotásait hallhattuk. Mindkét szimfoni­kus kö'temény a zeneiroda'om népszerű remekművei közé tartozik, ennek ellenére váro­sunkban ritkán hallhattuk őket. E'őadásukat (gv telje mértékben indokoltnak és él­ményszerűnek ta’á'tuk. Jól ér­vényesült Pauiusz Elemér oda­adó és gondos e'őkészítő mun­kája. mely a koncerten len- dü’etes. a művek lényegé’ visszatükröző. muzikalitással teli vezénv’ésse] párosult A kisegítőkkel megtűzdelt zene­kar színvona’as produkciója őszinte elismerést érdeme' Különösen a Respighi-mű minden szépségét maradékta­lanul megszólaltató tolmácso- ásánál remekelt karmester és zenekar egyaránt. Igen. In­kább ilyen módon kell tör­lesztettünk zenei adósságun­kat Ezt bizonyította a hang­verseny végén tapsaival kö­zönségünk’ is. öt évvel ezelőtt kezdték meg az 54-1-es oktatás beve­zetését a Janus Pannonius Gimnáziumban. Mi: mutatnak az öt év tapasztalatai, s ho­gyan valósul meg jelenéi a 5+1 — ezekkel a kérdísekke. kerestük fel dr. Tárkányi Er nőné igazgatót. — Vázolnám először, hogy milyen politechnika van az iskolánkban hány osztály jár az egyes gyakorlati oktatá­sokra. Három osztály, köz ük egy negyedik is, szakács-cuk­rász mesterséget tanul. két osztályunk jár rádióműszerész másfél osztály kertészti és öt és egy fél osztály nő' szab") politechnikára, végül három osztály kesztyűvarrást tanul. — Melyek váltak be legin­kább ebből a szélee skálá- ból?~ — Talán á rádióműszeré­szekkel kezdeném mert ez vá­rakozásunk ellenére vált bs egészen kitűnően. Részint arra gondoltunk, hogy talán a lá­nyoknak ez nem lesz a leg­megfelelőbb, részint, s ez tény, a rádióműszerészeknek a rengeteg fizika és rajz na­gyon megnehezíti a tanulást. De a lányok mégis nagy lel­kesedéssel járnak, s mivel egy negyedik osztály is köztük van. lemérhető az eredmény is. ügy látszik, ez az a mes­terség, amelyet a legtöbben akarnak élethivatásul válasz­tani. Sokan szándékoznak kö­zülük műszaki egyetemre, fel­sőfokú híradástechnikai tech- kumba menni, s többen a Postánál akarnak elhe yezked ni híradástechnikai pályán. A Posta jelezte is már, hogy les/ ilyen munkaerőkre szüksége A rádióműszerész politechn.'Jja sikerét az is bizonyítja hogy sokan szerepeltek egészen jó lányaink közül a különféle megyei versenyeken. so an vettek részt a rádiós lapok pályáza'ainv,s a rn nősítő vizs­gát. mely után egyéves gya­korlattal szakmunkás-vizsgá tehe'nek, szinté valamennyien le fogják tenni. — Hogyan váltak be a ki- mondottan női munkának számitó oktatások? — A női szabók, nemkülön­ben nagy kedvvel tanulnak. Van egy kitűnő szakembe­rünk, Rótt Ida, ő ahhoz is ért. hogy a lányokkal megta­lálja a megfelelő hangot, — Hogyhogy? — kérdezem íz illetőt — Na hallja, belép és nindjátt azzal kezdi, hogy ki­ép! Sturcz János ravaszkásan nosotyog. Hiszen éppen azért lem mondta a gyűlés előtt. — Akkoi lép ki. amikor kai. jön maga helyett öt is - mondja neki az elnök. . Sturcz János arcán nem lát- zik, hogy elégedett-e vagy légedetien a válasszal. — Kái hogy a belépőknél lem volt Itt — mondja ké- őbb az elnök túlesve a be­iül a tk ozáson, most már ne- :em — Hány jelentkező volt? — Harminchét. — Hányat vettek fel? — Harmincötöt. De tavaly [yenkor hetvenkettőt. — S korban hogy oszlanak nea a belépők? Valaki egv papírt tart elém. — A fiatalok nevét meg­él ütem — mondja, Maidnem minden név mel- ett ott a .strigula”. Eszembe jut, hogy kellene ggyel beszélni Az elnök gysem ér rá. folytatódik a ;yűlés. akiknek meg most tár­gyalták meg a felvételét, nem ;ell résztvenni a további na- lirerdi pontok tárgyalásánál — Meetalálja őket — nevet 7 elnök — biztos áldomást 57”nk a kocsmában. A kocsmában nagy tömeg s ri’dír hideg. Sört isznak. Találomra meevek oda há­ti rr f’otalomberhez. _ lyrntnik ts7-taeok? — Igen. Méghozzá ők het­en új tagok — teszi hozzá a közülük a legidősebbnek lát­szó pufajkás férfi. A pufajkást János Lázár­nak hívják, a két új belépő közül az egyik, az alacso­nyabb — sofőrkabátjáról messziről lesír különben a fog­lalkozása —'Kovács János, s a másik, magasabb is Kovács, csak éppen József. Kiderül, hogy ő is sofőr. Azaz sofőr volt: Most már mindketten traktorosok. Különben nem­csak a vezetéknevük egyezik, a koruk is Mindketten hu­szonhat évesek. Nézem ezt a Kovács Já­nost. Kifejezetten városi je­lenség. Még a csizmája is vá­rosias. mint amilyenben a magyar útviszonyokat jól is­merő minisztériumi tisztvise­lők szoktak vidékre járni. Ha azt mondaná, hogy ő született franzstadti egy pillanatig sem kételkednék benne. De szebé- nyi. A városi mázt Pécsett szedte fel — persze, nem is árt az, a tsz-irodában jár- tomban két olyan lányt lát­tam. akiket Párizsban is nyu­godtan odaültethetnének bár­melyik íróasztalhoz. Pedig hát — az is kiderült a kocsmában — ők is szebényiek! Nem tudok tovább várni a kérdéssel — pedig már mi­lyen szépen a lányokra tere­lődött a szó — Kovács Já­noshoz fordulok. — Miért lépett be a tsz-be? Eddig az ÉPFU-nál dolgozott, Pécsett lakott albérletben. — Családi körülmények miatt is. meg a kereset... — Hogyhogy a kereset? Mennyit keresett az ÉPFU- nál? — Nyári Időszakban kettőt, kétezerkettőt. Ilyenkor keve­sebbet. Az átlag ezerhat, ezer­hét volt. — És itt többet tud keres­ni? — Kérdezze meg a Lázit Mármint János Lázárt, aki eddig is a tsz-ben volt trak­toros. Itt szólt bele a beszélge­tésbe Kővári János, a tsz vé- méndi üzemegységvezetője. Nem tudom, honnan került elő. Egyszercsak ott ült és azt mondta. — Nálunk a traktorosok mind megkeresték az évi hu­szonöt—harmincezer forintju­kat. Számolunk. János Lázár nem a legjobb gépen ült, mégis megvan a huszonötezer forintja. — És a . háztáji? Kővári János tiltakozik: — Ezt így nem lehet bele­számítani a jövedelembe Abban dolgozott az asszony is, más családtagok Is... Nem reális. Kovács József TEFU-sofőr volt. hetente kéthetente jutott csak haza, pedig ő már nős is. két fia van. a három éves Jóska, meg a nvolc hónapos Imi Nyáron albérletet nem fizetett, mert megaludtak a kocsiban is. hiszen amúgy is sok volt a túlóra Tizennégy, tizenhat óra naponta. — Hát van ám a tsz-ben is tizennégy meg tizenhat órá­zás — mondja János Lázár. — Tudjuk — mondja egy­szerre a másik kettő. Az átlagfizetésekre terelődik a szó. Kővárt János azt mond­ja, még az asszonyok is meg­kttesteK a nyári hónapokban a havi kétezer forintjukat. — S az elnöknek mennyi a jövedelme? — Mint egy közepes minisz­ternek — mondja buszkén. Nem tudom mennyi lehet egy „közepes miniszternek” a fizetése, de nagyon örülök, hogy ilyent halion. Mert azt jelenti, hogy jól megy a tsz. — És mi lesz még itt — mondja Kovács József —, ha megkapjuk Trefort-pusztát. ! — Es ha megépül a Feked— Erdősmecske közötti út! — teszi hozzá Kovács János. Na lám. Onnan, Pécsről egé­szen kiválóan lehet tájékozód­ni az otthoni dolgokról. Mert a két fiatal tud mindenről. Hogy az elnök ebben az év­ben egymillió liter tejet akar eladni, hova mit terveznek, mennyit fektetnek bele ebbe vagy abba... S valamelyikük azt mondja, hogy jöhetne már a tavasz, akkor majd a traktoron meg­mutatják mit tudnak. Ja, igen, azzal kezdtem, hogy a lányok meg a me­nyecskék ... Hát szó esett ró­luk, márcsak azért is, mert éppen itt az ideje, hogy Ko­vács János megnősüljön — állítólag örültek is az itthoni lányok, hogy hazajött Pécs­ről, mert nem rossz képű gyerek. S ember legyen a talpán, ha ezt a hazatérést nősülés nélkül megússza. Szó­val ilyesmiket beszéltünk a lányokról. ,S hogy a menyecs­kékről mit? Azt majd inkább máskor írom meg. Lázár Ervin nagyszerű Ízlését át csepegi es­se beléjük, segítsen az öltöz­ködési problémákat is m. gol­dani s megtanítson mindenkit egyéniségének megfelelően ö - ‘özködni. A lányok a kötelező öt órás gyakorlaton tűi is bent maradtak sapkát és téli­kabátot is varr ak maguknak a tanár felügyelete mellett. Jól fel van szerelve a tan­műhely is. modern gépeink vannak, köztük olyan varró­gépek is. amelyet a lányok mindentudó gépnek neveznek Negyedikeseink túlnyomó ré­sze ebből a szakmából is akar minősítő vizsgát tenni, s va­lószínű, hogy ha egyéb felvé­telek, elhelyezkedések esetleg nem sikerülnek, többen meg is maradnak ezen a pályán. A szakács és cukrász poli­technika is bevált. ketten máris ezt választották foglal­kozásul. szívesen csinálják valamennyien, már csak azért is, mert otthon is alkalmazni tudják a tanultakat — S mi a helyzet a többi gyakorlati tárggyal? — A kertészet valamivel több problémát okozott. Dísz­növény és kerti mag termesz­tést tanulnak a lányok, s az ÁUami Gazdaságnál van egy zöldségtermelő és ha itató osz­tályunk is. Ezeknél főleg az a baj. hogy a téli hónapok nin­csenek eléggé kihasználva Sokszor a tananyag helyett idénymunkát végeznek a lá­nyok. például trágyát horda­nak hetekig vagy ciklámen- gyökereket raknak cserépbe. Ilyenkor aztán lanyhul a lel­kesedés is. Ha aztán, néha ritka s7egfűpa'án<ákat bíz ak rájuk, akkor megint igen nagv a lelkesedés, de hát ez nem adódik gyakran, a vállalat is fél ilyenkor, némi joggal, hi­szen értékekről van szó Ez­zel szemben az is igaz. tmgy néhányaji a kertészeti főisko­lán vagy fe'sőfokú me-ögazda- sági technikumon akarnak tovább tanulni. Ez tehát az* bizonyítja. hogy azért n+n holt dolog kertészetre oktatni a tanulókat. Legkevésbé a szőlőtermelő és bor' ezelő po- litechn-'ka sikerült, igaz ugyan, hogy ősszel a szüre'kor sze­rettek a lányok dolgozni sze­rették a kötözést is. de télen aztán hétszám szőlövesszőt válogatni a pine'"» en — ez nem váltott ki valami*nagy odpadást. És ígv télen sorra megfáznak a lányaink úgy latszik ez nem túlságosan ne­kik való munka. Nem beszé’- ve arról, hogv a bo-kezelésről pedig még nagyon keveset ta­nultak. Hasonlóképpen va­gyunk a kesztvűvarrói-kkal, ez elég egvhangú. s arány’ag könnyen elsajátítható munka azon felül nem is nagyon fe­lel meg a célnak Igpz nya­ranta többen dolgoztak a Kesztyűgyárban, s volt olyan végzet* növendékünk is. aki ott helyezkedett el. De a gyár­ban sem mindig szakmunká­sok, hanem betanított munká­sok végzik ezt a m”nkát. te­hát, hogy ezt tanulják a gye­rekek négy éven át, abban nem sok fantáziát látnak. — Mi volt az öt év tapaszu talata a munkára nevelés terén? _ Ez az a cél, amelyet s zinte csorbítatlanul elér­tünk. Annak idején, amikor még csak egy 5+1-es első osz­tályt indítót unk. a szülők zö­me azal jött: csak ne abb^ az osztályba tegyék a gyermeke-' met! Ma már, amikor meg­kérdik, melyik osztályban mi­lyen nyelvet tanulhat a gye- { rek, azt is megkérdezik: és I milyen politechnikát? örül­nek neki, a gyerekek pedig szívesen dolgoznak. Nyugodt szívvel kijelenthetem: nincs már olyan tanulónk, aki húz­ná az orrát, ha munkáró’ van szó. Ez olyankor is kiíűmk, amikor társadalmi murkát kell végezniük. Szinte kivétel né’kül jelentkeznek mindig. A múltkor három napig kukori­cát törtek és krumplit szedjek Magyarteleken. Amikor a ta­nácselnök és a tsz-elnök fo­gadta őket, s komoly hangon elmondta nekik, mennyire szá mi tarnak a munkájukra, mi­lyen sokat jelent, hogy ők se­gítenek. szinte madarat lehe­tett volna fogatni ezekkel a lányokkal. Nagvszerűen dol­goztak egész idő alatt. S mi­kor az épi'őknél segítettek el­készült lakásokat kitakarítani, a sok igazán nem könnyű munkát is igen n”gv kedvvel végezték, mert látták, hogy értelme van a munkájuknak. Ott is elmondták nekik hogy hány nappal korábban költöz­het be így a tizennégy család. — S mi az 5+1 perspektí­vája a gimnáziumban? — A rádióműszerész poli­technikát felfejlesztjük, foly­tatjuk a női szabó és a cuk­rász-szakács oktatást. Jövőre koedukált iskola leszünk, jön egy osztályra való fiú. xá;uk is gondolni kell. A kertészeti és a többi kevésbé beválj ok- j tatást egyelőre szüneteltetjük. Egy baj van azonban, hogy hiába tudnánk kitűnő szak­embereket találni, a helyiség és a felszerelés hiánya miatt, valamint az üzemek, vállala­tok kis kapacitása miatt, jö­vőre sok tanuló csak heti két óra gyakorlati oktatást kap­hat. Ezt is úgy. hogy az MHS segít. Ez persze azt is jelenti, hogy már nem beszélhetünk 5+í-röl. és a negyedik év vé­gén a tanulóink nem tehe nek minősííő vizsgát, tehát a szak munkássá válás eddigi rövi- debb ideie megszűnik. • Nem tudom, mit hoznak majd a további évek, valamit persze hamarosan tenni kell. H;?zen nemcsak most emelkedik me­gint nagymértékben a közép­iskolákba kerülők száma ha nem az emelkedés a jövő' en még nagyobb arányú lesz. Va­lahogy majd gondoskodnunk kell arról, hogy a mun­kára nevelés elvét továbbra :s megvalósíthassuk és a szak- közép'skolává válás iramát gyorsíthassuk. H. E. Fényképezzen! Zárszámadás után vásároljon márkás fényképezigépei! EXA I. Tessar 1:2,8 obj. pr. készenléti tokkal " 2580,— EXA II Tr oplan 1:2,9 obi. pr. készenléti tokkal 2480,— WERRA V. Tessar 1:2,8 obj. készenléti tokkal 2380,— BEIERMATIC Trioplan 1:3.5 obj. készenl. tokkal 1220,— Pent! II. beépített fénymérővel, szűrővel, tokkal 1015,— OFOTÉRT boltokban a kijelö't állami és szövetkezeti boltokban Állam] áruházakban OTP-hltellevélre is! A . MAGYAR RADIO V PÉCSI STIIOIOJANAK 1964. *anuár 22-1, szerdai műsora a 22?,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: i Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Juhászdalok. 17."O: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. C „Táncoli velünk!” 18,00: Zenéről zenére. Közben: 1. * Könyvespolc. Az antológiákról. 2. Jegyzet. A szorgalom és az < igyekezet legyen a legfőbb ér­tékmérő. 3. A könyvtáros néni. 1 19.15: Dél-dunántűli híradó. í 19.35: A Mecsek Művészegyüttes 1 veev^.RkVusa énekel. 29.45: Kommentár. I 19.55; Műsprism rtétés. 20.00: Műsorzárás. p

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom