Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-19 / 296. szám
DC. DECEMBER IS 1\iapl6 Pécs és a vízmizériák Nő a csillagvilág varázsa Tizennégyezer ember a pécsi távcsöves bemutatókon A harmadik csilláddá épül Miskolcon ri A n Amríyen régi « a város a hegy lábánál., olyan régiek vízmizériáí is. Különös város. Fölötte pompás ivóvizet szolgáltató források tömege patakok egész sorát táplálja, és mesis folyton megújuló gondja: a víz. A forrásokat gondosan ösz- szegyűj Lőtték, agyagcsövekben áramoltatták egyik kút- ból a másikba. Aztán üresen maradt a kút, az alatta lévők va amennyien, mert a cső megrepedt, mert a eső elduguld, mert a víz szeny- nyes és büdös volt és úgy tovább. Tessék mindig meg keresni a hibát! A patakok? Gyönyörködtem már a Kossuth Lajos utca végéin a Tettye vizében, mikor vagy ötvenezer köbmétert höm- po ygetett és orrfacsaró bűzt árasztott. Végigmentem hát rajta, s a Szent Vince utca végén meg is találtam a bűzfarrást, disznóólát takarítottak. miután lakóit kitették belőle. És ez nem is olyan régen volt. Va'ami kishitűség is van ebben a városban. Nem akar a jövőbe nézni, Amikor 1892-ben üzembehelyezték a tettyei vezetékrendszert, a toronyalja megelégedetten fohászkodott fel: no, ezt vég’egesen megoldottuk. — Széthánvták a samdervára- kat, befalazták a csorgókat, betömet.tók a kutakat, rendet teremtettek. A lakosság pedig ebben az évtizedben éppen egyharm3dával nőtt és máris fel rémlett a régi gond. A Tettye kimerült, honnan veszünk vizet. És jön a meeál'apítás a közgyűlésen, hogy nem elég a víz, aztán pályázathirdetés, versen vtárgya'l ás. a víz vegy e’emzésa, bírái’óbzoütság stb. stb. A kulisszák mögött pedig lázas sugdolózás indul, hol lehet keresni, mennvit lehet keresni, megkezdődik az ádáz harc csendben az építkezés, a gépek megrendelése, a csövek, a kubikosmunka és egyéb mindenféle körül. Két pályázat is volt, a tortyoigói és a pogányi területre alapozott új vízmű. És persze két tülekedő tábor A toríyogóiak még a csodálatos bárónőt is előhozták, aki ,.delejes” tulajdonságú, akinek a testén átfutó „delejáram” megmutatja, merre vonul a föld árja, s ott a kezében tartott pálcika leihajlik. S mindez potom tízezer koronáért (Szép négyszobás csa'ádi villát lehetett akkor építeni belőle.) Hiába szólalt fel egy elkeseredett városatya, hogy azt mutassa meg a bárónő deleje, hol nincs víz itt a hegy lábánál, a többség lehurrogta:. A bárónő ped;ig bekötött szemmel és nagyon fontoskodva végigjárta a Tortyogó rétjeit, legelőit és a pálcika megmutatta, hol van itt víz. A városatyák nemigen ismerték a geológusok tolvajnyelvét, de a delej — az imponált nekik, és a Tortyogó győzött. Pogány megkapta a verseny vigaszdl- ját, tervei irattárba kerültek, s onnan az Országos Levéltárba. Bárki megnézheti őket; Kossuth Lajos utca 11. I. emelet Ma már három-, őt- és tíz éves terveket készítünk, de ez a makacsul felitörő város eddig még mindegyikre rácáfolt és a tervek borító- kasa áléi itt is, ott is elő- búinak a vadhatjások. Nem lenne jó megnézni ezeket a terveket? A szint- különbséget figyelembevéve az erőteljesen fejlődő déli városrészt könnyén elláthatnák innen vízzel, s nincs is nagyon messze. Ezzel persze nem szűnik meg a ver- senvfutás a népesség emelkedése, az iparosodás üteme és a vízellátás között. Somogyi Géza FIGYELEM! FIGYEL EMI Értesítjük Kertváros lakosságát, hogy Kertváros u. 10. szám alatt I munkafelvevő boltunkat megnyitottuk Vállaljuk: oipő, gumi, lábbeli, órák javítását, továbbá harisnya szemfelszedést és kötöttáru gumírozását. Nyitvatartási idő: hétfő, szerda, péntek 8—16 óráig kedd, csütörtök: 8—17.30 óráig, és szombaton 8—13-ig Pécsi Vegyesipari V. Irányi D, tér 9. Telefon: 55-65, A miskolci csillagda A társadalom gyakorlati szükségletei mar több ezer évvel ezelőtt életre hívtak a csillagaszatot. A világmindenség kutatásában új korszakot nyit a rakétatechnika fejlődése, az űrhajók megjelenése. Ennek következtében egyre több ember érdeklődése fordul a csillagos ég felé. Dr. Tóth Lászlóval, a TIT ! csillagászati szakosztályának titkárával arról beszélgettünk, hogy a megismertetésnek milyen lehetőségei nyílnak Pécsett, — A világnézeti nevelés természettudományos alapjait adja a csillagászati ismeretekbe való bepillantás — mondotta többek között dr. Tóth László —, s mégis alig tudunk ennek érdekében valamit tenni. A jószándékú törekvések kevésnek bizonyulnak és a legmodernebb tudományban való ismeretszerzés a szó legszorosabb értelmében az utcára kerül. Van a TIT- nek egy távcsöve és azzal rendszeres bemutatókat szoktunk tartani a Széchenyi téren. Az érdeklődők száma erősen elgondolkoztatott mindannyiunkat, akik szeretnénk valamivel többet adni, lehetőséget biztosítani az emberek természettudományos érdeklődéseinek kielégítésében. Egy éve rendszeresnek mondható a távcsöves bemutató és több mint 14 000 ember akart ez alatt az idő alatt ismerkedni a végtelen csillagvilággal. Az évenként rendszeresen megtartásra kerülő csillagászati hétnek is egyre jobban nő a látogatottsága, az idén több mint ezer ember látogatta az előadásokat, távcsöves bemutatókat. A csillagászati szakkörben is 30— 40 idős és fiatal foglalkozik távcsőépítéssel, ismeretszerzéssel — mondotta dr. Tóth László. Mindezek után igyekeztünk okot keresni arra, hogy miért nem történik intézkedés egy pécsi csillagda építésére. Két évvel ezelőtt két pécsi mérnök a bajai csillagda tanulmányozása után társadalmi munkában elkészítette egy pécsi csillagda tervét. A városi tanács a vidámpark melletti Flóra pihenőt ajánlotta tel csillagdává való átalakításra. Később felvetődött annak a gondolata is, hogy a sé- latéri Kioszkot kellene átalakítani, az könnyebben megközelíthető, mint a Flóra pihenő. A TIT vállalta, hogy a csillagda műszerezéséről gondoskctóik. Sajnos, nem jutott előbbre ez a kérdés. Ma már Miskolcon a harmadik csillagdát építik, nagyon praktikus és ügyes, gazdaságos megoldással egy toronyház tetején mint azt a mellékelt kép is bizonyítja, de Baján, Szombathelyen, Szolnokon, Zalaegerszegen, Debrecenben és Egerben is működnek csillagdák a nagyközönség szolgálatában. Pécsett eddig nem találtak rá módot, pedig kultúrált varosunk — a több ezer középiskolás és főiskolás, ilyen jellegű kulturális törődést megérdemelne. . Nemcsak a múltban volt gyakorlati tudomány a csillagászat, amelynek segítségével megszerkesztették a naptárt és távoli felfedező utakra indultak a bátor kutatók, hanem ma is az, s ezzel tisztában vannak a világ államai és a modern nagyvárosokban egymásután nyitják meg kapuikat a csillagdák kutatási lehetőséget biztosítva a felnövekvő nemzedéknek. Ott van kitűnő úszóélet, ahol kor25 literes használt söröshordók, levágott peremmel, egy fenékkel, príma állapotban, gyalult belsörésszel 70 Ft, szurkos belsőrésszel 50 Ft arabonként! árban kaphatók. Érdeklődni: PANNÓNIA SÖRGYÁR, Pécs. Telefon; 50-81, 50-82, 50-83 szám, 34. mellék. melyik kuláktól hoztak a gépállomásra. Persze, voltak kes- hedt, kivénhedt traktorok is: Fordsonok, Cormick-ok, meg egy olyan is, amelyiknek még a gyártmányát sem tudták. Az igazgató kikérdezett, aztán elmondta: ha dolgozunk, kereshetünk, de ha a saját hibánkon kívül áll a gép, akkor csak a heti alapbért kaphatjuk, ami körülbelül elég lesz a kosztra. Ilyen útravalóval, meg egy tarisznya élelemmel indultunk új munkahelyünkre. Gyönyörűnek tűnt ez a munka. Észre sem vettük a kilométereket. Megérkeztünk a tsz rozzant épületéhez, ahol a brigád egy része tanyázott, ök már elrendezkedtek a földre szórt szalmán. A kályha belepirult a melegíú vasba Jó lett volna bent maradni, de kiküldtek a kocsiba. Az egyetlen kocsiba, amelyben három embernek volt hely, holott a brigádban tizenhatan voltak. Még egy nő is volt. A kocsiban veszettül hideg volt. a sarokban viszont ott állt egy gázlámpa. Telepumpáltuk benzinnel és meggyújtottuk. Először köhögött aztán surrogó kék lángot fújt. Egy-kettőre bemelegítette a kocsit. Elaludtunk, a gázlámpa meg égett. Egyszerre arra ébredtünk, hogy rettenetesen ordítoznak körülöttünk, minket meg majd megvesz az isten hidege. Kiderült: ügy ránclgáltak ki a kocsiból, még időben, mert már éppen parolázni kezdtünk Szent Péterrel. Reggel beosztottak bennünket munkára. Én égy olyan traktorra kerültem segédvezetőnek, ahol a vezető borbély volt. ö már ült gépen, én soha. Ismertük egymást, és én közöttem vele aggodalmamat: mit kezd egy borbély meg egy pék ezzel a masinával. „Majd megíeszünk valahogy! — vígasztalt —. Azt mondják, hogy jó traktor ez.” Hamarosan kiderült, hogy mennyire az. Én a lámpát tartottam az izzófej alá, a borbély-traktoros meg a lendkerékkel noszogatta A gép rúgott, szusz- szánt, aztán lassan, de biztosan elkezdett szivárogni a hűtőből a víz: egyre jobban csurgott. — Meg kell javíttatni! — mondta a borbély és elment telefonálni. Hat óra múltán meg is érkezett egy szerelő, berregő Csepelen. Oldalán egy agyongyötört aktatáska volt, benne léhány kulcs és egy nagy franciakulcs, amely mindig kisegítette a bajból. Még nem bukott le a nap, és elállt a hűtő folyása. Derék munka volt. Néhány rongydarabbal úgy eltömte a lyukakat, hogy egészen addig kitar! Vt. míg el nem hagyta a falut Akkor megint folyni kezdett másutt. — Most hiába telefonálok! Még haza sem ért. Betömtük ronggyal. Még szerencse, hogy ez volt, mert a gázlámpáért ugyanis majd egy kilométert kellett gyalogolnom. Három traktorhoz volt egy lámpa. Aznap nem dolgoztunk. Másnap úgy terveztük, hogy korán kelünk és akkor aztán behozzuk az előző napi lemaradást is. Jól megpirosítottuk a traktor izzófejét és — csodák csodája — beugrott. A borbély ezért még meg is simogatta a gépet, amely úgy látszik elbízta magát. Amikor ugyanis a vezető felült a nyeregbe és nagy nehezen begyömöszölte a sebességet, a traktor megugrott előre, aztán mintha meggondolta volna magát, hirtelen hátrafelé kezdett menni. — Megőrült! — ordította a borbély és a gázkarhoz kapott. Aznap csak az egyet volt hajlandó bevenni a traktor. Kimentünk a földre, hogy majd egyben járatjuk a gépet és úgy szántunk. Különben is hereföldet szántunk, ez meg elég nehéz gép, nem ugrik fel az eleje a hármas eke alatt, mint a MÁVAG-é, nem dobja le, nem temeti maga alá az embert. Rákapcsoltuk az ekét. A borbély mosolygott a gépen, én meg az eke mellett. Érthető volt as a mosoly, hisz a gép üresen is járt. Megállt, amíg utánaakasztottam az ekét. A borbély kapcsolt és a gép nagy robajjal megindult visszafelé, majdnem összetörve az ekét, az egyetlen jó munkagépet, ami a traktorhoz volt. — A mindenségit a kulák- nak! — szidta a borbély a traktort —, miközben úgy határozott: egy lánccal azért is odakötjük a gépet orral az ekének. Ha neki a rükverc tetszik, hát menjen rükverc- ben, de akkor is dolgoznia kell. Ez a terv nem sikerült. így ment ez két hétig. Vagy még így se. A hideg vizet sem kerestük meg. A többiek? — Azok szántottak, már amikor ment a gép. De azért gépek szántották a tsz földjét és mi büszkék voltunk arra, hogy traktorosok vagyunk Én a harmadik héten otthagytam a szakmát, mert nem adtak más rendes traktort. Hoi»y mrtlik az IdS! S az idő múlását nemcsak az évek, az órák mutatják, hanem az ilyei gép;avító á'lomások is. Az anvagbeszerzö a pol ár b n - ad- fársam vo!t. Ali? l m rcm meg. Am;kor elbúcsúzik, azt rrondja: 6 másfelé megy, mert kin* a műhe’v mögött van a ko~si a. Ebédelni m~gv — koc ivak Mi m 'g cya’og rrenr:nk Nagy ha- sánvbó’ Iv^n^á^d Gyalogolni ?ó de azért kocsi val sokkal jobb. £ zalai János látozás nélküli lehetőség segíti a gyerekeket abban, hogy úszni tanuljanak, ott alakulhatnak ki eredményesen a téli, hegyi sportok, ahol tartós telek vannak és a sportoláshoz szükséges hőmennyiség rendelkezésre áll, onnan kerülnek ki jó kémikusok, ahol kutatásaikhoz laboratóriumi lehetőség biztosítva van, s ott nőhet fel az egyetemek szomszédságában egy csillagászattal foglalkozó ifjú tudományos nemzedék, ahol a csillagászati kutatások alapvető lehetőségei biztosítottak. 1957 óta a mesterséges holdak megjelenésével az emberek, elsősorban a fiatalok érdeklődésének homlokterébe került a világűr. Erre az érdeklődésre szívesen adnának választ a pécsi szakemberek. De ehhez szükséges, hogy a városfejlesztési tervbe bekerüljön a csillagda építésének gondolata is. Dr. Takács József Baromi* kombinátot építenek Bárban A második 5 éves terv so» rán több nagy baromfikambi- nat épül az országban, hogy a lakosság tojásel'.átását megjavíthassák. Az új tojatóüze- mek közül egy a Sátorhe.y- Bólyi Állami Gazdaság bári üzemegységébe kerül. A beruházás méreteire jellemző, —* hogy 40 millió forintos építkezésről van szó, s az új létesítményben 40 ezer tojótyúkot kívánnak elhelyezni. Az építkezések a jelek szerint még a tavasszal megkezdődnek, s az új üzemet 1965 végéig, az 5 éves terv befejezéséig át kell adni. A jelenlegi bári baromfitelep megmarad keltednek és alapanyag előá’lító üzemnek, 9 annak közelében kerül sor az új neve'őtelep és tojató felépítésére. Az új kombinátot kanadai importanyaggal, pontosabban Shaver-csirkével látják el. A Shaver-tyúkok évi tojáshozama meghaladja a kétszázat. Az új kombiinát mintegy évj 8 mil^o tojás előállítását teszi lehetővé. SZÍNHÁZ Mezt A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. dec. 19-1, csütörtök! műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Határozatok nyomában. — Riport. Tamburazene. Hírek. Híres népi együttesek műsorából Érdekelni fogja hallgatóinkat. 17,^0: Német nyelvű műsor: Könnyű muzsika. Mikrofonunkkal útközben: Gara — RiDortműcor. Jó szórakozást. 18.00: Táncritmusban. — Jó szórakozást! 18.30: A Történelmi Társulat déldunántúli csoportiának előadás- sorozata. — Ina rosl egén vek élete a XVTTT— XTX. században Dél- Dunántűlon. Dr. Rajczi Péter előadása. 18.40: A Moszkvai Nagyszínház vonószenekara játszik. T3.S0! Dé’-dunántúll híradó. 19.10: Egv dalos visszaemlékezéseiből. Zenés beszélgetés Gazsi Tjaios siklósi dalossal. 19.40: Zárszámadás előtt. — Riportműsor. 1. rész. tn.ss: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. S7JNTIAZ: Nemzeti Színház: Baloft-est í°ste 7 órakor), 15 százalékos szelvények érvényesek. MOZI: Park: Jánosik (4, 8 és 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Méhklrálynő (fél 5. fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: Méhkirálynő (4. 8 és 8 órakor, szélesvásznú). Csak U éven felülieknek Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Aranymetszés, 63/24. sz. világhíradó. A tánc eredete, A Föld vonzóereje nélkül. (Előadás sok 11 órától 3 óráig folytatóla« gosan). Építők Kultúrotthona: Csodálat tos vagy Júlia (5 és 7 órakor). Csak 18 éven felülieknek! Fekete Gyémánt (Gyárváros): Tánczene-est (6 órakor). Belépődíj 4 forint. Jószerencsét (Pécsszabolcs): A hosszútávfutó magányossága (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Istenkút: Kollégák (7 órakor). Rákóczi (Mecsckalia): Az elhagyott férj (7 órakor). Május l. (Vasas II.): Társtalanul (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): A hazugság városa (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Transzport a paradicsomból (8 órakor). Táncsics (Siklós): Francia kandalló mellett (fél 8 órakor). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra utáni 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapklndóvóllalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. ___Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00.___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u 10. sz. Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető a helyi postahivatalote» nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra Indexszám; 25,054. j 0* Újra az első padsorban... s.. Újra itt szorongok az első pad- ban, mint hatvan évvel ezelőtt. Ez az iskola, ez a tanterem volt itt akkor is. Azóta azonban sokat változott Szebb lett, otthonosabb, csinosabb, mint régen. De hát, hogy kerültem én újra ide? — ugye erre kíváncsi. Úgy kezdődött, hogy hálunk is, mint szerte az országban. megnyth a dolgozók esti iskolája. Szinte mindenki tanul itt mifelénk. Legalább is azok akik szívesen tanultak volna régebben is, de erre nem nyílt lehetőségük. A mi falunk kicsi. Alig van nyolcvan háza. Talán ez az oka, hogy itt esténként nemigen népes a hetedik ősz tály. Mindössze tizenhármán vagyunk. De higgye I el, nagyon szorgalmasan tanulunk. Ez a lelkesedés persze nem a semmiből támadt. Ne- I hezen kezdődött a I szervezés a továbbtanulásra, nehezen indult meg a munka. Elismerés illeti a tanítónkat. Fáradságot nem kímélve tanítja a gyerekeket és oktat bennünket esténként. Úgy érzem, a mi tanítónkról valóban elmondhatjuk, hogy néptanító. Egy alkalommal engem is megszólított — Imre bácsi, megnyílik a dolgozók esti iskolájának hetedik osztálya Maga is csak hat osztályt végzett. Nincs kedve folytatni? — En tanuljak ismét? Hatvannyolc éves fejjel? — kérdeztem csodálkozva Aztán eszembe jutott hogy ugyanezt kérdeztem egy évvel ezelőtt is, amikor a mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyam indult. Arra gondoltam. hogy régebben hányszor szerettem volna tovább tanulni, de nem nyílt rá lehetőségem. Most van lehetőség, s én ne éljek vele? íme ez Lett a töprengés vége. U jra itt ülök a padban, tanulok deres, ritkuló hajjal, mint öreg nyugdíjas. Hogy végül is miért tanulok? Többet akarok tudni, mint eddig. Tudja, a községben a tanulók között én vagyok a legidősebb. Együtt tanulok nálam jóval fiatalabbakkal. Gyakran kérdik tőlem: — Imre bácsi, megéri a fáradságot? Ilyenkor a tanítómra nézek,—,, az unokámra gondolok, akinek segíteni szeretnék, a könyvekre, amelyeket el akarok olvasni és kész a válasz: — Igen, megéri! így beszélt önmagáról Kiss Imre hetedik osztályos, perekedi általános iskolai tanuló, aki deres fejével beült újra az első padba. Nekem nem maradt hátra más feladatom, mint lejegyezzem sokak okulására szavait. Mitzki Ervin
