Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

3 W Uj létesítményeink Baranya megye és Pécs vá­ros kiemelkedő helyet foglal el az ország gazdasági életé­ben. A Mecsek-hegységben bányásszák hazáink egyedül­álló feketeszenét, s a jelentős iparral rendelkező Pécs mel­lett a megye városaiban és községeiben ugyancsak több gyárat, bányát, ipari vállala­tot találunk: Mohács, Komló, Szigetvár, Benennend, Hidas, Drá vaszabolcs, Hind egyre in­kább ipari településekké vál­nak. A megyében lévő ipar jelentős fejlődését mutatja a Mohácsi Farostlemezgyár fel­égetése, a Szigetvári Konzerv- r 'r és a Berememdi Cement­éi Mészmű, valamint a kom­ló Zobák-afcna nagyarányú fejlesztése. Mint minden esz­tendőben, úgy az 1963-as év­ben is komoly összeget fordí­tót: államunk Baranya megye és Pécs város további fejlesz­tésére, nem kevesebb, mint két és fél milliárd forintot Vajon mivel gazdagodtunk • búcsúzó ó-esztendőben? Az ország legnagyobb bányaüzeme A komlói Zabék-ekraát 1952 óta építik, s csupán erre az egyetlen beruházásra 1 mil­liárd és 170 millió forintot fordítanak. A zóbáki bánya­üzem nemcsak a legnagyobb üzeme lesz az országnak, ha­nem a legmodernebb is, ahol a gépesítés uralja a termelés .legnagyobb részét A bánya­üzem építésére ezidáig 750 •millió forintot fordítottak, vagyis készen áül a bánya, hogy megkezdjék a szénter­melést. A termelés január másodikén indul, s fokozato­san fejlődik fel az esztendő során a napi 150 vagonon ka­pacitásra. A zobákS bányaüzem felszí­ni létesítményei is igen impo­zánsak: elkészült a 3000 sze­mélyes fürdő és öltöző, amely­hez kapcsolódik a bánya iro­daháza és étterme. Az akna körüli ipari épületek moder­nek, — különösen szép az előregyártóit elemekből ké­szült hűtőtorony, a komp­resszorház és a villamosener­giát szolgáltató transzformá­torok épületei. Szállodaóriás A komlói kökönyösi város­negyedben felépített 1200 sze­mélyes munkásszállóról ugyancsak felsőfokban lehet beszélni, hiszen a megye leg­nagyobb befogadóképességű és legmodernebb szállókambinát- ja. Erre az épületre 1963-ban 25 millió 600 ezer forintot költött államunk. A szállót igen sok külföldi ember láto­gatta meg, s sokan nem akar­ták elhinni, hogy abban egy­szerű bányamunkások laknak, de legfőképpen azt nem, hogy csekély térítés ellenében hasz­nálják a szállót, és kapnak benne teljes ellátást A pécsi bányák dolgozói ré­szére készült el a meszesi 500 fős munkásszálló, amelyet a napokban vehetnek birtokuk­ba új lakót 680 millió forint István-aknára Nem véletlen, hogy a be­ruházások jelentős része a szénbányászat területére esik, hiszen ez az iparág a megye vezető ipara, s a munkások zöme — közel 20 ezer ember — dolgozik a Mecseki Szén- bányászati Tröszt kebelében. A szabolcsi István-akna mel­lett felépítettek egy újvanaiú aknát, amely hamarosan üzembe lép. Ezzel megszün­tetik a szomszédos Béke-ak­nát, s a távlati tervekben a pé­csi széntermelés egyedüli funkcionáló bányaüzemévé alakítják ki. A 680 millió fo­rintos beruházásból már sok minden elkészült, többek kö­zött az akna, az 1200 fős für­dő és öltöző, a kazánház, va­lamint a földalatti legfonto­sabb vágatok. Ugyancsak itt kell meg­említeni az idén elkészült metángáz távvezetéket, amely 16,3 millió forintos beruházás. A vezeték készen áll a György-aknától a Kokszműve­kig, célja, hogy a bányából felszabaduló metánt a város gázellátásának Javítására használják fel. Panelvóros a bolgárkert helyén Pécs városban 1963-an 478 lakást építettek fel és adtaik át. A számok természetesen Uő erőmű nem jeflzík azokat az épülete­ket, amelyek majdnem ké­szen vanak, de átadásukra csak a jövő esztendőben ke­rül sor, amely egyébként igen közeid. Különösen szép la­kásokat építettek — új eljá­rással és újfajta anyagokkal —, a volt bolgárkert helyén. Szerencsés lakói karácsony előtt és újév előtt költöztek régen várt otthonaikba. Meszesen — a Budai-vám szomszédságában — öt négy­emeletes épületet adtak át 1963-ban. Komlón — a somágte- tőd városnegyedben — 140 la­kásba költöztek új lakók, ugyanakkor a zobáki-akna mellett is elkészült 64 lakás. A legszebb középület R6cs legszebb középülete ugyan még nem készült el, de már körvonala uralja a leen­dő egyetemi városnegyed kör­nyékét A 400 ágyas klinika 200 rmllió forintos beruházás­ai összeggel készül. Ha elké­szül az új egyetemi negyed, megoldódik a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem jelenlegi mostoha helyzete. Amikor 1924-ben a pozsonyi egyete­met ide költöztették, szinte „szétszórták” azt a városban, s jelenleg is 63 épületben van elhelyezve, s így korsze­rűtlen körülmények között, zsúfoltam, de ugyanakkor szét­szórtan folyik az egyetemi ok­tatás. Az építkezést 1960-ban kezdték el, a azt folytatják a következő esztendők során is, eddig 109 millió forintot hasz­náltak fel a beruházási ösz- szegből Ipari üzemek, iskolák, tbc-szanatórium A búcsúzó esztendőben je­lentős ipari létesítményekkel is gazdagodott városunk és megyénk. Negyvenmillió fo­rintért építették fel a STAZÄ födémelem-gyárat, amely évente 160 ezer négyzetméter épületfödómet gyárt. Ugyan­csak 40 millió forintba került a Panelgyár, alhol évente 500 akás elemeit készítik el. Eb­ijén az esztendőben fejezték be a Porcelángyár új üzem­részének a felépítését, amely 18 millió forintos beruházás volt. Az új üzemben gyárt- iák a nagyfeszültségű szige- előket, korszerű gépekkel és kényelmes körülmények kö­zött. Folytatva a felsorolást: L963-bam készült el a szamár­kúti mészégető kemence, 4,5 millió forintért. Az ikeraknás kemence évi' kapacitása 9000 tonna égetett mész. Uzembe- helyezték a Déldunántúli RÖ- VIKÖT Vállalat beruházása­ként a textil- és cipőraktára­kat 31 millió forintos ráfordí­tással. A megépült központi tároló-raktárak kapacitása 6400 négyzetméter rakterű­iét. Elkészült a seliyei új sütőüzem 3,5 millió forintért, befejezés előtt áll a ' 300 ágyas mecseki tbc szanató­rium, amely több mint 30 mii lió forintba kerül. Pécsvárad község is jelen­tősen gazdagabb lett az 1963- as esztendőben; 7,8 millió fo­rintos beruházással készül a 8 és 4 tantermes általános is­kola, valamint az 5 millió fo­rintért épülő 400 fős művelő­dési otthon. A pócsváradi építkezések ugyan nem feje­ződtek be december 31-re, de a késés nem túl nagy, való­színű, még az első negyedév­ben átadják mind a két beru­házást. A felsorolást hosszú oldalakon lehetne folytatni, a siklási szőlőfeldolgozótól a többi mezőgazdasági célokat szolgáló létesítményekig, az új Patyolat-üzemtől a Ruha­gyárig. Több mint kétmilliárd forint összegezve, Pécsett és a megyében az 1963-as eszten­dőben 1,5 milliárd forintot irányoztak elő új beruházá­sokra. és mintegy 700 millió forintot felújításokra. A be­ruházások menete ha nem is volt zökkenőmentes, mégis sok új létesítménnyel gazda­godtunk a búcsúzó esztendő­ben, s az előirányzott nagy összegnek 92—93 százalékát felhasználtuk. A nehézségek­től és kisebb balsikerektől el­tekintve eredményes eszten­dőt mondhatunk magunk mö­gött, s bizakodva várjuk az új esztendőt, amely legalább ekkora feladatokat ró váro­sunk és megyénk gazdasági életére. Gazdagh István A Központi Bizottság vacsorája Dobi István elvtárs 65. születésnapja alkalmából Dobi István elvtárs, a Magyar Néplcöztársasáy Elnöki. Tanácsának elnöke, a Magyar Szocialista ' Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, december 31-én tölte be 65. életévét. Ebből az alkalomból az MSZMP Központi Bizott­sága vacsorát adott Dobi István elvtárs tiszteletére. A vacsorán — amelyen jelen volt Dobi Istvánná élvtárs­nő is —, részt vettek: Kádár János, a Központi Bizottság első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, a Politika' Bi­zottság tagjai, Kisházi Ödön, Kiss Károly, a Központi Bi­zottság tagjai, Barcs Sándor, Ortutay Gyula, az Elnök' Ta­nács tagjai és Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság nevében Kádár János • elvtárs kö­szöntötte Dobi István elvtársat, aki meghatott szavaidéul mondott köszönetét a jókívánságokért. Eredményes esztendőt zártak a mecseki szénbányászok 200 ezer tonna többlet — A trösxtveze tőség köszöneté minden szénbányásznak A Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben eredményes esztendőtől búcsúznak a bá­nyamunkások. A kormány fel­hívásának eleget téve segítet­tek az éveleji szénhiáiny leküz­désében, s 200 ezer tonna többletszén termelését vállal­ták éves tervükön felül. Ezért sok vasárnapjukat áldozták fel, s pihenőnapjukon is leszáll tak a föld mélyébe, hogy biz­tosítsák országunk megfelelő szénéi áfását. A tröszt pécsi és komlói bá­Koszorúzás a KIMSZ megalakulásának 45. évfordulója alkalmából A KISZ Központi Bizottsá­gának és budapesti bizottsá­gának képviselői hétfőn, a KIMSZ megalakulásának 45. évfordulóján megkoszorúzták a hatodik kerület Eötvös ut­ca 3. számú ház falán elhe­lyezett emléktáblát. 1919. decemberében ebben az épü­letben alakult meg a Kom­munista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetsége. nyaüzemei rendben teljesítet­ték tervüket, a decemberi ne­hézségek ellenére az utolsó hó­napban is 100 százalékos mun­kát végeztek; készen állmait éves tervükkel és megvan a 200 ezer tonna többlet is. A tröszt vezetői — Pataki -Mi­hály igazgatóval az élen — de­cember 30-án fogadták az igazgatóság és a bányaüzemek vezetőit, párt, KISZ és szak­szervezeti tisztségviselőit, a műszaki vezetőket és köszöne­tét mondtak az egész évi lel­kiismeretes munkájukért, hogy erejüket nem kímélve segítet­ték a két mecseki tröszt egye­sítését és * zökkenőmentes munkált. A mecseki bányászokra a következő esztendőben még nagyobb feladat hárul, a mi­nisztérium megküldte az 1964- es tervfedadatot, amely szerint 4 millió és 25 ezer tonna sze­net kell termeliniök. A mecse­ki bányák dolgozói nyugodt körülmények között várják a , jövő esztendőt, minden adott­ságuk megvan ahhoz, hogy egy esztendő múlva ugyancsak szép eredményeket könyvelje­nek él. A tröszt igazgatója ezúton is köszönetét mond minden me­cseki szénbányásznak és kíván részükre eredményes új eszten­dőt Óév-búcsúztató Drávasztárán A köd úgy nyomja az er­dőt, a falut, mint asztmás ember mellét a fulladás. A végtelen ködfátyolt zene, ének szaggatja. Ünnepel a falu, ünnepel Drávasztára. Még a vasárnapi misét is le­rövidítették, hogy mindenki ott lehessen az útátadó ün­nepségen. Hatszázan nézik, hogyan vágja át Palkó Sán­dor, a megyei tanács elnöke a szalagot. Tapsolnak. Egy idős bácsi, Ferencsics János megjegyzi: „Ez a mi második felszabadulásunk; Irigylem a fiatalokat. Most már azt is ki­találhatják, hogyan lehet megszüntetni a halált. Sokáig, nagyon sokáig szeretnék él­ni ...” Az útátádás jelképes. Már kész voit az ősszel, fuvaroz­tak is rajta, sőt volt, aki ki­számította: a régi rossz úton 1962-ben 12,70 forintba került egy-egy mázsa termény el­szállítása a faluból, az új úton pedig 3,15 forintért vit­ték ugyanazon gépek a ter­mény-mázsákat. Pár hónapig használták ebben az évben az új utat és mégis ötszázezer forintot takarítottak meg. — Idén csak 49 holdon termesztettünk cukorrépát, jö­vőre már kilencven holdon termesztünk — mondják bi­zonyítékul: nemcsak a község kultúrájában, de a mezőgaz­dasági kultúrában is változást' jelent ez az út. — Jövőre bővítjük a kul- túrházunkat. Olyan lesz, hogy játszhatnak a színészek is. Most már van útunk, lesz szép kultúrházunk is. — Az autóbuszt is megígér­ték. Jövőre bejön Drávasztá- rára. Ha bejön, minden vá­gyunk teljesül. Minden vágyuk teljesül? Egyelőre. Mert az újabb le­hetőség újabb vágyat ébreszt majd. Es ez természetes. örülnek. Nagy ajándékot kaptak az óévtől. Utat. A tsz-ben sem fizetnek rosszul. 32 forintra számítanak. — És jövőre új elnökünk lesz: a Gonda Ferenc, a sely- lyei járási tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője volt. Most idejön. Hívtuk. — És a régi elnök mit szól ehhez? — ö is hívta, ö is el volt érte. Hat elemit végzett. Be­látta, hogy hat elemivel nem lehet egy nagygazdaságot el­irányítani. Ö meg már idős a tanuláshoz. — És mit várnak az új el­nöktől? — Váltsa valóra az ígére­tét. Negyven forintot ígért jö­vőre. Rajtunk nem múlik. Nagyon dolgos nép lakik itt, meg a lehetőségek sem rosz- szak. Most Gerdától vettünk növendékeket. Jó állomá­nyunk lesz. Hatvanötben sze­retnénk utolérni Gerdét a tejtermelésben. Talán még le is hagyjuk őket. Nálunk több a takarmány ... A kocsmában szól a zene. Népviseletbe öltözött asszo­nyok ropják a csárdást. Még ötven éves is akadt a tánco­sok között, akik a kultúrház- ban egy kis műsort adtak az. útavatás tiszteletére. A csár­dást kóló váltja fel. Fürgén járnak a lábak, a zenekar a kör közepére áll és úgy mu­zsikál. — 1933 óta kilencedszer mérték fel az utat Régen, ha jött a kortes meg a képvi­selőjelölt, már azzal jött: tud­juk, mi kell maguknak: út. És mi mindig rászavaztuna az útért. És csak most lett út. Pedig nálunk 1046 ember várta — ennyi volt a falu lakossága a legutóbbi nép- számlálás szerint. Az állam­tól kaptuk, a mi államunktól. Mi sem tétlenkedtünk. Egy­millió forinttal járultunk hoz­zá, társadalmi munkában. Eríüéklapökat is kaptunk. Ha­marosan ezeket is kiosztjuk. Énekelnek: Száz forintnak ötven a fele... A hétkilométeres új utat ünnepük a drávaiványiakkal együtt. Mert azok is most, de­cember 29-én kapták az utat és a küldöttségük ide jött át ünnepelni. — Nem lehet azt elmon­dani, hogy mit jelent nekünk ez az út. Ezt érezni kell! — mondja egy idősebb ember. Int a zenekarnak. A zenészek belecsapnak a húrba. Száll a dal. Az öröm dala: magyarul, horvátul. Felváltva. Üj utat köszöntenek, óévet búcsúztatnak. Eredményes, fordulatot jelentő óévet. És egyben köszöntik az újat is, amely autóbuszt szakszerűbb vezetést, kultúrh,-' ' " --'test je­lent Saal« uos 1 Belgárkerti építkezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom