Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

4 '■V- . _ 1*83. l>Wf.WBl« «1 1 ___ i‘ H z újságok tükrében A z elmúlt esztendők közül talán egyik sem bővel­kedett annyi reménytkeltő és annyi szomorú eseménnyel, mint ez a legutóbbi. Már az új esztendő zord be­lépője is aggodalomma] töltöt­te el a falvak, de különösen a városok lakóit. A rendkívüli tél aztán nem egyszer napok­ra, sót hetekre csaknem meg­bénította az ország vérkerin­gését. A gyárak, az intézmé­nyek csak hallatlan erőfeszí­tések; áirám biztosították az üzemeltetéshez szükséges szén- készletet és a legszükségesebb alapanyagok beszerzését, nem is beszélve a lakosság tüzelő­gondjairól. Éppen ezért a visz- szaeműékezést is azokkal kezd­jük, akik talán a legméltóbbak rá. Bányászainkkal Szinté ön­magukat felülmúlva újra és újra túlteljesítették a számuk­ra kiadott rendkívüli kvótákat is, hogy enyhítsenek a szénel- lál ási gondokon. A szűkre szabott hely mé­gis arra kötelezi a krónikást, hogy a továbbiakban is csak néhány szóval emlékeztessen az év fontosabb eseményeire. Éppen ezért csupán néhány cí­met ragadunk ki lapunkból. Időzzünk el néhány percig az egyik januári számunkban megjelent háromhasábos cím­nél: „Üzenetváltás Hruscsov és Kennedy között.” Nem hinnénk hogy a feledés homá­lyába merült azóta is e jelen­tős üzenetváltás. Hiszen egy világkatasztrófával fenyegető időszakra tét* akkor pontot ez a párbeszéd. Nem .agy ország, hanem az egész földkerekség népe sóhajtott fel megköny- nyebbülve, amikor Hruscsov és Kennedy nemcsak a Karib­ién geri válságra tett pontot, hanem egy jelentős lépéssel tovább is haladt, amikor napi- ren,1re tűzte a nukleáris fegy­verkísérletek megtiltásának ép"‘"en fontos kérdését. I gy kezdődött az év. És ho­1 gyám folytatódott? Néz- atiok egy újabb újságcikk mö­gé: „Hatmillió forintos jöve­delem a mohácsi tsz-ben." Pil­lantsunk be a zsúfolásig meg­telt mohácsi Bartók Béla Mű­velődési Ház színháztermébe, ahol éppen zárszámadást tart a népes tsz-tagság. És mond­juk el, hogy ezen a zárszám­adáson, — beleértve a már előzőleg kézhezkapott munka­egységelőlegeket, — összesen hatmillió-négyszázezer forin­tot osztottak szét a tagság kö­tött. Természetesen voltak ennél gazdagabb és szegényebb zár­számadások Is a megyében, de ebből az egy példából a kö­vetkeztetés mindenképpen csak az lehet, hogy szövetke­zeti parasztságunk egyre hatá­rozottabb léptekkel halad a számára legjobb, legbiztonsá­gosabb úton. Február 27: „98.8 százalékos eredmény Baranyában." A dia dalmas cím megyénk választó­polgárainak bizalmát tükrözi. Felzárkózásukat pártunk, kor­mányunk célkitűzései mögé- Dolgozó népünket szorgos, eredményes munkája és saját jövőjének ragyogó kilátásai kötelezték arra. hogy szavaza­taival felhatalmazást adjon választott képviselőinek a már meglévő eredmények tovább­fejlesztésére. Március 15: „Kiosztották az 1963. évi Kossuth-díjakat.” A Kossuth-díjasok között ott ta­láljuk megyénk szocialista mezőgazdaságának két kiváló képviselőjét, Szabó János fó- agronómust (Sátorhely—Bódyi Akarni Gazdaság) és Szent- gyöggyvári Lajost, a SoenUő­rinci Mezőgazdasági Techni­kum tanárát. De ott van kö­zöttük Garai József, 1st ván-ak­nai vájár neve is, aki legen­dába illő hősiességgel mentette meg négy fiatal bányász éle­tét. jV ézzük a kővetkező címe­ket: „Közel 2 milliard forintos beruházás Baranyá­ban.” — „Uj létesítményekkel gazdagodik megyénk.” „Nagy­szabású tervek Pécs gázellá­tására.” „Javítják a lakosság­nak nyújtott szolgáltatásokat.” „Félezer lakást adnak át Pé­csett” és egy sereg más olyan cím, pontosabban olyan intéz­kedés. amelyhez hasonlót soha nem jegyeztek az elmúlt rend­szer újságírói. De térjünk vissza néhány szóval a mögöttünk tévő. esz­tendő számottevő világesemé­nyeire is Jegyezzük kn a el­meket diadalmas örömhírnek vagy éppen szomorú memen- tónak. Ki ne emlékezne a neményt­keltő újsághírekre, köztük ar­ra az augusztusi napra, ami­kor a Szovjetunió kezdemé­nyezésére létrejött az atom­csend egyezmény Vagy a ..for­ró drótra”, amely lehetővé tette, hogy a világ sorsát ke­zében tartó két na-gv államfér­fi, közvetlen kapcsolatot te­remtsen egymással. Nagy ölömmel emlékezünk arra az Pesti T.rrszló 1. Ki a legjobb barátjaT — Nem tudok különbséget tenni. Mindegyik. Tizenegy évig vason tő voltam. De ott sem voltunk ilyen jó! egymás­sal, mint itt. Szeretjük egy­mást. 2. Melyik volt ebben az év­ben a legnehezebb napia? — Ama kar féleségem meg­betegedett ö is let dolgozik a gyárban. Azt hittem, nem jöhet már ide vissza. Nagyon nehéz munkát végzett. 3. Kire volt legdühösebb eb­ben az «ube»? áprilisi és Júniusi napra is, amikor előbb a holdrakétát, majd az első nőd űrpilótát re­pítette a kozmoszba, a már addig is páratlan eredménye­ket produkáló szovjet rakéta- tudomány. Annál szomorúbb srriwel emlékezünk azokra a szörnyű tragédiákra, amelyek nemzeti gyászt borítottak az európai és az amerikai kontinensen. A júliusi szkopjei földrengésre, a gátszakadás okozta olaszorszá­gi tömegkatasztrófára, a dél- amerikai és köztük a kubai szörnyűséges ítéletidőkre, a me lyek százakat és ezi-eket fosz­tottak meg életüktől, ottho­nuktól. És melyik becsületesen gon­dolkodó ember ne emlékezne megdöbbenéssel, arra a két aljas gyilkosságra is, amely megrendített« az egész haladó világot. Julien Grimau elv­társra, alki a spanyól fasiszták gaztettének áldozata lett és John Kennedyre, a haladó gon dolkodású állam férfire, akit az Amerikában dúló fajgyűlölő nacionalista fékevesztettség tett el az útból. [Mégis, amikor elbúcsúzunk az (jesztendőtóL, azzal a hittel tesszük ezt, hogy a már kivívott eredményeink fe­lett ezután még nagyobb éber­séggel Őrködünk. í- sgy — — Egy rendezetne, meg ar­ra, aki kiadta. Nem lehet, csak hat napot ezután kivenni a szabadságból. És ha disznót ölt az ember? ... Vagy óiyan dolga akad, hogy csaik egy nap kell? ... Vegyen ki hatot? 4. Elnyerik a szocialista cí­met? — El. Mindent megtettünk ezért. Tanulunk, részt veszünk politikai oktatáson. Hibás árut még nem gyártottunk, nem volt reklamáció. Heindt Péter 1. Ki a legjobb barátja? *— A két kis unokám. Egyik A Porcelángyár fahlrintmuibi.lr «eTtkében áolgoznak. Formaöntflk. A négy és fái méteres szobrokon kívül a hűm centis vlrágmtatát ts kinn tik. Restaur álásokitoz készítenek tor- mAkai. As Iparművészeti Múzeumtól a Műcsarnokig, a néeM egyetemi városrésztől a műegyetemig dicsérik kezűket. H-'mtne- 5ten vannak, szocialista műhely. Három brigád. Egy ember kö­zülük katonának vonult, űt megbetegedett. Erre a tóbbiek mun­kaidó után 800 órái töltöttek a gyárban, hogy tervüket mara­déktalanul teljesíthessék. Tervüket december n-ére belejezték. Négy embert mutatok be közülük, válogatás nélkül. Mind a négynek azonos kérdéseket tettem lel. C-YÍtaminban rendidről gazdag vadcitromot találtak Villányban Villányban, a plébánia kert­jében, egy körülbelül harminc éves vadcitrom-cserjét találtak. Több éve terem már és leg­utóbb is mintegy ötven ci (ro­mot szedtek le róla. A baranyai mezőgazdasági szakemberek csak most szereztek tudomást a cserje létezéséről. Gyümölcsei közül néhányat eljuttattak a Dél-Alföldi Tudományos Kuta­tó Intézet szentesi telepére meg vizsgálóé végett. Dr. Szalva Pé­ter tudományos kutató a vizs­gálat során meglepő eredmény­re jutott. Kiderült, hogy a vil­lányi vadcitrom körülbelül két és félszer több C-vita mint tar­talmaz, mint az importált ne­mes citrom. Kedvezőbb a sav­tartalma is, tehát nem olyan savanyú, mint a kereskedelem­ben levő citromok. Egyelőre nem tudják megál­lapítani, hogy honnan szárma­zik ez a különleges citromféle. Csak annyi ismeretes, hogy Loschert Kázmér néhai villá­nyi katolikus lelkész, műked­velő botanikus szerezte valahol és-ültette el a plébánia kert­jében. A kutatók figyelmét azért is felkeltette a vadcitrom- cserje, mert — a jelek szerint — tökéletesen alkalmazkodott már a vidék éghajlatához. Ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt hosszú, kemény tél után is épen megmaradt a szabad­ban és gazdag termést hozol* 16700 szál szegfű Nagy volt a forgalom a kará­csonyi ünnepek előtt a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat virágüzleteiben, A tíz fajta zöld díszítő szobán övén yböl 2000 cseréppel fogyott, a csere­pes, díszített fenyőágakból pe­dig 500-a* adtak el. A Hollan­Szoloszfíret (érdig érő hóban Ritka esemény színhelye Uunaszekcsőn Kékes Bálint nyugdíjas termelőszövetkezeti tag portája. A ház falóra fut­tatott szőlőtőkéről most szü­retelik le — térdig érő hóban — az utolsó fürtöket. Az Othello fajta jótulajdonságai közé tartozik, hogy termése sokáig eláll és jól bírja a hideget. Ezért Kékesék az ősszel mintegy negyven für­töt a tőkén hagytak, amelye­ket sikerült is megvédeniük a madaraktól. A szélvédett udvaron a szőlőtőke aránylag keveset szenvedett a fagyok­tól, a ráhullott hó pedig úgy óvta a fürtöket a hidegtől, akár az őszi vetéseket. A szőlőszemek valóságos cukor- koncentrátumok. Kékes Bólln- ték tehát igazán ünnepi cse­megét fogyaszthatnak ezekben a napokban. diából érkezett cserepes szoba­fenyőből mind a 400-at megvá­sárolták. Cserepes cikláment 3500-at, hajtatott tulipánt és já­cintot 1000—1000 dfo-ot forgal­maztak. Vágott virágból is so­kat vásároltak a pécsiek, 16 700 szál szegfűt. 8000 szál cikláment és 1000 szál rózsát Üj évben ug van csak ezeket a virágokat találhatták meg a vásárlók. Vágott szegfűt és cik­láment szinte korlátlan meny- nyiségben kaphatnak, azonkí­vül tízezer cserép ciklámen és 500—500 cserép jácint, tulipán is kerül a boltokba. A telfviiió műsoré KEDDEN: to.00: UJuaagt ktsftlmrit: L Boat*? és az orgona; L Root; óa e gépgyár. 10.25: Foxi Maat kae lantijai. Amerikai rajzi tim>or«v zat. 10.50: Hollokiraly. Tv-báb- játék, Lsm. 18.05: Kukkantó, 19.05: Esti mese. 19.15: kW gü beszélgetés. Vendégeink: dr, Bognár József, a Kultur áll« kapcsolatok Iniézetének elnök«, Darvas József, az írószövetség elnöke és űr. onuixy Gyula, a Hazafias Népfront fótiikara, 19.35: Tv-tiíradO. 19.50: Spor cse­meték. Magyar kisfllm. 20.108 Parabola. Szilveszteri kü.önki- adás. 20.30: Zenés vacsOras..{t eá, 20.50: Slágerznúzeum. A Tv re» viifilmje. 21.50: Szilveszter, isCS, A televízió kabaréja. 24,00 tlixn- nusz, majd tánczenei cwctaiá. Közben: Budapest éjfél után-» Helyszíni közvetítés. Kb. 1.153 Műsorzárás. SZERDÁN: 10.20: A bűvös erd«. Mesejáték két felvonásban. Közve ítés a Bartók-teremből, képfelvétel ŐIL 12,00: Dobi Istvánnak, az lOnökfl Tanács elnökének köszöntői©» 18.20: Amiről 1963-ban beszeltek. Külpolitikai műsor. 19.05: P.tolfl Sándor születésnapján. 19.208 Esti mese. 19.30: Tv-híradó* 19.45: Kuba nemzeti ünnep a, Dr. Juan Jósé Fura Sanz rend- kívüli és meghatalmazott nagy« követ beszéde. 19.55: „Nagy kér volt. . .** Papa, mama fi meg én. Magyarul beszélő frait« cla film. 21.30: Hírek. Tv-híradé ismétlése. CSÜTÖRTÖKÖN: 17.30: Hírek. 17.40: Orosz társad gás haladóknak. Az új esz'.en° dőről. 18.00: A Magyar Hirdet® műsora. 18.10: Zenekedvelő gye­rekek klubja. 18.55: Forró piS- lanatok. Súlyemelő világ- és Európa-bajnokság. Stoekh >ina 1963. 19.10: A JövO bét műs >riu> 19,20: Esti mese. 11.30: Tv hír­adó. 19.50: A bíró. Magyarul beszélő olasz—spanyol filme 21.40: Szülők, nevelők egymás közt. I. Az Iskolatelevízióról. & A család és Iskola c. lap és £> televízió közös pályázati féltei0 vása. 22.00: Hírek. Pfrp3rk“-ct alattiénak ki a Mecse'ien u A Mecseki Állat- és Növény­parkban pávatenyészetei hoz­tak létre. A páva tulajdonkép­pen erdei tyúk, Ceylonban ős­honos, természetes tehát, hogy jól érzik magukat az erdő köze­pén épült állat.kertben, az aránylag enyhe pécsi éghajlat alatt. A színpompá*; tollazatú díszmadarakat korlátlanul el- szaporitják. Annyira meg akar­ják szelídíteni őket, hogy «za­badon járkálhassanak az Áilate és Növénypark területén és a látogatók kedvükre gyönyör­ködhessenek bennük. Az ily módon kialakuló „pávapark”’ minden bizonnyal a Mécséi* egyik legérdekesebb idegenfor­galmi látványossága lesz. Az elhullatott, szép tollakat rend­szeresen összegyűjtik. Harmincötért egymásért három ét fél, rvéstk másfél éve*. Mindkettő fiú!... Meg a sportosok, akikkel elvitat- kozhatom hétfőn. Festi, Hobo- li... 8. Melyik vott főben az év­ben a legnehezebb napja? — Augusztus 20. Kereszt- fiam Wartburgjával karambo­loztunk Dunaszentgyörgynél. Többen megsérültünk, felesé­gem agyrázkódást szenvedett. Énnekem a kezeim zúzódott. 3. Kire volt legdühösebb eb­ben az évben? — Arra a motorosra, aki elénk vágott a karambolnál. 4. Elnyerik a szocialista cí­met? — Itt a brigádnaplónk, néz- ze meg! Van egy takarító­nőnk, egyszer láttuk, hogy anyagi gondja van. „Fiúk — mondom — nyúljunk zsebbe”! Mindegyikünk adott egy tízest Kárpáti János 1. Ki « legjobb barátja? — Személy szerint nincs, de együtt ők barátaim mindany- nyian. Én nagyon beteg va­gyok. Néha dagadnak a keze­im, lábaim. Eljöttek, segítet­tek, értem dolgoztak. Ember­nek érezhettem magam. 2. Melyik volt ebben az év­ben a legnehezebb napja? — Amikor kórházban vol­tam. Nagyon hiányoztak. A műhely. Itt még a betegségem is elfelejtem. 3. Kire volt legdühösebb? — A nagyobbik fiamra. Nem akar tanulni. Beadtam a Szé­chenyi Gimnáziumba, de ki­maradt. Segédmunkás volt az Autójavítónál, de onnan ja­nuár elsejével elbocsátották. Nem tudom, rrii lesz vele. 4. Elnyerik a szocialista cíg met? — Annyira akartuk egész évben ... Ilven kollektíva rit­kán akad. Nagy csalódás len­ne, ha nem kapnánk meg. Bár én kevesebbet tehettem, de sokszor összeszorított foggal dolgoztam, hogy a többiek ne lássák rajtam, hogy nem jól érzem magam. De ők én ér­tem mit tették ... Baiendt Lajos 1. KI a legjobb barátja? — Nem tudom. Nincs úgy külön, senki. Társaságba nem járok. Nem mondom, néha szakmai vitánk is van, de mi itt nem veszekszünk. 2. Melyik volt ebben az év­ben a legnehezebb napja? — Szigetelőt formáztam. De nem közepeset, hanem azt a marha nagyot. Akkoráikat kel- létt emelnem rajta, majd ki­dülledt á szemem. Én csak he­lyettesítek itt, de ... Szóval úgy nem volt különösein ne­héz egy nap se. 3. Kire haragudott legjobban ebben az évben? __, “ Azt mondják, hogy adtaié a szakszervezeti bizalmiaknak ajándékot. ’ Nekem nem, ráért éppen beteg voltam. Tavaly is kaptam, bánit, hgoy az idén... De lehet, hogy csak ugratnak a többiek ... 4. Elnyerik a szocialista cí­met? — Nem tudom elképzelni, hogy ne nyerjük el. Itt ké­rem mindent elöl lehet hagy­ni. Volt. hogy százast, vagy az órámat itthagytam. Senki sem emelte el Ha «»»ut-«--’ -c7 kedve van. már jön a másik: „No miért dugod az orro­dat”? ... Ha a munka nehéz, „add ide”! Kérem én ilyet még nem éltem, higgye ed. Jó köztük lenni! * Szobrot, követ, mintákat for­málnak ők harmincötén.-----■■ . Saüís Istvá* A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom