Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

O 7 P n «w G ■ VASÄRNAP AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 303. SZÄM HIÁNYCIKK“ n \| éhány évvel ezelőtt még - ■ mindenki traktort akart vásárolni. Elmentek a miniszterhez, mindenkihez, csakhogy traktor legyen. Ma is várják a gépeket, de a gépek beszerzése egyre kisebb gondot okoz. Megszűnt hiány­cikknek lenni a gép, viszont hiánycikk lett a traktoros. Pedig jócskán képeztünk trak­torosokat. Az elmúlt évben például 563 fő végzett orszá­gos iskolákban, 237 pedig me­gyei tanfolyamokon. Idén újabb 548 traktoros végzett. Hozzávetőleges számítások szerint ezekből mintegy 400 elment az ÉPFU-hoz, a TE- FU-hoz és más hasonló vál­lalathoz. Szó, ami szó: jelenleg lé­nyegesen kevesebb a trakto­ros, mint amennyi traktor van a termelőszövetkezetek­ben. Ezt a traktoroshiányt, a nyáron—ősszel is éreztük, amikor az iparhoz kellett segítségért fordulni. Ha nem segít az ipar, ha nem küld traktorhoz értő munkásokat, akkor bizony nehezen tudtunk volna megbirkózni a vetéssel, a talaj munkákkal. Álljon itt bizonyítékul a következő adat. 1963 decem­berben a megye termelőszö­vetkezeteiben 1350 erőgépet tartottak nyilván és a képzett traktorosok száma mindössze 950 volt ugyanebben az idő­szakban. E, számok ismereté­ben egyáltalán nem lehet azon csodálkozni, hogy az idén aratáskor több mint száz erőgép csak azért állt, mert nem volt kit ráültetni. A gé­peket viszont azért gyártjuk, hogy azok dolgozzanak. De, hogyan dolgozhat minden gép, amikor a meglévő traktorok­ra a megye termelőszövetke­zeteiben mindössze 0,7 trak­toros jut. Ezzel még az egy műszakos üzemeltetést sem lehet biztosítani, nemhogy az éjszakai szántást. Idén is az üzemi munká­sok, azok a tanácselnökök segítették ki a bajból a mező- gazdaságot, akik traktorra ül­tek és dolgoztak. De végtére is — a traktorvezetés nem az ő feladatuk és az ipartól sem lehet minden évben azt kérni: adjanak embereket. A traktorospoblémát maguknak a termelőszövetkezeteknek kell rnegoldaniok. Mégpedig — sürgősen. Előzetes számítások szerint a megye termelőszövetkezetei­ben 1964 végére mintegy 1600—1700 erőgép lesz. Lénye­gesen több, mint amennyi az idén dolgozott. Ha sürgősen j;em intézkedünk, akkor a nyáron még több erőgép áll majd traktoroshiány miatt. Pedig ember van, csak meg Prell keresni, beszélni kell velük. Többféle számítást végez­tek illetékes szakemberek. Van, aki azt mondja: 1058 raktorost kellene kiképezni az idén, van aki 1200-ra es­küszik. A számok itt nem lé­nyegesek. Mert nem a meg­tervezett, számoktól, hanem a ényektől, a megmaradó té­tektől függ majd, hány gé­pet tudunk üzemeltetni két műszakban. A traktorosképzéshez a fel­tételeket már biztosították. Január 3-tól március végéig 22 tanfolyamon képzik a traktorosokat. Hogy mennyit? Ez még talány. Eddig 856 je­lentkezőt gyűjtöttek össze a Járások. Ha csak ennyi lesz, •tzt jelenti, hogy alig valami­vel több, mint egy ember jut majd egy-egy gépre jövőre. Ez nyilvánvalóan nem elég. Különösen problémák lesznek a mostani számok szerint a traktorosokkal a sásdi és a pécsváradi járásban. A pécs- váradi járásban például még csak ötven százalékát biztosí­tották annak, amit a járási terv előírt. A sásdi járásban sem valami rózsás a helyzet. A 856 tanfolyamra jelentkező közül mindössze 58 a gépállo­mási és az ötvennyolc gépál­lomási traktoros közül 45 a sásdi járásban van. A gépál­lomási traktorosok viszont nem oldják meg a termelő- szövetkezetekben jelentkező problémákat. Rájuk a tsz-gé- pek üzemeltetésében nem le­het számítani. A sásdi járás­ban is még legalább 40—50 traktorost kell biztosítani a termelőszövetkezetekből, mert különben a most látszólag megoldott problémák a nyá­ron, ősszel nagyon is reálisan jelentkeznek. Mégpedig tsz- traktoroshiányban. Az állam a traktoroskép­zéssel is nagy terhet vállal magára. Azért vállalja ezt a terhet, mert e kérdés megol­dása nélkül nehezen képzel­hető el a hozamok növelése. Mert a hozamok növeléséhez nemcsak a több műtrágya, hanem a jobb, időbeni talaj­munka is hozzátartozik. Ez pedig lehetetlen kellő számú és jól képzett traktoros nél­kül. Ezért vállalja az állam, hogy csupán Baranyában egy­millió forintot költ a leendő traktorosokra. A tanfolyam teljesen ingyenes, a kosztot is ingyen kapják a hallgatók, sőt a családosok a családta­goktól függően még jövede­lemkiegészítésben is részesül­nek. Az idő sürget. Ha most el­szalasztjuk az alkalmat, ha most nem gondoskodunk gé­peink üzemeltetéséről, akkor a nyáron, őszön hiába vakar­juk a fejünket. Czámok: ki ennyit mond, ki annyit. A számok csak a pillanatnyi szükségle­tet mutatják. A jövő évit. A mezőgazdaság fokozatosan és egyre rohamosabban gépese- dik. A gépek viszont ember nélkül semmit sem érnek, mint_ ahogy annak idején a lovak sem értek semmit ko­csis nélkül. Valamikor nem számított parasztnak az, aki nem értett a lovakhoz. Nem számított azért, mert a ló je­lentett mindent, ezzel művel­ték a földet. A lovakat most traktorok váltják fel és most ezekre kell éppúgy alapozni, mint annakidején a lovakra alapoztak. Helyes lenne, jó lenne, ha minden termelőszö­vetkezetben az a vélemény alakulna ki: a növényter­mesztésben dolgozó, minden arra alkalmas ember tanul­jon meg traktort vezetni még akkor is, ha pillanatnyilag nincs rá szükség. Ha ezt az elvet követnék a termelőszövetkezetek, ak­kor nem lenne probléma nyá­ron, őszön, akkor nem kel­lene a legnagyobb munkák idején traktorosok után fut- kározni. Ezt a futkározást egyszer s mindenkorra lekel­lene zárni és még azon is érdemes gondolkodni: elsősor­ban azok a tsz-ek kapjanak erőgépeket, amelyek biztosí­tani tudják a gépek szaksze­rű, döntő többségükben két- műszakos üzemeltetését. . ___.__ Szalai János F elavatták a Barátság olajvezeték lengyel szakaszát Szombaton Plookiban ünne­pélyes körülmények között felavatták a Barátság olaj­vezeték lengyel szakaszát. Az ünnepségen Wladyslaw Go- muika, a LEMP KB első tit­kára vezetésével részt vettek a LEMP, s a lengyel kormány vezetői. Megjelentek az ün­nepségen a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Magyarország és az NDK kormányküldöttségei is. A magyar kormányküldöttsé­get Szekér Gyula, a nehéz­ipari miniszter első helyette­se vezette. Részt vettek az ünnepségen Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, Köves László ta­nácsos, a Varsói Magyar Kül­kereskedelmi Kirendeltség ve­zetője és a nagykövetség dip­lomatái. Plock e napra ünneplőbe öl­tözött. A városban ott leng­tek, az olajvezeték építésében részt vett KGST-országok lo­bogói. A transzparensek a szocialista országok összefo­gását, testvéri barátságát él­tették. r Újabb Knba-e!lenes provokáció Havanna: A kubai fegy­veres erők minisztériuma kö­zölte, hogy a CIC amerikai kémelhárító ügynökség embe­red a december 23-ra virradó éjszaka robbanást idéztek elő egy kubai torpedónaszádon, amely Los Pinos szigete előtt horgonyzott. A robbanáskor három matróz életét vesztet­te és 18 megsebesült. A közlemény megállapítja, hogy ezért a véres és szégyen­letes bűntettért az Egyesült Államok kormányát terheli a közvetlen felelősség. Kétszeres a termelékenységük az Elitex-gyűrűsfonó gépeknek, melyeket ez év má­sodik félévében helyeztek üzembe a Pécsi Kenderfonóban. A gépeken a vegyileg feltárt kenderfonalakat gyártják. — Szokolai felv. — A közös tanácsok munkájá­nak eddigi tapasztalatait vi­tatta meg első napirendi pont­ként tegnap a megyei tanács. Palkó Sándor elytárs, a vég­rehajtó bizottság elnöke szá­molt be a közös tanácsok mun kájárói. — A kis községek legtöbb­jében 1950 óta önálló tanács­szervek működtek. Azonban ezek munkája nem mindenütt Volt kielégítő. A túlságosan el­aprózott községszervezet ko­moly akadálya lett a kel öen differenciált apparátus' kiépí­tésének. A lakosság ügyének intézése -a törpe községekben ■többnyire alacsony színvonalú volt, az államigazgatási kiadá­sok pedig magasak voltak — mondotta Palkó elvtárs. «— Méginkább felszínre hoz­ta a tanácsi munka problé­máit a mezőgazdaságban vég­bement átalakulás azáltal, hogy a községek termelőszövetke­zetei fokozatosan egyesültek. Ezért napirendre került az apró telepü’ésű Baranyában a közös tanácsú községháló­zat kialakítása. A siklósi járásban haladt leg­inkább előre a végleges mező- gazdasági egységek szervezése Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa iitt engedélyezte elő­ször a tanács-egyesítéseket A továbbiakban Palkó elv­társ beszámolt arról, hogy a három ütemben végrehajtott összevonással megyénkben 24 közös tanács áiakult, melyek összesen 80 községet fognak össze. — .Az utóbbi időben létre­jött közös tanácsok működését behatóan tanulmányoztuk. Megálllapítottuk, hogy bevál­tották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Létrejött egy olyan szervezeti forma, melyben a tanácsszervek a korábbi hely­zethez viszonyítva tudatosab­ban és hatékonyabban végez­hetik tevékenységüket. — A tanácsüléseken a napi­rendre kerülő kérdéseknél ará­nyosan foglalkoznak vala­mennyi falu problémájával. Az üléseket nemcsak a köz­pontban, hanem a külközségekben is megszervezik^ A tanácsülé­sek szinte kivétel nélkül színvonalasabbak, ez lemér­hető a tanácstagok megjele­nésén, a tanácskozás jobb vezetésén és a sok hozzá­szóláson. Korábban a közsé­gi tanácsüléseken a megjele­nési arány éveken át 70 szá­zalék alatt volt. A közös ta­nácsoknál ez az arány már déri a 80 százalékot. A felszólalások egyre inkább tükrözik a tanácstagság gond­jaira bízott kérdésekért érzett felelősséget. A tartalmasabb tanácsülések főként a jobb előkészítő munkára vezethetők vissza. —• Ma már a lakosság is fo­kozódó figyelemmel kíséri, ho­gyan döntenek az őt közvet­lenül érintő ügyekben — mon­dotta Palkó elvtárs, majd így folytatta: — Nem egy helyen éppen a lakosság sürgeti, hogy tűzzék napirendre ezt vagy azt a kérdést Javítóműhelyben Csizmás, pufajkás emberek dagasztják a roskadozó havat, alkatrészeket cipelnek, egyi­kük kezében vakító lánggal lobog az elektromos vágó. Se­lejteznek a pécsváradi gépál­lomáson. — Eddig legalább 650 má­zsa „ócskavasat” adtunk át a MÉH-nek, s még lesz néhány mázsa. A hátralévő két nap alatt elvégezzük. Január 2-án aztán megkezdődhet a vetőgé­pek, ekék, egyszóval a kisgé­pek javítása is — tájékoztat Frei Péter, a gépállomás fő- mémöke. — A nagyjavítás megkezdő­dött már? — Január—februárra ter­veztük. De novemberben, de­cemberben is javítottunk. Je­lenleg tíz gép áll a műhely­ben, négy a téeszé, hat pedig a sajátunk. Nagyon hátráltat­ja a munkát a belső építke­zés. A nagyjavítóban új mű­szaki irodát és tanműhelyt építünk. Körülbelül január i-ra elkészül, akkor teljes ka­Ezután Palkó elvtáns részle­tesen tájékoztatta a. tanács­ülést azokról a hiányosságok­ról, amelyek ma még íelielhe- tűk a közös tanácsok és a hoz­zájuk tartózó kirendeltségek munkájában. Majd határozati javaslatot terjesztett elő, ame­lyet a tanácsülés elfogadott. Határozatba foglalták, hogy a közös tanácsok munkájá­nak eddigi tapasztalatai kel­lő alapot adnak ahhoz, hogy folytassák további közös ta­nácsok kialakítását. Nagy gondot kell fordítani á szak­mai továbbképzésre, a közös tanácsok apparátusának megfelelő kialakítására, a kirendeltségek munkájának további javítására, amely­ből a megyei tanácstagoknak választókerületükben kell kivenni részüket. Végül úgy döntött a tanács­ülés, hogy a részletes vizsgá­laton alapuló és nagy alapos­sággal összeállított beszámolót teljes terjedelmében ismertetik a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak vezetőivel. Ezután a tanácsülés megtár­gyalta a februári választásokat megelőző jelölőgyűléseken el­hangzott javaslatok megvalósí­tását és úgy döntött, hogy öt­tagú társadalmi bizottságot alaíkít, amelyik időről időre fi­gyelemmel kíséri a javaslatok megvalósítását és erről rend­szeresen tájékoztatja a megyei tanácsot. A bizottság vezetőjé­nek Garamvölgyi Miklós me­gyei tanácstagot választották meg. Ezután került sor Ofalu, Hird és Árpád-tető területi át­csatolásának megvitatására. tó­falu községi tanácsa a falu­gyűlés döntésének figyelembe vételével kérte, hogy a Tolna megyei bonyhádi járáshoz csa­tolják. A megyei tanács ülése az átcsatoláshoz hozzájárult. A Komlóhoz tartozó Árpád­tető település 87 lakója Pécs­hez való csatolását kéri, mi­vel 2,5 kilométerre van Pécs- szabolcshoz, gyermekeik pécsi iskolába járnak és a különféle szolgáltatásokat is Pécstől kapják. A megyei tanács ülése az átcsatoláshoz hozzájárult és a kérést döntés céljából elő­terjesztik a Minisztertanács­hoz. Régi probléma Hnrd ho­vatartozása, mivel a falu egy része a megyéhez, másik része Pécs I. kerületéhez tartozik. A több éve húzódó terület- rendezés most megoldásához közeledik, mert a merve! ta­nács ülése hozzájárult Hird község átcsatolásához. Az iűés utasította a végrehajtó bizottságot, hogy Hird. Pécs I. kerületi tanácsához törté­nő Átcsatolás) kérését döntés végett terjesszék fel a Mi­nisztertanácshoz. Jóváhagyták a memagvol» bodott siklósi járás decembef 14-én megválasztott végrehaj* tó bizottságát is, é l ÚJ GÉPEK A PÉCSI KENDERFONÓBAN Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket a közös tanácsok Ülést tartott a Baranya megyei Tanács pacitással kezdődhet a mun­ka... A műhelyben a belépő ide­gen hirtelen csak zűrzavart lát. Pár perces figyelés után azonban rendeződnek a dol­gok. Nagy pirosbetűs feliratok jelzik, hogyan halad a sza­lag, hogyan követhetők az egyes munkafolyamatok. Az első lépés a szétszerelés, a második a hibafelvétel, majd sorjában következik a hajtó­mű 1. és' hajtómű II. szerelé­se, az összeszerelés, a végsze­relés és a végátvétel. A műhely közepén egy pi­ros DT áll félig készen. — Sajnos, alkatrészhiány miatt nem tudjuk kiengedni — mondja a főmérnök. — Látszólag nem jelentős darab hiányzik belőle, egy fogaske­rék. Mégsem lehet szerelni. Van néhány cikk, amelyet nem kaptunk. Pedig az AG- ROKER-nél időben jeleztük az igényeinket, sőt még a szekszárdi AGROKER-hez is elmentünk. Nem tudnak adni, nincs. — A külső mosót használ­hatják már a nagyjavításoknál? — December húsz volt a határidő, de a nagyjavítások­. ra nem készül el, lassan megy a munka ebben az időben. Pedig gyors ütemben fejlő- t dik a pécsváradi gépállomás, l a tervek szerint a jövő évben . már gépjavító állomássá ala- . kul. A gépek nagy részét el- . adják, s elsősorban javítást y végeznek. Szakmunkásaik : számát növelik, jelenleg 25 j ipari tanulójuk van, akik, ha l végeztek, ugyancsak itt ma- . radnak a szakmában. A régi, . jó munkájukkal kitűnt trak- . torosaikat is elküldik tanfo­lyamra, ahol szerelő szakkép­zettséget szereznek. A legkö­zelebbi csoportban tizet in­dítanak a jánoshalmai tóvább- ! képzőbe. A műszaki iroda ablakából t az udvar hátsó részére nyílik kilátás. Ott osztályozzák, rendszerezik, majd szétszedik a javításra váró kisebb-na- gyobb gépeket. A javítási terv szerint 39 gépen végeznek fő­javítást, azonkívül minden­napra jut karbantartás és na­pi javítás is. Bozsér Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom