Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

A világ négy tája jelé Hova jutottak el a baranyai ipari üzemekből az exporttermékek ? öt világrész több mint húsa országa vásárolja a baranyai ipari üzemekből kikerülő áru­kat Üzemeink termékei a magyar ipar hírnevét öreg­bítve eljutnak a tengerentúl­ra is és az utóbbi években elért eredményeinket, gazda­sági fejlődésünket hirdetik. Ám nézzük meg őket alapo­sabban, ismerkedjünk meg velük! Kesztyű ... „Aligha akad kül­földre uta­zó, aki — lehetőségei­hez mérten — ne vásá­rolna kint személyes használatára különböző hol­mikat. Így tett egy ismerősöm is — meséli Biszkup Gyula, a Pécsi Kesztyűgyár főmérnö­ke — Frankfurtból hozott kiváló minőségű bőrkesztyű­jével dicsekedett. „Ezt nézzé­tek meg!”— mondta, mire ke­zemben forgatva a kesztyűt mosolyogni kezdtem. Még a szabászunk nevét is közölhe­tem veled, mert ezt a kesz­tyűt Pécsett készítették — válaszoltam”... Nos ilyen világmárka a pé­csi kesztyű. Ebben az évben 740 ezer pár utazott vonaton, repülőn és hajón a Szovjet­unióba, Lengyelországba, Svéd­országba, Hollandiába, Bel­giumba, Angliába, NSZK-ba, Svájcba, Ausztráliába és Üj- Zélandra. Különösen kedvelt lett a hosszúszárú, marokkói és spanyol bőrökből készített nappa női kesztyű, valamint a sportos külsejű, kézzel var­rott sertésbőr férfi kesztyű. A pécsi kesztyű fegyetlen és nagy vetélytársa a francia, de Párizsban is nem egyszer „el­sápadnak” az üzletemberek az irigységtől, ha egy-egy szép pécsi darabot meglát­nak. Farostlemez Néhány éves múltra tekint visz- sza a Mohá­csi Farost- lemezgyár. Amikor első gépegységeit szerelték, sokan kételkedtek gyártmányai jó minőségében. Azóta már be­indult a második, úgyneve­zett „svéd gépsor” is és a Mohácson gyártott farostle­mez meghódította a piacot. Irodabútorok, szoba- és kony­habútorok készítésére kivá­lóan alkalmas. Eddig külföld­ről hoztuk be, drága valuáért a fejlett faiparral rendelkező országokból, Svéd-, Finn- és Lengyelországból. Most már mi gyártjuk. A 'mohácsi termék annyira jó, hogy a külföldiek is ér­deklődnek iránta. Idén 2000 köbméter ment Athénbe és a görögök jövőre is feladták még megrendelésüket. Jövőre egyébként már színes farost­lemezt készít a gyár, s a kék, piros, barna, fekete le­mezeknek biztosan nagy ke­letjük lesz külföldön is. Cipő Bécs — Moszkva — Varsó — Stockholm — London — Fr ankfurt — Brüsszel — Basel — Havanna — Sidney — Wellington — Ankara — Athén — Prága — Bukarest — Szófia — Berlin pőivel elégedettek a külföl­diek, minőségi reklamációjuk csupán 0,5 százalékos volt. Jövőre még többet exportál­nak. Konzerv Ezzel az exportcikkel „elfoglalhat­nánk” Euró­pát — mond ta nemrégi­ben egy gyü­mölcsterme­lő gazdaság vezetője és igaza volt. A szigetvári konzerv­gyár nem tudna például any- nyi terméket előállítani, am" meg ne vennének Nyugaton. Ebben az évben 522 vagon különböző feldolgozott ter­mék hagyta el a gyár telep­helyét. A hagyományos ve­vőknek, a Szovjetuniónak befőttet, dzsemet, zöldborsót, paradicsomot, zöldbabot, s csupán a zöldséggel töltött paprikából, a zakuszkából 119 vagonnal küldtek. Jó piacra talált termékünk az NSZK- ban és az NDK-ban is. Az NSZK-ba csupán csemege- uborkából 44 vagonnal szállí­tottak, az NDK befőttekből vett a legtöbbet, mintegy 21 vagonnal. Az angolok úgy­látszik hagyományos dzsem­evők, 4,5 vagonnal fogyasz­tottak el a baranyai gyár íz­letes termékéből. Új fél is jelentkezett vevő­ként, mégpedig Libanon. Ök is dzsemet kértek, kaptak és nagyon elégedettek voltak mi­nőségével. Ezenkívül még Lengyelország is kapott árut Szigetvárról. Jövőre exportjuk még nagyobb lesz, 935 vagon konzervet küldenek külföldre. gyelek, de Szíriában is öröm: mel veszik a magyar árut. Jövőre a régi exporttársak mellett porcelánszigetelőre igényt jelentett be Izrael • és Egyiptom is. Sajt A finom ementálit nem csak mi sze­retjük, hanem a külföldiek is. A malom­kerék (egy darab sajt 80 kg-os) hosszú utat jár be Európában, trappista társáv; együtt. Ausztria, az NSZK, az NDK, de Belgium is szívesen vásárolja. A kiváló minőségű sajtokat a Baranya—Tolna megyei Tejipari Vállalat üze­meiben készítik és a legjobb exporttermékeket Véménd, Boly, Villány sajtpincéi érle­lik. Érdekes vevőre akadha­tunk itt is, ha a kiszállítások jegyzőkönyveit megnézzük, Szíria, Libanon és Görögor­szág iratkozott fel vásárlónak a baranyai üzemben. Szíriá­ban, Libanonban és Görög­országban a juhsajtot szere­tik. Kisebb tételben Olaszor­szág is vásárol sajtféleségeket tőlük. Idén nem kevesebb, mint 100 vagonnal küldtek ki külföldre. Vajat is exportálnak, ez az NSZK-ba és Angliába megy. A vállalat exporttervét 300 százalék körül teljesíti idén, ehhez kommentár sem kell. elvégez. Ebből a gépegység­ből 1963-ban 30-at szállítot­tak a Szovjetunióba. Sor ke­rült rotációs töltőasztal és más konzervipari gépek ki­szállítására is. Itt kell megemlékezni az Építőgépgyártó Vállalatról, amely cukorgyári vasszerke­zeteket készített régebben Kuba és Guinea részére, de feltétlen említést érdemel a pécsi Vasas KTSZ is, amely többszáz' fűnyírógépet küld Hollandiába. Porcelánsz:getelö Csak a legfontosabb export­termékekről számoltunk be olvasóinknak, ezeken kívül még rengeteg más cikk kerül külföldre Baranyából. Örülünk ezeknek a szép eredmények­nek, örülhetünk fejlődő kül kereskedelmi kapcsolataink nak. Szüts István Sok nyelve n — egy szívvel Gépek A magyar cipőipar mindig' hí­res volt. Al­földi csiz­madiáink ké szítették a híres „rá­más” csiz­mát, a kiváló minőségű fél- lipőket. A cipők nagyipari yártása sokáig kétségessé tet- ; a kézimunka minőségének érését. Cipőgyáraink közül a ligetvári is megoldotta azon- >.n a problémát, gyártmá- aik keresettek külföldön, én a Szovjetunióba 283 000, ngyelországba pedig 20 ezer r cipőt exportáltak. Hogy yenek ezek a cipők? -lőször is pasztellszínűek, irkúak, de van közöttük re sarkú is. Hegyes orrúak, lejük is gyönyörűen kidol- rtt A. szigetvári gyár ci­Nyáron az Olimpia ven déglőjében 'yik asz in kis 1 holdas, csil­lagos lobo- gócska állt. Izet Gönüncs professzor, az isztambuli műszaki egyetem professzora és Sarah Tpcsu mérnök ízlelte a magyar kony­ha készítményeit. Ám a két török szakember nem annyi­ra a konyhára, inkább a pé­csi porcelángyár termékeire volt kíváncsi. A pécsiek Tö­rökországnak több kilométer hosszúságú magasfeszültségű villamosvezeték felszerelésé­hez szállítottak szigetelőket. A török fél átvette őket s mint mondották, nem mindenben voltak elégedettek a szállít­mánnyal. Persze a pécsiek sok-sok tonna olyan szigetelőt is szál­lítottak külföldre, amivel kap­csolatban nem akadt rekla­máció. Itt is hagyományos felek már a románok, a len­A gépex­portunk sem kicsi, s itt először a leg nagyobb szállító, a So- piana gép­gyár nevét kell feltüntetni. A Sopiana sok nagyon jó és szép gépet küldött már az ország hatá­rain túlra, az idén például az úgynevezett zöldborsóvonalat, amely egy komplex berende­zésnek felel meg. A zöldborsó cséplésétől a befőttes üvegbe rakásáig ez a gépsor mindent A Komlói Helyiipari Szol­gáltató Vállalat 1963. he- cember 23, 24, 25. és 26-án egy fővel, december 31-én 2 fővel ÜGYELETES SZOLGALATOT TART A TELEVÍZIÓ SZERVIZÉBEN. Telefonon hívásra házhoz megyünk. (Telefon: 19-51). Az ügyeletes szolgálat csak a klshibás helyszínen javít­ható tv-készülékekre ter­jed M. A vitrinekben ser­legek, érmek. Ha be­jön a vendég ide, a szépen, modernül be­rendezett borkóstoló­ba úgy szökik a sze­mébe ez a látvány, mint egy nagy va­dász házában a sok­sok trófea. És körül­belül olyan büszkék is ezekre az érmekre —• azt mondják van köztük valóban arany ból készült is — mint a vadászok a trófe­áikra. lAz aszta-tan vörösbőrkötésű könyv, rajta a fel­írás: „Vendégkönyv”. Sok nyelven írtak bele. de a gondolat egy: dicsérik a ma­gyar vencl't - zérelbe- tet és dicsérik a vil­lányi borokat. „Köszönet a kitű­nő vendéglátásért és a kitűnő villányi bor­ért” — írták a Ívovi küldöttek 1962. szep­tember 20-án a ven­dégkönyvbe. Ez az első bejegyzés. A következő lapon nagyon nehezen ol­vasható írás. Lassan böngésszük a nevet: „Pedro Sauehez, Hon­duras.” Alatta arab írás. Furcsa írásje­lek. Ember legyen a talpán, áld ezt lefor­dítja. Egy biztos: na­gyon jól érezte ma­gát, mert hosszan írt és Wéber Imre homá­lyosan emlékszik is rá, milyen dicsérő jelzőket mondott, mert akkor a tol­mács. lefordította. Bánja hogy nem T"Yn t íratta le magyarul is De nemcsak ezt, a többit is, mert annyi­féle tolmácsot, ahány nemzetiségű itt járt, nem szedhettek ősz­SZ6. „USA Army” —akad meg a szemem a be­íráson.-— Katonai attasé —• magyarázza Wé­ber Imre — n mrs’k ő volt egyedül. Itt volt az angol, a fran­cia, a német, a ju­goszláv katonai atta­sé is. Jól megértet­ték egymást. „A magyar bor és a vendégszeretet nem választható el egy­mástól, Mindkettő kitűnő” — ezt írta a vendégkönyvbe tíz német egyetemista. „Mint látogatók jöttünk ide és baráto­kat találtunk. Továb­bi eredményeket kí­vánunk. — kezdte a német miniszterhe­lyettes, aki rövid idő alatt megtanult ma­gyarul is. A könyv legalábbis ezt bizo­nyítja, mert a német szöveg után ez olvas­ható magyarul: ’’Bor, bor, feleség és össze­sen.” Ezzel kimerítette a magyar tudását. Csak jó volna tudni: ho­gyan sikerült neki összehoznia i borral a feleséget?! Kollegákkal Is ta­lálkozom. A szöveget még grafológus sem na­gyon fejtené meg^ de az aláírás kettőnél olvasható. Az egyik: Tomy Taylor, a Daily Héráidtól, a másik Michael Chrisboume, a Daily Mirror-tól. Két nagy világlap küldötte. Azt mond­ja Wéber Imre, ha jól emlékszik azt írták be: „Ilyen borok mel­lett kellene tartani a nagy nemzetközi tár­gyalásokat, akkor mindenben hamar meglenne az egyet­értés.” Ebben sok az igaz­ság. Nini, itt meg egy magyar beírás! Nem tudom ki az a Ré­vész Ferenc, de na­gyon elszánt ember lehet. Ezt írja: „Egy életem, egy halálom, a villányi hársleve­lűt imádom.” És még egy magyar bejegyzés. Emster Dezső, a világhírű magyar énekes, a New-York-i Metro­politan tagja ezt ír­ta a vendégkönyvbe: „A felejthetetlen vendégszeretetért örök hálával és sze­retettel gondolok önökre.” „Inge Luther” — betűzöm az aláírást a német szöveg alatt. — Ki is lehetett ez? — gondolkodik Wé­ber Imre, majd hir­telen a fejéhez kap. — Emlékszem már hogyne emlékeznék Ezek a biciklisek. Tavalj az NDK-ból jöttek kerékpárral Ketten ve-bak. Itt álltak a pince előtt. Megkérdeztem tőlük kicsodák, honnan jönnek, hova men­nek. Elmondták: a Balatonról jönnek, Harkányba igyekez­nek. Behívtam őket. Nagyon ízlett nekik a tor. Annyira, hogy az iáén ismét meg­jelentek. Most már autóval. — Van ilyen visz- szatérő lélek több is? — Van. — Kinyit­ja a könyvet — Ez itt egy német újság­író. Franz Horst 111- mayer. ő is az NDK- bol jön a Karl-Marx- Stadti Freie Presse főszerkesztőhelyet­tese Tavaly egyedül volt, az idén masával hozta a feleségét is. Ö a következőket írta a vendégkönyv­be. „A siller felkorbá­csolt, hogy írjak. Az én véleményem sze­rint sok embernek kellene ide jönni eb­be a pincébe, hogy fényhez jusson. M” írjak még? Lehete - len szavakba önteni minden érzést.. Olvasom a bejegy­zéseket. Sok nyelven íródtak: spanyolul or' .zul, angolul, né­metül, arabul szer­bül, de mmdegy' írásból érződik: cv-'V így tovább, éljünk békében, barátság ban. Szálai Tán.! UTAZUNK lé 4lO-em voltak az idén Baranyából külföldön — í ixen nyolcezren vettek részt külföldi túrákon — Új utazási lehetőségek Utazni! — Sokak kívánsá- ; ga ez, s nem is elérhetetlen óhaj. Ebben az esztendőben az IBUSZ szervezett utazásai ; keretében 1410-en jártak kül­földön Pécsről és Baranyából, i Az utazásra legalkalmasabbak : a nyári hónapok és a kora­őszi napok — ez derül ki az ; IBUSZ pécsi irodájának sta­tisztikájából, mely szerint 1963 I. negyedében 144 turista indult külföldre, a III. évne­gyedben viszont 797 pécsi és : baranyai ember fordult meg más országokban. 7200 egyéni útlevél Leglátogatottabb a Német 1 Demokratikus Köztársaság, 1 ahová 479-en utaztak, és : Csehszlovákia, ahol 309 pécsi és baranyai turista járt. | Ausztriában 203-an, a Szovjet- : unióban 143-an, a Lengyel I Népköztársaságban 137-en töl- ; töttek néhány napot. A listán j Románia következik ezután nyolcvan, majd Bulgária 19 i pécsi illetve baranyai látoga­tóval. Olasz utakra tizenöten , mentek, Jugoszláviában tizen- ■ egyen, Angliában heten, Fran- j ciaországban ketten. Görögor- | szághan ugyancsak ketten ' képviselték megyénket. A csoportos utazásokon kf- . vül sokan voltak Baranyából < külföldi rokoni látogatáson is. ; Az IBUSZ pécsi irodáia 1963- ban 7200 útlevélkérő lapot ] adott ki, s összesen mintegy | 15 000 egyéni turista kiutazá- , sát tette lehetővé. i Sokan keresik fel Baranyát i A külföldről megyénkbe ér- i kezeit turisták számát nem is­merjük, mégis bizonyosan ál- 1 Irthatjuk, hogy 1963-ban több ■ külföldit láttunk vendégül Ba- i Tanyában, mint bármikor. Ta- ! valy például összesen 74 000 1 forint értékű — elsősorban 1 nyugati — valutát hagytak itt 1 a turisták, idén Dedig hozzá- | vetőlegesen 250 000 forintot ; tesz. ki az általuk beváltott ! valuta értéke. A pénzbeváltás ; statisztikai adatai szerint jű- ; í linsban és augusztusban volt 1 legtöbb külföldi vendégünk. l?v,v>en az esztendőben fel­lendült a belföldi turista for­galom is. 1962. II. negyedében például 1800 turista belföldi programjának megszervezé­séről és lebonyolításáról gon­doskodott a pécsi IBUSZ iro­da, idén a II. negyedévben vi­szont már 4000 jelentkezőt vittek belföldi túrára. Tavaly a II. negyedévben 340 szerv és intézmény bérelt kocsit az IBUSZ-on keresztül, s ezeken 9000 utast szállítottak. Ez év II. negyedében, az iroda szerve­zésében 437 kocsival 18 000 turista utazott. Bérei Pál elvtársid] az IBUSZ pécsi irodájának ve­zetőjétől megkérdeztük, mi­lyen lehetőségekkel számol­hatnak az új esztendőben a megye turistái. Elsősorban bei földi túrákat sorolt fel: túrá­kat vezetnek Észak-Mag’ar- országra, a Dunakanyarhoz, Sopronba, Győrbe, a Szegedi Ünnepi Játékokra és a Buda­pesti Ipari Vásárra. Új útvonalak A külföldi túrák közül min­denekelőtt az új útvonalakon vezetettek érdemelnek figyel­met, mint a Moszkva—Lenin­grad—Helsinki—Moszkva, a inasként, Szamarkand—Buhara —Alma-Ata, a Kijev—Szocsi —Krasznodar—Moszkva, a Szatmárnémeti, Nagybánya— Máramarossziget és a Drezda —Meissen—Wittenberg—Ber- lin-iek. Már 900 forintért is gyönyörű utazásban lehet ré­szük azoknak, akik a Kolozs­vár—Torda útvonalat választ­ják, de akik sokat gyűjtöttek össze az utazásra, válasszák Taskent—Szamarkand—Bu­hara—Alma-Atát, ahol a 12 napos üdülés 5600 forintba ke­rül. A Szovjetunióba 12, Bul­gáriába kettő, Romániába öt. a NTémet Demokratikus Köztár­saságba és Csehszlovákiába összesen 35, Lengyelországba iát féle utat szerveznek 1964- óen. Ezek közül ki-ki kivá­laszthatja a kedvére valót. Fontos, hogy az utazni vá­gyók időben, akár fél évvel íz utazás időpontja előtt ie~ lentkezzenek az IBUSZ-náJ, ahol előjegyzik őket és az elő­jegyzés alanián biztosítani tudják a kiválasztott túrán való részvételt. m. m.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom