Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

OLTAM KOKSZA KB ATI élünk, «mlkw as emberek év­ezrede» csillagok felé tekinti álma mindinkább valósággá válik. A mai kémiai energia- I hordozói ú rakéták, rakéiaűr- : hajók már alkalmasak arra, ! hogy ezek segítségével, az emé j bér belátható időn belül ellá- ' fogasson a Holdra, a Marsra, a Venusra és más bolygókra. Az í ismert kémiai energiahordo- ! zók lehetővé teszik, hogy az úgynevezett földi első és má­sodik kozmikus sebességet el­érjék. Sőt, annak sincs aka­dálya, hogy a tudomány mai 1 ismeretei szerint legyőztük a Nap vonzóerejét és a nap­rendszerünk ehagyásához" szűk séges 42.3 kilométeres másod- percenkénti szökési sebességet elérjük. A mai kémiai energiahor- 1 dozókkal meghajtott űrhajókon a számítások szerint egy Ve­nus „expedíció” oda és visz- szautazása legalább hat hóna- j pig tartana. A Mars-bolygóra A foton-rakéták A jövő Űrhajója f AAA AM Automatikus csomagmegőrző Prága Közép-pályaudvarán és a brnói főpályaudvaron nem­régen az utasok kényelmét szolgáló érdekes újdonság mutat­kozott be. Ez a csomagmegőrző automata. Ezeket az automa­tákat az NDK-ban állítoiták elő. Az utasok 54x31, 50x90 és 50x31 cm nagyságé szekrényekbe 1 korona bedobása után 24 órára elhelyezhetik csomagjukat, és patentkulesot kapnak hozzá. Ha az utas a csomagol 24 óra múlva nem veszi ki. az állomás dolgozója azt átteszi a cso­magmegőrzőbe. Az automata ötven szekrénye nagy közked­veltségnek örvend az utasok körében. Ezekkel az autóm dák­kal fokozatosan felszerelik Csehszlovákia valamennyi nagy állomását. réséhez még mindig 1000 esz­tendőn? volna szükség. Az em­ber pedig nem áldozhat tizen- két-tizennégy emberöltőt azért, hogy eljusson a naprendsze­rünkön kívülálló csillagokra. Olyan űrhajóra lesz szükség, amely „közelebb hozza”, lerö­vidítve ezt a mérhetetlen tá- vorságot. Ilyen űrhajó kialakí­tásán. az űrhajó elméleti meg­alapozásán pedig a szovjet tu­dósok már dolgoznak. A cél az, hogy olyan űrhajót készít­senek, amellyel megközelítsék a fény sebességét, tehát az óránkénti 1080 millió kilomé­teres sebességet. Vajon elér­hető-e ez a sebesség? És mi­lyen hatóanyaggal érhető el? A szovjet tudósok ezekre a kérdésekre igennel és azzal válaszolnak, hogy magát a fényt akarják hajtóanyagnak felhasználni. Vegyük ezt a kérdést egy kicsit közelebbről szemügyre. F. A. Cander szovjet tudós már 1924 évben felvetette azt a gondolatot hogy a fény-nyo­mást fel lehetne használni haj tóanyagul. A fény ugyanis minden útjába kerülő dologra bizonyos nyomást gyakorol. A fény-nyomás felhasználása an­nakidején azonban nem bizo­nyult megvalósíthatónak. A fény szóródása ugyanis lehe­tetlenné teszi, hogy a legcse­kélyebb energiát is átvegye. Cander gondolata annak ide­jén csak gondolat maradt. Ez a gondolat azonban a napja­inkban — a „iázer” feltalálá­sával, hihetetlen mértékben elő térbe került. Szovjet tudósok, V. Fabrikant, M. Vudinszkij és F. Butaeva most azon fára­doznak, hogy az elektromos rezgéseket íényrezgésekre ala­kítsák. Ezek a kísérletek már elhagyták elméleti „bölcsőjü­ket” és kísérleti síkra terelőd­tek. A „lézer” tulajdonképpen olyan készülék, amelyben egy rubinrúd segítségével a nagy- frekvenciás energia a fotono­kat kilövell és azok egyálta­lán nem szóródó fénysugárban haladnak. A fotonfénysugár­nak ezt a sajátosságát ta’án azzal tudnánk a legjobban ér­zékeltetni, hogy ha bármilyen nagy erejű fényszóróval igye­Atifrthci k&ekéMSkvomcí... Ű|a!»b eredmények a szervek átflSíetésében Régi tudományos feite vés, hogy bi­zonyos szervek átültetésévéi, vagy a szervezetbe való beültetésével meg­hosszabbítható az emberi élet, illetve az elhasználódott szervek helyébe újak ültetihetők. A huszas években Voronov professzor Párizsban lvar- tnirigyék átültetésével próbálta az öregeket megfiatalítana, kísérletei azon­ban kudarcot vallottak. Napjainkban már jóval előbbre ha­ladt az orvostudomány a szervezetát- ültetése, a transzplantáció kérdésében. Ma már tudjuk: Voronov kísérleted „ azért vallottak kudarcot, mert nem vette figyelembe a szövet- és vércso­portokat, nem kapcsolta össze a mi­rigyeket a véredényekkel és ezért a mirigyek idővel felszívódtak. Szív- és fejátülteté» A század eleje óta folyó kísérletek­nek több érdekes állomása volt. Orosz­országban Kuljatko professzor keltett életre egy szívet szervezeten kívül. A szív, amikor a fiziológiás sóoldatot ke- resztüls-avattyúzták rajta, egyenletesen összehűzódott. Később Krakov akadé­mikus holttestről lemetszett ujjakat előbb kiszárított, majd érrendszerén táplálékot áramoltatott át s erre az ujjak visszanyerték formájukat, s a körmök nőni kezdtek rajtuk. Világhírű kísérlet volt Brjuhenko professzoré: egy különleges készülékkel, amely oxigénnel telített vért sajtolt a szervezeten kívüli testrészbe, egy le­vágott kutyaíejben bizonyos ideig meg­tartotta az életet. A tálra helyezett fej az erős lámpa fény villanására le­hunyta a szemét, füttyjelzésre hegyez­te a fülét és a hangforrás felé nézett. Ez mind a század első évtizedeiben történt. Nyegovszkij professzor viszont a második világháború éveiben a kli­nikai halál állapotából keltett életre embereket. Az izolált szervekkel és az egész szervezet felélesztésével végzett kísérletek azonban csak bevezetőül szol géltafc a transzplantáció fejlettebb far­miban való alkalmazásához. Éven előzménvek után Ű1 fejezetet Jelentettek a szervátültetési kísérletek töri őreiében Demihov szoviet sebész eredményei. Egy kutya szervezetébe beültetett egy második szívet úgy, hogy ez az eredeti sizív munkáiénak egy né­niét elvégezte, sőt. amikor az eredeét ■fe andÚWiwH megáEitották az át­ültetett szív teljesen ellátta a szerve­zet vérellátását. A bíztató kísérlet után Demihov hozzáfogott a fej-átültetéshez. Egyik moszkvai sebész-kongresszuson bemutatták a kétfejű kutyát. Egy idő­sebb kutya feje mellé egy fiatalabb ku­tya fejét varrták. Bebizonyosodott, hogy mindkét fej megőrizte sajátos adottságait. A fiatal kutyafej játékos volt, az idős barátságtalan és mogorva. A kétfejű kutya és hasonló kísérletek a fantasztikus mesélt re emlékeztetik az embert. Mégis, ezekben a kísérletek­ben semmi fantassztiikus sincs, a fej­lődés évein át ez az út vezet az em­beren végzett hasonló műtétekhez, mely- lyél amikor szervei egy része elko­pott, elhasználódott, szervátültetés után „mintha kicserélték volna .. Szervek ő tu (tetőse állatból emberbe Csillag István a transzplantáció egyik kiváló szakértője a várható fejlődés útjával kapcsolatban rámutat, hogy el­sősorban az idegen anyagokkal! való szöveti pótlás kérdésében még sok a tisztáznivaló. Van néhány olyan szerv viszont, amelynek már állatból ember­be való átültetése máris teljes, vagy részleges sikerrel járt. Az ilyen operá­ciók jelentősége tízért is figyelemre­méltó, mert súlyos betegségek is meg­gyógyíthatok álltaluk. Ilyen állatból em berbe átültethető szerveik egyebek kö­zött a belső elválasztása mirigyék. — Például a mellékpajzsmirigy hiánya váltja ki az úgynevezett tetániát, ezt a fokozott idegingerlékenységgel, gör­csökkel Járó betegséget Ezt sikerült élő mellékpajzsmirigyeik átültetésével megszüntetni, vagy legalábbis a tüne­teket a minimumra csökkenteni. Belső élválasztású mirigy átültetése sikerrel járt a kóros soványság esetén. Az úgynevezett Strnmonds-kórnál, bor­jú agy függő léket ültetnék be a has­ürege. Előfordult, hogy beleset kő- vetkezteben mégha» ember mirigyét használták M, tfren átültetési*. Nemi ■ki«« áiüttetóséswá * Mta* Mfefc. koztak mind kísérletekben, mind Mimi­kái gyakorlatban. A pajzs-mirigy átül­tetése akkor bizonyult eddig a leg- hatásosaibbnak, ha magába a pajzsma- rigybe ültették. Fogak átültetésével is eredménnyel foglalkoztáik. A kivégzett ember veséje A veseátültetés terén is bíztató kísér­letek voltak már. Egyik érdekes ilyen kísérletet öt francia orvos hajtott vég­re. Egy asszony veséje elégtelenül mű­ködött. A beteg asszonyba átültették egy kivégzett ember veséjét. A műtét a kivégzés után három és félórával már be is fejeződött. A vese 19 napig ki­fogástalanul működött A közelmúlt­ban Angliában teljes sikerrel hajtottak végre ilyen szervátültetést Marcus amerikai kutató a kísérleti kutya hasüregébe egy másik kutya szervezetéből kioperált szívet és tüdőt ültetett át és ezt az átültetett szív­tüdő rendszert életben tudta tartani. A második szív is működött, a máso­dik tüdő is lélegzett Még vakmerőbb kísérletet hajtott végre Kicsaleer pro­fesszor, aki egy műszív gépezettel és műanyag érhálózattal kísérletezett, kí­sérleteit ő is kutyákon végezte. A mű­tétre került kutyák hőmérsékletét 21 Celsius fokra szállította le. Erre azért volt szükség, mert a lehűtött állapot­ban az állati szövetek oxigénszükség­lete csökken és a műtét alatt mutat­kozó oxigénhiányt át lehet vészelni. Eleinte az erek összeköttetését átmene­tileg helyettesítő műanyagcsövekkel manipuláltak. Majd, amikor az átülte­tett szív jól működött — ezt elektro- kardiográfiai vizsgálatokkal állapítot­ták meg — az erekből a csöveiket fo­kozatosan eltávolították. A fantasztikus kísérlet sikerült. Mindez azt mutatja, hogy a szerv- átültetés, ha a tudomány a biológia kérdéseit is teljes mértékben meg tud­ja oldani, egyike lesz a súlyos bete­gek regenerálását biztosító orvosi mű­veleteknek. A „kicserélt", az elhaszná­lódott beteg szervek helyett újat ka­pott ember ma még némileg fantasz- tikúpként ható elméletiét talán egy év­tizeden belül realitásként iameri meg az amtasiaétt. .' Kfa» István késnénk például a Holdat mef világítani, a fény szóródás kö­vetkeztében a Holdon semmi­képpen sem látnánk fény­foltot. A lázer-foton sugárral azonban ez a feladat megold­ható. A „lázer”-ral. tehát az energiát igen nagy távolság­ban is együtt lehet tartani és ez már fe'Használható rakéla- űrhajó hatására. A jövő űr­hajója tehát előreláthatólag úgy fog működni hogy indí­tására kémik üzemanyagot használnak, azonban amint kijut a Föd vonzóerejéből „átkapcsolnak” a fény-nyomás meghajtására. A „LAZER" SUGAR ____ e reje a jelenlegi kísérleti stá­diumban még igen csekély, azonban a szovjet tudósok véle ménye szerint ez az erő a je­lenleginek sokszorosára növel­hető. A jövő űrhajójának hai- tóenergiáját íme elméletileg már kidolgozták és a „lázer” rel kísérletileg már gyakorta eredményeket is elértek. Tokár Péter Január m születések hónapja A Szovjetunióban 80 millió es** Iád «. Minden ezer szovjet em* bérré M2 család esik, minder, ezes családból 260 család kéttagú to­vábbi 260 család háromtagú 213 család négytagú, 1S4 család SO* tagú, 129 család pedig ót-, vagy ennél többtagú. á A szovjet családokban minden évben körülbelül 5 millió fiú és leány születik. Minden száí új­szülött közül 38 gyermek első­szülött, 27-nek egy testvére, 14-nek pedig két testvére van. * A Szovjetunióban a legtöbb íb szülött Januárban látja meg a nap világot, — januárra esik az. évi születések 1/10-ed része. Az újszü­löttek másik „kedvenc” hónapja a március, ebben a hónapban jön világra az újszülött szovjet állam“ polgárok 1/ll-ed része. VASUTAK — 500 kilométeres sebesség ed Egy éve Münchenben a világ vasúti társaságainak képvise­lői nemzetközi értekezletet tartottak. Ezen a kongresszu­son vetődött fel a városok kö­zötti forgalom új távlatainak kérdése. Ma a légiközlekedés egyre nagyobb vetélytársat je­lent a vasút számára. Hogy a versenyben lépést tudjanak tartani, két dologra van szük­ség elsősorban: nagyobb sebes­ségre és a magasfokú auto­matizálásra. Csak néhány példát az újabb elgondolások közül: A Német Szövetségi Vas­utak expresszútvonalat akar építeni Hamburg és Hanno­ver között. Ezen a pályán a szerelvények tervezett sebes­sége elérné a 200 km órát. Ja­pánban két nagy város. Tokió és Osaka között 250 km óra se­bességet biztosító sínrendszert építenek és nem sokkal ma­rad el a mögött a francia vas­utak Basel—Mülhausen— í Strassburg között haladó kor­szerű szerelvényeinek sebessé­ge. Ügy látszik azonban, hogy „levegőfilmet” képez a sín kö­rül. A végső cél itt is az* hogy a motorkocsi minél ki­sebb súrlódással haladjon. Felvetődik még a kérdés: ke rekek hiányában milyen hajtó­mű biztosítja a jármű előre­jutását? Itt több lehetőség kínálkozik: a hagyományos légcsavarok, továbbá sugár- hajtóművek alkalmazása, a leg korszerűbb megodás azonban az úgynevezett „lineáris villa­mos motor”. Ennek működése a közönséges háromfázisú in­dukciós aszinkron motoroké­hoz hasonló. Képzeljük ei azonban a motornak mind a forgó-, mind a tekercsrend­szerrel ellátott állórészét kite­rített (síkba kifejtett) formá­ban. Az elektrotechnika tör­vényei ilyen „kiterített” vagyis „lineáris” motor esetében is érvényesek: az álló és a — most már csak képletes«» mondhatjuk — „forgó” rész között a villamos áram nyo­mán most is létrejönnek el­mozdulást biztosító erőhatá­sok. A légpárnás járműveknél Baloldalt a Hovercar, jobboldalt a Levacar légpárnás koc ik metszeti képe. Figyeljük meg a Levacar belsejében rajzóit nyilakat, melyek a levegöíilmet létrehozó légsugár betálálásá- aak irányát mutatják. az említett értékek túllépése ma már egyre nehezebben megy s éppen ezért új tech­nikai megoldásokr a van szük­ség- — Angliában dolgozták ki a légpárnás hajókkal folytatott eredményes kísérletek nyo­mán a légpárnás vasúti mo­torkocsi, a Hovercar tervét. A számítások szerint a várható haladási sebesség 300 és 500 km/óra közötti lehet. Az űj- típusú motorkocsinak nin­csenek kerekei. Hajtóművei sűrített levegőt állítanak elő és ezzel mintegy 10—15 cm vastagságú légpárnát alkot­nak. Ezen a légpárnán igen esc kély súrlódással haladhat a kocsi. Természetesen kerekei hiányában a Hovercar pálya- szerkezete is újszerű lesz — ezt rajzunkon mutatjuk be ol­vasóinknak. Egyelőre 150 sze­mélyes motorkocsikat tervez­nek, 500 km/ó csúcssebesség­gel. Mit jelent a gyakorlat szempontjából ez az érték7 Angliában, ahol az első Ho­vercar pálya épül majd, a London—Edinburghi távolság megtételére, az eszpress vonat­nak 7 órára van szüksége, re­pülőgéppel ugyanez az út — figyelem bevéve a városköz­pont és a repülőtér közti tá­volság megtételére szükséges időt, mintegy 3 és fél óra. Ugyanakkor a Hovercar 1 óra 40 perc alatt teszi meg az utat. A Hovercarhoz hasonló meg­oldás a képünkön ugyancsak bemutatott Levacar, amely azonban a közönséges vasúti sínekhez hasonló szerkezeten halad- a »ínszálat minden o’ dalról légfúvókák veszik kó rűl és az általuk betérőéit le­vegő körülbelül 1 cm vastag ilyen lineária motorokat használnak: a sínszál ké­pezi a síkba terí tett forgó­részt, míg a sínszálat kétől- dalról ugyancsak síkbaíerített, és most a motorkocsi álvázára szerelt tekercsrendszer fogja közre. A tekercsrendszer (ez volt korábban a normális vil­lamosmotor állórésze) vala­mint a sínszál között a te* keres ben keringő áram hatá­sára létrejövő erőhatások biz­tosítják a kocsi mozgását Ligeti György való utazás már több időt, ki­lenc hónapot venne igénybe. Tehát láthatjuk, hogy a ha­gyományos rakétákkal viszony lag rövid idő alatt megköze­líthetjük ég elérhetjük nap­rendszerünk bolygóit. Ha azon ban más naprendszer felé te­kintünk, akkor már elképesz­tő „utazási idők” szüksé­gességének képe bontakozik ki előttünk. Ha például nap­rendszerünkön kívül a legkö­zelebbi állócsillagot, az Alfa Centauri C-t akarnánk meg­látogatni, akkor a másodper­cenként 30 kilométeres sebes­séggel „utazó” űrhajónak is csaknem 40 000 esztendőre vol na szüksége, hogy elérje az Alfa Centauri C-t. Az ilyen utazási időtartam — az ember számára, — nyilvánvaló kép­telenség. A természettel vias­kodó ember azonban nem haj­landó tudomásul venni hogy bármiféle legyőzhetetlen aka­dályt is állít elé a természet A tudomány nem ismer le­hetetlent. A szovjet tudósok már régen dolgoznak a plaz­ma-hajtású rakéták kialaítá- sán. A plazma-hajtású űrha­jókkal — a számítások szerint — már elérhető a másodper­cenkénti 1000 kilométeres se­besség. A plazma meghajtású űrhajókról most csak annyit jegyezzünk meg: ezeknek a sebessége arra mindenesetre jó lesz, hogy naprendszerünk bolygói között már viszonylag rövid idő alatt kényelmesen közlekedünk. Mert például a Mars legkisebb távolsága a Földtől „mindössze” 57 millió kilométer, legnagyobb távolsá­ga 380 millió kilométer és ezt a távolságot a plazma-hajtású űrhajóval 16 óra alatt tehet­nénk meg. Tehát a Mars meg­látogatására pontosan annyi időre lesz szükség, mint ameny nyi alatt — jelenleg — a Hun­gária Expressen eljuthatunk Berlinbe, A PLAZMA ŰRHAJÓ tehát még mindig csak nap­rendszerünk „belső” közleke­désének megoldására alkal­mas. A naprendszeren kívül legközelebbi állócsillag elé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom