Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
DECEMBER M. NAPLÓ Eredményekben gazdag esztendőtől búcsúzunk (Folytatás az 1. oldalról.) esését. Az 1963. évi zárszámadások — az előzetes adatok szerint — nem érik el a tervezett jövedelmet, de valamivel mégis jobbak a múlt évinél. — Jelentős beruházásokkal segítettük termelőszövetkezeteinket az idén. Megyénkben 7 tehénistálló, 30 növendék- marha-istálló épült fel és 54 öntözőtelepet alakítottak ki — elsősorban a Dráva völgyében. Tavaly a kalászosoknak n.ág csak 78,7 százalékát takarították be gépekkel, az idén már elértük a 91 százalékot. Tavaly még csak 67 ezer holdon végeztek korszerű növényvédelmi munkát, ebben az évben már 110 000 hold növényvédelméről gondoskodtak. A műtrágya fel- használása is emelkedett, a múlt évi holdankénti 90 kiló helyett már 114 kilót használtak fel átlagosan. Termelőszövetkezeteink csak tenyészállatvásárlásra 14 millió forintot költöttek. — A gépi munka fokozása érdekében növelték termelőszövetkezeteink gépparkjukat. Egy év alatt 269 erőgépet vásároltak és 263 pótkocsit igényeltek. A korszerű takarmánybiztosítás érdekében pedig 18 ventillátoros szénaszárító-berendezést létesítettek megyénkben. Megvalósul as iskolareform Művelődési és közoktatási intézményeink is fejlődtek 1963-ban. Komién ötven férőhelyes óvodát létesítettek, Pécsváradon 12 tantermes általános iskola és gimnázium áll befejezés előtt, a siklósi gimnázium tornatermet és két tantermet kap. Pécsváradon épül a 400 férőhelyes művelődési ház és csak ezeknek, a beruházásoknak az összege meghaladja a 15 millió forintot. Gondoskodtunk arról is, hogy falmainkban. vidéken diákotthonok, gyógypedagógiai intézet, óvoda fogadja a gyerekeket. Bolyban középiskolai, Magyarbólyban általános iskolai diákotthont létesítettünk, Mohácson gyógypedagógiai intézetet hozunk létre, Köllkeden és Ócsárdon pedig óvodát alakítottunk ki, mindezt 890.000 forint felhasználásával. A községfej'lesztési alapból is jelentős összeget — 5,850.000 forintot — irányoztunk elő művelődési célokra, kultúr- 'otthanokra, iskoláikra, óvodákra és nevelői Lakásokra. Bolyban iskolai műhelyt létesítettek, Lánycsókon és Ba- ranyajenőn bővítették az iskolát, Egerágan és Szentlőrin- cen felújították az óvodát a községfejlesztésd alapból. Az iskolareform végrehajtásában is értünk él eredményeket 1963-ban. A szakrendszerű oktatásba bevont tanulók arányát 74,1 százalékról 79,8 százalékra emeltük. Tovább fejlődött a középiskolai oktatás és a tavalyi 2101-gyel szemben az idén már 2636 tanulót oktatnak megyénk középiskoláiban. Uj szakközépiskolát szerveztünk Bolyban és szakközépiskolai osztályokat hoztunk létre Mohácson és Komlón. Növekedett azoknak a száma, akik általános és középiskolai tanulmányaikat esiti és levelező tagozaton végezték. Tavaly 5508 felnőtt, az idén pedig már 6716 dolgozó vesz részt a felnőtt oktatásban. Külön feladatot jelent közoktatásunkban az analfabéták oktatása. Az idén 528 személyt vonítunk be az alapismereti oktatásba, amivel elsősorban a cigány lakosság kulturális elmaradottságát kívánjuk felszámolni; Üdulőköspontok Két új körzebi orvos kezdte meg működését ebben az évben — Fettsőszentmártonban és Gödreszentmártonban. A megyei csecsemőotthonban a férőhelyek számát harminccal bővítettük. Megyénkben a bölcsődékben a férőhelyek száma 140-nel emelkedett és új bölcsődét létesítettünk Sely- lyén, Szentlőrincen és Komlón. Korszerű gyógyszertárrá fejlesztettük a szigetvári patikát. Megteremtettük a Rigó pusztai tbc-s szociális otthont és befejezés előtt áll a Mecseki Tüdőszanatóriuni, amelyben háromszáz beteg kap majd helyet és megfelelő orvosi ellátásit. Idegenforgalmunk fejlesztése érdekében Qrfűn — egy festőd völgyben — megépítettük az első, 17 holdas csónakázó tavat és hozzáfogtunk a nagyobb, már versenyek lebonyolítására is alkalmas Pécsi tó építéséhez. Ebben segít a Lakosság is társadalmi munkával és egyre több intézmény, iskola és magánszemély jelentkezik a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatalnál, hogy kivegye részét a tó építéséből. Szigetváron készülünk az évfordulóra, és ezekben a hónapokban feltártuk a várudvart és értékes leletekkel gazdagodott a Janus Pannonius Múzeum. Készülnek a falu- rendezési tervek A következő évek feladatainak tervszerű és folyamatos megvalósítása érdekében készülnek a községi távlati általános rendezési tervek. Ez a munka jövőre tovább folyik és 31 község rendezési terve készül el. Jövőre folytatjuk a jó ivóvízellátás érdekében töirpevízművek és vízvezeték hálózat építését. Tovább építik Harkány vízvezeték- és csatornahálózatát. Bekötőutakat építünk és korszerűsítjük a meglévőket. Az idén elkezdett idegenforgalmi létesítményeinket tovább fejlesztjük, illetve befejezzük. A falusi fiatalságra vár a feladat, hogy a főútvonalak men- j tén levő községeket tovább i csinosítsa, szépítse. Mint bevezetőben mondot- | tam, újabb, eredményekben gazdag esztendőt búcsúztatunk, bár voltak és vannak nehézségeink is, amelyek ma még akadályozzák feladataink maradéktalan és folyamatos megvalósítását A jövő év feladata lesz, hogy ezeket a sokszor tőlünk függő akadályokat, nehézségeket eltávolít- suk ültünkből és még többet, még jobban megvalósítsunk a magunk elé kitűzött, a lakosság életkörülményeit javító feladatokból, — fejezte be nyilatkozatát Palkó Sándor elvtárs. Mi kerül a történelembe 1963-ból? írta: Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Eínuki Tanácsának tagja Életünk tempója meggyor- — sulit, egy év alatt évtizedet fejlődünk, ma már nem kell évtizedek távlata ahhoz, hogy történelmi mérleget állítsunk feL Lezárjuk az évet, s azonnal történelemmé lesz a közvetlen múlt. Egy évre visszatekintve rögtön meg lehet állapítani, mi volt történelmi dátum, mérföldkő, fordulópont életünkben az elmúlt esztendőben. 1963 végére értünk. Tekintsünk végig belpolitikai eseményein, mérjük fel, mi kerül be ebből az esztendőből a történelembe, a történelem- könyvekbe. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa határozatainak végrehajtását kezdtük meg 1968. újévkor. Ez a kongresszus mondta Id, hogy befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, kezdetét veszi a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ehhez a munkához fogtunk hozzá az elmúló év elején. Januárban már választásokra készüljünk. Megkezdődtek a jelölő gyűlések az ország- gyűlési képviselő és tanácstagi választásokra. A választás nálunk két részből áliL Az első részt a kiválasztás, a második a megválasztás. Száz- és százezer ember vett részt a jelölőgyűléseken, ahol a képviselők és tanácstagok kiválasztása folyt. Ezeken a gyűléseken az előző négyéves munka értékelése is sorra került és rengeteg javaslat hang zott el a képviselők és tanácstagok jövőbeli munkájára, helyi és országos közérdekű feladatok megvalósítására. Ezeken a gyűléseken már szinte kialakult az új országgyűlés és az új tanácsok munkaprogramja is. Február 24-én folyt le a választás, eredménye a legteljesebb bizalom volt a párt politikája iránt, összeült az új parlament, s már az első ülésszakon új tárgyalási stílus, tanácskozási mód alakult ki. Az év második ország gyűlési ülésszakán, mint ismeretes, hetven felszólalás hangzott el, beszámolók, hozzászólások, javaslatok, interpellációk és az interpellációkra adott miniszteri válaszok. Őszinte, nyílt vitában az ország valamennyi időszerű kérdése felvetődött az ország nagy nyilvánossága előtt az országgyűlés ülésén. A központi probléma természetesen az ötéves terv harmadik esztendejének végrehajtása, a terv teljesítése. Sok nehézséget hozott az 1963-as esztendő, a szokatlanul kemény, hosszú, nehéz tél bénította az ipar egy részét, rontotta a mező- gazdaság eredményeit, különösen a gabonatermelést, súlyos zavarokat okozott a szállításokban. De egészséges népgazdaságunk úrrá lett a nehézségeken, az ipar túlnyomó- részt behozta az év folyamán U lemaradást, egész évi kenyerünket részben importtal biztosítottuk, s minden vonatkozásban megállapítottuk, hogy az ötéves terv végrehajtása jó ütemben halad, teljesítése általában biztosítva van, sőt egyes vonatkozásban már a harmadik évben az egész ötévi tervet túl is teljesítettük. létünk javult, életszínvonalunk emelkedett ebben az esztendőben. Ehhez nem is kellenek statisztikai adatok, ezt valamennyien tudjuk, érezzük, tapasztaljuk. A nemzeti egység ebben az esztendőben szélesedett, szilárdult, társadalmunk életének ez a legdöntőbb, legjellegzetesebb vonása. A Hazafias Népfront, amely ennek a nemzeti egységnek megtestesülése. harmadik kongresszusára készül és egész munkásságával építi a szocialista nemzeti egységet, amelyről a párt VIII. kongresszusa azt állapította meg, hogy „vezető ereje a munkásosztály, annak forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az egész magyar nép elismert vezetője. Társadalmunk valamennyi dolgozó osztályának és rétegének szocialista összefogása a Hazafias Népfrontmozgalom alapja. A Hazafias Népfront-mozgalom segítségével, a párt vezetésével a nemzet összes alkotó erőit mozgósítjuk a szocializmus felépítésére”. É> Karácsonyi párbeszéd Szabó Mátyás tsz-elnökkel ' Mióta tsz-tag? *— Tizenhárom éve. — Hány éve elnök? — Hét. — Nem babonás? A tizenhárom szerencsétlen, a hét szerencsés szám — legalábbis azt mondják. — A tizenhármas meg a hetes nem lényeges számok, nem nagyon érdekelnek. Én a negyvenkettesben hiszek. — Mi az a negyvenkettes? — Ennyi forint jut a bólyi Kossuthban egy munkaegységre az idén. — Tavaly mennyi volt? — Akkor is negyvenkettő. — Akkor hát örömmel néz elébe a karácsonynak? — Miért ne néznék örömmel?! — Volt keservesebb karácsonya is? — Volt. Csak azt nem tudom, a tsz-ben töltött évekre gondol-e vagy a korábbiakra? — A tsz-ben töltöttekre. — 1951 volt a legrosszabb. Karácsony másnapján még- kukoricát törtünk... És a munkaegység tizenhét forint volt. — Azóta ilyen nem volt? — Szerencsére nem. — Miben látja a tsz megerősödésének okát? — Abban, hogy az itteni emberek szeretnek, meg tudnak is dolgozni! — A jó vezetés nem járult hozzá? — Dehogynem! Legalábbis yiagyon remélem, hogy így tan. , ~ Véleménye szerint mi a jó tsz-elnök alapvető tulajdonsága? — A személyes példamutatás. — Ezt úgy érti, hogy az elnök is dolgozzon együtt a mezőn a tagokkal? — Nem ismerném a tsz-elnök teendőit, ha ezt mondanám. ■*- Hát akkor? — Ez hosszabb történet. Mikor én tízholdas egyéni gazda voltam, nagyon szép eredményeket értem el. Az is igaz, hogy kevesen keltek nálam korábban és kevesen feküdtek nálam később. A tízbe kerülve nem lettem mindjárt elnök, kint dolgoztam a többiekkel a földeken. Én azt hiszem, hogy jól dolgoztam. S a személyes példamutatáson ezenfelül azt értem, hogy mindenki állja meg a helyét, a saját pozíciójában, bármi legyen is az. S mindenki a saját helyére kerüljön. Én nagyon szeretem a mezőgazdaságot, a háború előtt is nagybirtokon dolgoztam. — Milyen nagybirtokon? — Egy Debrecen környéki papi uradalomban. — Milyen vallású? — Református. — Hogyan dolgozhatott mégis papi birtokon? — Nem szerették a reformátusokat, az biztos, de aki értette a dolgát, megtartották. Nagyon sokat kellett dolgozni! — Hogyan került az Alföldről Bolyba? — Nincstelen telepesként. — Nem volt ezért ellentéte a helybeliekfapöl — Eleinte talán igen, de később mindenki bebizonyította közülünk, mit ér. És ez volt a döntő! — Nem szeretne visszakerülni a szülőföldjére, az Alföldre? — őszinte leszek: otthon érzem magam itt. — S az egész családja így van vele? — A két kisebbik gyerek, a Laci, meg az Erzsi már itt született, ők nem vágynak az Alföld után. A feleségem inkább visszamenne, a legidősebb fiam, a Barnabás pedig ott dolgozik. — Miért hívják a legidősebb fiát Barnabásnak, hiszen régi magyar szokás, hogy a legidősebb fiú mindig az apja keresztnevét kapja. — Egy gyerekkori barátom miatt. Öt is Barnabásnak hívták, a mikepércsi református pap fia volt, évekig egymás mellett ültünk az iskolában. Akkor még úgy volt, hogy a legjobb tanulók ültek az első padban, s tanulmányi eredmény szerint a többiek. Mi, a Barnával úgy voltunk, hogy vagy ő ült az első helyen és a másodikon vagy fordítva, de mindig egymás mellett. S ez a fiú tizenkét éves korában agyhártyagyulladásban meghalt. Akkor fogadtam meg, hogy az első fiam Barnabás lesz. — Mit vesz a gyerekeinek karácsonyra? — Ruhát... gondolom... — Miért csak gondolja? — Mert otthon net» én vágunk a pénzügyminiszter, hanem a feleségem. Ö dönti el ki mit kap karácsonyra. Jobb is így, otthon csak gazdálkodjon ő, nekem elég gazdálkodni valóm van a tsz-ben. — Disznót vágtak már karácsonyra? — Igen. — És a tsz-tagok? — Menjen végig a falun! Nyakra főre ölik a sertést. — S pénz lesz-e elég? — Minden hónapban egységenként harminc forint előleget vesz fel mindenki. Van akinek nincs is rá szüksége és benthagyja, mondván, hogy inkább év végén legyen több. — S innivaló lesz-e az ünnepekre? — Biztos vagyok benne. Bor van elég s pálinkát meg a tsz ad el a tagoknak, megállás nélkül viszik. — Elnök elvtárs a pálinkát vagy a bort szereti jobban? — Egyiket se! Egyáltalán nem iszik. — Csak vizet... szeszt soha ... Mondta is egy tsz-ta- gunk, hogy fene bújjon az ilyen elnökbe, aki még inni sem tud. — Ki mondta és mikor? — Kucs Gyulának hívják, nagyon rendes ember s ráadásul a dolgát is érti, csak annak idején a tsz-be nem akart belépni. Aztán belépett, de hogyan?! Azt mondta az agitátoroknak, hogy akkor aláír, ha ezt megisszák: és eléjük tett egy hatalmas üveg pálinkát. . — S aagittíSú — Meg. Igaz, hogy úgy estek ki a kapun, de Kucs Gyula aláírt. — S mikor nem tetszett neki, hogy az elnök nem iszik? — Közvetlen utána, mikor értékeltük a tsz-be lépettek behozott dolgait. Mert ott aztán inni kellett, akárhová mentünk. A végén persze csak én tudtam, hogy höl voltunk aznap és hova kell mennünk holnap. — S akkor mit mondott a Kucs Gyula? — Azt hogy: tudod mit, elnököm, jobb is, hogy te nem iszol, majd én megiszom a te részedet is, te meg gondolkozz helyettem! — S azóta jóba vannak? — Persze, hiszen nem az ital dönti el a barátságot! — S most télen pihennek a tsz-tagok? — Aki akar, az kap munkát, van itt munka mindig. Megy a seprőüzem, krumpli válogatás, a dohánymunkák, nemsokára megkezdődik a primőrtermesztésre való előkészület. Látta már a kertészetünket? — Még nem. — Akkor okvetlenül nézze meg egyszer. — Egyszóval nem kell félni, hogy a bólyi Kossuth tagságának nem lesz boldog karácsonya. — En azt hiszem, hogy nem. — Hát akkor nyugodtan és örömmel kívánok boldog karácsonyt a bólyi Kossuth minden tagjának és persze magának is, Matyi bácsi. Lázár Ervin Egyre több az olyan kérdés, amelyben tökéletes egész népünk egyetértése. Ezek közé tartozik a békéért való harc. Leszerelési hónapot tartottunk a Béke Világtanács határozata értelmében 1963 tavaszán. A Béke Világtanács felhívása azt mondta ki. hogy „1963 tavasza legyen a béke történelmi fordulópontja. Egy tavaszi, világraszóló békehad járat meg indításéval a meglévő békeerőket egységes nagy erővé kell változtatná”, hangzott el a felhívás. S augusztusban a béke leghatalmasabb ereje, a Szovjetunió elérte, hogy aláírták a moszkvai részleges atomcsend-egyezményt, a hidegháború első fegyverszüneti megállapodását. Augusztus 5., az aláírás napja már világtörténelmi dátum. Néhány nap alatt valóságos világ-népszavazás zajlott le. A magyar nép a legelsők között adta le egyetértő szavazatát, s törvénybe iktatta a második béke-törvényt. A béke, a világbéke, a fegyver-nélküli világ gyönyörű perspektívája legragyobb varázsa a szocializmusnak. A magyar nép teljes egységben sorakozott fél á béke táborában, ézt bizonyította az év folyamán megtartott országos békekongresszus, s utána a magyar nép egységes lelkesedéssel üdvözölte a moszkvai atamcsend-egyez. mányt. Modem filmek, művészi fényképek módszere az, hogy bizonyos eseményeket nem közvetlenül fényképeznek le, hanem a nézők, a szemtanúk arcának tükrében. Az események hatását fényképezik, az emberek örömét, lelkesedését vagy éppen gyűlöletét, felháborodását, haragját a tükröző szemekben. így lehet a világ nagy tör* ténéseivel. a nemzetközi eseményekkel is foglalkozni; azokról pontosan, részletesen, hitelesen beszámolná a magyar belpolitikai élet elmúlt esztendejének tükrében. A magyar nép belső életében történt és megfigyelt reagálásokból pantosan kirajzolódik a nemzetközi események iránya, jelentősége is. Népünk életében hatalmas előrelépést jelent oktatási reformunk megvalósulása. Ehhez kapcsolódnak más jelen- ■ tős kulturális eredményeink is, amelyek 1963-ban bontakoztak ki. Nem a legutolsó ezek között a sajtó fejlődése, a közösség növekvő igényeit teljesítve 1964-től megnő a lapok oldaliterjedelme és új lapok is indulnak. T örténelmi esztendő volt-e hát 1963? Igen, — de melyik év nem volt történelmi jelentőségű az elmúlt évtizedekben, a világot átalakító társadalmi változások idején. 1963-nak azonban a közelmúlt társain túl is van korszakos jelentősége. Most ötven éve, 1913-ban volt az első világháború előtt az utolsó békelca- rácsony. Azután 1914-től 1964 küszöbéig a világháborúk és a hidegháború félévszázados korszaka következett. A hidegháború első fegyverszüneti szerződése, a moszkvai részleges atomcsend-egyezmény kétségtelenül az 1963-as évnek legnagyobb eseménye. Reménységünk van rá. hogy 1963-mal ez a félszázad us háborús korszak lezárul Kinevezések A Minisztertanács dr. Polinszki Károly Kossuth-díjas egyetemi tanárt, a kémiai tudományok doktorát, a Veszprémi Vegyi!:'ári Egyetem rektorát, tisztsége alól felmentette. A Minisztertanács dr. Polinszki Károlyt művelődésügyi miniszter- helyettessé, Darvas Lászlót, a CHEMOLIMPEX vezérigazgatóját külkereskedelmi miniszterhelyettessé és dr. Gál Tivadar miniszter- helyettest, a Minisztertanács titkárságának vezetőjét — beosztásának változatlanul hagyása mellett — miniszter első helyettesei kinevezte* #
