Dunántúli Napló, 1963. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

4 NAPiO IMS. DECEMBER St Bz 1964. évi népgazdasági terv Sorsdöntő pillanat Brüsszelben — hass gőz latját* Bonnban (Folytatás az 1. oldalról.) zett összeget, s mintegy 12— 13 százalékkal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több területe — főleg a mező- gazdaság és az építőipar — tervezettnél több gépet ka­pott. Az építőipari elmaradá­sok következtében ez évre tervezett néhány építkezést csak jövőre fejeznek be. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a tervezettnél vala­mivel nagyobb mértékben emelkedik. Növekedett a mezőgazdasági lakosság fo­gyasztásának reálértéke is. Egyes idénycikkek kedvező áralakulása következtében csökkent a fogyasztói árak színvonala. A belkereskedel­mi áruforgalom várhatóan csaknem 8 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. A külkereskedelmi forga­lom összességében az elő­irányzat szerint alakult, rész­leteiben azonban eltért a ter­vezettől. járműpark korszerűsítésére, a középiskolai oktatási hálózat bővítésére, valamint a buda­pesti föld alatti vasút építésé­re fordítanak jelentős össze­geket. Továbbra is elsőrendű fel­adat a beruházások koncent­rálása. Ennek megfelelően a terv előírja, hogy a nagy ér­tékű beruházásokra fordított anyagi eszközök 90 százalékát a folyamatban levő és a befe­jezés előtt álló beruházásokra kell felhasználni. Az állóalapok felújítására a terv 21,3 milliárd forintot biztosít, ebből 1,6 milliárd forintot fordítanak lakóhá­zak felújítására. A népgazdaság 1961. évi tervezeft fejlődését az alábbi főbb adatok jellemzik A nemzeti jövedelem mtat- egy 6—7 százalékkal emelke­dik, ebből a lakosság fogyasz­tási alapjára fordított összeg körülbelül 4,5 százalékkal, az állóalapok bővítésére szánt hányad mintegy 10 százalék­kal haladja majd meg az 1963. évit. Ipar Az ipar termelése az idei­hez képest 7 százalékkal nő. Szerkezetének alakulása az ötéves tervben kitűzött fej­lesztési irányokat követi. Az átlagosnál gyorsabban, 8,2 százalékkal növekszik a vegy­ipar, 9,8 százalékkal a villa- mosenergáa-ipar, 10,6 száza­lékkal a gépipar és 15,1 szá­zalékkal az építőanyagipar termelése. Az iparnak körül­belül 8 százalékkal többet kell exportra termelnie, jelentősen nő a belkereskedelem részére szállítandó iparcikkek meny­nyi sége is. A gépiparnak különösen azokból a termékekből kell többet gyártania, amelyek iránt nagy a belföldi igény, így például a forgácsoló szerszámgépek gyártása csaknem 17 százalékkal, a tehergépkocsiké mintegy 15 százalékkal, a vegyipari gé­peké 27 százalékkal haladja meg az ez évit; a terv sze­rint megkétszereződik a háztartási hűtőszekrények gyártása. Az építőanyagipar termelésé­nek jelentős emelését lehető­vé teszi, hogy már termel a Dunai Cement- és Mészmű, a Zsolcai Épületelemgyár, s 1964 ben üzembe helyezik az orosházi üveggyárat. A ce- rrentipar termelése több mint 20 százalékkal, az üvegiparé 2'-' százalékkal növelhető. A könnyű- és az élelmiszer- ír mintegy 6—6 százalékkal r" ,'!i termelését. 1164-ben fokozott figyelmet 1- : 1 fordítani a gazdaságossági t minőségi követelményekre, A a Ionosén fontos, hogy to- • óbb fejle-szék a gyártás technológiáját és növekedjék a korszerű termékek aránya. Előpiozdítja ezt, hogy a KGST keretében 1964-ben folytató­dik a nemzetközi munkameg- osz ás, a gyártmányszakosítás. Az ipari munka termelé­kenysége a terv szerint át­lagosan 3,6 százalékkal emel kedik. A rendelkezésre álló eszközök legjobb kihaszná- nálá ával a jó módszerek bevere*é~ével és elterjesz­tésével mindenütt biztosi- kell, hogy a termelé­kenység az előirányzott ar’nyban vagy azt megha­ladó mértékben emelkedjék. Tervszerűen és rendszere­en kell foglalkozni a munka- rő .eijátás és gazdálkodás kér fjével hatékony intézkedé- ek ^zükoégesek a munkaszer- erés. valamint a munka- és érfVovelem javítására. Fon- os érdek, hogy a termeié' --i'-''or,on>>V)qn folvjék. A zz! és az imoortanv-g kat - q zzicorü takarékosság el- ~em előtt tartva — csak ' '^letekkel összhangban zabad felhaszná'ni. Az anyag akarékosság és a termelé- :enység növelés ° "évén el érni, hoav •• lÖteégek szintje az iparban átlagosan legalább 1,3 száza­lékkal csökkenjen. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelésé­nek értéke 1964-ben a terv szerint 4—5 százalékkal lesz magasabb az ideinél, s mint­egy 9 százalékkal haladja meg az 1962. évit. A terv — a ga­bonatermelés növelésére tett intézkedéseket figyelembe vé­ve — búzából katasztráüs holdanként 11,5 mázsa átlag­terméssel számol. A terméseredmények növe­lése céljából több gépet és egyéb termelési eszközt kap a mezőgazdaság. Az öntözött terület az ideihez képest ke­reken 22 százalékkal nő, s el­éri az 548 ezer katasztrálís holdat. Szőlőt és gyümölcsöst 51 500 katasztráüs holdon te­lepítenek, vagyis 4800 kataszt- ráüs holddal nagyobb terüle­ten, mint 1963-ban. Az ez évinél 20 százalékkal több, összesen 1 millió 650 ezer tonna műtrágyát hasz­nálhat fel a mezőgazdaság, ilyen módon a megművelt terület minden holdjára 136 kilogramm műtrágya jut. A mezőgazdaság összes beru­házása mintegy 13 százalék­kal emelkedik, összesen 10,5 milliárd forintot tesz ki, — 2,8 milliárd forinttal több, mint amennyit az ötéves terv erre a célra 1964 re előirányzott. Ebből az ösz- szegből — a többi között — 9 500 új traktor beszerzése válik lehetővé Az anyagi eszközöket foko­zottabb mértékben keli kon­centrálni a gabona- és a sze­mestakarmány termelésére. Nagy gondot kell fordítani a tavaszi vetés cs a növényápo­lás előkészítésére és elvégzé­sére. A tavaszi munkák- so­rán törekedni keü arra, hogy a vetésterület megoszlása meg feleljen a népgazdaság szük­ségleteinek, nőjön a belföldi ellátás és a külkereskedelem szempontjából fontos növé­nyek vetésterülete. Az állattenyésztés 1964-ben tovább fejlődik. Javulnak az állattenyésztés minőségi mu­tatói: nő az átlagos tej- és tojáshozam, a fajlagos takar­mányfelhasználás csökken. Az állattenyésztés fejlesztését a takarmány ésszerű felhaszná­lásával és a központi készle­tek megfelelőbb elosztásával is segíteni kell. A mezőgazdasági termelés növekedésével összhangban 7,4 százalékkal nő a felvásárolt termékek mennyisége. Közlekedés 1964-ben a közlekedés áru- szállítása a terv szerint 6,5 százalékkal, a személyszállí­tás 4 százalékkal lesz maga­sabb az ideinél. A vasút fel­adatának ellátásához nagy teljesítményű Diesel-villany- mozdonyokat. normál- és spe­ciális tehervagonokat és sze­mélykocsikat állítanak üzem­be. A közúti forgalom fejlesz­tését 2 500 új tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzése szol­gába Je'ento-en nő a magán­gépkocsik száma is. Az út­hálózatot tovább bővítik. Beruházás A beruházások 1964. évi elő­, 'rányzata 45 milliard forint, í kereken 10 százalékkal több, mint 1963-ban. Jelentősen emelkedik a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások részaránya. 1964-ben — a töb­bi között — üzembehelyezik a Tisza menti vegyikombinát műtrágyagyárát, megtörténik a Lenin Kohászattá Művek durvahengerművéneik re­konstrukciója, befejeződik az Erzsébet híd építése, to­vább folytatódik a Duna menti hőerőmű és a dunai olajfinomító építése, a Du­nai Vasmű hideghengermű­vének beruházása. A vegy­ipar fejlesztését a borsodi vegyikombinát műtrágyagyá­rának bővítése, a kaprolaktán- üzem építésének folytatása szolgálja. Az élelmiszeriparban gyor­sabb ütemben bővítik a me­zőgazdasági termékek fel­dolgozó kapacitását, mint ahogyan azt az 5 éves terv­ben eredetileg számításba vették. A második 5 éves terv ere­deti előirányzatához képest körülbelül egymilüárd fo­rinttal több jut a közlekedési, kulturális és kommunális be­ruházásúikra. Különösein a Az építőipar fontos feladata, hogy biztosítsa a költségszint csökkentését, az építés üte­mes menetét és ez utóbbi eredményeként a lakások fo­lyamatos átadását. Feladatai­nak megoldásához az építő­ipar gépesítését 1964-ben je­lentősen fokozzák. Kül kereskedelem A kü’ikereskedelem forgal­ma a terv szerint 1964-ben körülbelül 7 százalékkal ha­ladja meg az ez évit. Bővül a kereskedelem mind a szo­cialista, mind pedig a nem- szocialista országokkal. A teljes forgalom 68—70 száza­léka a szocialista országokkal kerül lebonyolításra. A be­hozatalon belül legerősebben a gépek és a mezőgazdasági cikkek importja emelkedik. A növekvő behozatal kiegyenlí­tésére a külkereskedelem ter­ve az exportcikkek termelé­sének jelentős növekedésével számol. Ennek megfelelően a termelő vállalatoknak foko­zott figyelmet kell fordítaniok az exportáruk minőségére, korszerűségére és versenyké­pességére. Életszínvonal — szociális és kulturális ellátás 1964-ben tovább nő a lakos­ság életszínvonala. A terv szerint mintegy 3 százalékkal emelkedik a bérből, illetve fizetésből élők egy főre jutó reáljöve­delme. A parasztság jöve­delme is — a termelés ter­vezett növekedésével össze­függésben — hasonló mér­tékben nő. A kiskereskedelem áru­forgalmának előirányzata az ideinél 5 százalékkal maga­sabb. Az alapvető éleim cik­kek emelkedő forgalma vár­hatóan biztosítja, hogy a la­kosság keresletét az ideihez hasonló színvonalon lehet ki­elégíteni. Húsból és húskészít­ményekből mintegy 5 száza­lékkal, vajból 6,5 százalékkal, zsiradékból körülbelül 6 száza­lékkal több áll majd a vásár­lók rendelkezésére, mint az idén; tovább emelkedik a konzervfélék, a cukor- és az édességipari termékek, a zöld­ség- és gyümölcsfélék és a dé.igyümölcsök forgalma. A terv szerint ruházati cik­kekből több mint 3 százalék­kal többet vásárolhat a lakos­ság, mint az idén. Javul az ellátás a keresett divatcik­kekből és a műanyagszálas textíliákból. Bővül a cipők vá­lasztéka is. Tartós fogyasztási cikkek is nagyobb mennyiség­ben kerülnek az üzletekbe: televízióból 1 százalékkal, hűtőszekrényből 71 százalék­kal, centrifugából 163 szá­zalékkal, bútorból 8 száza­lékkal nagyobb forgalommal számol a terv, mint amek­kora ebben az esztendőben volt. Háztartási vegyicikkekből^ a terv az ideinél jobb ellátást irányoz elő. Tovább bővül a kereskedelem üzlethálózata is, több új korszerű üzletet, áru­házát, éttermet nyitnak meg 1964-ben. A felemelt lakásépítési prog­rammal összhangban álla­mi kivitelezésben mintegy 23 ezer lakás építését feje­zik be. A terv lehetővé te­szi, hogy további 30—35 ezer lakást építsenek magánerő­ből, nagyobbrészt állami támogatással. Az állami ki­vitelezésű lakások nagy ré­sze központi fűtéssel, teljes komforttal épül, s beépített bútorral készül. Folytatódik a csatorna-, a víz-, a gáz- és a távfűtő-háló­zat bővítése. 1964-ben 647 általános is­kolai és 282 középiskolai tan­termet építenek és rendeznek be. Megkezdődik további 348 általános iskolai és 284 közép­iskolai tanterem építése. Az óvodák 5 400, a bölcsődék 1 000 hellyel bővülnek. A kórházi ágyaié száma 1 700-zal nő. Az orvosi körzetek száma 70-nel gyarapodik. A terv jóváhagyásával egyidejűleg a Minisztertanács meg­határozta a teliesítéséhez szükséges legfontosabb tennivalókat. Kötelezte a minisztériumokat, hogy mielőbb dolgozzák ki a *erv sikeres végrehajtásához szükséges intézkedéseket azzal, hogy a népgazdaság minden területén szigorú tervfegyelmet, az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában messzemenő i takarékosságot kell érvényesíteni, s a gazdálkodásban a meg­határozott keretekhez kénest megtakarításokra kell törekedni. Többirányú intézkedés szükséges a munkaerőgazdálkodás meg javítására, a termelékenységi tervek maradéktalan teljesíté­sére és — ahol csak lehet — túltel jesítésére. A kormány felkéri a társadalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szo­cialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A kormány felhívja a dolgozókat: jó munkájukkal segít­sék elő az ország gazdasági erejének, saját maguk és egész népünk jólétének további növdMk Hétfőn a brüsszeli közös ] piaci tárgyalások „sorsdöntő jelentőségűnek” minősített napján Bonnban kormányszó­vivők azt hangoztatják, hogy a nyugatnémet küldöttség Brüsszelben „minden elképzel­hető erőfeszítést megtesz” a kompromisszumos megoldás érdekében. Bonnban nagy je­lentőségűnek minősítik azt a megbeszélést is, amelyet de Gaulle szombatom Von Klai- ber nyugatnémet nagykövettel folytatott. Kiszivárgott hírek szerint de Gaulle nagyon ha­tározottam értésére adta a nagykövetnek, hogy „nem blöfföl” mint azt egyesek Bonnban feltételezik. Bonni források szerint azonban de Gaulle „nyitva hagyott egy I kiskaput is” és állítólag hozzá járult ahhoz, hogy a közös ] piaci tárgyalásokkal kapcso­latban egyes technikai kérdé­sek tisztázása a jövő évben is megtörténhet, ez év végéig azonban olyan elvi megegye­zést kell elérni, amely kifeje­zésre juttatja „a partnerek őszinte megegyezési szándé­kát”. Ezek szerint az értesülések szerint de Gaulle lényegében azt követeli, hogy Bonn — még Erhard amerikai útja előtt, — melyre közvetlen a karácsonyi ünnepek után ke­rül sor — „öntsön tiszta vi­zet a pohárba1” és biztosítsa arról Párizsit, hogy a francia kormány háta mögött nem köt majd Washingtonnal „európa- etLlenes” megállapodásokat. Haj észteren cs ét I enség as Atlanti-óceánon Luxusgőzös süllyed az At­lanti-óceánon. Tegnap hajnal­ban érkezett jelentések sze­rint, a Lakónia nevű 20 000 tonnás görög személyszállító hajó, amelyet egy angol tár­saság bérel az Atlanti-óceán keleti részén, a Madeira-szige­tek magasságában, körülbelül háromszáz kilométernyire a legközelebbi kikötőtől, hatal­mas lánggal ég. A szerencsét­lenség oka ismeretlen. A hajó 650 utassal indult el London­ból, karácsonyi kéj utazásra a napsütötte szigetek felé. Kö­rülbelül háromszáz főnyi sze­mélyzet kezelte a hajót és szolgálta ki az utasokat. Ma­gyar idő szerint hajnali kettő­kor érkezett a hajóról az utol­só szikratávirat: „Utolsó S. O. S. a Lakóniá- ról. Nem maradhatok" tovább a rádióskabinban. Elhagyjuk a hajót. Azonnali segítséget kérünk.” Az adott körzetben a tenger meglehetősen viharos. Ennek ellenére teljes gőzzel tarta­naik a hajó felé a mentőha­jók és repülőgépek. Magyar idő szerint tegnap reggel hét órakor már megkezdték a ha­jótöröttek mentését A legfrissebb jelentés sze­rint a lángokban álló hajó még a víz felszínén lebeg, kö­rülbelül száz személy tartóz­kodik rajta. Közülük néhá- nyan a tengerbe ugrottak és úszva próbálnak menekülni, mások össze-vissza szaladgál­nak a fedélzeten. Sok mentő- csónakot a lángok miatt már nem tudtál? lebocsátani a ten­gerre. A hajón az utasok kö­zött két csecsemő és körül­belül harminc 12 évnél fiata­labb gyermek volt Az anyák igyekeztek gyermekeiket a mentőcsónakokra tuszkolni, az úszva menekülő szülők pedig | azért küzdöttek, hogy a gyer­mekeket a víz felszínén tart- I sák. Az emberek megmentésére siető hajók közül az argentin „Salta” és a brit „Montcalm” érkezett elsőnek a helyszínre. Oda irányították a „Centaur” brit repülőgép-anyahajét is, amely szombaton indult el Angliából távol-keletre. A ha­jó nemigen éri el a Lakoniát kedd reggel előtt, de repülő­gépei és heükoptered segíteni tudnak az életben maradottak megkeresésében. A mentőha­jók eddig körülbelül 400 sze­mélyt vettek fel a Lakoma összesen ezer utasából és le­génységéből. A mentési munkálatok a háborgó tengeren és elég erős szél mellett folynak. A „Mont­calm” egyik jelentése szerint a szerencsétlenül járt hajón a lángok gyorsan terjednek, s attól tartanaik, hogy a hajóról a tengerbe került olaj szintén meggyullad, ami megnehezíti a mentés munkálatait. A „Salta” 220 megmentett személlyel a fedélzetén el­hagyta a szerencsétlenség szín helyét. Casablanca felé tart, ahová valószínűleg a kedd reggeli órákban érkezik meg. DUNANTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32. 15-33; 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-6*. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. ___Telefon: « 15-32, 15-33. 50-00. P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25.054 Az EM Építőipari Gépesítő Vállalat 1964. február 2-án beinduló 5 hónapos építőipari lorsnydűru-kezelői tasifalyamn jelentkezőket keres. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok az építőipari vagy egyéb könnyűgépkezelők, elektromos és motorszerelői j szakképzettséggel rendelkezők és betanított gépmunká­sok, akik 23—45 év közötti életkorban vannak és 8 álta­lános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Jelentkezés a vállalat központjában írásban vagy szemé- j lyesen, Budapest XX., Soroksár, Marx Károly út 251. ] ! FIGYELEM! FIGYELEM! j Értesítjük Kertváros lakosságát, hogy Kertváros u. 10. szám alatt BBBkafelvevő boltunkat megnyitottuk. Vállalunk: cipő, gumi lábbeli, órák javítását, továbbá harisnyaszemfelszedést és kötöttáru gumirozását. Nyitvatartási idő: hétfő, szerda, péntek 8—16 h-ig, kedd, csütörök 8—17.30 h-ig, és szombaton 8—13 h-ig. PÉCSI VEGYESIPARI V. Irányi D. tét 9. Tel.: 55-65.

Next

/
Oldalképek
Tartalom