Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-10 / 263. szám

A Batsányi-évforduló következő állomása: Linz A linzi Landstrasse 28. számú ház, Batsányi János lakóhelye Ne higyj a rágalmazásnak! (Becstelen sírt azzal ásnak) Tudjad: „áldozat vagyok!” Batsányi A Petőfit megelőző kor leg­nagyobb forradalmi költője Batsányi János, akinek szüle­tése 200. évfordulójáról ez év­ben emlékezünk meg, életé­nek legnagyobb részét Linz­ben töltötte. Oda szállították Brünnből, a spielbergi várból, és élete végéig soha nem tér­hetett többet vissza szülőföld­jére, Tapolcára, vagy Magyar- ország más vidékére. Batsá­nyi János életében Linz, az akkor csendes Duna melletti városka a befelé fordulásnak az időszaka. Távol esik a ha­zai reformkorszak eseményei­től. nem tudja ott szavát hal­latni. itthon elfeledkeznek róla, lassan elhagyják bará­tai, meghal felesége, az any- nyira szeretett Baumberg Gabriella, és a teljesen ma­gára maradt költő egyedül morzsolgatja napjait egy linzi bérházban. Ott is halt meg, ott temették el a linzi köz­temetőben felesége mellett, és onnan szállították haza ham­vait lS34-ben Tapolcára, A Batsányi János Emlék- bizottság kérésére az Osztrák Kommunista Párt felső-auszt­riai vezetősége érintkezésbe lépett Linz város vezetőségé­vel, és az ő kérésükre a Vá­rosi Tanács engedélyt adott egy emléktábla elhelyezésére. Az emléktáblát Linz városa készítteti el a saját költségén, csak a Batsányi János arcát ábrázoló bronz képmás — Borsos Miklós szobrászművész kitűnő alkotása — magyar munka. Batsányi János egykori háza a város főutcáján, a Land- strassen van. A háromemele­tes házat még 1684-ben épí­tették. Batsányi János idejé­ben a 791-es számot viselte. Akkor még kétemeletes volt, majd a múlt században há­romemeletesre építették, és jelenleg is a Landstrasse 28-as számot viseli- Az emléktáblát nem lehetett a földszinten el­helyezni az üzletek miatt, és ezért a Városi Tanács Kultu­rális Osztálya úgy döntött, j hogy az első emeleten, a har- i madik és a negyedik ablak között helyezik el. A táblán I német és magyar nyelven a következő szöveg áll. „A jelen lehet irigy és hálátlan de a jövő igazságos lesz!” (Batsányi) Ebben a házban lakott I 1816-tól 1845-ig Batsányi János a magyar felvilágosodás írója, költője és felesége az ugyancsak költő Baumberg Gabriella A tábla leleplezése körül­belül november végén törté­nik meg. Linz városa ezen kívül a város 1963. évi Év­könyvében külön fejezetet szentel Batsányi János linzi tartózkodásának, élete ottani eseményeinek. Életrajzírói megírták, hogy a házat naponta egyszer hagy­ta el, mikor kisétált a teme­tőbe, felkeresni felesége sír­ját. Télen, nyáron, bármilyen időben ezt a sétát mindig megtette, hogy „életének éle­te” Baumberg Gabriella emlé­kének áldozzon­Itthon nem is tudták, hogy Batsányi 1845-ben meghalt. Csak később 1847-ben, ami­kor Toldi Ferenc, az Akadé­mia akkori titkára Linzben kereste, értesült haláláról, ö hívta fel aztán halálára a hazai közvélemény figyelmét, és gyászbeszédet mondott Batsányiról az Akadémián. Az osztrák kommunisták segítsé­ge nyomán létrejött linzi ha­tározat, az öreg ház falára fel­kerülő emléktábla újból bizo­nyítéka, hogy Batsányi János emléke nemcsak a magyar, de most már még az őt alig is­merő osztrák népnél is to­vább él­(Zákonyi Ferenc) Tízezer kötet a padláson Még júniusban költözött el az idegennyelvű könyvtár a Janus Pannonius út 11-ből, mert az épületet átalakítják, itt lesz a Tudomány és Tech­nika Háza. Az idegennyelvű könyvtár a Megyei Könyvtár Geisler Eta utca 8. szám alatti épületébe költözött, tehát egyesítették a két könyvtárat, elképzelhető, mi­lyen áldozatok árán, hiszen júniusig azért volt külön az idegennyelvü rész, mert a Geisler utcai épület kicsinek bizonyult Az idegennyelvü könyvtár anyagát átvizsgál­ták és a húszezer kötetből ötezret kiselejteztek, körül­belül kétezer került a pol­cokra, a többi a padláson van. A könyvtár most bővítés­sel szeretne segíteni a szo­rongatott helyzeten. De ez nem olyan egyszerű, mert júniusban elkezdték a ter­vezést, de közel sem biztos, hogy jövőre készen lesz... Új helyiségeket kellene sze­rezni és így látott napvilá­got az a terv, hogy a szom­szédos házat alakítsák át a könyvtár részére■ A házban lakók vannak. Egyikük szá­mára egy Rákóczi úti istálló teljes átalakíttatására és köz­művesítésére vállalkozott a könyvtár. A többi lakó el­helyezése még mindig prob­léma. És ha ezt meg is ol­danák hamarosan, ez mit sem siettetne a könyvtár el­helyezésén, mert a Műemléki Felügyelőségnek kikötései vannak: a szomszédos ház műemlék, és mielőtt a könyvtár megkapná, szeret­nék ők átalakítani. A Műemléki Felügyelőség­nek kicsit belátóbbnak kellene lenni, hiszen együttesen is el lehet végezni az átalakításo­kat, azok pedig, akik a la­kás-ügyben illetékesek, ered­ményesen előmozdíthatnák azt, hogy valóban megkez­dődjék az átépítés. S. N. G. Arató Károly: l(>aza(elé Hazafelé, fénybe oldódva lépek, sorompók, sorompók, sikoltva elváló sínek, íütyörészni kell most: naponta ádáz muzsika gyötör, vékony dal kel a számon: sarjadzó rózsa., vonatfütty megint elnyiszálja, én képeitek őrzöm. belső zsebemben veszekedtek, Magdolna, Kati, Agnes, merre totyogtok, kösz vény es villamosok, vigye* '. i : — - "o. áilok zörgő dobozotokban, meglök, nyiko . iíí.az áram, sokáig integetek az útkövezőknek, autók szállnak el: duruzsoló cserebogarak, szél, cibál. karmos újakkal t<ü "am, nincs más, csak ez a szél, tengeráramnyi levegő, e hátráló házak, emeletek, egy lobbanással kiégő kirakatok, mosolyognak az ablakban könyöklők, léggömbként megszökik fejük, naponta ádáz muzsika gyötör, míg fütyörészek, emlékezem gyönyörre, szerelemre — az utcákon, macskakövek alól megcsalt szeretők kiabálnak. Qlqaqahm A lélekmélyű, hangtalan nagy csendhez szoktatom magam s mintha lebegő tutajon úsznék, nyugtat a nyugalom, tétlen tevékenység, amit belső törvényem szentesít: azért ajzom a szivemet, hogy értselek és értsetek s életem ne legyen hamis közöny póz, legyen haszna is-----­a zért ajzom a szívemet, hogy értselek és értsetek: tétlen tevékenység, amit belső törvényem szentesít; s mintha lebegő tutajon úsznék, nyugtat a nyugalom: a lélekmélyű, hangtalan nagy csendhez szoktatom magam. anno v, dV L a TWt AVASOM A fGR/sr! ti g van N/A/tit EZ NEM IGAZI.- láttád a p&m rt&mr f • AtP{ AZ CSAK PAPÍPT/GpAS /Sér/Z/A/Al 8BSZÉLGL i r ávílátó. A Dunántúli Napló Irodalmi, művészeti* knít* iái is melléklete. L ***** 1963, ommafcer 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom