Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

1 XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 70 FILLÉR 261. SZÁM 1963 NOVEMBER 7. CSÜTÖRTÖK AI MSZMP BARANYA MEGYEI-BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 1APJÁ Békében élni! N egyvenhat évvel ezelőtt — 1917. novem­ber 7-én — az egész világot bejárta a hír, hogy a proletariátus Lenin ve­zetésével megdöntötte az orosz impe­rialista burzsoázia, a földbirtokosak uralmát és a győztes forradalom eredményeképpen fővárosában kitűzte a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom vörös zászlaját Még el sem némulfalk a fegyverek Páter­vár utcáin, amikor a IL szovjet-kongresszus történelmi jelentőségű dekrétumaival kifeje­zésre juttatta azt a tényt hogy a föld egy- hatodán — a világtörténelemben először — a hatalom a kizsákmányoltak és az elnyo­mottak kezébe ment át, hogy megvalósult a proletariátus diktatúrája. A győztes proletárállam első intésüsedése az volt hogy békét ajánlott fel az összes hadviselő országnak. „A világháború első éveinek kegyetlen tanulságai — írja egy ké­sőbbi visszaemlékezésében Komját Inén — 1917 tavaszára már a nagy tömegek hangu­latát is megfordították. A menetszázadok már nem virággal és soviniszta dallal, hanem ko­mor átokkal ajkukon szálltak fél a mocskos katonavonatokra. Az ifjúság irtózattal nézte a hazatérő sebesülteket és rokkantakat és csak abban reménykedett, hogy vége lesz a háborúnak, mielőtt reákerül a sor. Éjszakán­ként dolgozott a mész és az ecset; az egye­tem udvarán csakúgy, mint a gyárak falán háborúellenes jelszavak jelentek meg. A szocializmust építő országoknak nap­jainkban is megnyilvánuló és a világbéke megőrzésére irányuló törekvése magából a szocializmus-kommunizmus természetéből fa­kad. Nekünk az az érdekünk, hogy a társa­dalom egész vagyona a békés termelés fej­lesztését, a nép életszínvonalának emelését szolgálja. Ezért volt igen fontos tényező a szocializmus és kommunizmus befolyásának és vonzóerejének növelése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong­resszusa, amely határozataiban gondosan meg alapozva a napjainkban kialakult történelmi helyzetre alkalmazza azt a lenini élvet, hogy lehetséges a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Amikor mi a békés egymás mellett élés reális politi­káját hangsúlyozzuk, abból a meggyőződé­sünkből tesszük, hogy a szocializmus eszméi előbb vagy utóbb győzelmet aratnak az egész világon a kapitalista társadalom felett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak Oroszország népei számára jelentett hatalmas változásit, az emberiség történeté­ben is mélyreható fordulat volt, mert áttörte a világimperialázmus frontját az egyik leg­nagyobb imperialista országban és ezzel be­bizonyította a szocialista forradaloujról és a proletárdiktatúráról szóló lenini elmélet he­lyességét. Az a tény, hogy Oroszországban — először a világtörténelemben — az elnyomot­tak, a kizsákmányoltak osztálya került ura­lomra, óriási gyújtóhatással volt a világ va­lamennyi országának proletariátusára; meg­nyitotta a proletárforradalmak korszakát. 1918-ban Finnországban munkásforrada­lom volt. Japánban lázadások sorozata kez­dődik, de Ausztriában, Magyarországon és Németországban is forradalmakban harcol a munkásosztály, 1919-ben pedig proletárforra­dalom bontakozik ki Magyarországon és ta­nácshatalom alakul Bajorországban. S itt időzzünk el egy kicsit. Nemcsak "azért, mert a Magyar Tanácsköz­társaság a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom által nyújtott „orosz példa” édestest­véreként született meg a párt vezette forra­dalmi munkásosztály méhében, hanem azért is, mert a Magyar Tanácsköztársaság létre­jötte a magyar munkásosztály félévszázados harcának legnagyobb győzelme volt. Olyan győzelem, amely hazánk történetében először törte meg a kizsákmányolok hatalmát és amely hazánkat a szocialista forradalom vég­rehajtásával a társadalmi fejlődés legmaga­sabb fokára emelte. • A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttét kö­vető években Törökországban, Olaszország­ban, Bulgáriában, Marokkóban, Szíriában, Becsben és Indiában, Észtországban és Indo­néziában, Kínában. Koreában és az Amerikai Egyesült Államokban forradalmi események sorozatai követik egymást, bizonyítva, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az egész világ elnyomott osztályainak és népei­nek világító fáklyája, amely megvilágítja minden nép forradalmi mozgalma számára az. utat, a célt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom­mal kezdődött meg a gyarmati rendszernek az a válsága, amely még tovább mélyült a második világháború után előállott helyzet­ben, amikor már a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és a népi demokratikus or­szágok létrejöttével világrendszerré vált. A gyarmati rabságból felszabadult népek sor­sára és fejlődésére nagymértékben kihat a szocializmus eszméje, a szocialista tábor léte, anyagi, technikai és kulturális segítsége. A gyarmati sorból függetlenné vált országok szinte valamennyien úgy beszélnek a szocia­lizmusról, mint arról az eszméről, amelyet figyelembe kén venni saját rendszerük meg­szervezésénél, kialakításánál Bár egy sor függetlenné vált ország ma is az egykori gyarmatosítók gazdasági és politikai befolyá­sa alatt áll, mégsem tekinti a fejlődés kapi­talista útját a számára egyedül elfogadható útnak. Közülük egyesek pedig, a sajátos kö­rülményeiknek megfelelően, már születésük pillanatától kezdve olyan fontos intézkedése­ket hoznak (földreform, szövetkezetek meg­szervezése, bankok és az ipar államosítása, stb.), amelyek nagy hatással lehetnek ezek­ben az országokban a szocializmushoz vezető további útjuk meghatározása szempontjából. Az út idáig egyáltalán nem volt könnyű. A kommunizmus ellenségei, akik két kézzel szórták és szórják a rágalmakat a szocializ­mus társadalmi rendszerére, akik fegyveres harcok tüzében akarták megfojtani az újszü­lött szocialista rendszert, akik gazdasági blo­káddal, a diplomáciai elszigetelés eszközei­vel próbálták létezhetetlenné tenni a világ első munkáshatalmát, azok is 46 év elmúltá­val napról napra a tények alapján kénytele­nek meggyőződni a szocializmus és a kommu­nizmus erejéről és hatalmáról. Ma már min­denki elismeri az első szocialista ország si­kereit, amely már a kommunizmus anyagi­technikai bázisa kiépítésének időszakába lé­pett Amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXII. kongresszusa elfogadta a történel­mi jelentőségű pártprogramot már csak na­gyon kevesen akadtak a világon, akik két­ségbe vonták e program realitását Ma már akár akarják — akár nem, maga a szocialista világrendszer létezése közvetlen és közvetett hatást is gyakorol a tőkés világ vezető politi­kusainak magatartására, a ma íródó történe­lem egész menetére. Ma már nincs olyan nemzetközi esemény, amelyen ne látszanék ez a hatás, nincs olyan nemzetköri probléma sem, amelyet meg lehetne oldani a szocialista világrendszer álláspontjának figyelembe vé­tele nélkül. Ha nem volna az összes haladó és békeszerető erők állandó támogatását élvező szocializmus ereje és hatalma, az emberiség már rég elégett volna egy termonukleáris háború poklában. A szocialista tábor edé a történelem halaszthatatlan feladatokat tűzött ki. A termelőerők gyorsütemű fejleszté­sén keresztül emelni kell a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát és ezzel pár­huzamosan túl kell szárnyalni a tőkés vilá­got a termelés összmennyisége tekintetében, valamint a gazdaságilag fejlett tőkés orszá­gokat a munka termelékenysége tekintetében. Teljesíteni kell azt a lenini útmutatást, hogy a szocializmusnak elsősorban gazdasági sike­reivel kell befolyást gyakorolnia a nemzet­köri fejlődésre. Ezért fordulnak maximális figyelemmel a szocialista országok kommu­nista pártjai a gazdasági kérdések felé, ame­lyeket Lenin az új társadalmi rendszer győ­zelme szempontjából döntő fontosságúnak tartott. A célok elérésének igen fontos tényezője a szocialista országok egysége és gazdasági együttműködése. Az egység és az együttmű­ködés állandó erősítése törvényszerű folya­mat, amely abból a történelmi helyzet által felvetett szükségszerűségből fakad, hogy meg kell teremteni az egységes szocialista világ­gazdaságot és meg kell védeni a szocializmus vívmányait az imperializmus agresszivitásá­val szemben. A szocialista országok egysége társadalmi, gazdasági és politikai rendszerük azonosságából következik és a marxizmus- leninizmus elméletén alapszik. Ez a baráti közösség biztosítéka a szocializmus végleges győzelmének, a szocialista tábor népei által elért politikai, társadalmi és gazdasági vív­mányok szilárdságának. Gál Béla Koszorúzás Pécsett a szovjet hősök emlékművénél Tegnap délelőtt tizenegy órakor koszorúz- ták meg a szovjet hősök emlékművét a pécsi temetőben. Az MSZMP megyei és városi bi­zottsága, Baranya megye és Pécs város Ta­nácsa, a KISZ és az Úttörő Szövetség megyei és városi bizottsága, á Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint a fegyveres tes­tületek helyeztek el koszorút az emlékműnéL Az ünnepségen részt vettek városunk üze­meinek, vállalatainak, intézményeinek kép­viselői is, akik virágot helyeztek el a szovjet katonák sírjánál. Képünkön: Papp János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára az ünnepségen. DÍSZÜNNEPSÉG a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóján az Erkel Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa szerda este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku, Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökség tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak több tagja, valamint a tömegszervezetek képviselői, a mun­kásmozgalom számos régi harcosa, a honvédség, a munkás­őrség több vezető személyisége, ismert tudósok, írók, művé­szek, üzemek kiváló dolgozói. Az elnökségben foglalt helyet G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője és tagja is. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal elvtáre, pártunk Politikai Bizottságának tagja tartotta meg ünnepi beszédét. Apró elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtáirsaik! Ismét összegyűltünk, hogy ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, évfor­dulóját. Arról az eseményről emlékezünk meg ma, amely 1917 októberében megnyitotta az emberiség legújabbkori tör­ténetét. 46 évvel ezelőtt a Föld egy­hatodán győzött a szocialista forradalom, megkezdődött a valóraváltása a szocializmus­ról, a kommunizmusról, a munkásosztály hatalomra ju­tásáról szóló tudománynak. Hosszú, áldozatos harcok árán, a nagy Lenin vezette párt irá­nyításával munkások, parasz­tok fegyveres felkeléssel meg­döntötték a tőkések és földbir­tokosok hatalmát a cári Orosz­országban. Győzelmükkel meg született az első olyan állam, olyan népi hatalom, amelynek céljai egybeesnek a nemzetkö­zi haladás, az egész haladó emberiség céljaival. Ezért jog­gal mondhatjuk, hogy a győz­tes Nagy Októberi Szocialista Forradalommal az emberiség új korszaka kezdődött. Engedjék meg, hogy e nagy történelmi sorsforduló alkal­mából, felszabadult, független, szocializmust építő magyar né-- pünk, pártunk és kormányunk nevében forró testvéri szere­tettel köszöntsem barátunkat, nasy szövetségesünket, a 46. születésnapját ünneplő hatal­mas Szovjetuniót, a kommu­nizmust építő testvéri szovjet népet« g Szovjetunió Kommu­nista Pártját és annak Köz­ponti Bizottságát. Most, visszapillantva a közel öt évtizedes útra és számba- véve az eredményeket, az év­tizedek óta folytatott nehéz küzdelmet, csak a legnagyobb tisztelettel és hálával gondo­lunk a nagy Leninre, a forra­dalom és az építőmunka veze­tőjére, a nép erőinek összefo­gására egyedül képes kommu­nista párt megalapítójára. Le­nin géniuszának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kö­szönheti az emberiség, hógy világossá lett a kizsákmányolt osztályok, elnyomott nemzetek felszabadulásának útja. A szo­cializmus az új társadalom fel­építése olyan tudományos esz­közt, iránytűt adott a kezünk­be, amely lehetővé teszi, hogy helyesen ítéljük meg a törté­nelem menetét, világosan lás­suk a távlatokat és a lehető­ségeket. A marxizmus—leni- nizmus az előrelátás tudomá­nya. Helyes alkalmazása lehe­tővé teszi, hogy az imperialis­ták, de a baloldali kalandorok, és a jobbaldali opportunisták se legyenek képesek letéríteni forradalmunkat a helyes útról. A történelemben, az emberi­ség sorsában végbement óriási fordulat jele az, hogy ma a Szovjetunió, a világ első szo­cialista országa, a világ legna­gyobb politikai tekintélye, leg­nagyobb katonai hatalma, és belátható időn belül gazdasá­gilag is a Föld legelső országa lesz. Negyvenhat esztendővel ezelőtt sok kétkedő szemében hiábavaló kísérletnek tűnt Marx, Engels és Lenin tani* tásainak első gyakorlati alkal-t mazása. A Szovjetunió fejlődé* se azonban bebizonyította) hogy Marx . és Engels helyesen állapította meg az emberi tár­sadalom fejlődésének törvény, szerűségeit és jól látta az em­beriség jövőjét Lenin megvé* deknezte a marxizmusnak a proletáradiktatúráról szóló ta­nításait a reformistákkal, a? opportunistákkal szemben. Az élmúlt negyvenhat esztendő annak is bizonysága, hogy Vlagyimir Iljics Lenin zseniá­lisan alkalmazta a marxiz­must az imperializmus korára, helyesen vonta le azt a követ­keztetést, hogy a szocialista forradalom először győzhet és a szocialista társadalom fel­építhető egy, vagy egy néhány országban is. Az internacionalista szovjet­hatalom az igazi nemzetiségi politika példáját adta azzal, hogy a népek börtönében síny­lődő, már-már eltemetett né­peknek visszaadta önálló nem­zeti* létüket, támogatta őket abban, hogy nemzeti öntudatra ébredjenek, kifejlesszék nem­zeti kultúrájukat, megteremt­sék saját értelmiségüket. így fejlődték a cári Oroszország legelmaradottabb vidékei vi­rágzó, fejlett iparú nemzeti köztársaságokká. A szovjet nép építette fel először a szocialis­ta társadalmat, leszámolva ez­zel országában a tőkés kizsák­mányolással és emberré emel­ve a százmilliókat A szocialista országok építő munkájának sikerei alapján, éppúgy, mint a „Szovjetuniónak a kommunizmus építésében el­ért eredményei alapján min­den okunk megvan arra, hogy higgyünk és bízzunk a szocia­lizmusnak a kapitalizmus fe­letti békés győzelmében. Ehhez az szükséges, hogy minden kommunista és munkáspárt helyesen alkalmazza saját or­szágának viszonyaira az SZKP XX. és XXII. kongresszusá­nak azokat a tanításait, ame­lyeket a kommunista és mun­káspártok 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatukban, mint nemzetközi érvényűeket magukévá tették. Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom szülötte, a dicső Szovjetunió! Éljen a Szovjetunió Kom-» munista Pártja és annak Köz­ponti Bizottsága! Éljen a magyar és a szovjet nép örök testvérisége! Éljen az intemacionalizmusí Éljen a békéi \ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom