Dunántúli Napló, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
1 XX. ÉVFOLYAM ÄRA: 70 FILLÉR 261. SZÁM 1963 NOVEMBER 7. CSÜTÖRTÖK AI MSZMP BARANYA MEGYEI-BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 1APJÁ Békében élni! N egyvenhat évvel ezelőtt — 1917. november 7-én — az egész világot bejárta a hír, hogy a proletariátus Lenin vezetésével megdöntötte az orosz imperialista burzsoázia, a földbirtokosak uralmát és a győztes forradalom eredményeképpen fővárosában kitűzte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös zászlaját Még el sem némulfalk a fegyverek Pátervár utcáin, amikor a IL szovjet-kongresszus történelmi jelentőségű dekrétumaival kifejezésre juttatta azt a tényt hogy a föld egy- hatodán — a világtörténelemben először — a hatalom a kizsákmányoltak és az elnyomottak kezébe ment át, hogy megvalósult a proletariátus diktatúrája. A győztes proletárállam első intésüsedése az volt hogy békét ajánlott fel az összes hadviselő országnak. „A világháború első éveinek kegyetlen tanulságai — írja egy későbbi visszaemlékezésében Komját Inén — 1917 tavaszára már a nagy tömegek hangulatát is megfordították. A menetszázadok már nem virággal és soviniszta dallal, hanem komor átokkal ajkukon szálltak fél a mocskos katonavonatokra. Az ifjúság irtózattal nézte a hazatérő sebesülteket és rokkantakat és csak abban reménykedett, hogy vége lesz a háborúnak, mielőtt reákerül a sor. Éjszakánként dolgozott a mész és az ecset; az egyetem udvarán csakúgy, mint a gyárak falán háborúellenes jelszavak jelentek meg. A szocializmust építő országoknak napjainkban is megnyilvánuló és a világbéke megőrzésére irányuló törekvése magából a szocializmus-kommunizmus természetéből fakad. Nekünk az az érdekünk, hogy a társadalom egész vagyona a békés termelés fejlesztését, a nép életszínvonalának emelését szolgálja. Ezért volt igen fontos tényező a szocializmus és kommunizmus befolyásának és vonzóerejének növelése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amely határozataiban gondosan meg alapozva a napjainkban kialakult történelmi helyzetre alkalmazza azt a lenini élvet, hogy lehetséges a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Amikor mi a békés egymás mellett élés reális politikáját hangsúlyozzuk, abból a meggyőződésünkből tesszük, hogy a szocializmus eszméi előbb vagy utóbb győzelmet aratnak az egész világon a kapitalista társadalom felett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak Oroszország népei számára jelentett hatalmas változásit, az emberiség történetében is mélyreható fordulat volt, mert áttörte a világimperialázmus frontját az egyik legnagyobb imperialista országban és ezzel bebizonyította a szocialista forradaloujról és a proletárdiktatúráról szóló lenini elmélet helyességét. Az a tény, hogy Oroszországban — először a világtörténelemben — az elnyomottak, a kizsákmányoltak osztálya került uralomra, óriási gyújtóhatással volt a világ valamennyi országának proletariátusára; megnyitotta a proletárforradalmak korszakát. 1918-ban Finnországban munkásforradalom volt. Japánban lázadások sorozata kezdődik, de Ausztriában, Magyarországon és Németországban is forradalmakban harcol a munkásosztály, 1919-ben pedig proletárforradalom bontakozik ki Magyarországon és tanácshatalom alakul Bajorországban. S itt időzzünk el egy kicsit. Nemcsak "azért, mert a Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által nyújtott „orosz példa” édestestvéreként született meg a párt vezette forradalmi munkásosztály méhében, hanem azért is, mert a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a magyar munkásosztály félévszázados harcának legnagyobb győzelme volt. Olyan győzelem, amely hazánk történetében először törte meg a kizsákmányolok hatalmát és amely hazánkat a szocialista forradalom végrehajtásával a társadalmi fejlődés legmagasabb fokára emelte. • A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttét követő években Törökországban, Olaszországban, Bulgáriában, Marokkóban, Szíriában, Becsben és Indiában, Észtországban és Indonéziában, Kínában. Koreában és az Amerikai Egyesült Államokban forradalmi események sorozatai követik egymást, bizonyítva, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom az egész világ elnyomott osztályainak és népeinek világító fáklyája, amely megvilágítja minden nép forradalmi mozgalma számára az. utat, a célt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött meg a gyarmati rendszernek az a válsága, amely még tovább mélyült a második világháború után előállott helyzetben, amikor már a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és a népi demokratikus országok létrejöttével világrendszerré vált. A gyarmati rabságból felszabadult népek sorsára és fejlődésére nagymértékben kihat a szocializmus eszméje, a szocialista tábor léte, anyagi, technikai és kulturális segítsége. A gyarmati sorból függetlenné vált országok szinte valamennyien úgy beszélnek a szocializmusról, mint arról az eszméről, amelyet figyelembe kén venni saját rendszerük megszervezésénél, kialakításánál Bár egy sor függetlenné vált ország ma is az egykori gyarmatosítók gazdasági és politikai befolyása alatt áll, mégsem tekinti a fejlődés kapitalista útját a számára egyedül elfogadható útnak. Közülük egyesek pedig, a sajátos körülményeiknek megfelelően, már születésük pillanatától kezdve olyan fontos intézkedéseket hoznak (földreform, szövetkezetek megszervezése, bankok és az ipar államosítása, stb.), amelyek nagy hatással lehetnek ezekben az országokban a szocializmushoz vezető további útjuk meghatározása szempontjából. Az út idáig egyáltalán nem volt könnyű. A kommunizmus ellenségei, akik két kézzel szórták és szórják a rágalmakat a szocializmus társadalmi rendszerére, akik fegyveres harcok tüzében akarták megfojtani az újszülött szocialista rendszert, akik gazdasági blokáddal, a diplomáciai elszigetelés eszközeivel próbálták létezhetetlenné tenni a világ első munkáshatalmát, azok is 46 év elmúltával napról napra a tények alapján kénytelenek meggyőződni a szocializmus és a kommunizmus erejéről és hatalmáról. Ma már mindenki elismeri az első szocialista ország sikereit, amely már a kommunizmus anyagitechnikai bázisa kiépítésének időszakába lépett Amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa elfogadta a történelmi jelentőségű pártprogramot már csak nagyon kevesen akadtak a világon, akik kétségbe vonták e program realitását Ma már akár akarják — akár nem, maga a szocialista világrendszer létezése közvetlen és közvetett hatást is gyakorol a tőkés világ vezető politikusainak magatartására, a ma íródó történelem egész menetére. Ma már nincs olyan nemzetközi esemény, amelyen ne látszanék ez a hatás, nincs olyan nemzetköri probléma sem, amelyet meg lehetne oldani a szocialista világrendszer álláspontjának figyelembe vétele nélkül. Ha nem volna az összes haladó és békeszerető erők állandó támogatását élvező szocializmus ereje és hatalma, az emberiség már rég elégett volna egy termonukleáris háború poklában. A szocialista tábor edé a történelem halaszthatatlan feladatokat tűzött ki. A termelőerők gyorsütemű fejlesztésén keresztül emelni kell a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát és ezzel párhuzamosan túl kell szárnyalni a tőkés világot a termelés összmennyisége tekintetében, valamint a gazdaságilag fejlett tőkés országokat a munka termelékenysége tekintetében. Teljesíteni kell azt a lenini útmutatást, hogy a szocializmusnak elsősorban gazdasági sikereivel kell befolyást gyakorolnia a nemzetköri fejlődésre. Ezért fordulnak maximális figyelemmel a szocialista országok kommunista pártjai a gazdasági kérdések felé, amelyeket Lenin az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából döntő fontosságúnak tartott. A célok elérésének igen fontos tényezője a szocialista országok egysége és gazdasági együttműködése. Az egység és az együttműködés állandó erősítése törvényszerű folyamat, amely abból a történelmi helyzet által felvetett szükségszerűségből fakad, hogy meg kell teremteni az egységes szocialista világgazdaságot és meg kell védeni a szocializmus vívmányait az imperializmus agresszivitásával szemben. A szocialista országok egysége társadalmi, gazdasági és politikai rendszerük azonosságából következik és a marxizmus- leninizmus elméletén alapszik. Ez a baráti közösség biztosítéka a szocializmus végleges győzelmének, a szocialista tábor népei által elért politikai, társadalmi és gazdasági vívmányok szilárdságának. Gál Béla Koszorúzás Pécsett a szovjet hősök emlékművénél Tegnap délelőtt tizenegy órakor koszorúz- ták meg a szovjet hősök emlékművét a pécsi temetőben. Az MSZMP megyei és városi bizottsága, Baranya megye és Pécs város Tanácsa, a KISZ és az Úttörő Szövetség megyei és városi bizottsága, á Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint a fegyveres testületek helyeztek el koszorút az emlékműnéL Az ünnepségen részt vettek városunk üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek képviselői is, akik virágot helyeztek el a szovjet katonák sírjánál. Képünkön: Papp János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára az ünnepségen. DÍSZÜNNEPSÉG a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóján az Erkel Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerda este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku, Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökség tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak több tagja, valamint a tömegszervezetek képviselői, a munkásmozgalom számos régi harcosa, a honvédség, a munkásőrség több vezető személyisége, ismert tudósok, írók, művészek, üzemek kiváló dolgozói. Az elnökségben foglalt helyet G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal elvtáre, pártunk Politikai Bizottságának tagja tartotta meg ünnepi beszédét. Apró elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtáirsaik! Ismét összegyűltünk, hogy ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, évfordulóját. Arról az eseményről emlékezünk meg ma, amely 1917 októberében megnyitotta az emberiség legújabbkori történetét. 46 évvel ezelőtt a Föld egyhatodán győzött a szocialista forradalom, megkezdődött a valóraváltása a szocializmusról, a kommunizmusról, a munkásosztály hatalomra jutásáról szóló tudománynak. Hosszú, áldozatos harcok árán, a nagy Lenin vezette párt irányításával munkások, parasztok fegyveres felkeléssel megdöntötték a tőkések és földbirtokosok hatalmát a cári Oroszországban. Győzelmükkel meg született az első olyan állam, olyan népi hatalom, amelynek céljai egybeesnek a nemzetközi haladás, az egész haladó emberiség céljaival. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalommal az emberiség új korszaka kezdődött. Engedjék meg, hogy e nagy történelmi sorsforduló alkalmából, felszabadult, független, szocializmust építő magyar né-- pünk, pártunk és kormányunk nevében forró testvéri szeretettel köszöntsem barátunkat, nasy szövetségesünket, a 46. születésnapját ünneplő hatalmas Szovjetuniót, a kommunizmust építő testvéri szovjet népet« g Szovjetunió Kommunista Pártját és annak Központi Bizottságát. Most, visszapillantva a közel öt évtizedes útra és számba- véve az eredményeket, az évtizedek óta folytatott nehéz küzdelmet, csak a legnagyobb tisztelettel és hálával gondolunk a nagy Leninre, a forradalom és az építőmunka vezetőjére, a nép erőinek összefogására egyedül képes kommunista párt megalapítójára. Lenin géniuszának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának köszönheti az emberiség, hógy világossá lett a kizsákmányolt osztályok, elnyomott nemzetek felszabadulásának útja. A szocializmus az új társadalom felépítése olyan tudományos eszközt, iránytűt adott a kezünkbe, amely lehetővé teszi, hogy helyesen ítéljük meg a történelem menetét, világosan lássuk a távlatokat és a lehetőségeket. A marxizmus—leni- nizmus az előrelátás tudománya. Helyes alkalmazása lehetővé teszi, hogy az imperialisták, de a baloldali kalandorok, és a jobbaldali opportunisták se legyenek képesek letéríteni forradalmunkat a helyes útról. A történelemben, az emberiség sorsában végbement óriási fordulat jele az, hogy ma a Szovjetunió, a világ első szocialista országa, a világ legnagyobb politikai tekintélye, legnagyobb katonai hatalma, és belátható időn belül gazdaságilag is a Föld legelső országa lesz. Negyvenhat esztendővel ezelőtt sok kétkedő szemében hiábavaló kísérletnek tűnt Marx, Engels és Lenin tani* tásainak első gyakorlati alkal-t mazása. A Szovjetunió fejlődé* se azonban bebizonyította) hogy Marx . és Engels helyesen állapította meg az emberi társadalom fejlődésének törvény, szerűségeit és jól látta az emberiség jövőjét Lenin megvé* deknezte a marxizmusnak a proletáradiktatúráról szóló tanításait a reformistákkal, a? opportunistákkal szemben. Az élmúlt negyvenhat esztendő annak is bizonysága, hogy Vlagyimir Iljics Lenin zseniálisan alkalmazta a marxizmust az imperializmus korára, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a szocialista forradalom először győzhet és a szocialista társadalom felépíthető egy, vagy egy néhány országban is. Az internacionalista szovjethatalom az igazi nemzetiségi politika példáját adta azzal, hogy a népek börtönében sínylődő, már-már eltemetett népeknek visszaadta önálló nemzeti* létüket, támogatta őket abban, hogy nemzeti öntudatra ébredjenek, kifejlesszék nemzeti kultúrájukat, megteremtsék saját értelmiségüket. így fejlődték a cári Oroszország legelmaradottabb vidékei virágzó, fejlett iparú nemzeti köztársaságokká. A szovjet nép építette fel először a szocialista társadalmat, leszámolva ezzel országában a tőkés kizsákmányolással és emberré emelve a százmilliókat A szocialista országok építő munkájának sikerei alapján, éppúgy, mint a „Szovjetuniónak a kommunizmus építésében elért eredményei alapján minden okunk megvan arra, hogy higgyünk és bízzunk a szocializmusnak a kapitalizmus feletti békés győzelmében. Ehhez az szükséges, hogy minden kommunista és munkáspárt helyesen alkalmazza saját országának viszonyaira az SZKP XX. és XXII. kongresszusának azokat a tanításait, amelyeket a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatukban, mint nemzetközi érvényűeket magukévá tették. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a dicső Szovjetunió! Éljen a Szovjetunió Kom-» munista Pártja és annak Központi Bizottsága! Éljen a magyar és a szovjet nép örök testvérisége! Éljen az intemacionalizmusí Éljen a békéi \ *
