Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
19«. OKTÓBER 13. WAPlö A tsz-ek állami támogatásának jövő évi rendszere Losoncai Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója a parlamentben A normák „karbantartása — és a termelés Losonczd Pál földművelésügyi miniszter a parlamentben tájékoztatta a fővárosi és a vidéki lapok főszerkesztőit a termelőszövetkezetek állami támogatásának jövő évi rendszeréről. Elöljáróban elmondotta, hogy az eddig kiadott 3004-es . kormányhatározatok jelentős mértékben segítették a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítését és továbbfejlesztését. Az új határozat, a 3004/6-os lényegében nem tér el a tavalyitól, de bizonyos módosításokat tartalmaz. Míg az előző határozatok fő célja általában az volt, hogy elősegítsék a termelőszövetkezetek árutermelését, az idei és a jövő évi pedig a termelés fejlesztése mellett főként arra irányul, hogy a szövetkezeti gazdálkodás magasabb szintre emelkedjék. Az új határozat az eddigieknél is fokozottabb segítséget nyújt a gyengébben gazdálkodó szövetkezeteknek, főleg azoknak, amelyek rossz természeti adottságaik következtében nem képesek kellő eredményt elérni. A miniszter a most kiadott kormányhatározat új vonásairól szólva kiemelte a talajjavításhoz nyújtandó támogatás jelentőségét. Az ország nyolc táján rendkívül kedvezőtlenek a természeti adottságok, ezekben az úgynevezett kiemelt körzetekben csak társadalmi segítséggel valósítható meg az eredményes gazdálkodás. A kiemelt körzetekben a talaj- javítás. a talajvédelem, a víz-| rendezés, a rét- és legelőjavítás, valamint a tereprendezés költségeire az állam visz- sza nem térítendő támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek. 40 000 hold javítását irányoztuk elő 145 millió forint áíllami támogatással Ha a 145 millió forintot a 40 000 katasztrális holdhoz viszonyítjuk, akkor kiderül, hogy itt nem csupán egyszerű talajjavításról van szó, hanem az erózió elleni védekezésről, az altalaj-javításról, vakonddrénezésről st!b. is A kiemelt körzeteken kívüli talaj- javításnál is számottevő az állam hozzájárulása, így a talajjavító és egyéb anyagokat az állam ingyenesen, vissza nem térítendő állami tárnoga- j tásként bocsátja a termelő- szövetkezetek rendelkezésére. A talajjavítás, valamint a talajvédelem gépi munkáinál az állam a gépi munka költségeinek 50—80 százalékát vállalja. A homoktalajokat jövőre az ideihez képest kétszerié nagyobb területen, azaz körülbelül 15 000 holdon javítjuk meg, kereken 80 millió forint állami támogatással. A mocsaras, vizenyős rétek rendezésére és a szántók vakond-drénezésére 120 millió forint támogatást, s mintegy húszmillió forint középlejáratú hitelt bocsát az állam a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Mindent összevetve a talaj- javításra országosan mintegy 200 millió forint hitel, és körülbelül 560 millió forint állami támogatás jut. Hosszúlejáratú hitelt kaphatnak a termelőszövetkezetek a nagyüzemi szőlő- és gvümölcstelepítések teljes költ ségére, a meglévő szőlők és gyümölcsösök korszerűsítésére. Termőre forduláskor holdanként 3000—40 000 forintig terjedő összegig, vissza nem térítendő állami támogatást nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. Jelentősek a kedvezmények a növényvédő- és gyomirtószerek vásárlására is. A termelőszövetkezeiteket a növényvédő-szerek árából 30 százalékos kedvezmény illeti meg, a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek pedig további 20 százalék to&dvezményt kaphatnak. A termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinél az egy férőhelyre eső költség eddig túlságosan magas volt, az állami támogatás pedig ehhez mérten alacsony. Az új rendelkezés ebben a vonatkozásban is előrelépést jelent. A 3004-es kormányhatározatok 1961-ben még az egyszerűbb, tehát a szerfás gazdasági építkezéseket támogatták, 1962— 63-ban már egységes volt az állami támogatás, jövőre pedig már a korszerűbb építkezésre ösztönzi a határozat a termelőszövetkezeteket. Korábban tehén-férőhelyenként egységesen 1000 forint volt az állami támogatás összege, most a tényleges költségek és az épületek korszerűségének figyelembevételével a támogatás összege 1000—11 000 forintig terjedhet. A koca-férőhelyeknél is hasonlóan, a korszerűségtől függően, 4000 forintig terjedhet az állami támogatás. A tojástermelés fokozására a tojóházak építésénél az eddigi férőhelyenkénti 50 forintos állami támogatás 200 forintra emelkedik. Az egyetlen kikötés, hogy a visz- sza nem térítendő állami támogatás összege nem haladhatja meg a tényleges kiadások 80 százalékát. Az állami támogatással termelőszövetkezetekbe helyezett szakemberek megálltak helyüket, és ezt a támogatást a jövő évre szóló határozat is megadja. Uj a most kiadott rendelkezésben az, hogy szakmai vezetést csak azok vállalhatnak, akiknek egyetemi, főiskolai végzettségük van és legalább két évi gyakorlattal rendelkeznek. Kivételesen alkalmazhatók vezetőállásban technikumi végzettségűek is, de ebben az esetben már öt évi gyakorlat A gyengébb termelőszövetkezetek irányítását másodállásban vállaló termelőszövetkezeti elnökök és agronómusók 800—1500 forint állami támogatásban részesülhetnek. Az eddigiek szerint a főiskolát végzett fiatal szakemberek csak állami gazdaságokban folytathattak termelési gyakorlatot, most a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben is elkezdhetik a munkát, s megkapják ugyanazt a gyakornoki fizetést, illetve állami támogatást, mint az állami gazdaságokban. Kimondja a határozat azt is, hogy a megye; tanács végrehajtó bizottsága a munkájukat nem megfelelően ellátó szakemberek jövedelemkiegészítését időlegesen csökkentheti, illetve véglegesein megvonhatja. Kívánatos, hogy a szakemberek letelepedjenek a termelőszövetkezetekben, ezért az új kormányhatározat 80 000 forint állami támogatást biztosít a szakemberek, agronó- musok lakásainak építéséhez. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek állami támogatásának mértékére jellemző, hogy — bár az ilyen szövetkezetek száma csökkenni fog — a támogatás összege ugyanakkora, mint tavaly^ A gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezeteket két csoportba sorolják. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek kedvezőtlen természeti és gazdasági okok miatt gyengék, a másodikba azok, amelyeknek jövedelme, gazdálkodási eredménye ugyan alacsony, de ahol a gyenge gazdálkodást főleg a meg nem felelő vezetés okozza. E besorolásoknál a járási, illetve megyei szervek az eddiginél nagyobb hatáskört kaptak. Losonczi Pál miniszter végül bejelentette, hogy az eddig érvényben lévő áruértékesítési kedvezmény jövőre megszűnik és az eddig erre fordított összeget a kormány- határozat értelmében a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére használják fel. Megyénk ipari üzemeibe sok új gép érkezett és érkezik. Vannak olyan gyáraink, ahol szinte teljes rekonstrukción esik át a géppark s nem kevés helyen termelékeny, nagyteljesítményű, európai színvonalnak megfelelő gépeket állítanak munkába. De vajon az új gépekkel együtt új normák is költöznek a műhelyekbe? ... A gazdasági vezetők jól gazdálkodnak az élő munkával? Reagálnak érzékenyen a változásokra, nyomon követik a változásokat, hogy az új gépek termelésnövekedést és költségcsökkenést is hozzanak? ... Tegyük vizsgálat tárgyává mondjuk a pécsi Dohánygyárait, s nézzük meg, „karbantartják-e” itt a normákat, kicserélik-e az elavultakat? A pécsi Dohánygyár azért is jó lesz példának, mert itt az utóbbi évek folyamán lényeges gépi rekonstrukciót hajtottak végre. A Dohánygyárban technológiailag a legelmaradottabb az előkészítő osztály volt, mert a dohányvágás kivételével minden munkafolyamatot kézzel végeztek, többek között az anyagmozgatást is. Három évvel ezelőtt kezdtek valameny- nyi előkészítő munkafolyamat gépesítéséhez, sőt, a gépek átrendezésével, új szalagrendszerek bevezetésével az anyagmozgatás útját is lerövidítették. Az eredmény: a termelés növekedésében, a melléktermékképződés s vele együtt a dolgozók munkájának csökkenésében mutatkozott. Terveik szerint az előkészítés után az úgynevezett kocsányvonalat is gépesítik, a nedvesítést, vágást, magát a kocsányozást. Ám maradjunk mi az eddigi gépesítéseknél. A gyárban végrehajtott [ technológiai változások folytán teljesen megszűntek egyes munkafolyamatok. Feleslegessé vált a Gillotinos rendszerű csutázás (itt volt a legtöbb baleset) a kézi nedvesítés, a kézi levelezés, a gépekhez történő anyagfeladás, az osztályokon belüli mérlegelések, a sok cipekedés, kézi szállítás. Ezért aztán a gépesítés bizonyos létszámfeleslegeit is oikoz»tt. Múlt évben 12, lidén 14 s valószínű jövőre 17 —19 embert kell elküldeniük, ! illetve a nyugdíjba menők helyett már nem vesznek fel új I munkásokat. Ha valaki azt hinné, hogy ! a normázás és a normák változtatása „karbantartása” valamiféle kegyetlen dolog és itt a munkás hajszolásáról van szó, nagyot tévedne. Lássunk egy kiragadott munkafolyamatot bizonyításképpen. A Gillotin-rendszerű esu- túzásnál a szállítókkal együtt 20 embert foglalkoztattak. A dolgozók egy hónap alatt 64 millió darab cigaretta anyagát készítették elő. Most az új gépek segítségével havonta,! 210—220 millió darab cigaret- i tához szükséges csutázást tudnak elvégezni. Azelőtt 6 főnek 1100 kg volt a normája (ezek áz emberek csak csutáztak), jelenleg a norma 9000 k,g. Igen ám, de a gépesítés következtében olyan munkafolyamatok maradtak el, mint a bálanyi- togatás, emelés, cipelés. A dolgozók tulajdonképpen könnyebben végzik munkájukat, bár nagyobb a telje- . sítményük. Az egy főre eső teljesítmény a régi rendszerrel 183 kg volt, most 450 kg. A dolgozók keresete pedig a normák emelése következtében így alakult: (Havi bérre számítva): I Uher György né i Nébel Károly né i Steibler Jánosné Nyilván ezek után nem kell bizonygatni, hogy a „normakarbantartás” az üzem mellett a dolgozóknak is kedvez. Ám lássunk még egy munkafolyamatot, most már nagyobb vonalakban: az adagolást ezelőtt úgy végezték a gépeknél, hogy egy asszony 10 kg- os ládában hurcolta a dohányt s a két gépénél, ha csöngettek felemelte, majd beöntöt- te. Most négy gépre esik egy adagoló, de nem kell emelni, | hanem egy szalagra ráönteni. Az automatikus félgyártmányadagolás fotocellás vezérléssel működik. Azelőtt heten foglalkoztak adagolással, most négyen. Magasabb lett a normájuk? Igen, magasabb lett, de ezt a többletmunkát könnyebben végzik el. Nyilvánvaló, hogy mind a hét személyt nem lehetett a gépeknél meghagyni, a munkát most négy személynek kell elláftada. Emelkedett-e a bérük az adagolóknak? ... Igen, emelkedett. A pécsi Dohánygyárból sok példát lehetne még felhozni arra, hogy változtattak a normákon és jól alkalmazkodtak, jól reagáltak a gépesítés folytán előállott helyzetre s ügyesen gazdálkodtak az élőmunkával. Azaz ... álljunk csak meg egy pillanatra! Nézzük az egész gyárat összefogva! A béralap változása tükör- képe-e az egyes gépeknél be1960 (szeptember) 1105,— Ft 1180,— Ft 1134,— Ft 1963 (szeptember) 1351,— Ft 1373,— Ft 1355,— Ft állott változásnak? Mutatja^ gyári szinten a megtakarítást? Béralap: 1962 1963 5 653 300 Ft 5 580 000 Ft A megtakarítás 73 ezer forint. Tekintettel arra, hogy a' gyárban az összes költségnek mintegy 80 százaléka anyag- költség és csak 20 százaléka bérköltség, a megtakarítás mértéke kielégítő. Az önköltségben az anyagtakarékosság a döntő, hiszen csak 70 kg dohány megtakarítása egy ember egyhavi bólét jelenti. Természetesen a bérköltséggel való takarékosság is lényeges s azért kell a normákat változtatni. hogy a tervet kevesebb létszámmal is teljesíteni tudják. A gépesítés, a* élőmunkával való jó gazdálkodás, az anyagtakarékosság és a tervek pontos teljesítése tette lehetővé, hogy a gyárban már két éve egy havi bérnek megfelelő nyereségrészesedést tudtak kiosztani a dolgozók között, s mint láttuk, tervszerűen emelkedett a dolgozók munkabére is. A normák .karbantartása” tehát nem „ijesztő” dolog, haszon a népgazdaságnak, a gyárnak és a munkásoknak is. Szüts István II kenyérgabona 61 százalékát vetettük el a megyében A siklósi járásban több gép áQ üzemanyaghiány miatt. A szederkényiek befejezték a vetést és most a berkes- dieket segítik. — Mindenütt szedhetik a cukorrépát. — Vasárnap is dolgoznak a gépállomási traktorok. — A járások versenyében ismét első a mohácsi járás. Telefonok csengnek. Hol Pestről, hoű máshonnan hívják a megyei tanácsot. Földvári János elnökhelyettes Losonci Pál földművelésügyi miniszterrel beszél. Segítséget kér. Nincs elég üzemanyag. Leteszi a K-vonal telefonjának hallgatóját és elkezdődik a megbeszélés. Ismét azok ülnek a szobában, akik a múlit héten: Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese. Szárúéi Imre, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője, Baracs József, a megyei tanács főagranómusa és Lukács Antal, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője. A nem hivatalos napirend: mit tapasztalták az elmúlt héten a megyében? Most is van bőven jó és rossz tapasztalat. Az első az, hogy az elmúlt héten megemlített két tsz-el- nököt megbüntették, mert elhanyagolták a búzavetést. Torma Péter, a kovácsszénái ai és Devecseri Imre, a magyarher- telendi termelőszövetkezet elnöke büntetésként egy hónapig nem kapnak áilflami támogatást. A tapasztalat azt matatja, hogy általában nem megy rosszul a vetés. A sásdi járásban azonban problémák varinak. És ennek objektív okai vannak. A sásdi járás nem kapta meg a szükséges szántótraktorokat. A megye erre felfigyelt és most segítenek, rajtuk. Más járásokból gépekét irányítanak át a sásdi járás termelőszövetkezeteibe. Több járásban bizony ezt nem fogadták kitörő lelkesedéssel. A sásdi járásban hiányoznak gépek és ezt az intézkedést, aiki egy kicsit is nézi a nagy közösség érdekét az megérti. Különösen nagy a lemaradás Kovácsszénája, Hetvehely, Me- csekrákos környékén. Éz Palkó Sándor elvtársinak, a megyei tanács elnökének a választókörzete. Palkó elvtárs példát mutatva, a többi megyei tanácstagnak kint összehívta a tsz-einököket, tanácselnököket és a körzetében lakó járási tanácstagokat. Megbeszélték közösen a tennivalókat és ennek eredménye máris látszik. Ezt a példát kö- vethenék a többi megyei tanácstagok is. Most a betakarításon múlik: síkerül-e időben elvetnünk. A betakarításban nagyszerűen részt vesznek, a diákok is. Ezer dicséret illeti őket Azonban tény az, hogy nem mindenütt használják fel jód. a diákokat. A siklósi járásban is dolgoznak diákok: pécsiek is, siklósiak is. Jutott belőlük a drá vaszabol esi tsz-be is, ahol nem kevesebb, mint negyven hold paprika vari szedettem. Ebből is tíz hold Sálánki paprika, ami igen értékes exportcikk. A tsz elég gyenge, a paprika segíthetne valamit ráillik, ha le tudnák szedni. De T kevés az a diák, aki szedi. Jó \ lenne átküldeni a siklósi tsz- | ben és állami gazdaságban se- í gítő diákokat is Drávasza bölcs l ra. Itt nagyon nagy szükség í, lenne rájuk. Talán nagyobb, mint Siklósom. Általánosan tapasztalható, hogy az emberek kezdenek ide gesék lenni és egyre kevesebbet törődlnék a minőséggel. Ha tározottan csökkent az elvetett és előkészített területek minősége. Határidőire befejezzük a vetést, de nem mindegy, hogy hogyan. A minőségi munkáról most sem szabad lemondani és a megyei tanács határozott álláspontja: kézzel sehol sem lehet vetni. Az elmúlt héten is jelentkezett az üzemanyaghiány, de ilyen nagy mértékben nem, mint most. A siklósi járásiban például szombaton is több gép állt, mert nem volt üzemanyag. Egyébként ez a siklósi járásban már harmadik napos probléma és lényegében ezzel magyarázható, hogy ez a járás most a negyedik helyre csúszott vissza. Hajnalban oda állnak már az Áfőr-telepre a tsz-von tatók és több alkalommal üzemanyag nélkül kell eljönniök. Valóságos hajsza indult az üzemanyagért. Bejöttek Pécsre is, de szombaton például egy-egy tsz itt is csak öt hordóval kapott. Az illetéfkeseKnek bizony sürgősen intézkedniük kell, mert üzemanyag nélkül nincs két műszak és nem megy a vetés sem. Losonci elvtárs megígérte: azonnal intézkedik és reméljük ennek meg is lesz az eredménye. A megye gép- állomási és termelőszövetkezeti gépei körülbelül napi száz tóiHía uaomaftyagot fogyasztanak és sajnos az elmúlt héten körülbelül ennyit kaptak ösz- szesen. Az üzemanyag problémát annál is inkább sürgősen meg kell oldani, mert a gépállomások megyei igazgatósága mára is és a vetés idején minden vasárnapra elrendelte a vasárnapi műszakot is. ami szintén plusz üzemanyagot igényel. A betakarítás üteme bizony nem a legkielégítőbb. A bur- gonyápak 83,4 százalékát kiszedték, a napraforgó 81,7 százalékát kicsépelték már ugyan, de sajnos akadozik a cukorrépa és a kukorica betakarítása. A kukoricának 24,3 százalékát letörtük ugyan és ez megyei átlagban véve több is, miint amennyi búza, kukorica után kerül, de a szóródás nem ilyen arányos. Még mindig sok olyan termelőszövetkezet van, ahol a búzavetést akadályozza a tisztítatlian terület. És ezeken a területeken főként kukorica és cukorrépa van. A cukorrépaszedést eddig főleg csak azok a termelőszövetkezetek végezték, amelyek engedélyt kaptak erre a cukorgyártól. Ezután minden termelőszövetkezet szedheti a cukorrépát, mert a cukorgyár a helyszínen átveszi tőlük a répát. Ha a répát felszedik és depózzák, akkor pedig a cukorrépaterületeken is elkezdhetik a vetési munkákat. Ha az ember végigjárja a megyét örül a szeme, a szive. Nagyon szépek az eddig elvetett területek. És ez a mező- gazdaságban dolgozó emberek munkáját dicséri. Nagy riadalmat okozott a futrinka, de a termelőszövetkezetek eddig sikeresen megküzdötte^, estei • kártevővel is. Hatezer holdon poroztak futrinka ellen. Most ismét jó az idő. Ha most megfogjuk a munkát, ha éjjel nappal mennek a gépek, akkor nem lesz probléma a vetéssel. És különösen nem lesz probléma akkor, ha a termelőszövetkezetek félre teszik úgynevezett saját érdekeiket és úgy cselekszenek, mint a szederkényiek. A szederkényiek már befejezték a vetést. Dolgoztathatták volna ők a traktoraikat, találtak volna nekik munkát. Nem ezt tették. Öt erő gépüket, tizenkét traktorossal és szerelővel együtt átküldik a berkesdi termelőszövetkezetbe. A szederkényi tsz traktorosai a berkesdi tsz-ben folytatják azt, amit Szederkényben már befejeztek — küzdelmet az időjárással, az éjszakával, a jövő évi kenyerünkért. Az egymástsegítésnek nagyon szép példája ez. Dicséret illeti ezért a szederkényieket. A MEGYEI TANÁCS SZOMBATON DÉLBEN JELENTETTE: A megyében a, kenyérgabona 61 százalékát szombatig elvetették a termelőszövetkezeteit. A járások közötti kenyérgabonavetési verseny sorrendje a következő: első a mohácsi járás 70, második a pécsváradi 68,5, harmadik Mohács város 67,3, negyedik a siklósi 62,6. ötödik a pécsi 62,4, hatodik a sellyei 60, hetedik a szigetvári 55,8, nyolcadik a sásdi 46,4, kilencedik Komló város, ahol a kenyérgabonának mindössze 27,1 százalékát vetették el szombatig. Sasalaí Janó* »
