Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-15 / 241. szám, Első kiadás
NAPLÖ 1963. OKTOBER 15. 1 lit tennék, ha mindent megtehetnék ?... „Valamikor én is dolgoztam Egy általános rendőrségi ellenőrzés tapasztalatai Jancsi azzal kezdené „mindenha ió tevékenységét” itt a Földön, hogy adna nekem egy hatalmas nagy pofont. — De még mekkorát! — teszi hozzá fenyegetően, a nyomaték kedvéért. Ez a dolog kétségkívül magyarázatra szorul. Az előzmények röviden ezek voltak: a Belvárosi iskolában, három hetedik osztályos tanulóval leültem beszélgetni — köztük Kulcsár Jancsival is. Feltételeztük, hogy itt az asztalon, ahova éppen egy vakító fénycsík esik, itt megjelenik egy kis manó, és azt mondja a három gyereknek: — Mindent megtehettek, amit csak akartok. Én pedig arra voltam kíván esi, hogy mit tennének akkor ... .manó" Megjelent a elmondta a varázsígét, és a három gyerek gondba merülve törte a fejét, mert nem lehet csak úgy vaktában nekilátni a dolognak, meg kell gondolni mindent. Jancsiinak az első pillanatban komoly összetűzése támadna egyes emberekkel, amolyan négerüldözőkkel meg bombatnlajdonosokkal. Szavakkal dramatizálta is a helyzetet: tegyük fel, hogy én ilyen bombatulajdonos vagyok, ő meg az, aki mindent megtehet. Ilyen minőségben adna nekem egy hatalmas pofont, és az sincs kizárva, hogy esetleg meg is etetné velem a bombáimat. Szerencsére nem vagyok bombatuiajdonos, így pofon nélkül hallgathatom Kon- csecskó Jóska fejtegetéseit: — A legelső dolgom az volna, hogy most hazamennék, beszélnék az öcsémmel vagy édesanyámmal, elmennénk kirándulni, utána egymás után még ma este három előadást megnéznénk a színházban, ezen felül, ha még maradna időm és nem lennék még álmos, akkor tánczenét hallgatnék. Ennyit magamról és a mai napról. Aztán hozzálátnék a mezőgazdaság teljes gépesítéséhez. Még a lóvakaró is gépesítve lenne. Ar eoészet egy Icoz- ponlból irányítaná egy ember. Sem a földhöz, sem az állatokhoz nem kellene senkinek hozzányúlni, annyira gépesítenék mindent. — No és az emberek — kér dem kételkedve — nem ónnak magukat..: ? — Á, nem. Hiszen dolgoznának. hetenként három-négy órát. azon kívül pedig szórakozást, művelődést biztosítanám nekik.:. — halkul el a baneia bizonytalanul, s nagy gonddal húzza össze szemöldökét apró szemei fölött. Ami" a módszer tökéletesítésén gondolkodik, Rapai Márta közi’ elképzeléseit: Gazdag programot dolgozott ki a TIT irodalmi és nyelvi osztálya Több, mint ezerötszázan jelentkeztek a TIT rydvisko- ' Iáira. A nyelvtanulókat 71 tanulócsoportban 36 tanár tanítja. Nagy érdeklődés előzi meg a szülők nyelviskoláját, amelynek célja, hogy a szülőket egyelőre egy öt hónapos tanfolyamon megtanítsa az orosz nyelv alapvonásaira, s képesekké tegye őket gyermekeik orosz nyelvi tanulásának ellenőrzésére. A város tizenöt üzemében ifiúsági vagy munkásakadémián irodalmi és nyelvi előadásokat is tesznek. Ezek főként a helyes olvasás, művé- "■>«*cre és a giccs elleni küz- ^»'emre hívják fel a hallgatókat. A vezetőség tervbe vette a járási központok művelődési programjának erőteljesebb támogatását. — Elintézném, hogy az egész világon béke legyen. Megegyeznének az országok, minden ember jóléte, boldogsága biztosítva lenne. Meglepett ez az érdek nélküli humánum, de mégis megkérdeztem, hogy ezt a jólétet azok számára is biztosítaná, akikre Jancsi annyira haragszik? — Nem. Ugyanúgy bánnék velük, mint ők a négerekkel, és ugyanúgy fenyegetném őket azzal, hogy .felrobbantom őket. Majd megtanulnák, hogy mi az ... Persze nem az életük végéig — toldja meg engedékenyen — csak addig, amíg be nem ismerik, hogy szörnyűséget műveltek. Magának nem tenne semmi engedményt a tanulásra vonatkozóan — nem úgy, mint Jancsi, aki elintézné, hogy holnaptól kezdve már gépésztechnikus legyen, és tudjon autót vezetni Márta szigorúan végig akar tanulni mindent, és vagy riporter, vagy újságíró, vagy tanárnő lesz. Hát akkor átengedem neki a következő kérdés jogát: mire kíváncsi, és a válasz után milyen következtetést von le. Jancsihoz fordul; — Hogy szeretnél élni a jövőben? Jancsi válasza nem késik semmit: — Hát gazdagon. Keveset dolgozni, sok pénzt keresni, és sokat szórakozni... — Szóval lusta vagy — ítélkezik Márta, mire a nagy barna szemekkel és gyapjas hajjal rendelkező fiatalember mentegetőzik: — Ügy gondoltam, hogy addigra Jóska mindent gépesít, nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a gépszerelést is. Hát ha már minden gépesítve van, akkor... akkor nem vagyok lusta, ha keveset akarok dolgozni. Jancsinak különböző elképzelései vannak az iskolával kapcsolatban is: — Hát szerintem, így nincs jól. Nem sokkal több, de mindenképpen több szünidőt rendelnék el. A tanárok munkáján is kellene könnyíteni. Ügy gondolom, célszerű lenne egy külön fülkéből, több osztályt irányítani. Az anyagot egy magnetofon magyarázná;.: Jancsi őszinteségéhez folyamodom: •—i1 Ha csak egy magnetofon van a dobogón, te óra végéig figyelsz, nem szólsz senkihez, nem rágsz bele az uzsonnába? —• Nem csak magnetofon van, hanem abból a fülkéből figyelne a tanár.;. Nézés nélkül nem megy... — fejezi be, módosítva tervét, persze, önismerete alapján. Most tehát a Földön már minden szükséges dolog elintéződött. Mi legyen a világűrrel, a bolygókkal? Márta oda is embereket telepítene, ] bár előtte még elintézné azt is, hogy a Földön is lakható és művelhető legyen minden terület, a sivatagok is. Jancsi személyesen menne felfedező utakra a világmindenségbe. Mindent lefényképezne, aztán a tudósok megállapítanák, hogy lehet-e ott élni. Jóska úgy látszik befejezte magában a mezőgazdaság teljes gépesítésének tökéletesítését, mert ehhez már hozzászól: ő békén hagyná az űrhajókat, addig amíg itt a földön teljesen rendbe nem hozna mindent. Utána közös erőkkel meghódítaná a bolygókat. Mindegyiket. A kis manó mindvégig ott álldogált a fénycsíkban. Most tehát mit kap jutalmul a három gyerektől azért, hogy lehetővé tette számukra azt, hogy így átalakítsák a világot? Márta és Jancsi jutalmul azt adná neki, amit kér. — S ha a manó azt kéri, hogy legyél kisegér ... ? — Akkor kisegér leszek — mondja Jancsi. S mezőgazdasági szakemberünk, mit adna a manónak? — Semmit, ö is él, ő is meg kapta azt, amit a többiek, Neki sem tartozom többel... S. Nagy Gabriella. Hagymás — alias Hajnal Béla — otthonosan érzi magát a rendőrségen. Nem először ül a nyomozótiszt előtt és bőbeszédűen adja elő, miért hozták be a razziázó rendőrök: Beleestem a csőbe, ez mással is megesik, de higy- gye el, őrnagy úr, én nem csináltam semmit. . . — Csak hadnagy vagyok ... — Nem tesz semmit kéreim, egy csillag az, egy csillag, de én is dolgoztam valamikor Pécsen, még három éve. — Alikor minek jött vissza Kiskunfélegyházáról, ha nincs munkája? — Minek? Lovat akartam venni azzal a pesti cigánnyal, aki törülközőket árul a piacon, teccik ismerhi ugy-e? És beleestem a csőbe, különben itt laktam a Miskánál, a Pipacs utcában, van énnekem lakásom __ C sak munkája nincs. A határozat szerint a legelső vonattal elhagyja. Pécset, különben őrizetbe veszik. És hozzá a végső figyelmeztetés: Sürgősen keressen állandó munkahelyet — a csavargás helyett. Hagymás mindent megígér, az ajtóban kétszer is összeütd a bokáját és sokáig érződik utána a levegőben terjengő erős pálinkaszag. Míg az első „húzás” pácienseit a nyomozók kihallgatják és felveszik a szokásos jegyzőkönyvet, újabb ellenőrzésre indulunk. AZ EGYIK CSOPORT A CSENDESHEZ TART. Itt a Csendesben a levegőtől lerészegedik az ember. A hálóban fennakadt egy legény — Lakatos Dezső — pimasz hangú, modortalan ember, akinek nincs gátlása a hatóság előtt sem. — Munkahelye? — Nincs, nem is lesz... A személyi igazolványa nálánál is ékesebben vall mindent: Lakatos 1938-ban született, öt éve nősült, két gyereke van, az egyik -öt éves, a másik az idén született. Munkahelye nincs, de italra mindig talál pénzt és cimborákat is. Most is olyan • apró a szeme, hogy alig lát vele és bizonytalan lépésekkel rója a rendőrségi épület keskeny folyosóját. Itt már csendesedik a hangja, és amikor közlik vele, hogy alaposan utána néz nek életének, munkakerülésé- j nek — elsírja magát. I A Borostyánban jól öltözött, ! szőke asszony várakozik az | ajtónál. Nincs személyi vga- | zolványa, ezért velünk jön. j Sír és követelőzik: Tönkre te- j szik a családi életemet. Én j még nem voltam rendőrségen. MIT SZÓL A FÉRJEM? Most megy munkába, nekem haza kell mennem. — És így vannak mások is, azok a nők, akiket személyi igazolvány nélkül kaptak el az ellenőrzés során. Mind a rendőrséget j hibáztatják, pedig egyes-egye- dül ők tehetnek róla, hogy a i személyi igazolványukat nem hozták el és ezért vállalniok kell a következményeket, j Szombat este van — októ- S bér közepe, — a legtöbb mun- ] kahelyen még csak ezután lesz fizetés, mégis sok az ittas, sőt részeg ember. Az egyik nyomozó jelenti, hogy eszméletlenségig leittasodott személyt kellett beszállítani a klinikára. Honnan ez a sok részeg? A Borostyánban erre is választ kaptunk. Mindjárt az ajtónál három fős társaság ... erősen illuminált állapotban. A kérdésekre alig tudnak válaszolni — már a szájuk sem mozog magabiztosan ... és előttük nagyfröccs. Frissen hozták, magyarán már részegek voltak, amikor kiszolgálták őket. A kapitányságon gyülekeznek a pécsi éjszaka ismert személyiségei — a törzsvendégek. Itt van már Sár Erzsi is. Amikor utoljára bent járt, megígérte, hogy rövidesen elhelyezkedik. Ma sincs munkahelye. Geiger Imréné sem újdonsült razziás. Júniusban kitiltották Budapestről. És azóta .. ? — Hol itt, hol ott húzódok meg éjszaka — mondja unottan, — ha nincs férfi, akkor az állomáson, ha van, -Jckor felmegyek hozzá. Az anyámhoz nem mehetek, már nem fogad be... Most a Piros Rózsából hozták el, ahol férfiakkal ismerkedett. Egyszerre kettőve1 is, de az ellenőrzés félbeszakította az alkudozást. Mini g válogatott társaságban föl-'. Legutóbb is olyan férfiaki '1 került össze, akik leütöttél ss otthagyták. Mi legyen vétó? A legelső, hogy munkát kell vállalnia és állandó lakhelyet szerez, különben megindul ellene az eljárás. Már elmúlt éjfél, amikor az utolsó csoportok is visszatértek és összegezhettük a szombat esti ellenőrzés tapasztalatait. JVIegállapíthátó, hogy PÉCSETT TOVÁBB JAVUL A KÖZREND és a közbiztonság. Ez az ellenőrzés is ezt bizonyította. A legtöbb előállított személynél az igazolványokkal volt baj. Kevesebben voltak azok, akik nem rendelkeztek állandó munkahellyel. Italra mégis valamennyinek a zsebében akadt pénz. Elsősorban alkalmi munkával szerzik ... főleg magánszemélyektől, legtöbbször fuvarosoktól, akiknél „bedolgozóként” tevékenykednek. A rendőrség nap-nap után felkutatja az ilyen személyeket, de munkába állításuk már nem a rendőrhatóság dolga. Ma ott tartunk, hogy rendelkezünk egy jól szervezett ifjúságvédelmi társadalmi bizottsággal, megalakult az alkoholizmus elleni küzdelemmel foglalkozó bizottság, a cigánykérdést is előtérbe helyeztük az utóbbi években. Csupán azoktól a személyekről — bátran mondhatjuk — csavargókról feledkezünk meg, akik hosszú évek óta nem vállalnak állandó munkát. Az alkalmi múnka pedig kedvező talaja a bűnözésnek. A besurranó tolvajok, zsebesek közülük kerülnek ki. Gáldonyi Béla Meghozták a friss halat — Szokolai felv. Esküvő -bonyodalommal Nem csak az ibafai papnak pipáiról „nevezetes” ezután Iba- fa. Egy nemrég kötött házasság kapcsán ismét beszédtéma lett a Jós baranyai falu. Történt pedig, hogy P. József, a Mecseki Szénbányászati Tröszt csillése házasságra szánta el magát. Edéiig nem is lett volna semmi hiba. A hiba ott kezdődött, hogy P, József nős volt és most nemrég ismét megnősült. Amikor kitudódott a dolog — P. József így vallott: 1959-ben nősültem Szederkény bői. Nem jól éltem a feleségemmel és 1963 márciusától különvál- tan élek. Fel akartam bontani a házasságot s fízért 1963 augusztus 22-én beadtam a válást a pécs- váradi járásbírósághoz. Időközben megismerkedtem egy Kor pádon élő lánnyal, gondoltam feleségül veszem. Udvaroltam neki, persze nős voltomat letagadtam. Arra számítottam, hogy a bíróság kimondja a válást és akkor nyugodtan elvehetem. A bíróság a válást azonban eddig még nem mondta ki. Igen ám, de P. József félt attól, hogy ha sokáig húzza az esküvőt, a lány nem megy hozzá feleségül. Kitűzték az esküvő időpontját 1963 augusztus 3-ára. De mi legyen, ha a személyi igazolványát kérik majd a tanácson? A vőlegény erre is gondolt. A rendőrségen azt mondva, hogy elvesztette, ideiglenes igazolványt kért — s az adatok bemondásakor letagadta nős voltát. Immár semmi akadálya nem volt a házasságnak. Azaz, mégis! Amikor megjelentek a házasulandó felek az ibafai tanácsnál, a tanács- titkár vonakodott az anyakönyvi bejegyzéstől — mondván: ideiglenes személyi igazolványra nem ad hatja őket össze. P. József azonban írásos nyilatkozatot adott arról, hogy nőttem — és azt a nyilatkozatot két tanú alá is írta. Ez sem lett volna elégséges —, mert a szabály az szabály — azonban a násznép már toporgott a tanács előtt és az iba fai kultúrotthonban is minden előkészületet megtettek a fiatalok fogadására. A menyasszony ugyanis KISZ-tag volt és ragaszkodott ahhoz, hogy a kultúrotthonban tartsák az esküvőt. Már mindenki várta a házasulandókat — mit volt mit tenni — az anyakönyvvezető összeadta őket. A fiatal házaspár két hónapig élt boldog házasságban, ami kor végtére is kitudódott a dolog. P. József látta, hogy itt valami hiba lesz — elment a rendőrségre és bevallotta tettét. „Cselekményemet azért követtem el, mert előző házasságom még felbontva nem lett s féltem, ha sokáig várok az esküvővel menyasz- szonyom nem jön hozzám...” — mondta. Ez bizony bármiként is vesszük — bigámia, kettős házasság. A kettős házasság 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mézeshetekböl a börtönbe? Hát lehet ilyen sürgős egy házasság? (G aray) Mindenütt nagyszerű létesítmények, alkotások Beszélgetés a tapasztalatcserére érkezett román jogász professzorokkal A Román Népköztársaság egyik legnagyobb városából, a több mint 123 000 llket számláló moldvai Iasiból, többnapos tartózkodásra Pécsre érkezett az Alexandra Ion Cuza Tudományegyetem két román jogászprofesszora: Paul De- metrescu és Ciurea Stelian. Most a Pannónia Szálloda előcsarnokában pécsi látogatásuk céljáról beszélgetünk. — Mint ismeretes — mondották — a iasii és a pécsi Tudományegyetem között kölcsönös barátsági és kulturális együttműködési szerződés áll fenn. A iasii Alexandru Ion Cuza Tudományegyetemet az a megtiszteltetés érte, hogy a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi karának több professzorát láthatta vendégül. Ezt a látogatást viszonozzuk mi most tapasztalatszerzési célkitűzéssel. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a két egyetem közötti kapcsolat fenntartásához, illetve elmélyítéséhez. — Itt tartózkodásuk idejére milyen programot állítottak össze? — A Pécsi Tudományegyetemmel közösen nagyon gazdag programot állítottunk ösz- sze. Csütörtökön ellátogattunk Bajára és megtekintettük a vaskúti termelőszövetkezetet és egy állami gazdaságot. Pénteken délelőtt felkerestük a városi tanács pénzügyi osztályát, ahol a költségvetés tervezését tanulmányoztuk, majd beszélgetést folytattunk Jähn Józseffel, a XI. kerületi tanács v. b. elnökével, a város köz- igazgatási problémáiról. Szombaton városnézésre indultunk. Megtekintettük Pécs műemlékeit, történelmi és kulturális nevezetességeit. Még csak két napja, hogy itt vagyunk, d” annyit máris elmondhatok, hogy Pécs nagyon szép város; az emberek műveltek. És amerre csak tekint az ember, mindenütt meglátszanak a magyar népi demokráciának, a mai rendszernek a nagyszerű létesítményei, alkotásai. — Csütörtökön, október 17- én, német vendége lesz a Pécsi Tudományegyetemnek. Megérkezik dr. Carlos Foth, a Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Ügyészségnek ügyésze, aki délután 5 órakor az egyetem aulájában a Globke-perről tart majd előadást. Ezen mi is résztve- szünk. Másnap, pénteken ellátogatunk Szegedre, ahol felkeressük az ottani Tudomány- egyetem jogi karát is. Meggyőződésem, hogy egyhetes pécsi tartózkodásunk után, a legszebb emlékekkel és gazdag tapasztalatokkal térünk majd vissza Budapestre — fejezte be szavait Paul Demet- rescu, a iasii Alexandru Ion Cuza Tudományegyetem professzora. Pusztai József
