Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-15 / 241. szám, Első kiadás
IMS. OKTOBER tS. NAPLÓ 3 I A fiatal vájártanulókról A BÁNTANAK megvan a sajátságos varázsa, amely ide- vonzza évente — nem csak Baranyából, hanem a távoli Békésből, Csongráditól — azokat a tizenöt, tizenhat esztendős fiúkat, akiknek eltökélt szándékuk: vájárok lesznek. Ez az eltökéltség persze nem olyan egyszerű. Zömében falusi, sőt, tanyai parasztgyerekekről van szó, akik minden fokozat nélkül a falusi miliőből belecsöppennek a nehézipar legjelentősebb bázisába, a bányába. Kemény, fáradságos és veszélyes férfimunka ez, és ezért van a bányának bizonyos emberfaragó funkciója is. A kövestetői tanbánya üzemvezetője, Illés Ferenc szavaival élve fizikailag is „kikupálódnak" mire há rom év elteltével felszabadulnak az „inas sorból” és kezükbe kapják a segédlevelet. No, de amíg odáig eljutnak... Ma már nem, de évekkel ezelőtt a kiválasztódás meglehetősen laza vagy inkább liberális volt. A nyolc általános iskola nem minden esetben volt követelmény s aki elvégezte, — nem is mindig dicsérő végbizonyítvánnyal — felvették. Ez csak egy részprobléma, mert később derült ki, hogy amikor a szakmunkás bizonyítványt három év után megkapták, a szülők egyike-másika hazaparancsolta a gyereket, vissza falura, a mezőgazdaságba. — Évente tíz-tizenkét ifjú vájár mondott így búcsút a bányának, mert jóllehet már a beiskolázás idején az az elgondolás vezette a szülőket: kapjon szakmát a kezébe, aztán jöjjön haza. Ez a szám látszólag nem sok, de a hatványozódás mégis tetemes anyagi kárt mutat ki. Egy tanulóra fordított állami költség (bányában, intézetben) három esztendő alatt körülbelül 30 ezer forint s ha a szó kásos évi lemorzsolódás arányát nézzük, gyakran fél millióra is felugrik a kárba veszett összeg. Arról nem is beNovember elején kezdődnek az Ifjúsági Akadémiák A KISZ Baranya megyei bizottsága és pécsi városi bi- zotisága az 1963/64-es népművelési évad elején megkezdte az Ifjúsági Akadémiák szerve zését a megyében és Pécsett. Még folyik a szervezés, a szerződéskötések a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetével. Ezeket az előadássorozatokat, amelyek ál'alában 10—12 különféle témájú előadásból állnak, általában a művelődési házakon keresztül kérik a KlSZ-alap- szervezetek. Eddig a megyében körülbelül 45 ifjúsági aka démiára kötöttek szerződést a TTT-tel. A mohácsi járásban például 132 előadást rendezik "k ennek keretében. Pécsett Vinnie« 5 helyen kértek ezt ■a’ akadémia sorozatot. de jíwro'zKK háromszor ennyire ,.pri v!,a+4«. Az előed’ssoroza- fók"* * mpjd csak november ele;' ’ rendik. szélve, hogy ezt a vándorlást alaposan megsínylette a szakmunkás utánpótlás ténye is. A KIVÁLASZTÓDÁS az utóbbi két-három évben sokkal alaposabb és egészségesebb. Az otthonmaradottakra feltétlenül vonzó hatással bír | a szabadságra hazalátogató vá j ártanulók tapasztalata: biztonságos körülmények között dolgoznak, kitűnő oktatógárda tanítja őket szakmai ismeretekre, korszerű és szép kör nyezetben lakhatnak a munkásszállodákban, kifogástalan ellátás, ösztöndíj, a III. éveseknek — amennyiben kihelye zett munkahelyen termelő munkát végeznek — már komoly fizetés jár... stb. És persze... — perspektívában ugyan — de látják már a magas, több ezer forintos keresetet, amelyet kemény munkával, de biztosítani tudnak majd maguknak, ha szorgalmasan dolgoznak. A felvétel szigorú követelményektől függ. Nyolc ál- altános iskola elvégzése, nagyon alapos orvosi vizsgálat, személyes elbeszélgetés, külön- külön valamennyi fiúval — miért jött a bányába? — hű marad-e a szakmához? — tisztában van-e azzal, hogy zsúfolt a tanulási program, akár elmélet, akár gyakorlati vonat kozásban?... stb. Jelenleg 120 I. éves tanuló dolgozik (Komló közelében) a Köves-tetői tanbányában. Pontosabban nem is bányában. — Egyelőre ácsolnak kint a külszínen, vagyis a fafaragást tanulják, ismerkednek a külszíni gépi berendezésekkel és majd csak hónapok múltán mennek le a bányába, hogy ott a helyszínen a termelés biztonságosságának ismérveit is elsajátítsák. Nagyon okos pedagógiai elv, hogy bizonyos alapfogalmakat a lakatos szak mából is meg kell tanulniuk, amire majd szükségük lesz később a csőszereléseknél, vagy más gépiberendezés gyors, de igénytelen javításánál. FIGYELEMREMÉLTÓ a II. és III. évesek tanulónormáinak megállapítása, illetve teljesítése. A II. évesektől megkövetelt mennyiség a felnőttnorma 30—60 százalékát teszi ki, ami negyedévenként emelkedik. A III. éves vájártanulók normája hetventől száz százalékig terjed, vagyis a 100 százalékos teljesítményt már tanulóidejük utolsó negyedévé ben kell teljesíteniük és ez már vizsgakövetelmény is. Érdekes, hogy a két évfolyam, (az I. évesek nem vesznek részt a termelésben) tanulóinak 60 százaléka tartja a megállapított normát, csupán tíz százaléka teljesít alatta, harmincszázaléka pedig túlteljesíti. Például Zauer György és Kőmíves András szakoktatók csoportja 147, Puruczki Mihály és Fronebl József csoportja pedig 127 százalékos teljesítményt ért el a legutóbbi időszakban, ami igazán szép ered mény — lévén tanulókról szó. Szépséghiba, — bár mindenütt akad. Hat fiú a nyáron nem vizsgázott, hanem csak most, éppen az elmúlt napokban. Verekedtek az intézetben és még egyéb kifogás is felmerült velük szemben. Az intézet és a tanbánya vezetősége — szigorúan, de nagyon he lyesene — visszatartotta őket. Ezt azért kell megemlíteni mert az intézeti fegyelem valóban szigorú s ez érthető is. Tizenöt-tizenhét esztendői fiúkról van szó, akik — korukhoz képest meglehetősen korán léptek át a családi környezetből egy fegyelmezettebb kollektívába. Nevelésük tehát közel sem egyszerű, már csak azért sem, mert hiszen mindegyik hozott hazulról bizonyos élet-forma töredéket, nézeteket, szokásokat, amelyeket itt az intézet három esztendeje alatt valahogyan közös nevezőre kell hozniuk — pedagógiai segédlettel. A másik pedig: a pénz. A III. éveseknek magasabb az ösztöndíjuk, nem beszélve azokról, akik már teljesítmény bérben dolgoznak, következésképpen 1700—1800 forint a keresetük. A lakásra, ellátásra a lehető legminimálisabb összeget kell fizetniük — ami pedig megmarad. .. Nos, ebben a vo natkozásban is ki kell terjednie a nevelésnek. az oktatási módszer egyébként majdnem kifogástalan. Ami kifogásolható: az I. évesek heti gyakorlati ideje kevés. Az üzemvezető — tapasztalatokra megalapozott — kívánsága az, hogy a két nap helyett három napot kapjanak gyakorlati foglalkozásra s így az utolsó negyedévben már az I. évesek is belekóstolhatnának a termelésbe, hogy aztán némi ismeretekkel felruházva indulhassanak a. második évnek, amikor már norma szerint kell dolgozniuk. Ezzel a módszerrel feltétlenül elősegítenék a tanulók gyakorlati, tanulmányi előmenetelét. A fiúk különben örömmel vennék ezt a reformot, mert hiszen alig várják, hogy végre a fejtésben dolgozhassanak. A TANBÄNYA vezetőségének eme elgondolása helyénvalónak látszik, de a megoldás már a Nehézipari Minisztérium, illetve a Munkaügyi Minisztérium jogkörébe tartozik. E két fórum érdembeli döntése valóban gyümölcsözővé válna — a fiatal vájártanulók szakmai előnyére. Rab Ferenc Gépkocsiszerviz épül a Diósi-úton Jövőre elkezdik a 60 millió forintos beruházás építését — Lesz-e töltőállomás a Siklósi úton? — Modern javítóműhely létesül a vásártéren A gépkocsi állomány állandóan növekszik, ugyanakkor az autójavító és szerviz lehetőség a régi maradt. A Munkácsy Mihály utcai szerviz nem sokat változott — legfeljebb technikai felszerelése tartott lépést a haladással, de a hely és a kapacitás változatlanul elszomorító. A XIV-es Autójavító Vállalat műhelye, udvara és a környező utcák tele vannak személyautókkal. S amit nem is láthat az ember, hiszen a vállalat kapacitása ... A 2-es telephely, amely az i Irányi Dániel téren van, még j | ennél is szomorúbb képet mu- ! tat. Itt végzik a Csepel teher - I gépkocsik teljes felújítását. De hogyan? Az udvaron, a szabad ég alatt. Ha esik, ha fúj a szél akkor is- Télen, amikor nagyobb havazások vannak, a gépkocsiszerelők „bányászkodással” kezdik a műszakot, kiássák a kocsikat és az alkatrészeseket a hó alól. A XI.V-es Autójavító Válla- ! lat kapuján havonta ezer-ezer- ■ kétszáz kocsi gurul be és ki. | A vállalat igazgatója elmondta, hogy a kért javítások fe • :ét kénytelenek visszautasítani, tehat az igényeknek mág- csak felét sem ' képesek a je- .cniegi körülmények közölt kielégíteni. A nehéz állapotoknak egyszer vége lesz, s már a jövő esztendőben új szerviz épül a gyárvárosi negyedben, a Diós! úton. Az UVAÍERV-nél készülnek az úi létesítmények teivei Eddig a vállalat vezetői nem akarták elhinni, hogy valaha is „sorrakerülmek”, de mint az igazgató mondja; — saját szemünkkel láttuk, az UVATERV irodáiban készítik a terveket; A több mint hatvan millió fo- rontos beruházás építkezéseit 1964-ben kezdik el. Első ütemben a Diósi úti szervizt építik fel, erre körülbelül 16 millió forintot fordítanak. A szerviz ott épül fel, ahol Mohácsról jövet átlépjük a hatos főútvonalait. Az Autójavító Vállalat nagy telephelyét a vásártéren jelölték ki, amelynek ugyancsak készítik a terveit. Ott lesz a tehergépkocsik javítócsarnoka és a központi irodaház is, melyet megosztanak az AKÖV- vel. Ugyancsak a központi telephelyen lesz a dolgozók öltözője, fürdője és ebédlője is. Az új csarnokban szalagszerű munkamenetet építenek ki, s gépkocsi bejáratópadot használnak á kijavított kocsik vizs gálatára, tehát nem kell a városba, vagy más útra kivinni a kocsikat, hanem az automatikus pádon elvégzik a bejáratást és a szükséges igazításokat is. Töltőállomás kellene a Siklósi útra Állítólag a tervek között sze repel egy töltőállomás is a XIV-es Autójavító Vállalat új telephelye mellett, a Siklósi úton. Azonban nem végleges, és nincs is még döntés. Nem mondunk újat, amikor hangoztatjuk, hogy a benzintöltő állomások száma nemhogy szaporodott volna, de inkább csők kent az elmúlt évek sarán. Pécs városának két töltőállomása van, de egyik sem korszerű, a kapacitásuk is minimális. Gazdagh Október 6-án nyílt meg a Modern Képtár a volt Dózsa Étterem újjáalakított helyiségében és egy hét alatt közel 1200 látogatója volt. A képtárban sok neves magyar festőművész, Icöztük Derkovits, Mednyánszky, Egry, Rippl-Rónai képeit is megtaláljuk. Aczél felvétele Felajánlások a Vöröskereszt kongresszusára A Magyar Vöröskereszt országos kongresszusára való íen’é ."’lés során, a Pécs Várisi Vöröskereszthez tartozó alapszervezetek közül eddig már harmincöt tartott vezető- s°gválasztó taggyűlést. Az f]nőszervezetek a taggyűléseken kongresszusi felajánláso- V ' ettek. Mecsekül ián és Borbáláié1 eoen pé'dául az egész lakó- tow.'eton megrendezik a tiszte'"1'mozgalmat. A posta és P to csórni’ in tőVfi-t p'-edési VIUalpt üzpo-pnészsé-öeid és elsősegélynyújtási tanfolyamokat indít. Több helyen jelentősen növelték a taglétszámot. A Pécsi Kesztyűgyár taglétszáma már elérte a négyszázat. a Pécsi Porcelángyárban pedig a kongresszusi fel- Kiánlás során száztízen adtak tért iéritóssoeatesen. Aki mindent megváltoztatott BrilDH Józsefet hónapjake- rült az újpetrei termelőszövetkezetbe. Ez idő alatt megváltoztatta a munka- szervezést, a szántás-vetés és műtrágya kiszórásának módját, a csalamá- détermesztést, a sertéshizlalást. Uj módon termelteti a kukoricát, silótakarmányt, cukorrépát, a teheneknél bevezeti az egyedi takarmányozást. A huszonthat éves agronómus kiforgatja sarkaiból a termelőszövetkezetet. Az emberek megszerették és szemmel látható tisztelettel beszélnek vele. Különösem a traktorosok kedvelik, pedig néhány hónapja még ők szidták a legjobban. * A pécsi járási tanácsról, ahol korábban dolgozott nem akarták elereszteni. A termelőszövetkezetben várták, bár amikor vázolta elképzeléseit (ami az eddig szokásos életrend teljes felbolygatásával volt egyenlő), ellenkezéssel fogadták. A brigádvezetők nem akartak esti eligazításra járni, a növénytermesztő asszonyoknak nem tetszett, hogy reggelenként hajszálpontos munkakezdést követelnek tőlük. Különösen a traktorosok lázongtak, mert Brunn a feketefuvart illetően nem ismert tréfát: volt, akit 400 forintra büntetett meg, ezt a taksát súlyosnak tartották. Az új agronómus a szántás 14—IS centiméteres mélységével sem volt megelégedve, s nem vette át a munkát, ha a mérőszalag (amit mindig a zsebében hordott) kevesebbet mutatott az előírtnál. Az emberek nem voltak ilyen szigorhoz szokva. A régi agronómus, akit füstölgő szivarjáról és tenyérnyi kötött sapkájáról az egész környékben ismertek, sokkal elnézőbb volt irányukban. Ezért bár elismerték, hogy az új mezőgazdász szorgalma, ügybuzgalma nagyon rokonszenves számukra, zúgolódva fogadták az első intézkedéseket. Miután már öt traktorost megbüntettek szabálytalanságért, az elégedetlenség a tetőfokára hágott, s a huszonhat éves fiatalember még sohasem kapott annyi szidást, mint ebben az időben. He Az Új agronómus elképzeléseit a vezetőség feltételesen támogatta. Bár mellette szavaztak, a szavazásban az is benne volt, hogy ha a tervek nem sikerülnek, akkor elveszti a bizalmukat. Mivel a vezetőség egységes volt, az emberek is megtették, amit a fiatalember kívánt. Fegyelmezetten dolgoztak, elmentek a havonként megtartott brigádgyűlésekre is, bár először nagyon furcsállották, hogy ilyen gyűlésre hívják őket. Miután a közösséget összekovácsolták, a termelőszövetkezetnek volt ereje arra, amire a korábbi években nem vállalkozhatott. Például az aratás kellős közepén kiszórták a földre azt a 14 vagon műtrágyát, ami már négyévé a raktárban porosodott. Még szeptemberben elvetették az őszi árpát. Brunn József közben felfedezett egy gépet a sertésólalk közelében. A géppel a lucernát péppé lehet őrölni. A masina több hónapon állt kihasználatlanul a takarmány előkészítőben, Most befogták, s az új agronómus receptje szerint lucernapépcs takarj mánytáppal kezdték etetni a hízókat A sertések szemlátomást nőttek: korábban csak 38 dekát híztak naponta, most pedig 58-at. Tavaly egyszerre vetették az őszi keveréket, és egyidőben érett be. Ami kor beérett dúskáltak a zöldtakarmányban, később pedig nem volt semmi sem. Most az őszi keveréket szakaszosan kellett vetni. Az idén csak 140 mászás cukorrépa termésátlagot ért el a szövetkezet, Brunn József jövőre 180—200 mázsát szeretne szüretelni. Négy mázsa műtrágyát és 250 mázsa istállótrágyát szóratott a jövő évi cukorrépaföld 1 holdjára, szűkíteni kívánja a sortávolságot, tehát minden jel arra mutat, hogy amit akar, el is fogja érni. A fiatal agronómus tiszta képet akat nyerni a műtrágya és vetőmagszükséglet optimális arányáról. Ezért egy 30 holdas táblát kísérlett célra állított be. Tíz egyenlő nagyságú parcellára osztotta, s a tíz parcellán különbözőképpen adagolja a műtrágyát és vetőmagot. Van olyan parcella, ahol 10 mázsa szuperfoszfátot és 200 kilogramm vetőmagot szórt el, s van olyan is, ahol csak 4 mázsa: 120 kilogramm az arány. A kísérleti tábla búzája már kizöldellt. * Bninn József nem egy évre jött a termelőszövetkezetbe. Munkanaplót vezet, amelybe minden nap feljegyzi a hőmérséklet illetve csapadék adatait, hogy megismerhesse a község ha,tárának mikroklímáját. Kora hajnalban kel és késő este fekszik. Mindig számol és szinte kifogyhatatlan az ötletekben. Már elterjedt a, tsz-ben, hogy jövőre másképp termesztik a silókukoricát, a teheneknél hamarosan bevezetik az egyedi ta- kormányozást. Növelni fogják a szerződött hízók számát és így tovább. Gere János, a tsz elnöke már többször figyelmeztette az új agronómust, hogy ne aprózza el magát. Az elnök arra gondolt, hogy nem szükséges mindent bemutatni. Brunn ugyanis traktorra ül, s szemlélteti, hogyan lehet keresztbe szántani a földön. Ha kell zsákol, vagy megmutatja, hogyan kell a szénát begyűjteni. Az elnök attól tartott, hogy Brunn kifárad abban a tempóban, amit magának diktál. Később megelégedéssel látta, hogij ennek egyelőre semmi veszélye sincs. Az új agronómus csak huszonhat éves és olyan lelkes, hogy szinte nincs határa. Bár az egész napi munka fárasztó, mégis, többször találkozott vele az éjszakai ellenőrzéseken is. Brunn mindemellett a keszthelyi főiskolán tanul. * „Távirati stilus“-ban fogalmaztam a cikket. Szándékosan tettem, hiszen a tények önmagukért beszélnek, s nincs szükség különösebb kommentárra. Gondolom, az elmondottak után érthető, hogy miért szerették meg a fiatal agronómust a tsz-tagok, s a traktorosok —. akik korábban szidták — miért örülnek annak, ha megjelenik közöttük a határban. Brunn József elvtárs, a párt új tagja, forradalmár a maga területén, mert az emberekre támaszkodva, azokkal összefogva megváltoztatja a környezetét. Ma így kell forradalmárnak lenni. 3L U r
