Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám, Első kiadás

fWAPLÖ' 1983. OKTOBER S Országos tudományos diákköri konferencia HOGYAN KÉSZÜLNEK A PÉCSI FŐISKOLÁSOK ÉS EGYETEMISTÁK? November első napjaiban Szegeden rendezik meg az Országos - Tudományos Diák­köri Konferenciát. Mindhá­rom pécsi felsőoktatási in- . .nányben a Tudományos ‘ .ékkörökben dolgozó hall- i ok szorgalmasan készül­nek, hogy az ide; országos konferencián is megállják a h: vüket. A Pécsi Orvostudo- n ányi' Egyetemről összesen 16 ci: ozattal szerepelnek Sze­ge áen, de tapasztalatgyűjtés végeit a dolgozatok szerzőin kívül még 16 hallgató is részt ve:z az országos konferencián. A TDK Jogi Szekciójának ülé sein a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói 10 tudomá­nyos munkával képviseltetik magukat. A Pécsi Tanárkép­ző Főiskola Tudományos Diák köreinek tagjai 8 dolgozatot kü denek és ismertetnek a szegedi konferencián. Negyvenhárom év után, ismét Pécsett Idojárásjelentés Várható időjárás hétfő es­tig: felhőátvonulások, több helyen kevés eső, élénk nyu­gati szél, hűvös idő. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 5—8, a keleti megyékben 2—5 fok között. Keleten néhány he­lyen gyenge talajmenti fagy. A legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 11—15 fok között. Kifogástalanul beszél ma­gyarul, s ha korát nem tud­nám, hatvanévesnek se néz­ném. Pedig hetvenéves szü­letésnapját bensőségesen ün­nepeljék meg Párizsban, a Magyar Intézetben. Blatt- n e r Géza festő- és bábmű­vész, most, raegyvéhhárom év után, újra Pécsre látogatott, hogy fáradhatatlan művészi munkásságáról, élményeiről, tapasztalatairól vetítettképes előadást tartson a fejlődő ma­gyar bábosok számára. Oda­kint szoros kapcsolatot tart fenn a magyar kolónia tagjai­val, kinn élő magyar művé­szekkel. A nálunk is ismert zeneszerzőről, Kozma József­ről beszél, s O’Brady néven közismert világhírű bábmű­vészről, aki többször fellépett érdekes számaival az ameri­kai televízióban is, mert Fran­ciaországból emigrálnia kel­lett egy regénye miatt, mely­ben „túl élethűen” ábrázolta De Gaullet. Az idős művész, mikor ar­ról faggattuk, miért ment el Magyarországról, .így vála­szolt: — Én már 1919-ben, mikor a katonaságtól leszereltem, kezdtem foglalkozni a bábmű­vészettel és párhuzamosan a festészettel is, hiszen eredeti­leg festőnek tanultam. Itthon azonban úgy éreztem, hogy nincs fejlődési lehetőség a bábművészet számára, mert a I budapesti Városi Színházban mindössze két előadást ért meg az a bábszínmű, amit be­mutattunk. Pécsre 1920-ban jöttem, itt akkor Rudnay- nak és Csóknak művész­telepe volt, ott tanítottam meg a fiatal művésznövendékeket a bábjátszásra, tartottunk is néhány előadást, de megélni ebből Magyarországon nem lehetett. Párizsban próbáltam szerencsét tehát. Nem volt könnyű, mert nem tudtam még tökéletesen franciául, s eleinte bábpantomimeket ad­tunk elő,, jelentős sikerrel. 1925-től 1939-ig tartott az iro­dalmi bábművészet fénykora odakinn. A Montparnasse-on 120 személyt befogadó szín­házam volt, ahol bérletrend­szerű előadásokat tartottunk, felnőtteknek, művészeknek, nagy sikerrel. Egy-egy előadás egész hónapig ment, akkor új műsort készítettünk, de a ré­git is repertoáron tartottuk. Most nézegetem az akkori vendégkönyvemet, Picasso ne­ve is szerepel benne. Miszté­rium-játékokat, szellemes pantomimeket játszottunk, melyekben a megszemélyesí­tett haláltól, a szerelmi há­romszög problem'.'óig min­den benne volt. 1937-ben, a világkiállításon mutattam be Madách franciára fordított Szigetvári gondok gyogóbb csillaga is a bábo­soknak, talán be tud épülni ez a művészet is a televízió mű­sorába, mint ahogy erre más országokban már megvan a példa. Két éve a Kultúrkapcsola- tok Intézetének kiállítótermé­ben és szülővárosában, Deb­recenben ismerhették meg honfitársai az idős művész képeit, most pedig azért jött ismét haza, hogy gazdag élet- tapasztalatáról, zömében sa­játkezűig diára feslett, vetí­tettképekkel illusztrált elő­adásban számoljon be. A pé­csi előadást a debreceni köve­ti majd, s Budapesten, az Unima (Bábművészek Világ- szövetsége) magyar tagozatá­nak kongresszusán — mely­nek díszelnöke — is megtart­ja gazdag éleiművéről á két­szeresen művészi beszámolót. Irodalmi kiállítás a „Nyugatiról Vasárnap délelőtt tíz óra­kor nyitotta meg B e r n i c s Ferenc elvtárs, a Baranya me­gyei Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese a Nyugat című kiállítást, a Fegyveres Erők Klubjában. A kiállítást a Megyei Könyvtár, a Városi Könyvtár és a Fegy­veres Erők Klubja rendezte. A rendelkezésre álló hatalmas anyagból, hozzáértő válogatás­sal egységes, és átfogó doku­mentum-sort láthatunk a Nyu­gat korszakáról, az indulástól (1908) az utolsó megjelenésig. 1941-ig. Elég találomra kivá­lasztani egy példányt, és vé­gigolvasni csak a címlapját, már abból is tudomásul kell venni, hogy jelentős szerepet játszott a foli^irat a magyar irodalomban. Az 1928. évi, no­vember 16-i szám címlapján ez áll: Főszerkesztő: Ignotus, Szerkesztők: Babits Mihály, Gellért Oszikár, Osvát Ernő. Főmunkatársak: Bíró Lajos, Elek Artur, Feleky Géza, Fe­nyő Miksa, Füst Milán, Ka­rinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Lengyel Menyhért, Mó­ricz Zsigmond, Nagy Lajos, Nagy Zoltán, Révész Béla, Schöpflin Aladár, Szép Ernő, Szini Gyula, Tersánszky J. Jenő és gyászkeretben Tóth Árpád. A Nyugatnak ezt a számát Tóth Árpád emlékének szenteltéK. Minden jelentős írónk kapcsolatban állt a Nyu­gattal, a kiállítás tablókon mutatja be íróink akkori fényképeit, és könyveik első kiadásának borítólapjait is. A dokumentum anyag végigkísé­ri a lap történetét, s az utol­só tablón pedig a Nyugatnál indult, ma is élő írók, költők korabeli fényképeit látha'' jk, így Szabó Lőrinc, Weöres Sin-- dor, Németh László, Só 'i Sándor, Illyés Gyula, Tak - Gyula, Kodolányi János és Tamási Áron arcképét. A Nyugat című irodalmi kiállítás október 13-ig e- kinthető meg. Kétcentis kultúrmunkások Mit kér Pécstől a Lengyel Rádió? — Egy forint húszért ezerötszáz forin? A szeptemberi esőzések ” alaposan megrongál­ták a szigetvári Oroszlán ét­termet. A falak megrepe­deztek, süllyedni kezdtek, az étterem padlózata az egyik helyiségben leszakadt. Az épületet életveszélyes­nek minősítették. Mindezek után a vendéglátóipari vál­lalat megszüntette a tevé­kenységét. Az Oroszlán étterem a község egyik legforgalma­sabb vendéglátó egysége volt. Naponta közel 350 szi­getvári dolgozó étkezett itt, ha nehezen is, de biztosí­tották a kirándulók ellátá­sát is. Most ideiglenesen az Aranykorsó étterem oldja meg ezt a feladatot. Azon­ban ennek az étteremnek sem a konyhája, sem fel­szerelése nem alkalmas er­re. így történik meg az, hogy a dolgozók étkeztetése hosszú Ideig elhúzódik, ami komoly zavarokat okoz a munkában. Nem képesek biztosítani az idegenforgalom igényeit sem. A szakemberek vélemé­nye szerint az Oroszlán ét­termet nem érdemes felújí­tani, mert akkor sem felel meg a biztonsági követel­ményeknek. Lebontása in­dokolt, mért egy töltésre épült és állandóan ki van téve a rongálódásnak. Szi­getvár távlati községrende­zési tervében is szerepel az étterem lebontása. A községi tanács azzal a kéréssel fordult az illeté­kes szervekhez, hogy egy új vendéglátó egységet építse­nek a községben, szállodá­val, étteremmel együtt. Ezt a községfejlesztés távlati ter­vei is indokolttá teszik. __ Akik ezekben a napok­ban Szigetvárra látogatnak, azok láthatják, hogy milyen sok minden épül a község­ben. Filmszínház, új lakó­házak, átrendezés, parkosí­tás jelzi, hogy állandóan szépül a jubileumra készülő község. Jó lenne, ha addigra teljesülne a község lakóinak és vezetőinek kérése, fel­épülne a követelményeknek megfelelő új vendéglátó egység is! (Mitzki) aranyérmet kaotam. A kitün­tetést Paul Valéry nyúj­totta át, ez életem egyik leg­szebb emléke. A mai francia bábművészet­ről is elmondta véleményét. — A gépek egyre' fejlődő korszaka, de különösen a tele­vízió, olyan konkurrenciát je­lent, hogy a bábozás egyre in­kább a gyerekeknek marad. Mi is próbáltunk fesztivál jel­legű bemutatókat tartani-, de anyagilag sehogyse lőttünk ki. így abba kellett hagynunk. Régein volt az, mikor . a ma­gyar Balázs Béla és Moh ács.i Jenő darririait fordítottuk franciára és tettük át a modern 'bábszínpad ('.nyel­vére”, akkor kísérletezni is volt kedvünk .és lehetőségünk a felnőtt, kritikus közön«^ előtt. Ma ez nem megv. A hí­res francia - bábcsoportok is anyagi nehézségekkel küsz­ködnek. Talán lesz még ra­Hatvan csipesz, hatvan ka­talógus,. számtalan belyeg. És emberek, akik esténként papu csőt húznak és elindulnak vi­lágot járni. Csodálatos tájak tárulnak a papucsos emberek elé, messzi világok, történelmi képek, hírességek. S mindez egy-egy csipkésszélű, apró ké­pen. Érthető tehát, ha tegnap délelőtt összejött ez a hat­van ember a KPVDSZ József utcai kultúrotthonában, hogy megszerezze . azt a néhány csipkésszélü képet, ami még hiányzik a gyűjteményéből. S az is érthető, hogy Galam­bos Sándor, a pécsi postaigaz­gatóság forgalmi osztályának munkatársa kevesli a töme­get, s csodálkozik, mert más­kor jóval többen jönnek el erre a ..... — Erre a gyorscserére! — segít ki s mindjárt tájékoztat is: — A Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetsége az­előtt csak Budapesten tartott ilyen gyorscserét, de nemrég vidéken is engedélyezte. Így Pécsett Vasárnaponként ren­dezzük meg, s aztán itt a hi­Küxsilf baleset Vasárnap délelőtt negyed 10 órakor közúti baleset történt | Szentlőrincen. A Munkácsy Mihály utcá­ból egy 1500 darab téglát szál Utó vontató a téglagyárból akart kikanyarodni, a tégla­rakás tetején levő három uta­sával. A kihajlás alkalmával a vontató vezetője: Szilofo­vics József felsőmindszenti lakos, kis ívben kanyarodott ki. Ennek következtében a pótkocsi a téglagyár közelé­ben levő híd mellé'ment, és a pótkocsi felborult. A há­rom utas közül ketten: idős Vastyán András 36 éves és Vastyán Andrásné 63 éves utas 8 napon belüli sérülése­ket szenvedett. vatalos katalógus-értéknél ol­csóbban kínáljuk fel a többi tagnak. — Milyen tagságról van szó? — Az országban közel nyolc vanezer bélyeggyűjtő tevé­kenykedik, mintegy 800 filaté- lista körben. Ebből Pécsett 1400 gyűjtő él, 24 üzemi és egy nagy városi bélyeggyűjtő körben. Pedig négy éve még- csak 160 bélyeggyűjtő volt a városban. Most pedig a me­gye nagyobb helységeiben is megalakultak már a körök. Ezt a gyorscserét a 442 tag­gal rendelkező városi kör bo­nyolítja le. De mindjárt kez­dünk! — mondja Galambos Sándor és Krássói József el­nök máris olvassa az ajánla­tot: — Két forintos sima Vénus 120 forint helyett 60 forint! S aztán sorrakerüinek a bé­lyegek, mind, keresvén a ve­vőt, aki ezúttal olcsóbban jut hozzájuk. A bélyegnek ugyan­is három értéke van. Az első a névérték, amiért a posta árulja levelezés céljára. A postai forgalomból való kivo­nás után — egyes különleges­ségeknek már előbb is — meghatározzák a katalógus! árát, ami az illető bélyeg nemzetközi értékét jelenti, s rendszerint évenként emelke­dik. Végül a kikiáltási ár, amiért most itt megkaphat­ják a tagok, 20—30 százalék­kal a katalógus! ár alatt. S a gyorscsere közben né­hány filatélista érdekességet mesél Nagy Endre, a kör el­lenőre: — A legértékesebbek az úgynevezett klasszikus, vagyis az 1900 előtt kibocsá­tott bélyegek. Az 1945 utá­niakból a legnagyobb értéket 'Tjáa&Liúq és tweqqolqó TÁRCA Az üveggolyó hintázik a kis­lány kezében, s a vonatunk csattogva falja a kilométere­ket, amit ügyes pályameste­rek párhuzamos sviek, talp­fák és bazalt formájában etetnek vele. A kislány me­rengve nézi a mögénk zuhanó tájat... A köd már kiszaba­dult a völgyekből, és felkú­szott a dombhátakra, s né­hány ködrongy az alacsonyabb fák körül is megíekeredett, A csörge kukoricaszár, és a pi­ramisba hordott sárga tökhe­gyek hangosan hirdetik az őszt. A ködben néhol embe­rek mozdulnak. Az idő nyir­kosra, hidegre fordult. A kis­lány szorongatja az üveggo­lyót, és újra elszomorodik, mert a köd egyre vastagabb lesz. A nyárfák már derékig állnak bent, s nem is véde­keznek. A kislány érzi, és mindenki érzi, hogy valami is mét véget ért. Az ősz nem olyan évszak, mint a többi, nagyobb és furcsább, mint a többi évszak. Az ősz a nagy befejezések időszaka, amikor a győztesek betakarítják a termést, és a vesztesek meg­értik, hogy nincs tovább• Az ősz a számadások időszaka, ilyenkor már nem lehet ha­logatni, holnapra hagyni a teinnivalókat. Ilyenkor már hazudni sem lehet. Az ered­mények és az emberek plasz­tikusan állnak, mindenki meg nézheti és mérlegelheti, hogy mennyit is ér, ez vagy az? S akik elszalasztottak a gaz­dag és hosszú nyarat, most egészen üresen merednek maguk elé. A kislány megremeg, va­lahol úgy látszik ajtó nyí­lott ... üsszeszorítja a mar­kát, s az üveggolyót már lát­ni sem lehet. De a kislány tudja, és érzi, hogy az üveg­golyó a kezében van, és én is tudom, és még nagyon so­kan tudjuk, hogy a távolságot, mint üveggolyót már meg­kaptuk. Ha nem is látható, a kezünkben vön és velünk van már. A kislány hátat fordít az ősznek, s a kék rakottszok- nyája felett újra szétteríti a könyvet, s újra az uru va­rázsigéket mormolja, melyek a messzeségben majd gépek­ké változnak, folyamatokká, melyek gyógyszer formájában kerülnek majd a jövő kór­házaiba, s házakká, melyek kényelmes világukkal körül­veszik, védik és új harcokra* inspirálják az embert. A .kis­lány hisz az uru képletekben, s a felnőttekben is hisz, akik mellette dideregnek a hajnali vonatokon. A kislány markában átme­legszik az üveggolyó, s az ar­cáról eltűnik az árnyék, mely a ködös tájakon rátelepedett. Az árnyék eltűnik, de ko­moly marad. Érzi, hogy most komolynak kell lenni• Céltu­datosan a könyvébe temetke­zik és mormolja, egyre csak mormolja az uru képleteiét. S a többi lányok is fent a fa­lakon, akik a könyv helyett a japánerokkal, s tetődaruk­kal birkóznak mind tudják, hogy most magyon komolynak kell lenni. Fakó kis kardigán­jukat szorosabbra gombolják a derekukon, s bízva és győ­zedelmesen állnak a beton­monstrumok tetején. p'gy állomáson aztán le- száll a szőke kislány, és a hatalmas mozdonyvezető, s egy másik állomáson a he­lyüket egy másik kislány és egy másik mozdonyvezető fog­lalja el. A vonat rohan ve­lünk a végtelenbe. A táj el­zuhan mellettünk, s a csörge kukoricaszár és a piramisba hordott sárga tökhegyek han­gosan hirdetik, hogy valami ismét véget ért. Bertha Bulcsu A vonat dühöngve rohan a tájon, és füttyöt hány a sárga domboknak, fakó szántásoknak, a vacak kis tükröshátú patakoknak. A vonat belsejében összeütődnek az emberek, különben is ösz- szekötik őket a nyirkos haj­nali szagok és az őszinte éj­szakai érzések. Füst, alma, bakancs és ködszag terjeng és a koránkelők viszik magukkal a városokba, gyárakba isko­lákba. A szemközti pádon egy kis­lány csücsül tankönyvvel a keze ben és magol. A haja sző ke, a szeme napfénynél kék lehet, az orra széles és lapos, a szája az álmatlanságtól duz zadt. Már nem egészen kis­lány, és még nem egészen ka­masz, korosztályának minden szépsége és. csúnyasága meg­található az arcán, és a moz- duiataiban. Ezen a vonaton úgy látszik nincs diákkocsi, így valósággal eltűnik egy hatalmas mozdonyvezető hóna alatt, aki mellette könyököl. A kislány magol.. . Lassan mozog a szája, s úgy tűnik, mintha az uru indiánok va­rázsigéit mormolná, vagy a saját varázsigéit: „Add uram, hogy ne kelljen hajnalban kelnem, harminc kilométert vonatoznom az iskoláig, s ha mégis kell, hát ez a rettene­tes kherub ma ne feleltes­sen fizikából". Álmos sze­gényke, néha egészen össze­szűkül a szeme, aztán újra feltámasztja őket, s mormolja az uru képleteket, illetve .. • Igaz, így is mondhatjuk, JLf egjelenik a mindenható kalauz, s a szőke kislány egy kopott brifftasniból elő­kaparja bérletét. A kalauz ki­lyukasztja az „ötöst” és fárad­tan kipillant az ablakon. A völgyekben köd van. — A kis lány visszacsúsztatja a jegyet, s közben a kezébe akad va­lami. Kihúzza, ringatja a te­nyerében. Egy színes üveg­golyó ... A kislánynak eltű­nik a feszesség az arcáról, — megenyhül, mosolyog. „A távolságot, mint üveg­golyót megkapod . •— sze­gény József Attila hol robog­hat a vonatod? ‘ a „80 éves a magyar posta feliratú bélyeg kettős blokk- párja jelenti, ami két darab lila színű, hatvan filléres név értékű bélyegből áll, s jelen­leg a katalógus szerint is 1500 forintot ér. De igen érdekes dolgot mond el Szirom Hugó is: — Én eszperantista vagyok és társaimmal rendszeresen hall­gatom a lengyel rádió eszpe­rantista adását. Most ezen a nyelven körözvényt kaptunk onnét. Kérik, hogy nevezzünk be egy filatélista vetélkedő­be, ahol tíz kérdésből legalább hármat kell eltalálni. S a he­lyes megfejtők között ezer­féle igen értékes jutalmat sor­solnak ki. Most az eszperan­tista klubban várjuk azokat, akik a filatélista műveltségük folytán minél több kérdésre tudnak válaszolni —- s mutat­ja a körözvényt, melyen ez áll: „La filatelo proksimigas la homoin de ciuj laldoj!” Vagyis magyarul: „A filatélía minden ország lakóit közel hozza egymáshoz!” S ez így igaz, hiszen ezek a 2—3 cen­tis bélyegek remek terjesztői az egyetemes emberi kultúrá­nak. Földessj Dénes Kellős haláEese! Mohácson — IjMífiíjliSütiM Mohács város egész lakos­sága most is arról a gondul. - lanságból eredő, kettős halál­esetről beszél, amely októoer 3-én, szombaton délelőtt 10 óra után történt. Az Arany János utca 4. szám alatt Buti Jánosné 33 éves háziasszony mosógéppel nagymosást vég­zett otthon. A mosás bei tű­zése után Báli Jánosné a .a- kása előtti folyosón . karcpvs- szeget vert a falba és arra rácsavarta a szárító dróto.. hogy a kimosott ruhát kitere­gethesse. Amikor a második kampói- szeget is beverte a falba, ne i vette észre, illetve nem tud a. hogy a kampósszeg átlyukas. - tóttá a bergmanncsövci. Aramérintést sem érzett, mtu* zsámolyon állt, pedig a .szá­rítódról ekkor már áramot kapott. Báli Jánosné portörlőron-' gyot vett elő, hogy a szárító- drótot letörölje. Amikor ned­ves kezével a szárítódról1: az nyúlt, áramütést kapott és holtan esett össze. Anyósa, özvegy Báli Pálné, amikor látta, hogy menye a folyosó kövezetére esett, odasietett, hogy felsegítse. Az áram átfu­tott rajta is és özvegy, Báli Pálné is holtan esett össze. Amikor Báli János, a mo­hácsi „Űj Barázda” termelő- szövetkezet tejkezelője haza­ment, anyját és felségét hol­tan találta. Az ügyben a mo­hácsi rendőrség megindította a nyomozást, amelynek során megálapították, hogy a kettőn Halálesetet gondatlanság okoz­ta és így senkit sem terhel felelősség. r. i. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom