Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

(SO. OKTOBER • NAPLÓ* 5 Meditáció a magyar csodáról TV agyon régen voltam ilyen 1' helyzetben. A főszer­kesztőm azt a feladatot adta, hogy írjak egy százsoros cik­ket a magyar csodáról, asszo­ciálva az Orosz csodával, a Thorndike-házaspár dokumen­tumfilmjével, aminek ez a mottója: aki tudni akarja, hogy az orosz kommunisták okos, fegyelmezett munkával mit értek el napjainkig, an­nak tudnia kell, hogy honnan indultak az októberi forrada­lom győzelme után. Izgalmas téma. Alkalmas lehetne egy tisztességes ENSZ-közgyűlés napirendjének is. A magyar csoda. Tízmillió értelmes euró pai szervezett, társadalmi hosszútávfutása. A jólétig, az igazságig, a legtisztább em­beri tulajdonságokig. Imrédy „szeretetlánca” mozgalmától a véméndi termelőszövetkezet negyvenöt forintos munkaegy­ségéig. A harctéri fohászok­tól, amikor' ez a nyomorult tízmillió európai tulajdonkép­pen már azt se tudta, hogy kihez imádkozik, a kétszáz­húsz megawattos erőműig. Az „apámat adtam a hazáért” jelvénytől a társadalmi ösztön díjas egyetemistákig. Szép az út. Aktív tanúja vagyok a ma­gyar csodának. Mindenesetre, amit lehetett, összegyűjtöttem. Könyveket, statisztikákat, ün­nepi szónoklatokat, szeminá­riumi anyagot és történelmi tanulmányokat, más fontos dolgokat is, és megkezdtem a jegyzetelést: ötvenezer trak­tor, hatezer arató-cséplőgép, nyolcezer traktoros aratógép áll a mezőgazdaság rendelke­zésére ... Félév alatt a köz­lekedés valamennyi ágazata együttesen több mint százmil­lió tonna árut szállított... A nyugdíjak címén kifizetett ősz szeg egy év alatt tizennégy százalékkal emelkedett .... Több mint négyszázezer tv­előfizető van ... Azután a né­pesség és a felvásárlás volu­menének alakulása között vá­ratlanul elolvastam Andrew Thorndike nyilatkozatát. — Két évig gyűjtöttük a filmhez szükséges történelmi anyagot. Ezerötszázhűsz érát ültünk a vetítőfülkében, ez idő alatt százezer méter kora­beli cári, majd szovjet hír­adófilmet néztünk meg. Nyolc százezer kilométert utaztunk a Szovjetunióban. Százezer méter új dokumentum anya­got forgattunk. Négyezer fotót válogattunk. Négyszáz doku­mentumot másoltunk ki a le­véltárakban... TVf egértettem, hogy ez így nem megy. Életre szóló munka. Egy százsoros cikkben még a magyar csoda emberi, lélektani lényegét se nagyon lehet megtalálni. Elővettem a régi jegyzeteimet. Csetény. 1950? Vagy 1958? Nincs je­lentősége. A csodaidőszakba tartozik. Negyvenöt után volt. A templom előtt odajött hoz­zám az egyenesszemű asszony. Fiatal volt és dühös. — Leg­jobban az fájt nekünk, amit 'az az újságíró a gyerekeink­ről írt, hogy mákhéj levessel altatjuk őket. Mit gondol? Van egy-két satnya gyerek is a faluban, de miért nem néz­te meg a többit is? ... Bazsi. Egy Kossuth-díjas költő szülő­faluja. Váróteremszerű kocs­ma, hideg és huzatos, mint az erdő. A kocsmáros tűnődve kimérte a vendégfröccsöt. — Csökkent, bizony. Három év alatt a felére. Nem isznak az emberek, viszik a pénzt a bankba ... Ganna. Kis falu. Festőművész barátom egy öreg asszony fejét rajzolta a híd­nál. Az öregasszony, amikor észrevette az Ikarusz-autó- buszt, elégedetten felnevetett. — Azt mondtuk, hogy minek ide az autóbusz? Azelőtt csak le a cipőt, és befutottunk a városba. Ma négy járatunk van ... Ugyanott. Kucsmás, vastagon öltözött ember állt a kapuban, öt éve építette a házát. Mondtam, hogy szép. O a szomszéd házra nézett. — Annak antennája is van... Kétszáz kilométerrel távolabb. A tsz brigádvezető ebédután kivitt a pincébe. Kemény, kun arca volt, rövid, erős lélegzet­tel szívta a lopót, és ha koc­cintottunk, a poharat meg­csúsztatta az asztalon. Meg­kérdeztem, hogy milyen volt az élete a felszabadulás előtt. — Nagyon sokat fáztam, mond ta. mindig hideg volt... Meditálok. Keresem az ösz- szefüggéseket, mert az ember nemcsak akkor érzi á távolsá­got, ha a célra néz, de akkor lis, ha hátra tekint. Túlléptem az ötvenedik sort. Jönnek a régi ismerősök, a barátok, a magyar csoda tanúi. Fogalma­zok. Megint csak fogalmazok. Ez a tízmillió európai már az első perctől kezdve tudta, hogy a kommunisták nélkül sohase lesz itt magyar csoda, vasművekkel, szocialista mező gazdasággal, munkásminiszte­rekkel, műszaki fejlesztéssel, és a kommunisták nagy több­sége is tudta, hogy a tízmillió európai nélkül csak a szemi­náriumokon építheti fel a szo­cializmust. Az ellenforrada­lom után a tízmillió európai vezetői azt mondták: hibáz­tunk, és megoldódtak bennünk a görcsök, a merev szempon­tok, rugalmasabbak, korsze­rűbbek lettünk. Ha egymillió tonna acélt csapoltunk, nem mondtuk, hogy kétmillió volt. Minek mondtuk volna? A fel- szabadulás előtt nagyon sok nyugati országgal szemben hátrányban voltunk. Tudtuk. Negyvenötben szinte lemérhe- tetlen volt a különbség. Nyu­gaton ma is több a rádió, a tranzisztoros, a televízió, a wikkendház meg az autó, de megközelítően se annyival több, mint tizenöt éve volt. A pithagoreusi bölcsek. Azt mondták: a legtökéletesebb Idom a gömb. Azt ’mondták: a legtökéletesebb lény a Föld. Minden élőlény anyja. Azt mondták: következéskép­pen a Föld gömbölyű. Csak­hogy a Föld nem azért göm­bölyű, mert a „legtökéletesebb idom”. Ennek tudományos ka­tegóriái vannak. Aki nincs el­lenünk, az velünk van, vagyis bizonyos értelemben egyetér- értünk a pithagoruesokkal, de nem mindegy, hogy irá­lyén okból gömbölyű a Föld? Ennek a tízmillió európainak végeredményben közös a tár­sadalmi végcélja, a „szeressük egymást gyerekek” hamis illú­ziója nélkül. Az emberek ener gikusak, tervszerűek, tájéko­zottak és őszinték. Egyrészük természetes és felelős belső ütközetet vív, mert tudják, hogy dönteni kell. A pitha- goreusokkal való bizonyos egyetértés nem jelenti ugyan­akkor a kétoldalú osztályharc likvidálását. Aki nincs elle­nünk, az» velünk van, de tu­dom, hogy ez a legfelelősség- teljesebb éllapot. Egy kicsit gyötrelmes is, mert mindenki­nek önmagában kell dönteni az ideológiát,* a hovatartozást illetően. Nem a szemináriu­mok döntenek. Ma már olyan egyszerű és természetes dol­gokat is számon kérhetünk önmagunktól, másoktól, amik­kel húsz évvel korábban „népi hős” lehetett volna belőlünk. Rousseau nosztalgikusan azt mondta az életről: mit hasz­nál megtanulnunk, hogyan kellett volna kormányozni, ha már a végén vagyunk? Meg­tanultunk kormányozni, és hol vagyunk még a végétől? J7 z lenne a magyar csoda? Persze, hogy csoda. Az elzárkózott, megmerevedett intellektuellnék csoda, hogy a magyar paraszt megértette a szervezettség emberi és gaz­dasági jelentőségét, hogy a ma gyár munkás a műszak után tanul, vagy új berendezéseket, kis műszereket, okos csavaro­kat, alkatrészeket rajzol a fejében, hogy vitatkozunk és fegyelmezettek vagyunk. Ezt csak mi értjük, és mi tudjuk, hogy tulajdonképpen nem is csoda. Egy magyar püspök azt kérte, szeretné megláto­gatni az egyik termelőszövet­kezetet. Tegyék lehetővé, mert ez a terület valamikor az ő körzetéhez tartozott. Lehető­vé tették. Kivitte a nagy ele­gáns autó, begördült a terme­lőszövetkezet udvarára, de a tsz-ben megszokták már a nagy fekete autókat. A pa­rasztok leültették a püspö­köt az irodában, jókedvűen paroláztafc vele, és elmond­ták a sorsukat. Nagyjából egy forma volt- A végén a püspö­köt egy pohár borra is meg­hívták. Az eminenciás úr ha­zafelé egész úton tűnődött, ráncolta a homlokát: nem értem, ezek az emberek húsz éve még a kastély gyepjére se mertek lépni ... A püspöknek csoda. A nyu­gateurópai üzletembernek cso­da. Amerikának csocfb. Ne­kem nem. A főszerkesztőmnek se. csak szeretné, ha mindezt tárgyilagosain meg tudnám fo­galmazni, Az első, igazi utazásom negyvenöt nyarán volt. Or­szágjárás, kofák és piszkos batyuk között. Egy szíjra fű­zött zsák a hátamon, benne három mosott férfiing még egy lepedő. Felkapaszkodtam a tehervctnat ütközőjére, — máshol nem volt hely, és el­mentem Biharkeresztesre zsírt és lisztet cserélni. Tu­lajdonképpen akkor láttam először az országot- Minden gyanútlan és természetes volt. Amit az „apámat ad­tam a hazáért” jelvényekről, a két háború közötti munka- nélküliségről, a ,.szeretetlán­ca” mozgalomról tudok, ki­véve a háborút — írásokból, dokumentumokból, idősebb barátaimtól tudom. Felfo­gom. Értem. De mi már gyá­rakat építettünk, gyűlések­re jártunk, a bunkócskát éne­keltük, és zavartalanul meg­értettük az összes határozato­kat. C ejtem, hogy nem úgy si­^ került ez a száz sor, ahogy a főszerkesztőm re­mélte és akarta. Ha engedé­lyezi a közlést, akkor is tu­dom, ő is tudja, hogy nem ez az igazi. Mert valakinek mégis meg kellene csinálni a „magyar csodáról” (most már idézőjelbe teszem) a regényt, a filmet, a drámát, a nagy tanulmányt, a pontos jelen­tést. Annak, aki végig tudja ülni az ezerötszáz órát a ve­títőteremben, akinek van százezer méter üres filmsza­lagja, aki már felnőttként látta ezt a tízmillió európait akkor is, amikor kettő be­lőle három párt volt, ami­kor még gyanakvó, fegyelme­zetlen és kisemmizett volt. Azután a művet benyújtjuk U Thant úrnak. Neki van már érzéke az ilyen csodák­hoz... Thiery Árpád Eszperantót Is taníttatnak az iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az eszperantó nyelv is tanítható az általános- és a középisko­lákban. Az eszperantót az ál­talános iskolák V—VIII. osz­tályában tanfolyam keretében, a középiskolákban mint ide­gen nyelvet, rendkívüli tárgy­ként oktathatják. Az eszperantót azok a pe­dagógusok adhatják elő. akik a Magyar Eszperantó Szövet­ség nyelvoktatói tanfolyamát elvégezték és részükre a szö­vetség működési bizonyítványt adott. Új rajzfilmsorozat a Tv-ben A Magyar Televízió októ­ber 12-én új műsorral kedves­kedik legfiatalabb nézőinek. Ekkor kezdődik a televízió új rajzfilmsorozata, a „Foxi- Maxi”. Ez a sorozat az ame­rikai televízió egyik legnép­szerűbb műsora, s az örökké tréfás Foxi-Maxi és egy cir­kusztársulat tagjainak kaland­jait meséli el­Mezőgazdasági kiállítás és vásár A földművelésügyi minisz­ter utasítást adott ki a jövő évi országos mezőgazdasági kiállítás és vásár megrende­zéséről. Ezek szerint a soron következő, 65. országos mező- gazdasági kiállítást és vásárt 1964. augusztus 28. és szep­tember 20. között tartják meg. A kiállítás fő célkitűzése — mint a miniszteri utasítás megállapítja — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés növe­lését elősegítő módszerek és eszközök, valamint a korszerű termelési eljárások szemlél tése. Viktor Merzsanov hangversenye Viktor Merzsanov szovjet zongoraművész koncertjével pénteken este megkezdődött a gazdagnak és változatosnak ígérkező pécsi hangverseny- évad. Viktor Merzsanov, a moszk­vai zenekonzervatórium taná­ra 1949-ben a varsái nemzet­közi Chopin-versenyen nyert első díjável vált világszerte ismertté. Egyike volt az első szovjet művészeknek, kik' a háború után hazánkban hang­versenyeztek. Azóta újból járt Magyarországon, mint zsűri­tag résztvett a Lisz-Bartók zenei versenyen. Ezúttal a Bu­dapesti Zenei Hetek alkalmá­ból látogatott el hozzánk és zeneakadémiai koncertjén Rachmaninov D-moll zongora­versenyét adta elő. Pécsi önálló szólóestjének műsorán Beethoven: Opus 10. szonátája, Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című kompozí­ciója, Szkrabin: V., és Prokof­iev: VI. szonátája szerepelt. A Liszt-termet megtöltő szépszá­mú közönség fokozott várako­zással tekintett Viktor Mer­zsanov koncertje elé. A naigy siker azt igazolta, hogy a ne­ves pianista beváltotta a hoz- iá fűzött reményeket. Rendkí­vül imponáló tudású zongora­művészt ismerhettünk meg benne, aki bámulatos techni­kával oldotta meg nem egy­szer virtuóz feladatát. A mű­sort indító Beethoven szoná­ta még halványabb színei után sziporkázóan lendületes elő­adásban az Egy kiállítás ké­pei következett. Bái Merzsa- nov sokszor teljesen egyéni felfogása eltért az ismert és elfogadott előadásmódoktól, játékát meggyőzőnek, nagy­szabásúnak, valósággal szim­fonikus kifejezési formájúnak találtuk. Erőteljesen dübörgő fortisszimói mellett bársonyo­san finom pianókkal lepte meg a közönséget. Ügy találtuk, hogy Szkrjabin és Prokof jev | Szonátáinak tolmácsolása kü­lönösen közel áll egyéniségé­hez. Ezek kevésbé igénylik a melegebb színeket és több le­hetőséget nyújtanak bravúros zongoratechnikájának művé­szi erényeinek megesiilogtatá- sára. Műsora olyan viharzó tapsokat keltett, hogy a rokon­szenves vendégművészt a há­lás pécsi közönség csak egy- egy Grieg, Chopin és Rach- maninov-mű ráadásként való eljátszása után engedte le a pódiumról. — nt — Szeptember 10 én nyílt meg a Megyej Könyvtár olvasó- . eme, melyet közel 800 ezer forintos költséggel építettek Je­lenleg 486 féle folyóirat, valamint napilap található az olva­sóterem polcain. Igen gazdag művészeti, természettudományi, valamint ipari kézikönyvek állnak az olvasók rendelkezésére. Az olvasóterem minden héten kedden, szerdán és pénteken délután 1 órától este 7 óráig áll az olvasóközönség rendelke­zésére. Képünkön a kialakulóban levő olvasótörzsgárda né­hány tagja az Építőipari Technikum tanulói építészeti szak- könyveket tanulmányoznak. 4czél István felvétele Több nyelvi színes !ep;ra[lót adnak ki i sellyei arborétumról és az Onánsáiríl Az abaligeti tavat korszerű stranddá alakítják íf Képes térkép készül Baranyáról A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal most készí­tette el 1964. évi költségvetési tervét. Ebben a tavalyinál sokkal nagyobb összeget irá­nyoztak elő Orfü—Abaliget fejlesztésére. Már befejezték az abaligeti második tó föld­munkálatait és a terv szerint a jövő év tavaszától kezdve csak a második tavon lesz csónakázás, hogy a fürdőzők ne zavarják a vízi sport ked­velőit. A régi tavat pedig kor­Tető alá kerültek a tavaszi árvízkárosultak új házai A tavaszi gyoms hó-olvadás­tól és esőzéstől keletkezett ér­és belvíz 2010 lakóházat ron­gált meg és 936-ot döntött ősz sze az országban- Baranya, Csongrád és Szabolcs megye kivételével mindegyik me­gyében károkat okozott a víz. Magyar tudós munkájának nemzetközi elismerése A nemzetközi geodéziai és geofizikai unió Berkeleyben — Kaliforniában. —• tartott 13. közgyűlése a most meg­alakított nemzetközi geoter­mikus bizottság tagjává válasz tóttá dr. Boldizsár Tibor egyetemi tanárt. A választás elsősorban annak az elismeré­se), hogy tíz évvel ezelőtt az egész európai kontinensein el­ső ízben a magyar professzor végzett méréseket a föld bel­sejéből a felszínre áramló me­leg mennyiségének meghatáro­zása. Ezeknek a vizsgálatok­nak köszönhető, hogy jelenleg ilyen szempontból hazánk az egész világ legjobban átkuta­tott területe. | Az épületek helyreállítá­! sához és az újjáépítéshez je­| lentős segítséget nyújtottak a károsultaknak. Hosszúlejára­tú — 25 évre szóló — és ka­matmentes kölcsönöket kap­tak, amelyek az összes épí­tési költségeket fedezik. A hivatalos állami támoga­tásán kívül sok segítséget nyújtottak a károsultaknak a KISZ-szervezetek és más tömegszervezetek, valamint a gyárak, az üzemek, az állami- gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek dolgozói. A társa­dalom közös összefogásának eredményeként a károsultak már befejezték a megrongá­lódott házak helyreállítását. Elenyésző kivételtől eltekint­ve már mindenütt tető alá kerültek a rombadőlt épüle­tek helyett emelt új lakóhá­zak is. így a károsultak még a nagy hidegek előtt elfoglal­hatják új otthonaikat. szerű, homokos stranddá ala­kítják majd át és kiképezik az alját is. Tervbevették, hogy 1964-ben az abaligeti tó kör­nyékét parkosítják. A tervben szerepel a sziget­vári várudvar teljes parkosí­tása is, hogy 1966-ban, a négy­száz éves évfordulón megfe'e- lő környezetben tarthassák meg a jubileumi ünnepsége­ket. Készül egy körülbelül 50x70 cm-es méretű Baranya megvei képes térkép is, amely égtek oldalán a megye jellegzetes­ségeit: a népviseletet, múzeu­mokat. kiállítási helyeket, va­lamint a szállásokat és ven­déglátó egységeket tünteti fel. • A vasútvonalakat és a közuta­kat is pontosan feltünte1 ;k rajta. A térkép másik old»' 'n a megye érdekességeit, tet'.-jó­ságait mutatják be színes ké­peken. A térképhez nyolc old»1‘-is kis füzetet is terveznek, »mely ben teljes részletességgel fel­tüntetik a megyébe érkező vendégek, turisták, kirándulók részére az összes fontos tud­nivalókat. A jövő évben korszerűsítik a harkányi túrista szállót és nagyobb összeget fordítanak. majd a siklósi várban lévő tú­rista szálló felújításának be­fejezésére. — 1964-ben ú.i ide­genforgalmi kiadványokat is jelentetnek meg Siklósról, Harkányról, valamint Abali- getről. A sellyei arborétumról valamint az Ormánságról jö­vőre első ízben ad ki több nyelvű színes leporellót a Ba­ranya megyei Idegenfc- m? Hivatal. Terveznek egy színei, baranyai autózászlót is, P. J)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom