Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
(SO. OKTOBER • NAPLÓ* 5 Meditáció a magyar csodáról TV agyon régen voltam ilyen 1' helyzetben. A főszerkesztőm azt a feladatot adta, hogy írjak egy százsoros cikket a magyar csodáról, asszociálva az Orosz csodával, a Thorndike-házaspár dokumentumfilmjével, aminek ez a mottója: aki tudni akarja, hogy az orosz kommunisták okos, fegyelmezett munkával mit értek el napjainkig, annak tudnia kell, hogy honnan indultak az októberi forradalom győzelme után. Izgalmas téma. Alkalmas lehetne egy tisztességes ENSZ-közgyűlés napirendjének is. A magyar csoda. Tízmillió értelmes euró pai szervezett, társadalmi hosszútávfutása. A jólétig, az igazságig, a legtisztább emberi tulajdonságokig. Imrédy „szeretetlánca” mozgalmától a véméndi termelőszövetkezet negyvenöt forintos munkaegységéig. A harctéri fohászoktól, amikor' ez a nyomorult tízmillió európai tulajdonképpen már azt se tudta, hogy kihez imádkozik, a kétszázhúsz megawattos erőműig. Az „apámat adtam a hazáért” jelvénytől a társadalmi ösztön díjas egyetemistákig. Szép az út. Aktív tanúja vagyok a magyar csodának. Mindenesetre, amit lehetett, összegyűjtöttem. Könyveket, statisztikákat, ünnepi szónoklatokat, szemináriumi anyagot és történelmi tanulmányokat, más fontos dolgokat is, és megkezdtem a jegyzetelést: ötvenezer traktor, hatezer arató-cséplőgép, nyolcezer traktoros aratógép áll a mezőgazdaság rendelkezésére ... Félév alatt a közlekedés valamennyi ágazata együttesen több mint százmillió tonna árut szállított... A nyugdíjak címén kifizetett ősz szeg egy év alatt tizennégy százalékkal emelkedett .... Több mint négyszázezer tvelőfizető van ... Azután a népesség és a felvásárlás volumenének alakulása között váratlanul elolvastam Andrew Thorndike nyilatkozatát. — Két évig gyűjtöttük a filmhez szükséges történelmi anyagot. Ezerötszázhűsz érát ültünk a vetítőfülkében, ez idő alatt százezer méter korabeli cári, majd szovjet híradófilmet néztünk meg. Nyolc százezer kilométert utaztunk a Szovjetunióban. Százezer méter új dokumentum anyagot forgattunk. Négyezer fotót válogattunk. Négyszáz dokumentumot másoltunk ki a levéltárakban... TVf egértettem, hogy ez így nem megy. Életre szóló munka. Egy százsoros cikkben még a magyar csoda emberi, lélektani lényegét se nagyon lehet megtalálni. Elővettem a régi jegyzeteimet. Csetény. 1950? Vagy 1958? Nincs jelentősége. A csodaidőszakba tartozik. Negyvenöt után volt. A templom előtt odajött hozzám az egyenesszemű asszony. Fiatal volt és dühös. — Legjobban az fájt nekünk, amit 'az az újságíró a gyerekeinkről írt, hogy mákhéj levessel altatjuk őket. Mit gondol? Van egy-két satnya gyerek is a faluban, de miért nem nézte meg a többit is? ... Bazsi. Egy Kossuth-díjas költő szülőfaluja. Váróteremszerű kocsma, hideg és huzatos, mint az erdő. A kocsmáros tűnődve kimérte a vendégfröccsöt. — Csökkent, bizony. Három év alatt a felére. Nem isznak az emberek, viszik a pénzt a bankba ... Ganna. Kis falu. Festőművész barátom egy öreg asszony fejét rajzolta a hídnál. Az öregasszony, amikor észrevette az Ikarusz-autó- buszt, elégedetten felnevetett. — Azt mondtuk, hogy minek ide az autóbusz? Azelőtt csak le a cipőt, és befutottunk a városba. Ma négy járatunk van ... Ugyanott. Kucsmás, vastagon öltözött ember állt a kapuban, öt éve építette a házát. Mondtam, hogy szép. O a szomszéd házra nézett. — Annak antennája is van... Kétszáz kilométerrel távolabb. A tsz brigádvezető ebédután kivitt a pincébe. Kemény, kun arca volt, rövid, erős lélegzettel szívta a lopót, és ha koccintottunk, a poharat megcsúsztatta az asztalon. Megkérdeztem, hogy milyen volt az élete a felszabadulás előtt. — Nagyon sokat fáztam, mond ta. mindig hideg volt... Meditálok. Keresem az ösz- szefüggéseket, mert az ember nemcsak akkor érzi á távolságot, ha a célra néz, de akkor lis, ha hátra tekint. Túlléptem az ötvenedik sort. Jönnek a régi ismerősök, a barátok, a magyar csoda tanúi. Fogalmazok. Megint csak fogalmazok. Ez a tízmillió európai már az első perctől kezdve tudta, hogy a kommunisták nélkül sohase lesz itt magyar csoda, vasművekkel, szocialista mező gazdasággal, munkásminiszterekkel, műszaki fejlesztéssel, és a kommunisták nagy többsége is tudta, hogy a tízmillió európai nélkül csak a szemináriumokon építheti fel a szocializmust. Az ellenforradalom után a tízmillió európai vezetői azt mondták: hibáztunk, és megoldódtak bennünk a görcsök, a merev szempontok, rugalmasabbak, korszerűbbek lettünk. Ha egymillió tonna acélt csapoltunk, nem mondtuk, hogy kétmillió volt. Minek mondtuk volna? A fel- szabadulás előtt nagyon sok nyugati országgal szemben hátrányban voltunk. Tudtuk. Negyvenötben szinte lemérhe- tetlen volt a különbség. Nyugaton ma is több a rádió, a tranzisztoros, a televízió, a wikkendház meg az autó, de megközelítően se annyival több, mint tizenöt éve volt. A pithagoreusi bölcsek. Azt mondták: a legtökéletesebb Idom a gömb. Azt ’mondták: a legtökéletesebb lény a Föld. Minden élőlény anyja. Azt mondták: következésképpen a Föld gömbölyű. Csakhogy a Föld nem azért gömbölyű, mert a „legtökéletesebb idom”. Ennek tudományos kategóriái vannak. Aki nincs ellenünk, az velünk van, vagyis bizonyos értelemben egyetér- értünk a pithagoruesokkal, de nem mindegy, hogy irályén okból gömbölyű a Föld? Ennek a tízmillió európainak végeredményben közös a társadalmi végcélja, a „szeressük egymást gyerekek” hamis illúziója nélkül. Az emberek ener gikusak, tervszerűek, tájékozottak és őszinték. Egyrészük természetes és felelős belső ütközetet vív, mert tudják, hogy dönteni kell. A pitha- goreusokkal való bizonyos egyetértés nem jelenti ugyanakkor a kétoldalú osztályharc likvidálását. Aki nincs ellenünk, az» velünk van, de tudom, hogy ez a legfelelősség- teljesebb éllapot. Egy kicsit gyötrelmes is, mert mindenkinek önmagában kell dönteni az ideológiát,* a hovatartozást illetően. Nem a szemináriumok döntenek. Ma már olyan egyszerű és természetes dolgokat is számon kérhetünk önmagunktól, másoktól, amikkel húsz évvel korábban „népi hős” lehetett volna belőlünk. Rousseau nosztalgikusan azt mondta az életről: mit használ megtanulnunk, hogyan kellett volna kormányozni, ha már a végén vagyunk? Megtanultunk kormányozni, és hol vagyunk még a végétől? J7 z lenne a magyar csoda? Persze, hogy csoda. Az elzárkózott, megmerevedett intellektuellnék csoda, hogy a magyar paraszt megértette a szervezettség emberi és gazdasági jelentőségét, hogy a ma gyár munkás a műszak után tanul, vagy új berendezéseket, kis műszereket, okos csavarokat, alkatrészeket rajzol a fejében, hogy vitatkozunk és fegyelmezettek vagyunk. Ezt csak mi értjük, és mi tudjuk, hogy tulajdonképpen nem is csoda. Egy magyar püspök azt kérte, szeretné meglátogatni az egyik termelőszövetkezetet. Tegyék lehetővé, mert ez a terület valamikor az ő körzetéhez tartozott. Lehetővé tették. Kivitte a nagy elegáns autó, begördült a termelőszövetkezet udvarára, de a tsz-ben megszokták már a nagy fekete autókat. A parasztok leültették a püspököt az irodában, jókedvűen paroláztafc vele, és elmondták a sorsukat. Nagyjából egy forma volt- A végén a püspököt egy pohár borra is meghívták. Az eminenciás úr hazafelé egész úton tűnődött, ráncolta a homlokát: nem értem, ezek az emberek húsz éve még a kastély gyepjére se mertek lépni ... A püspöknek csoda. A nyugateurópai üzletembernek csoda. Amerikának csocfb. Nekem nem. A főszerkesztőmnek se. csak szeretné, ha mindezt tárgyilagosain meg tudnám fogalmazni, Az első, igazi utazásom negyvenöt nyarán volt. Országjárás, kofák és piszkos batyuk között. Egy szíjra fűzött zsák a hátamon, benne három mosott férfiing még egy lepedő. Felkapaszkodtam a tehervctnat ütközőjére, — máshol nem volt hely, és elmentem Biharkeresztesre zsírt és lisztet cserélni. Tulajdonképpen akkor láttam először az országot- Minden gyanútlan és természetes volt. Amit az „apámat adtam a hazáért” jelvényekről, a két háború közötti munka- nélküliségről, a ,.szeretetlánca” mozgalomról tudok, kivéve a háborút — írásokból, dokumentumokból, idősebb barátaimtól tudom. Felfogom. Értem. De mi már gyárakat építettünk, gyűlésekre jártunk, a bunkócskát énekeltük, és zavartalanul megértettük az összes határozatokat. C ejtem, hogy nem úgy si^ került ez a száz sor, ahogy a főszerkesztőm remélte és akarta. Ha engedélyezi a közlést, akkor is tudom, ő is tudja, hogy nem ez az igazi. Mert valakinek mégis meg kellene csinálni a „magyar csodáról” (most már idézőjelbe teszem) a regényt, a filmet, a drámát, a nagy tanulmányt, a pontos jelentést. Annak, aki végig tudja ülni az ezerötszáz órát a vetítőteremben, akinek van százezer méter üres filmszalagja, aki már felnőttként látta ezt a tízmillió európait akkor is, amikor kettő belőle három párt volt, amikor még gyanakvó, fegyelmezetlen és kisemmizett volt. Azután a művet benyújtjuk U Thant úrnak. Neki van már érzéke az ilyen csodákhoz... Thiery Árpád Eszperantót Is taníttatnak az iskolákban A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az eszperantó nyelv is tanítható az általános- és a középiskolákban. Az eszperantót az általános iskolák V—VIII. osztályában tanfolyam keretében, a középiskolákban mint idegen nyelvet, rendkívüli tárgyként oktathatják. Az eszperantót azok a pedagógusok adhatják elő. akik a Magyar Eszperantó Szövetség nyelvoktatói tanfolyamát elvégezték és részükre a szövetség működési bizonyítványt adott. Új rajzfilmsorozat a Tv-ben A Magyar Televízió október 12-én új műsorral kedveskedik legfiatalabb nézőinek. Ekkor kezdődik a televízió új rajzfilmsorozata, a „Foxi- Maxi”. Ez a sorozat az amerikai televízió egyik legnépszerűbb műsora, s az örökké tréfás Foxi-Maxi és egy cirkusztársulat tagjainak kalandjait meséli elMezőgazdasági kiállítás és vásár A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a jövő évi országos mezőgazdasági kiállítás és vásár megrendezéséről. Ezek szerint a soron következő, 65. országos mező- gazdasági kiállítást és vásárt 1964. augusztus 28. és szeptember 20. között tartják meg. A kiállítás fő célkitűzése — mint a miniszteri utasítás megállapítja — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés növelését elősegítő módszerek és eszközök, valamint a korszerű termelési eljárások szemlél tése. Viktor Merzsanov hangversenye Viktor Merzsanov szovjet zongoraművész koncertjével pénteken este megkezdődött a gazdagnak és változatosnak ígérkező pécsi hangverseny- évad. Viktor Merzsanov, a moszkvai zenekonzervatórium tanára 1949-ben a varsái nemzetközi Chopin-versenyen nyert első díjável vált világszerte ismertté. Egyike volt az első szovjet művészeknek, kik' a háború után hazánkban hangversenyeztek. Azóta újból járt Magyarországon, mint zsűritag résztvett a Lisz-Bartók zenei versenyen. Ezúttal a Budapesti Zenei Hetek alkalmából látogatott el hozzánk és zeneakadémiai koncertjén Rachmaninov D-moll zongoraversenyét adta elő. Pécsi önálló szólóestjének műsorán Beethoven: Opus 10. szonátája, Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című kompozíciója, Szkrabin: V., és Prokofiev: VI. szonátája szerepelt. A Liszt-termet megtöltő szépszámú közönség fokozott várakozással tekintett Viktor Merzsanov koncertje elé. A naigy siker azt igazolta, hogy a neves pianista beváltotta a hoz- iá fűzött reményeket. Rendkívül imponáló tudású zongoraművészt ismerhettünk meg benne, aki bámulatos technikával oldotta meg nem egyszer virtuóz feladatát. A műsort indító Beethoven szonáta még halványabb színei után sziporkázóan lendületes előadásban az Egy kiállítás képei következett. Bái Merzsa- nov sokszor teljesen egyéni felfogása eltért az ismert és elfogadott előadásmódoktól, játékát meggyőzőnek, nagyszabásúnak, valósággal szimfonikus kifejezési formájúnak találtuk. Erőteljesen dübörgő fortisszimói mellett bársonyosan finom pianókkal lepte meg a közönséget. Ügy találtuk, hogy Szkrjabin és Prokof jev | Szonátáinak tolmácsolása különösen közel áll egyéniségéhez. Ezek kevésbé igénylik a melegebb színeket és több lehetőséget nyújtanak bravúros zongoratechnikájának művészi erényeinek megesiilogtatá- sára. Műsora olyan viharzó tapsokat keltett, hogy a rokonszenves vendégművészt a hálás pécsi közönség csak egy- egy Grieg, Chopin és Rach- maninov-mű ráadásként való eljátszása után engedte le a pódiumról. — nt — Szeptember 10 én nyílt meg a Megyej Könyvtár olvasó- . eme, melyet közel 800 ezer forintos költséggel építettek Jelenleg 486 féle folyóirat, valamint napilap található az olvasóterem polcain. Igen gazdag művészeti, természettudományi, valamint ipari kézikönyvek állnak az olvasók rendelkezésére. Az olvasóterem minden héten kedden, szerdán és pénteken délután 1 órától este 7 óráig áll az olvasóközönség rendelkezésére. Képünkön a kialakulóban levő olvasótörzsgárda néhány tagja az Építőipari Technikum tanulói építészeti szak- könyveket tanulmányoznak. 4czél István felvétele Több nyelvi színes !ep;ra[lót adnak ki i sellyei arborétumról és az Onánsáiríl Az abaligeti tavat korszerű stranddá alakítják íf Képes térkép készül Baranyáról A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal most készítette el 1964. évi költségvetési tervét. Ebben a tavalyinál sokkal nagyobb összeget irányoztak elő Orfü—Abaliget fejlesztésére. Már befejezték az abaligeti második tó földmunkálatait és a terv szerint a jövő év tavaszától kezdve csak a második tavon lesz csónakázás, hogy a fürdőzők ne zavarják a vízi sport kedvelőit. A régi tavat pedig korTető alá kerültek a tavaszi árvízkárosultak új házai A tavaszi gyoms hó-olvadástól és esőzéstől keletkezett érés belvíz 2010 lakóházat rongált meg és 936-ot döntött ősz sze az országban- Baranya, Csongrád és Szabolcs megye kivételével mindegyik megyében károkat okozott a víz. Magyar tudós munkájának nemzetközi elismerése A nemzetközi geodéziai és geofizikai unió Berkeleyben — Kaliforniában. —• tartott 13. közgyűlése a most megalakított nemzetközi geotermikus bizottság tagjává válasz tóttá dr. Boldizsár Tibor egyetemi tanárt. A választás elsősorban annak az elismerése), hogy tíz évvel ezelőtt az egész európai kontinensein első ízben a magyar professzor végzett méréseket a föld belsejéből a felszínre áramló meleg mennyiségének meghatározása. Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhető, hogy jelenleg ilyen szempontból hazánk az egész világ legjobban átkutatott területe. | Az épületek helyreállítá! sához és az újjáépítéshez je| lentős segítséget nyújtottak a károsultaknak. Hosszúlejáratú — 25 évre szóló — és kamatmentes kölcsönöket kaptak, amelyek az összes építési költségeket fedezik. A hivatalos állami támogatásán kívül sok segítséget nyújtottak a károsultaknak a KISZ-szervezetek és más tömegszervezetek, valamint a gyárak, az üzemek, az állami- gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói. A társadalom közös összefogásának eredményeként a károsultak már befejezték a megrongálódott házak helyreállítását. Elenyésző kivételtől eltekintve már mindenütt tető alá kerültek a rombadőlt épületek helyett emelt új lakóházak is. így a károsultak még a nagy hidegek előtt elfoglalhatják új otthonaikat. szerű, homokos stranddá alakítják majd át és kiképezik az alját is. Tervbevették, hogy 1964-ben az abaligeti tó környékét parkosítják. A tervben szerepel a szigetvári várudvar teljes parkosítása is, hogy 1966-ban, a négyszáz éves évfordulón megfe'e- lő környezetben tarthassák meg a jubileumi ünnepségeket. Készül egy körülbelül 50x70 cm-es méretű Baranya megvei képes térkép is, amely égtek oldalán a megye jellegzetességeit: a népviseletet, múzeumokat. kiállítási helyeket, valamint a szállásokat és vendéglátó egységeket tünteti fel. • A vasútvonalakat és a közutakat is pontosan feltünte1 ;k rajta. A térkép másik old»' 'n a megye érdekességeit, tet'.-jóságait mutatják be színes képeken. A térképhez nyolc old»1‘-is kis füzetet is terveznek, »mely ben teljes részletességgel feltüntetik a megyébe érkező vendégek, turisták, kirándulók részére az összes fontos tudnivalókat. A jövő évben korszerűsítik a harkányi túrista szállót és nagyobb összeget fordítanak. majd a siklósi várban lévő túrista szálló felújításának befejezésére. — 1964-ben ú.i idegenforgalmi kiadványokat is jelentetnek meg Siklósról, Harkányról, valamint Abali- getről. A sellyei arborétumról valamint az Ormánságról jövőre első ízben ad ki több nyelvű színes leporellót a Baranya megyei Idegenfc- m? Hivatal. Terveznek egy színei, baranyai autózászlót is, P. J)