Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám, Első kiadás

4 lHAPt-0 IMS. OKTÓBER L „Haditudósftás“ a Varsói Szerződés őszi nagygyakorlatáról A LEGNAGYOBB HADGYAKORLAT Csillagos, hűvös a koraőszi éjszaka. A hold keskeny sarló jának fényénél kelünk útra. Utunk Drezdától északkelelet- re vezet. Lassan derengeni kezd a szeptember 13-ra vir­radó hajnal. A távoliban fel- i tűnik a folyó, felette szürke ködíoszlányök. A környék csendes, csak a távolabbi er­dő felől hallatszik tompa mo­torzúgás. Egyszercsak jobbról- balról puskaropogás verf fel a csendet... De aztán már csak szórványosan csattan fel égy-egy lövés, s ismét csend borul a tájra ... Óránk pontosan 7,30-at mu­tat. Óriási csattanás, menny­dörgéshez hasonló dörej riaszt fel. Lökhajtásos vadászgépek raja suhant el a közelben, s robajuk csak akkor érte fü.- • lürfket, amikor már messze jártak. A gépek nyomában so rozatos robbanások remegte- tík-a levegőt. A folyóból ma­gas vízoszlopok csapnak feL Eszeveszett tűzorkán hatal­masodik el az előbb még csen des tájon. A fal csapó lángok láncolata villan a szürke reg gelbe — a tüzérség fülsiketí­tő előkészítő tűzzel elkezdte a csatát. A „vörösök” táma­dásra készülnek, mindenáron át akarnak kelni a folyón, hogy hídfőállást foglaljanak ei, s behatolhassanak az ellen ség — a „kékek” — arcvonala mögé... A ROHAM A tüzérség védő tűzfüggö- nye mögül indul meg a ro­ham. Egy lengyel páncélos­hadosztály lendül ámadásba a gázlónál nyugati irányban. A hidászok közvetlenül a páncé­losok nyomában törnek élő­re. Azonnal megkezdik a leg­korszerűbb technika segítsé­gével a hídverést, hogy a pán célosokat a gépesített lövész­alakulatok követhessék a ro­hamban. A túlsó part kes­keny sávján lassan kialakul a hídfőállás. A „kékek” azon­ban rövidesen visszafoglalják a terepet, s kiszorítják a tá­madót ... Az előzmények tudatában felmérjük a helyzet komoly­ságát. Mindkét fél a hosszú ideig tartó helyi harcokban érősen kimerült, erőt gyűj­tött, s most mindenáron te­rületi síkért akár elérni. El­keseredett harc kezdődik. Mindkét fél MÍG típusú csa­tarepülőgépeket vet be. A gé­peket szovjet és német piló­ták vezetik... Végül nyolc óra tájban né­mileg tisztázódik a helyzet: a „vörösök” rohamozó alaku­latai mégis megvetették lábu­kat a túlsó parton, számos különféle hídon özönlenek át a folyón a gépesített lövész­ezred ek. A lengyel csapatok végül is új hídfőállásukban vannak. A csata azonban még nem dőlt el. Velük szem­ben álló „kékek” — a német nemzeti néphadsereg gépesí­tett ezrede — újabb hadmoz- dulatra készül... A fentiekben a Varsói Szer­ződés tagállamai hadseregei­nek eddig legnagyobb had­gyakorlatának kezdetéből ad­tunk ízelítőt. A szovjet, len­gyel, csehszlovák és NDK-béli alakulatok részvételével meg­tartott hadgyakorlatnak ez csupán egyik szakasza A „Kvartett” fedőnév alatt folyó nagygyakorlatot Heinz Hoff­mann, az NDK nemzetvédel­mi minisztere vezeti, részt vesz rajta Grecsko marsall is, a Varsói Szerződés haderői­nek főparancsnoka, az egye­sített vezérkarok, a száraz­földi és légierők alakulatai, összesen 4Ö 000 katona, al­tiszt és tisz 760 harckocsi, 8000 különféle harci jármű végzi a hadmozdulatokat 25 ezer négyzetkilométernyi terű létén... De térjünk vissza a „had­színtérre” ... BEKERÍTÉS, kitörés Tíz óra van. Egy magaslat­ról figyeljük a terepet, vagy hét kilométerre a támadás ki­induló vonalától. A támadó „vörösök” megvetették ugyan a lábukat a túlsó parton, a „kékek” azonban bekerítették őket. A bekerített csapatok parancsnoka erősítést kér, amely azonban a hidakon már nem jöhet át, mivel azoktól elvágták az alakulatokat. A tüzérségnek kell utat törnie. Tüzérségi rohamnak hívják azt a pergőtüzet, amely a va­dászbombázók közreműködé­sével éket igyekszik verni az ellenfél soraiba. Ebbe az ék­be — tüzérségi védőfüggöny és álcázó ködbombák leple alatt — vetik be a „vörösök” helikopteres deszantjukat. Óriási szitakötő . módjára ereszkednek le a gépek, alig néhány másodpercet tartóz­kodnak a földön. E rövid idő alatt a legénység elhagyja a gépet — lövésre kész fegyver­rel ugrálnak ki a katonák, s azonnal a csata forgatagában találják magukat. A helikop­terek gyorsan felszállnak és visszatérnek a további erősí­tésért. Az „égből” jött deszant nem sokáig bírná nehéz fegyverek nélkül. Ezért Kelet felől meg­indul a harckocsioszlop. Menet közben tüzelnek a tankok, az acélkolosszussok rohammal akarják áttörni a már meg­gyengült gyűrűt. A „kékek” felismerik a helyzetet, s ugyancsak harckocsikkal el­lentámadásba lendülnek. Le alarják törni a támadó ék élét, belemarnak a harckocsi­oszlop oldalába. A tüzérség és a légierők azonban megakaszt­ja az ellentámadást... Mindkét oldalon vegyes ala­kulatok harcolnak. Óriási erő­feszítést követel meg minden egyes hadmozdulat a katonák­tól, és az akciókat egybe­hangoló parancsnokságoktól egyaránt Minden megmozdu­lás tökéletes harci felkészült­ségről tanúskodik. A CSATA ELDŐL ... Szombat. A támadás tovább folyik. A „vörösök” és „kékek” csatája még nem dőlt el. Most a német nemezti nép­hadsereg deszantját vetik be, szovjet helikopterek szállítják őket. A MI—6 típusú gépek légturbinával működnek, s így nagy sebességet érnek el. Óriási gyomrukból csak úgy dőlnek a legkorszerűbb hadi­gépek: rohamágyúk, ágyúk, aknavetők, kétéltű járművek. Az utóbbiakat tankelhárító ra­kétákkal szerelték fel. Ismét tanúi lehetünk a fegyverne­mek közötti együttműködés iskolapéldájának: a desszant, a légierő, a gépesített lövész­alakulatok munkája a tüzér­ség és a vadászbombázók fe­dezete alatt óramű pontossá­gával folyik. E hadmozdulatok tökéletes véghezvitele a gyakorlat fő feladata. Ez pedig maradék­talanul sikerült. A négy test­véri hadsereg alakulatai és az egyesített vezérkarok nagy harci felkészültségéről tettek tanúságot. Ez mind a „vörö­sök”, mind a „kékek” győ­zelme. Szovjet, amerikai és angol orvosok az agysebészet új módszerét fejlesztették ki; a megoperálni kívánt szövete­ket magában az agyban meg­fagy asztják. Fagyasztás előtt a műtéti területet háromdimenziós ront genfelvételekkei pontosan be­határolják, majd meglékelik a koponyát, az erre a célra kifejlesztett műszer hegyét a műtéti területre vezetik, és a műszerhegyet folyékony nit­rogénnel a kívánt hőmérsék­letre hűtik. A hűtés által érintett terület kiterjedése a hőmérséklettől és a fagyasz- tási időtől függ: mínusz 40 fo­kos hőmérséklet és három­perces kezelés 6 mm, mínusz 50 fokos hőmérséklet pedig 8 mm átmérőjű területet érint. Az új műtéti eljárás a szak­lapok szerint kitűnően fel­használható például az úgy­nevezett Pa rkinson-kór gyó­gyítására; A megfelelő agy­terület megfagyasztása minden utóhatás nélkül megszünteti a betegségre oly jellemző ál­landó remegést; Egy New­castle-! kórházban júniusban nyolc Parkinson-kóros beteget operáltak meg ezzel a mód­szerrel teljes sikerrel. A fagyasztásos agyműtétnek nagy előnye, hogy a sebész­nek műtét közben módja van ellenőrizni a beavatkozás ered­ményességét. A műszer hegyét ugyanis először csak 0 C fok­ra hűtik le az agyban, s a műtét közben állandóan öntu­Az ENSZ most megjelent néprajzi évkönyvéből értesül­tünk a következő adatokról: 1961 közepén a világ népes­sége 69 millió volt. Egy év alatt a szaporulat annyit tett ki, mint az USA lakosságának egy harmada, avagy Argentína lakosságának háromszorosa. Az 1950—1961 között élteit 11 esz­tendős időszakban földünk né­pessége 560 millió fővel emel­kedett, vagyis többel, mint amennyi India összlakossága. A népszaporulat 60 százaléka, körülbelül 337 millió ember, ázsiai eredetű. Néhány érdekesség: Tokió a világ legnépesebb metropolisa (8 310 027), a második New York (7 781 984), a harmadik Sanghaj (6 990 000). Az átlagos népsűrűség föl­dünkön négyzetkilométeren­ként 23 személy, tíz évvel ez­előtt még 18 volt. A legmaga­sabb a népsűrűség Hollandiá­ban (346), a legkisebb Ausztrá­liában, ahol az egy főt sem éri el. A születési arányszám a leg­magasabb (56,1 ezrelék) az Elefántcsontparton, de itt a leg magasabb a halálozási arány­szám is (33,3). A legalacso­datnál levő beteget tüzetesen megvizsgálják. Ha a hűtés nem hozza meg a kívánt ered- - ményt. az adott agyterületen, a fagyasztást nem folytatják. A 0 C fokos hőmérséklet nem károsítja meg az agysejteket. Amennyiben a sebész nem kí­vánt hatást észlel műtét köz­ben, azonnal növeli a mű­szerhegy hőmérsékletét: meg­felelő hőmérsékleten az érin­tett szövetek újra megkezdik működésüket De ha a vizs­gálat a kívánt fiziológiai ha­tást mutatja ki, a hűtést foly­tatják, s mínusz 40—50 Cél« sius fokos hőmérséklet elérés sével most már maradandó elváltozást idéznek elő az agy­ban. A , .fagyasztókés” megszer» lcesztése egyébként a korszerű orvosi műszeripar csúcstelje« sítménye. Különleges üvegszá­lakból és alumínium .fóliák« ból álló szigetelés révén elér­ték, hogy a folyékony nitro­génnel hűtött ezüst műszer»- hegy csak az agy célbavetí területeit hűti, más részeit nem károsíthatja. A beépített elektronikus berendezés segít­ségével a sebész állandóan a legpontosabban ellenőrizheti a műszerhegy hőmérsékletét. A fagyasztásos agysebészet­nek a szakértők óriási jövőt jósolnak. A Park inson-kóí gyógyításán kívül minden va­lószínűség szerint felhasznál ják majd az agydaganatok és mirigyrendellenességek operá­lására ÍSj nyabb születési arányszámmal Nyugat-Berlin „dicsekedhet”. A halálozási arányszám a leg­alacsonyabb (7,2 ezrelék) a Szovjetunióban és Izlandon. A csecsemőhalandóság a legma­gasabb az afrikai Gabonban. Itt ezer csecsemő közül 160 nem éri meg az egy évet; a legalacsonyabb Hollandiában és Svédországban, 15,4, illetve IS,5. fim-. A házasságkötések arfjiyszá- ma a legmagasabb a Falkland szigeteken, ahol minden ezer emberre 1961-ben 13,7 házas­ságkötés jutott. A válások ará­nya a legmagasabb az ameri­kai Virgin Islands-aa: 1000 személyre 4,31 válás jut Időjárásjelentés Várható időjárás: Felhöátvo- nulások, legfeljebb szórványo­san előforduló záporesővel, mér­sékelt, ma még időnként meg­élénkülő szél. A nappali felme­legedés holnap kissé erősebb lesz, mint ma volt. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 3—7 fok között, keleten 1—2 helyen gyenge talaj menti fagy. Legmagasabb nappali hőmérsék­let hétfőn 14—17 fok közöt. így él az emberiség: Előzmények: Az idő-számításunk előt­ti 74. esztendőben Spartacus vezetésével fellázadnak a capuai gladiátorok. A vezér útnak, indítja Rómá­ba Amicát, a szép és művelt görög rabszol­ganőt, hogy elvigye a felkelés hírét az ott élő rabszolgáknak. A követ kísérője Mnogo a fekete óriás. A had­sereg azonban meg­szállja a Rómába ve­zető egyetlen utat és üldözőbe veszik a rab- 'Izolgák hírvivőit. Claudius practornak. a Mons Vesuvius 70 VÉB£N TÁBOROZÓ HAT CONOR3 PARANCS­NOKÁNAK KAPÓRA SOTT A POfjOLY. HÍREKET SZERETNE KAPNI AZ EUENSÓERÓl. MNOAO AZONBAN MAKACSUL HALLHAT* Agyműtét — fagyasztással

Next

/
Oldalképek
Tartalom