Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

1963. OKTÓBER SÍ. 1.6 5 Megállapodás Megállapodás született a Fémipari Vállalat és a Pé­csi Kokszművek között ar­ról, hogy milyen munkákat végez a Fémipari Vállalat jövőre a Kokszműveknek. A szóbanforgó munkák között szerepelnek a következők: hat csörgedező hűtő, egy koksz-ürítő kocsi, egy ved­res felvonó, két 15 folyó­méter hosszú csővázas szál­lítószalag, a régi P 7-es blokk felújítása, egy Bi- •'how kéntelenítő üzembe- •elyezése. Ezek a munkák ^bb mint három és fél mil- ó forint értékűek. A mun- 'kat a Fémipari Vállalat a jaját telepén végzi, de adott esetben igénybe veheti a Kokszművek TMK gépeit, szerszámait, s ott is dol­gozhatnak. Ez a megállapo­dás az ipar átszervezésének egyik eléggé nem méltányol­ható eredménye. Feltétlenül helyesnek mondható az a tö­rekvés, hogy a Fémipari Vállalat idővel az összes he­lyiipari vállalatok felújítási, beruházási és javítási mun­káit elvégezze. Miben rej­lik az elképzelés gazdasá­gossága? Nem mindegyik helyiipari vállalat, sőt azt is lehetne mondani, hogy egyik sem rendelkezik megfelelő TMK- részleggel. Nem is volna gazdaságos ezeknél gépek­kel, kellő szerszámokkal és jól képzett szakmunkások­kal külön karbantartó rész­leget létrehozni. A gépek kapacitását sem tudnák ki­használni és a munkások ré­szére sem tudnának megfe­lelő állandó munkát biztosí­tani. Mivel a kis karbantar­tó részlegnek nincsenek megfelelő szakemberei, a különböző felújításokhoz, beruházásokhoz nem egy­szer budapesti szakemberek segítségét voltak kénytele­nek igénybe venni. Utazási, kiszállási költségek drágítot­ták a munkák megvalósítá­sát. Ezzel szemben a Fémipari Vállalat tud ezekhez a munkákhoz szakembereket adni. Gépi berendezéseinek felújításával, a géppark bő­vítésével hamarosan képes lesz arra. hogy a helyiipari vállalatok összes ilyen irá­nyú igényét kielégítse. Ez a Fémipari Vállalat részére abból a szempontból is ér­dekes, hogy nem kell keres­gélni olyan megrendelőket, akik a lakatos javító részleg munkájára igényt tartaná­nak, de a beruházó válla­lat vezetőinek is több ide­jük jut az üzem problémái­val foglalkozni, mert a fel­újítást végző TMK-részleg nem szorul kizárólag az ő ellenőrzésük alá. A gyárkapu nem választóvonal Beszélgetés dr. Molnár Imre pszichológussal Mint már hírt adtunk róla, Pécsett a vidéki városok kö­zül elsőnek munkalélektani akadémia indult az üzemi ve­zetők részére. A TIT rende­zésében az első nagysikerű előadást dr. Molnár Imre budapesti pszichológus tartot­ta. Az ismert kutató előadása végén válaszolt a kérdéseink­re. — Milyen segítséget ad az üzemek vezetőinek a munkalélektan ismerete? — Minden üzemi vezetőnek egy feladat megoldásához több ember áll rendelkezé­sére. Nem közömbös a vég­zendő munka szempontjából, hogy a legalkalmasabbat vá­lasztja-e ki vagy sem. Nem mellékes az sem, hogy milyen formában tudja ismertetni a feladatokat az emberekkel, a feladat kiadásakor tud-e kel­lő kedvet csinálni a munka végrehajtásához. Az egyik műegyetemi tanszék összehív­ta pár év előtt végzett mér­nökhallgatóit, akik elmondot­ták, hogy a termelésbe állás­tól kezdve állandóan embe­rekkel vannak kapcsolatban, akiknek feladatokat adnak ki végrehajtásra. Itt van a leg­több bajuk. Itt érzik, hogy a tanszék technikai képzésüket illetően nagyon sokat adott, azonban senki sem tanította meg őket emberekkel való bánásra. Itt mondották el, hogy milyen nagy tapaszta­latra van szükség, ha egyidős munkásnak adnak ki felada­tot. Amíg a fiatal munkással meg lehet beszélni a végre­hajtás hogyanját, addig az öreg munkásnál óvakodni kell attól, hogy tanácsokkal lás­sa el, mert ezt rossz néven veszi és kedvetlenül hajtja végre a feladatot, azt érzi, hogy szaktudásában, munka­szeretetében nem bíznak, ez­által talán fölöslegessé is vált az üzem, a termelés szem­pontjából. ■ Ha az üzemvezetők rendel­keznek bizonyos jártassággal az üzemi lélektan területén, sokkal jobban megértik ma­gukat a környezetükben dol­gozó emberekkel, jó légkört tudnak teremteni és a maguk iránti megbecsülést is növelni tudják. — Milyen hatással van az üzemi környezet a dol­gozókra és a termelésre? Az emberek életével össze­fonódik az üzem élete, a munkahely. Az ember a mun­kahely problémáit, örömeit, gondjait elkerülhetetlenül az egés2 életére terjeszti ki, így válik kiegyensúlyozottá vagy kiegyensúlyozatlanná és ez az állapota elsősorban a terme­lési kedvére hat vissza. Ha valaki kedvvel végzi a mun­káját, jó eredményeket ér el. Az NDK-ban két azonos korú, nemű és képzettségű csoport­tal kísérletet végeztek. Mind­két csoport tagjai egyforma munkakörben tevékenykedtek. Az egyik csoport tagjait min­denért dicsérték, örömérzetet keltettek bennük, míg a má­sik csoport tagjai állandó szi­dásban, korholásban részesül­tek. Rövid időn belül elvált a két csoport tevékenysége. Az álandóan dicsért csoport tevé­kenysége ugrásszerűen nőtt, állandóan felfelé ívelt, míg a* másik csoport tagjai teljesen elvesztették munkakedvüket, munkájuk nem haladt, és amit csináltak, abban sem volt köszönet. Az örömérzet és a kudarc ilyen ellentétes hatást gyakorol két kísérleti csoport tagjaira. — Az üzemen kívüli kör­nyezet hogyan befolyásolja a munkához való viszony alakulását? — Nincs szakmai és privát élet, mindkettő kölcsönösen hat egymásra. A személyisé­gét senki sem tudja levetni. A gyárkapu nem választóvo­nal a két személyiség között. Nagyon kevés az olyan em­ber, aki úgy tud munkába állni, hogy minden egyéb problémája a munkavégzése során összezsugorodik. Nagyon fontos, hogy ha valakinél a munkavégzés a szokottnál el­férő, teljesítménye visszaesik, munkatársaihoz való viszonya romlani kezd, a közvetlen ve­hetői okot tudakoljanak, vala­mint az ok ismeretében segít­sék áthidalni a nehézségeket. A problémázó ember érezze azt, hogy nincs egyedül, veze­tői mellette állnak. Beteg a gyerek, családi bajok vannak, anyagi nehézségek jelentkez­nek, ezek mind befolyásoló tényezők, csak érdeklődő jó­szándékkal és törődéssel már segíteni lehet a megoldásban. — Mit kell érteni az üzem szociális klímája alatt? — Ez a -fogalom egyre job­ban kezd élni a köztudatban, nehezen határozható meg, ta­lán így mondható: Az embe­rek által meghatározott lég­kör az üzemen belül. Nemcsak egy üzemnek, de egy családnak, egy sportkör­nek, egy baráti közösségnek is van szociális klímája. En­nek kialakulása nagyon sok tényezőtől függ. Elsősorban a szervezettség, a vezetők nyu­godtsága, higgadtsága, a fel­adatokra való felkészítő kész­ségük komoly tényezőként je­lentkeznek. Itt kell beszélni az emberek egymás iránti megbecsüléséről, az egymás­hoz való pozitív viszonyról. Ott, ahol elsősorban a tech­nikai szemlélet, a tervszemlé­let áll előtérben, és a dolgo­zókkal való törődés — ha ideig-óráig is — háttérbe szo­rul, mindig bajok vannak. A kettőnek egymás mellett, egy­mást kiegészítve kell értékelé­sünkben, szemléletünkben he­lyet kapnia. Még beszélni szeretnék ar­ról — bár a kérdések között nem szerepel —, hogy nagyon jó kezdeményezésnek tartom az Üzemi Vezetők Akadémiá­ját, nagy segítséget és nagy könnyebbséget látok benne az üzemek vezetői számára — fejezte be nyilatkozatát dr. Molnár Endre pszichológus. (Takács) cpÍ Lakács i űásáft ÉJI Váralján egy tanítónő, aki életéből 30 esztendőt ar­ra áldozott, hogy összegyűj­tötte a falu és környéke nép­szokásait, bányászmeséket hall gaíott az öregektől. Tanítvá­nyait pedig gyakran megkér­te, hozzanak neki olyan tör­téneteket, olyan népi hímzé­seket, mintákat, amikből a nép rajzgyűjtő kikövetkezteti a falu népének múltját, ro­konságát. És a szorgalmas gyűjtő­munka eredménnyel járt. A PÉCSI RADIO 1963. okt. 31-i, csütörtöki műsora: a 223,8 m középhullámon 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor Falusi hétköznapok. — össze­állítás. Hallgatóink hanglemezeiből. 17.30: Német nyelvű műsor. Mikrofonnal útközben: Mecsek- nádasd. Népi táncok. Könyvekről. Hallottuk, olvastuk. Vidám muzsika, jó szórakozás. 18.00: Zenéről, zenére. — Zenei összeállítás. Közben: 1. A hat- elemisek. Kurucz Pál jegyzete. 2. Pedagógusok és szülők a gyermekek neveléséért. Gáldo- nyi Béla írása. 3. Könyvespolc. A műszaki könyvekről. Zsikó Gyula ismertetése. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Muzsikáló pécsi fiatalok. 19.45: A Történelmi Társulat dél­dunántúli csoportjának előadás­sorozata. — Baranyai telepítések a Horthy-korszakban. Dr. Ko­pasz Gábor előadása. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Férfiaknak ti­los (este 7 órakor). Jászai-bérlet. MOZI: Park: Az ördög és a tízparan­csolat (fél 5. fél 7 és fél 9 óra­kor. szélesvásznú). Kossuth: Az orosz csoda n. (fél S és 7 órakor). Petőfi: Az ördög és a tízparan­csolat (5, 7 és 9 órakor, széles­vásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó: Péter és a varázslátcső 5). Szárason és vizen (szí­nes), 1, 2, 3. (színes), 20. világ- híradó. Előadások 10 órától 2 óráig folytatólagosan. Építők Kultúrotthona: A hét dada (5 és 7 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Előadás a rákszűrésről, előadó dr. Tomány Sándor, a szülészeti klinika orvosa. Film: Még időben! (6 órakor, belépés díjtalan). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Az orosz csoda II. (fél 6 és 8 órakor). Isten kút: Tücsök (7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): A pokol szolgálatában (7 órakor, széles­vásznú). Május 1. (Vasas n.): Itt lakik a szerelem (7 órakor). Kossuth (Mohács): Udvari bo­lond (6 és 8 órakor, szélesvász­nú). Zrínyi (Szigetvár): Gengszterek és filantrópok (8 órakor). Táncsics (Siklós): Döntés joga (fél 8 órakor). DUNÁNTÚLI NAPLÓ a Magyar Szocialista Munkáspár Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári- Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32 15-33: 17 óra után 60-11 Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat Felelős kiadö: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi u n Telefon- * 15-32. 15-33. 50-00 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10. sz Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivatalok nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 25,051. Moldován Vilma gyűjtemé­nye — jegyzetei, leveled — több koffert megtöltenek és most feldolgozásra várnak. Ennek pedig jövőre eljön az ideje, akkor már nyugdíjban lesz és minden napját azzal töltheti, ami száméira a leg­kedvesebb: a hagyományok ápolásé vak Ma még nem rendszerezett a három évtized alatt össze­gyűjtött; anyag, de már ki­bontakozik belőle néhány ri­portra való történet, hogy csak egyet említsek a sok közül: a lukácsi vásár. — A napokban éppen, a lu­kácsi vásár miatt jártam Zen- gővárkonyban, de — sajnos — már nem az igazi. Nincsenek már pulgerok, dzsessz-banda játszott a kocsma előtt és a népi viselet is megkopott, el­tűnőben van. Pedig valamikor három napig tartott a lukácsi vásár Zengővárkonyban és Pécsváradon. — Honnan kapta nevét a vásár? — Mindig a Lukács napot követő vasárnap tartották. — Ilyenkor a környékről — in­nen Váraljáról is — összegyűlt a rokonság. Magukkal vitték a lányokat, hogy bemutassák a rokonoknak. Amikor a vár­aljai lányok elvégezték a hat elemit, új ruhát kaptak és a lukácsi vásárban vették fel először.... annyira megtisz­telték a rokonságot, meg a vásárt is. — A rokonságot? — Ehhez tudni kell, hogy Váralja. mindig szoros kap­csolatban volt négy baranyai községgel — Hidassal, Pécsvá- raddal, Zengő vái’kon nyal és NagypaEal. Legtöbbször onnan is házasodtak a legények, kü­lönösen sok asszonyt hoztak maguknak Hidasról. Olyannyi­ra, hogy a nyolcszázas évek végén — a református egy­házközség anyakönyvének ta­núsága szerint — az utolsó magyar nemzetiségű hid,asi csa Iád is átköltözött Váraljára. Ha jól emlékszem. Tóthinak hívták ezt a hidasi családot... Váratja azonban csupán vér- rokoni kapcsolatban él a négy észak-baranyai faluval. Nép- rajzilag a Sárközhöz tartozik, annak szokásait, népi motívu­mait viseli magán a fekete alapon fehér mintás, parittya főkötőkben, a vőlegény inge­ken. Babonás szokásai mind máig élnek és az öregek me­sélik, hogy valamikor a kará­csonyi abrosznak gyógyító ha­tást tulajdonítottak e honfog­lalás-kori település kései lakói. Moldován Vilma most an­nak szenteli életét, hogy minél több, érdekesebb szokást, me­sét, bányász történetet és néprajzi anyagot gyűjtsön ösz- sze. A lakása — valóságos múzeum. — Most a bányász-, meséket gyűjti össze és ő me­sélte magnetofonra dr. Var­gha Károlynak a „Kővé vált bányatulajdonos”-t. De túl a meséken kibogozza az északi bányák történetét, a bányász­ünnepeket és szokásokat. Ezért sokat utazik. Járt már Pécsett a püspöki levéltárban, most pedig — három napra — Pécs- váradra készül. Annyira sze­relmese a néprajzi gyűjtésnek, hogy még a betegsége alatt is csak erre gondolt. — Attól tartottam, hogy ezt a gazdag anyagot itt kell hagynom — feldolgozatlanul... Erről most már szó sincs. Újra munkába állt és sorra nyitogatja fel a múltat rejtő kofferokat — tele mecseki szó kásokkal, rég feledett bányász történetekkel. Gáldonyi Béla Baranya megyei Építő­ipari Vállalat felvesz gépkocsi­rakodókat Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osz­tályán Pécs, Rákóczi út 56. szám. Tüskésréti tüskék Roppant kellemetlen, ha egy házban néhány napra meg­szűnik a vízszolgáltatás. Már­pedig a tüskésrétiek a Nagy- árpádi út 7 számú házban így jártak május közepén és a probléma ma' is örvényük. A Pécsi Bőrgyár igazgatója május 22-én levelet kapott, amelyben öt „aláírás” kéri, hogy részükre a vállalat leg­alább reggel és a délutáni órákban szolgáltasson ivóvi­zet. A vállalat vezetőségét vá­ratlanul érintette a levél, mert addig nem volt tudomásuk, hogy mások is használják a Bőrgyár vizét Kivizsgálták az esetet és megállapították, hogy a Pécsi Hőerőmű kút jára, ame­lyet a Pécsi Bőrgyárnak ad­tak árt használatra, a Nagy- árpádi út 7-es számú ház la­kói rákötöttek. A bőrgyáriak a Hőerőmű vezetőségéhez for­dultak, de tőlük azit a választ kapták, hogy nem adtak sen­kinek engedélyt a kutak hasz­nálatára. A vezetéket a házba valamikor a felszabadulás előtt vezették be — valószínű „feketén”. A Pécsd Ingatlan- kezelő Vállalat közölte a Pé­csi Bőrgyárral, hogy a vízve­zeték bekötéséről nem tud, de nem is hozzá tartozik, mert a házait már az elmúlt évben eladta. A Bőrgyár vezetősége úgy határozott, hogy maradjon meg a „maszek” vízvezeték, mert nem lehet az öt család víz nélkül. Mivel azonban a víz coli tartalma miatt em­beri fogyasztásra nem alkal­mas, a vállalat kérte a ház lakóit, hogy mutassák be a Járványügyi Állomás igazolá­sát a víz használhatóságáról, keressék fél a gyár vezető­ségét és állapodjanak meg a térítéssel kapcsolatban. Azóta jó pár hónap telit el, de még mindig nem jelent­keztek a lakók a kötelezett­ség megbeszélésére és még a mai napig sem mutatták be a Járványügyi Állomás igazolá­sát Nem is mutathatták be, mert időközben a KÖJÁLL is­mételt vizsgálatot indított és ez is megerősítette, hogy a kút vize emberi fogyasztásra alkalmatlan és csak ipari cé­lokra használható. A bőrgyáriakat továbbra is aggasztotta az öt család sor­sa és ezért a Városi Tanács VB ipari és közlekedési osztá­lyához fordultak. „Mi • nem kívánunk a jogtalan vízhasz­nálattal kapcsolatban merev álláspontot elfoglalni és az embereket kínos helyzetbe hoz ni. A felelősséget azonban nem vállalhatjuk. Az ipari és közlekedési osz­tály utasította a Tüskés rétie­ket, hogy a Pécsi Bőrgyár vezetőségéhez forduljanak a vízdíj megbeszélése érdekében. A lakók a felszólítás ellenére sem jártak el az ügyben. Szeptember 8-án hatalmas felhőszakadás teljesen elöntöt­te a kutakat és a szivattyú mo­torja is leégett Javítása hosz- szú időbe tellett. A Bőrgyár nehéz helyzetbe került, mivel kevés volt a vize. A nehézsé­gek sújtották az öt családot is, akik ivóvíz hiánnyal küzköd- tek. Felikeresték a Dunántúli Napló szerkesztőségét és elpa- naszolták, hogy a Pécsi Bőr­gyár lezárta a kubait és egy hónapja nem ad nekik vizet. Október 5-én elkészült a mo­tor és a vízszolgáltatás is meg indult a Nagyárpádá út 7-es számú háziban. A colival fertőzött, csak ipa­ri célokra alkalmas víz folyik azóta is, és az öt család — bár tudja eat — gondatlanul issza. Jó lenne, ha az illeté­kesek most már nemcsak le­velezéssel próbálnának rendet teremteni és megszüntetnék ezt az áldatlan állapotát! Fertői Miklós Megbírságolják a KRESZ megsértőit A között forgalomban ki vi­lági tat lan lovaskocsival való részvétel rendkívül veszélyes a közlekedés rendjére. Az a tény, hogy a loviaskocsdt haj­tők egy része a KRESZ-ben előírt rendelkezéseket nem tartja be, nagyban hozzájárul a közlekedési balesetek szá­mának emeléséhez. Ennek megakadályozása érdekében a rendőri szervek több lovasko­csi haj tóját bírságolták meg az utóbbi időben. Horváth Gyula fuvaros Pécs, György u. 7. szám alaitti lakost' mivel ki világi tatlan ko­csival közlekedett és hajtás közben még szeszesitalt is fo­gyasztott, 1200 forintra, Udva­ri Ferenc kubikos, szabad- szentkirályi lakost 160 forint­ra, Vidák Sándor földműves bdcsérdi lakost 80, Kolompár József földműves, zalátai la­kosit 200, Nagy Rudolf pata- poklosd lakost 120, Schréger Péter vásárosdombói lakost 150, Markucz János jágónaki lakost 140, Bagó János fuva­ros, pécsváradi lakost 160, Kanizsai József traktorvezető, pécsváradi , lakost 100, Laka­tos István mohácsi lakost 200, Ignácz József kisharsányi la­kost 100 és Szögi Antal má- riagyűdi lakost 200 forint pénzbírsággal sújtották, mert lovaskocsijukkal sötétedés után kivilágítatlanul vettek részt a közúti forgalomban Jogi tanátcsadó Termelőszövetkezeti tag olva­sónk érdeklődik, hogy a ha­szonbérbeadási kötelezettség alá eső erdőterülete után milyen összegű haszonbérben részesül­het. Részletesebben nem írta le problémáját, ezért az idevonat­kozó legújabban megjelent pénz ügyminiszteri rendeletét ismer­tetjük. A haszonbér mértéke azonos a termelőszövetkezetbe bevitt erdő után a tagok részére meg­állapított föld jár adókkal. Abban az esetben, ha az erdőt oljyan termelőszövetkezet veszi haszon­bérbe (állami erdőgazdaság, ál­lami gazdaság), amelynek hasz­nálatában a tagok által bevitt erdő nincs, akkor a haszonbért a legközelebbi termelőszövetke­zet által megállapított, földjára­dékkal azonos mértékben kell megállapítani. A földjáradékot olyan legközelebbi termelőszö­vetkezet által megállapított föld- járadék szerint kell fizetni, amely erdő után is fizet föld­járadékot. Több lehetőség, Illetőleg vita esetén a járási tanács végre­hajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya jelöli meg azt a terme­lőszövetkezetet, amelyiket a ha­szonbér összegének megállapí­tásánál figyelembe kell venni. Több személy tulajdonát ké­pező erdőterület esetén, ha az egyes tulajdonosokat megillető rész természetben nincs kije­lölve, akkor az egész terület után járó haszonbér összeget a társtulajdonosok között az őket megillető terület arányában kell felosztani. A haszonbért pénz­ben kell fizetni. A haszonbér az erdő tényleges használatba­vétele után évenként a gazda­sági év lezárásakor, illetőleg, a termelőszövetkezeti zárszáma­dáskor utólag esedékes. (15/1963. (X. 12.) P. M. sz. r.) • tfr Tanuló Jeligére üzenjük, hogy a 22(1963. (IX. 21.) Korín. ez. r. értelmében társadalmi tanulmá nyi ösztöndíj azok részére ado­mányozható, akik felsőoktatási intézmény, illetőleg középiskola nappali tagozatára felvételüket kérték, vagy felsőoktatási intéz­mények hallgatói, ha magatartá­suk kifogástalan és tanulmányi eredményük legalább közepes. Az ösztöndíj adományozásáról és annak elfogadásáról, vala­mint az ösztöndíjjal kapcsola­tos egyéb megállapodásokról az adományozó és az ösztöndíjas írásbeli szerződést kötnék. Az ösztöndíj adományozásához, il­letőleg az ösztöndíjszevződés ér­vényességéhez az érdekelt ok­tatási intézmény vezetőjének hozzájárulása szükséges. Utolsó évfolyamos, továbbá olyan hallgató részére, aki sa­ját hibájából évfolyamot ismé­tel, vagy tanulmányait engedély nélkül megszakította, ösztöndíj nem adományozható. * P. J. olvasónk levelében az iránt érdeklődik, hogy termelő­szövetkezeti alkalmazottak mun­kaügyi vitái esetében mely szerv illetékes a vita eldöntésére. A mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek, továbbá a magánmunkáltatók dolgozóinak munkaügyi vitáiban a döntés a járásbíróságok hatáskörébe tar­tozik. Ezért problémájával köz­vetlenül a lakóhelye szerint il­letékes járásbírósághoz kell for­dulnia. (Mt. V. 234. g.) A Mun­ka Törvénykönyve nem tesz kü­lönbséget a munkaviszony fenn­állása, illetve megszűnése utáni viták vonatkozásában. Mind­két esetben a járásbíróság ille­tékes a döntésre. * Pécsi vadász olvasónkkal kö­zöljük, hogy a lőfegyverekről a3 5/1963. (X. 15.) B. M. sz. rend ­iét rendelkezik, amely 1964. ja­nuár L napján lép hatályba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom