Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám, Első kiadás
m tm. OKTÓBER L naplA Fiatalok a bang- versenydobogón „Új partok felé, új vizekre, viharon, örvényen és zátonyon keresztül, félelem és megalkuvás nélkül.. — olvashatjuk Musszorgsz- kij ma is időszerű szavait azon a meghívón, mely fiatal pécsi művészek modern kamarazenei hangverseny- sorozatára invitál. Még a zenei évad hivatalos megkezdése előtt, hétfőn este a Városi Művelődési Ház nagy terme lesz a színhelye az első ilyen hangversenynek mely azért is nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen az utóbbi időben a sajtó hasábjain és beszélgetések közben is sok szó esett a modem zenéről. Egyesek idegenkedtek még a hallatától is, mások hiányolták, igényelték az e téren vitathatatlanul fennálló adósság törlesztését. A vita azonban mindeddig olyas-, miről folyt, amit tulajdonképpen még nem is ismerünk, hát akkor hogyan is vitatkozhatnánk róla? Előbb meg kell ismerni azt, amiről aztán vitatkozni lehet. Ez annál inkább kézenfekvő, hiszen azt mindenki természetesnek találja, hogy elfogadjuk és használjuk a modem technika ezernyi vívmányát, hogy divat szerint öltözködünk, lakásunkat szívesen rendezzük be modern bútorokkal, modern ízlés szerint. A kortárs művészet megismerése éppen ennyire természetes és szükséges. Városunk művészeti életében is történtek már e téren jelentős lépések: a Nemzeti Színház bemutatta Menotti operáját, balettegyüttesünk korszerű és modern műsora európai rangot vívott ki magának, az idei évadban bemutatásra kerül a Liszt Kórus elő adásában Honegger Dávid király című -oratóriuma. Azt, hogy a modem szimfonikus művek... .megszólaltatásának ma in ég ■ akadályai vannak varosunkban, egyelőre tudomásul kell vennünk. De mindezeken túl van a zene- irodalomnak olyan területe, amely mindeddig kiaknázat lan, pedig könnyűszerrel megközelíthető, és ez a hang szeres-, valamint a kamarazene. Az e téren jelentkező érdeklődés és igény kielégí- tésére indul tehát fiatal, lel- kés muzsikusok kezdeményezésére a modern kamara zenei hangversenysorozat. A Városi Művelődési Ház okul va az előző évek tapasztalatán — amikor is a XX. század zenéjéről előadásokat rendezett gépzenei illusztrációkkal — ez évben a KISZ Pécs Városi Bizottságával közösen élő előadásban kívánja megismertetni városunk zeneszerető közönségével a XX. század kiváló komponistáinak nehány jelentős alkotását. Az idei szezonban 4 hang- versenyt terveznek, ^amelyeken zongora, hegedű, klarinét, fuvola, kórus és egyeb különböző összeállítású kamaraegyüttesek szereplését tervezik. Külön hangve.se- nyen mutatják be a Pécsett élő fiatal komponisták müveit. Az első, hétfő esti hangverseny érdekesnek ígérke- ő műsorán Ravel: Gaspard de la Nuit, Sztravinszkij: Duo Concertante, Hindemith: Két duett hegedűre és klarinétra. Honegger: Szonatina. Kodály és Britten két-két kórusműve, Milhaud: I. szonátája, valamint Prokofjev Toccata című alkotása szerepel, melyek kö- "ül nem egy ezúttal kenil Pécsett először bemutatas- ri. Az esten Bánky József Zongora), Kováts András (hegedű), Gaál Mimi (zongora), Morvay Bálint (klarinét), a Janus Pannonius "ímnázium kamarakórusa vezényel Ivasivka Mátyás) működik közre. Bár vállalkozásuk merésznek tűnik, bíznak városunk zeneben is újat akaró közönségének őszinte és lelkes pártfogasában. Ezer tv naponta Svédországba és az NSZK-ba is szállítanak Székesfehérvárról A legújabb rádió az OA 62-es Körülbelül egy évtizedes múltra tekinthet vissza a Székesfehérvári Rádió és TV- készülékek Gyára a híradás- technikai berendezések gyártása terén. Tószegi Andortól, a gyár mérnökétől, aiki néhány napig városunkban tartózkodik a gyár jelenlegi mun kájáról, a további fejlődésről érdeklődtünk. — Az elmúlt években körülbelül egy millió rádiót, s mintegy 340 000 TV-készülé- ket - készítettünk,, — mondotta — melyek itt, Baranyában is ismertek. A kutató laboratóriumunk állandóan lépést tart a technika fejlődésével s ennek tudható be, hogy gyártmányaink elérik a világszní- vonalat, s jelentős mennyiséget exportálunk. — Idén hova jutnak el o gyár termékei? — TV-készülékekfoől szállítunk Dániába, Svédországba, Belgiumba, NSZK-ba, NDK- ba, Tuniszba, Törökországba, bizonyos mennyiséget Dél- Aimerikéba, és a Közép-Keletre. Az idei exporttervünk mintegy 230 millió forint. — Milyen új készülékekkel kísérleteznek? — Jelentőségét tekintve hadd említsem meg, hogy üze műnk bevezette az ipari TV, úgynevezett ipari kamera és ipari monitorok gyártását. Ennek (hasznosságát nem kell kü lönösebben bizonygatni, amikor egyre inkább előtérbe kerül az automatizálás, a központi vezérlés, távirányítás kérdése. A közlekedésben, a tudományos munkában, ’ az egyetemi oktatásban s még a kereskedelemben is igen jelentős szerepe van az ipari TV-nek. Az év végén már az első készülékek elhagyják a gyárat és jövőre már kaphatók lesznek a kereskedelemben. . . — Számíthatunk-e újabb gyártmányokra- a nagyközönséget illetően? — Igen. Rádióból például az OA 62-es típusú készülék érdemel említést, amely hat tranzisztorral és két germanium diódával működik. Megjegyezni kívánom, hogy ütésálló, rugalmas műanyag kávában és különböző pasztell színekben kerül forgalomba. A negyedik negyedévben már kapható lesz. — Milyen TV-készülékeket gyártanak a közeljövőben? — Forgalomba hozzuk a TH 6301 típusú, nyomtatott áramkörű, sarkított képcsős, 47 cm átmérőjű, 110 fokos eltérésű s nagymértékben automatizált készüléket. — Az eddigiektől eltérően mit jelent, hogy nagymértékben automatizált? — Egy példával szeretném érzékeltetni. Különösen olyan helyeken jelentős az automata képmérettartás, ahol nagy a fázis ingadozás. Ez a készülék a fázisban beállt változásoktól függetlenül megfelelő képvételt biztosít. A formákat illetően a formatervező művészek által tervezett kávákat a művészeti zsűri veszi át. Állandóan törekszünk az Ízléses, modem kivitelre, ilyenirányú külföldi kapcsolataink is vannak. — Mit remélhet a közönség a ezines TV készülékeket illetően? — Tudományos kísértet folyik a Műszaki Egyetem híradástechnikai tanszékén. Ezt a gyár állandóan figyelemmel kíséri. De, hogy mikorra kerül gyártásra, most még nem tudjuk. Reméljük sikerül meg oldani rövid időn bélül. — A jelenlegi szerviz szolgálat kielégíti-e az igényeket, s van-e elképzelés ennek javítására? — Üzemünknek van egy szerviz kocsija, amely úgy tudom, két hetenként látogat le a megyébe. Ezen kívül a javításokat a GELKA végzi. Talán javíthatna a helyzeten, ha az üzem létesíthetne egy mintaboltot szerviz szolgálattal együtt, s ott a mi szakembereink végeznék a javításokat. Ha Nagyobb hibák adódnak, azonnal felvehetnék a kapcsolatot az üzemmel és ha marabb segíthetnénk. Ezáltal közvetlenebb lenne a kapcsolat a vevőkkel is. — A gyár termékei általában kedveltek, s megyénk ben valóban az önök által készített készülékek kerülnek túlnyomó többségben forgalomba. Ezért egy indiszkrét kérdést befejezésül: — Tószegi elvtársnak milyen TV-készüléke van? — Munkácsy. 3 évvel ezelőtt vettem. Nem sovinizmus ból mondom: kifogástalanul működik. I Még áll vány erdő borítja a harmadik új-mecsekaljai 7 emeletes épületet, de két lépcső házba már beköltöztek az új lakók. MENEKÜLÉS LOHOL a vállán ládákkal, zsákokkal, bőrkötegekkel immár másfél esztendeje valami megfoghatatlan szenvedéllyel. Erre az emberre, Balogh Péterre, mondták az üzem vezetői: „Meg nem válnánk tőle a világ minden kincséért sem”. Bischoff főművezető óvatosságra inti: — Lassabban Péter, beleizzad az ingébe! Megkezdték a kenderföldi szállásfalu felszámolását Komlón Komlón, a kenderföldi városrész szép, modern épül« leinek szomszéddá? gatíafi félszáz barakkból álló telep terjeszkedik. A ma már joggal város- csúfjaként emlegetett, földszintes épületeket tíz évvel ezelőtt emelték. Akkoriban jó szolgálatot tettek. A városfejlesztés egyik legégetőbb gondján, az ország különböző részeiből idesereglő építő- munkások elhelyezésén segített. A kenderföldi szállás falu kétezer dolgozót fogadott be. Később, ’ amikor ’ az építkezés irama csökkent, a barakkok egy részét családostul foglalták el a vidékről idekerült munkások, javarészt bányászók. Több, mint kétszáz család hajlékává vált a szállásfalu. A városgyarapítás ezév őszére lehetővé tette, hogy megkezdjék az ideiglenes épületek fel számolását, lakóikat pedig kultúrált körülmények közé juttassák. Az új otthonok kényelme, , szépsége kárpótol ’ az eddigi hiányossá gokért. Ahogy a szükséglakások meg üresednek, az építőik: nyomban megkezdik a barakkok bontását. A szállás faluban élő bányász családok jó része még az idén elköltözik, de sor kerül majd a többiekre is. Amint a városépítés programja le hetévé teszi, Komló valamennyi sziik séglakását megszán tetik. — Hallgassa csak meg, hogy ketyeg! Tizenhat köves! Magánál mennyi van? — Tíz óra öt. — Rossz. Tíz óra hat és fél. Rádióra igazítottam! Az önén csz- szonyom mennyi van? — Fél perc a különbség. Tíz óra hat. Megjegyzem az én órám nem késik. Havonta siet 10 másodpercet. Miért, az enyém talán siet?! Egy pillanatra álljanak meg kartársaim. Ön is asszonyom! Vegyék elő a matematikát! Számoljunk egy kicsit! Egy ember életében van átlagban, ha közepesen sikerül kifognia, hatvan év- Égy évben van 365 nap, egy nap ban 24 óra, egy órában hatvan perc és egy percben hatvan másodperc. Szorozzunk és adjunk ösz- sze. Ugye emlékeznek még arra. amikor a négy alapműveletet tanulták? Amikor azt mondták Önöknek, önnek is asszonyom, hogy ideje már elindulni, mert elkésnek, mindjárt nyolc óra lesz, kapják be gyorsan a kávét, ne szuszogjanak aranyit, mert nem Ás idő li&zte\ete érnek oda. Nem azt mondták, hogy nyolc óra lesz 14 perc és huszonegy másodperc múlva. A vekker mu tatta az időt tizennégy kő nélkül. Egy rozoga öreg vekker törött másodperc mutatóval. Azóta valahogy az életünk pokolian gyorsan megy el, és észre sem veszünk belőle mást, mint a másodperceket. Számoljunk csak: 365x 60x24x60x60 = 1 890 mülió 360 000. Ennyi másodperc! Egymilliárdnyolcszáz- kilencvenmillió . hó- romszázhatvanezer. Bizony kartársaim! Érdemes ezt számolni?! Ön asszonyom jobb anyagból van gyúrva, mint mi férfiak. Realista, de közel sem olyan ostobám racionális, mond ja fontos az a tizennégy kő és lényeges, hogy havonta tíz másodpercet siet? Asz- szonyom, nézzen egy kissé körül, Önt becsapták! A férfiak csapták be! Elhitették önnel, hogy minden perc és másodperc egyforma. Emlékszik mikor először ment rándevúra, milyen pillanatok alatt vége lett az egésznek Nem is tartott tovább tíz percnél. Megnézte az óráját, másfél óra volt! Emlékszik rá, mikor a gyereke lázasan feküdt? Ugye emlékszik? Mennyi ideig tartott? Nem egy napig, hanem egy évszázadig, válószínűt- leniil hosszú ideig, szinte korszakokra oszlott az idő• Volt benne vizesruha korszak, olyan korszak, amikor a lázat mérte, és volt benne ijesztő aggodalom korszaka. És tudják ugye Önök is kartársaim, milyen hosszú tud lenni egy három órás értekezlet és mi lyen rövid egy futballmeccs,? Mondják, érdemes ennyire tisztelni az időt?! Azt hiszem túl becsüljük! Ha utazunk, érjünk oda pontosan. Ha megkezdjük a munkát akkor is. Ha tízkor kezdődik az értekezlet ám legyünk ott tízkor, legfeljebb mi leszünk az elsők. De máskor, néha, használjunk más időszámítást is. Ha vasárnap fent vagyunk a Mecseken, ne nézegessük állandóan a karóráikat, hogy elérjük a buszt. Majd elérjük a másikat! Megy még! Ha nyaralunk, ne az elején kezdjük számolni a napokat, hanem csak az utolsó két napban. És az évszakokat sem írt néha ilyen dátumokhoz kötni: Tavasz van, megjöttek a fecskék, tél: el kell kezdeni fűteni, és nyár, amikor sárgul már a. határ és ősz, amikor érik a szőlő. Szép dátumok ezek. Tiszteljük az órát, de ne nagyon. Nem mind tisztességes. Higgyék el! A legjobb a vekker, ami ketyegve szalad egy életen át- A hangjának a gyerekkorba nyúló zenéje van, nem úgy mint a világ egyik legszörnyűbb, legracionálisabb találmányának a villanyórának, ami hang nélkül, kígyó módján, úgy falja fel a kiszabott hatvan évnek mind a két milliárd másodpercét, hogy minél jobban figyeljük, annál jobban fogy. Szőllősy Kálmán Erre a horgas orrú, izmos cigányember azt mondja: — Fagyoskodom én télen ele get, nem árt, ha egy kicsit izzadok .. i Képletes megfogalmazása e gondolat Balogh vágyának, hogy a munkába meneküljön a fagyos lehelletű cigányvilágból, amelyben immár nem találja helyét. Sutba vágta a hamis romantikájú cigányörökséget: a tétlenséget, a holnapi bizonytalanságot, a szellemi elkorcsosulást, vagyis mindent, ami fémjelezte a putri életformát. Balogh Péter most sem lakik ugyan putriban, már korábban beköltözött a telepről Alsószentmártonba, egyik faluvégi téglaházba. Ez volt az első lépés, a második pedig — munkát kért a Kesztyűgyár siklósi üzemében. Kapott. És most Siklósra jönne az asszonnyal, Balogh Péterná, született Bogdán Ilonával, a hatodik asszonnyal, akivel végre hivatalosan is frigyre lépett. Ez lényeges dolog, mert a ma huszonkilenc esztendős Péter felmorzsolt már vagy öt asz- szonyt, akikkel a házasságot nem a tanácsházán köttette, hanem csak úgy, natúrban, a csillagos égbolt alatt. — Hány esztendős volt az első asszony? — Tizenkettő. Én meg tizenhárom. Akkoriban halt meg az apám. Egyik nap mondja édesanyám: „Nincs tovább kec mec, nősülnöd kell!” Így aztán hazavezettem Máriát, később született egy gyerekünk, de meghalt. — Mibe? Felvonja a vállát és szeme szomorúan fénylik: — Hát amibe elhullanak a cigánygyerekek ... Nyomorúságban. Ez volt a nagy betegség. ŰJ ASSZONYOK után nézett, de ezek a „házasságok” sem tartottak tovább néhány hónapnál. Három asszonynak Mária volt a neve, a negyediknek, ötödiknek már a nevét sem tudja. S Ilona? — Mohácsra mentem egy napon. Hallottam, szép lányok élnek a Duna-parti telepen. Ilonával megismerkedtem, két napig voltam náluk. Harmadnap mondom neki, kísérjen ki az állomásra. El is jött velem. A Koronában aztán — gondoltam — meg is tartjuk a lakzit. — Hogy-hogy? — Ittunk néhány korsó sört, meg egy fél Hubertuszt. Ilona ugyan nem nagyon ivott, mert nem szereti az italt. Fiatal is volt még. Mondom neki: „Igyál, mert nagy nap ez a mai!” Csak éppen azt hallgatta el, hogy ez tulajdonképpen a „lakzd”. Két vonatjegyet vett. s Ilona mit sem sejtve felkíséri a vonatfülkébe, mondván, addig itt lesz még, míg a vonat indul. Amikor a mozdonyt I rákapcsolták, meglódult a szerelvény. Péter megmarkolta Ilona karját és el sem enged.e többé. Villányban szálltak le. onnét gyalog tovább az országúton. Ilona sírdogál, azt mondja: „Édes Istenem, mi lesz velem?” Három gyerekük van. Kilenc, hét és két esztendősök. *— Már csak — üattuk is szeretnék Siklósra költözni. Itt tovább tanulhatnak. — Ilonát is kivetkőztetem... — Miből? — A cigány gúnyából. Nem kell! Határozottan, tagadóan int karjával. Félő, legalábbis oly gyanút ébreszt bennem, hogy cigány mivoltát akarja megtagadni végérvényesen. — Azt nem akarom. Cigány vagyok, az is maradok. Csak a kölöncöt szeretném ledobni rólunk. A rossz emlékűeRet, ahogy éltünk .., BALOGH PÉTER ötvenhatban volt katona. Tizedes. Korábbi életkörülményeihez képest „világotjárt” ember lett. Már akkor feszegette a korlátokat. amelyek körülfogták és szinte bilincsként szorították álmait, elképzeléseit az emberibb életről. Az az egészséges, embert-faragó szellem, amely befogadta őt a honvédségnél — kinyitotta szemét... Amikor leszerelték hét napig gyalogolt Budapestről Alsó- szentmártonig. Ilona már akkor várandós volt, úgy gondolta, mellette a helye, — Nem éreztetik magával, hogy cigány? — Á! Hova gondol? Itt az üzemben? Soha. Balogh gondolkozik egy kissé és kényszeredetten mosolyog: — Tudja, nem is itt a baj. Még a saját népem sem fér össze. Én kérem szépen vettem egyszer egy dunyhát, tele tollal. Az első keresetemből. Hát képzelje, egyszer nem voltunk otthon, s amikor megyünk haza, látom ám, hogy a dunyha szétszaggatva, a toll meg a pihe szanaszét a szobában. Mit gondol, miért csinálták? — Nem tudom. # — Mert, hogy ne „urizáljak”! Egy dunyhával ne legyek különb, mint ott néhányan. Mert én dolgozok, a másik meg nem .., ' A TELEP lakosságának zöme Baloghoz hasonlóan felemelkedik a putriból, de többen megmaradnak a vertfalú gunyhók falai között. Ragaszkodnak színes gönceikhez, gunyhóikhoz s a tétlenség számukra nem kárhozat. Egy szabad tűz, egyetlen fazék, néhány fakadnál, s rongyos, nagv- hasú, tündérszép gyerekek. Még nem tudtak megválni ettől a miliőtől. A baloghpé*erek már tudják, hogy egyedüli út számukra nem lehet más, mint egy dolgozó közösség, ahol a munka és a kulturáltság elmossa a hajdani származás irmagját is. Rab Ferene <
