Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
Mtt. OKTÓBER n. wu**»a.o Véget ért az országgyűlés (Folytatás ear 1. oldalról.) A képviselőnő megkérdezte a fölművelésügyi minisztert: milyen intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek állami támogatásáról szóló 3004/6-os kormányhatározat alapján az erózió elleni védelem feltételeinek megteremtésére. LOSONCZI PÄI» földművelésügyi miniszter válaszában elmondotta: a talajerózió nemcsak Nógrád megyét érinti, — az ország ösz- szes mezőgazdasági területéből csaknem négymillió hold erősen erodált. A Földművelésügyi Minisztérium és a többi illetékes szervek ismerik a problémát, s ' a megoldásához szükséges intézkedések már folyamatban vannak. A 3004/6-os kormányhatározat értelmében a jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge termelőszövetkezetek pusztulásnál1: kitett és gyenge minőségű talajainak védelmére, illetve javítására. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Dr. Móricz Virág Pest megyei képviselőnő a pénzügyminiszterhez és a művelődésügyi miniszterhez interpellált: — Ebben az évben az ország napközis csoportjaiban 190 000 gyermeket foglalkoztatnak. Tudom, ellátásuk hatalmas összegbe kerül, mégis arra kérem az illetékes miniszter elvtársakat, a lehetőségekhez mérten biztosítsanak megfelelő összeget a költség- vetési előirányzatokban a napközik felszerelésének kiegészítésére, az úgynevezett munka-foglalkoztatásokhoz szükséges játékok, könyvek, diafilmek stb. vásárlására. Mentesíteni kellene a napközikben dolgozó nevelőket az olyan „mellékmunkától” is, mint például a konyha vezetése. Azokban az iskolákban ugyanis, ahol csak három napközis csoport vagy ennél kevesebb veszi igénybe az étkezést, a konyha gazdája maga a pedagógus. ILKU PÁL művelődésügyi miniszter elmondotta, hogy míg 1957-ben az országban 1944 napközis csoportot tartottak számon, addig ma már 4459 ilyen csoport működik. 1957-ben a napközikben 3712 volt az alkalmazotti létszám, ma már csaknem nyolc és félezer. Számottevően emelkedtek a fenntartási költségek is: például 1959-ben erre a célra 210 millió forintot költöttek, az idén pedig a napközis gyermekek ellátására, gondozására 478 millió forint jut — A gyors fejlődés ellenére sem vagyunk megelégedve az eredményekkel és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. A további előrelépéshez azonban rendkívül jelentős összegek kellenek — mondta a miniszter.. Államiunk évente 2700 forintot költ egy-egy napközi otthonban levő gyermekre, ebből a szülők átlagosan évi 850 forintot térítenek meg. Igaza van az interpelláló képviselőnek: a napközi otthonok felszerelése ma még korántsem kielégítő. ígérhetem, hogy az 1964. évi költségvetés ösz- szeállításakor erre figyelemmel leszünk s megkeressük az útját-módját annak, hogyan teljesíthetjük a jogos kérést. A választ dr. Móricz Virág és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. CZIGLER ELEK1 Miért rossz a gépek tartalékalkatrész- ellátása? Czigler Elek, Szabolcs-Szat- már megyei képviselő egyes mezőgazdasági gépek tartalék- alkatrész-ellátásával kapcsolatban tett fel kérdést a fölművelésügyi miniszternek. Mint mondotta, nemcsak a külföldi, hanem egyes hazai gyártmányú gépekhez sem mindig lehet tartalékalkatrészt kapni. Szóvátette azt is, hogy gyakran néhányforintos kisebb alkatrészeket csupán a nagyobb értékű géprésszel egybeépítve árusítanak, s így a termelőszövetkezet a többszörösét kénytelen kifizetni a valóban szükséges összegnek. Megkérdezte azt is, hogy a megye mezőgazdasága számíthat-e a közeljövőben több kisgépre. mint például egyirányú tárcsákra, palántázógépekre, silózókra, műtrágyaszórókra. LOSONCÉI PÁL földművelésügyi miniszter elmondotta, hogy a mezőgazdaság gépesítésére az idén 3,2 milliárd forintot költenek. Elsősorban a talajművelést, az aratást és a nehéz fizikai munkát igénylő kaszálást i gyekeznek gépesíteni. Egyelőre többre nem futja, s így egyes mezőgazdasági munkákat még egy ideig a hagyományos eszközökkel kell elvégezni. A tartalék alkatrész-ellátást is igyekeznek javítani. Az idén például a tavalyinál 30 százalékkal több gépalkatrészt kap a mezőgazdaság, néhány esetben azonban még mindig nem lehet hozzájutni a szükséges gépalkatrészhez. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdasági gépek jelentős része külföldről származik, s előfordul, hogy a pótalkatrészek késve érkeznek meg. A hazai gyárt-, mányú gépek alkatrészeinek utánpótlását azonban meg kell és meg is lehet oldani. A Földművelésügyi Minisztérium elsősorban azzal igyekszik segíteni az alkatrész-ellátáson, hogy gépjavító vállalatai nagyobb mennyiségű alkatrészt gyártanak. Az idén például 300 millió forint értékű alkatrészt állítanak elő, majdnem háromszor annyit, mint 1961-ben. Á miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután az elnök 20 perc szünetet rendelt el. Szünet utón az országgyűlés Vass Istvánné elnök lésével folytatta az interpelióciós vitái lió forint költséggel. Építik már a debreceni gyengén látók általános iskoláját is. Eire 13 millió forintot költenek. 1965- ben kezdik meg Vácott a süketnéma kisegítő iskola építését, mintegy 10 millió forint beruházási hitellel. A tervezőmunka már folyamatban van. Ezenkívül sok kisebb beGAZSŐ SÁNDOR A gépjárművek pótalkatrész-helyzetéről Gazsó Sándor Zala megyei képviselő a közlekedés- és postaügyi, valamint a nehézipari miniszterhez interpellált a gépjárművek pótalkatrész- és gumiabroncs-ellátásának javítása érdekében. A képviselő elmondotta, hogy a zalaegerszegi XVI. Autóközlekedési Vál lalat bizonyos típusú pótalkatrészek és gumiabroncsok hiánya" miatt nem tudja maradéktalanul ellátni feladatát. Kérte, hogy Zalaegerszegen létesítsenek gépalkatrész-kereskedelmi kirendeltséget. KOSSÁ ISTVÁN közlekedés- és postaügyi miniszter válasza: — Az alkatrész-ellátás nemcsak Zala megyében, hanem az ország más részein is probléma és nemcsak a járműveknél, hanem — mint erről az országgyűlésen is több ízben szó volt — más gépeknél is. A legtöbb nehézség a külföldi gépkocsiknál merül fel, de most akadozik a hazai gyártmányú alkatrészek biztosítása is. Az ok olyan szervezési hibákban keresendő, amelyeknek megszüntetésére már készülnek az intézkedések. A jelenleg még érvényben lévő tervezési módszer szerint ugyanis az egész évi alkatrész-igényt az előző év első negyedében kell bejelenteni. Ennyivel előbb azonban az igényeket még nem lehet pontosan fe’mérni. Különösen így volt ez 1962. elején, amikor nem számolhattunk a járműveket is nagyon erősen igénybe vett 1962—63-as téli időjárással. A raktárak ezért már az év folyamán kiürültek, s pótrendeléseket kellett feladni, amelyeket a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai elismerésre méltó módon teljesítenek is. Ennek eredménye, hogy a legutóbbi hónapban már jelentősen csökkent a pótalkaitrész-hióny miatt álló gépkocsik száma és a rendelések folyamatos teljesítésével további javulás várható. Gazsó Sándor interpellációjának második részére DR. LÉVARDI FERENC • nehézipari miniszter válaszolt. Elmondotta, hogy a gumiabroncsokból az Országos Gumiipari Vállai at teljesítette esedékes tervét s az előirányzott mennyiséget a kereskedelem rendelkezésére bocsátotta. Sőt az autóközlekedési vállalatoknak már a harmadik negyedévben leszállított 1000 olyan gumiköpenyt, ami csak a negyedik negyedévi tervben szerepel, A miniszter bejelentette: tudomása szerint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium keretemelési kérelemmel fordult az Országos Tervhivatalhoz, ahol most foglalkoznak a probléma megoldásával. A válaszokat mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés elfogadta. SZAPOR KÄLMÄN Miért késik az építőanyag? Vas megye képviselője a megye tanácsi építőiparának anyagellátási nehézségeivel kapcsolatban intézett kérdést az építésügyi miniszterhez. Elmondotta, hogy az utóbbi időben többféle építőanyag késve, vagy egyáltalán nem érkezik meg. Szóvátette, hogy véleménye szerint az építőanyagot értékesítő vállár a tok a minisztérium építőiparát előny * l * * * 5 ben részesítik a tanácsi iparral szemben. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a szállítási nehézségek ellenére, mind az ÉM vállalatait, mind a tanácsi vállalatokat igyekeztek ellátni építési anyagokkal. Vas megye tanácsi építőiparának például szeptember 30án téglából 92 napi készlete volt. A beton áruk nagy része is rendelkezésre áU. Néhány- fajta építőanyagból ebben a megyében is, és másutt is hiányok voltak, amit a' minisztérium igyekszik sürgősen felszámolni. Égetett mészből például országosan csak 98 százalékban tudták kielégíteni a-z igényeket. Vas megye ennél az átlagnál kevesebbet, szükségletének mindössze 89 százalékát kapta. Ennek a'z az oka hogy a megye körzetéhez tartozó mészüzem csak 80 százalékra teljesítette tervét. Fennakadások voltak a betoncsövek szállításában is. minisztérium intézkedik, hogy jövőre ne ismétlődjenek meg hasonló zavarok. Hangsúlyozta, hogy az Építésügyi Minisztérium szigorúan megköveteli értékesítő szerveitől, hogy a rendelkezésre álló készleteikből meg különböztetés nélkül lássák el mind az ÉM, mind a tanácsok építőiparát. Az interpelláló képviselő és az orszásvyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. HORVÁTH KÁROLYNÉ A 15 éves lakásépítési programról Horváth Károlyné budapesti képviselő a 15 éves lakás- építési programmal kapcsolatban interpellált. A többi között elmondta: helyesnek tartaná, ha a lakásépítés távlati tervét ötéves és éves tervekre sőt, területileg is lebontanák. DR. AJTAY MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a 15 éves lakásépítési program reális és végrehajtása — az idén felmerült nehézségek ellenére is — bizonyosra vehető. Válasza további részében részletesen szólt a lakásépítés különböző problémáiról és bejelentette, hogy a kormányzat már 1964-ben gyorsítani kívánja a lakásépítkezésekhez kapcsolódó, úgynevezett járulékos beruházásokat, az új telepek ellátását szolgáló létesítmények építését is. A tervhivatal elnöke ezután arról beszélt, hogy a 15 éves lakásépítési programot egyelőre nem tudják úgy felbontani, ahogy az interpelláló képviselő kérte, mert a távolabbi évek részletes tervadatai még nem állnak rendelkezésre. Trautmann Rezső építésügyi miniszter — ugyanerre az interpellációra reagálva — ismertette, hogy milyen módszerekkel igyekeznek a lakás- építkezéseket gyorsítani. A kormányzat elő kívánja segíteni az olcsóbb, korszerűbb többszintes sorházépítkezéseket. Kétségtelen — mondotta —, hogy ezzel az újszerű, de kellőképpen még nem ismert építési rendszerrel lassan barátkoznak meg az építkezők, de a tapasztalatok szerint évről évre egyre többen választják ezt a gazdaságos és modern megoldást. Jelentős fejlődés tapasztalható az előregyártóit elemek felhasználásában is a lakásépítkezéseknél. Ez azonban még csak félmegoldás, mert a szerelési és a szakipari munkákat a régi módszerekkel végzik, s ez rendkívüli módon lassítja az építkezések befejezését. Rövidesen a szerelési munkáknál is a legkorszerűbb megoldásra térnek át, egy-két éven belül megkezdi munkáját hazánkban is a Szovjetuniótól vásárolt első házgyár, ahol a különféle vezetékeket nagyipari módszerrel a házelem- gyártás színhelyén helyezik el a fátok és a födémek vája- taiban. Az interpelláló képviselő a válaszokat nem fogadta eL Az országgyűlés egy ellen- szavazattal tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének és az építésügyi miniszternek a válaszait. Horváth Károlyné interpellációjában rámutatott, hogy a lakásrendelet egyes szakaszait a mai követelményeknek és helyzetnek megfelelően módosítani kellene. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a lakásrendeletet életbeléptetése óta többízben korrigálták. Indokolt azonban, hogy az előírásokat újabb egységes jogszabályba foglalják. Ezen már dolgoznak is a szakemberek. A miniszter indítványozta, hogy a lakásügyi jogszabályok iránt érdeklődő képviselők és az Építésügyi Minisztérium vezetői részletesebben is beszéljék meg az esetleges vitatott kérdéseket. Trautmann Rezső válaszát Horváth Károlyné és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezzel befe- jezte munkáját. Az ülésszakot az elnöklő Vass Istvánná zárta be. kéin már a nagyapám is itt dolgozott. Viszont a szén? ... A szenük valóban csülog- viHog, mint a gyémánt Szívesen morzsolja az ember a kezében. Zsíros, fekete, csak úgy omlik, mint a jó pogácsa. De meddig kell még ezeknek a szászváriaknak kínlódniuk a fabélelésű aknákban, és a kis csillékkel a bányában? Erre a választ már az északi bányaüzemek központjában Papp István főmérnöktől kérem. Papp István fiatal ember, íróasztala mögött két nagy térkép a szászvári bányaüzem fekvését, vágatait ábrázolja. — 19G5-ben — mondja kicsit ünnepélyesen — az új Béke-aknán megindul a szállítás. Uj lapot nyíltunk a bá- nyászkodás történetében. — Mi készül és mennyi forint értékben? — Két ütemben valósítjuk meg a beruházásokat. Először 25 milliót költöttünk éL, új fürdőre, öltözőre, az új vízműre. Tudja mi volt itt, amíg nem kúszott fel a vezeték a dombra? Ha a patak kiapadt, laj ital hordták fel a bányászoknak a. vizet, hogy leszállás előtt megtölthessék kulacsaikat A második ütemben elkészül az új akna és a hozzá tartozó létesítmények, hozzávetőlegesen 62 millióért. Al- tárók épülnek, új transzformátorállomások, rakodók, gépmegoldása. Az ilyen oktatást és nevelést igénylő gyermekek 50 százalékát bentlakásos intézetekben kívánják elhelyezni, a másik 50 százalék nevetéséről és oktatásáról pedig bejárásos intézetekben kívánnak gondoskodni. Elmondotta a miniszter, hogy az utóbbi időben megszaporodott az új létesítmények száma. 1964-ben befejezik a kőszegi gyógypedagógiai intézet rekonstrukcióját. Erre a munkára több mint 50 millió forintot költenek. Befejeződött a Somogyvári Gyógypedagógiai Intézet építés«. Ez évben kezdődött meg Budapesten a nagyothallók általóDR. MÓRICZ VIRÁG A napközik ellátottságáról ruházást valósítottak meg ebben az esztendőben: Nyíregyházán hat tantermes, Miskolcon nyolc tantermes és Győrött ugyancsak nyolc tantermes új gyógypedagógiai iskolát építettek. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. ÚJ ÉLET SZÜLETIK termek. Csupán a ÍÖM alatti beruházások összege eléri a 36 millió forintot. — Könnyebbedet a föld alatti munka is? — Nézze, a jelenlegi két akna már annyira korszerűtlen, hogy sem a termelést nem tudjuk növelni, sem tökéletes biztonságot nyújtani. A Béke-akna a jelenleginél műszakonként 15 vagonnal több szenet ad ki. Korszerűsítjük a vágatokat is. Mozdonyok közlekednek majd lent és nem kell a főszálMtóvágato- kon kézzel totai a csilléket — A fejtést is megváltoztatják? — Ez a legnehezebb. Telepeinket mintha egy rossz gyerek gyűrte, csavarta volna ősz sze. Van, amelyik egészen függőlegesen áll. Nehéz így gépekkel fejteni, de megkíséreljük a nyugodtabb részeken. A biztosítást is új alapokra helyezzük. — Mikor lesse készen az új akna és a többi létesítmény? — Hatvanötben szállítunk már szenet az új aknán. Szászváron, a több mint száz éves bányatelepen nagy költséggel így változtatják meg a nehéz, feszítő munkát kívánó bányászkodást. Valójában a Szentháromság aknának most már nemcsak a neve változik meg, hanem maga az akna is, a bányászok életével együtt, Sxttit telte. A vágatok keskenyek, szűkeik. A csilléket kézzel tolják. — Nem ilyen csilieket ám, minit itt mint — magyarázza Bakonyi, az idős bányász. — Keskeny nyomtávúakat, amelyek mindik lapra fekszenek. A lapra fekvés alatt azt kell érteni, hogy a szokványos bá- nyacsilie a rendes pályán legfeljebb kisiklik és akkor visz- sza kell tennL A szászvári csille nem ilyen rendes, oldalára dől és ember legyen a talpán, aki a szűk vágatban felállítja. — A fejtés? — Bizony, nem ritka még a csákány, ám többségében ré- selőt használunk. Nehéz, geológus nyelven szólva zavart, gyűrött rétegek fekszenek a szépen pirosló, sárgálló domboldalak alatt. A természet játékos kedvvel zilálta össze a rétegeket, hogy nehezebb legyen a föld mélyéből kihozni a kincset. — Kilencven halottja van a szászvári bányászatnak — simítja állát Ropcflí. — A fel- szabadulás ellőtt nagyon sok volt a sérült is. Most jobban vigyázunk, de azért maradnak bent... — A legutolsó? — ötvennyolcban lehetett. Belecsúszott az osztályozó szene közé. Megfulladt. Csend. — Meg kell itt szokni. Ez nehéz hely. Nehezebb, mint akar Korok), akár Pécs. NeEgysaer a juhász csípős őszí ! időben kibajtottá nyáját és ; sokáig kint maradt velük a ; rozsdabarna levelű fák és tik- I kadt szálú füvek között. Fá- ! zott és tüzet rakott A para- ! zsat eltiporta, s hajtotta befe- ; lé a nyájat. Az emberek pe- ; dig éjszaka tüzet láttak a ■ dombtetőn. A juhász tüze I volt. Megkaparták s nem fa égett azon, hanem a föld. ! Mesélik, így találták meg a ; szenet Szászváron. > Nem is csodálkozom rajta, ! amikor a régi Szentháromság ; akna mellett állok. 5 — Százhárom éves — mond : ja Bakonyi József. — Negy> venhárom éve jöttem én ide, > de már akkor is öreg volt > A Szentháromság aknát l most Alkotmánynak hívják, ! mellette még egy, akna áll, j hozzánőve a szénosztályozó, > egy csupa fekete, eléggé roz- i zant alkalmatosság. J — Sokszor javítottuk — mu- ! tat a vasvázra Ropoli Viktor ’ — de hiába. Az akna belseje < fából van, a száBítószerkezetet ‘t 1900-ban készítették. Úgy jár, t ha lefelé megyünk benne, 5 mint egy kosár, amit a széna- í padlásról ledobtak. i — És a bányászkodás a föld 5 mélyén? ) Erre már Kassai Károly, Hernádi József, Lesch György vájárok tudnak legjobban íe- j lelni. Az Alkotmány akna < 263 méter mély, de az alsó < szintről még vezet lefelé két i yafcakna, újabb kétszáz rneRAMEISL FERENGNÉ A gyógypedagógiai intézmények problémáiról Rameisl Fesencné, Baranya megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult a művelődésügyi miniszterhez: szerepel-e a Művelődésügyi Minisztérium közeli vagy távlati tervében a gyógypedagógiai nevelésre és ápolásra szoruló gyermekeik jelenlegi súlyos elhelyezési problémájának megoldása. Konkrétan: lesz-e lehetőség a férőhelyek bővítésére, vagy új intézmények létrehozására? ILKU PÄL, művelődésügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a minisztérium terveiben szerepel a gyógypedagógiai oktatásra es nevelésre szoruló gyerme- Se** «óe&ezcsi goßdi-iiaafc
