Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
NAPLÓ IMS. OKTOBER » A }de4%koc-i$t uendiyei Ma este hét órakor lesz a Jelenkor ötéves fennállását ünneplő irodalmi est, a Városi Művelődési Ház nagytermében. Az est műsorában szerepel a folyóirat pécsi írógárdája: Bárdost Németh János, Bertha Bulcsú. Csorba Győző, Örsi Ferenc, Pákolitz István, Pál József, Thiery Árpád és Tüskés Tibor. Az ötéves Jelenkort köszönti személyesen négy író-vendég is: Fodor András, Takáts Gyula, Tersánszky Józsi Jenő és Weöres Sándor. Fodor András Pécsi professzorok külföldön Takáts Gyula Tersánszky Józsi Jenő Weöres Sándor A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzorai közül többen kaptak meghívást nemzetközi konferenciára. Legutóbb dr. Földes Iván tanszék- vezető egyetemi docens és dr. Csizmadia Andor tanszékvezető egyetemi tanár járt a Pécsi Jogtudományi Egyetemről külföldön. Mindketten a napokban érkeztek vissza Pécsre. Az egyetemen felkerestük a két professzort, hogy számoljanak be tapasztalataikról. Dr. Földes Iván docens Dr. Földe« Iván docenst, a mezőgazdasági jogi tanszék vezetőjét Olaszországba hívták meg. A Firenzei Nemzetközi Agrárjogi és összehasonlító Jogi Intézet szeptember 29-től október 4-ig tartotta meg II. nemzetközi kongresszusát. Ezen a kongresszuson — amelyen 30 ország közel 100 jogtudósa vett részt — hazánkat dr. Földes Iván és a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karának mezőgazda- sági jogi tanszékvezetője képviselték. — A kongresszus fő témája — nyilatkozott a jogi kar tanszékvezetője — a mezőgazdaságban folyó tervgazdálkodás, annak jogintézményei és hitel eszközeivel kapcsolatos kérdések voltak. A meghívással egy időben felkérteik, hogy a témával kapcsolatban a kongresszus öt hivatalos nyelvének (olasz, angol, francia, német, spanyol) valamelyikén küld- jem be előadásomat. Én egy kétíves tanulmányt küldtem be; „Tervgazdálkodás a magyar mezőgazdaságban és annak jogintézményei” címmel. Az összes beküldött előadási anyag megjelent nyomtatásban és a kongresszuson már csak az ezek feletti viták folytak. A hatnapos kongresszus vitáiban én is felszólaltam. — A szocialista országok küldötteinek felszólalása nyomán több kapitalista állam képviselője reflektált az általunk felvetett kérdésekre, különösen kiemelve a szerződések jelentőségét és szerepét, amelyet a mezőgazdasági termelés és a tervgazdálkodás szolgálatában betöltenek. A Pécsi Tudományegyetem professzoréit megválasztották a kongresszus záróülésén az Intézet tagjai közé és felkérték, hogy a jövőben az Intézet folyóirata számára küldjön cikkeket és tanulmányokat a magyar mezőgazdasági jog egyes kérdésedrőL A kongresszuson létrehozott Nemzetközi Agrárjogi Szeminárium munkájában is számítanak a pécsi professzor részvéteiére. Dr. Csizmadia Andor professzor Dr. Csizmadia Andor jogtörténész-professzor, a jogi :ar dékánhelyebtese, a minden évben megrendezésre kerülő csehszlovák—magyar jogtörténeti kongresszus Idei IV. ülésén vett részt Bratdslavában. Október 9-én, a kongresszus első napján Smotnicén tartottak megbeszéléseket a csehszlovák és magyar jogtörténészek, ahol a két állam jogtörténeti együttműködésének közös problémáit Vitatták meg A további tanácskozásokról dr. Csizmadia Andor profesz- szor így beszélt: — A kongresszus második napján előadást tartottam a szlovák származású Kollár Ádámról, aki életének jelentős részét Mária Terézia udvarában, mint a Bécsi Udvari Könyvtár igazgatója töltötte el, és aki a XVIII. század leghíresebb magyar jogtörténésze volt. A kongresszus hátralévő részében dr. Kovács Kálmán budapesti egyetemi tanár a magyar népi demokrácia fejlődéséről tartott előadást és dr. Pecze Ferenc kandidátus, mint korreferens a magyar nemzeti bizottságok fejlődését tárgyalta. A pécsi egyetem professzora elmondotta a kong resszus munkájával kapcsolatban, hogy a csehszlovák és magyar jogtörténészek között létrejött megállapodás a további együttműködés kiépítésére, a közös kutatási témákra és a legközelebbi kongresz- szus napirendjére vonatkozóan. Jövőre, az 1964. évi Nemzetközi Jogászkongresz- szus során Budapesten tartanak újabb találkozót a magyar és csehszlovák jogtörténészek. (Bartó) Száz szál gyertya Tegnap ünnepelte 100. születésnapját az Attila utca 15-ben Horváth Mária néni. Ez alkalomból a III. kerületi tanács 100 szál égő gyertyával díszített tortával és egy szép szobanövénnyel, a roko nők pedig virággal és különböző használati dolgokkal aj ándékozták meg a 100 éves Mariska nénit. Aczél felvétele Az a véleményem, hogy minden levélre válaszolni kel méghozá kimerítően. Nem úgy mint az a válalat, akire az uccaépittés tartozik. Merugyannis hónapokai ezelőt megírtam, hogy a Bartók Béla és a Aradi vértanuk utyánál felsze- ték a kövezetét és ugyhagyták. Olyan hatásosan hagyták úgy, hogy még máma is ot van. Sajnos nem tájékoztalak, hogy ezt mijen tudományos kisérletsorozaton belül csinálják. Valósínü azt akarták megtunni, hogy a lakoságnak mijen a türelmi álapottya, vagy hogy a kövezet mikor rakodik visza magától. Egyelőre csak a zelső kísérlet hozot eredményi: a lakoság tömény idegbajt és töbrenbeli bokaficamt kapót , s ezért méjséges alázatai ara kéri az iletékes lélektani kísérletekei foglalkozó utépittő válalatot, hogy létesiccsen a felszedet kövek melet egy mentöálomást és mostmár az arra haladó bokaficamt kapót járókelőket is szeggye fel — inert felszedni azt ugyláccik tudnak. Másrézt rémületessen kíváncsiak vagyunk mi a szándékuk ezel a zuccával (a Pancák aszongya, valózinű ez az első konzerv uca amejről bebho- nyosodot hogy romlottan is hosszú idejig eltartható!) és jó lene, ha a ziletékes válalat egy szerény levéllel tudatná mit akar medig és hová! Másrézt panaszkonnak a Szikra nyomdára. Ezalkalommal egészen különleges módon nem a nyomtatványai miatt, hanem azér mer éjei vággyák a fát az udvarán amivel havai füttenek. Közlöm a környékbeli lakókai, akik etöl nem tannak alunni, hogy a panaz orvosolhatatlan, mert a Zikra nyomda napal is favágást müvei csak épen nyomtatásnak hivgyák. (Tanulmányozandók a Zikra nyomda által elöalitot sajtótermékek sajtóhibái!) Például legutób csináltak a Jelenkor irodalmi estre eggy meghívót, amejjen a „meghívjuk” szó héjét ez ál: „meghvjuk". Amikor a szegény jelenkoros bácsi idegességtől rángó arcai berohant a nyomdába, hogy ez mégiscsak diznóság, akor egy öreg nagyon tapasztalt nyomdász 'bácsi azonta: „Éjjen, megint sikerült egy hosszú i betűt megtakarittanunk a nébgazdaság zárnám!" Hát tesék it intézkedni éccakai favágás ügybenn. És tegnap azt kérdezte töllünk a Kragulec: Menyibe kerül a magyar üzletekbenn a kukac kilója. Elösszőr nem igen akartunk vele zóba állni, mert tecik tunni a vén Kragulec néha nem norbális, de aztánn bebizonyitota, hogy a magyar üzletekbenn egy kiló kukac 30-minc forint. Merugyannis a Kragulec vet a piacon hét forintért egy kiló gesztenyét és a Csemegében 10-z forintért zintén eggy kilót. Hogy mije volt az árkülömbség az othon kiderült a piacon vet gesz, nyébenn ugyarpiis nem volt finom elsőoztájú kukac a másikban volt. Namármost monta a Kragulec ha egy kiló gesztenyébe 10 deka kukacot zámittunk akor megvan a három forintos ártöblet. Esha tiz deka kukac három forint, akor egy kiló harminc. Nem is ojan hűje ez a vén Kragulec, igaz?! És a mohácsi Pannónia kisvendéglő okt. 2-ikán szolgálatot tejjesitő, söntéspult mögöt ügyködő dolgozóijának is minden elismerésünk. Merugyanis beálitot hozd egy gyanútlan pécsi bácsi és kért két üveg megyvért, amit üvegbenn akart elvini. El is vite, de 17 forintot fizetet érte, mivel zene- dijj pluzz kéccer három forint üvegbetét ü fizetendő. (Másnap ugyanot a züvegekér csak két-két forintot attak, bizonyára koptak a haználattől.) Namármost az sem egy rossz kereseti lehetőség ha a zembe r kiál éjei a zuccasarokra az ara haladókat leüti és elveszi a péndztárcájjukaL Ezutánn már csak egyetlen kérdésre tesék válazolni szerkeztöbácsi (ha tud megezem a Kragulec kalaptyát!) ha eggy ember az OTPétöl vesz a Mecseken egy telket, azal a föltétellel hogy egy éven belül köteles rá családi házat építteni és ugyanakor a tanács nem ad neki épittési engedélyt, akkor zegény micsinájjon (Azt ne tesék mondani, hogy akasza fel magát, azt már szerette volna, de amig nincs háza, nincs csilárja — hova akasztaná magát Hacsak a tanács nem ad neki kölcsön időlegesen ere a célra eggy hejiséget.) Szóval mégiscsak azt hiszem a Pancáknak van igaza ezel kapcsoló t- bann zerkeztő bácsi kérem. Merugyanis a Pancák azt tanácsolta az iletőnek, hogy a telekbe fektetet harmincezer fo- rintyát indiccsa el az olimpián, mert legaláb olyan jól úszik, mint a farnanaka Tiszteletei: Pl&jbám Karért EGY ÉV ALATT Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: csendes, párás idő, eső nélkül. Több helyen köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—6 fok között, a fagyzugokban gyenge talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet 13—16 fok között, a ködös területeken 13 tok alatt. Szokatlanul mutatkozott be. Míg a többi ember dolgozott, vagy úgy mutatta, hogy dolgozik, 6 tüntetőén nem csinált semmit. Csak nézelődött. Három hétig járta a határt, az istállókat és gazdasá gi épületeket, mintha csak sétálgatni jött volna a pellérdi tsz-be. Három hót után összehívta a tsz öt traktorosát, és így Sizólt hozzájuk: — Tamás Károly a nevem, mától kezdve én leszek a gépcsoport vezetőjük. Az elmúlt három hét alatt alaposan körülnéztem a szövetkezetben. Sok minden nem tetszett nekem. Nem tetszett például, hogy nincs gépszín és nincsenek műhelyek, ahol a gépeket megjavíthatnák. Nem tetszik, hogy a lakásuk udvarán par- kíroztatják a traktorokat, és odaviszik az üzemanyagot. — Nem tetszik, hogy reggel nyolckor kezdenék, ötkar végeznek, hogy másfél óráig ebé delnek. Nem tetszenek a feketefuvarok, nem tetszik a lógás! Voltaképpen semmi sem tetszett nekem, ezért mától kezdve mindennek másképp kell lennie. Az új vezető mély lélegzetet vett, aztán folytatta: — Néhány hónap alatt min dent megváltoztatunk. Szeretném, ha velem tartanának. Amit önöktől kívánni fogok nagyon sok les*, de nem lehetetlen. Csak annyit tegyenek és dolgozzanak, ameny- nyit én teszek és dolgozom. Ha valakitől többet követelek, nyugodtan reklamálhat nálam. Felemelt hangon folytatta: — Még egyszer ismétlem: azt szeretném, ha a munkában valamennyien velem tar tanának. De ha valaki nem akarná, vagy megijed a sok munkától, akkor álljon ki a sorból. Azonnal elmehet, csak egy újsághirdetést kell közzé- tennünk és kapunk más traktorosokat. A traktorosoknak már a gyűlés időpontja sem tetszett, mert szombat délutánra hívták össze, s ilyenkor mást szoktak csinálni. Amikor pedig a keményhangú beszédet végighallgatták, arcukba szökött a vér. Azért nem álltak ki a sorból. Sót: ha kelletlenkedve is, azonnal hozzáfogtak az elhanya golt gépek ápolásához. Amikor végeztek, haza akarták vezetni a traktort, ám Tamás rájuk szólt: — A gépek mától kezdve itt maradnak! — És ha ellopnak valamit? — kiáltották többen is. — Megfizeti a kollektíva. ■ A magamra eső részt vállalom — hangzott a kuirta válasz. * Bittől kezdve minden szombat délután karbantartást ren deztek. Reggel hétkor kezdtek munkához. Négy hét múlva újra beszélt az emberekhez: — Látják azt a lábas pajtát? — mutatott a szembenálló, rogyadozó épületre. — Amint megfigyelhetik, csak a véletlen mentette meg az ösz- szeomlástól. A téglaoszlopok repedezettek, a cserepek töredezettek. A pajta alatt sokéves törek, ócskavas, törmelék és trágya. A vezetőség bontásra ítélte, de nem enged jük meg, mert oda gépszínt fogunk építeni. Eltakarítjuk a szemetet, befalazzuk az oldala kát, rendibehozzuk a tetőzetet A roskadt viskó helyén jövő tavaszra szerelőműhely, kombájnszérű, bognár-, kovács-, lakatos- és villanyszerelőmű- hely lesz a hozzátartozó irodaépülettel. Az új gépcsoportba csak a portásfülkén át lehet bemenni. És felépítjük a fürdőt, öltözőt és magasnyomású mosdót is, mert a traktorostól nemcsak követelni kell — a fürdő és a mosdó megjár neki. Mély lélegzetet vett és folytatta: — Az új objektumot a szokásos munka mellett fogjuk felépíteni. Fizetni nem tudunk érte. Embert nem kapunk hozzá azon az egy kőművesen kívül, aki a falat fog ja rakni. A munka oroszlánrésze tehát ránk vár. Én a szemételtakarítástól kezdve a tetőácsoláság mindenütt ott leszek, és ugyanezt várom a többitől is, Ács Sándortól, Czinki Ferencitől, Dittrich Józseftől — mdmdannyiuktóil! A traktorosok egy pillantást vetettek a trágyaszagú vi- tyillóra. Reménytelenül fújt a szél, légörvény táncolt a szeméthegy felett és magasba hordta a polyvát. — Dehogyis lesz itt csoda- műhely! — gondolták maguk ban. — Nagyon hóbortos alak ez, de majd beletörik a bicskája! Azért eljöttek reggel, ahogy vezetőjük kívánta. Hat órakor kezdtek, nyolc óráig takarították és hordták a szemetet. Nyolckor megjelentek a gyalogmunkások és kimentek velük a határba. Délután ötkor visszahozták a kapósokat és este nyolcig dolgoztak a pajtáméi. Vasárnap délelőttönként is építkeztek. * Még novemberben leesett az első hó. Decemberre fél méteres lett. Tíz-tizenöt fokos fogcsikorgató hidegekkel köszöntött be a tél. A pajta körül még didergetőbb volt az időjárás, mert a falu szélén állt és semmi sem védte az északi széltől. A pécsi építkezések sorra leálltak, és fagyszabadságra küldték az embereket. Pellér- den nem volt fagyszabadság. A dermesztő hidegben rakták és vakolták a falakat, saját kályháikat hozták el a traktorosok, hogy az épületet megvédjék a fagy dermesztő hatásától. Ha a hó beherdta a téglát, ellapátolták és lesöpörték. — Amikor a kéményt építették, benzines rongyot égettek alulról. így is azt mondták a kétkedők, hogy ledől. Még ma is áll. A tetőmuntea volt a legrettenetesebb. A jeges szél áthatolt a kesztyűkön, bekúszott a sapkák alá. Sziszegtek a hidegtől, de építkeztek. Április 4-én felavatták a telephelyet Minden meglett, amit Tamás Károly ígért. Van szerelőműhely, kombájnszérű, bognár-, kovát»-, lakatos- és villanyszerelőműhely és irodaépület. Van öltöző, fürdő és magasnyomású mosdó is. A tsz gépállomását csak a portásfülkén át lehet megközelíteni. Piros-fehérre festett sorompó zárja éL a bejáratot. A kapu előtt színes oszlopok állnak katonás sorrendben, az utat szegélyező meszelt kövek nyílként mutatnak a hatalmas, körülkerített udvar felé. A kapu mellett betonemel- vény látható, annak tetején pedig lófogatú éke áll, teljes életnagyságban. Jól olajozott múzeumi példány. * A legnagyobb hidegek idején az állattenyésztők nem akartak kimozdulni a házaik-- böl Karácsony heteiben megtagadták az etetést, a tsz több mint százötven marháját és félezres sertéskolóniáját éhen- pusztuiás fenyegette. A traktorosok megefeetUái as álatokat
