Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

f BW. OKTÓBER t».

lÜAPlé

II Pécsi Ingatlankezelő Vállalat felkészült a télre

Sürgősségi sorrend a hibák kijavításánál — Több mint ezer kályhát és tűzhelyet adtak ki a bérlőknek

Az erősebb segíti a jfyenjfét

Városunkban a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat gondoskodik az állami házak karbantartásáról és a hibák kijavításáról. Ilyenkor ősszel különösen sok panasz érkezik, a hirtelen beköszöntő hűvös, esős időjárás igen sok problémát vet feL Megkértük Hajdú Lászlót, a PIK főmérnökét tájékoztassa olvasóinkat a vállalat téli felkészüléséről.

— A téli gondok megoldását tulajdonképpen már júliusban megkezdtük. Kellemetlen, hogy a kályhákkal, kéményekkel kapcsolatos panaszok zöme szeptember végén, október elején érkezik, amikor már nagyon szorít a cipő. így aztán nálunk is torlódás van, alig győzzük a munkát. A nyár folyamán 50 cserépkályhát készítettünk, és a Zalaegerszegi Cserépkályha gyártó Vállalat még a tél beállta előtt 50 cserépkályhát épít be Pécsett. Az ÉM. Baranya megyei Építőipari Vállalat is készít 30—35-öt, és a PIK kályhásai is legalább 15—20 kályhát raknak a nagy hidegek előtt.

— Egyéb kályhákból ki tudják elégíteni az igényeket?

— Kalor kályhából elegendő van raktáron, és a jogos igényeket bármikor ki tudjuk elégíteni. Kályhából 500-at valamint tűzhelyekből is több mint 500-at adtunk ki a közelmúltban a bérlőknek. A nyár folyamán valamennyi központi fűtéses házban felülvizsgáltattuk a berendezést, és a Perczel utca 32-ben 150 ezer forintos költséggel új kazánt állítottak üzemibe. A hibás radiátorokat soronkívül javítjuk mindenütt.

v* — Segítettek-e a lakosság tüzelőanyagtárolási gondjának megoldásában?

— A lehetőségekhez mérten okvetlenül. Az elmúlt hónapokban 120 új fakamra épült, illetve jónéhány régi használhatatlan fáskamrát újítottak fel. Nagyobb gondot okoz a nyílászáró szerkezetek megjavítása. Szeptemberben 1000 ilyen jellegű bejelentés érkezett. Valamennyi panaszt kivizsgáltuk és sürgősségi sorrendben ha ideiglenesen is, de valamennyi külső ajtó és ablakzárat rendbehozzuk a

télre. Szeretnénk rövidesen elkészülni a tetőjavítások zömével is, bár ezen a területen állandóan akad munka. A városban rendkívül sok a régi ház, már egy kisebb eső is sok beázást, komoly károkat okoz. A tervek szerint a PIK 00 ezer négyzetméternyi tetőt fed át folyamatosan.

— Mi okozza a bádogosmunkák területén levő lemaradást?

— Ezidáig 13 ezer folyóméter esőcsatornát javítottunk, de 50 ezer is kellett volna. Rendkívül kevés a bádogos szakmunkás és sem a ktsz-ek, sem a magánipaxosok között nem találtunk vállalkozót a munkák elvégzésére. Mivel a vállalati kapacitás véges, a bérlők igénye pedig szinte vég télén, a vezetőség úgy határozott, hogy a bérlők indokolt esetben kézhez kaphatják az anyagot és akár maguk társadalmi munkában, akár szak emberrel elvégeztethetik a javítást, amelyet a PIK kifizet. Nagyon sokan mondták, nem várnak még egy évig, míg rájuk kerül a sor, s így több hélyen faházat építette1', elvégezték, vagy elvégeztették az esőcsatomaépítési. nyílászáró szerkezeti javításokat, — egyéb bádogosmunkát Ebben az évben 403-an vették így igénybe a PIK segítségét, és csaknem fél millió forint értékű anyagot használtak fel a javításokhoz.

— A télen három brigád járja naponta a házakat, javítja ki a tűzveszélyes kéményeket, s a bádogosok egy része is a csőrepedésekkel kap csolatos munkákat segít mihamarabb elvégezni. Az ilyen jellegű panaszokat maga a lakosság csökkentheti leginkább azzal, hogy fagyveszély esetén elvégzi a csapok víztelenítését. Nemcsak a télre, hanem a téli munkára is megfelelő előkészületeket tesz a vállalat vezetősége. A munka természetesen a hidegben sem szünetel, akkor végezzük főként a hidegpadló lerakásokat, belső javításokat.

Bólyiak dolgoznak

Kovácsszénái án

Elkészül! a monvorédl kultúrotthon

Vasárnap adják át rendeltetésének a monyoródi községi kultúrotthont, amelyet 250 ezer forintos költséggel, házirezsis kivitelezésben, a járási tanács községfejlesztési csoportja szak mai irányításával építettek, így ötven százalékkal olcsóbban készült el. Az avatáson Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, országgyűlési képviselő mond beszédet, majd a műsorban fellép a hercegszántói délszláv művészegyüttes.

Először a tompaorrú, mélykék színű traktor bukkan elő Kovácsszénája határában. — Komótosan mászik a domboldalon felfelé. Attól nem mész sze két élénkpiros masina szalad a lejtőn, majd fekete lánctalpasokat látok. Falják a barázdákat.

A tsz-lroda is ilyen eleven. Vagy öt ember hajol az asztal fölé. A legmagasabb, mosolygósarcú ember nagyon ismerős. Cséplő György, a bó- lyi tsz főagronómusa. A mellette álló kunos arcú zömök ember pedig Pleskonlcs Antal, a bólyi tsz párttitkára.

Elég szokatlan látvány, hi- j szén Boly meg Kovácsszénája talán hatvan kilométerre fekszik egymástól. Első kérdésem tehát a következő:

— Mi járatban errefelé?

— Eljöttünk kicsit segíteni — mondják mind a ketten.

, — És miért éppen Kovácsszénájára? Tudták, hogy bajbajutott a szövetkezet?

— Dehogyis tudtuk! —- válaszolja Cséplő György nevetve. — Sohasem hallottunk még Kovácsszénájáról. A napokban azonban bekopogott hozzánk Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, akinek ez a választókörzete.

Palkó élvtárs egyébként hétfő reggel idehozatta Őket a kocsijával. Az első napot tájékozódással töltötték. Elég szokatlan módon. Ugyanis arra számítottak, hogy bricská- val, motorral, biciklivel, legKilencven gyermek otthona

A FALU VÉGÉN áll nagy ablakaival, s talán ha tudna gondolkozni, elcsodálkozna. Azelőtt csendőrlaktanya szerepét töltötte be, mogorva fegyveresek laktak benne, most a jövő nemzedékének ad lakhelyet. A környék felsőtagozatos általános iskolásainak diákotthona. Udvarán gyerekek szaladgálnak, termeiben tanulnak, szórakoznak, s a volt fogdát ételillat tölti meg, ez lett a gyerekek ebédlője. Naponta csaknem 170 gyermek fordul meg itt a napközisekkel együtt.

Baranya megyében, sőt az országban is az elsők között jött létre Magyarbólyban az

yvvvwvvvyvvvvvyvvvv^^

Később a fejők mar ad talk el. Kőkeményre duzzadt a tehenek tőgye, panaszos bőgősük messze elhallatszott az

istállóktól.

A traktorosok megfejték az

állatokat.

Aztán zsákoltak.

A nyáron becsöletboäfot nyitottak. Az iroda polcára állították a cukorkát, cigarettát és konzerveket, s egy dobozba kellett a pénzt tenni. Hitelbe is vásárolhattak, ha a traktoros odaírta a nevét és az összeget.

Soha, semmi sem tünit el a boltból. Két-három forintos többlettel szoktak zárni.

*

Tamás Károly az egy év alatt csak minden második éjszaka volt odahaza. A feleség örökös kérdése: Miikor jössz haza? A férj örökös és szégyenkező válasza: Sajnos nem tudom.

Pedig nem esik messze Pel- lérdtől Pécs, ahol Tamás Károly lakik. De mindig volt valami. Ősszel, télen és tavasszal az építkezés, nyáron az aratás, most pedig a vetés, beleértve a csávázási is.

A növényvédő állomás 30 ezer forintot kért tőlük a 18 vagon búza csávázása élle- nében. s kikötötte, hogy tíz tsz-tagot egy- hétre irányítsanak a munka lebonyolításához. Teljesíthetetlen kívánságok! A tsz nem hét, egyetlen napra sem tudott tíz dologra fogható embert odaadni1

em is kellett. Tamás Károly átalakította a zsáktöltő- gcpet, és megoldották a csávázási. Amihez a növényvédő állomás tíz embert kért, Tamás újítása után két ember is elvégzi. Egy hét alatt, s ugyanolyan jól. Harmincezer forint kiadás nélkül.

A csávázás után jött a vetés. Kiszámították, hogy a

meglévő traktoros gárdával

akkor sem tudják az 1600

holdat elvetni, ha valameny- nyien — Tamást is beleértve — két műszakban dolgoznak. Mi legyen hát?

— Minden traktorhoz értő embert gépre kell ültetni — indítványozta Tamás Károly.

Ma minden második éjszaka traktort vezet a főagronó- rruus, üzemgazdász és a bérelszámoló. Tamás is a gép nyer gében ül. nappal pedig a hatezer holdas határt járja.

*

Híres emberek lettek a pellérdi traktorosok. Mindenki odajár hozzájuk. Ott volt Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese, e pécsi járási tanács elnökhelyettese, mezőgazdasági osztályának vezetője, a makói járási tanács elnöke. Az utóbbi azzal búcsúzott Tamás Károlytól, hogy tsz-elnököket küld pellérdi tapasztalatcserére a makói járásból.

A legjobban Romvári Ferenc, a tsz elnöke örül a traktorosok munkájának. Többször mondta Tamásnak: ha nem lennének ilyen fegyelmezett szorgalmas traktorosai, nagyon nehéz volna a dolga, hiszen a hatezer hold így is ontja magából a gondokat.

Magyar László

általános iskolai kollégium közel tíz esztendeje. Körzete- sítették az iskolákat, három kis községből — Lapáncsáról, mocskáról és Kislippóról jártak át az V—VIII. osztályos fiúk, lányok a magyarbólyi iskolába. Télen hóban, ősszel, tavasszal sárban cammogtak, mert nem volt buszközlekedés, sőt rendes út sem. Először napközit létesítettek számukra, azután bentlakást is.

— Egy hőskorszak volt az — mondja a kollégium igazgatója, Raffay Ernő. — Legalábbis ahogy elmesélték. Akkor nem én voltam itt, csak harmadik éve, hogy ide kerültem. Nehéz dolguk lehetett. Nem akarták átadni az épületet, s amikor végre sikerült megszerezni, régi bútorokkal berendezni, a szülőkkel gyűlt meg a baj. Nehezen tudtak megválni a gyerekektől, bár a fizetség is roppant kedvezményes volt. Bezzeg most nincs probléma! A hatvan férőhelyre 105-en jelentkeztek. Sikerül még harmincat felvenni... Éppen ma kaptuk meg az okmányokat, a szomszédos épületet is felhasználhatjuk, berendezhetjük kollégiumnak.

Végivezet a termeken, benézünk a hálószobákba, ahol mindenütt rend uralkodik, a mosdófülkékbe, ahol a szappantartók és a fogmosópoharak katonásan sorakoznak a fali polcon.

— Elgondolkozom néha — mondja az igazgató. — Talán kicsit szigorúak is vagyunk, de közösségben nem lehet másképp. A középiskolába került gyerekeinket meg is dicsérik mindig, hogy fegyelmezettek, tudják mi a kötelesség Természetesen szabadidejük is van bőven, azalatt szórakozhatnak, tetszés szerint játszhatnak.

REGGEL HAT ÓRAKOR

ébresztő, reggeli torna, utána leggeii önkiszolgálás. Ez azt jelenti, hogy a hálófelelős, vagyis az őrsvezető megszervezi a reggeli takarítást. Negyed nyolcig átnézik a napi tananyagot, közben a kollégium négytagú bizottsága reggeli szemlét tart, ellenőrzi a szobák rendjét, s az eredményt jegyzi a hálónaplókba. Csak a rossz pontokat írják be. Jelenleg az ötödikes fiúk naplójába került legtöbb bejegyzés, ők még „újoncok”, nem szokták meg a pontos munkát A reggeli

parancskihirdetés és a napi

jelmondat ismertetése után reggeliznek és elmennek az iskolába. Érdekesek a jelmondatok, maguk a gyerekek találják ki, illetve választják regényekből, versekből vagy más írásokból. Délután négy óráig kötetlen foglalkozás szerepel a programban, négytől hétig tanulás, vacsora, utána esti parancshirdetés, a napos felolvassa a naplóját. Kilenc órakor takarodó.

— Jut még ezen kívül hasznos foglalkozás minden napra. Úttörő és etikai foglalkozásokat is tartunk rendszeresen. A szakkörök közül gazdaasszonyszakkör, kézimunka- és énekszakkör működik — mondja az igazgató, s már mutatja is a szebbnél szebb kézimunkákat. Színes kalocsai mintával hímzett térítők, buzsáki, írásos és matyó hímzésű párnák. Ügyesek a gyerekek.

— És hogyan tanulnak?

Raffay elvtárs naplószerűséget vesz elő, kollégiumi nyelven „Törzskönyvnek” hívják. A kollégium átlagos tanulmányi eredményét tünteti fel benne minden évben. PL az 1960/61-es tanévben 3,84-es az átlag, 61/62-ben 3,67, tavaly pedig 4,02 volt. Szép eredmény, meglátszik a rendszeres tanulás. Vagy a felvételnél csak a legjobb tanulók jöhetnek számításba?

— Nem eszerint történik a felvétel. A család szociális helyzete a döntő. Már augusztusban kiválogatják a gyerekeket á faluban alakult bizottságok.

KÉTSÉGTELENÜL nagyon

jó a diákotthon a körzeti iskola mellett, de a megyében .eddig 1|sak kettőt sikerült létesíteni. Magyarbólyban és Ibafán. A magyarbólyi már rendes kerékvágásban mozog, az ibafai még küszködik a kezdeti nehézségekkel. Nehezen megy a dolog, mert az új diákotthonokban az ellátásért gyermekotthoni norma szerint kell fizetni, s bizony az nem kis összeg havonta.

— Hamarosan jönnek a festők — folytatja Raffay elvtárs. — Átfestik a szobákat, s a ház külseje is új színt kap. Az udvart parkosítjuk. Nagy területünk van, még a sportnak is tudunk helyet biztosítani. Szép környezetben jobbah megy a tanulás.

Bozsér Erzsébc*

aLábbis lóháton járhatják be a három falut magában foglaló tsz határát. ám sem bricskát, motort vágj’ kerékpárt nem találtak. A falubeli nehéz lovak sem termettek nyereg alá, így nem maradt más választásuk, mint gyalogosan nekiindulni a har- minckilomtéeres útnak.

— Es mit tapasztaltaik?

— Nem a legkedvezőbbet! — feleli Pleskonics Antal. — A tsz búzájának alig egyhar- mada volt elvetve, s egészen az utóbbi időkig két elnyűtt lánctalpassal akarták megoldani a vetést. A két elhasznált masina azonban többet állt mint ment, s ennek ellenére sem a járástól, sem a gépállomástól nem jötték a szövetkezet segítségére. Mindenki elhanyagolta, csak akkor kezdtek kapkodni, miután Palkó elvtárs a faluban járt. Akkor viszont mindenhonnan ldeseregl ettek, s a tsz-elnök feje felett átnyúlva egymásnak ellentmondó utasításokat osztogattak a traktorosoknak. Ebből valóságos zűr zavar keletkezett. szegény traktorosok már annyira el voltak keseredve, hogy azt mondták, itt hagyják az egészet.

Nem volt könnyű dolga * két bólyi vezetőnek. De kedden miér kezükbe vették az ügyeket. A traktorosok meggyőzését, jobb kedvre hangolását a párttitkár vállalta magára, aki maga is traktoros volt korábban. Cséplő György, a főagronómus pedig meghatározta a vetés ütemtervét. A segítségül küldött traktorokat megfelelő helyekre irányították és teljes gőzzel megindították a munkát.

— Most minden rendben megy? — kérdem tőlük.

— A lényeget tekintve igen

— mondja a főagronómus. — A búza csaknem hatvan százaléka már a földbe került. Ha tekintetbe vesszük, hogy mindössze négy napja vettük át az ügyeket, nem rossz ered mény.

Hozzáteszik, hogy voltaképpen szervezés és erőkoneent- rálá.s kérdése az egész. Cséplő György elújságolja, hogy felfedezett a faluban egy bfi&s- kát, a tsz-elnöknek tehát nem kellene gyalog bejárnia a vég télén határt, ha megvásárolnák. Pleskonics Antal elújsa- golja. hogy a faluban mindenki ismeri a központi és megyei sajtó cikkeit, jobban ismerik, mint Bólyban. Ezt meg lepetéssel tapasztalta, ez azt bizonyította számára, hogy igenis van érdeklődés az emberekben a közügyek iránt. Ha pedig esz megvan, akkor a tsz problémái iránt sem közömbösek. Idővel — és nem is olyan sokára — erős, sokat osztó szövetkezet lehetne a kovácsszéna«! is.

Torma Péter, a tae elnöke kedvtelve hallgatja a beszélgetést. csak néha sasól közbe, vagy helyesbít, ha a két bólyi ember téved valamiben. A végén megjegyzi:

— Nem akarom feldícséroá a fcólyiakat, de ami igaz, az igaz: ha nem segítenek, ha nem kapunk gépeket, talán januárra végzünk a vetéssel.

— És így mikor lesznek meg vele? — kérdem töte kíváncsian.

— Október húsaonhmtőrlikáig

— veszi át a sasét a főagronó- mus. — Ha nem romlik el az idő, jövő szombatra befejezzük,

” M. I»

„Mondj igazat, betörik a fejed!"

Ha egyre ritkábban is, de azért manapság sem péL- da nélkül álló a címben szereplő ősrégi közmondás, így érvényesült ez Dravecz Jánosné esetében is, aki néhány héttel ezelőtt írásbeli feljelentést tett felettese, Kársán Győzőné boltvezető ellen. Feljelentésében összeférhetetlennek mon dotta főnöknőjét, akivel úgymond képtelenség egy födél alatt dolgozni.

— Több, mint egy éve dolgozom a csányoszrói bőlit- ban, tehát bőséges alkalmam volt arra, hogy megismerjem Karsainét. Eleinte nem volt különösebb nézet- eltérés közöttünk, csak azután, amikor már jócskán beleláttam a „kártyáiba”. A gyakran előforduló „téves számolásait”, „téves

pénzvisszaadásait” általában 8—10 vásárló bánta naponta, s a sók reklamáló közül csak az elszán tabbja ve reked te ki az igazát.

Mindamellett egyetlen olyan szót sem találni a levélben, amellyel csalónak kiáltaná ki a boltvezetőt. Csák a tényeket sorolja.

„Nekem nem is

egyszer adott olyan utasítást, hogy az önkiszolgáló kosarakba kimért zöldáruknál 0.50 kilogramm tárasülyt számítsak le, holott a kosár tényleges súlya minden esetben 5—6 dekával nehezebb volt.”

Azt is óvatoskodva adja elő, hogy Karsai né több esetben a fia, vagy a férje kezelésére bízta a pénztárat, amire csak annyi a megjegyzése: — egy kollektív vezetésű boltban orvosi vizsga nélkül nem szabadna sem idegeneket, sem rokonokat foglalkoztatni.

A levélben szó van arról is, hogy Karsainé a déli zárás után több esetben egyedül marad a boltban, s ha valamilyen oknál fogva kinti dolga akad, ebben az esetben nemcsak a vevőket, de az eladót is (történetesen Dravecznét) kiküldi a boltból.

— Miért? Mi oka van rá? — teszi fél a kérdést a panaszos és hozzáteszi: — Mi jogon vásárol például gyümölcsöt, zöldségfélét közvetlenül a termelőtől bizonylat nélkül? — Nem akarja kimondani, hogy jól sejti, miért, inkább rábízza ezt a választ is a felügye leti szervekre.

Na, hiszen meg is kapta a választ. A földművesszövetkezet vezetősége „salamoni” igazságszolgáltatással ék: Dravecz Jánosnét, a panasztevőt „felmentette” munkaköréből, Karsainét pedig írásbeli megrovásban részesítette.

Dravecz Jánosné panaszos levelében ugyanis egy olyan kitétéi is volt, ami szerint a „történtek után képtelen egy fedél alatt dolgozná Karsaánéval”. A földművesszövetkezet vezetősége, ha „nehéz szívvel is”, de eleget tett Dravecz Jánosné kérésének és nagylelkűen kiszabadította a „födél” alól. Hogy aztán mit kezd majd Dra- veezné e váratlanul jött „szabadságával”, az az 5 gondja. Mint ahogy az is az ő dolga, hol talál újra „födelet”, ahol pótolja majd elveszített állásét, keresetét

A további fejleményekről Csak annyit tudunk, hogy Dravecz Jánosné a járási közös egyeztető bizottsághoz fordult jogorvoslásért. Most már csak azt szeretnénk tudná, hogy ez a fórum milyen alapon hagyta jóvá a szövetkezeti vezetőség helytelen határoza» tát