Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-20 / 246. szám
r 1963. OKTÓBER 20. 3 Minden a betakarítás % meggyorsításán múlik Egy példásan gyors intézkedés Az Országos Arhivatal egységesen 9 forintban állapította meg a pécsi távfűtési díjat A kenyérgabona 84,2 százalékát vetették el a tsz-ek — Még mindig kísért az üzemanyaghiány — Segítsenek az elmaradottaknak az élenjáró tsz-ek is Az elmúlt héten szépen f mentek az őszi munkák. Különösen a vetés haladt jól. A hét végén azonban egyne világosabbá vált, hogy a vetés további sorsát a betakarítási ütem gyorsítása dönti el. — Több termelőszövetkezetben, mint például az egyházasko- záriban az elmúlt héten már nem tudtak minden vetőgépnek munkát adni. Az egyhá- | zaskozáriak vissza küldték pél dául a vetőgépet a mágocsi gépállomásnak azzal, hogy nincs elég felszántott terület, a saját vetőgépeiket is alig tudják üzemeltetni. példás igyekezet a sAsdi JÁRÁSBAN Különben, ha az ember ösz- isze hasonlítást akarna tenni az előrehaladást illetően, akkor a sásdi járást lehetne kiemelni. Mint mondani szokás, ebben a járásban az elmúlt héten alaposan „rávertek.” A múlt szombati jelentés szerint a sásdi járásban még csak 46,4 százalékát vetették el a kenyérgabonának, most pedig 72,2 százaléka van már a földben. Különösen jól dolgoztak a bikali, a mecsekrá- kosi. a kovácsszénási, a felsőmindszenti, a gödrekeresztúri és a sásdi termelőszövetkezetben. Ezeken túl mégis talán a legnagyobb elismerés a szá- gyi termelőszövetkezet vezetőit és tagjait illeti. Ebből a termelőszövetkezetből elvitték átcsoportosítással más tsz-be a szántó-traktort. Nem ezen siránkoztak, hanem azonnal neki láttak a területek lóéké- vel való felszántásához. Csak dicsérni lehet a sásdi járásbeli tsz-ek elmúlt heti erőfeszítését. Azonban ebben a járásban csak akkor tudják határidőre földbe tenni a ma got. ha ez a lendület tovább tart. Még mindig kísért a megyében az üzemanyaghiány is. A bikali termelőszövetkezet például már két hete innen- onnan kölcsönzött üzemanyag gal üzemelteti a gépeit. Szombaton a pécsváradi járásban is üzemanyaghiány mutatkozott. Ezen a most már rendszeresen visszatérő üzemanyagproblémán a felsőbb szerveknek kell segíteniük. — mert ez veszélyezteti a vetés, a betakarítás. sikerét a termelőszövetkezetek vezetőit. Sajnos vannak más előjelek is. Egyes tsz-ek igyekeznek eltitkolni, hogy valójában hogy is állnak a vetéssel. Attól félnek, hogy akkor a gépeiket átcsoportosítják. Ezek a termelőszövetkezeti vezetők nem értik, hogy nemcsak arról van szó, hogy az ő termelőszövetkezetükben el legyen vetve a kenyérgabona, hogy nemcsak az ő érdekük a vetés befejezése, hanem ez országos érdek. NINCS OK A KAPKODÁSRA Helyes az, ha termelőszövetkezeti vezetők türelmetlenek, szeretnék már, ha minden mag a földben lenne. De hely télén az, ha a vezetők idegesek. Az idegesség rossz tanácsadó és olyan dolgokhoz vezet, mint Hegyszentmárton- ban. Ebben a termelőszövetkezetben tisztítatlan és csávázatlan búzát vetettek. Szerencsére még nem nagy területen. A megyei vezetők ész re vették. Nincs ok a kapkodásra. Még van idő és a cél nemcsak az, hogy határidőre elvessük a kenyérgabonát, hanem az is, hogy jó minőségben vessük eL Ez utóbbi is ugyanolyan fontos, mint az előbbi. Erről egyetlen tsz- vezetőnek sem szabad elfeledkeznie. Az elmúlt napokban több jogos panasz érkezett a termelőszövetkezetektől: pusztít a futrinka, de nincs védekezőszer. Ez valóban így volt, de szombaton az AGROKER kapott két vagon HCH-t és újabb két vagonnal útban van Szegedről. Helyes, ha a termelőszövetkezetek közvetlenül felkeresik az AGRO- KER-t és innen helyszínre szállítják a védekezőszert, — amelynek néhány napos késése is nagy károkat okozhat. A finisben vagyunk. Most minden a betakarítás meggyorsításán múlik. Aki jól meg szervezi a betakarítást, időben letakarítja a területet — az időt is, csatát is nyert. Az eddigi példák azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink igyekeztek jól megoldani feladataikat. Bízunk abban, — hogy ez a jó példa ezen a héten végképp beigazolódik: minden termelőszövetkezet határidőre, október 26-ra befejezi a vetést. ELSŐ A PÉCSVÁRADI JÁRÁS A megyei tanács szombaton délben jelentette; A megye termelőszövetkezetei pénteken estig a kenyér- gabona 84,2 százalékát vetették el. A járások közötti verseny sorrendje az alábbiak szerint alakult. Első a pécsváradi járás, ahol a kenyér- gabonának 94,4 százalékát vetették el péntek estig. Utána Mohács város 90,7, a siklósi járás 87,5, a mohácsi járás 85, a pécsi járás 82,6, a sellyei 81,2, a szigetvári 80 és a sásdi 72,2 százalékos teljesítménnyel következik. Szalai János ? Nagy szükség volt... a la- \ kúépületek és a bérbeadás út- ! ján hasznosított más épületek j központi fűtéséről és melegvíz ! szolgáltatásáról szóló 111963. | (X. 6.) ÉM—NIM számú együt tes rendeletre, mert távlatokra vonatkozóan lezárta a szolgáltatás eddigi árait, és útjára indított egy új árrendszert, ami az eddigiektől kezd ve az egész ország területén egységes lesz. A rendelet nem érintette a szerzett jogok alap ján kialakult fűtési díjakat, amelyek országszerte túlnyomó többségben alacsonyabbak a rendeletben meghatározott, légköbméterenkénti kilenc forintnál, de ugyanakkor nem érintette a múlt évben bekapcsolt lakások fűtési díját sem. Amikor a rendelet október elején megjelent, alaposan meglepődött az a néhány száz pécsi család, akinek a lakását a múlt év őszén kap csolták be a pécsi távfűtési rendszerbe, és eddig légköbméterenként tizenkét forintot Szombat esti műszak Amíg mások szombat este szórakoznak, moziba mennek, randevút bonyolítanak le, vagy éppen táncolnak, addig sok folyamatosan termelő gyárban serényen folyik a munka. Egyik szombat estén a Mohácsi Selyemgyárat kerestük fel. Verasztó Istvánná még műszak előtt mindent odakészített 5 éves leányának és 3 éves fiának és amíg hazaér, addig a papa gondoskodik róluk. VASÄRNAP IS dolgozzanak: I fizettek, de meglepődtek a í Pécs városi Tanács vezetői is, j aikik már a múlt év ősAhi kérték a kilenc forintos díj I jóváhagyását, de az Országos Árhivatal a közeli rendelet életbelépésére hivatkozott. A rendelet megjelenése Pécsett, az újabb lakások bekapcsolásával egészen mulatságos, de bosszantó helyzetet teremtett — az ugyanazon hőforrásból, j ugyanazon a vezetéken érkező melegért, két azonos felépítésű és egymás mellett lévő bér ház lakóinak például az egyik házban kilenc, a másik házban pedig tizenkét forintot kellett volna légköbméterenként fizetni. A vígjátékba illő szituáció komikumán túl a Pécs városi Tanács — mint a közelmúltban megírtuk — világosan látta a távfűtésbe kap csőit lakások szerencsétlen megosztottságát és az ebből keletkező irreálás árfeszültség tarthatatlanságát, és megszü- 1 letett a határozat: az ügy j méltányos és teljes rendezése | érdekében előterjesztést küldenek az Országos Árhivatalhoz. A megoldás „kulcsa” tehát az Országos Árhivatal kezében volt. Mielőtt nyilatkozatot kértem Csikós Nagy Béla elvtárstól, az Országos Árhivatal elnökétől, megkérdeztem Márki László elvtársat, a Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét: — Az ügyben ml a tanács pontos állásfoglalása? — Már a múlt évben is soknak tartottuk a tizenkét forintos légköbméterenkénti díjait. kilenc forintot javasoltunk, de egyrészt igazodnunk kellett a számítási kulcsokhoz, másrészt az Országos Árihivatal jelezte az új rendeletet Sajnos a rendelet a Pécsett kialakult helyzetre nem adott választ. Mi az 1963/64-es fűtési idényben az egységes ki- i lene forintos árat szeretnénk [ alkalmazni. — Milyen fogadtatásra Tárhat a városi tanács előterjesztése az Országos Árhivatainái? — Azt hiszem, sikerül méltányosan rendezni az árfeszültséget. — Mikor küldik fei az előterjesztést? — Ma, október 16-án. — Mikor várható a döntés? — Remélem, hogy hamarosan. Az előterjesztés felküldése után várunk néhány napot, azután személyesen felmegyünk az Országos Árhivatal- hoz. A dön tésig a tavaly béri megyében negyvenöt termelőszövetkezet már befejezte a vetést. Ez a tény is azt mutatja, ahol jól megszervezték a munkát, ott eredményt is tudtak elérni. Igen sok termelőszövetkezet közel áll a kenyérgabona vetésének teljes befejezéséhez. Azokban a termelőszövetkezetekben van baj, ahol a betakarítás akadozik. A termelőszövetkezetek nek segíthetnek az általános iskolák felsőtagozatú tanulói. a középiskolák diákjai. Vegyék igénybe ezt az erőt is, hogy minél előbb földbe kerül hessen a mag. De. aki csak erre az erőre támaszkodik, az helytelenül gondolkodik. Mindenütt helyes megszervezni a vasárnapi műszakokat is. Minden gépre, minden munkáskézre szükség van most a vetés gyors és jő minőségben való befejezéséhez. Az elmúlt napokban néhány nívón termelőszövetkezet, — ame'v már befejezte a vetést oé'dál mutatott a teendőket illetően. A bólyi termelő- szövetkezet miután befejezte a vetést átirányította gépeinek esy részét a sásdi járás- -bs. Kovácsszénájára. Bólyi gének dübörögnek a kovácsszénási határban és ott segítenek minél előbb földbe ten- Tti a megírt. De eliküMték traktorosaikat gépeikkel egvütt a szederkényiek is Berkeidre, a csertőiek pedig llozsgóra. Csak dicséret illetheti ceéri LULI wY.vywyyvyvyvY Körülbelül hat évvel ezelőtt találkoztam vele először. Tizenöt-tizenhat éves lehetett. Most is gyereknek néz ki, akkor meg pláne az is volt. Az üzemben rámordultak, hogy ne lábatlan- kodjan a kemencék körül, mert nem felelnek érte, s jobb lesz, ha az udvaron keresztül próbál a raktárba bemenni. Nem szólt semmit, a „félre az útból gyerek”-re, hanem a fal mellett sebesen szedte a lábait. Mosolygott, mint mindig. Ügyesen kezelte a „ste- chert”, mintát rakott el a liszteszsákokból. Kis zacskókba folyatta a rozslisztet, a különféle minőségű búzaliszteket. Vitte a laborba, ahol síkért mostak, színt és nedvességet vizsgáltak. Mindezért hétszáz vagy hétszázötven forintot kapott havonta. Szó- fogadó, ügyes kislány volt, szerette a munkát, amit jól el is végzett. Csak egy baj volt, senki nem vette őt felnőtt számba, senki nem kérdezte meg tőle, hogy vajon miért is dolgozik. Talán arra gondoltak, hogy kijárta a nyolc általánost, hát jobb ha valamit csinál, legalább nem unatkozik odahaza. ?<td*g jő lett volna tudni, hogy nem is éppen „szórakozásból” teszi, amit tesz. A gyerekes mosoly ugyan még gyerekebbé tette, sőt ami általában ritkaság, a szemüvege sem öregítette, inkább fordítva. De a kislányos termet és a „gondnélküli” külső nehéz terheket cipelt. Bár Luliák Mária, — akit mindenki csak Lulinak hívott, — ebben a rendszerben nőtt fel, hogy úgy mondjam a mi gyerekünk, mégis annyi gondot hordozott, mint amennyit manapság már nemigen kell a hasonló korú lányoknak. Valahogy hihetetlennek tűnt, de mégis igaz. Egy öltöny ruhán múlott, hogy nem tanult tovább a gimnáziumban. Ugyanis a nyolc általános után ő is beiratkozott középiskolába. Akkoriban tették kötelezővé az iskolai egyenruhát. Lulinak nem tudtak venni egy matrózgalléros ruhácskát. S persze milyen a gyerek és milyen az anyagi nehézségekkel küzdő szülő; Luli kimaradt az első osztály után és dolgozni ment. Nagyon kellett minden fillér. Apja hatszáz forint nyugdíjat kapott a vasúttól, s félig bénán feküdt, a Mami ápolgatta, aki éppúgy ápolásra szorult volna, s még ott volt a kis öcskös, aki hetedikbe vagy nyolcadikba járt. Luli hétszáz forintjára tehát nagy szükség volt. Elsősorban ezért botladozott a kemencék között az a nevetős gyerek- lány. Valahogy másképp képzelte el Luli az életet. Persze, hogy másképp. Amikor az úttörőházban tervezgettek pajtásaival, s vidáman ki mit tudoztak és ki mi leszez- tek, valahogy simább pálya futott a képzeletben. Igaz/ a vidám zsibongásban felejtőd- nek a gondok, az élet, a realitás függöny mögé kerül. De jók is voltak azok az órák. Szépek voltak. Bár az élet is olyan lett volna minden nap. Ajtónyitás után minőién más lett. Mosni, főzni, takarítani, segíteni a Maminak, s néha veszekedni az Imrével, a rakoncátlankodó öcs- kössel. S az elsejék „gondjai”: a kis keresetet beosztani. Lakbér, számlák, konyha, tüzelő... A munka monoton nyolcórája után a mozgalmas ifjúsági szervezet. Egyik alap- szervezetből a másikba. Adni, segíteni, felrázni, lelkesíteni. Érdekes, nagyon érdekes, hogy pont őneki kellett vigasztalni, lelket önteni azokba, akik panaszkodtak. De furcsa is néha az élet, még az ifjúsági szervezet is. De csinálta. Törékeny termeténél talán nagyobb volt a szíve és a lelke. Amit neki kellett volna kapnia, azt adta másoknak. Hitet, bizodalmát, szorgalmat és becsületet. A sütőkemencék mellől, más vállalathoz került, majd a szénbánya kutatási osztály* találta meg a segítem is akaró kezeket. Természetesen nem maradt el az ifjúsági szervezettől, sőt talán még többet dolgozott abban, mint valamikor. Az öthónapos KISZ-iskola után pedig a városi bizottságra került munkatársnak. Ma is ott dolgozik. Gyakran szoktam látni Lulit, amint intézi az alapszervezetek gazdasági ügyeit. Ezt is mosolyogva teszi, mint annakidején a lisztminta vételét. Mindig kíváncsi voltam rá, hogy mi hajtja ezt a törékeny kislányt, s egyáltalán olyan-e, mint a hasonló korúak, vagy van benne valami, valami vonalasság, valami rosszul értelmezett „öre- gesség”, hogy vajon kiesik-e világnézete, szemlélete a korban hozzája hasonlóktól? Semmi különösség, ahogy mondani szokták minden stimmel, 6 is éppen olyan, mint társai. — Kijön-e az öcskössel? Vitatkoznak-e néha? — Sokszor. — Ki győz? — Az öcsi. Persze, hogy az öcsi győz, hisz fizikailag is ö az erősebb. Ruházkodás? Nagyon szerényen, de csinosan, tisztán. Tánc? Mint a többiek; twist. Tanulás? Az is. Most végzi a negyedik gimnáziumot a levelező tagozaton. Eredmény? A magyar és a történelem, meg az idegen nyelv jobban megy, mint a fizika. Tovább? Majd eUtőntl kapcsolt lakások fűtési díját a régi tarifa szerint számítjuk fel, az ármódosítás után pedig a különbözetet előreláthatólag beszámítjuk... Mivel szerkesztőségünk igen sürgősnek tartotta az ügy elintézését személyesen kerestük fel áz Országos Ánhivatai elnökét, és a következő kérdéseket tettük fel. Egy: Az Országos Árhivatal méltányolja-e a Pécsett kialakult díjhelyzet tarthatatlanságát és irreális voltát? Kettő: Az a néhány száz pécsi család mennyi idő múlva számíthat az Országos Árhivatal érdemi döntésére?... Csikós Nagy Béla elvtárs, az Országos Árhivatal elnöke az első kérdés után elém tette a 382/Eln./63. számú intézkedést. — Ez már rendben van, azt hiszem, a pécsiek teljes megelégedésére. Egyébként nyugodtan megírhatja: ezt az ügyet a Dunántúli Napló intézte el ilyen gyorsan. A Pécs városi Tanács előterjesztése még nem érkezett meg, de amikor megtudtam, hogy milyen ügyben kér tőlem nyilatkozatot, azonnal intézkedtem... Az interjúnak tehát vége. Szokatlanul és megnyugtatóan rövid volt. Epilógusként pedig ime a 382/Eln./63. számú elnöki intézkedés teljes szövege, aminek másodpéldányát a gyors intézkedés „bizonyítékaként” megkaptam: „A Pécs város területén 1962—63. évi fűtési idényben üzembe helyezett távfűtés díját az 1963—64. évi fűtési idénytől kezdődően a távhő- ellátási szolgáltatásba az 1962—63. évi fűtési idényt követően bekapcsolt lakásokra — a lakóépületek és a bérbeadás útján hasznosított más épületek központi fűtéséről és melegvíz-szolgáltatásáról szóló 1/1963. (X. 6.) EM—NIM számú együttes ren deleiben megállapított díjjal azonosam, az egész fűtési idényre, a Pénzügyminisztériummal egyetértésben, légköbméterenként kilenc forintban állapítom meg. A szolgáltatás díjával kapcsolatos egyéb rendelkezések tekintetében is a hivatkozott rendeletben foglaltak az irányadók. Fentiek alagján szíveskedjék a 18 004/12/1962. VII. számú határozatát hatályon távul helyezni, és intézkedni, hogy a lakosság felé folyó év október hcmaptól kezdődően egységesen kilenc forint/légköbméter távfűtési díj kerüljön felszámításra. Budapest, 1963. október 17. Csikós Nagy Béla ... Thiery Árpád jövőre. Lehet, hogy pedagógus lesz, de az is lehet, hogy valami más. Nevelni és tanítani nagyon szeret. Valahogy így mondta: — Talán nem is osztályoznám azokat a gyerekeket, de addig magyaráznám nekik, amíg mindent meg nem értenének ... Nem tört le soha az életben? De, nem is egyszer. Csak a könnyeken is túllát, valami szépet, valami nemeset érez és sejt öregekben és fiatalokban. Tehát? Igen, Luli is pontosan olyan, mint a többi fiatal, a mi gyermekünk. Talán a szíve nagyobb valamivel. Az a kedves kis leányka szíve, Gagdagfe issvrim
