Dunántúli Napló, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

2 Ä!Äf*LÄ 1983. OKTOBER TL 1 Mikor játszották Magyarországon először Marie Tudott? A királynő kegyence — a televízióban KRESZVERSENY Szerdán este a televízió ka­merái hosszú szünet után is­mét ellátogattak a Pécsi Nem­zeti Színházba. A Vidéki Szín­házak Televízió Fesztiválja 1963 64 nyitóelőadásaként Pécs ről Victor Hugo: A királynő kegyence (Marie Tudor) című romantikus drámáját közvetí­tették. örültünk, hogy a tele­vízió másfél milliós közönsége egy eléggé összefogott, gördü­lékeny és kollektív jellegű elő­adást láthatott, tetézve La- bancz Borbála nagyon jólsike­rült színészi alakításával. La- ban.cz Borbála játéka kiemel­kedett, sok és Jellegzetes em­beri-érzelmi vonásból építette fel Marie Tudor alakját. Nem akarom elrontani a szerdai szízjházi televíziós közvetítés örömét, de a pontosság kedvé­ért némi helyreigazítással tar­tozunk. Valamilyen oknál fog­va korábban elterjedt egy hír, miszerint a francia romantika mesterének Marie Tudor angol királynőről szóló drámáját a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be Magyarországon először. Ez a hír olyannyira elterjedt, hogy az eheti Rádió Újság is ennek megfelelően jelezte a szerdai televíziós közvetítést. A közvetítés szünetében De­meter Imre, eddigi szokásától eltérően nem szólt a fesztivál­drámáról, nyilvánvaló tapin­tatból, ilyenformán szükséges tisztázni, hogy Marie Tudort nem a Pécsi Nemzeti Színház mutatta be először Magyar­OöfltSbfrák országos tanácskozása Pácsett Már tíz éve, hogy a megyei tanácsok döntőbizottságainak munkatársai részvételével megrendezik a döntőbírák or­szágos tanácskozását, évente háromszor, mindig más és más megyeszékhelyen. Az idén Pécsre került sor, a tíz év alatt ötödször. Utoljára 1960- ban tartották itt a tanácsko­zást. Tegnap — csütörtökön — délelőtt tíz órakor Palkó Sán­dor. a megyed tanács végre­hajtó bizottságának elnöke fogadta a 65 részvevőt, köz­tük a Központi Döntő Bizott­ság vezető döntőbíróját, és munkatársait, valamint« Ma­gyar Beruházási Bank, az Épí­tésügyi és Földművelésügyi Minisztérium képviselőit, a megyék döntőbizottságainak munkatársait. A fogadást ta­nácskozás követte, a szállítási szerződésekről. Ebéd után a Mecseket láto­gatták meg a tanácskozás résztvevői, majd a perjogi eljárások felett indult meg a vita. országon. Bizonyítékul Ambrus Zoltánt, a magyar színházi kritika egyik legkiválóbb mű­velőjét idézem, aki hetven év­vel ezelőtt a Pauly Ede által fordított és 1893 október 6-án új bemutatásban játszott ,.Tu­dor Mária” (Marie Tudor) elő­adásáról többek között ezt írta: Aki szeszélyből elolvasta, tudta, aki csak a tanáraitól hallott róla, szívesen elhitte, | hogy ez a Tudor Mária Hugo Victomak a legeslegrosszabbik j darabja; kiváncsi nem volt rá ' senki, se nálunk, se Francia- \ országban. Párizsban, ahol pe- j dig még mindig kegyelettel vannak Hugo Vidor iránt. Tu­dor Máriát nem játsszák évti­zedek óta. Igazi sikere nem volt soha; nem tetszett akkor sem, amikor a romantika még virágjában volt, s Ruy Blas-t, Hemanit vagy Marion Delor- me-ot a fanatikus csodálok megtapsolták. Akkortájt elő­adták néhányszor a mi Nem­zeti színházunkban is, hogy az­tán ad acta tegyék, s egy fél évszázadon át senki se kíván­kozott utána. Miért adták hát elő akkor, amikor már egy fél évszázad múlt el bukása óta?... Hetven év meg félévszázad. Mit lehet hetven év után ezek hez a sorokhoz tenni? Semmit. Esetleg azt, hogy szerettük vol na, ha a Pécsi Nemzeti Szín­ház ezen a fesztiválon, másfél millió néző előtt — korszerűbb és művészibb drámával szere­peli Thiery Árpád Vitaest a Je’enker szarkeszlőségében Páko'itz István köt esze tér 51 Csütörtökön este került sor a Jelenkor szerkesztőségében, Pákolitz István, József Attila- öíjas költő, „Fény és árnyék”, valamint „Esti dal” című kö­teteinek megvitatására. Az es­tet Szederkényi Ervin, a Ta­nárképző Főiskola tanársegé­dének „Hagyományos és új­szerű költői eszközök Pákolitz' István költészetében” című előadása nyitotta meg. — Pákolitz költészetét ■— mint mondotta — formai olda­lárát közelíti meg, bár tudja, hogy ennek egy költő sem örül túlságosan. A modern költészetet a tömörebb hason­latok, a zárt formák oldódása, a gondolatritmusban-fogalmp- zás jellemzi. Ebben van az új­szerű költészet ereje. Ez sok költőnél robbanásszerű formai KRESZ-versenyt rendez v asárnap a megyei rendőrka­pitányság közlekedésrendészet i osztálya, melyen a verseny győzteseit értékes tárgyakkal jutalmazzák. Képünkön a ju­talomtárgyak egy része látha tó. A könyvtárak munkájáról tárgyalt a pécsváradi járási tanács v. b.-a könyvtárak összes könyvállo­mánya 21 260 kötet volt, ez év második negyedében pedig már 24 900 kötet könyv állt az olvasók rendelkezésére. A lakosság és a könyvtárak kap csolatának megerősítése érde­kében több író-olvasó találko­zót tartottak a járási székhe­lyen, Véménden, Hidason és Mecseknádasdon, és kiállítá­sokat rendeztek a járási könyv tárban. Gyermek foglalkozá­sok programjában szerepelt a könyvismertetés, diafilmvetí­tés. A községi könyvtárak hely­zetéről tárgyalt a pécsváradi járási tanács végrehajtó bi­zottsága kedden délelőtt. 1961 végén a járási és községi változásokat okoz. Kifejtette, hogy Pákolitzra ez nem jel­lemző, nála ellentétes költői út tanúi lehetünk. Nincsenek robbanásszerű formai újításai, mégis új és korszerű ez a köl­tészet. Az előadást vita követte. A járás területén általában mindenütt felhasználják pro­paganda céljaira a hangosbe­mondót, valamint a központi könyvtárakat népszerűsítő pla­kátokat, a könyvkirakatot Több fiiye'me! a fuirinbára! Elkészült a Jelenkor idei ti­zedik száma. A folyóirat ezzel a számmal ünnepli ötéves fennállását: 1958 októberében jelent meg az első Jelenkor. A jubileum alkalmából meg­szólalnak a lap oldalain mind­azok, akik a közelmúltban Pé­csett irodalmi folyóiratot szer­kesztettek, irodalmat szervez­tek és irányítottak, így Lo­vász Pál Emlékeim a Janus Pannonius Társaságról című írását olvashatjuk, majd Vár­kon yi Nándor tollából az 1940- ben indult • Sorsunk című fo­lyóiratról kapunk tájékoztatót. Az első „Dunántúl"-ról Katkó István emlékezik, az 1952—56 közötti Dunántúlról Szántó Tibor írása . beszél. Mellettük a mai szerkesztő Tüskés Tibor vallomását is olvashatjuk. A folyóirat az irodalmi örökségek felelevenítése mel­lett az élvonalbeli fiatal írók munkáinak adott helyet ebben a számban. S zakón yi Károly Homály című novelláját, Lá­zár Ervin Mit akar ez a ke­rekarcú című novelláját és Mészöly Miklós Ablakmosó című burleszk-tragédiájának befejező részét és a szerző jegyzetét közli. Gramasztói Pál készülő regényének egy rész­letét adja közre a Jelenkor Ifiúkor a belvárosban címmel. Verssel Fodor András. Berda József. Eörsi István, Bencze József, Bokros János, Németh Ferenc, Tóth Endre, Nádor Tamás, Demény Ottó. Albert Zsuzsa. Hunvadi István és Paál Tajos jelentkezik a fo- Ivó’Vat októberi számában. A „Dokumentumában is­meretlen Krúdy írást közöl Ficzay Dénes. Krúdy Gyulá- val foglalkozik Kristó Nagy István írása a Jegyzet rovat­ban és Seres József kritikája a Szemle rovatban. A korsze­rt művészetről folytatott vi- Máté szól hozzi* lan oldalain. A Szemle rovat Pákolitz fetván Efrti dal című, József Attila díjjal jutalmazott kö­tetéről közöl vezető helyen kritikát. Gerelyes Endre, Stet- ka Éva és Gyurkovics Tibor kötetéről olvashatunk még kritikát Az októberi, jubileumi Je­lenkor Gadányi Jenő és Szi- gethy István rajzait közli. ,Demizsonsors‘ A meghibásodott, szakadt kötésű demizsonok a Bara­nya megyei Háziipari Szövetkezethez kerülnek, ahol új „köntöst” kapnak. Ilyenkor ő sszel mindig több vár bekö­tésre, ami egu kicsit érthető is,.. A kalászos után vetett gabona vetésterületének nö­vekedésével egyenes arány­ban megnőtt — nemcsak megyénkben, hanem az egész országban a futrinka­fertőzés veszélye. A szak­emberek még idejében fel­hívták a mezőgazdasági üze­mek figyelmét, hogy foko­zottabb gondot kell fordí­tani a kártevőre és elter­jedését meg kell akadá­lyozni. Nálunk Baranyában is felhívások, utasítások szü­lettek az ügy érdekében, sajnos azonban a védeke­zés még nem mindenütt halad ágy, ahogyan kellene. Bár a megyei tanács elren­delte, hogy valamennyi tsz minden szombaton küldjön jelentést a veszélyeztetett területek és egyben a bepor zott területek nagyságáról, mégsem tartja néhány ter­melőszövetkezet szívügyé­nek a védekezést. Ezt az ember egyszerűen nem érti, hiszen elsősorban a termelő szövetkezet érzi meg majd a terméskiesést, amit a vé­dekezés elmulasztása eseté­ben a futrinka kártétele okoz. Gyakran érkeznek a megyéhez - hamis jelentések: a tsz kijelenti, hogy nincs veszélyeztetett területe, s közben már most meglehe­tősen nagy a kártétel. Egy hirtelen kiragadott (sajnos nem egyedülálló!) példa a szentdénesi. jelentették, hogy náluk nincs futrinka, holott valamennyi árpaveté­sükben jelentősen elszapo­rodott. A községi vb-elnö- kök sem látják el minde­nütt jól a rájuk bízott fel­adatot. A megyei tanács tő­lük várja a legtöbb segít­séget, ellenőrizzék a veté­seket és ha futrinkát talál­nak, azonnal jelentsék. Az ügy rendkívül komoly, na­gyobb lelkiismeretességre van szükség! Egyes helyeken, mintegy védekezésül, hallani olyan kijelentéseket, hogy azért nem poroznak, mert nincs HCH. Ez egyszerűen nem igaz! Előfordulhat, hogy az AGROKER három raktára közül (Pécs, Szigetvár, Mo­hács) egyikben vagy másik­ban pillanatnyilag elfogyott, ilyenkor azonban bármelyik másik raktártól lehet igé­nyelni. S ha a nagy kereslet miatt esetleg nincs HCH, mindig rendelkezésre áll a Hungária DL—5-ös porzó­szer, amely valamivel drá­gább ugyan, de hatásában semmivel sem marad a HCH alatt. Egyébként van HCH is elegendő, bár a megye már felhasználta az erre az időszakra tervezett mennyiséget, jelenleg azon­ban újabb tíz vagonnal szál lítanak Baranyába. A vegyszerhiányra tehát nem lehet hivatkozni, mert vegyszer van. A Növény­védő Állomás is teljes ka­pacitással dolgozik — mind a 16 porzógépe dolgozik azokon a helyeken, ahol a tsz-eknek nincs porzógépük. Sajnos a porzógéppel ren­delkező tsz-ek közül jóné- hány nem törődik a véde­kezéssel. Ez pedig igen nagy baj — még azzal sem lehet védekezni, hogy nincs erő­gépük a porzógép vontatá­sára, mert minden erővel vetni kell. Be kel látni, hogy a futrinka elleni véde­kezés a veszélyeztetett te­rületeken nagyon is a vetési munkához tartozik, és ép­pen úgy a jövő évi termés növelését szolgálja, mint a közvetlen vetés akármelyik részmunkája! Szükséges tehát, hogy a porzást eddig halogató tsz- ek is minél hamarabb mun­kához kezdjenek, megelőz­zék a futrinka kártételét. Ki kell használni a viszony­lag száraz időt, követni kell a jól dolgozó tsz-ek példá­ját, hiszen a megyében már tízezer holdat poroztak be. A televízió műsora október 18-Ao, pénteken: 10.00: TV-hfradó (lám.). — 10.08 Telesport (lsm.). — 10.30: Hon­foglalás. n. tv-film (lsm.). — 11.35: Balaton. Magyar kisfiún, — 11.45: A jövő hét mflsora. hirek — JÖVŐRE új dohányvégó* gépeket állítanak munkába a Pécsi Dohánygyárban. A késeit önmaga köszörülő importgépek teljesítménye óránkint 8—900 kg dohány (elvágása. — A VÉMÉNDI sajtüzem nyer te el a Baranya megyei Tejipari Vállalat üzemei között folyó verseny első díját. A vémén- diek olyan kiváló ementáli sajtot gyártottak, hogy nagyban elősegítették a vállalat export­tervének 229 százalékos teljesí­tését. — AZ ÉPÍTOGÉPGYARTÖ Vél lalat pécsi gyárában ebben az évben 24 darab 120 tonnás ce­mentsilót gyártanak. Eddig 19-et adtak át a megrendelőiknek. hagykarbantartAs A JÉGÜZEMBEN A Pécsi Sörgyár jéggyártó üzemében Jelenleg csökkentett műszakokban dolgoznak, s ha­marosan megkezdik a nagykar­bantartást, ami teljesen érthető, hiszen nincs már szükség any- nyi jégre, mint a kánikulai nyárban. * — NOVEMBER SS-én a Pécs* Liszt Ferenc Kórus és a Pécsi Ifjúsági Szimfonikus Zenekar 180 tagú együttese szerepel Szekszárdon. A műsorban Haydn: Évszakok című orató­riumát Antal György vezényli. Közreműködik még Werner Mária, Bolla Tibor és Marczio Demeter. — PÉCS város L kerületi ta­nács v. b. mezőgazdasági cso­portja értesíti a lakosságot, hogy a nagykozárl tsz Újhegy VIH. dűlőben gabonafutrinka el­len HCH és Hungária DL 5. vegyszeres porozást hajt végre. A vegyszer erős méreg. TANÁCSELNÖKÖK — TRAKTO­ROKON A sásdl járásban a sürgető őszi munkák mielőbbi elvégzés« céljából traktorra ült három fa­lusi vb-elnök. Mindhárman a tormási Kovács Gyula, a ma­gyarszéki Gyenis József és s ligeti Kőszegi György, régebben gépállomáson dolgoztak. Munká­jukat nemcsak lelkesen, de nagy hozzáértéssel is végzik. Kovács Gyula például nem egy­szer tizenhat órát dolgozott egyhuzamban és lánctalpasával a legnehezebb terepet is kitű­nően megmunkálja. * — A PÉCSI Közlekedés! Vál­lalat értesíti az utazóközönséget, hogy a 43-as jelzésű mecseki körjárat forgalmát október 20- tól, vasárnaptól részvétlenség miatt szünetelteti. — AZ EM. Baranya—Tolna megyei Téglagyári Vállalatnál 19G4-ben az összes legyártott tég­lamennyiségnek 34 százaléka nagyméretű, ügynevezett ma­gasított, Illetve lyukasáru lesz. A nagyobbméretű téglákkal gyorsabb az építkezés. — ÚJRA meglehetősen elsza­porodott a drótféreg. A legtöbb helyen ugyan már nem gondol­hatnak a védekezésre, de aján­latos a drótféreggel fertőzött területeket előre kijelölni talaj- fertőtlenítésre. Ott, ahol még nem végezték el a vetést és sok drótférget találtak, érdemes 3 vetőmagot HCH-val porcsávázni. MEGFOJTOTTA GYERMEKET A Baranya megyei Főügyész­ség gyermekülés büntette miatt emelt vádat Kántor Istvánná Szentlőrinc-tarcsapusztal lakos eUen. Kántomé 1003. augusztus 8-án egészséges gyermeknek adott életet. Elhatározta: meg­öli gyermekét. Az újszülöttet ruhába csavarta, majd amikor megállapította, bogy annak sem szíve, sem pulzusa nem ver, egy kosárba tette, gödröt ásott és a kosárban lévő gyermeket elásta. Kán törné ügyét a me­gyei bíróság 1903. október 32-én tárgyalja. — SZERDAI számunkban, a 3-as oldalon „A Zeiss Művek kiállítása Pécsett” című hirben az időpont téves. Helyesen így hangzik: Pécsett, október 22-én nyit és 25-én zár a kiállítás a pécsi járású tanács dísztermé­ben. — UJ TÁNCISKOLA kezdődik október 22-én kedden este 7 Arakor Pécs város Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Tanít: Fellnemé. Beiratkozás a műve­lődési ház irodájában. (x) — MODERN TÁNCOK Iskolája kezdődik Hermann tánctanár vezetésével 23-án, szerdán fél 3 órakor a KPVDSZ Művelődési Házban. (József u. 15.). (x) Idojárásjelentés Várható időjárás péntek estig* növekvő felhőzet, holnap né­hány helyen kisebb eső. Nap­közben megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Több helyen reg­geli köd. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—plusz 4 fok között, több helyen talajmenti fagy. Legma­gasabb nappali hőmérséklet hol­nap általában 14—17 fok között, a köddel borított területűken M tok aim. t A É 4 A lelenkor jubileumi száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom