Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-03 / 205. szám, Első kiadás
2 niAPLö 1963. SZEPTEMBER S. n hét kérdése Mikor less elég sertésünk ? Beszélgetés a megyei tanács főállatorvosával 235 680 sertés van jelenleg a megye termelőszövetkezeteiben, háztáji és egyéni gazdaságaiban. És ennék a nagy- mennyiségű sertésnek az egész ségére 76 állatorvos vigyáz. A kérdés az: hogyan és milyennek látja az állatorvos a megye sertésállományát? A kérdésre dr. Láng Miklós, a megyei tanács főállatoirvosa válaszol. — A számok sokat mondanak, de nem mindent. A sertéstenyésztésben három kérdést kell vizsgálni. Ez a következő: a sertésgondozás, a takarmányozás és az elhelyezés kérdése. Nézzük először az elsőt. Az elmúlt évben igein sok sertésgondozót képeztünk ki. Ma már nincs olyan termelőszövetkezet, ahol legalább egy szakképzett gondozó ne lenne. — A gondozás problémája tehát megoldódott. Mit tud ‘ mondani a takarmányozásról? — Azt nem mondanám, hogy megoldódott a sertésgondozás problémája. Csak azt, hogy lényegesen jobb a helyzet, mint amilyen néhány évvel ezelőtt volt. A takarmány- kérdést viszont megoldottuk a keveréktakarmónyokkal. A táppal az állatok megkapják a korukhoz szükséges fehérje és a keményítőérték arányt. — A tápnak köszönhető, hogy most nincs annyi elhullás? — A tápnak is. De a gondozóknak is. Tény, hogy ma már a termelőszövetkezetek kezdik elfelejteni, hogy mi is az a gyomor- és bélgyulladás. De megszűnőben van a paratífusz is, ez a tipikus északafrikai betegség, amit a rossz gondozás, a rossz elhelyezés és a rossz takarmányozás vált ki. A gondozás jobb, a takarmányozás megoldódott... — Az elhelyezés is? — Az még sajnos nem. Korszerű sertésfiaztató például ig:«n kevés van a megyében. A szerfás fiaztatók átmeneti megoldásként jók voltak. És nagyon jók lesznek ezek továbbra is, de csak nyáron. És egy ideig egy kis átalakítással télen is. Két példát mondok arra, hogyan lehet ezeket a szerfásfiaztatókat is jól kihasználni addig, amíg mások nem lesznek. A bólyi termelő- szövetkezetbln is ugyanolyan szerfás fiaztató van, mint a mattyiban. Bolyban szép a sertésállomány, a mattyiról nem lehet ugyanezt elmondani. A bólyiak megszüntették a fiaztatóban a huzatot, téglafallal vették körül a fiaztatót, ablakokat helyeztek el. így alkalmas késő ŐGzig fiaztatásra is. — Ezek szerint több szerfás fiaztató nem épül már a megyében? — Nem. Ezentúl csak modem, minden kívánalomnak megfelelő fiaztatók épülnek a megyében. Jövőre például 1000 kocának biztosítunk ilyen férőhelyet. Jó az, hogy a fiaz- tatóépítés kérdésébe is beleszólást kaptupk. Minden fiaztató csak úgy épülhet fel, ha a tervet a megyei tanács fő- állattenyésztője és főállatorvosa előzetesen aláírta. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy ezek az épületek minden követelménynek megfeleljenek. — Annyi szó esett a kocákról, hogy az ember önkéntelenül erre irányítja a fő figyelmet. Tudatos ez a figyelemráirányítás ? — Igen. A nagymérvű sert- téselhullás és az ezzel együttjáró komoly népgazdasági kiesés megszüntetése érdekében a mezőgazdasági osztály múlt év őszén felülvizsgálta az addig folytatott sertéstenyészté- si politikáját. Megállapítottuk azt, hogy szilárd sertéstenyész tési alap nélkül nem lehet sem az elhullásokat csökkenteni, sem a hízótervet biztonságosan teljesíteni. A szedett hízóalapanyag felvásárlás rendszere ugyanis gyengítette és eltávolította a termelőszövetkezeteket a sertéstenyésztéstől. A felvásárolt, szedett anyag a betegségek tömegeit hurcolta be a termelőszövetkezetekbe és így nemcsak a felvásárolt süldők jó része betegedett meg és hullott él, hanem a termelőszövetkezetek saját, addigi állományát is megfertőzte. Ez pedig hatványozottan tovább rontotta a termelési eredményeket. — Nemrég találkoztam olyan tsz-elnökkel, aki azt. bizonyítgatta: a felvásárolt süldő olcsóbb, mint a saját tenyésztésű. Mi erről a véleménye? — Én is találkoztam ilyen elnökkel Papíron bizonyította igazát. Persze ez csak látszólagos igazság, mert a felvásárolt sertés még ha egészséges is, akkor is veszélyt jelent. Ha például negyven kocája van a tsz-nek és ehhez még húszat akar, de nem saját süldőkocából, hanem vásároltból beállítani a következőkkel kell, hogy számoljon. Csak egy példát mondok. Ha az illető tsz-nek a kocaállománya B 120-al fertőzött, az utódok is, a kocák is ellenállnak ennek a törzsnek. Viszont, ha beviszünk közéjük például B 12-vel fertőzött kocákat és ez majdnem száz százalékig biztos, hogy ellenkező törzzsel fertőzött kocák lesznek, akkor a két törzs egymásra hat és bizony ez vetéléshez vezet. Tessék számolni: melyik az olcsóbb a saját- nevelésű, vagy a vásárolt koca? — Még a múlt év novemberében az osztály járásonként részletesen kidolgozta: hány koca szükséges a termelőszövetkezetekbe a hízóalapanyag előállításához. A kiadott kocalétszám fejlesztését decem berben, januárban, majd márciusban és áprilisban ellenőriz tűk és a terv betartását szigorúan megköveteltük. Ezzel párhuzamosan az állatorvosokat mozgósítottuk a saját szaporulatból történő kocautánpót- iás szakszerű kiválogatására. A félévi statisztikai adatok szerint VI. 30-ig a tsz-ek kocalétszáma 11146-ra emelkedett. j Ha ehhez hozzászámítjuk a je- | lenleg meglévő 1479 tenyész- ! kocasüldőt, melynek mintegy I 65 százaléka ez évben buga- ■ tásra kerül, akkor megállapíthatjuk, hogy éves tervünk teljesítése, mely szerint 12 194 kocát kell elérnünk — biztosítva van. A fronti intézkedések alapján elértük, hogy jelenleg termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége külső vásárlás nélkül biztosítani tudja a szükséges hízóalapanyagot, | ami eddig egy évben sem sikerült. Sőt ebben az évben már lesz süldőfeleslegünk is. Ez viszont egyáltal'?i nem baj. Sőt! — Ez az intézkedés kihatással volt a malac- és sül-' dőelhullásra is? — Igen. 1959-ben a malacok 13,3 százaléka hullott el az első félévben. 1962 első félévében ezt az arányt sikerült 11,6 százalékra csökkenteni, de az igazi eredményt a fenti intézkedés hozta. Ez év első felében a malacoknak csak 7,8 százaléka pusztult el. Hasonló a helyzet a süldők esetében is. 1961. első félévében például a süldők 18,9 százaléka hullott el. idén az első félévben pedig 8,6 százaléka. Ezek a számok is világosan mutatják az intézkedés helyességét — fejezte be nyilatkozatát dr. Láng Miklós, a megyei tanács főállatorvosa. Szal&i János „Másodvetésű“ csibék a baranyai falvakban Hégi, hasznos szokás a ba- j ranyai falvakban, hogy nyár I végén újra megültetik a ko.tló- \ sokat. Az aratás-cséplés végeztével ugyanis a gazdaasszonyok | jobban ráérnek törődni az ap- ! rójószággal és bővebben is jut j szemes takarmány a számukra. Nyolc-tíz hét múlva aztán J jól meghízlalt pecsenyecsirkét Franciák, szovjetek, németek és görögök Pécsett Nagy forgalmat bonyolít le ezekben a napokban a pécsi Városi Idegenforgalmi Hivatal. Sorra kérik az idegenvezetőket a külföldi csoportokhoz, akik szeretnének megismerkedni városunkkal és a Mecsekkel. Egymásután három francia csoport érkezik Pécsre. Az első már tegnap megjött, a második kedden érkezik és szeptember ötödikén a harmadik. Ezenkívül a Német Demokratikus Köztársaságból várnak turistákat, majd pedig az INTURIST hoz szovjet vendégeket Pécsre még ezen a héten. Ugyanakkor görög vendégek kalauzolására is felkérték a Városi Idegenforgalmi Hivatal idegenvezetőit. FZEMfiflEBES . -j.ima t'.* 9. Előzmények: Az idő számításiunk előtti 74. esztendőben, egy éjszaka összeverekedne k « cápám gladiátorok. Az őrség beavatkozik, mire a verekedők dühe a katonák ellen fordul. Spartacus nagy vezért rátermettséggel úgy irányítja a küzdelmet, hogy a lázadóknak végül sikerül kitörniük a gladiátor- tvkbamyából. í I Nem távoli jövő — nagyonis a közelben, megfogható közelségben található. Hiszen már a napokban megkezdték annak a kútnak a fúrását, amelyik hideg vízzel látja el az új, a negyedik fürdőmedencét. Az elsőt a kilencszázas évek elején építették egy kenderáztató helyén, később — a húszas években kövekkel körben kirakták, egy évtized múltán ki- ! bővítették és 1959-ben betonoz í ták le az alját. A szomszédos j gyermek-medence 1955-ben j épült, két éve pedig elkészült ; a harmadik medence is. Most | a negyediken dolgoznak, amelyik, a tervek szerint ! tavasszal már üzemel. i Ehhez szolgáltat majd vizet az j új kút, amelyiknek fúrása a ! napokban elkezdődött. A levelező-lapokon ismert kontúr a harkányi strandfürdő régi. közepén tornyos kabinsora. Ezt lebontják a kö- zeljövőben és a helyén három | ütemben építik fel a korszerű, 1400 férőhelyes vállfás öltözőt. Tetején teraszt alakítanak ki napozóval, zuhanyozóval. A j szakaszos építkezés lehetővé i teszi, hogy a télen is igénybe j vehessék a strandot, í Mert a strand a télen még nagyobb területen üzemel. Mondhatnám az egész nagymedence a fürdőzők rendelkezésére 611. A medence fölött tizenhat méter szélességben betontartók ívelnek át és tartják az üvegtetőt, amely alatt a legnagyobb hidegben is kellemesen lehet fürdeni. De körben a medence szélén is műanyag falat húznak másfél méter magasan és ez biztosítja a ! teljes medence felhasználását. Ugyanis így a víz felett egy hőszigetelő réteg keletkezik, j amely védi a szabadban für- I dőzőket. Csak a téliesítés, a korszerűsítés hatmillió forintba kerül és véglegesen 19C1. decemberére készül el. Bővül a strand tei ül l- j Jelenleg 6,5 kart-ztrábs ■ r i' ! j ölel körbe a kerítő' r ".•1 ! időn belül már hús' i.oldat | v~he+nek biririrnkb- cürdő- 1 zők és a me"V:vő 9 ’1 v’ómé- ter kerítés 650 méterrel yara- podik. A kérdést hivatalo'- '-amelyek tették fel a min-r "?n-s értelme ennek a ne .....inyú fe jlesztésnek? A válás:7 sta- isztika adja meg. Egy latt nyolcvanezerrel több vendég kereste fel Harkányba dőt éá vasárnaponként — a nyál i szezonban — szinte rendszeresen tízezer fölé emelkedik a fürdőzők száma. Augusztus 20-án például 13 ezer jegyet adtak el és 28 különautóbusz, 80 személygépkocsi, 240, motorkerékpár várakozott a parkírozó helyeken. Ennél sokkal nagyobb az érdeklődés, de éppen a ma még mindig gyenge és lassú ; közlekedés, a fürdő befogadó- i képessége, az ellátás elégte- I lensége —- sokakat visszatart. Mert ha valaki ma Pécsről Harkányba utazik, ha a vasárnapot ott akarja tölteni, hat órakor felkelhet és jó, ha kilencre bejut a vízbe. Az olcsó turistaszállások növelésével, a közlekedés gyorsításával ugrásszerűen emelkedne Har- kányfürdő közönsége és hazai, külföldi vendégeinek a száma. Ha megnézzük a reumakórház előtti kis kápolna környékét, tarka sátrakat találunk. Külföldiek elsősorban, akik ezt a kényszermegoldást választják. Igen sürget az idő, hogy Harkányban is kialakítsuk a campingot, amely iránt I nagy az érdeklődés. 1 Csak helyeselni lehet azokat i az elképzeléseket, hogy a gyű- di hegyen üdülő, táborozó központot alakítsanak ki, hiszen omnan — jó úton és gyorsan — eljuthatnak az üdülők, a kirándulók a strandhoz. Ugyanakkor egészséges környezetben, gyönyörű panorámában gyönyörködve tölthetik szabadságukat, Most készül — a megyei tanács megbízásából Harkány- fürdő távlati fejlesztési terve. A vendégek egyre növekvő száma sürgeti a tervek elkészítését és mielőbbi megvalósítását, p vendégek érdekében és a fürdőváros előnyére is. Gáldonyi Béla Harkány jövője Készül a negyedik medence —■ Lassú közlekedés — Camping a gyűdi hegyen I vihetnek a piacra, amiért ma- | gas árat kapnak. A falusi asz- | szonyok az idén is nyolc-tízezer kotlóst ültettek, illetve ültetnek, amelyek alól 120—150 J ezer nyárvégi csibe kerül ki. I A régi kisparaszti szokásból mindinkább nagyüzemi tervfeladat válik a baromfitenyésztő gazdaságokban. Részben ugyancsak az ilyenkor jelentkező takarmánybőség, részben pedig a baromfiólak jobb kihasználására való törekvés készteti a termelőszövetkezeteket arra, hogy ők is foglalkozzanak nyárvégi-őszi csibeneveléssel. Ezért az ország legnagyobb keltetőüzeme — a pé- I esi — augusztusban és szep- [ temberben 370 000 csibét juttat a gazdaságoknak. Ez — éppen a megnövekedett termelőszövetkezeti igények miatt — | I nyolvanezerrel több, mint1 amennyit a vállalat eredetileg tervezett erre a két hónapra. Érdekes: nemcsak a jellege, hanem a neve is megváltozik ennek a régi szokásnak. A nyárvégi csibéket ma is „két asszony-közti” csibének nevezik a falvakban. Kelésük ugyanis nagyjából a katolikus naptár szerinti Nagyboldogasz- szony és Kisboldogasszony napja közé esik. A nagyüzemi baromfitelepeken viszont inkább a „másodvetésű” csibe kifejezés terjed el, utalva egy hasonló mezőgazdasági munka- folyamatra: a gabonatarlók másodvetéssel .való kétszeres kihasználására. Ám mindegy hogyan nevezik, a lényeg az, hogy a baranyai nagyüzemi és háztáji gazdaságok mintegy félmillió nyárvégi-őszi csibét 1 nevelnek fel az idén.
