Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

1963. SZEPTEMBER 12. IVAPLÖ 3 • 8 Ötmillió forintos kísérlet N em tudom mennyibe kerülhetett a Mecseket átszelő 6. számú műút megépítése. Mecséknádasd felé haladva eltűnődik az ember azon, hogy milyen nagyszerűen átvágták a dombokat, áthidalták a szakadékokat s az egész környék csodálatos kilátással gyönyörködteti az erre vetődő embert. Mecseknádasd határában pedig egy mesterségesen előállí­tott furcsaság, mint az út tartozéka vonja magára a figyelmet. A letarolt domboldalon betonsávok kúsznak a magasba, s véget érve a földfal tövében csatlakoznak a vízlevezető be­ton medencével. Az első látásra mindjárt arra gondol az em­ber, hogy bizonyára a földcsuszamlást kellett megfékezni, az­ért folyik itt az építés. S nincs is ezen semmi csodálkozni va­ló Csupán azok az emberek nézik ezt kíváncsi érdeklődéssel, akik már két-három év óta rendszeresen járják ezt az utat. Ugyanis a talaj megfékezése idestova három éve tartó mun­kát igényel. Már-már úgy látszott, hogy idén december 31-re befejezik, de a jelenlegi anyagi fedezet hiányában ez nem va­lószínű. Most hat ember dolgozik itt, s mintegy 200 000 forint kellene a további munkák elvégzéséhez, több szakember biz­tosításához. Mi az a kétszázezer forint, nem igaz, hogy nem lehet elő­teremteni a zavartalan közlekedés érdekében — gondolhatná . bárki. Nos, nem is erről a kétszázezerről van szó csupán, ha­nem arról a több mint négy millió forintról, amit eddig e csuszamlás megfékezésére fordítottak. Állítólag ez egy új kísérlet, melyet a Műszaki Egyetem végeztet, s a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium finanszí­roz. A tárca pénzéből innét-onnét kell elvenni ahhoz, hogy az itteni költségeket fedezni tudják. No, ez köhnyen elképzelhető, hogy három éven keresztül nem szerepelhet a tervben egy útpadka építése, s amikor elkezdték, akkor sem jöhetett szó­ba, hogy ez majd körülbelül öt millió forintba kerül. öt millió forintból komoly útszakaszt lehet építeni. Vagy például a Pécsvárad határában épülő felüljáró híd ennek fe­lébe se (egymillió nyolcszázezer forint) kerül, 23 méter hosz- szú és hét méter szélességű lesz. Elképzelhető, hogy ilyen megkötéssel egyik út mellett húzódó domboldalt sem fékezték meg. hanem építettek a tövébe egy betonfalat, amely meg­akadályozza, hogy rácsússzon az útra. Hazánk a Dunántúlon és Észak-Magyarországon is elég sok heggyel-dombbal bővelkedik, s ezeket utafc szelik át. A mecseknádasdihoz hasonló talaiösszetétel is bizonyára szép­szerivel akad, s az sem csupán kirívó eset, hogy itt-ott meg- csuszamlik a föld, veszélyezteti az utat. De ha mindenütt eny- nyi ideig és ilyen magas költséggel dolgozunk, akkor csupán a padkák építése annyi pénzt elvisz, amiből bizony jó néhány kilométer hosszúságban bekötő' utat építhetnénk vagy meg­javíthatnánk a hepe-hupás, agyonkoptatott makadám utakat. Jogosan adódik a kérdés, hogy mikor lesz végre befejezve a mecsekmádasdi padka megépítése, mikor tesznek pontot a kísérletezés végére. S nem hinnénk, hogy nem lehetne a jö­vőben olcsóbb „kísérletéket” végezni a földcsuszamlások meg­akadályozáséira. Cs. K. Megjelent „A marxista hlozolia alapjai“ tankönyv második, átdolgozott kiadása A Kossuth Könyvkiadónál megjelent „A marxista filozó­fia alapjai” című tankönyv második, átdolgozott kiadása. A szovjet szerzők a második kiadás élőszavában hangoztat­ják, hogy az új kiadásban fi­gyelembe kellett venni az utóbbi évek történelmi ese­ményeit, a kommunizmus ál­talánosan kibontakozó építé­sének új feladatait. Az SZKP XXI. és XXII. kongresszusa nagy mértékben hozzájárult a marxista—leninista elmélet va­lamennyi alkotórészének a fej­lesztéséhez, és e kongresszu­sok anyagát teljes egészében fel kell használni a dialekti­kus és történelmi, materializ­mus tanulmányozásánál. Fi­gyelembe vették a szerzők az SZKP új programjának el­méleti és gyakorlati következ­tetéseit. Üj részek kerültek be a könyvbe a Nemzeti Fel­szabadító Mozgalmakról és az imperializmus megdöntésében betöltött szerepükről, a hábo­rúról, mint társadalmi jelen­ségről, a háború ellen, a vi­lágbékéért folyó harcról. A tankönyv a személyi kultuszt Lenin írásai és az SZKP ha­tározatai alapján bírálja. Az 1964. éri tervjavaslat (Folytatás az első oldalról.) Tovább folytatják a külte­rületi lakott helyék villamo­sítását és a tervjavaslat sze­rint jövőre kerül sor Vásáros- béc—Dióspuszta, GödreszeAd- marton—Szénáspuszta és Mo­hács—Alsókanda külterületek villamosítására. A jövő évi beruházásokra szánt összegből a következő­ket valósítják meg megyénk­ben: Mohácson — a vágóhíd átalakításával — autó- é§ mo­torjavító, valamint villamos­ipari részleget létesítenek. Ha­sonló feladatot valósítanak meg Komlón is összesen 1,8 millió forintos költséggel, amelyből fél milliót a megyei tanács saját erőből biztosít. Elkészült a Baranya megyei Tanácsi Tervező Iroda új szék házának beruházási program­ja és a jövő évben megkezdik építését 1,8 millió forint fel­használásával. Komlón 2.1 millióért véglegesen rendezik a Bem utcát — és 890 ezer- forintot költenek a körösi hídra. A Mohácsi Révátkelé­si Vállalat másfélmillióért 40 tintás kompot és hatvan sze­mélyes kishajót vásárol. _A kishajóval biztosítják majd. az éjszakai forgalmat, a kom­isok vontatását, piaci napokon pedig a Mohács—Dunaszekcso közötit forgalmat. A kereskedelem fejlesztése érdekében a beruházási keret­ből tervezik megvalósítani a harkányi húsboltot, Mohácson — a peremrészen — élelmi­szerboltot nyitnak. Harkány­ban 154 ezerért megtervezte­tik a siófoki Vénus Szállóhoz hasonló vendéglátó egységet és egymilliót biztosítanak az építkezés megkezdésére. Az Országos Tervhivatal a jövő évi lakásfejlesztést is közölte. Megyénkben 120 la­kást teljesen befejeznek, 147 építését pedig megkezdik 1964-ben és 1965-ben fejezik be. A 120 lakást Komlón épí­tik fel. A végrehajtó bizott­ság szükségesnék tartja to­vábbi 56 lakás építésének meg kezdését 1964-ben, mert csak így tudják biztosítani a II. ötéves tervbén Baranya részé­re megállapított l'akásszámok teljesítését. A tervjavaslatot a végrehajtó bizottság fejter­jeszti a Minisztertanácshoz és az Országos , Tervhivatalhoz. Uj olvasóterem nyílt Pécsett Uj olvasóterem nyílt Pé­csett, a Megyei Könyvtárban, a 24 férőhelyes olvasóterem­ben minden olyan könyv és folyóirat megkapható, mely a katalógusban szerepel. A Ba­ranya megyei Könyvtár a kö­zeljövőben újabb szolgáltatá­sokkal is gazdagszik. Megkap­ták a kiutalást, a pénzt és a munkaerőt egy falujáró Ika­rusz autóbuszhoz, amely ötezer kötet könyvvel keresi majd fel rendszeresen a néhány- száz lakossal, kis könyvtárral rendelkező baranyai falvakat. Két új mikróbuszt is kap a könyvtár és ezekkel együtt 1964- ben már öt mozgókönyv­tár járja a megyét. Legkésőbb 1965- ig új épületszárnyat is csatolnak a könyvtárhoz, az átalakítási költségekre egy­millió forintot biztosított a minisztérium. II teraielőszövetkezeti pártszervezetek új feladatok előtt A pécsi járási párt-végre­hajtó bizottság legutóbbi ülé­sén megvitatták a járásban lévő termelőszövetkezeti párt- szervezetek helyzetét, a ter­melést irányító tevékenységü­ket, szerepüket a szövetkeze­tek gazdasági megerősítésé­ben. A járásban 38 termelő­szövetkezeti egység van. Ezek közül 13 egyesített és 23 kü­lönálló termelőszövetkezetben működik pártszervezet. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a termelő­szövetkezeti pártszervezetek tevékenyen befolyásolják a falusi élet alakulását. Mun­kájuk eredménye lemérhető a termelés, a felvásárlás nö­vekedésében, a szövetkezete­ken belüli munkaszervezés fejlődésében. Kedvező hatást gyakorolnak a termelőszövet­kezeti tagság gondolkodásá­nak, magatartásának alakulá­sára. A jövőben a termelőszövet­kezeti pártszervezetekre □agy feladatok hárulnak a gazdaságok meg­erősítése, a politikai fejlődés, a tagság szocialista tudatának magasabb szintre emelésében. A pécsi járás 36 termelő­szövetkezeti pártszervezete 518 tagot és 59 tagjelöltet egyesít magában, belőlük 288 terme­lőszövetkezeti tag. A párttag­ság elméleti, szakmai felké­szültségétől, általános művelt­ségétől függ nem utolsó sor­ban, hogy meg tudnak felelni a követelményeknek, eredmé­nyesen tudják-e segíteni a feladatok megoldását. Ebből a szempontból még sok pó­tolni való akad. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a 99 vezetőségi tagból, csak hárman rendelkeznek felső­fokú képzettséggel, öten vé­geztek technikumot és nyol­cán rendelkeznek . érettségi bizonyítvánnyal. A termelő­szövetkezeti párttagság 72.2 százaléka nem végezte el a nyolc általános iskolát. Mind­ez több évtizedes mulasztás következménye, és mutatja annak szükségességét, hogy nagyobb gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti párt- szervezetek vezetőségeiben és a tagság körében az általános műveltség, a szaktudás növe­lésére- Mindezek ellenére a pártszervezetek vezetői és tagjai politikai és termelési , tapasztalataik segítségével eredményesen tudják segíteni a termelőszövetkezetek fejlesz tését, a napi feladatok elvég­zését- Sok segítséget adtak a szövetkezetek vezetőségeinek. A termelőszövetkezetek meg szilárdítása sok szempontból új feladatok elé állítja a párt- szervezeteket. Többségükben helyesen felismerték, hogy a fejlődés biztosítása érdekében nagy figyelmet kell fordítandók a szövetkezeti vezetés erősí­tésére. A járásban lévő ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy ezt a feladatot komo­lyan veszik a pártszervezetek. Segítik a gazdasági vezetés munkáját, ugyanakkor szigo­rúan fellépnek a vezetésbeli, magatartásbeli hibák ellen. A pártszervezetek munkájának az eredménye jól látható Uj- pet-rén, Szabadszentkirályon, Baksán, ahol a nyílt bírálat nyomán a szövetkezet vezetői sokat változtattak korábbi hi­báikon. De éltek a pártszer­vezetek a szigorú felelősségre vonás eszközével is ott, ahol nem használt a türelmes bí­rálat. A pártszervezetek többsége nagy gondot fordít a tagság szakmai továbbképzésének megszervezésére. A járásban hét helyen működik termelő­szövetkezeti akadémia, 136-an végezték el az ezüstkalászos tanfolyamok a mezőgazdasági szakmunkásképzésben 21-en vesznek részt és 22-en tanul­nak szövetkezeti ösztöndíjjal, különböző mezőgazdasági fő­iskolákon, technikumokban. Komoly eredményei vannak a termelési feladatokkal -való törődésnek is. A járás terme­lőszövetkezeteiben elterjedtek a premizálási módszerek, al­kalmazzák a fejlett mezőgaz­dasági és zootechnikai eljárá­sokat, elősegítik az igazságos elosztási élvek megvalósítását. A termelőszövetkezeti tagok összrészesedése 59.2 százalék­kal, a munkaegység értéke 55-4 százalékkal, az egy dol­gozóra jutó jövedelem 75 szá­zalékkal, a tagok összvagyona 35.4 százalékkal, a tiszta va­gyon 50.5 százalékkal emel­kedett. A termelőmunkában növekszik a párttagság példa­cA „naglehetőizyek“ s zólúfe \ f őst utólag, amikor a cikk írásába kezdek, kicsit fáj a szívem a habard Béke Tsz szőlőjéért. Mert először, amikor a mohácsi já­rás főkertésze említette a sző­lőt előttem, azt mondta, ok­vetlenül meg kell nézni olyan nagy termést ígér. De aztán közbejött a rossz idő ... Esett, esett és megint esett. Mikor én láttam a szőlőt — még az „igazi nagy” esők előtt már jónéhány táblán kényszer­szüretet kellett elrendelni, mert rothadni kezdtek a sze­mek. Most különösen rossz lehet a helyzet — de még így is szép termést érhetnek el. S ha azzal kezdtem, hogy saj­nálom a tsz szőlőjét, akkor mindjárt azt is hozzá kell tennem, hogy csakis a rossz időjárás miatt — ami ugyan okozhat kellemetlen termés- kiesést, de semmivel sem csorbítja a habarnak kezde­ményezésének értékét, és különösen nem csorbítja a szőlő adta nagy lehetőségeket. A habard dombokon nagy hagyománya van a szőlőter­mesztésnek. Valamikor ha­talmas területeken volt itt szőlő, ami aztán idővel ki­pusztult. Az adottságok azon­ban azóta sem romlottak, sőt, a korszerű telepítés lehetősé­gével még javultak is. Ezek­re a hagyományokra és adott­ságokra gondolva, kezdte meg a habard tsz a szőlőteleptést — a járási tanács útmutatásai alapján és a Szőlészeti Kuta­tóintézet segítségével, örven­detes, hogy a telepítéseket távlati tervek alapján csinál­ták s a habard tsz földjeivel szomszédos versendi és szajki tsz földjein is szőlőt telepí­tettek. így már most ki tud­tak alakítani egy nagyüzemi művelésre alkalmas szőlésze­tet, amelyben a modern kor­don-telepítéstől a Lenz-Moser módszerű telepítésig sokféle (sőt, néha kísérleti) változatot találunk. A három tsz még egymástól függetlenül műve­li a különben egybefüggően telepített szőlőket. Ez nem előnyös, de a tervek szerint a három tsz egyesül később és ez a tény a szőlészet lehe­tőségeit még jobban kiter­jeszti. A habard Béke Tsz szőlő- gazdaságát egy lelkes fiatalember Solti László ve­zeti. Csak év eleje óta van a termelőszövetkezetben, de már azóta is rendkívül sok prob­lémával találkozott és egy­ben világosan látja a fejlődés útját is. A problémák ma még nagyobbak, néha el is veszti a kedvét — s bár na­gyon szereti a szőlőt rossz pillanataiban mégis azt mond­ja, hogy termelőszövetkezetbe nem menne mégegyszer, ha választhatna újra. S ezt bár­mennyire furcsán hangzik, éppen a szőlő szeretete mon­datja vele. Mert mi a helyzet Babar­con? Sajnos nem tartozik a legjobb tsz-ek közé, nagyon kevés a fiatal tag — a szőlő pedig munkaerőt kíván, még­hozzá nem is akármilyent!. Solti László mutatott egy gra­fikont, mely szerint a habard szőlőkben áprilisban 60, má­jusban 44, júniusban pedig 13 százalékos munkakiesés volt Egyszerűen nem lehet a nö­vénytermesztési kampány- munkákkal összehangolni a szőlőmunkákat a munkaerő­hiány miatt. Sajnos nincs egy állandó, képzett szakmunká­sokból álló szőlős-brigád. Ez pedig ekkora szőlészethez nélkülözhetetlen. Sok gondot jelent a gépesítés is. Ezt úgy-ahogy még meg tudták ol­dani a villányi gépállomás és a mohácsi gépgyár segítségé­vel. Persze, azért gépekre még nagy szükség lenne. Az is gond, hogy a szőlő jó része még nem termő — csak a ráfordított munka van, ter­més, visszatérülés egyelőre nincs. De mindenki pontosan kiszámíthatja mennyire meg­térül ez a szőlőre fordított pénz a termőre fordulás után. Egyszerű számtani művelet az egész. És ha a jelenlegi munkát kiesés nélkül, a lehe­tő legjobban végzik el, a meg­térülés is rövidebb időre kor­látozódik. Ez is világos — csak éppen megoldhatatlan a jelenlegi viszonyok mellett. Pedig kitűnő borvidéket le­hetne itt kialakítani. Solti László el is mondta a terveket. A habard szőlészet többszázéves, eddig kihaszná­latlan, három keresztfolyosós óriási pincéje nagy lehetősége­ket rejt magában. Itt szeret­nének egy modern bőrfeldol­gozót létesíteni, esetleg saját, H palackozóval, amelyben napi két-háromszáz palack tájjele­gű bort töltenének. Közben a szőlőt is felfejlesztik 300— 320 holdra — és a borfeldol­gozó kapadtásából arra is telik, hogy a szomszédos fal­vak bortermését is kezelje. a ügyesen gazdálkodik a habard tsz, milliomos lehet ezzel a szőlővel. Már most is több vagon csemege- szőlőt küldenek exportra s jó termés esetén óriási ősz- szegeket hoz a szőlő. Hát még ha a Lenz-Moser szerint tele­pített szőlő is teremni kezd! Az ügynek ugyanez az ol­dala, más megvilágításban, hogy ezt a szőlőt semmiesetre sem szabad elhanyagolni, a problémákat bármi áron meg kell oldani, mert nemcsak a tsz-nek, illetve a három tsz- nek fontos ez a szőlő, hanem a népgazdaságnak is. Nem­csak azért, mert több milliós kölcsönt adtak rá, hanem azért is, meri egy ilyen sző­lőgazdaság több pénzt, több valutát jelent az országnak. A babarciaknak tehát, vezetők­nek és tagoknak egyaránt nagy felelősség nyugszik a vállukon. Nagyon remélem, hogy mikor legközelebb láto­gatunk Babarcra, Solti László főkertésznek sokkal kevesebb problémáról kell beszámolnia, és az ő, valóban kitűnő és egészséges elképzelése szerint alakul a „nagy lehetőségek” szőlőjének sorsa. Lázár Ervin mutatása, ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évben munkaegység­átlaguk 407 volt. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a pártszer­vezetek munkájában fő he­lyet kapott a termelési és szervezési feladatokkal való foglalkozás. Munkaterveiket a szövetkezet terveire építik, többségében a szántás, a ve­tés, az aratás, a cséplő' és a felvásárlás kérdései. foglal­koztatják őket. Ezek mögött háttérbe szorul politikai tevé­kenységük. Nem foglalkoznak rendszeresen a szocialista jel­lemvonások kialakításával, a tagok politjkai nevelésé el! A pártszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein csak na­gyon ritkán szerepeinek ideo­lógiai, vagy kulturális kérdé­sek. Ebből fakad, hogy a párttagság, a szövetkezeti, tag­ság körében olyan fontos kér­dések megértése terén, — mint az egységes paraszti osztály kialakítása, a vallásos ideoló­gia elleni küzdelem, a közös és egyéni érdek összhangja, a nemzetközi helyzet eseményei — nincs minden rendben! Ez sok esetben idéz elő pillanat­nyi zavarokat a termelő mun­kában is. A pártszervezeteknek job­ban kell őrködniök a termelő­szövetkezeti demokrácia biz­tosítása felett. Fel kell lép­niük a tagság véleményét le­becsülő egyszemélyi vezetés ellen, mint ahogyan ezt helye­sen megtették Kökényben, Pécsudvardon, Szalántán, Bel- várdgyulán. A pártszerveze­teknek őrködniök kell a ta­gok munkához való joga fe­lett is, a munkafegyelem meg­szilárdításáért kell harcolná és nem kirekeszteni a tagokat a munkából, mint ahogyan ezt megtették Tésenyben, Sző­kében, Szalántán és Szatjád- szentkirályon. A végrehajtó bizottság meg­jelölte a pártszervezetek további feladatait is- A munka megköveteli, hogy nagy gondot fordítsanak az általános, a politikai és a szakmai műveltségük növelé­sére. Vonják be fokozottab­ban a kihelyezett szakkádere­ket is a politikai munkába. Elhatározták, hogy még foko­zottabban segítik a termelő­szövetkezeti pártszervezetek titkárainak munkáját, több módszertani útmutatással, a politikai kérdések rendszeres megjavításával. Sokkal többet kell törődni a külközségekben működő pártcsoportokkal. Se­gíteni kell őket az aktív párt­élet kialakításában, hogy üzemegységükben segítői le­gyenek a termelő munkának, a jó politikai légkör megte­remtésének. A legfőbb fel­adat valamennyi pártszerve­zet részére a munka színvo­nalának javítása, hogy mind­jobban tudják segítem a szö­vetkezeti gazdaságok munká­ját Mitzki Ervin Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat Pécsi szállítási üzemegysége felvesz 2 éves gyakorlattal rendelkező gépkocsi­vezetőket és szerelő szakin unkásokat Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Pécs, Megyeri út 50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom