Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

1963. SZEPTEMBER 89 iuabh-A Három hónap eredményei Beszélgetés Pozsgai Károllyal, a Mecseki Szénbányászati Tröszt főmérnökével A főmérnöki irodában kora reggel már „zajlik” az élet. Hivatalosan hétkor kezdődik a munkaidő, de fél hétkor író­asztala mellett találom Pozs­gai Károlyt, a Mecseki Szén- bányászati Tröszt főmérnö­két. A kisasztalkán három te­lefon. mögötte a falon vázla­tok, térképek, egy színes föld­tani metszet Misina-tetőtől Nagymányokig. Ebből az irodá ból — ahol ugyan keveset tar­tózkodik, mert sokat jár a bá­nyákba — irányítja a közel húszezer fős szénbányászati tröszt mindennapi életét. A komlói és a pécsi trösztök összevonása óta pontosan há­rom hónap telt el, most azért kerestem fel a főmérnököt, hogy néhány szót váltsunk a „mammut vállalat” első lé­péseiről. — Az összevonás előtt sokan kétségbevonták az egyesítés célszerűségét. Hivatkoztak a komlói és a pécsi szénmedence közötti különbségekre, valamint arra, hogy nagy a távolság a két bányavidék között. Mi a véleménye főmérnök elvtársnak mindezekről? — Az összevonás előtt va­lóban lehetett hallani külön­féle véleményeket Találgat­ták az emberek, mi lesz ve­lük, milyen körülmények kö­zé kerülnek az egyesítés után. Talán ebből, s az ilyen né­zetekből adódtak az idegen­kedő hangok is, amelyek ki­zárólag szubjektív alapokon nyugodtak. Az összevonás előtt mindenkivel személyesen beszélgettünk és sikerült meg­nyugtatni a kedélyeket. Ma is lehet még hallani, hogy pé­csiek, komlóiaks de ahhoz hosszabb idő kell, hogy min­denki mecseki legyen. Természetesen mindenkinek az egyéni igényét nem lehetett kielégíteni, sok embernek kell Pécsről Komlóra járnia és for­dítva, de a tröszt központi szervei jelenleg is négy helyen vannak elhelyezve A fizikai dolgozókat egyáltalán nem érintette a két tröszt összevo­nása, lényegében mindenki a régi helyén dolgozik. Ami a távolságot illeti, az nem lé­nyeges, hiszen húsz kilomé­ternél nem beszélhetünk kü­lönösképpen távolságról. — Említette, hogy négy helyen van a tröszt köz­pontja, vajon lesz-e vál­tozás, mikor lesz a tröszt­nek megfelelő székháza? — A tröszt igazgatósága Pécsett van, s ez az irányítás szempontjából semmi nehéz­séget nem jelent. A szétszórt­ság körülbelül három év múl­va szűtik meg, amikor elké­szül az új igazgatósági épület. A 'tárgyalások folynak a_ mi­nisztériummal, a tervezőkkel és az Országos Tervhivatallal. A jövő esztendőben elkészül­nek a tervek, 1965-ben meg­kezdődik az építkezés, és ha minden jól megy, hatvanötre beköltözünk az új székházba. Arról még nem döntöttek, hogy a város mely pontján épül fel a tröszt központi székháza. — A dolgozók átcsopor­tosítása hogyan történt, s megtalálta-e mindenki a megfelelő helyét? — A pécsi és a komlói iszt műszaki gárdája régeb- a is jó volt. A két jóból í volt nehéz egy még job­megszervezni. A teljes lét­iVi megtartásával sikerült is ndenkinek a képességeinek egfelelő munkakört biztosí- ni Az összetétel jelenleg :légítő, a bányamérnökök illett nagy gyakorlati ta- asztalattal rendelkező tech­nikusok dolgoznak, s különö­sen a termelést irányító osz­tályoknál — műszaki és ter­melési osztály — érvényesül az öregebb és a fiatalabb szakemberek kitűnő együtt­működése. A műszaki beosztásban és adminisztratív beosztásban le­vő dolgozók maguk is meg­találták a számításukat. A három hónapos tapasztalat arra enged következtetni, hogy a kezdeményezés, a friss lendület a jövőben gyümöl­csöző lesz a mecseki tröszt életére. Az átszervezés ered­ményeként egyes aknák is új erőkkel gyarapodtak. — Az üzemek összevo­nása azóta is tart és fo­lyamatos. Ezek az össze­vonások egybevágnak a mecseki medence távlati fejlesztési tervével? — Az üzemek és az aknák összevonása folyamatos mun-, kát jelent. Eddig az anyag- gazdálkodást sikerült egybe­foglalni és hatáskörét kiter­jeszteni. Az eredmény máris jelentkezik: a közös gazdál­kodás eredményeként kilenc­millió forinttal csökkentettük fenntartott készleteinket, s ugyanakkor csökkent a kész­letek kezelésével foglalkozó munkások száma is. Az összevonások teljesen megfelelnek a mecseki távlati tanulmányban lefektetett el­veknek. Ennek megfelelően került sor a komlói Kossuth- bányaüzem és az Anna-akna fúziójára, ehhez csatlakozik január 2-án a III-as akna. Az összevonásokból származó gazdasági eredmények évről évre éreztetik majd hatásukat és biztosítékot nyújtanak az öt százalékos termelésnöve­kedésre, s arra, hogy a szén tonnánkénti önköltségét 3—4 forinttal csökkentsük. — Körülbelül tíz év múlva hány üzem lesz a mecseki medencében? —- Tíz év múlva? A jelen­legi kilenc üzem helyett négy koncentrált nagy bányaüzem termeli a szenet. — Melyek lesznek azok? — A szabolcsi koncentráció, vagyis a jelenlegi István-ak- na, a komlói Kossuth-bánya- üzem, a zobáki bányaüzem és a Vasas-Béta-i koncentráció. — Valamikor sok szó esett arról. hogy a mecse­ki szénmedencének szük­sége lenne egy bányagé­peket gyártó üzemre. Va­jon megvalósul-e most, hogy „egy kézbe” került a mecseki szénmedence irányítása? S van-e lehe­tősége az itteni szénter­melés további gépesítésé­re? — A gépészeti rész átszer­vezése még nem történt meg, s nem megoldott probléma. A villamosüzem hatáskörét azon­ban kiterjesztjük a pécsi te­rületre, hogy azonos körülmé­nyek között, azonos elvek sze­rint történjék a további mun­ka. Ez az összevonás magával hozza a komlói bányagépüzem felszabadítását, s altkor majd lehetővé válik, hogy a beru­házási gyártmányokat és más felszereléseket készítsenek. A bányabeli gépesítésnek a további lehetősége megvan. A vasasi üzemben még ebben az évben beépítünk egy GLASK-féle lengyel kaparó berendezést. A többi üzemben is arra törekszünk, hogy min­den koncentrációból gépek szállítsák el a kitermelt sze­net. A fejtési jövesztés gé­pesítését egyelőre nem látjuk megoldhatónak, nincsenek a mi telepeinkhez idomuló jö- vesztő gépek. Egyelőre inkább a technológiát próbáljuk kor­szerűsíteni. Ezt a célt szolgál­ja eredményesen a kezdeti lépésként alkalmazott cseh- rendszerű fejtés, valamint a meredek településben az iker- pásztás fejtés. Terv, hogy a jelenlegi 3—3,5 tonnás telje­sítményt 4—4,5 tonnára nö­veljük. Gazdagh István Honvédelmi nap Kővágószöllősön Honvédelmi napot rendez a Magyar Honvédelmi Sportszövetség kővágószőlősi alapszervezete és a községi KISZ-szervezet ifjúsága. A község sportpályáján. illetve a lőtéren zajlik le az egész napi program. Délelőtt 10 órakor megemlékezés lesz a fegyveres erők napja jelen­tőségéről, majd a pécsi kar­hatalmi alakulat csapat- zászlót ad át a helyi MHS- szervezetnek. A szövetség repülő-szakosztálya tart ez­után bemutatót, majd az MHS új helyiségét adják át ünnepélyes keretek között. A déli órákban a Pécs Vá­rosi Tűzoltóság bemutató­rendezvénye következik. Ezt követően a Leőwey Gimná­zium növendékei adnak sportműsort. Délután egy órától három óráig a mun­kásőrség és az MHS közösen harcászati gyakorlatot mutat be — ejtőernyősök részvé­telével — a közönségnek. A honvédelmi napot tá­bortűzzel, tűzijátékkal, és bállal zárják Kővágószöllő­sön. Wartburg a stager Az egy héttel ezelőtt meg­hirdetett gépkocsivásárlási kedvezmény sok embert ösztönzött autó-vételre. Ed­dig 16 kérelem érkezett az Országos Takarékpénztár pécsi fiókjához. A kérelme­zők többsége Wartburgot szeretne vásárolni, a másik része a Skoda és a Moszk­vics mellett döntött. A ké­relem általában a vételár 50 százalékát jelöli meg hi­telként, ami a maximális összeget, a 30 ezer forintnyi hitelt jelenti. Munkás hétköznapok A határ csak látszólag nyugodt, izgalmas csata ját­szódik le most a földeken. Fo­lyik a küzdelem a termés be­takarításáért és a jövő évi kenyérért KÜZDELEM A DOMBOKKAL Felsőmindszenten bizony vannak olyan dombok is, ame lyekre a közönséges halandó még a kilátás kedvéért sem igen menne fel. A felsőmind­szentiek pedig itt dolgoznak. Méghozzá jól dolgoznak. A felsőmindszenti termelőszövet kezet a gyengék közé tarto­zik, az idei őszön mégis mu­togatja oroszlánkörmeit, öt­száz hold ősziárpát vetnek összesen és nem kis büszke­séggel mondják: ennek nyolc­van százaléka már a földben van, egy része szépen zöl- dell. A búzának is elvetették már a 28 százalékát. És nem akármilyen, hanem jól elő­készített talajba. Küzdelem folyik itt az idő­járással és a dombokkal, de ez a küzdelem a felsőmind­szenti emberek győzelmével ér véget. Eltökélt szándékuk, hogy október 26-ra beveszik a dombokat, mindent elvet­nek. EGYETLEN KET- MÜSZAKOS TRAKTOR NÉLKÜL Magyarhertelendet a jobb termelőszövetkezetek között emlegetik. Biztos, hogy erre rászolgáltak, de tény az, hogy a mostani őszi munkájuk nem a jó termelőszövetkezetekre jellemző. Eddig egy szem búzát sem vetettek. Ezen nem is lehet csodálkozni, hisz ebben a termelőszövetkezetben egyet­len kétműszakos traktor sem dolgozik. Pedig itt is lehetne két műszakban üzemeltetni a traktorokat. Ahogy megoldot­ta a két műszakot a mágocsi vagy a többi termelőszövet­kezet, úgy megoldhatná a ma- gyarhertelendi is. 120 MÁZSÁS BURGONYATERMES A magyarszéki termelőszö­vetkezetben nemrég kezdték el a burgonya kiszedését. A tagok is nagyot néztek, ami­kor előkerült a föld alól a rengeteg burgonya. A gyenge csapadék ellenére kiváló bur­gonyatermést takarítanak be a magyarszéki termelőszövet­kezetben. Eddig kilenc hold termését szedték fel és nem akartak hinni a szemüknek, amikor holdanként! átlagban 120 mázsa burgonya jött ki. TÜL AZ ÉVES TERVEN A baksai Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetben kiváló traktorosok dolgoznak. Köz­tük talán a legkiválóbb Lajt József. Szántó traktorral dol­gozik és az éves terve 2000 normálhold volt. Az éves ter­vét már augusztus 25-én tel­jesítette. Most elhatározta, hogy év végéig traktorával összesen 3200 normálholdnyi munkát végez a termelőszö­vetkezetben. Ehhez az elhatá­rozáshoz csak gratulálni le­het AHOL MAR A BÜZA 60 SZÁZALÉKA IS A FÖLDBEN VAN A nagynyárádi termelőszö­vetkezetben kiválóan szerve­zik meg az őszi munkát. Az ősziárpa vetését már befe­jezték. szépen zöldellnek a tábláik. — És már elvetették a bú­zájuknak is a hatvan száza­lékát! — tették hozzá a mo­hácsi járási pártbizottságon. 15 HELYETT 17 KÉTMŰSZAKOS Volt időszak, amikor az ócsárdi gépállomás ember­hiánnyal küzdött. Katonák is jöttek segíteni. A járás ki­adta nekik, hogy be kell állí- taniok az őszi betakarításra és vetésre 15 kétműszakos gé­pet. Honnan vegyenek ennyi embert. Ezen törték a fejüket és megszületett a gondolat: gyorsan kiképeznek traktoro­sokat. Két hét alatt öt új, fia­tal traktorost oktattak ki a legszükségesebbekre. Ezzel el­érték, hogy 15 traktoruk két műszakban dolgozik. A „gyors talpaién” részt vett traktoro­sok dolgoznak, gyakorlatot szereznek és majd a télen el­végzik a háromhónapos tan­folyamot. A tizenötöt soknak Köszöntjük fegyveres erőinket! Szeptember 29-e hagyományos ünnepe fegyveres erűink­nek. őket köszöntjük ma, a lövészeket, a tüzéreket, a harc- kocsizókat, a határainkon éberen őrködő járőröket* a mun­kásőröket, rendőröket, karhatalmistákat. Népünk szeretete és megbecsülése jut kifejezésre irányukban a mai napon. Sze­retett fiai ők népünknek, akiket napjainkban nem csak a gyakorlatokon látunk, hanem segítik építkezéseinket, ott ül­nek az árukkal megrakott teherautók kormány kerekeinél, törik a kukoricát, vezetik a földeken a traktorokat. Országvédö munkájuk mellett az építés önkéntes segítői is ők. Képeink idézzék a kötelességteljesítés néhány pillanatát. találták a gépállomásiak an­nakidején, most pedig 17 gé­pük megy két műszakban. A napokban találtak ugyanis két más munkát végző traktorost J Az egyiket a idsdéri, a mási­kat a siklósbodonyi termelő­szövetkezetben. A tsz-ek át­adták a két traktorost a gép­állomásnak. Ezt csak helye­selni lehet MEGÉRTE JOBBAN DOLGOZNI A szavai termelőszövetke­zetben szeptember 30-ra befe­jezik az ősziárpa vetését és jelentős eredményekét értek el itt a búza vetésében is. 478 hold búzát kell elvetniük a terv szerint és 238 holdat már elvetettek. Csépelik a 100 hold napra­forgójukat, amely holdanként 8 mázsát ad és törik a kuko­ricát is. 47 hold búza jön ku­korica után és erre már a ta­vaszon gondoltak. Ebbe a te­rületbe MV 1-es, korán érő kukoricát vetettek. A korai kukorica is meghálálta a jó munkát. 28 mázsa csöves ku­koricát ad holdanként. >lgálathan a határőr. Uszály érkezik a Dunán, a parton éber szemek figyelik a manőverezést. Törzsvezetési foglalkozás a munkásőrség megyei parancsnok­ságán. ' Hétezer népfrontbizottsági tag „vizsgája ii Baranya megyé­ben népfrontbizott­sági tagokból, aktí­vákból alakult mun­kaközösségek vizs­gálták meg 323 köz­ség hétezer nép- fromtbizottsági tag­jának másfélévi te­vékenységét, hogy annak tapasztalatait a népfronttá zottsá- gok közelgő újravá­lasztásánál haszno­sítsák. A végzett munka felméréséről készült jelentéseket az elmúlt napokban járási elnökségi ülé­seken vitatták meg. A pécsi járási nép­frontbizottság el­nökségi ülése meg­állapította, hogy kü­lönösen sikeresek voltak a művelődési műsorokkal, gyer­meknappal. külön­böző kiállításokkal, rendezvényekkel egy bekötött békegyűlé­sek. A mohácsi já­rási népfrontbizott­ság elnöksége elé terjesztett jelentés a példák seregévei bi­zonyítja, hogy a nép frontbizottságok tag­jainak kezdeménye­zése, munkája az élet minden terüle-. téa megtalálható. Homorúdon a háztáji földek rendezését, Lippón a terek, ut­cák fásítását, köz­épületek tisztántar­tását, Szajkón tár­sadalmi ösztöndíj alapítását, Mórokon szőlő telepítését és halastó építését kez­deményezték a nép­front bizottsági ta­gok. Kisbudmérban Bisohoff József nép frontelnök szervezte és irányította a be­kötőút építéséhez a társadalmi munkát, amiért végül a me­gyei tanács 50 000 forinttal jutalmazta a községet. Bárban ahol a lakosság eleinte nem akart társadalmi munkát vállalni — a nép­frontbizottság tag­jai elsőként kezdtek a vízvezeték árká­nak kiásásához. — majd este sorrajár- va a házakat ma­gyarázták a társa­dalmi munka szük­ségességét és elő­nyét. Eredményeként másnap valamennyi ház előtt elkezdték az árok ásását. _ A beszámolót követően felszólaló elnökségi tagok számos hasz­nos javaslatot tet­tek a községi nép­frontbizottságok és tanácsok -* elsősor­ban a különböző ál- landóbizottságók — együttműködésén ek szélesítésére, a ci­gánytelepülések fo­kozott és mind szé- lesebbkörű segítésé­re, a felnőttoktatás támogatására. Pél­dákat hoztak fel ar­ra, hogy számos köz ségben a népfronto-- zottság valamennyi tagja tanúi ■ I A pécsi Petőfi Sándor laktanya tüzérei nagy gyakorlaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom