Dunántúli Napló, 1963. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

218. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR XX. ÉVFOLYAM Több szakértelmet — magasabb műveltséget'. Utolsót fordul a markóc! termelőszövetkezet silókukorica-földjén a silókombájn. Derülátó hangulatban kezdődött meg AZ ENSZ XVIII. ÜLÉSSZAKA JELENTÉS AZ ALGÉRIAI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL Magyar államférfiak üdvözlő távirata Ben Bellához A szavazatokat ellenőrző bi­zottság esti megállapításai sze­rint Algéria népe száz szá­zalékos támogatásáról bizto­sította Ben Bellát, a vasárnap megtartott köztársasági elnök- választáson. A végleges adatok szerint az eredmény: Bejegyzett szavazó: 6 322 532 Leadott szavazat: 5 569 243 Ebből érvénytelen: 21 338 Tartózkodott: 753 289 Ben Bella mellett szavazott: 5 547 905 * Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke és Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban üdvözölte Ben Bellát, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság most megválasz­tott első elnökét. Polgár Dénes, az MTI New York-i tudósítója jelenti Ál MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS 1963 SZEPTEMBER 18 SZERDA Gondoskodás a téli takarmányról y7 a jóm meglel élnek-e az üzemi pártszervezetek a Vili. kongresszus által tá­masztott követelményeknek? Hogyan segítik a gazdasági ve zetés munkáját? Kialakult-e a helyes munkastílusuk? Resn- delkeznek-e azokkal az alap­vető szakmai és politikai is­meretekkel, mélyek nélkül a termelést irányító és ellenőr­ző munkájukat elvégezni kép­telenek? Ezekre a kérdésekre keresett választ legutóbbi ülé­sén a Pécs várost párt végre­hajtó bizottság, amükor na­pirendre tűzte az üzemi párt- alapszervezetek vezetési szín­vonalának és munkamódszerei nek kérdéseit Milyen tanulsággal szol­gált a végrehajtó bizottság vitája? j Megállapították, hogy az üzemi pártalapszervezetek eredményesen munkálkodnak a VIII. kongresszus határo­zatainak végrehajtásán, te­vékenységükben nagyobb he­lyet kapott a gazdasági kér­désekkel való foglalkozás, — elemzőbb munkát végeznek, megnövekedett az önállóságuk, erősödött a dolgozókkal való kapcsolatuk, nagyobb gondot fordítanak a politikai nevelő munkára. Mindezek alapján kivívták a dolgozók széles ré­tegeinek, a szakmai vezetés­nek az elismerését, megbe­csülését. A párt VIII. kongresszusa • korábbinál sokkal nagyobb fel adatok elé állította az üzemi pártszervezeteket. A legfon­tosabb számukra, hogy többet foglalkozzanak a gazdaság- szervezési kérdésekkel. Ez megköveteli tőlük a pártmun­ka tartalmi és módszerbéli megváltoztatását. De elsősor­ban magasabb műveltséget és nagyobb szakértelmet köve­tel! A VIII. kongresszus előtt már igyekeztek ennék elő­feltételeit megteremteni, el­sősorban a pártvezetőségek újraválasztása során, amikor o’yan elvtársakat vontak be a pártmunka irányításába, aki]< rendelkeznek ilyen adott Ságokkal. Ma már kétségtele­nül magasabb a pártvezetősé­gek ilyenirányú felkészültsége. Ennek ellenére még mindig nincs összhangban azzal a színvonallal, mely a gazdasági vezetés felkészültségét jellem­zi. A hhoz, hogy az üzemi pártalapszervezetek a termelést irányító és ellenőrző munkát sikeresen elvégezhes­sék, az a követelmény áll élőt t',;V hogy magasabbfokú köz- ji •-> ->a r> sági ismeretekkel és ?-°rrdé’ettel rendelkezzenek. Jo'en’eg ez még hiányzik az irt'Tni pártvezetőségi tagok r" ’v részénél. És ez kihatás- s"’ van munkájukra. Tevékeny c‘lükre sok esetben az jel- -vnző. hogy a politikai munka tontos részét képező, de apró, k's kérdések, legtöbbször sze­mélyi kérdések elintézése, túl­ságosan lekötik erejüket. Ez r~m elhanyagolható tevékeny- F-é®. hiszen erősítője a párt és ® tömegek kapcsolatának, meg becsülést szerez a pártszerve­zeteknek. azonban túlságosan sok megterhelést jelent. Ha ezt a tevékenységet közelebb­ről megvizsgáljuk, akkor ki­derül, hogy egynéhány üze­mi pártszervezet vezetőségé­nek munkáiéban elsősorban a Politikai és szakmai felké­szültség hiányából fakad ez az elaprózottság. Ennek oka az, hogy hiányzik boesaabb távlatra az előrelátásuk, a gazdaságpolitikai és termelési feladatok jelentőségének fel­ismerése. Ez tükröződik sok­szor munkaterveikből is, mely bői elég gyakran a legfonto­sabb gazdasági feladatok ma­radnak ki. Amikor megvizs­gálták néhány fontos pécsi üzemi pártszervezet régebbi munkatervét, kiderült, hogy abból például olyan fontos kérdések kimaradtak, mint a télre való felkészülés felada­tai, vagy az építőiparnál a tavaszi munkák előkészítése és megindítása. A városi párt végrehajtó bizottság éppen ezért tulajdo­nít nagy jelentőségeit annak, hogy az üzemi pártszerveze­tek vezetőit hozzásegítsék, hogy magasatbbfokú közgazda- sági ismeretekkel rendelkez­zenek, szorgalmazzák őket, hogy az állami oktatáson ke­resztül növeljék műveltségü­ket, szakértelmüket. Ezzel párhuzamosan lehetővé kell termi számukra a politikai képzésben való részvételt is a pártoktaitás, a pártáskolók segítségévek Az üzemi pártalapszerveze­tek vezetőségeinek túl kell lépniük azon, hogy a terme­lés általános kérdéseivel fog­lalkozzanak csak, megeléged­jenek a gazdasági vezetés időn kénti beszámoltatásával. — Mindinkább a termelés egy- egy fontos részkérdését kell, hogy megvizsgálják és abban adjanak segítséget. Tgy a technikád fejlesztés, a beruházások, az ön­költség alakulása, a munkaerő gazdálkodás kérdéseit szak­emberek bevonásával vehetik sítapos vizsgálat alá. Nem egy szerűen a tervteljesítést kell ellenőrizniük, hanem annak feltételeit biztosító valameny- nyi tényező alakulását, fejlő­dését figyelemmel kísérni és ahol a legjobban szorít a ci­pő, segítséget nyújtani, ja­vaslatokat tenni, megfelelő ha tárexzatokat hozni Mindez megint csak a felkészültségük fontosságát veti fel.­Az üzemi pártszervezetek munkastílusát tovább kell te­hát fejleszteni. De más mó­don kell velük foglalkoznia a felsőbb szerveknek is. Ma már nem elegendő az általá­nos tájékoztatásuk és a kü­lönböző, minden pártszerve­zetre érvényes útmutatások adása. Ezért keresd a városi pártbizottság is az új mód­szereket. Az első kísérletek igen biztatóak. Helyesnek bi­zonyultak a titkári értekez­letek sajátos megszervezései, az azonos területen dolgozók részére, sőt azok kivitele egyes üzemekbe. Jól bevált a tájékoztatás hatékonyabbá tétele, amikor elsősorban az üzemi pártszervezeteket érin­tő fontos párthatározatok is­mertetését és megvitatását tűzték napirendre. De itt is tovább kell lépni. Biztosíta­ni kell, hogy a városi párt végrehajtó bizottság adjon na­gyobb segítséget a közgazda­sági ismeretek szépítéséhez. A titkári értekezletek ilyen kérdések megvitatását is tűz­zék napirendre. Az egyéni fog laűközás során szorgalmazni kell, hogy a párttitkárok és vezetőségi tagok saját tapasz­talataik alapján is felismer­jék, hogy az eredményes üze­mi pártmunka, a feladatok megkövetelik a magasabb műveltséget, a több szakér­Jugoszláv újságírók Magyarországon A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének meghívásá­ra háromtagú jugoszláv újság­író-küldöttség érkezett ha­zánkba. A küldöttséget Ivica Bodnaruik, a Bosznia-Herce­govina! Újságíró Szövetség al- elnöke vezeti. A jugoszláv új­ságírók tíznapos itt-tartózko- dásuk során a magyar sajtó munkáját tanulmányozzák. Neves külföldi tudósok hazánkban Budapestre érkezett dr. B. N. Halpem, a College de France professzora és J. Cat- hala, a Toulouee-i egyetem ta­nára’ az Institut de Genie Chimique igazgatója. A két neves francia tudós több elő­adást tart Magyarországon. mg Mindenki azt várja, hogy az ENSZ most megnyílt üléssza­ka, de még inkább az ülés­szak idején soTakerülő szá­mos tárgyalás a nemzetközi feszültség további csökkené­séhez vezet. Persze csak talál­gatni lehet, hogy melyek azok a konkrét kérdések, amelyek­ben valamiféle tényleges meg­egyezés jöhet létre a Kelet és a Nyugat között, de az a tény, hogy ezúttal New Yorkban — és Washingtonban is — folya­matos érintkezés lesz a nagy­hatalmak képviselői között, egymagában is jó hatással lesz a nemzetközi légkörré. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannda képviselőinek tárgyalásai elő­reláthatólag szeptember 27-én kezdőd­nek, mert Lord Home brit külügyminiszter csak 25-én érkezik New Yorkba. Való­színű azonban, hogy Gromi- ko és Rusk már előzőleg „tapogatózó” eszmecserét folytatnak. Eddig 7 kormányfő és 66 külügyminiszter jelentette be részvételét az ülésszakon. Ezek közül nagyon sokan Washing­tonba is ellátogatnak, hogy találkozzanak Kennedyvel Igen nagy érdeklődés előzi meg Gromiko szovjet külügy­miniszter találkozását az USA elnökével, erre a találkozásra már azután kerül 6or, hogy a három nagyhatalom külügy­miniszterei előzetes megbeszé­léseket folytattak. Időpontot még nem tűztek ki. Az ülésszak megnyitása előtt Gromiko szovjet külügymi­niszter ebédet adott a szo­cialista országok New York­ban lévő külügyminiszterei tisztel elére* Magyarország részéről Péter János külügyminiszter és Csa- torday Károly Magyarország állandó ENSZ-képviselője vett részt az ebéden. A legfontosabb: a leszerelés Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Moszkvában nagy érdeklő­dés előzte meg az ENSZ-köz- gyűlés kedden kezdődő XVIII. ülésszakát, amely a részleges atomcsend-szerződés jótékony hatása alatt kialakult enyhébb nemzetközi légkörben ült ösz- sze. Valamennyi kommentátor hangoztatja, hogy a közgyűlés első és legfontosabb problé­mája az általános és teljes leszerelés. A Szovjetszkaja Rosszija keddi számában Sztrelnyikov a többi között rámutat: „a világ becsületes emberei hatalmas lelkesedéssel fo­Harmincezer családi terv alapján készülnek az idén a tsz-lervek Baranyában A családi tervezés módsze­re, amely a Baranya megyei Belvárdgyulán született, kiáll­ta az idők próbáját. A hatezer holdas Közös Ut Termelőszö­vetkezetben immár az ötödik termelési terv készül a tagok által előzőleg összeállított „kisterv”-ek alapján. A mód­szer lényege: minden család felméri, hogy a következő évben mennyi munkát tud vállalni a kö­zösben, ennek lejében mek­kora jövedelemre számíthat és azt mikor, milyen for­mában akarja megkapni. Az elmúlt évek során a bel- várdgyulai kezdeményezés el­terjedt a megyében, de nem olyan mértékben, amint az kí­vánatos volna. Ennek oka egyszerűen az volt, hogy a termelőszövetkezetek nem is­merték a családi tervezés „technikájáét. A megyei tanács most a községi tanácstagok—.zömmel maguk is tsz-tagok — segítsé­gével terjeszti el a jól bevált módszert. Ezekben a napok­ban tanácstagok százai ismer­kednek meg részletesen a csa­ládi tervezéssel. Majd felke­resik a választókörzetükben lakó termelőszövetkezeti tago­kat és velük közösen csinál­ják meg a „kisterv”-eket. A következő betek során mintegy harmincezer családi terv készül a baranyai fal­vakban. Október 15-ig ezek alapján állítják össze a kö­zös gazdaságok 1964. évre szóló előzetes termelési ter­veit. Ily módon a tsz-tervezés va­lóban társadalmi jellegűvé válik, a tagok alaposan meg­ismerik a gazdaság feladatait és azokat még inkább ma­gukénak érzik. Minden család kitölt egy lapot, s ezen feltün­teti, hogy 1964-ben hány csa­ládtag és milyen beosztásban dolgozik msü a köaiäsfertfa. hány munkanapot teljesítenek és az egyes növényekből mekkora területet vállalnak, továbbá azt, hogy mekkora jövedelemre szá­míthatnak és azt milyen időközökben, milyen formá­ban (készpénz, termény, tű­zifa, legelő- és fogatjuttatás stb.) akarják megkapni. Az eredeti belvárdgyulai módszert továbbfejlesztették: a családi tervekbe beleveszik a háztáji állatállományt is. A legtöbb termelőszövetkezetben ugyanis ma még nincs meg­oldva a tagok állatainak ta­karmánnyal való ellátása. Most segítenek ezen a prob­lémán. A közös termelési ter­vek összeállításánál figyelem­be veszik a családi tervekben szereplő háztáji állatállo­mányt és biztosítják számuk­ra az egész évre szükséges takarmányokat. aslói) gadták a részleges atom- kísérleti tilalomról szóló szerződés aláírását. Most azt követelik az emberek, hogy szilárdítsák meg a már elért vívmányokat és tegyenek újabb lépéseket a nukleáris háborús veszély elhárítására, a leszerelés fe­lé. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatnia kell a népeknek ezt az óha­ját és mindent meg kell tennie, hogy közelebb jus­sunk az általános és teljes leszerelés problémájának megoldásához”. A közgyűlés másik fontos feladatáról szólva szovjet konimentá torok hangoztat­ják, hogy máig sem sikerült teljesen megvalósítani a gyar­mati népek függetlenségéről szóló ENSZ-nyilatkozatot, — amelyet 1960-ban Hruscsov javaslatára fogadott el a köz­gyűlés. A „Hruscsov-deklaráció” meg­valósítása érdekében a szo­cialista országok ENSZ- küldöttségei, az afrikai és ázsiai országokkal együtt e közgyűlésen is ismét sík- raszállnak majd a portugál, az angol gyarmatok, a Délafrikai Köztársaság né­peinek szabadságharca mel­lett. A közgyűlés előtt álló egvéb kérdések közül Moszkvában érdeklődéssel és rokonszenv- vel szólnak arról a brazil ja­vaslatról is, amely Latin- Amerikát atommentes öve­zetté kívánja nyilvánítani. A szovjet sajtó ugyancsak támogatja a 23 ország indít­ványát, amely javasolta, tűz­zék napirendre Dél-Rhodésia kérdését. A legtöbb várakozást mégis ahhoz a lehetőséghez fűzik, bogy a szovjet, az amerikai és az angol külügyminiszter további tárgyalásokra hasz­nálja fel New York-i tartóz­kodását az enyhülést szol­gáló újabb intézkedések fel® kutatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom