Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
4 flfAPUP 1993. AUGUSZTUS & 1 AX IHETÉKESEK Anaa-bál Harkányban Felelőtlen felelősök Nem lehet .korábban befejezni A Dunántúli Napló: 1363. jvn. 4-1 számúban megJeCent „Felelőtlen felelősek" e. .cikkre válaszolunk: A nuujyarkertelendí:5000 férőhelyes tojóház kiviteVezésére az építési szerződés az £M Bm. Miami Építőipari Vállalat mint kivitelező és a Bm.-i 1termelő- szövetkezet Beruházási Iroda mint beruházó között 1363. IV. 3-én jött létre. Az építési szerződésben a kivitelező' a létesítmény befejezését 1363. XII. 31-gyel állapította meg, amit a beruházó nem fogadott el ét ragaszkodott az általa kért 1963. IX. 1. befejezési határidőhöz. A határidővitát a kivitelező döntés végett az Építésügyi Minisztériumba terjsztette fel és az Építésügyi Minisztérium 1363. V. ló-én kelt 1538/B/1S63. sz. döntésével a befejezési határidőt — figyelembe véve a kivitelező 196.3. II. és III. negyedévi kapacitás leterheltségét főleg szak- és szerelőipari vonalon, valamint az egyes szerelési anyagok beszerzési lehetőségét és idejét — 1963. XII. Jl-évei állapította meg. Az 1933. IX. 1. befejezési határidő már azért sem lehetséges, mivel a beruházó a har- maüizóen módosított vasszerkezeti tetőszerkezet terveit a kivitelező részére csak 1963. VI. 26-án tudta megküldeni. A kivitelező viszont csak a tervek birtokában rendelheti meg az anyagot és az anyag megérkezése után tudja a munkát megkezdeni. Fentiek után a vastetőszerkezet előreláthatólag szeptember végére fog elkészülni, u visszalépő 3 hónapra pedig a még utána elkészítendő építési és szakipari munka elvégzésére feltétlenül szükség van. Fenti körülmények után a& kivitelező vállalatnak a befe- , jezési határidőt előbbre hozriif nincs módjában, de műszakilag és anyagbeszerzés szempontjából is feltétlenül szükséges az EM által megállapított 1963. XII. 31. befejezési határidő, BÍKKBR MIHÁLY főmérnök Augusztus 20-án lesz a szépségverseny Elsősorban Is megköszönjük a click; ró tárgyilagosságát, amely lehetővé teszi számunkra azt, hogy a hirtelen időjárásváltozás, — kiadós esőzés — okozta nehézségeinket ne kelljen feleslegesen vázolnunk. A cikk minden sora helytálló. Sajnos, el kell Ismernünk, hogy a belépődíjak elővételi értékesítése fblytán és a Bányász kerthe- lyísegből a Zöldkert fedett teraszára. töténő „átcsoportosítás’’ olyan, zsúfoltságot okozott, amely- lyel rendezőgárdánk, még a rendőrség messzemenő segítségével is csak alig tudott megbirkózni. Sajnos, csaknem minden esetben tapasztaltuk, hogy a fővárosi művészek „kötelességüknek érzik”, hogy később jelenjenek meg az előadás színhelyén, mintsem azt meghirdetjük. így történt Jelen esetben is és ez okozta egyben a technikai problémákat is. A sajtő nyilvánosságán keresztül szeretnénk azonban kérni az ilyen és ehhez hasonló nehézségek és torlódások elkerülése érdekében a pécsi színművészeket, hogy megfelelő felkészültséggel tegyék lehetővé nyári esztrádműsorok velük történő lebonyolítását. Sajnos, a pécsi színművészeket alig tudjuk foglalkoztatni, mert nincsen olyan vidám-műsor repertoárjuk, amellyel a közönségnek e vonatkozásban újat tudnánk nyújtani, illetve a vendégek igényeit ki tudnánk elégíteni. Nem rajtunk múlik, hogy Budapestről vagyunk kénytelenek emiatt rendkívül nagy áldozattal vendég-előadókat foglalkoztatni. A szépségversenyt sem tudtuk a tumultus miatt megrendezni, illetve elvesztette volna annak tulajdonképpeni Jellegét. Vállalatunk semmiképpen sem óhajtja a szépségverseny díjait megtakarítani, miért is úgy határoztunk, hogy pótlólag, augusztus 20-án az Anná-napi szépség- verseny díjait a Bányágz Étteremben vagy a strandon megrendezendő szépségversenyen fogjuk kiosztani az arra legméltóbbaknak. Reméljük, hogy Harkány 1963. évi szépségkirálynője elméért nagy szántban fognak felvonulni megyénk fiataljai és kárpótoljuk kedves vendégeinket az esőokozta viszontagságokért. Sajnos, az időjárás mindaddig minden Anna-napot el fog rontani Harkányban, amíg legalább 5—800 férőhelyes fedett helyiséggel nem rendelkezünk, amely most már elengedhetetlen követelmény egy olyan nagyíorgalmú üdülőhelyen, mint Harkány. Getlér B. Miklós igazgató. „ En efcesmad arai nk védelmében’* Készületünk odúkat Máté István MNB-előadó azzal foglalkozik levelében, hogy a Mecseken kevés a madár, sok a hernyó. Javaslatot tesz madár- odúk kihelyezésére. A cikkel egyetértünk. Tanulóink a gyakorlati képzés keretében készítenek odúkat és ezeket rendszeresen kihelyezik az erdőbe. Sajnos, az odúk elkészítése kevesebb gonddal jár, mint ezek megőrzése. Néhány évvel ezelőtt egy alkalommal 1000 odút helyeztünk el, de talán egy sem maradt meg. Az egész társadalom összefogására van szükség, hogy a Jelenlegi helyzeten változtassunk. Nagyobb érvényt kellene szerezni a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 59/1954. (IX. 9.) M. T. számú rendeletének, amely a madárvédelemről szól. Városi Tanács VB. művelődésügyi osztály. A július 17-4 számban megjelent kérdésre válaszunkat ezúton közöljük: A levél frőja hűtőgépét 1960-ban vásárolta. Első javítása, amelv fizetéses volt, 1962. június 5-én történt. Ekkor a vállalat szerelője reléállítást végzett. A vállalat 19.69 forint javítást díjat számolt fel. Ez idő óta több, mint egy év telt el, 1963. július 1-én Magyar László Miért kell udvarunkat teieépiteni garázsokkal? Több engedélyt nem adunk ki A Dunántúli Napló Június 5-én Miért kell udvarunkat teieépiteni garázsokkal?” e. cikkel kapcsolatban az építési és közlekedési osztály vizsgálatot tartott és a következőkben válaszol: A József Attila n. 33., valamint a Petőfi a. (1—67. számú PlK-ke„Fofiat—fogért? Megfelelően intézkedtünk A Napló Jüliuo 16-i számában megjelent cikkre az alábbiakat Válaszoljuk: Nem lenne helyes • Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatakor megállapitpttakat és az azt követő részleges jelentésünkben foglaltakat megismételnünk. Néhány rövid megjegyést azonban mégis szükséges általában tennünk a szakma göngyöleghelyzetével kapcsolatban. A nálunk tapasztaltak egyben országos nehézségek. A ládák rohamos selejtezödése és a forga lomból való kivonása, a papír- kartonok felhasználásának tilalma miatt kisebb tételeket vasúti szállítótartályban, nagyobbakat gyűjtő csomagolási lehetőség nélkül, vagonba rakva vagyunk kénytelenek az Ipar esetenkénti kijelölésétől iüggően állandóan más-más konzervgyárba tömitő anyag hiányában nagy törési kockázattal visszaküldeni. E szinte tarthatatlan helyzet gyors enyhülésére sajnos felettes szervünk szerint sincs kilátás. Az ilyen helyzetben mégis as általunk tett és a Jövőre tervezett intézkedéseinkről Is szükségesnek tartjuk az elvtársak tájékoztatását. Ezek az alábbiak: 1. A pécsi fiók göngyölegraktárának dolgozóit Írásbeli figyelmeztetésíben részesítettük és utasítottuk arra, hogy ezután vagontételt csak központnak történt bejelentés után küldhetnek el. 2. A vállalat ellenőrzését és a központi göngyöleg-előadót utasítottuk, hogy a vagonok üveg- göngyöleggel történő berakását a jövőben fokozottabban ellenőrizze. Cikküknek az a része, mely a roncs-ládákról szól — nyilván félreértés miatt — pontatlanságot tartalmaz. Vállalatunk ugyanis a Szigetvári Konzervgyár által áru- val küldött roncsládák miatt nem a NEB, a MÁV és a konzervgyár által Június 20-án Szigetvárott történt közös jegyzőkönyv-felvétel után, hanem még az előtt, május 23-án emelt, a jelen volt konzervgyári megbízott által is elismert, jogos kifogást. hex Lajos, a Baranya-Tolna megyei Fűszej- és Édesség-nagykor. Vállalót igazgatója. Kelésben lévő bérház udvarán korábbi évek során a garázs épült. Ezek a garázsok azonban sem az általános építészeti, sem a iűzrendészéti követelményeknek nem felelnek meg. Szükséges volt a garázsok elhelyezési és tűzrendészet! követelményeknek megfelelő építészeti rendezése. A rendezés során a sorból kiálló és esztétikailag is zavaró hatású egyik garázs lebontásra került és ennek helyére került beépítésre a már meglévő garázsvonalon belül a létesített két új garázs. A garázsok átépítése, valamint a korábban beérkezett panaszok alapján az építésügyi hatóságok a jogorvoslásra légiiivatottabb szervek, valamint a tűzrendészet! hatóság bevonásával a helyszínen megállapította azt a számot, amely a nagykiterjedésű udvar figyelembevételével a lakókra nézve még sérelmes nem lehet. Ennek alapján az illetékes hatóságok és szervek abban állapodtak meg, hogy az udvarban 12 garázsnál több nem helyezhető el. Válaszolva a cikk írójának, közöljük, hogy a József Attila u. 33., valamint a Petőfi u. 61—67. szám alatti PIK-kezeléshen lévő bérház udvarán 12 garázsnál több garázs építésére engedélyt nem adunk és a jelenlegi építések is csak a korábban már meglévő garázsok elhelyezésének rendezését, valamint a tűzrendészet! előírásoknak megfelelő átépítését szolgálják. ^ MARKI LÁSZLÓ oszt. vez. főmérnök. bejelentette, hogy a gépe állandóan üzemel, gyengén bűt, nem kapcsol ki. Bejelentésére július S-án • szerelő a helyszínen megállapította, hogy a hiba a hőjokszabályozó-auto matában van. Az automata egyes állításai után a szerelő bevárta a gép ki- és bekapcsolását. így 5 hasonló ki- és bekapcsolást várt meg. amely összesen 10 óra 30 perctől 11 óra 5 percig tartott. Felhívta a tulajdonos figyelmét, ha a jövőben hasonló jelenségek mutatkoznak és ha az automatán állítással a zavartalan működést már lehetetlen elérni, úgy az automatát ki kell cseréltetni. Helyesen közötte azt Is, hogy a vállalatnál egyenlítse ki a Javítás költségét. Egyidejűleg tájékoztatta a felet a javításra vonatkozó rendeletről ez év február 14-én életbe lépett 13/1962. Asz. 39. ÁH sz. rendelet többek között a kérdéses 100 liter Super és Lehel hűtőgép javításának díjazását szabályozza, így a rendelet értelmében jogos a 30 forintos munkadij és a 20 forint kiszállási dij, összesen 50 forint felszámolása. Ezek ismeretében semmiesetre sem okozhatott „legnagyobb” meg lepetést a javittatónak, amikor személyesen megjelent vállalatunk nál és ismételten a rendeletre hivatkozva, közölték vele, hogy 90 forintot kell fizetnie. Minderről Magyar László felesége a helyszínen nyert tájékoztatást, Magyar László viszont személyesen győződött meg erről a vállalatnál, ahol a tartozást még a mai napig se egyenlítette ki. Sterr Károly, a Pécsi Férni pori V áltálért Igazgatója. Időj árás j el en tés Várható Időjárás péntek esdi: kevés felhő, száraz, meleg Idő. Mérsékelt déli szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—17, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap »—a fok között. ' A vendéglátóiparban egészen furcsa „kereskedelmi szempontok” érvényesülnek. Hozzátehető: sem a vállalat, sem a vendégek javára. Kezdjük az alkoholizmus bántó tónyénél! Azzal, hogy a kulturált szórakozóhelyeken — mondjuk a Hullám Étteremben — tiltott a bar árusítása, ugyanakkor a kiskocsmák szesz- és borellátása szinte korlátlan, egy lépést sem tettünk előre a vendéglátóipar szocialista jellegének eléréséért. Különben pedig a korlátozás is egyoldalú. A Hullám étteremben felszolgálnak sört, továbbá „A” és „B” likőröket. Vagyis: hu- bertust, unikumot, mecsekit, triple-secet, csokoládét, bonban meggyet. Ezek az italfaj ták 38—10 százalékos szeszt tartalmaznak s ettől pontosan úgy be lehet rúgni, mint bármilyen más italtól. Bort már nem árusíthatnak, mintha a bor lenne az az ital, amely a lag- károsabb a szervezetre. Ez különben nem is igaz. De a visszás helyzet akkor alakul ki, amikor a vendég ebédet vagy vacsorát kér, és ha netán nincs sör — ez különben gyakori — akkor bor helyett, esetleg szódás bar helyett, étkezés mellé hu- bertust vagy más likőrt kap. Pedig a Hullám étteremben — a környék lakóiból ösz- sze verbuválódott törzsközönségen kívül — hetente több száz IBUSZ-turista fordul meg étkezésre, s ha a nyári hónapokban ugyan többnyire fiatalkorú a kiből áll a vendégsreg zöme, az iskolév kezdete után már csak felnőtt csoportok étkeznek az étteremben. A barféleségek felszabadítása már csak emiatt is indokolt. Hiszen hiába költ a vállalat felújításra akármilyen összeget, ha az ilyen szép és ízlésesen berendezett szórakozóhelytől távol tartja a vendégeket éppen az Ilyen áru-megkötöttségek révén, más oldalon pedig szinte ösztönzi a közönséget arra, hogy a kocsmákat látogassa. A kultúrált környezet már eleve elriasztó hatással buszok számára, akik nem a szórakozás, hanem az alkohol miatt fogják meg a poharat De amíg kocsma lesz a világon olcsó borral, addig ezek a vendégek soha nem teszik be lábúkat a nívósai* szórakozóhelyekre, pedig nem ártana, bizonyos szintű ,4toevelésük” miatt sem. A probléma hasonló tét Olimpiában. GYAKORLATON Esti oktatás ai új-mecsek- aljai gimnáziumban Jó volna tudni, hogy az őszre átadásra kerülő új- mecsekaljai gimnáziumban lesz-e esti vagy levelező ok tatás. Sok háztartásban levő asszony is részt venne. Gondolom érdemes lenne. Várjuk az újságban erre vonatkozó válaszukat. Tóth Jánasné 114 épület Válasz: Tóth Jánosáé levelére Gelencsér József, a városi tanács művelődésügyi osztályának középiskolai előadója azt a választ adta, hogy a jelentkezők számától teszik függővé az esti tagozatos osztályok indítását. Az érdeklődők levelezőlapon jelentkezzenek Szo- kolszky Oszkár igazgatónál a 39-es Dandár úti általános iskolában. Amennyiben az újmecselcaljai gimnáziumban nem lesz elegendő jelentkező, javasoljuk az újmecseka íjai■ háziasszonyok ivak, hogy a Na gy Isi jós Gimnázium esti tagozatára KOMJATHI Lászlót keresem. — Én vagyok — £13 fel az asztaltól egy magas barna fiú a Sopiana Gépgyár KISZ •klubjában. A nagy rajzolóasztalt hét fiú üli körül, három valahol az üzemben van. Mind a tízen a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói, most végezték az első évfolyamot. üzemi gyakorlatra jöttek Pécsre. — Társadalmi ösztöndíjas vagyok — mondja Laci —, de az üzem, amellyel szerződést kötöttem, még csak most épük Akkor fog elkészülni, amikor végzek, most azonban még nincs ott munkaalkalom. — Hogy tetszik a munkahelyed és a munka? — Nagyon helyesek, mindenhol kedvesen fogadnak. Július elsején érkeztünk ide és hat hétig maradunk. Két hétig ismerkedtünk a gyárral és a munkával. Mindenkinek adtak egy alkatrészt, amelynek a gyártását végig kellett kísérnie a nyersdarabtól a készáruig. Én paradicsompüré-szivattyút kaptam, ez nagyon hálás darab ilyen szempontból, mert munkaigényes és sokat lehet tanulni a gyártásából. — Dolgoztál már máskor is üzemben? — Igen, a miskolci Gépipari Technikumba jártam. és mindig ötösöm volt műhelygyakorlatból. Amikor nyári. , j^yakariatEA mentünk, a leg*. jobbakat, köztük engem is a DIMÁVAG-ba küldtek. — Nagyon érdekes volt, de nagy a gyár és csak részletmunkák kai ismerkedtünk meg. A következő évben pedig Dunaújvárosban voltam. — Mióta érdekelnek a gépek? — Kiskölyök korom óta für tam-fafagtam, akkor főleg ab ban nyilvánult meg ez a hajlamom, hogy fülig olajos voltam. Aztán beiratkoztam a gépipari technikumba és amikor elvégeztem, természetszerűen következett, hogy gépész mérnök legyek. Ha végeztem, üzemmérnöki beosztásba kerülök. — Most min dolgozol? — Egy szerszámbefogó készüléket rajzolok a munkanaplóba. Ugyanis munkanaplót vezetünk az üzemi gyakorlatról. — Mit csinálsz még a nyáron. ha hazamész? — Csehszlovákiába megyünk a szüleimmel nagyapámhoz, ott fogom tölteni a nyár hátralevő részét. — MIÉRT ÉPPEN Pécsre jöttél? — kérdezem Krisner Erikától, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem III. éves bölcsesz-hal Igató j á tói. F—* Az egyetemet» minden könyvtárszakosnak részt keH vennie nyári gyakorlaton, és én Pécsre kértem magam. — Hallottam, hogy Pécs nagyon szép város, de nem ismertem, és amikor megjöttek a meghi vások a vidéki könyvtárakból, szerencsére pécsi is volt köztük. —• Mivel foglalkozol a gyakorlat ideje alatt? — A pécsi könyvtárhálózattal ismerkedem, végigjárom a könyvtári munka min den részét, szabadidőmben pedig szeretnék minél többet látni a városból. Nagyon sze retem á hegyeket, és az ilyen romantikus történelmi levegőjű városokat, mint Pécs. — A könyvtári munkának melyik részét szereted legjobban? — A kölcsönzést. — Ha valaki, aki most érettségizett, verset kérne, — mit adnál neki? — Először megkérdezném, hogy mit olvasott eddig, azután a választól függően adnék romantikusakat, realistákat, vagy modemeket. — A könyvtári munkában van már önálló gyakorlatod? — Tavaly nyáron a körösi könyvtárban dolgoztam. Ez üzemi könyvtár 3000 kötettel, teljesen önálló voltam, és ez □agyon tetszeti nekem. Nagyon szeretem a munkámat és szeretnék idővel jó könyvtáros lenni. Pécsi tartózkodásom alatt lesz még egy érdekes munkám is, egy évfolyam társammal, aki szintén itt végzi szakmai gyakorlatát, szociográfiai riportsorozatot készítünk a Rádió megbízásából. Ebben a fiatalok életével foglalkozunk. * AZ ORVOSTUDOMÁNYI Egyetem kollégiumában találkoztam a három német fiúval. Klaus Pöklandt, Jürgen Rinneberg és Günter Eben- roth a Lipcsei Orvostudományi Egyetemről jöttek Pécsre. Két hetet töltenek a pécsi klinikákon. — Hogy kerültetek Magyar országra? — A lipcsei és a pécsi orvostudományi egyetem között minden nyáron csereutazások zajlanak le. Csoportunk két lánytagja tavaly megismerkedett a pécsiekkel, és akkor gondoltunk arra, hogy jó lenne eljönni ide. Májusban írtunk Pécsre és a kedvező válasz eredményéként most itt vagyunk. — Voltatok már Magyarországon? — Még nem. Most vagyunk itt először, de ha lehet, máskor ú eljövünk. Nagyon Köztudomású, hogy ez á vendéglátóipart „kombinát”;' nagyon magas összegű be« ruházassál épült fel. Nem valószínű, hogy az Olimpia — forgalmát illetően — valamit is visszahozott abból az összegből, ha csak vállalati szinten nem, ott viszont — ez is köztudomású — inkább a kocsmák és italboltok hihetetlen magas bevétele billenti jó irányba a kereskedelmi mérleget. Már pedig nem az a cél, hogy egyik egység tartsa el a másikát csupán azért, mert valakikből hiányzik az üzleti szellem. Az Olimpia presszó I. osztályú. Ez rendben van. De közvetlen szomszédságán ban van a II. osztályú étterem, tán czenekarral egyetemben. A presszó — ahol éppen a jellege kívánja meg a táncolás! lehetőséget — napokon át üres. Itt is van tánczene, de inkább a II. osztályú étterembe ülnek be a vendégek, ahol olcsób« ban jutnak hozzá az italhoz és ráadásul táncolhatnak is, A presszó havi terve körül« bel® százezer forint — de évek óta alig érik el a tér« vezett forgalom ötven száza« lékát. Volt olyan nap, amikos a teljes bevétel nem haladta meg a száz forintot sem. A megoldás pedig kézenfekvő, A presszóban kellene alkat« mázni egy kibővített tánc« zenekart, a II. osztályú ét-J teremben pedig szalonzene« kart. Ez logikus is, nem hi« ába azonos módszerrel mű« ködtettk a főváros legneve» sebb éttermeit és presszóit. Valahogy úgy túróik, minW ha minden fordítva zajlana le egyes vendéglátóipari egységekben. Az Olimpia étteremben tánczene sz® — a presszó üres. A kiskoes« mákat ellátják áruval —. egy másik étteremben, ez esetiben a Hullámban, megtiltják a bor árusítását. Le^ hét, hogy ez azért van, mert az italboltok „többet hör« nek a konyhára”? Ez az üzleti éraék viszont sántít; mert az italboltokban' soha senki nem törődik azzalj hogy bárki is a sárga földig lerészegedjék. Lényeg: a forgalom. A magasa bb összegű beruházásokkal felújW tatt szórakozóhelyek —J amelyek kulturáltak és tszés pék — konganak az ürességtől. Ezek a jelenségek egyáU talán nem vallanak dicséret-: reméltó üzleti érzékre. Máit pedig üzleti érzék — még .4 szocialista vendéglátóiparban is — kell. Nemcsak á vállalat, hanem a közönség hasznára is. Rab Ferenc tetszik Pécs és * magyar emberek. Mindenütt kedvesek, segítőkészek és meglepett ben nőnket, hogy milyen sokan beszélnek németül; — Hogy ízlenek a magyar ételek? — Nagyon féltünk a magyar konyhától, hallottunk arról» hogy erősen fűszerezik az ételt, de nem is olyan veszélyes. —- Hol dolgoztok? — Klaus és Jürgen az I» számú belklinikán, én a szülészeten. — mondja Günter. — Milyennek látjátok a pécsi klinikákat a jövendő orvos szemével? — Nagyon jó benyomást tét tek ránk, tiszták, szépek, modemek, de mi sokkal nagyobb klinikákhoz szoktunk Lipcsében. Mindenütt nagyon kedvesek hozzánk, és sokat segítenek. Eddig főleg a hivatalos programmal voltunk elfoglalva, végiglátogattuk a klinikákat,, de azt tervezzük, hogy míg itt leszünk, megismerkedünk Péccsel, már amennyire meg lehet ismerni egy ilyen gyönyörű várost, két hét alatt;:. ÖT DIÄKKAL beszéltem, egyetemisták és gyakorlaton vannak itt. Mérnök, könyvtáros, orvos lesz belőlük. Érdek lődési körük tehát merőben más, de van egy közös vonásuk: lelkesen készülnek a hivatásukra. Vajda t ■■Miért emelkedett a Javítási díj?** Helyesen számláztunk Üzleti érzék
