Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
r 1WS, AUGUSZTUS % TfAWL«r 5 Egyenlőség Azt mondják falun, ha fiú született: „Gyereke született.” A lány nem. gyerek. Az csak lány. Nemrég tsz-ben voltam, vezetőségi ülésen. Szóba került a munkaerő. — Azt mondták: „öt ember kell”. És mindenki egyre gondolt: — öt férfira. Volt, áld megkérdezte: „Három asszony is lehet?” Három asszony, mivel az asszony nem ember, csak asszony. A törvény emberré tette már a nőket A közfelfogás még eléggé tartózkodik. A törvény azt mondja, a nő is lehet vezető. A közfelfogás sok helyen pedig ezt mondja: Az asszony maradjon a főzőkanálnál. És sok esetben bizony oda is kényszerítik. Ha nem tud eléggé verekedni. Az elnök dicsekszik a kukoricával. Nagyon szép. Asszonyok kapálták. 0 is azt mondja: jé munkát végeztek. Ez asszo- nyi munka. A kapálás asz- szonyi mimika. Így van ez talán mióta elkezdett az ember gazdálkodással foglalkozni. A férfi kezében szégyen a kapa. Az ő kezébe a gyeplő, a traktorkormány való. Ha asszony veszi kezébe a gyeplőt lenézik, mert ^lovait hajt azt mondják a ’gépre se való. Kévét dobálná viszont szabad neki. Hogyne volna! Hisz ez nehezebb munkai És trágyáit rakni is szabad. Igaz, néha megjegyzik a férfiak: „Nem áll jól a kezében a villa, de azért majdnem úgy dobálja, mint a férfiak”. Irodában Ss dolgozhat béliét adminisztrátor, könyvelő, de ennél följebb a grádicson nemigen mehet Egyszerű oknál fogva: mi lenne, a fejünkre nőnének az asz- szonyofc! — mondják a férfiak. Találkoztam női brigádvezetővel. A- férfiaknak is parancsolt, sőt még a férjének is. Persze ilyen elvétve akad csak. Mert azt még elismerik falun a férfiak: a munkában egyenlőek lehetnek, de hogy másban is legyen szavuk az asszonyoknak, azt mór nem nagyon tűrik. Az őszön, amikor törték a kukoricát: mindenütt dicsérték az asszonyokat. Volt, ahol meg is kértek: az asz- szonyokat ki ne hagyjam ám az írásbői. Megérdemlik, hogy írjunk róluk. Nekik köszönhető ez a jó termés. A közgyűléseken is megdicsérték őket. Részt vettem egy közgyűlésen, ahol megdicsérték az asszonyokat a munkájukért. Jólesett ez az asszonyoknak. Ugyanakkor a nők előhozakodtak egy problémával. A férfiak leintették őket. Egy asszony megkísérelte túlharsogni a férfiakat, de hamarosan ő is leült. Itt is csak a munkára korlátozódott az egyenjogúság. Amint másról esett szó, mindjárt elővették a férfiak: a főzőkanál elméletét. Nincs ez így jól. Sajnos, ma még nagyon sok helyen az asszony erak asszony, az ember a férfinél kezdődik. Ha jó munkát végez az asszony, akkor azt mondják: „Ez igen, ez férfimunka volt”. De csak _ a munkában ismerik ed a jogot. A vezetésben már nem. Pedig az kellene, hogy ne csak a munkában, de a vezetésben is ember legyein a nő. A törvény már biztosította ezt. De a törvény nem sokat ér, ha ennek nem szereznek érvényt maguk az asszonyok, összefogva azokkal a férfiakkal, akik az embert egyféleképpen értelmezik. Mérétékszabóságbam, valamint férfi felsőruha-konfekcióban jártas férfi SZAKMUNKÁSOKAT felveszünk. J elentkezés: központunkban, Széchenyi tér 18. sz. Pécsi Ruhaipari Vállalat. Korszerűsítik Baranya közútjait Negyven kilométeres útszakaszt portalanítottak az I. félévben 29 millió forint útburkolatok korszerűsítésére — Gépátalakításból 185 ezer forint megtakarítás mi A siklós—villányi tton * hídépítésnél gépesítették a földkitermelést. Baranyában mbiden évben sor kerül a közutak korszerűsítésére, az útburkolatok javítására, valamint az utak portalanítására. Ezt a munkát a megye közútjain a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat vég zi. Az első félévben elkészült a siklós-rvillányi út korszerűsítése 12 és fél kilométer hosz- szú Ságban. Ezen a szakaszon eddig 3 millió forint értékű munkát végeztek eL Korszerűsítették az Oroszló—Szentlő- rinc közötti utat is 5.4 kilométeres vonalon 2 millió forint értékben. A pécs—villányi út korszerűsítésére pedig 6 kilométeres szakaszon 5 millió forintot fordítottak. A közutak karbantartására összesen 29 millió forintot költ a vállalat Gondot fordítanak a közutak portalanítására is. Ez évben összesen 4 millió 800 ezer forintban végeznek portalaní- tási munkálatokat 260 kilométer hosszúságú útszakaszon. A terv szerint a Pécs—Villány közötti úton többek között a szentlőrinc—nagycsányi szakaszon 13 kilométert, Király- egyháza—Sellye között 6 kilométeres vonalon, a szágyi úton 5 kilométer hosszúságban, Olasz—Eilend között 10, a mohács—p écsváradi úton 16, Kölke den 5 és fél, Siklós— Matty között 6, Villány—Kislippó közt pedig 8 kflaméteres útszakaszt portalanítanak. A portalanítást márts elvégezték a Villány—kislippói úton 7, a sátorhely—kislippói útszakaszon 7, a pécs—villányi úton ugyancsak 7 kilométer hosszúságban. A pécs—harkányi úton pedig 5.4 kilométeres utat portalanítottak. Az első félévben összesen 40 kilométeres útszakasz portalanítását végezték ed Baranya megyében. A Pécsi Közút* Üzemi Vállalat munkáját a múltban megnehezítette az, hogy nem volt földgépe. 1962-ben is mindössze egyetlen útgyaiu- val rendelkeztek. így a vállalat kénytelen volt egy 0.3-as kotrógépet beszerezni. Két évvel ezelőtt vettek egy UTOS traktort, de hosszú ideig nem használták. Ezt a traktort a vállalat átalakította tolólemezes földgéppé. A második gépet pedig hidraulikára állították át és ez lényegesen megkönnyítette a munkát Kiküszöbölte azt, hogy a gép kezelője munka közben kénytelen legyen mindig leszállni. A két géppel az oroszló— szentlőrinci úton hét kilométer földmunkát végeztek el. A siklós—villányi útra pedig gépláncot állítottak ösz- sze, Doser és útgyalut UTOS tolólemezzel. Két darab tráForgács- és tőzegbálázé gépeket gyárt a Pécsi Fémipari Vállalat A Fémpari Vállalat profiljának kialakításában jelentős munkát végez a Szigeti úti telep. Az ott dolgozók feladata olyan kiszolgáló berendezések és kisgépek készítése, melyet a nagyipar nem gyárt. Több kiszolgáló berendezés közül tavaly Pécs város kenyér- ellátásának minősé gi javítására több száz kenyérszállító rekeszt készítettek. Mivel a rekeszes szállítás bevált, több város is követi Pécs példáját. Jelenleg Orosháza részére készülnek hasonló rekeszek, ahová néhány héten belül 270 dara- Dot küldenek. Az építőipar mun kájában nagyon hasznos segítőeszköz a nagyteljesítményű habarcske- verő-gép. Különösen nagyobb építkezések habarcskeverő központjában gazdaságos az üzemeltetése. Idén ebből négyet rendelt az építőipar. Az erdőgazdaságok is többször keresik fel a vállalatot, mert az eddig gyártott deszkaszál- iító, máglyázó, valamint a rönkrakó gépek megfelelnek a követelményeknek. Csónakázol* a sikondai tavon „Válóper" Apátvarasdon KACSKARINGGÉ, hepe-hupás földút vezet Apótva- rasdra. Most lisztfinomságú, bokáig érő por borítja be, de a kiadós őszi esőzések úgy megdagasztják, mint élesztő a tésztát. Ilyenkor csak lovaskocsival vagy gumicsizmával lehet a községet megközelíteni. Nemcsak az út hiányzik, hanem a kultúrház is. Ma a kocsma belső termét használják tv-nézésre és mozizásra, bár a teremnek csúfolt helyiség olyan kicsiny, hogy a ping-pong asztal is alig fér be. De ez a kisebbik baj volna, a nagyobbik az üzleti szellemben keresendő. Nevezetesen: a földművesszövetkezet tv-zés vagy mozizás közben sem hajlandó lemondani az TÜZE LŐ VÁSÁR Bőségesek a szénkészletek — Háromszáz vagon bükkfa Jugoszláviából Az elmúlt tél tapasztalatain okulva az' emberek már most igyekeznek megvásárolni téli tüzelőjüket. A váratlanul nagy érdeklődés és egyes tüzelőféleségek átmeneti hiánya tumultust okoz a TÜZÉP-néL — Szeretném megnyugtatni a vásárlókat: mennyiségileg bőséges készleteink vannak, tehát mindenkinek biztosított a téli tüzelője — kezdte tájékoztatóját Keresztvölgyi József, a TÜZÉP áruforgalmi osztályának vezetője —. — Tudomásunk van a sorba,nál- lásról, ezt a nagymányoki brikett-ellátásban lévő zavarok okozzák. A gyár egy hónapig nem - termelt nagy-karbantartás miatt. Augusztus elsején kezdődött meg ismét a brikettgyártás, tehát most már folyamatosan érkezik majd a mányoki brikett, bár így sem lesz belőle annyi, amennyire igény lenne Baranyában. — Nagymányoki brikettből tehát nem tudjuk minden vásárló igényét kielégíteni, hidasi brikettből azonban — mely ugyancsak kitűnő fűtőanyag — korlátlan mennyiségben szolgálunk ki. Bőségesek a készleteink pécsi rostált aknaszénből is. Ez igen jó minőségű szén, fűtőértéke 5400 kalória. Megnedvesítve kitűnően ég, folyamatos tüzeléshez kiváló. Keresztvölgyi József elmondotta, hogy - telepeiken napi kétszáz tonna iszapszén fogy el. Ennél a mennyiségnél többet — az újhegyi iszaptavak feltöltődéséng — átmenetileg nem adnak ki. Átmeneti zavar keletkezett újabban a a faellátásban is. A hazai fa pótlására azonban most már rövidesen meg kell érkeznie annak a 300 vagonos bükkfa-szállítmánynak, amelyet Jugoszláviából kap a TÜZÉP. Amint az importfa megérkezik, a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP feloldja a tűzifavásárlás átmeneti korlátozására tett intézkedéseit, s beválthatják bonjaikat mindazok, akik a közelmúltban és még jelenleg sem kaphatták meg vásárolt téli tüzelőj ükhöz a szükséges tűzifát. Az import- fa megérkezéséig kilóra sem lehet fát vásárolni a TÜZÉP- telepetan. Fa helyett deszkahulladékot árusítanak, tételemként 30 kilogrammos felső határig. — Az első félévben — mondotta továbbá Keresztvölgyi József —, lényegesen túlteljesítettük tervünket, noha tervünk is 20—25 százalékkal -magasabb értékesítést írt elő a tavalyinál. Sokkal több szén fogyott el telepeinken, mint az elmúlt esztendőben. Ennek a ténynek mi csak örülünk, hiszen mindenképpen egészséges törekvés, hogy az emberek jó előre, nyáron igyekeznek megvásárolni tüzelőjüket. Keresztvölgyi József még elmondotta, hogy az első félévben 15 ezer szakszervezeti tüzelőutalványt váltottak be, a szakszervezet által kibocséj- tott tüzelőutalványoknak eddig már több, mint felére kiadták a tüzelőt. A faellátás helyzetéről Kasza Ferenctől, a Mecseki Állami Erdőgazdaság igazgatójától kértünk tájékoztatót. — A téli időjárás — mondotta — hátrányosan hatott az erdőgazdaság munkájára. Amikor az ország tüzelőellátásában zökkenők voltak, minden erőnket latbavetettük és készleteinket is átadtuk a TÜZÉP-nek. A fa,kitermelés lemaradásából fölyóan készleteink azóta sem szaporodtak megfelelő ütemben. — Időarányosan teljesítjük tervünket, és állandóan szállítunk a TÜZÉP-nek. A tüzelő- vásárlás irányában megnyilvánuló óriási érdeklődés azonban art kívánná, hogy a negyedévi mennyiséget egy tételben, előre leszállítsuk. Ennek az igénynek sajnos nem tudunk eleget tenni, pedig jók az útjaink, és kapacitásunk is van. A szállítás azonban csak a termeléssel párhuzamosan történhet — Szerintem a jelenlegi nehézségeket figyelembevéve sincs aggodalomra ok — mondotta végül Kasra Ferenc —, hiszen negyvenezer köbméter a termelési feladatunk ebben a negyedévben is, ami feltétlenül fedezi az igényeket. Magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében,, hogy zökkenőmentes legyen a faellátás, azonban a vásárlóközönség türeimére is szükség van. italmérésről, s így a filmvetítés lírai perceit borízű kiáltások szövik át... Bár a falu művelődni vágyó emberei szabadulni akartak a kocsma és kultúra megalázó házasságától, nem mertek kultúrházépítésre gondolni. Nem volt hozzá anyaguk, pénzük, a falu támogatásában sem voltak biztosak, anélkül pedig aligha lehet kultúrház. Ezért a könnyebbnek látszó utat választották: kiszemeltek egy jobb állapotban lévő pajtát, s három havi munka után betanulták Bródy Sándor Tanítónő-jét. A pajtában rendezték be a hevenyészett színpadot is. A vár- vavárt nap mégis lelohasztot- ta a kedvüket. Egyet ugyanis kihagytak a számításból: az esőt. Attól kellett tartani, hogy elered a zápor és szétveri az előadást Noha a falusiak vörösre tapsolták tenyerüket az előadáson, s a szomszédos községek népének is nagyon tetszett a Tanítónő, egyik szereplő sem lelkesedett egy újabb pajta-színdarabozásért. Ügy látszott, mintha teljesen megfeneklett volna a kultúra ügye Apátvarasdon. Csak Nagymiklósi Ferenc és felesége, a falu tanítóházaspárja ismerte fel, hogy nem kátyú ez, hanem alkalmas helyzet az előrelépésre. A jó taktikai érzékkel rendelkező tanító összehívta a fiatalokat, és felvetette ötletét. Általános lelkesedés volt a válasz, a kiszesek sokáig vitatkoztak a kultúrháznak kiszemelt épület átalakítási tervén. A tanács is megígérte támogatását, úgy ment minden, mint a karikacsapás. A TANÍTÓ azonban jól ismerte az embereket, tudta, hogy a lelkesedés nem tart örökké. Egy nem' várt akadály újra elkedvetlenítheti az embereket, ezért a lelkesedésen túl más erőforrásokat is be kell kapcsolni az építésbe. Legyen ez az erőforrás az adott szó becsülete! — gondolta Felajánlási íveket készített, szétosztotta a Hazafias Népfront Bizottság tagjai között, s megkérte őket, hogy járják vele végig a falut s írják ösz- sze, hogy ki mennyit vállal a kultúrház felépítésében. Csaknem kétezer óra társadalmi munkavállalás gyűlt össze, amiből közel hétszázat az úttörők és kisdobosok, 326-ot a nőtanács tagjai, 385-öt a KISZ-tagok, 568-at pedig a Hazafias Népfront tagjai vállaltak el. Ezt követően a tanító hatalmas táblázatot készített,' amelybe név szerint felírta a vállalt órák mennyiségét s hónapró) hónapra, napról napra nyilvánI tartva beírta a rubrikákba d teljesített órák számát is. Ez a táblázat valóban az adott szót volt hivatva nyilvántartani, hiszen ebből — az épülő kultúrház egyik termében rajzszögezték ki — az egész falu népe ellenőrizte egymást. Ám a tapasztalt pedagógus ezzel sem volt megelégedve. Amikor az átalakítási munkák megkezdődtek, s a falu népe hangyaként szorgoskodott a kiszemelt épület körül, elővette fényképezőgépét, s annyi felvételt készített, illetve hívott elő, hogy a képek között szinte mindenki megtalálta magát. A képeket, a kicsiny, háromszáz egynéhány lakosú falu központi helyére, a kocsmabejárat mellé tette ki, az erre a célra rendszeresített faliújságra. Elképzelhetjük, milyen jó hatást váltott ki ez az emberek között. Ám ha jól meggondoljuk, még ez sem lenne elég. Még a fentiek után sem épülne kultúrház Apátvarasdon, ha a főkezdeményező és mozgató tanítóházaspárnak nincs tekintélye. Mert ez is fontos, s a házaspár ezt már a korábbi években megszerezte. Mindenesek a faluban. A férfi tanácstag, vb-tag és népfront-elnök, a feleség a nőtanács és vöröskereszt titkára. Nem papírfunkciók, még a vöröskereszt vezetése is komoly munkával jár. Mivel nincs orvos, az. asszony a falu segélynyújtója, hozzá mennek az emberek, ha szögbe lépnek, elvágják a kezüket vagy fáj a fejük. A pedagógus házaspár, a munka vezetésén és szervezésén túl 80 óra fizikai munkát is vállalt az építkezésen, a legtöbbet valamennyi házaspár közül a faluban. Ennyi áldozat után érthető, hogy senki sem versenyezhet a tekintélyükkel, s ha a tanítóházaspár munkára hívja a falu népét, akkor az megy is. AZ ÉPÍTÉSBŐL készült fényképek megörökítették a sokirányú munka minden mozzanatát. Az egyiken téglaadogató lángot képeznek a mosolygó úttörőgyerekek, a másikon az épület körül terpeszkedő belvizet csapolják le, a harmadikon a közfalat verik ki és így tovább. Bár a munka pillanatnyilag áll (még nem készült el az átalakítás teljes terve Pécsett), senki előtt sem kétséges, hogy az év végére „válóper” lesz Apátvarasdon, vége szakad a kultúra és kocsma kényszerházasságának, s a kultúra ügye olyan épületet kap, amelyben nemcsak színpad és nagyterem lesz, hanem öltöző, klubszoba, illetve könyvtár is, t gyarakodó gépet pedig markolóra alakítottak át. Ennek eredményeként a géplánc termelte, továbbá rakta és egyben szállította is a földet. Ezzel a géplánccal mintegy 5636 köbméter földet sikerült meg- mozgatniok. Ezekkel az átalakított gépekkel, amelyelere 30 ezer forintot fordítottak, a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat összesen 185 ezer forint megtakarítást ért el. Ennek* eredményeként a 30 százalékos létszámhiány ellenére is — a vállalat 87.6 százalékra teljesítette termelési tervét. Az egy munkásra előirányzott termelési értéket 80 ezer forinttal, vagyis 23,4 százalékkal teljesítette túl az első félévben. Az idén az egy főre eső termelés 40 százalékkal jobb. mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat a III. negyedévben — a 30 százalékos létszámhiánv ellenére is — teljesíts I—III. negyedéves tervét.
