Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

ft'APfttf s*r*iA• • vj/\]• j\j?-•*•••/.*%' 1 • S\tA,j*',‘• • • /*• • j!* NAP ••• A* MAi’ NAP-A* »83. AUGUSZTUS % S8a; Szeretném átváltani a pénzemet SvrSl évre nő a turista­forgalom. A külföldi vendé­gek újból és újból megcso­dálják a magyar nép ven­dégszeretetét, a műemléke­ket, a kultúrát és a techni­kai előrehaladást ebben a pompás, napsugaras és ba­rátságos országban. Az élénk idegenforgalom magasabb képzettséget és nagyobb öntudatot követel az emberektől. Sajnos azt tapasztaltam, hogy éppen azok az alkalmazottak, akik igen sokat érintkeznek kül­földiekkel keveset, gyakran túlságosan keveset tud­nak. Ezért történt velem a következő. Az NDK-ban a Német Jegybankban igazolást ad­nak az utazóknak, amely feljogosítja őket, hogy min­den pénzváltó helyen 32 márkáért valutát cserélhes­senek be. Mivel Budapesten a bankok kora reggel zár­va voltak és nekem kevés volt az időm az átszállásra, két nappal később Sziget­várról Pécsre utaztam- hogy ott átváltsam a pén­zemet. A Pécsi Utazási Iro­dában azt mondták nekem, hogy a pénzt a Nemzeti Banknál kell beváltani. De miért van akkor az Utazási Irodában egy tábla azzal a felírással: pénzváltó. Milyen pénzt szabad itt átcserélni? Vagy talán a következő év­tizedben kívánnak itt pénz­váltót berendezni? Mindenesetre a következő napon tolmács kíséretében elmentem a bankba. A bankban azt a felvilágosí­tást adták, hogy ezt az ügyet Budapestre kell to­vábbítani, onnét megkapják majd az értesítést, hogy a pénzt be szabad-e válla,niok. Ez körülbelül egy hétig tart. Miből éljek addig? Kérem a szerkesztőséget közölje levelemet, hogy a hivatalok figyelmét felhív­juk, világosítsák fel allcal- mazottaikat. Augusztus 6-ig maradok Szigetváron, akkor vissza­utazom Németországba. Szocialista üdvözlettel: Petra Kreher Flőha Sa. Postafiók 38. NDK Tíz nap alatt három halálos baleset a mohácsi Dunán Mi az oka a sűrűn előforduló vízi baleseteknek ÚJ JELZŐTÁBLÁK Mohácsnál a Duna sűrű egy­másutánban szedi halálos ál­dozatait. Legutóbb július 30- án történt itt halálos kimene­telű baleset Müller József 28 éves, Székelyszabar, Árpád. u. 83. szám alatti lakos, tégla­gyári segédmunkás, reggel fél 8 órakor talicskával téglát szállított a MAHART 402. S2ámú uszályára. Amikor az uszályon végighaladt, a tégla beleakadt az uszály szélébe. A következő pillanatban, az ütő- déstöl Müller József a téglá­val megrakott talicskával együtt beleesett a Duna vízé­be, amelyben azonnal elme­rült. Holttestét azóta is állan­dóan keresik, azonban eddig eredménytelenül. Ugyancsak halálos kimene­telű baleset történt Mohácson július 25-én is. Budapestről kiránduló diákok érkeztek, akik a szabad strand déli ré­szén fürediek. Köztük volt Danu Judit, Budapest, IX. ke­rület, Aradi utca 29/4—54. sz. alatti lakos, tíz éves tanuló is, aki eddig még ki nem derített okból, hirtelen a Duna vize alá merült. Amikor a fürdő- zők ezt észrevették, azonnal segítségére siettek. A kisdiák­leányt sikerült is nekik a víz alól kimenteniök. Kivitték a partra, ahol a fürdőhelyen tartózkodó egyik mohácsi orvos rögtön elsőse­gélyben részesítette. Az orvos észrevette, hogy a gyermek ál­lapota az elsősegélynyújtás után sem javul és ezért úgy intézkedett, hogy azonnal szál­lítsák kórházba. Itt a szolgá­latban lévő és szolgálaton kí­vüli orvosok is minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy az eszméletlen iáslányt megment­sék az életnek. Azonban min­den lelkiismeretes fáradozá­suk ellenére is, a halál be­következett. Ezt az esetet megelőzően, hasonló halálos kimenetelű fürdőbaleset történt Mohá­cson július 21-én. Ricza Béla Fecsketragédiák a baranyai országutakon A baranyai országutak men­tén több száz fiatal fecske pusztult el. Valamennyit gép­kocsik ütötték el . az utóbbi naix>kban. A járművek veze­tői és utasai vasárnap figyel­ték meg először, hogy. az or­szágutakon szokatlanul sok fecske látható. Közvetlenül az úttest felett repültek és nem tértek le az utakról. A legfel­tűnőbb mégis az volt, hogy ezek a közismerten gyorsröp­tű madarak nehezen tértek ki az autók elől. Emiatt közü­lük sok szét is zúzódott a motorházak elején vagy a szél védő üvegeken. Hasonló ese- :ekről számoltak be a gép­kocsivezetők a következő na­pokban is. A szakértők a különös je- enséget a hirtelen bekövet­kezett és napokig tartó erős lehűléssel magyarázzák. A Baleset vigyázatlanságból A pécsi Jókat nteaj építkezésen tegnap délután 3 órakor üzemi baleset történt. Bitó _>íakab ács az épület második emeletén ssa- lubontást végzett, s elmulasztotta az ilyenkor szokásos . biztosító öv használatát. Bontás közben az az egyik zsaluoszlop felbillent és Bitó Jakabot letaszította az er­kélyről. A szerencsétlenségben is szerencséjére írható, hogy nem az alatta lévő gerendákra zuhant és így a helyszínre érkező mentő- orvos nem állapított meg töréses sérülést. A sérültet a kertvárosi honvédkórház sebészeti osztályára szállították, hogy megállapítsák, nem szenvedett-e belső sérülést. fecskeszülő ugyanis, akárcsak más madarak, a felcseperedett fiókákat kilökik a fészekből, hogy azok megtanuljanak ön­állóan repülni, táplálékot gyűj teni. A fészkek melegéből alighogy kikerült kisfecskék nehezen tudták elviselni stz átmenet nélküli, szokatlan hi deget. Az úttesteken kerestek tehát menedéket, mivel az útburkolat felett volt még aránylag legmelegebb a leve­gő. Ezt részben a nagy se­bességgel közlekedő jármű­vek gumikerekeinek súrlódá­sa és a motorokból kiáradó hő okozta, részben az olykor­olykor előbújó nap sugarai- amelyek némileg, felmelegítet ték az útburkolatot. Emiatt a bogarak is az utakra hú­zódtak, tehát a madarak köny nyebben találtak itt táplálé­kot Mivel azonban a testük gémberedett volt és még gya korlátlanok a repülésben, nem tudtak idejében kitérni, fel­repülni a gyors gépkocsik élőt Kedden, amint megkezdő­dött a levegő felmelegedése, a fiatal fecskék zöme nyom­ban elhagyta az utakat és így ősökként a pusztulások száma. László, 14 éves, töttösi lakos, ötödik osztályos tanuló, töb- bedmagávai tiltott helyem: a Szabadság-zátony alsó sarká­nál fürdött a Dunában, annak ellenére, hogy úszni nem tu­dott A gyermek mélyebb te­rületre került és elmerült a vízben. Holttestét még a mai napig sem sikerült megtalálni. — Mi az oka annak, hogy Mohácson ilyen sűrűn fordul elő halálos kimenetelű vízi­baleset? — tettük fel a kér­dést a mohácsi folyamrendé­szeten Tatai István rendőr­főhadnagynak. — Az elővigyázatlanság, a vakmerőség, az úszni nem tu­dás, a tiltott helyeken való fürdés. Pedig hangoshíradókon és a mentőkön keresztül is propaganda előadásokon is­mertettük és ismertetjük a tiltott fürdőzési helyeket — Ilyen a Duna jobb partja Mo­hács magasságában. Ez végig tiltott hely. Továbbá a Duna bal partján minden hely a szabad fürdőhely kivételével. Itt említem meg azt is, mi­lyen nagy veszélyt rejt magá­ban a hajóról, vagy egyéb jár­műről a Duna vízébe valóug- rálgatás. Az illetők könnyen megüthetik magukat vagy a jármű alá kerülhetnek. — A vízi balesetek, főleg a halálos kimenetelűek általában nem a mohácsiakkal, a helyi lakossággal fordulnak elő, mert azok tudnak úszni, ha­nem a vidékről Mohácsra ér­kezőkkel, akik nem ismerik a Duna vízét, mégis vakmerőén belemennek, anélkül, hogy tudnának úszni — fejezte be szavait Tatai István, a mohá­csi folyamrendészet rendőrfő­hadnagya. Pusztai József TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK: Augusztus 2-án, S órakor: öl: Puskás Ödön Landler 3. u. 23. orvosi rendelő, 4 órakor: dr. Kolta Ferenc Tanárképző Főis­kola Irodalmi tanszék. 5 órakor: Farkas Imre Vasműszaki Nagy- ker., Lenin tér 6., Ott Miklós Mecsek u. 5. 6 órakor: Szoyka Pál Fémipari V., Felsőmalom u. 13., Tóth Károly Bem u. 2., Krassó Ferenc Budai □. alap­szerv., Engels u. 2., Gyenes Jó­zsef Ágoston téri iskola, Kovács János Bem u. 2. IL em., Kresz Sándor Budai I. alapszerv., Schulteisz István Széchenyi Gimnázium, Szűcs Rárolyné Leöwey Gimn., dr. Gárdosi Jó­zsef Ágoston téri ált. Iskola, Török Ferenc Fémipari Válla­lat, Kovács József Szabadság u. 30., Jánosi Sándor Budai I. alap szerv., dr. Wolf Ferenc Fémipari Vállalat, Wittenberger András Ágoston téri ált. iskola. Gerencsér József technikus vezetésével a PKV egy műszaki bri­gádja szerelt Pécsett az új forgalmi jelzőtáblákat. Három hónap alatt mintegy száz táblát helyeztek el, beleértve az ideiglenes jelle­gűeket is. Jelenleg Üjmecsekalján dolgoznak, ahol eddig hiányoz­tak a táblák. A televízió műsora augusztus 2-án, pénteken: 10.00: TV-híradó (ism.). — 10.15: Telesport (ism.). — 10.30: Ran­gon alul. Magyar film (ism.). — 12.00: A jövö hét műsora. — A KÖNYVBARÁT mozga­lom kezdeményezésére a köz­ségek támogatják a könyvtára­kat. Baksán 8100 forintért klub­berendezést vásároltak, Hlrden 6500 forintért új bútorzatot ka­pott a könyvtár, Ocsárdon pe­dig a népfront-elnök — társa­dalmi munkában — könyvespol­cokat készített. — AUGUSZTUS 1-én az eső miatt elhalasztott „Nevető Vem dég Szolgálat” című előadás, ma este 8 órakor a szabadtéri szín­padon lesz megtartva. A meg­váltott jegyek érvényesek. Amíg az új gabonából új kenyér lesz Budapesti ismerősöm azt mondta tréfásan: „Pécsett csak két dolog nem jó, a ke­nyér és a víz”. Hát ami a vizet illeti... A kenyér azon­ban a sütőipar beruházásai s nem utolsó sorban a liszt mi­nőségének javulása nyomán szebb és jobb lett. De nem fogja-e az új búza elrontani ezt a minőséget, nem lesz-e laposabb, színtelenebb a ke­nyerünk? A szakemberek, molnárok és pékek egyöntetű véleménye szerint: NEM! Ám ne „aras­suk” le a gabonát még vetés előtt, figyeljük meg a búza útját, míg kenyér lesz be­lőle! SAN PASTORE ÉS A SIKÉRTARTALOM A Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat központjá­nak vegyészmérnöke, Bárdos Gjmrgy kíséretében megyek ki az úgynevezett pécsi gőzma­lomba. amely már régen nem gőzmalom, ugyanis 1956 óta villanyerő működteti. A ma­lom udvarán hatalmas nylon­ponyvák alatt záskhegyek he­vernek. — Nem tudjuk rendesen tá­rolni az új gabonát — vilá­gosít tel Kollár János telep- jrtücto — s ezért folyamodj tunk ilyen megoldáshoz. Any- nyi a búza, azt sem tudjuk, hová rakjuk. Idén építünk egy száz, jövőre pedig egy hatszáz köbméteres silót s akkor már nem lesznek tárolási gond­jaink. De maguk nem is erre kíváncsiak... — Nem, öli az új búzát akarjuk látni. Felmegyünk a malomba, ahol három műszakban na­ponta öt vagon gabonát őröl­nek meg. — Az új búza most még csak ötven százalékát alkotja az őrlendő mennyiségnek — magyarázza Bárdos György. — Egyszerre nem lehet áttér­ni őrlésre, mert akkor a sütő­ipar nehéz helyzetbe kerülne. A búzának bizonyos utóérés kell. Előreláthatólag augusz­tus tizediké után már teljes mennyiségben új búzából ké­szül a liszt. — Milyen az idei búza? — Negyvennégy éve vagyok a szakmában — morzsolja a gabonát ujjai között a telep­vezető — de még egyforma búzát nem őröltem. Egyik év­ben ilyen, másik évben olyan. Más és más a tulajdonsága. Hogy ennek milyen? ... Men­jünk talán a laboratóriumba! A hűvös teremben Gajág Ferenc minőségi ellenőr éppen a Pécsi Állami Gazdaság bú­záját vizsgálja. k . . t EREDMÉNY: 5-ÖS! A búza víztartalma a szab­ványban előírt 14,5 helyett csak 12 százalékos, hektoliter­súlya 78 helyett 81, tisztasága 98 helyett 99 százalékos. Van azonban még ennél is jobb, a július 19-én Mohácsról érke­zettnek a hektolitersúlya 83,05 volt és nedvességtartalma 11,4. Persze a többiek a norma kö­rül ingadoznak, s akad gyen­gébb is. — A kenyér minőségét nem­csak a búza frissesége, hanem fajtája is befolyásolja — mond ja a vegyészmérnök. A szov­jet — Bezosztája, a magyar Bánkuti, Fertődi acélos bú­zák, nagy sikér-, vagyis fe­hérjetartalommal bírnak, míg a Szkoroszpelka, az olasz San Pastore, a Produttore vagy az Autonómia már kevésbé ad olyan finomságú lisztet. Nép­gazdaság! szempontból viszont fontos, hogy nagy hozamuk miatt termeljük. Malmaink igyekeznek úgy keverni az egyes fajtákat, hogy jó minő­ségű lisztet adjunk. Megköszönve a felvilágosí­tást, Gyulai Bélát, a lisztcso­port vezetőjét keressük fel. Szerinte jók lesznek az idei ga­bonák', s a malmok idén több korpát távolítanak el a búzá­ból. Száz kilogramm búzából például tavaly 00 kg kenyér­és 15 kg 0-ás lisztet őröltek, míg idén 45 kg kenyér- és 24 kg 0-ás lisztet állítanak elő ugyanabból a mennyiségből. Míg tehát tavaly 75, ebben az évben csak 69 kg-ra őrlik „ki” a búzát. MIT FOGYASZT PÉCS? Ha már itt vagyunk, hadd kérdezzük meg ezt az érde­kes számot is. Gyulai elvtárs szerint Pécs havonta 175 va­gon lisztet eszik meg, kenyér, tészta, sütemény formájában. — Elég nagy mennyiség ez — nézi a számokkal teleirt papírost a csoportvezető, s ezért egyáltalán nem mind­egy, milyen minőségű liszt kerül forgalomba. Az előtt az öreg molnárok azt mondták: amennyi a búza hektoliter- súlya, annyi jó lisztet lehet belőle kihozni. Nos, mi keve­sebbet hozunk ki, csak elége­dettek legyenek az emberek. Vajon a pékeknek is ez a véleményűik? A Pécsi Sütőipari Vállalat Zsolnay utcai telepén éppen szedik ki a fehér kenyereket a kemencékből. A már felesen új lisztből készült kenyér kel­lemes illatú, ropogós és szép színű. — Hatvan mázsát sütünk meg egy, műszak alatt — mondja Piükó Ferenc, a köz­ponti telep vezetője. — Ma már Pécs hatvan százaléka fe­hérkenyeret eszik. Tudja, vol­tak nálunk külföldiek, azon csodálkoztak, hogy ez nem ka­lács, hanem kenyér. Magya­ráztuk, hogy nálunk magasak az igények, a magyar ember szereti a jó kenyeret. Hát meg is Ígérhetjük, hogy az új bú­zából is jó, ízletes kenyeret sütünk. Persze nem könnyű munka. Nem, nem a hatvan fokos hőséget emlegetem, ha­nem... szinte nem is merem el­mondani, ma már jeget hasz­náltunk, hogy a vizet a kellő hőmérsékleten tudjuk tartani. Azelőtt a karsztvíz 16—18 fo­kos volt, most a Dunáé már 22—24. A kovász hőmérsékle­te változik, pedig a jó ke­nyér gyártása itt dől el... Annyi biztos, hogy a liszt fe­hérebb, látjuk, hogy a molná­rok is igyekeznek. Mi is meg­kíséreljük. Az új búza hosszú utat tesz meg, míg kenyér lesz belőle, de útjában annyi lelkiisme­retes, derék munkásemberrel, a folyton változó gabonáknak, folyton változó technológiát kidolgozó, annyi jó szakem­berrel találkozik, nogy végül is az üzletek polcaira szép ke­nyér kerülhet. — Is — — KÉTNAPOS látogatásra Pécsre érkezik a Debreceni Fa­ipari Tudományos Egyesület 40 lös csoportja augusztus 5-én. A vendégek tanácskoznak a MTESZ pécsi egyesületének tag­jaival, majd eUátogatnak a Mo­hácsi Farostlemezgyárba. — BANKETTEK helyett külföl­di társasutazásokat szerveznek a komlói esti iskolák hallgatói, A 111-as akna és a Kossuth- bánya dolgozói Romániában és cseh körúton jártak, a harma­dik csoport a lipcsei vásárra lá­togat el. — A MAGYAR Televízió hír­adójának munkatársai Pécsett készítenek felvételeket a TIT nyári egyeteméről ma délelőtt, valamint ellátogatnak Siklósra, Harkányba az Idegenforgalmi helyekre. Csütörtökön pedig riportot készítettek Maré vára ásatásiról. PÉNTEKEN TAPOLCÁN SORSOLJAK A LOTTÓT A hónap első lottó-sorsolá­sát, a 31. játékhét nyerőszámai­nak a húzását augusztus 2-án, pénteken délelőtt tíz órai kez­dettel Tapolcán tartja a Sporte fogadási és Lottó Igazgatóság. ■» NAGY IDEGENFORGALOM a Dunakanyarban. A Dunaka­nyar turistaházai és campingjai állandóan telve vannak, eddig több mint 57 ezer üdülövendég szállt meg bennük hosszabb-rö- videbö időre. A Szentendre— pappszigetl camping vendégei között több mint háromezer kül­földi töltötte idejét: finnek, ja­pánok, angolok, franciák, indo­nézek. A turistaszállásokon kí­vül az ismert üdülőhelyeken — Leányfalu, Nagymaros, Zebe- gény, Visegrád környékén — több mint hatezer üdülő töltötte pihenőidejét magánházakban bé­relt szobákban. — A lothárdi tsz új 2« kV-os nagyfeszültségű vezetékét t-1383. augusztus 3-án de 10 órától fe­szültség alá helyezzük. A veze­ték érintése szigorúan tilos és életveszélyes. AZ ELSŐ gyermekfelügyelői szakközépiskola a fóti gyermek- városban kezdte meg működé­sét s növendékei jövőre érettsé­giznek. Ezek a fiatalok a ha­gyományos közismereti tárgya­kon kívül lélektant, pedagógiát, gondozási és egészségügyi isme­reteket, valamint gyermekfog- lalkoztatástant is tanulnak. A művelődésügyi minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az 1963—64-es tanévben újabb gyer­mekfelügyelői szakközépiskolai osztályokat nyitnak Pécsett és Berettyóújfaluban. — A Mü. M. 50« sz. Ipari­tanuló Intézet (Pécs, Rét u. 41.) közli az érdekeltekkel, hogy az I. éves helyiípari tanulók beirat­kozása augusztus 1-től augusz­tus 5-ig mindennap 8—12 óra között történik. A beiratkozás­hoz szükséges: iparltanuló-szer- zödés, kitöltött egészségügyi törzslap, iskolai bizónyítvárv, születési anyakönyvi kivonat es 20.50 Ft beiratkozási díj. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom