Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-09 / 185. szám

1983. AUGUSZTUS 9. ftSAPt-ö 3 Az üzemi kulturális munkáról Sok szó esik napjainkban a kulturális forradalomról, s ez nemcsak a művészkörök és kulturális intézmények gond­ja, hanem az üzemeknek is akad feladatuk megvalósításá­ban. A megyei párt végrehaj­tó bizottság a kulturális mun­kának nagy jelentőséget tu­lajdonít. Ez évben is meg­tárgyalta a tapasztalatokat és irányt mutatott a jövő évi munkához. Az üzemekben folyó kultu­rális munka az elmúlt mű­velődési évben egészségesen fejlődött. Az eredmények el­ismerése mellett látni kell, hogy a gyorsabb fejlődést gá­tolják a vezetés fogyatékossá­gai. „E tevékenység tömegha­tása, szervezettsége és ered­ményessége mindenekelőtt a helytelen szemlélet, az irányí­tás gyengeségei és a szer­vek kellő együttműködésének hiánya miatt nem áll arány­ban a lehetőségekkel...” A termelési feladatok állandóan növekednek. Megoldásuk érde­kében — ha nem is optimá­lis ütemben — mindenütt fej­lődik a technikai színvonal, újabb és újabb technológiai eljárásokat alkalmaznak. A bonyolult gépek, gépsorok, automatikák jó kihasználásá­hoz a fejlett eljárásokhoz mind nagyobb szükség van a képzettebb, műveltebb műsza­ki és munkásgárdára. Képzett munkás— eredményesebb munka Nagyon fontos a technika fejlesztése, a felhasználásra kerülő anyagok jó kihasználá­sa, de a termelésben a leg­fontosabb az ember, a maga fizikai képességeivel, terme­lési tapasztalataival és tudá­sával. A munkás képességei­nek fejlesztése az egyik leg­fontosabb feladat. Nem mon­dok újat, ezt mindenki isme­ri. Számos tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a gazdasá­gi és műszaki vezetők, de még az üzemi pártszervezetek egy része sem törődik kellően az üzemben folyó kulturális munka tervezésével, s évköz­ben a végrehajtást sem segítik kielégítően. A gazdasági vezetők meg­tervezik a szakmunkás kép­zést, a pártszervezet a politi­kai oktatást, a KISZ a politi­kai és kulturális programját, az SZB a politikai és ismeret- terjesztő munkát, a Vöröske­reszt az egészségügyi felvilá­gosítást stb. A baj ott van, hogy a tervek nincsenek ösz- szehangolva. A végrehajtás so­rán kiderül, hogy 2—3 szerv „ugyanazon emberekre számít. A Pécsi Hőerőműnél tavaly a politikai oktatásra a párt és a társadalmi szervek közösen szervezték a részvevőket, mert rájöttek, hogy az együttmű­ködés szükséges. Amikor a szokmunkásképzés megkez­dődött, ez mintegy egyharma- dát „elvitte” a jelentkezett hallgatóknak. Miért? Mert a szakmai oktatás tervét nem ismerték a kiválasztás előtt. Egységes kulturális terv — közös felelősség Tudjuk, hogy elég gondja van az üzem gazdasági, mű­szaki vezetőinek és sok a dol­ga a pártalapszervezetnek is. A kulturális munka eredmé­nyessége érdekében mégis azt mondjuk, minden szerv rész­vételével alaposan átgondolt, a tényekre alapozott közös tervet készítsen, mert a fel­adat közös és egy-egy szerve­zet nem tudja ellátni. Ki ismeri legjobban az üzem jövő feladatait, műszaki fej­lesztési tervét, szakember szükségletét? Ki tudja legpon­tosabban milyen a dolgozók iskolai előképzettsége, milyen a képesítéshez kötött munka­körökben az emberek szak­képzettsége, hol milyen szak­mai vagy egyéb ismeretek hiánya fékezi a gyorsabb ter­melési, gazdasági fejlődést? A választ könnyű megadni: elsősorban az üzem gazdasági, műszaki vezetői. Kik ismerik leginkább, hogy milyen hibás világnézeti, politikai erkölcsi nézetek a jellemzőek? Ezt a párt és a. társadalmi szervek vezetői tartják számon. Az általános műveltség emelése, a szakmai ismeretek bővítése, világnézeti, politikai és a szocialista erkölcs kiala­kítása összefüggő,.. egymást kölcsönösen kiegészítő felada­tot jelentenek. Megoldásuk ér­dekében végzendő feladatokat is egybehangoltan kell meg­tervezni. A párt-végrehajtó bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy minden üzemben hozzanak létre kulturális bi­zottságot a gazdasági vezetés a párt és az üzemben levő tömegszervezetek hozzáértő képviselőiből. A kulturális bi­zottság feladata: az éves egy­séges üzemi kulturális terv el­készítése, az egyes szervek munkája közötti összhang biz­tosítása, évközben pedig ellen­őrizzék, segítsék a kulturális munkát. Az üzemi pártszer­vezet gondoskodjon, hogy ez a társadalmi bizottság érdem­ben működjön. A kulturális munka tartalma Mit tervezzenek meg és milyen feladatokat tartalmaz­zon elsősorban az éves kultu­rális terv? A dolgozók iskolai képzett­sége javult, de még nem kielégítő. Ezért arra kell törekedni, hogy az általános iskola 8 osztályát minél töb­ben végezzék el. Az üzem szakember szükségletét figye­lembe véve szervezzék az al­kalmas dolgozókat a közép- és felsőfokú iskolák levelező és esti tagozataira. A tapasztalat szerint a beiratkozás szerve­zése a könnyebb munka. Ne­hezebb a tanulás segítése, a kimaradás megakadályozása. Az évközi segítés, ellenőrzés tehát nagyon fontos feladat. A könyvtár a könyvállomány fejlesztése, különösen a szük­séges népszerű és tudomá­nyos igényű szakmai könyv­tárrészleg kialakítása is fon­tos feladat Javítani kell az olvasás szervezését, irányítá­sát, az érdeklődést fokozni kell. Törekedjenek a könyv­olvasók számának állandó nö­velésére. A könyvtári munka kiegészítője a könyvterjesztés. Lényege a műveltség fokozása és nem az adás-vétel. Használják fel az üzemek­ben az ismeretterjesztés válto­zatos formáit. Jól bevált és kedvelt forma a munkásaka­démia. Jó eszköze lehet az alapképzés segítésének, de a szakmai továbbképzésnek is. Hatásos, de nem kellően al­kalmazott formái az ismeret- terjesztésnek az ankét, a ki­állítás, a munkamódszer be­mutató, baleset és üzemzavar „újrajátszása”. Színes és von­zó eszköz a film stb. A különböző szakkörök fel­adatainak a meghatározása szintén a tervbe kívánkozik. (Színjátszó, ének, tánc, fotók, stb.) A tsz-patronáló üzemek ter­vében szerepelni kell a falun végzendő kulturális. felada­toknak is. A legfontosabb területeket soroltam fel, a végrehajtó bi­zottság által megjelölt sor­rendben. Összhangban a szak­munkás képzés és politikai oktatás terveivel együttesen biztosítják az üzem előtt álló gazdasági, politikai feladatok megoldását. A tervezésnél és a végrehajtásnál figyelembe kell venni még a következő­ket: szép számmal dolgoznak üzemeinkben vidékről bejá­ró emberek. Évek óta vissza­térő gond a vidékiek bevoná­sa az üzem politikai, kulturá­lis életébe. A tervezésnél ne feledkezzenek meg ezekről a munkásokról, keressék a megoldás lehetőségeit. A szocialista brigádverseny új feladatot jelent. Biztosítani kell a kulturális vállalások teljesítésének a feltételeit. Sokszor megállapítottuk már, hogy a szerződésnek ezen pontjai a legsablonosabbak. Ez igaz. Egyik oka e hibának, hogy az igényekkel nem szá­molunk, megfelelően nem biz­tosítunk elegendő lehetőséget, hogy a vállalások változato­sak ^s teljesíthetőek legye­nek. A legközvetlenebb feladat Az üzemi kulturális munka bonyolult, sok összetevője van. Megoldásához a párt­végrehajtó bizottság irányelvei segítséget nyújtanak. Most a legközvetlenebb feladat az éves tervek alapos előkészíté­se. Az előkészítésnek ez a módszere még nem alakult ki, kevés még a tapasztalatuk, ezért nagy segítséget várnak a városi vagy a járási műve­lődési bizottságtól. Sok idő fontolgatásra már nincs, hi­szen a művelődési év szep­temberben kezdődik. Az új művelődési év még eredmé­nyesebb lesz, mint az előzőek voltak, ha egységes terveket készítenek és a végrehajtást összehangoltan végzik. Kresz Károly Hatmillió forint a város jobb energiaellátására Tovább szépül a közvilágítás — Rekonstrukció Mohácson 24 tsz-major áramelosztó állomást kap géig felépül egy 35/5 kV-os állomás. Folyamatosan meg­szüntetik a jelenlegi légveze­tékeket és kábelokra fűzik fel a transzformátor-állomásokat. Ezzel egyidejűleg újjáépítik a kommunális hálózat jelenlegi korszerűtlen vezetékeit. Ezt sürgeti az is, hogy Bálics, Bá­nom, Basamalom-dűlő, Vasas II., Pécsbánya egyre inkább beépül, s ugrásszerűen nő a háztartási gépek száma. A ré­gi vezetékek ma már nem képesek megfelelő árammal ellátni ereket a településeket. Az újjáépítéssel mindenütt 220 voltos feszültséget bizto­sítanak, s az ingadozás 5 volt­nál nem lesz nagyobb. A TV adóállomás zavartala­nabb működése érdekében a dömörkapui és a vidámparki transzformátor-állomást ösz- szekötik a tüdőszanatórium trafójával. Tovább szépül a város köz- világítási rendszere is. A Ma­gaslati úton, a Rét utca kör­nyékén, a Népköztársaság té­ren a jelenlegi égőket folya­matosan felváltják a kandel­áberek armatúrái s egységes­sé teszik az egész déli város­rész közvilágítását. A napokban kapcsolták be Kertvárosban az Akác, Orgo­na, Űrhajós utcák újonnan épült lakóházait is. A KISZ- lakótelep pedig még az idén vasházas transzformátor-állo­mást kap, hogy a tovább épü­lő lakóházakat is megfelelő energiával láthassák el. Megszüntették a légvezeté­keket a Rákóczi út újjáépülő szakaszán. Újra kábelozták az utat, s a jelenlegi Vezetékeket már az elkövetkező évek energiaigényének figyelembe vételével építették. Milyen munkákat végeznek a megyében? Tavaly több mint egymillió forintos beruházással újjáépí­tették Szigetvár villamos- hálózatát. Idén Mohácson a sor. Befejezik a transzformá­torok rekonstrukcióját, nagy- feszültségű kábelokat építe­nek. Ugyanakkor sűrítik is a transzformátor-állomásokat, jobb áramelosztó körzeteket alakítanak ki, amelyek bizto­sítani fogják Mohács korszerű világítását, a fejlődő üzemek energiaellátását. Ennek beru­házási költsége egymillió-két­százezer forintba kerül. A termelőszövetkezeti léte­sítményekkel párhuzamban 24 tsz-majort látnak el nagyfe­szültségű vezetékkel, transz­formátor-állomásokkal, s egy­millió forintot fordítanak a falusi lakóházak automata biztosítékaira. Zárlat esetén a kapcsolótáblára szerelt auto­mata egy gombnyomás segít­ségével képes „összekapcsol­ni” a megszakadt áramkört. Pótolni a kiesést! Egymillió forinttal több árut ad az állattenyésztés a más ágazatokban jelentkező hiányok pótlására Mágocson A mágocsi Béke Termelő­szövetkezet vezetősége leg­utóbbi ülésén megvizsgálta, hogy az áprilisi és a májusi, illetve a júliusi szokatlanul száraz időjárás miként befo­lyásolta a termelést. A köny- velőség íjKHitosan kidolgozta: milyen és mennyi árut kell termelniük az egyes ágazatok­nak, hogy meg legyen az 1963. évre tervezett 24 millió forint Távolról nézve csak foltok, melyek belevesznek a ba- rackfák sűrűjébe, de amikor közelebb érünk, látjuk. hogy eleven asszonyok. Hajaj, de még meny­nyire elevenek, egy­ből megtámadják a kísérőimet, a két Tomsics fivért. — Fizetnek-e kilo- mérterpénzt? Mert különben nem já- ru\nk ám keresztbe- kasba! Most jöttünk onnan, és menjünk megint vissza? — perel egy cserfes menyecske. — Az a helyzet — mondja Tomsics La­jos —, hogy nagyon rendszertelenek a te­lepítések. Az egyes fajták eléggé össze­vissza vannak ültet­ve. Van úgy, hogy egy sorban csak öt fa van egy fajtából, és ha azt az ötöt le akarják szedni, az egész sort végig kell járni. — Mi az oka en­nek a rendszertelén- ségnek? — Nagy tételben telepítettünk, ezt a harminckét holdat például itt Bogád- pusztán négy éve. Az oltványok közé a fa­iskolában nemcsak clyc\nt tettek, ami­lyent kértünk, ha­nem más fajtáidat is. így történt. hogy amikor észrevettük, már későn' volt. Most még hagyján, mert a gazdaság 215 hold őszibarackosából csak 36 ha44 ft ter­Baiacks&edés mő, de mi lesz, ha az egész termőre fordul? Nagy gond ez a gazdaság dolgo­zóinak. Ahogy sétálunk az asszonyok után, hogy megtaláljuk Leincsi nénit, a brigádveze­tőt, elgondolkodom azon, hogy a Tom­sics fivérek egy kü­lön riportot érdemel­nének. Alföldiek, mindketten az ipar­ban kezdtek dolgoz­ni. — Falusi gyerekek vagyunk — feleli Lajos arra a kér­désre, hogy miért hagyták ott az ipart —, • mindig nagyon szerettük a kertész­kedést. Én az őszi­barackért rajongok gyermekkorom óta, Feri meg a szőlésze­tért. Úgy éreztük, hogy itt nagyobb hasznunkat látják■ és jelentkeztünk a Pécsi Állami Gazda­ságnál. Nagyon szí­vesein fogadtak, és most Kecskeméten, a felsőfokú techni­kumban tanulunk. Először bizony furcsa volt megszokni, hogy nem két-háromezer, hanem csak hatszáz­ötven forintot ka­punk havonta, de megérte. Beszélgetés közben felérünk a dombra, ahol az asszonyok dolgoznak. A vezető­jük, Lenest néni — Harcos András né — a gazdaság egyik leg­régebbi dolgozója. — Lencsi néni már a telepítésnél itt volt. Milyen érzés azt a barackot szedni. amit maga telepített? — Nagyon jó érzés látni, ahogy fejlő­dik, gyönyörködünk bénne, szinte vele élünk. Sokszor pöröl is velem az uram, hogy még kilenc óra­kor is itt vagyok. Odapenderül mel­lénk egy asszony, . Horváth Györgyné. — Tudja, lelkem’ nem lehet ám adni a Lencsire, mert azt nem mondja meg, hogy milyen jól dolgozik. Pedig ő a legügyesebb közöt­tünk, a szakmunkás iskolát is elvégezte! — No azért a Hor­váth néni is jó munkaerő! — szól közbe az egyik Tom­sics. — Az biztos, ha én berakok egy ex­portládát, azt nem kell átrakni. A szá­mot is rá. merem Ír­ni a ládákra, nem félek, hogy vissza­adják. — Hány asszony dolgozik itt? — kér­dem, miközben me­gyünk vissza Danics- pusztá.m. — Most 40—45, egyébként ők. a tá­rolóban dolgoznak a válogatásnál. ds most szedésre állí­tották be őket, mert éppen tegnap ment el egy 23 mázsás szállítmány az NDK- ba. Szép munka ez, de nagy gyakorlat kell hozzá. Az ex- portbarackmak példá­ul keménynek kell lenni, de mégsem lehet zöld. Ezek az asszonyok általában már nyolc-tíz éve dolgoznak nálunk. Igyekszünk megköny- nyíteni a munkáju­kat ezzel a géppel is például. Ez nagyság szerint osztályozza a barackot. és a minő­ségi osztályozást is megkönnyíti. Tervbe vették, hogy egy fu­tószalagot is készíte­nek hozzá, hogy ne kelljen az asszonyok­nak a ládákat ci- pelniök. A tároló végében állnak az export-ba rackos ládák. Rend­kívül gusztusosak a szélükön türkizzöld papírdísszel, szépen rendberakva. Eddig csaknem 69 ezer ki­ló barackot vittek piacra a gazdaságból. Ebből majdnem 24 ezer kilogramm az NDK-ba került, a többi pedig a Bala- ton-kömyéki és pécsi boltokba. A java még vissza van, még 60—70 va­gon árut szállítanak el. Ezek is a Pécsi Állami • Gazdaságot fogják dicsérni a hazai és külföldi fogyasztóknak. Vajda Ágnes bevétek Az ágazatvezetők sor­ra beszámoltak a vezetőségi ülésen az eredményekről és a problémákról. Kiderült, hogy ezt a vidéket különösen sújtó szárazság miatt az előirány­zottnál kevesebb búza, borsó és kender termett, s az év- eleji takarmányhiány követ­keztében kevesebbet állítottak elő egyes állati termékekből is. Mindez összesen 1,8 millió forint kiesést jelent az ez évre tervezett bevételekből. Nyomban megvitatta a ve­zetőség, hogy milyen módon lehet pótolni, vagy legalábbis csökkenteni a hiányt. A szarvasmarha-tenyésztési ága­zat vezetője bejelentette az ülésen, hogy a tervezettnél több hízott állatot adnak érté­kesítés céljára. Ezenkívül több hízónak szánt szarvasmarhát sikerült úgy felnevelniük, hogy azok tenyésztésre is al­kalmasak és ilymódon eladá­sukkor nagyobb árat kaphat­nak értük. A halászati ágazat vezetője ugyancsak közölte, hogy a tavak jobb kihaszná­lása és eredményesebb hizla­lás révén a tervezettnél több áruhalat állítanak elő. Csupán ez a két állattenyésztés i ág több mint egymillió forinttal járul hozzá a hiányzó bevéte­lek pótlásához. Más forrásokat is találtak, amelyek kihaszná­lásával ugyancsak csökkenthe­tik a kiesést. így például eddig kedvezően alakult a munka­bérek felhasználásának ará­nya és lehetőség van arra, hogy az év hátralévő részében megtakarítást érjenek el. Mágocson már a második éve nem munkaegységek, ha­nem normák alapján dolgoz­nak a szövetkezeti gazdák és munkájuk ellenértékét kész­pénzben kapják. A vezetőség megállapította, hogy az egész évi munkabérre előirányzott 8,1 millió forint biztosítva van. Most erőfeszítéseket tesz­nek avégett, hogy minél na­gyobb legyen az év végi nye­reségrészesedés. Tavaly a munkabér öt százalékának megfelelő összeget fizettek ki ilyen címen a termelőszövet­kezet 830 tagjának és 40 al­kalmazottjának. Az idén min­den bizonnyal nagyobb lesz a nyereségrészesedés aránya: kedvező esetben eléri a 10 százalékot is. ÁRUBEMUTATÓ! ÁRUBEMUTATÓ! Harkányban a közkedvelt hazai gyümölcslevekből augusztus hó 11-én, vasárnap 8 órai kezdettel, a strand területén. A jégbehűtött gyümölcslevek a helyszínen megvásárolhatók. Rendezi: a Baranya megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. k r Milyen munkákat végez a |i Dél-Dunántúli Áramszolgálta- i< tó Vállalat a város és a me- : gye területén? — Ezzel a kér­déssel kerestük fel Krisztián ; György elvtársat, az Áram- ' szolgáltató Vállalat Pécsi 1 Igazgatóságának beruházási előadóját. Bizonyára sok ol- : vasónkat érdekli, hogy a jö- i vőben számíthatunk-e a pe- ' rém területeken lévő feszült­ségingadozás csökkenésére, tovább szépül-e városunk? i Az ember nem is gondolná, hogy a belváros területén nem 1 egészen egy négyzetkilométe­res körzetben 10 transzformá- ' tor-állomás működik. Egy-két évvel ezelőtt még azt hihet­tük volna, hogy legalább még tíz évig,, az igényeknek meg- felelően ellátják villannyal a , lakóházakat, középületeket. A fejlődés azonban olyan gyors : ütemű, az igények annyit nőt­tek, hogy két év múlva leg­alább még öt transzformátor- . állomást kell építeni. Ilyen a belváros képe. De mit szóljanak a peremkerüle- tek, ahol a transzformátor- j áHómások ritkábbak, a veze- : tékek jóval régebbiek, a fe- szültségingadozás pedig olyan nagy. hogy egyre sűrűbben javításra szorulnak a tv-ké- szülékek és a különböző ház­tartási gépek. Nos, éppen a : külső kerületek jobb ellátásé- 1 ra a meszesi részen ez év vé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom