Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-09 / 185. szám
4*MPL9 1983. AUGUSZTUS #. AZ IILEXtKESEK OÚLcilZ<iak „Tamtam a Virágcsokor környékén” Ki keli kapcsolni a hangerősítőt Július 4-én megjelent sajtócikkben Tóth László Nagyvárad utcai lakos panaszolta, hogy a Virágcsokor Étterem kerthelyiségében játszó zenekar igep hangos es ezzel zavarja a kornyéken lakók nyugalmát.. A 323 600/1947. B. M. sz. rendeleté előírja, hogy az állami vendéglátóipart egységek lakott területtel közvetlenül szomszédos kerthelyiségeiben 22 óra után hangerösítő (mikrofon) útján zenét vagy egyétb műsort szolgáltatni nem szabad. Az étterem környékén lakók nyugalma érdekében a fenti rendelkezés alapján felhívtuk a Pécsi Vendéglátó Vállalat igazgatóját: utasítsa a Virágcsokor Étterem üzletvezetőjét a fenti rendelkezés betartására. Egyben figyelmeztesse. hogy zeneszolgáltatást 22 óra után esak csendesen, hangerősítfl nélkül, a dobolás 22 óra előtt Is csak hangtompítóval történhet. Herbst Ferenc, a városi tanács v. b. kér. osztályának vezetője. „Vandál eljárás voH” Szakfelügyelet mellett végzik ezentúl a gallyazást A Dunántúli Napa július 24-i számában megjelent levéllel kapcsolatban a következőket állapítottam meg: A közutak mentén haladó távközlő vezetékek megbízható működése érdekében a vezetékek mellett lévő fákat gallyazni kell. A gallyazás elsősorban az útfenntartó szervek (Közúti Igazgatóság, tanácsok, magánosok stb.) feladata. a posta gallyazást csak akkor végez, ha az érdekelt szervek felszólítás ellenére nem galy- lyáztatnak és a fák gallyai a hírközlés biztonságát veszélyeztetik. A jelen esetben is a postára hárult a gallyazás kötelezettsége, melyet megfelelően képzett munkaerő hiányában az érdekelt poe- tamüszakl fenntartási üzem a nyári szünet idejére felfogadod diákgyerekekkel végeztetett el. A diákok általában a szakképzett postai vonalfelvigyázó felügyelete alatt dolgoztak, de a kérdéses napon az irányítást ellátó dolgozói halaszthatatlan ügye miatt szociális okokból szabadságolni kellett. Bár a vonalfelvígyazó a diákokat eltávozása előtt a gallya„Mostohagry erekek* Nincs pénzügyi fedezet A Napló július 4-1 számában megjelentekre az alábbiakban válaszolok: 1 A Zsigmond utca fjlső részén még hiányzó ' vízvezeték kiépítésére a kerületi tanács pénzügyi fedezettel nem rendelkezik. Az utcában a vízmű közkutat állított fel, tehát a lakosság Ívóvízellátása sok más utcához hasonlóan biztosítva van. A vízvezeték kiépítése csak akkor történhet meg, ha a vízmű hálózat- fejlesztési tervében erre pénzügyi fedezetet tud biztosítani. A meredek utca vizes makadám burkolatát az esővíz kimosta. Ezen gyökeresen segíteni csak az útvonal bitumenes burkolattal való átépítésével lehet. A kerületi tanácsnak erre a célra nincsen pénzügyi fedezete, mert az útfelújítási hitelt központilag kezelik és elsősorban a főbb útvonalak korszerűsítésére használják fel. Ezért a Zsigmond utca átépítésére csak a későbbi években kerülhet sor. Arató Ferenc, az I. kér tanács, v. b. ép. éa közi. csop. vez. Alkalmi hiánycikkek! zás szakszerűségére és a balesetvédelmi rendszabályokra vonatkozóan Ismételten kioktatta, azok a napi feladat mielőbbi befejezése érdekében a gallyazást nem a kioktatás szerint ét a postai szabályzatokban előirt módon, hanem esztétikailag it kifogásolhatóan végezték él. Hasonló etetek elkerülése végett utasítást adtam ki, hogy a távközlő vezetékek melletti fák gallyazásához az érdekelt posta- műszaki szervek szakfelügyletet feltétlenül biztosítsanak. A szó- imnforgó cikk azonban túlzásokat is tartalmaz. Az érintett fák egy része nem tervszerűen telepített akácfa volt, hanem mitgról keit és gyökérről sarjadt akác- bozót, melynek jelentős részét az útárok karbantartása során egyébként is kiirtották volna. A cikkben említett nyárfának a vezetékek közé nyúló ágait megfelelő létra ás gallyazó szerszám hiányában nem távolították el. Az érdekelt üzemvezető ellen a dlákgyermekek felügyelet nélküli foglalkoztatása miatt eljártam. PAAL JÓZSEF tg. műszaki vezetőhelyetlest \ „Érik a szőlő, hajlik a vessző ...Valahogy így kezdődik ez a régi szüreti dal, ami ezúttal mérhetetlen bosszúsággal tölti el a szajkiakat. Mert az odáig rendben van, hogy érik a szőlő, hiszen itt az ideje, de annyi bizonyos, hogy a vessző nem a saját jószántából „hajlik” a szajki Úttörő Tsz szőlőskertjeiben. Nagyobb részt az Építőanyag- ipari Egyesülés, kisebb mértékben a tsz szőlészeti brigádvezetője ludas a dologban. Az történt ugyanis, hogy a szajkiak kísérleti szőlőtelepítésre szánták el magukat, amihez speciális „betonkarókat” rendeltek a fentebb említett vállalat mohácsi gyártó-telepén. Nem is olyan keveset és nem is olyan olcsón. Egész pontosan 6937 két méter húsz centis betonoszlopot vásároltak meg 317138 forint és húsz fillérért. Ennyire precíz, fillérre pontos számla után ki gondolta volna, hogy pontatlanság is becsúszik a vásárba. Azzal kezdődött az egész, hogy a már említett szőlészeti brigádvezető, kissé „slendrián” módon vette át a nagymennyiségű betonoszlopot. BÍrálgatta ugyan, hogy az oszlopok egyik-másikán hiányzik az a bizonyos kilenc lyuk, ami arra való, hogy a fokozatosan növekedő szőlővesszőt egy-egy „emelettel” feljebb segítse, de aztán belenyugodott á dologba. Annál is inkább, mert a gyártótelep vezetője ott helyben bebizonyította, hogy „sablonelkenődésű cementhártya felületről’* van szó, amit egy közönséges szeggel át lehet ütni. — így la, — bizonyította is mindjárt és tényleg ki is lyukadt az a sablonelkenődésű cementhártya. Igen ám, de esak egy oszlopon próbálta ki tudományát a telepvezető és ebből szakadt aztán minden baj a szajki- akra. Még az ősszel gyanútlanul beásták egy szálig az oszlopokat a tőkék mellé és érthető lelkinyugalommal várták a „rügyfakadás” idejét Az meg is jött időben és szárba szökkentette a szőlő zsenge vesszőit, aztán amikor az első lyukig növekedtek, egyszerre ütött be a „krach”. A derék brigádvezető hiába osztotta szét a szögeket, a cementhártya maradt. Egymás után púpoKicseréljük A Napló június 14-1 számának > „Plajbász Karcsi” rovatában a) siklósi szikvizüzemmei kapcsolat- J ban előfordult egészségügyi rau-) lasztást cikkezte ki. Ezzel kap- \ caolatban közlőm, hogy az ügyet i kivizsgáltam és a mulasztókkal > szemben a fegyelmj felelősségre-1 vonást alkalmaztam. írásbeli meg- > rovást a telepvezetővel és szóbeli j feddést a szikvíztöltóvel szemben. I Ugyanakkor Intézkedtem, hogy) a siklósi szlkvizüzemből kikerülő 5 szikvlzes-üvegek javítása, karban- < tartása, mosása megtörténjen és i erre egy embert állítottam be. 1 A fentiekkel kapcsolatban sze- < retném megjegyezni, hogy ami-) kor a szikvíz tőlünk kikerül, azt / a lakosság pincékben és egyéb ( helyeken tárolja, Illetve hűti, töb- í bek között előfordulhat, hogy az \ egészségügyi követelményeket < megszegve, evés alkalmából nem> pohárból, hanem közvetlen szájba? vétellel a csőről isznak szódát és i ezáltal a csőbe bekerült étel- > vagy húsmaradék is okozhat töl-1 tés utáni szennyeződést és jelen< esetben Is ez fordulhatott elő ? Meg kell azt mondani, hogy saj- < nos sok mulasztást követnek el > a viszonteladó üzlethálózat dől- > gozól is, mert a szlkviz kiszolgá- < táaa előtt kötelesek meggyőződni! arról, hogy az üvegben szennye- ? ződésmentes szikvíz van-e és j nyilván, ha esetleg Ilyen előfor- < dúl, azt nem szabad forgalomba kiadni, hanem vállalatunknak azt vissza kell származtatni üvegmo- / sás végett. Az Ilyen esetleges' visszáru helyett vállalatunk min-1 denkor pótlást biztosít. il Dr. Lapos Sándor, a Baranya megyei Sztkvfz- és/. Szeszipari Vállalat igazgatója.' Meggyorsul a postai forgalom Csökkennek Július 11-én Megjelent cikkre az alábbiakban adjuk meg válaszunkat: Pécs város területen a tejboltokban és a tejet árusító fűszerboltokban kannatej és palacktej került forgalomba. Az ipar és a kereskedelem minden törekvése arra irányul, hogiy a tejet árusító boltok minél nagyobb mennyiségű palackozott tejet hozzanak forgalomba. Ez azért is fontos, mivel a palackiéi értékesítésének fokozása egészségügyi szempontból előnyösebb. Sajnos, a fogyasztó közönség egy része a palacktej vásárlásától idegenkedik. A tapasztalatok szerint nem is a tej érával kapcsolatos probléma áll fenn, hanem inkább a 4 forintos üvegbetéttel. Ezért sok helyütt követelik, hogy az általuk vitt tejeskannába a palacktejet a bolti dolgozók öntsék át. Az átrendezéssé! kapcsolatosan közöljük, hogy ez nem tartozik osztályunk hatáskörébe, A sörrel kapcsolatosan el kell mondanunk, hogy az osztály irányítása alá tartozó vállalatok negyedéves keretszámmal rendelkeznek, amelyet az egységek részére lebontanak. A lebontott sörmeny- nyiséget a söripari vállalat a boltok részére túránként szállítja ki a kiírásnak megfelelően. Ez a mennyiség azonban, figyelembe véve a nyári meleg időszakot folyamatos árusítás esetében, a havi mennyiség mintegy 10—15 napra biztosítana teljes ellátást. A visz- Szalévő időszakban azonban a boltok nem tudnának a fogyksztó- közonség részére sört kiszolgáltatni. Ezért történik az, hogy a megkapott sörmennyiséget napokra osztják be. Kedvezőtlenebb a helyzet a palackozott sör tekintetében. mivel az ipar kapacitás- hiányában nagyobb mennyiséget a jelenleginél letermelni nem tud. A hordósör árusításával kapcsolatosan el kell mondanunk, hogy a vendéglátó egységekben vagy az egység söntésénél minden alkalommal ki van függesztve, hogy milyen sört mérnek. (Szalon, Kinizsi. stb.). A porköltkávé árusításával kapcsolatosan a Bk. M. által kiadott 151/1959. sz. utasítása lehetővé teKflzlemón.r A külföldön történt fekete- ílmlő megbetegedésekre való tekintettel az Egészségügyi Minisztérium legújabb rendelkezése érteimében, himlő elleni védőoltásban kell részesíteni azokat a külföldre utazókat, akik Európán kívüli országokba vagy Lengyelországba, illetve Svédország területére kívánnak utazni. A külföldre utazni kívánó pécsi lakosok védőoltását a városi Közegészségügyi Járványügyi Állomáson (Pécs, Megye u. ‘21.) hétfő, szerda, pénteki napon délelőtt 8 és 10 • óra között végzik. A" védőoltásra jelentkezők vigyék magukkal személyazonossági igazolványukat. útlevelüket. Nem kell oltani p/.okeí a személyeket, akik a nemzetközi forgalomban érvényes, három évesnél nem régibb keletű himlő-oltási bizo- ^fcívanjiyai rendelkeznek, _ szí, hogy a tejboívokban csomagolt pörköltkávét hozzon forgalomba az Elelmiszerkereskedelml Vállalat. A város területén lévő tejboltokban a pörköltkávé értékesítése folyamatban is van. A fenti rendelkezés azonban a tej- ivókban történő pörkaltkávé áru sitására vonatkozóan nem nyújt lehetőséget. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek mellett a tejivók mellett mindenütt üzemel élelmiszerbolt, ahol pörkdltkávé beszerezhető. A Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Főigazgatósága engedélyezte a pörköltkávé árusítását a cukrászdákban is. Hogy esetenként egyes egységek nem rendelkeztek pörköltkávéval, ez teljesen az egységek vezetőjén múlott, mivel esetenként nem kellő mennyiséget rendeltek, vagy azt elmulasztották. Ezzel kapcsolatosan utasítottuk a Vendéglátó Vállalatot, hogy a kezelésében lévő cukrászdák részére minden esetben biztosítson megfelelő mennyiségű pörköltkivét és ellenőriztesse. Herbst Ferenc, a városi tanács v. b. kér. oszt. vezetője. A Napló Július 14-én megjelent cikkében foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam: Jelenleg három pénzfelvevő munkahely áll a közönség rendelkezésére. A folyamatosan dolgozó munkahelyeknél 4 órai munka után munkaközi szünetet kell biztosítani, melynek megoldása lépcsőzetesen történik. A munkaközi szünet pontos időpontját megállapítani nem lehet, mert mindig a forgalom alakulásához igazodik és forgalomfelfutás esetén ez az idő eltolódik. Valószínűleg az újságcikkben említett eset is akkor történt, amikor az egyik kezelő munkaközi szünetének tartása céljából a felvételi ablakot lezárta. Előzőleg az ott álló felektől az utalványokai és csekkeket be kell szednie az ott dolgozó felvevőnek és ezek felvételének megtörténte után tárhatja le az ablakot. Az újságcikk azon kitétele, hogy egy órát, félórát kell várni az egyes ablakoknál és ötvenen álltak az egyik felvevő munkahelyen, túlzásnak tűnik és az utóbbi években a legnagyobb for. Qaiml időszakban sem tapasztaltunk ilyen nagymérvű torlódást, A tevélfeladdsra és értékcikk- vásárlásra az önkiszolgáló berendezés és a képeslap-automatákon kívül nagyforgalmú Időben öt ablak, illetve felvevőhely áll a felek rendelkezésére (kettő a táviratfelvételnél, három 5, 6, 8-as ablak a nagycsarnokban). A tömeges feladása küldemények feladására a 6 és 8-as ablak van kijelölve. Forgalom emelkedése esetén « Pécs 1, postahivatal mindent elkövet. hogy azt gyorsan levezesse, viszont a forgalom lebonyolítására a- jelenleginél több munkahely nyitására az elhelyezési körülmények között nincs lehetőségem, másrészt annak gazdaságos- sági szempontból való kihasználása sem lenne biztosítva. , Itt megjegyezni kívánom, hogy 1 munka meggyorsítása szempont- < íáöói a posta 1963. évtől kezdve) fokozatósan rátér a kezelés gépesítésére, ami feltétlen az egyes \ munkamozzanatok gyorsabb végzését fogja eredményezni. Azt, hogy a Pécs 1. postaniva- j tálnál a felek az egyes szolgál- j tatásokat mettől meddig vehetik 1 a nap folyamán Igénybe, a nagy-1 csarnok bejárata előtt baloldalt S kifüggesztett „Szolgálati rend" 1. i Hivatalos órák dm alatti része, < valamint a főbejárat előtt elite- Igézett nagyalakú postahivatalií tájékoztató nyújt megfelelő tájékoztatást. KANTOR SÁNDOR tg. fOTQ. vezető h. Meg kell váltanom Meg kell téríteni Az Állami Gazdaságok Értesítőjének vm. «Vf. ÍZ. (1981. 111. 27.) 5 számában közölt 7/19*1. (HL 15.) < sz. korm. rendelet szerint az dolgozó, aki munkaviszonyát tel- i mondással stb. megszünteti, ha a \ részére kiadott új munkaruhaí vagy védőruha Juttatási Ideje még < nem járt le, a ruházatnak a hát- < ralcvö időre eső értékét megtéri- \ leni tartozik. £ ruha viszont a j dolgozó tulajdonába megy át. BABTA JÁNOS, a Bök kősói Állami Gazdaság j igazgatója. ## sodtak, görbültek el rajta a hitvány szögek. Persze, hogy lóhalálban menesztettek futárt a gyártelepre, mert a fürge szőlővessző nem mutatott hajlandóságot arra, hogy végig várja a kínlódásukat. Természeténél fogva a felsőbb emeletre „törekedett” mitsem sejtve az ott ólálkodó újabb akadályokról. Jöttek ám a gyáriak. Kézi- furdanccsal, faragószerszámmal, meg effélékkel felszerelve, ellepték a „bakhátakat” és olyan zene-bonát csaptak, hogy zengett tőle a környék. Még egy „agregá- tort” is bevetettek, de mihaszna. Legfeljebb csak any- nyit értek el vele, hogy ha lyukakat nem is, de törött betonkarókat annál többet „termeltek”. Végül valami „kengyelhuzalozással” is kísérleteztek, de abbahagyták, mert ahhoz meg az „utánfeszítést” kellett volna megoldaniok. (Az oszlopok kiemelését már meg sem kísérelték, mert tönkre ment volna vele az egész szőlőkultúra.) Valamit azért mégis kitalált a gyártó vállalat. Azt, hogy a felelősséget erő- nek-erejével a szőlészeti brigádvezetőre testálta, de az se hagyta magát. A gyártelepvezető azt állította és állítja ma is, — hogy az oszlopok átvevője „észlelte” a lyuk-hibákat, mégis elszállította az oszlopokat Amaz meg azt állítja, hogy a lyuk- hibás oszlopokért a vállalatot terheli a felelősség. ügy néz ki, hogy egy dologban mind a két fél „ártatlan’’. A vállalat azért mert úgy mond, — a szőlő oszlopot új termékként elsőízben gyártotta, s ilyen formán kellő gyakorlattal nem is rendelkezhetett. A másik fél azt állítja, hogy az új szőlőkultúrát elsőízben kísérletezik ki, tehát nem vá- dolhatók semmiféle mulasztással. A bekövetkezett károkért ezek szerint az „új szőlőkultúra” tervezőjét lehet csak felelősségre vonni. Miért „talált ki” olyat, amihez honi viszonylatban még nincsenek meg a megfelelő gyártástechnológiai dokumentumok. Mert azért gondoljuk csak meg: szőlőoszlopot előállítani csak úgy ukmukfukkra, nem akármilyen feladat. Bonyolult dolog az kérem. 1 — M — — Az én időmben nagyon szépen jártak a lányok meg a legények. De nem is volt ám olcsó! — emlékszik özvegy Fazekas Józsefné. amikor a szebényi népviseletről érdeklődöm. — A tízes években volt a legszebb a szebényi viselet. Most minden más, a ruha is meg mi is ..; De elmondom én sorjában a ruhákat árukkal együtt, ha kell. — Ha egy lány tisztességesen fel akart öltözni, ahhoz kellett legalább 7—8 fodros, fehér alsószoknya. Mi pöndő- nek hívtuk. Aztán búcsúra mindig úgy kikeményítettük, hogy amikor bevonultunk a nagymisére, a szoknyazörgéstől alig lehetett hallani a pap szavát. Akkorjában sok lány volt, talán ötven is. Egy- egy alsószoknyában tíz rőf gyolcs is benne volt. Az aljára széles csipkét varrtunk. Ezzel együtt belekerült annyiba, mint a felső szoknya fele. Pedig az sem volt ám akármilyen! Némelyik háznál még lehet belőle találni, de kevés van, ez az újmódi szoknya már nem olyan ... „Aljas kázsmér” volt, külföldről hozatták a boltosok minden színben: piros, zöld. kék, fehér, sáraa, bordó alapon koszorúk- tüsökrózsák. sokféle virágokkal. Ebből Is kellett a köténnyel együtt 10 rőf. Majdnem. egy forintba került rétMennyibe került a népviselet? je. A szoknyához vettünk nagyon szép, rojtos, színes, nyakra való keszkenőt, darabját 6 és fél forintért. Minden szoknyához másikat. Egymaga majdnem egy mázsa búzába került. Abban az időben a búza mázsája 8 forint volt. El kellett adni egynéhányat... Pláne ahol nagy volt a család ... Némelyik zölden eladta. hogy Szent Istvánkor a búcsúba új ruhában menjen a nagy lánya vagy a legényfia. — Sok darab kellett egy lány öltözékéhez? — Bizony sok. A fehér slin- gelt kötény, a röpikének nevezett finom selyem blúz, a hozzávaló díszek, síkok, csipkék nem maradhatnak el. Ezeket mindig a mohácsi boltokban vettük. Már tudták, mikor beléptünk a boltba, hogy megjöttek a szebényiek. Rengeteget vettünk. az árából kikerült volna egy szoknya. Hímzett szalagokat a rozma- ringosan fonott'hajunkra kötöttük fényes tarés síkkal. Azután a fehér bodrok, a tiláng- li kis fodros szoknya a blúz alá, meg a tíz—tizenkét soros fényes gyöngy is hozzátartozott a farttfnfchoz.. — Megvette e*t minden tó vagf c*ak a módosabbak? — Még a legszegényebbje is beszerezte. Elment inkább cselédnek vagy az uradalomba, de nem maradhatott le, minden évben megvette az 0gy vagy két öltözet ruhát. Bizony egy teljes öltözék belekerült két esztendős növendékmarha árába, de volt, hogy ki se futotta. Az igaz, hogy ezek a ruhák kiszolgálták egész életében. Ha férjhez ment, már nem vett magának, szép sorjában elhordozta a régieket. A bársony gyöngyös cipő meg a gyöngyös papucs is Soltéig eltartott, mert csak ünnepnapon hordtuk a templomba meg a bálba. Hétköznap a mezőre jó volt mezítláb, vásznas- szoknyában. Az ünneplés öltözködésnél hiúk voltunk. A bársonycipőért képesek voltunk 50 krajcárral is többet adni, csakhogy minél jobban csikorogjon, meg sárgaréz patkó- legyen a sarkán. Bezzeg most már öreg vagyok, elmúltam hetven .;; — töri meg az emlékezést. — A legények milyen ruhában jártak? — Hű, azoknak is szép volt az öltözékük, A mostaniak nem vennék fel. tudom, Fehér gyolcs gatyában jártak, a szára tizenkét szélből volt. Rőf je 40 krajcárba jött. Varrtak hozzá szép inget, a derekába és az ujjába 3—4 szél anyagot hagytak. Az aljára csipkét varrtak, az elejét is csipkével díszítették, meg színes gombokkal. Fekete hímzett ebelaszti kötényt is hordtak, lencsés bársonyból készült testhez álló pruszüikkal. Legalább 40 rőf csillogó díszítőszalagot varrtak rá, meg fényes dugasz.gombokati Fekete kalapot tettek a fejükre, csakúgy rezgeti rajta a sok „rözgőstű”, Fekete lakkszárú, sallangos, rézpatkós csizmát húztak. Ez atz öltözék is belekerült egy fiatal állatba, pedig csak nyári; A .téli még többe kóstált. Zsinoros fekete atlasznadrágot viseltek, de az 20-—25 esztendeig is nadrág volt. Hétköznap sima ellenzésen szabott bársonynadrágokban jártak. A nagy kabát is fekete zsinoros volt, ménkő nagy gombokkal díszítve, a belsejét legtöbbször pirossal bélelték. Volt alája kis rékli darazsa® bársonyból. A kabátzsebből bokros, fehér csipkés- keszkenő lógott ki. Ha már vőlegény, volt, a színes, mintás kázsmér keszkenőt a menyasszony adta; Amikor megházasodott, nem hordott se bokrétát, se keszkenőt, akkor mór úgyis jó volt;;. Szebény elég gazdag község-, nek számított, jó termőföldje volt. és mindenkinek akadt néhány parcella; Annit a föld hozott, jóformán csak ruhára költötték. A bútort a szülőktől örökölték. Áriáról fiúra szállt a két-három ágy, a sublót meg a láda. Még most is találni a faluban a múlt század elején készült ruhás ládákból. Az élelemmel is takarékoskodtak; —1 Édesanyám is tett mirháiig kukoricalisztet a kenyérbe, hogy újig elég legyen. Kihúztuk a telet valahogyan. Akkorjában még nagy cserépfazekakban főztünk három lábon, sasókán. Sok zssuppföde- les ház is volt akkof- Meg is szólták egyszer az egyik családot, amikor férjhez adták a lányukat és gyönyörű sárga cipőt vettek neki, hogy zsup- pos a háza, de a lányának sárga cipőt vesz; Még egy emberöltő sem telt el azóta, és teljesen megváltozott a közsség. A viselet is emlék lesz lassan. Ha nem szavahihető emberek mesélnének a múltról, talán mi, mai fiatalok, csak falusi romantikával átszőtt mesének hinnénk. B. E. 4
