Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

6 MAPI.fi 1963. AUGUSZTUS 4. A szovjet kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) leményéberí, a tőkés országok dolgozóinak millióinál, a világ valamennyi haladó emberénél. A szocialista országoknak a nukleáris fegyverkísérletek megtiltására vonatkozó kol­lektív véleménye kifejezésre jutott azokban a határozatok ban, amelyeket a Varsói Szer­ződésben résztvevő álla­mokban működő konununis ta és munkáspártok köz­ponti bizottságai első titká­rainak és a tagországok kor mányfőinek értekezletén fo­gadtak el a nukleáris fegy verkísérletek eltiltása kér­désében — hangzik e dokumentum. A Szovjetunió és valamennyi szocialista ország következe­tes. békeszerető külpolitiká­jának eredménye, a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttélése leni­ni politikájának sikere. Az értekezlet úgy véli, hogy ez a szerződés elősegíti a nemzet­közi feszültség enyhülését és pozitív tényező lesz a népek­nek a békéért és az újabb vi­lágháború veszélyének elhárí­tásáért vívott harcában”. Valamennyi kontinens test­véri marxista—leninista párt­jai teljes támogatásukról biz­tosították az elért megállapo­dást. A szerződésben a béke és a haladás erőit gyarapító általános irányvonal követke­zetes alkalmazásának komoly eredményét látják. Mindazok, akik számára kedves a béke, egyöntetűen helyeslik a moszk vai tanácskozások eredmé­nyeit. Az egyöntetű helyeslés kö­zepette egykezen meg lehet számolni azokat, akik arra vetemednek, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról aláírt egyezmény nyílt ellenzőinek vallják magukat. Ez egyálta­lán nem meglepő: azok, akik ma különböző furfangos fogásokhoz folya­modva az atomkísérlctek betiltása ellen lépnek fel. lelepleződnek, mint ellenzői a békés együttélésnek, a nemzetközi feszültség csök­kentése irányvonalának, az agresszív és háborús erők szétzúzásának. Alig néhány nappal a há­rom hatalom képviselőinek moszkvai találkozása után már világosan kitűnt, hogy kinek nincs ínyére a béke erőinek új, fontos sikere. Ide tartoznak mindenekelőtt az Egyesült Államok úgy­nevezett veszettjei, akik a „kommunista veszély” ré­mével hadonásznak és azt kiáltozzák, hogy a szerző­dés megakadályozza az Egye [ sült Államokat még pusztí- J több fegyverek megteremté- j seben. Ide tartoznak a nyu- | gatnémet militaristák és re- j vansiszták legszélsőségesebb j képviselői, akik állandóan j új, katonai kalandokon tő- { rik a fejüket. Ide tartoznak ] a francia uralkodókörök j szélsőséges elemei, akik is­meretlen okok miatt úgy döntöttek, hogy Franciaor- í szág nagysága nem a nem­zetközi feszültség enyhíté­séhez való hozzájárulásban, a többi népekkel való barát­ságban rejlik, hanem az atombombához való ragasz­kodásban, abban, hogy bár­mi áron létrehozzák atom­fegyvertárukat. Amikor az imperializmus lcgharciasabb képviselői ehhez hasonló nézetekkel lépnek fel, ez egyáltalán nem váratlan. De amikor a nukleáris kísér­letek betiltásáról szóló szer­ződés ellen kommnuisták lép­nek fel, sőt olyan kommunis­ták, akik szocialista országok élén állnak, ez joggal kelt meglepetést. Szocialista országok vezetői hogyan utasíthatnak el fél­vállról egy olyan nemzetközi szerződést, amely a béke megszilárdításának ügyét szol­gálja és megfelel a népek óhajainak, életbevágó érde­keiknek? Csak a nukleáris robbantások beszüntetését rég­óta követelő népek életbevágó érdekeinek figyelmenkívül ha­gyása késztethette a kínai kormányt arra, hogy nyilatko­zatában ilymódon magyarázza a szerződés célkitűzéseit és lényegét. A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata azt állítja, hogy a szerződés alá­írása a három hatalom „nuk­leáris monopóliumának meg­szilárdítását” szolgálja, és a Szovjetunió részvétele az ilyen szerződésben „behódolás az amerikai imperializmus előtt”. Nagyobb abszurdumot ne­hezen lehet elképzelni. A Szovjetunió, az összes béke­szerető erők a nukleáris fegyverkísérletek betiltásá­ról szóló egyezmény megkö­tésére törekedve a megálla­podásban olyan intézkedést látnak, amely óvja az em­beriséget a légkör, a víz és a kozmikus térség radio­aktív anyagokkal való be- szennyeződéséből fakadó veszélyes következmények­től. Azok, akik egyenlőségjelet téve szocialista hatalom és kapitalista országok közé, vá­dakkal illetik a Szovjetuniót, j olyan látszatot akarnak terem j teni, mintha a Szovjetunió | valamiféle atommonopóliumra j törekedne, sőt „kapitulált” j volna. A dolognak az a látszata, hogy az felelne meg a béke ér dekeinek és az nem volna ka­pituláció az imperializmus j előtt, ha a nukleáris fegyver | elterjedne a világon, ha a ! nyugatnémet revansistáknak ; megengednék, hogy kezükbe i kaparintsák az atomfegy­vert, ha az államok soro- | zatos atomrobbantásai egy- I mást követnék. A dolog ép-, pen ellenkezőleg van. Éppen ez volna felelőtlen játék milliók sorsával, és ok j vétlenül számolnia kell ez­zel annak, aki nem szavak­ban, hanem tettekkel gon- { doskodik népe jelenéről és t jövőjéről, a béke megőrző- | séről, N. Sz. Hruscsov szovjet kor- | mányfő 1959-ben az ENSZ- ! közgyűlés szónoki emelvényé- j ről javasolta az általános és teljes leszerelést, amely a tar­tós békéért harcoló népek lo­bogója lett. A szovjet lesaere- relési program alapját és ge­rincét az összes nukleáris fegyverek és hordozóeszközök eltiltása és teljes megsemmi­sítése képezi. Jól ismert do­log, hogy a szovjet kormány a nukleá­ris fegyverkezési hajszát korlátozó olyan intézkedé­sek haladéktalan megvaló­sítását is szorgalmazza, mint például a világ különböző térségeiben létrehozandó atommentes övezetek, az idegen területeken lévő ka­tonai támaszpontok felszá­molása. Lehet-e azt mondani, hogy a Szovjetunió ezeknek az in­tézkedéseknek az indítványo­zásakor csak a saját érdekeit tartja szem előtt, s nem szá­mol az egész szocialista kö­zösség, valamennyi nép érde­keivel? Vajon az, amit a Kí­nai Népköztársaság kormánya nyilatkozatában atommonopó­liumnak nevez, vagyis az, hogy a Szovjetuniónak birto­kában van ez a fegyver, nem játszott-e, mondhatni, döntő szerepet abban, hogy a szocia­lista országok, s köztük a Kí­nai Népköztársaság is, nem váltak az imperialista táma­dás célpontjává és sikeresen építhetik a szocializmust és a kommunizmust. A kínai kormány nyilatko­zata a továbbiakban azt állít­ja, hogy az atomkísérleteket megtiltó szerződés nem oldja meg maradéktalanul minden fajtájú atomfegyver megtiltá­sának, az atomfegyver-készle­tek megsemmisítésének, az atomfegyvergyártás megszün­tetésének feladatát. Kétségte­len, hogy a szerződés nem oldja meg mindezeket a kér­déseket. Természetesen min­denki számára érthető, hogy minél átfogóbb a megálla­podás, annál jobb. Az Ideá­lis megoldás az lenne, ha haladéktalanul megkötnék a szerződést az általános és teljes leszerelésről. Emellett szálltunk síkra a múltban és ezt akarjuk most is. Könnyű dolog jobbra-balra dobálózni olyan egyszerű és könnyű formulával, hogy vagy mindent, vagy semmit. Gya­korlatilag azonban ez a kö­vetelés minden reális tarta­lom nélkül való. Lehet-e reá­lisnak nevezni az ilyen hozzá­állást a nemzetközi kérdések­hez? A kommunistáknak, első- I sorban pedig a kommunista I állami vezetőknek kötelessé- I gük aura törekedni, hogy akár lépésenként is, meg­szabadítsák a népeket a I nukleáris háború és a meg- | semmisülés veszélyétől. A szovjet kormánynak az a meggyőződése, nincs a Föl­dön egyetlen olyan ország sem, amelynek népe helye­selne olyan politikát, amely | arra kárhoztatná az embe­reket, hogy radioaktív leve­gőt lélegezzenek be, helye­selné a féktelen nukleáris fegyverkezési versenyt és azokat a terveket, amelyek szerint nukleáris fegyverhez juttatnák az imperialista tá­bor legkalandorabb köreit, köztük a nyugatnémet re- vansistákat is. Ilyen nép nincs! Azok számára, akik ezt a harcot vívják minden lépés fontos, a nagy cél felé vezető úton. Egyébként nyilatkoza­tukban maguk a kínai veze­tők is kénytelenek elismerni, hogy a nukleáris fegyver tel­jes eltiltásához „fokozatosan” kell eljutni. De ha elismerik ennek szükségességét — 8 a jelenlegi körülmények között más lehetőség nincs —, akkor kérdezzük, miért tesznek szemrehányást a Szovjetunió­nak azért, hogy nem tudta egycsapásra elérni az egész probléma megoldását? A kínai vezetőket nyilván­valóan elragadta a vita he­ve, s úgy gondolják, hogy az adott esetben a logika rájuk nézve nem kötelező. A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata egyfelől azt állítja, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló szerződés semmit sem ad a népeknek, mivel nem irányozza elő a nukleáris fegyverek teljes el­tiltását és megsemmisítését. — Másfelől azonban a nyilatko­zat hangoztatja, hogy a szer­ződés. úgymond, azért rossz, mert nem terjed ki a föld ; alatti nukleáris kísérletekre. ! Másszóval, elvben a kínai kor mány is elismeri, hogy a mik- I | leáris fegyverkísérletek meg- ! szüntetése hasznos dolog, s a [ népek kívánják ezt. De i ugyanott, szószerint néhány sorral később, a Kínai Népköz- társaság kormányának nyi­latkozata egymás után so­rol fed mondvacsinált ér­veket e szerződés ellen és azt állítja, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megtiltása ről szóló szerződés tulaj­donképpen „megtévesztés” mivel nem oldja meg telje­sen a nukleáris fegyverek megsemmisítésének prob­; lémáját. A nukleáris fegyverkísérle- | tek megtiltásáról szóló szerző ; dés még abban az esetben is, J ha kiterjedne a föld alatti kí­sérletekre, természetesen csu­pán részintézkedés, csupán egy I lépés a leszerelés felé éis ked- J vezőbb feltételeket teremt szá : mára. De szabadjon megkérdezni, | megköftnyíti vagy megnehe­zíti ez az intézkedés az alap­vető feladat: a leszerelés meg­oldását? A békének az impe­rialista államok táborában helyet foglaló legnyíltabb el­lenségeit kivéve, mindenki el­ismeri, hogy a nukleáris kí­sérleteket megtiltó megálla­podás minden eddiginél ked­vezőbb előfeltételeket teremt ahhoz, hogy előbbre jussunk a leszerelésben is. A tőkés or­szágokban élő kommunisták, a szocialista országokat veze­tő kommunista pártok, pozi­tívan válaszolnak erre a kér­désre: A nukleáris kísérletek eltil­tásáról szóló szerződés meg­kötése megkönnyíti az álta­lános és teljes leszerelésért folyó harcot. A Kínai Nép- köztársaság kormánya pe­dig az ellenkezőjét állítja. Kiderül, hogy az egész világ téved és csupán a Kínai Népköztársaság kormányá­nak van igaza. Ki vezeti hát félre a népe­ket? Az, aki az első reális eredmények elérése után az elért siker továbbfejlesztéseit, az agresszív imperialista erők ellen vívott, s más fon­tos problémák megoldásáért folyó harc fokozását sürgeti, vagy az, aki lekicsinylőig nyilatkozik a békéért harco­lók erőfeszítéseiről és ered­ményeiről, s ezáltal félreve­zeti a népeket, megingatja hi­tüket abban, hogy képesek a háború elhárítására. A KNK' kormányának ebből az egész felfogásmódjából a kilátástalanság és a pesszi­mizmus árad. Tartalmát ahhoz Az Uftörőház nyári rejtvénypályázaíának III. fordulója 1 e-6-rnú T/^\(2-5lA Oj Öeküldési határidő: augusztus 17. Cim: Üttörőház — Pécs. Köziemé nyék A külföldön történt fekete­himlő megbetegedésekre való tekintettel az Egészségügyi Mi­nisztérium legújabb rendelkezé­se értelmében himlő elleni védő oltásban kell részesíteni azokat a' külföldre utazókat, akik Eu­rópán kívüli országokba, vagy Lengyelországba, illetve Svéd­ország területére kívánnak utaz­ni. A külföldre utazni kívánó pé­csi lakosok védőoltását a városi Közegészségügyi Járványügyi Állomáson (Pécs, Megye u. 21.) hétfő, szerda, pénteki napon délelőtt 8—10 óráig végezzük. A védőoltásra jelentkezők hozzák magukkal személyazonossági igazolványukat, útlevelüket. — Nem kell oltani azokat a szemé­lyeket, akik a nemzetközi for­galomban érvényes három éves­nél nem régibb keletű himlő­oltási bizonyítvánnyal rendel­keznek. A MŰM 500. számú Iparitanuló Intézet felhívja a nyolc általános iskolát végzett és érettségizett ta­nulók figyelmét, hogy az 1963/64-es tanévre az alábbi szakmákra még elfogad jelentkezéseket: Nyolc általánost végzettek ré­szére: öntő, gipszmintakészítő, port elánkor on kos, villanyszerelő, kovács, hegesztő, híradástechnikai hálózatszerelő, híradástechnikai műszerész, műhelybádogos, cső­szerelő, bádogos, bognár szakmá­ban. Érettségizettek részére: géplaka­tos, híradástechnikai hálózatszere­lő, gépjárművillamossági műszer­rész, esztergályos, rádióműszerész szakmában. Jelentkezés a MŰM. 500. sz. Iparitanuló Intézetnél, Pécs, Rét u. 41. a szovjet közmondáshoz le­hetne hasonlítani, amely így hangzik: „Vagy mindent, vagy semmit”. Ez a felfogásmód még érthető lenne azoknál, akiket a történelem kárhozat­ra ítélt, akinek inog a talaj a lába alatt. De nem lehet megérteni, hogyan léphet fel efféle állásfoglalással olyan ország kormánya, amely a szocialista társadalmat építi. A Kínai Népköztársaság kormánya azt állítja, a nuk­leáris kísérletek eltiltásáról szóló szerződés megkötése sze­rinte ahhoz vezet, hogy az amerikai imperializmus meg­szerzi a katonai fölényt, s ugyanakkor a békeszerető or­szágok, köztük Kína is, eles­nek védelmi képességük erő­sítésének lehetőségétől. Különös logika! Még rossz akaróink is elismerik, hogy éppen a Szovjetunió rendel kezik most a világ legerő­sebb nukleáris fegyverével, bármely célpontot elérő leg korszerűbb hordozó-eszközök kel. Ez a hatalmas nukleá­ris rakétazár nemcsak a Szovjetunió, hanem vala­mennyi szocialista , "ország, közte a Kínai Népköztársa^- ság biztonságát is szavatol­ja és a világbéke bástyá­jául szolgái. A kínai vezetőknek el kel­lett volna gondolkodniok azon, hogy a nukleáris fegy­verkísérletek megtiltásáról szó ló egyezmény aláírásának meg tagadásával egy társaságba ke rültek azokkal, akik az impe­rialista tömbön belül e szer­ződés ellen lépnek fel Senki sem győzheti meg a szovjet kormányt, hogy az ilyen állás pont megfelel a népek érde­keinek, legyen az európai, amerikai, ázsiai, vagy afrikai nép, legyen az kicsiny vagy nagy ország népe. A világ tudja, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország a föld békeszerető erői vei vállvetve aktív harcot foly tatott és folytat az általános és teljes leszerelés program­jának megvalósításáért, amely magában foglalja a nukleáris fegyverek teljes megsemmisí­tését. A Szovjetunió, a többi szo­cialista ország a Kínai Nép- köztársaság kormányának nyi­latkozatát a legmélyebb sajná­latra méltó, példátlan cselexe- detnek tekinti. A béke és a szocializmus minden híve csak sajnálhat­ja azt, hogy szocialista or­szág kormánya a Föld ösz- szes népeinek * létérdekeit érintő kérdésben olyan lé­pést tett, amely durván el­lentmond a szocialista álla­mok általános nemzetközi politikai irányvonalának, durván ellentmond azoknak az alapvető elveknek, ame­lyek vezérlik ezeknek az ál­lamoknak a külpolitikáját és amelyeket a Kínai Nép- köztársaság vezetői két Íz­ben is — 1957-ben és 1960- ban — aláírtak. A Kínai Népköztársaság kor­mányának álláspontja szembe­helyezkedik a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikájával. A kínai vezetők ezzel nyíltan szembehelyez­kednek a szocialista testvéri­séggel, az egész kommunista világmozgalommal, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika min­den békeszerető népével. A kínai kormánynak meg kell értenie, hogy erre az útra lépve közvetlen kárt okoz a szocialista tábor egységének, gyengíti az imperializmussal vívott harc egységes frontját. A szovjet kormány az egész szovjet nép akaratát fejezi ki akkor, amikor elutasítja a Kí­nai Népköztársaság kormá­nyának nyilatkozatában fog­lalt koholmányokat a szovjet állam külpolitikájáról; SZÍNHÁZ I Mm VASÁRNAP: HÉTFŐ: HALÁLOZÁS Mélységes fájdalommal tudatom, hogy szeretett férjem és kedves rokonunk, SZŐKE JÖZSEF, az Ál­lami Pincegazdaság volt gépkocsi- vezetője, augusztus 2-án, 62 éves korában, hosszas, türelemmel vi­selt szenvedés után elhunyt. Te­metése augusztus 7-én, szerdán fél 3 órakor lesz a központi te­metőben. Gyászoló özvegye. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleség, édesanya, anyós és nagymama, KULCSÁR SÄN- DORNÉ Tóth Erzsébet, életének I 61. évében, türelemmel viselt I szenvedés után augusztus 2-án, | csendesen elhunyt. Temetése 5-én, | hétfőn fél 4 órakbr lesz a közte- . metóben. a gyászoló család« A PÉCSI RÁDIÓ 1963. aug. 4-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Képek a volt városból... — összeállítás. Vasárnapi muzsika. 17.30: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.00: Részletek Kacsóh Pongrác: János vitéz daljátékából. 18.30: Változó falu — változó em­berek. Majs. 18.45: Esti séta a Pécsi Állatkert­ben. — Zenés összeállítás. 19.15: Pécsiek a nagyvilágban. — Szterényi József. A bevezető szöveget: Agócafy László irta. 19.35: Könnyűzene. 19.45: Vasárnapi műszak. 19.50: Sporthírek, műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: Bandi és Bundi (délelőtt 10 órakor). A lány és az állam­ügyész (fél 5, fél 7 és fél 9 óra­kor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! . Jó idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Petőfi: Napjainkban, történt (dél előtt 10 órakor), Bálvány (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvász­nú). Kossuth: Messzi utca (délelőtt 10 órakor). Robin son-család, (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor, szé­lesvásznú). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Kis búvár -f kiegészítőműsor (dél előtt 10 órakor). Monte Christo grófja I—n. (5 órakor, szélesvász­nú). Dupla hely árral! Istenkút: Asszony a telepen (7 órakor). Építők Kultúrotthona: Kettétört amulett (délelőtt 10 órakor). És a te szerelmed is (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Kard és kocka (délelőtt 10 óra­kor). Robinson-család (negyed 4, fél 6 és háromnegyed 8 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Cirkusz­művészek (délelőtt 10 órakor). — Huszárkisasszony (5 és 7 órakor). Május 1. (Vasas II.): A sárga cipő térténete (délelőtt 10 órakor). Üzenet az élőknek (5 és 7 óra­kor, széles\Tásznú). Vörös Csillag (Bóly): Álmatlan évek (délelőtt 10 órakor). Valahol Európában (5 és 7 órakor). Kossuth (Mohács): A barlang titka (délelőtt 10 órakor). Előzés (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Zrínyi (Szigetvár): Elmaradt ta­lálkozó (délelőtt 10 órakor). Ez is szerelem (4, 6 és fél 9 órakor).. Csak 18 éven felülieknek! Táncsics (Siklós): Az ötödik ügy osztály (délelőtt 10 órakor). Déry­né (6 és léi 9 órakor}» A PÉCSI RÁDIÓ 1963. augusztus 5-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsori Hírek. Jegyzet. Kultúrcsoportok műsorából. Hétfői beszélgetés. 17.30: Német nyelvű műsor: Magunk közt ... — Tollrajz. - Vidám, dallamok. Mire való a moziban a függöny? — Glossza. Filmzene. 18.00: Tánczene. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: A Pécsi Rádió népi zeneka* ra játszik. 19.00: Színes, tanulságos élet. Zenés összeállítás. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: Déryné (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Petőfi: A lány és az állam­ügyész (fél 5, fél 7 és fél 9 óra­kor. szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: Robinson-esalád (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Napjaink Jupiteré, 3. sz. sperthíradó, 15 000 kilométer a Szovjetunió felett (A ma«v^ - mányküldöttség szovjetunióbeli lá­togatása). (11 órától 3 óráig foly­tatólagosan). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Huszárkisasszony (7 órákor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): A . lány és az államügyész (fél 6 és fél 8 órakor, szélesvásznú). — Csak 18 éven felülieknek?* 1 Ságvári Endre Kultúrotthon (Ui- Mecsekalja): Csudapest (fél 6 é3 fél 8 órakor). Május 1. (Vasas TE.): Előzés (7 órakor, szélesvásznú). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-1L Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly* Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. 1JL Telefon: • 15-32, 15-33, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és lcézbesitőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. indexszám; 25.034 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom