Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

fc'APLft

1963. AUGUSZTUS í,

Panoráma- és autómozi vagy a szélesvásznú film?

A filmművészet jövője és a baranyai korszerűsítési elképzelések

Sok cikket olvashattunk az utóbbi időben a filmművészet válságáról, illetve a mozik látogatottságának csökkenéséről. A jelenség nem új, a húszas években a rádió térhódításáról, a némafilmek kríziséről cikkeztek az újságok, s csak a hangosfilm feltalálása vetett véget a panaszáradatnak.

A filmszakemberek — akárcsak a húszas években — lázasan kutatnak a válság elhárítására alkalmas eszközök után. A kutatásban a hazai szakemberek, sőt a moziüzemi vállalatok vezetői is részt- vesznek. Ez magyarázza Rejtő Jánosnak, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának két külföldi tanulmány útját is. Az elsőre június 1. és június 20 között került sor Bécs. München, Stuttgart, Ka'sruhe stb. programrnal. A második tanulmányútra a moszkvai filmfesztivál adott alkalmat iúliusban. Ezúttal a világhírű MOSZFILM Stúdió, a Rosszija és Mir filmszínházak' és több más intézmény meglátogatása szerepelt mű soron,

Filmnézés autóból

A kit külföldi tanulmányút értékes tapasztalatokat nyújtott, és nem szűkölködött lát vánvosságokban sem, A nyugatnémetországi Majna-Frank- íurtban például hatalmas autómozit láttak egy erdőben. Olyan mozi, amelynek parkolóhelyére 1540 személyautó állhat be, s amelynek 36 méter széles és 15 méter magas vetítővászna van. A filmnézés autóból történik. Az autós közönség a parkolóhelyre áll kocsijával, ahol minden gépkocsi számára fém oszlop nyúlik ki a főidből. A fémoszlopon hangszóró, fűtő- illetve fűtőberendezés van elhelyezve. Filmnézés közben az autósok beemelik a klimatizáló be rendezést, és a hangszórót, s a kocsi ablakán át nézve a filmet, zavartalanul, torzításmentesen élvezhetik a bangó* is.

A frankfurti autómozi 36 méteres szabadtéri vetítővászna egyébként nem Olyan nagy. A moszkvai Mir Filmszínházban 31 méteres vetítővásznat helyeztek el — a belső teremben. Akárcsak Becsben és Nyugat-Németországban, itt is ■ magtalálható a panoráma mozi. amelynek lényege az, hogy több vetítőgépcsoport egyszer re több szögből vetíti a képet. Mindezt. térhatású hangszolgáltatással párosítják, a hangszóró csoportokat tehát az eddigi gyakorlattól eltérően a nézőtér legkülönbözőbb pontjain helyezik el. Hatásos eljárás: ha a film hőse 3

kéo jobb sarkában álló vaslépcsőben megüti a lábát, akkor a kép jobb sarka felől jön a hang, ha a szereplő feje felett repülő száll, akkor a néző úgy érzi, mintha fölötte zúgna a gép. Ha zenekar játszik a vásznon, a hangszereket a

maguk helyéről halljuk.

Megtekintették Moszkvában a Népgazdasági Kiállításon fel állított Cirkoráma Filmszínházat is. Szabályos köralakú mozi ez. amelyben 17 gépcsoport vetít egyszerre a koraiakban elhelyezett vászonra. — Természetesen ezt is térhatású hanggal párosítják, s a hatás még nagyobb, mint a panoráma mozinál. Ha a film például csónakázókat ábrázol, a nézőnek olyan benyomása támad, mintha maga is a motorcsónakon száguldana a végtelen tengeren. Ha gyengébb idegzetű, a tengeri betegség is megkömyékezheti.

Hát ezek voltak a látványos különlegességek a külföldi út során. Bár rendkívül érdekesek. a térhatású hangvisszaadás kivételével nem alkalmasak az embermilliók kiszolgálására. Na,gyón költségesek és bonyolultak, még a Szovjetunióban is csak egy Cirkorá- ma mozi van, s csak egy autó- illetve panoráma mozit találhatunk Nyugat-Németországban is, Jellemző, hogy a

nyugatnémet panoráma mozi állandó vándorlásra kényszerül.

A jövő: a korszerűsített szélesvásznú mozi

Szinte valamennyi keleti

és- nyugati filmszakember véleménye egyezik abban, hogy a jövő a szélesvásznú mozié

lesz, hozzátéve természetesen hogy ez a szélesvásznú mozi korszerűbb a jelenleg ismertnél, A korszerűsítésnek számos eszköze van. Ilyen például a színes és fekete-fehér képsorok váltogatása egy film előadáson belül — a téma természetétől függően. A DEFA, az NDK filmstúdiója már készített egy ilyen dokumentum- filmet a mai Szicília életéről.

Eddig 35 mfllirnéteres film- szalagról vetítették a szélesvásznú filmeket. Újabban a 70 milliméteresek gyártásához is hozzákezdtek. A 70 milliméteres film szebb és élet- hűbb képet biztosít, s lehetővé teszi a "hangvisszaadás tökéletesítését is. Elkerülhetővé teszi a fotocellás eljárásiról keletkező mellékzörejeket. — Mindezek alapján a jövő szélesvásznú mozijában váltakozva vetítik a 70 illetve 35 milliméteres filmeket, s úgy á Szovjetunióban, mint Nyugaton olyan gépeket gyártanak, amelyek mindkét film- szélesség vetítésére alkalmasak.A legújabb külföldi mozik

előcsarnokában ruhatárat, presszórészleget sfb.-t helyeznek el, lehetővé teszik, hogy az emberek az előadás kezdetéig leülhessenek. A nézőtér klimatizáló berendezései min den évszakban optimális hőmérsékletet biztosítanak, a beépített hangszórók (az új szélesvásznú mozi csak térhatású hangvisszaadással képzelhető él?) és az akusztikai falborí- tások együttes alkalmazása ideálissá teszi a hangviszonyokat Nem keletkezik káros visszhang, a néző a tér minden pontjában egyforma erősséggel hallja a hangokat

Akárcsak a térhatású hangvisszaadás, rohamosan terjed külföldön az automatikus fénycsökkentő berendezések alkalmazása is. Eszerint a nézőteret nem egy vagy két kattántássai sötétítik el. illetve világítják ki, hanem fokozatosan. így a néző szeme ■ alkalmazkodni tud a fényviszonyok változásához, s a moziból kitóduló tömeg nem hunyorog, ha a napfényes utcára érj

Ruhatár, presszó n pécsi mozik előcsarnokában

A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat természetesen hasznosítani kívánja a külföldi tapasztalatokat. Széleskörű korszerűsítési tervek bontakoznak ki. Mivel a korszerűsítési tervek egyik részéről ko rabban már hírt adtunk, most csak az újabbakra, illetve azokra szorítkozunk, amelyek J nyomatékosan mutatják a vál tozásokah

A vállalat felkészül a 70 milliméteres filmek vetítésére alkalmas gépek fogadására. — Mivel az első ilyen gépet a budapesti Vörösmarty Filmszínházban beépítették, számítani lehet arra, hogy egy-két éven belül a nagyobb vidéki városok, így Pécs is kap e gépekből. Mindez rendkívül előnyös már azért is. mert sok olyan filmet behozhatunk külföldről. amelyek megvásárlására jelenleg kevésbé nyílik lehetőség.

A jövő évben kétmillió forintot költenek a három pécsi mozi korszerűsítésére. Párnázott székek, hangfogó gumipadló, hangelnyelő falbontás és térhatású hangszórócsoportok létesítése szerepel tervekben. (Az utóbbi csak az új gépek birtokában alkalmazható.) Ugyancsak 1964- ben 6 pécsi és egy vidéki mozit látnak él modern fényes ukkeiwo berendezésekkel.

Néhány év alatt valamennyi baranyai mozi fénycsökkentő berendezéseket kap.

Bár a büfé, presszó és ruhatár kialakítása a három pécsi nagymoziban nagyon körülményes, a vállalat azonban a Pécsi Tervező Vállalattal karöltve mindent elkövet, hogy ezt a fogas kérdést megoldhassák;

A pécsi mozik korszerűsítése csak első lépcsője a nagy munkának. Az új vidéki mozikat — a mohácsit, a pécs- váradi művelődési ház vetítőtermét úgy rendezik be —• hogy alkalmasak legyenek a térhatású hangszórócsoportok elhelyezésére. Általában: az új moziknál a lehető legnagyobb korszerűségre törekszenek, beleértve a kávéfőzőgéppel ellátott büféket és ruhatárakat is, mint a szigetvári és mohácsi mozik példáján is látjuk;

Magától értetődő, a megye keskenyfilm hálózata % megmarad a kisebb falvakban. A vállalat azonban ezeket is nagyobb teljesítményű gépekkel kívánja felszerelni, — olyan gépekkel, amelyek alkalmasak a szélesvásznú filmekből készült keskenyfilmek vetítésére. Külföldön már gyártanak ilyen berendezéseket. s a jelek szerint Magyar- ország is követi a példát.

A filmművészet jövője

Rejtő János a televíziót nem tartja a mozi vetélytánsának. Szerinte hibás és egyoldalú szemlélet a televízió és filmművészet viszonyát a versengésre szűkíteni. A rádió azáltal hogy Beethoven számokat közöl, nem vált a hangversenytermek elnéptelenítőjé- vé, mi több, a részletek közlésével egyenesen ösztönöz a hangverseny-látogatásra. Hasonlókat mondhatunk a televízió és filmművészet viszonyáról is. A filmforgatásról készülő TV-hiradó a filmrészetek bemutatása stb. mozilátogatásra sarkallja az embereket;

A korszerű szélesvásznú mozi 70 milliméteres filmjével’ a színes és fekete-fehér részek- váltogatásával, a lényegesen tökéletesebb vizuális élménnyel, a télhatású hangvisszaadással s egyebekkel olyan előnyt jelent a nézők számára, amelyeket a televízió nem tud megadni. A mozi tehát változatlanul nagy tömegeket tart a vonzóerejében, amellett, hogy a televízió szerepe sem csökken, inkább növekedni fog.

Magyar László

Képtár nyílik a siklósi Tárban Idősza kos kiállítás a bányavidékeken

Interjú a művészettörténeti múzeum új vezetőjével

Sarkadiné Hars Éva muzeológusi, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti osztályénak vezetőjét a Tudományos Minősítő Bizottság ja vaslata alapján, aspiránskép- zésre vették feL Ezért a múzeum kötelékéből három évre kivált, de ezidő alatt is Pécsett tartózkodik, ahol kandidátusi vizsgájára készül

Helyére augusztus 1-én Budapestről Pécsre érkezett Romváry Ferenc huszonnyolc éves művészettörtónésa aki a fővárosban két héttel ezelőtt az egyetem bölcsészettudományi karán végzett. — Most a művészettörténeti múzeum árnyas szobájában ép pen leltározási munkája közben zavarom meg.

— Hogyan került Pécsre?

— A Nemzeti . Galériában voltam gyakornok. Az ötödik évben mindenki múzeumba kerül gyakorlatra. Volt, aki az Iparművészeti Múzeumba, a Szépművészeti MúzeumiEa, vagy a Nemzeti Múzeumba került, összesen tízem végeztünk. Ezek közül ketten pályáztunk Pécsre. Engem kezdettől fogva Pécs érdekelt, hi szén a szomszédos megyéből: Tolnából származom.

— Milyen feladatok állnak most ön előtt?

— Adva van egy képtár anyaga, plusz a Zsolrtay-gyűj- temémy, valamint a városi, a megyei építészet története és Baranya képzőművészete. A feladatok közé -tartozik a Rákóczi úton levő új képtárnak a gondozása. Továbbá a siklósi várban Sképtáirrészleg meg nyitása. Ezzel kapcsolatban többféle elképzelés van. Szó van arról, hogy a várban négy teremben kiállítjuk azokat a képeket, amelyeket Pécsett helyszűke miatt nem tudtunk bemutatni a nagyközönségaz új-meesekaTlal A) Iskolánál, kétszoba, Összkomfortos lakással (távfűtés) elfoglalható. Hasonló cserelakás szükséges. Jelentkezés: mindennap 8—IS óráig a 39-es dandár úti Iskolánál, tTJ-Mecsekalján.

Ipari tanulót

felveszünk vasesztergályos és öntő szakmunkába. — Jelentkezés: Pécsi Vasas KTSZ, Pécs, Zsotaay V. o. 15.

Elkészült az első magyar gyártmányú elektronikus részecskeszámláló.

olyadékokhan található mikroszkopikus méretű szilárd részecskék számának és nagyságának meghatározása eddig hosszadalmas és sok hibát magában rejtő módszerrel történt. Most olyan készü- leket konstruáltak, amely lehetővé teszi a részecskék automatikus számlálását és nagyság szerinti analízisét. Hasonló műszert eddig sem Magiyarorszagon, sem a baráti államokban nem gyártottak. Az első példányok a közelmúltban készültek el és beváltották a S,ur r*,0“ reményeket. A Központi Élelmiszer Kutató Intézet automatizalasi esoportja tervezi a magyar részecske-számláló ké- továbbfejlesztését. A képen; Kaffka Károly, az intézet tudományos főmunkatarsa es Horváth I.ászló tudományos munkatárs szabadalmukkal.

MTI Foto - Miké tászfö felv.

nek. A másik elképzelés az, hogy Siklóson történeti képanyagból időszakos kiállítást rendezne a Nemzeti Galéria. Szóba került az is, hogy baranyai élő művészek alkotásaiból rendezünk kiállítást Siklóson a várban. Terveim között szerepel, hogy a bányavidékeken: Szabolcsom Pécs- bényén. Komlón, Vasason, idő szakos képkiáUítást rendezzünk.

— Kizárólag a képzőművészettel kíván foglalkozni?

— Sarkadiné Hárs Éva muzeológus jól ismeri a pécsi művészettörténeti múzeum képanyagát. Kapcsolata most sem szakadt meg a múzeummal, disszertációját Martyn Ferenc festőművészről írja. Nekem a képtár mellett feladatom az iparművészeti anyag gondozása is. Szándékom: szoros kapcsolatot létesíteni a Pécsi Porcelángyárral, hogy a legújabb iparművészeti anyagot is bocsássa a múzeum rendelkezésére.-— Építőművészeti vonalon is nagyon sok feltáratlan terület van. Például: Pécs várostörténetének, a lakóházaknak, középületeknek, templomoknak a kialakulása, vagy a helyi építőmesterek munkásságának feldolgozása. Többek között Piacsek Józsefről is nagyon keveset tudunk, ö építette a mai Egyetemi Könyvtár épületét. Építőművészeti szempontból engem különösképpen érdekelnek a baranyai görögkeleti templomok — mondotta Romváry Ferenc, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti' osztályának új vezetője.

Pusztai József

M VtomÉ,

Frisvin:

A VARÁZSLÓ LÁNCA

Prlsvln életrajzi regénye tizen* két láncszemből áll. Életének ki* sebb-nagyobb eseményeit, epizódjait mesterien fűzi lánccá. Pris- vin varázsló, a szavak varázslója: úgy fűzi élete láncára mondanivalóját, hogy az olvasóban menthetetlenül feltámad a vágy mindaz után, ami szép, Jó, nemes és emberi.

Jean-Pierre Chabrol:

ISTEN BOLONDJAI

Hiteles történet, nem mese „Isten bolondjainak”, e naivan hivő; ártatlan és kegyetlen, kiéhezett; agyonsanyargatott népnek — a Cévennek népének — hősies r.ar- ca az önkényuralom ellen, ma úgy mondanák: az ember-jogokért. Chabrol könyve, a Cévennek népének 1700—170» közötti története, a mai olvasó számára sem Idegen,

Harry Thürk:

A DZSUNGEL ELŐTT MEGHAL A SZÉL

Malájföld színes világa elevenedik meg az olvasó előtt a regény, lapajln. Ragyogó luxushotelek, egyszerű bambuszkunyhók, nyii/.s gö bazárok, tarka teaházak és virágzó fák között álló villák hátterében pereg az izgalmas cselekmény. Amíg a pálmafák alatt szép fehér asszonyok kényesked- nek, addig a dzsungelben fegyverek ropognak. Donald Foster; az angol orvos, aki gyógyítani jött Malájföldre, maga is válság elé kerül. A regényből az NDK- ban film is készült.

Tömörkény Istvánt

MUNKÁK ÉS NAPOK A TISZA PÁRTJÁN

Tömörkény István életműve szépirodalmi; művészi értékein túl is — kincset őriz: a századfordulói magyar parasztélet emlékeinek valóságos archívuma; Művel; mint Móricz Zsigmond írta: múzeummal érnek fél a Tömörkény István sorozat nyolcadik köteteként jelent meg a ,,Munkák és napok a Tisza partján”-, 1884 és 1916. között írott cikkeit; riportjait és tanulmányait gyűjtötte egybe a Szépirodalmi Könyvkiadó ebben a kötetben,

Engem Plofbáe Károft magáztak! Kedves zerkeztő bácsi eból is láccik, hogy fölösleges apuka agodalma a «- garettásás mijat, merugye egy ojan ember, akit már magáznak az nyugottan ciga- retázhat És nem is akárki magázot ám engem kedves zerkeztő bácsi, hanem Pécs „majdnem 120 ezer lakosa”. Ugyaniss ez volt anak a levélnek a zaláirása, amit legutób kaptunk a Pancá- kaL (Anyi levelet kapunk a zutóbi időbenn, hogy a Pan- cák már kitünőjenn meg to- gya gülönböztetni a nagy eFF-et a kis z-tőll.) Ez a levél különbenit, amit a pécsi lakosok nevében Írtak ojan, mint egy hálajadó imádság, akár a székesegyházban .* « fel lehetne olvasni.

A hálajadó Imádság első storófájja a Pécsi Sütőjipari Válalatot üeti „aki igenn ügyesen mindent elkövet a kenyérfogyasztás csökkentése érdekében, idomaink karcsúságának biztosítására”. Ez pedig nem utolsó dolog, tu- gyuk, hogy az oroszok utánn a magyarok fogyasztyák a legtöb kenyeret és ezért sok nálunk a kövér ember. A pécsi sütőipari válalat vizont mostan keletien kenyereket süt, amit a legmegátalkodo- tab kövér is csak immel ám- tnal dob bele a zemétkosár- ba (sajnájja az érte adót péndzet! de nem esd meg). Vanak ugyan akik kísérleteznek a beleharapással, de ezeknek a szájapdlásukra ragad ojmódonn, hogy „külön oldószer vagy különleges műszer, -esetleg erre a célra hosszúra megnövesztett köröm képes annak lekaparására”.

Ebből is láccik, hogy a pécsieknek nem kel félni a zel- hizástól és a kenyérpiszká- láss révénn azügyességük is -nagyra nőhet. (Esetleg versenyeket is lehetne kiírni, szabványméretű köröméi ki menyi idő alat tugya lekaparni a szájjpadlására ragatt kenyeret. 1. dijj: egy aranyo- zot péklapát.)

Második storófa: A pécsi- jek igenn félnek alól, hogy a zerőmü tqvábi kéményeibe

esetleg fűstelnyettö kézülé- két fognak bezerelni az Re-* tékesek. Mert akor jaj a pécsijeiének, kénytelenek lezneto a füstmentes egészséges levegőt szívni (bár az edigi kémények akor is megmaradnak!) és le kel majd mon- daniok a VILÁG LEGFÜS- TÖSEB VÁROSSÁ megtisztelő tímrőtt. A füst ugyannts nagyonn kel a szervezetnek, egy esetleges atomtámadás esetén a pécsijek kitünőjenn bvrgyák majd a füstöt, mert megvan hozá a kellő tréninggyük.

Harmadik storófa szintén Hattal kapcsolatos a „Basamalom gyöngyéről”, az állati fehérje válalatról szőtt, mej válalat kitűnő meteurológus- sainak előrejelzésére legin- káb akor kezd dolgozni, amikor kedvező azaz keleti vagy déli zél fúj: mert akor a szag a városra özönöl. Azt egyelőre nem tugyák a pécsijek, hogy ez a tréning későben mire lezz jó — de majd csak jó lesz valamire, ha másra nem könyebé teszi az agóniját vagy minek hij- ják a végső meccset, ahol a zember mindenféle földi szagoktól és kommunális intézményektől elbúcsúzik.

Utolsó storófa természetessen a pécsi viz, amellyröl már anyit zenegtünk (dicsé- rőleg perze) mert igy tugy- gyuk megérteni, hogy mit is érez a sivatag vándora, aki két naptya nem látót oázist vizet meg pláne egy hete nem látót. A pécsieket az- tánn bátrann lehet bármijén zárat sivatagba güldeni víz nélkül kibirgya minegyik leg aláb két hétig csak eggy kis fenolt meg eggy kis klórot kel nekik adni.

Egyébként ez a levél amit kaptunk igenn szelemes, a Kragulecc bácsi kéccer is elolvasta és azt kérdezte tollem: Hát nem öröm Pécset lakni, Károj!?

Tízteletel (ás egybenn

köszönetéi a levélért és a

magázásért)

i