Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
1968. AUGUSZTUS 19. Il'iPlff SzáznyalGvanmillió tégla Csak reménység a terv teljesítése —■ Nagyobb összhangra és korszerűbb technikára lenne szükség JÁTÉKVONAT ANGLIÁNAK ~A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnak 21 gyára üzemel, ebből 12 Baranya megyében és 9 Tolna: megyében. Legnagyobb kapacitású üzemük a mohácsi 1-es téglagyár, amely évente 23 millió normál téglát készít. Legkorszerűbb — gépesítés fokát tekintve — a hidasi és a mohácsi gyár. A téglagyári „ helyzetképhez” még annyit, hogy több üzemet megszüntettek az utóbbi időben; leállt a Pécs 1-es, mert kimerült a bányája, a godisaiban áttértek a betonáru gyártására, a magyar bólyiban a mészégetésre, a görcsönyit magas költségéi miatt állították le. Tolna megyében a teveli és a bonyhádi téglagyárban szüntették be a termelést A magyar téglaipart a régi egyesülések helyett vállalatokká szervezték, ts ezeket legfelsőbb szinten tröszti irányítás fogja össze. A problémák már e ténynél jelentkeznek. A vállalatok gyárai technikai színvonalban nagyon eltérnek egymástól, a volt miniszteri üzemek korszerűek — már ami a hazai korszerűséget illeti —, a volt tanácsi téglagyárak fjedig gyengébb színvonalon állnak. A másik probléma, hogy az átszervezés nem a legszerencsésebb időpontban történt — ez év április elsején, — akkor, amikor a téglagyártás már teljes kapacitással folyik. Tehát a felkészülés nem az egységes vállalatok keretein belül történt, hanem a régi szervezésben. A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnak 1963- ban 180 millió téglát kell gyár tania. A vállalat főmérnökétől megkérdeztem, hogy teljesíteni tudják-e terveiket. A válasz: reméljük, remény ked ülik. Miért csak remény a terv teljesítése? Eleve nem jól kezdődött az idei gyártási szezon. Normális körülmények között a téglagyárak márciusban már üzemelnek. Az idei tél sokáig elhúzódott, még áprilisban sem dolgoztak megfelelő ütemben. Tovább nehezítette a téglagyárak helyzetét — éppen a íeg- nagyobbét is — hogy a múlt évről 27 millió tégla ott he- j vert a gyárak területén, ami j akadályozta a normális munkamenetet. nem tudtak be- i gyújtani a kemencékbe, úgy tele voltak. Jelenleg annyira rendbe jöttek a dolgok, hogy a folyó tervet teljesítik a gyáraik, de a legmaradásból még keveset sikerült „ledolgozni”. A vezetőség ugyan mindent megtesz annak érdekében, hogy a „remény” biztos valóság legyen és műre befejeződik az esztendő, 180 millió téglát kapjon meg az építőipar, Milyen intézkedéseket tettek a vállalat vezetői? Rend kívüli műszakokat rendeltek éL vasárnapokon is termelnek. Felhasználnak túlórákat, ahol tehetséges 9—10 ólát dolgoznak naponta. Ezek az intézkedések kétséget kizáróan helyesek és bizonyos eredményeket is hoznak majd, de hogy véglegesen meg oldják-e a problémákat, az más kérdés. A 9—10 órás munkaidő és a vasárnapi műszakok csak átmeneti megöld dásnak fogadhatók el, hiszen a termelés mennyisége mögött túlóradíjak és dupla bérek húzódnak, rontván az önköltséget. Arról nem is beszélve, hogy a dolgozók pihenőidejét kurtítja; Elgondolkoztató, hogy miért maradt tavaly 27 millió tégla a gyárak udvarán? Milyen tég Iákat gyártanak? Azt-e. amely re szüksége van az építőiparnak vagy másfélét? A termékek zöme a lyukacsos tégla, amely többféle méretben készül és a régi hagyományos tégla. A tervezők terveznek, az építők építenek, a téglagyárak készítik a téglát. Van-e összhang a három szerv között? Valószínű akadozik ez az összhang, hisz gyakran egészen kirívó esetek fordulnak elő. A mohácsi téglagyár ' például olyan téglákat nem gyártott, amelyre a Farostlemezgyár építésénél szükség lett volna, azt máshonnan hozták. A múlt koriban a klinikai építkezésen panaszkodott egy kőműves, hogy napokig állt, mert nem kaptak 10-es válaszfal téglát. Miért nincs választéki terv, s ha van is helyileg szétbontott. miért nincs összhangban a területen folyó építkezések szükségleteivel? Először is válaszfal téglákat alig gyártanak a megye téglagyáraiban. Az oka egyszerű; nincsen’ olyan vákuum présük, amellyel megfelelő minőséget tudnának ké- száteni. Talán jövőre vásárolnak kettőt az NDK-ból. De ez csak a válaszfal téglák esetében mentő körülmény, a többinél nem. Tavaly csak a kisméretű lég Iákat vitte az építőipar, azért maradt raktáron a rengeteg nagyméretű tégla. Az idén még nem tudni milyen méretű tégláknak lesz nagyobb „sikerük”. Ez a probléma nem is itt „lent” vár megoldásra, hanem „fent” a trösztnél, illetőleg a minisztériumi szinten. Nagyobb összhangot kell megteremteni a tervezés, a kivitelezés és az anyagipar között. Nem lehet'szé nélkül hagyni a környék téglagyárainak technikai színvonalát sem. Bár gépesítettek egyik-másik gyárban, a hidasi üzemben például a föld kitermelésétől a vagonba rakásig segítenek a gépek, de ez önmagában nem jelentette a téglagyáraink technológiájának a megváltozását hiszen mindenütt a hagyományos körkemencékben folyik az égetés. A körkeimencés égetés termelékenysége alacsony, ilyen körülmények között 6—7 ember évi produktuma 1 millió tégla, holott a korszerűbb alagútfcemeneékkel üzemelő gyárakban 2—.3 ember produkálja ugyanezt a mennyiséget. Végezetül a téglagyárak munkájának megjavításához arra is szükség van, hogy jobb szervezéssel irányítsák az egyes üzemeiket. Amikor a váll aflat főmérnökével beszélgettem, sorra jelentkeztek telefonon a vidéki' üzemek. Egyik üzem három órát. a másik egvet, a harmadik meg négyet állt a csütörtöki eső miatt. Pedig egyformán esett mindenütt. Néhol órákat áll egy-egy gép azért, mert a kapcsolóját egyszerűen nem ellenőrzik időben. E kis dolgok is hozzájárulnak ahhoz, ne csak remény legyen az idei terv, “ A VASAS! tanácsi Wren- ] deltség munkáját, valamint a ' nyári mezőgazdasági munkák ! elvégzéséről szólő beszámolót j tárgyalja meg augusztus 21-i j ülésén az I. kerületi tanács vég- | rehajtó bizottsága a gyárvárosi j Józsei Attila Kultúrotthonban. | A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet 15 ezer játékvonatot készít Anglia részére. A megrendelést májusban kapták, « szeptember 15-ig elkészül a 15 ezer szerelvény. Aczél felv. Milliós árukészletek a tanév előtt Nem lesz hiány tornacipőből — Kiállítással egybekötött vásár lesz augusztus végén Még két hét, s kezdődik a tanév. Nehéz lesz ismét megszokni a rendszeres munkát, hiszen a gyerekek legszívesebben még néhány hétig a Balaton partján lubickolnának, vagy otthon a szomszédfiúkkal és lányokkal játszanának, esetleg a nagyszülőknél töltenék vidáman és gondtalanul a még mindig meleg nyári napokat. Az idő azonban rohamosan közeledik. őszintén szólva, a szülök sem örülnek a tanév kezdetének, legalábbis azért nem, mert gondot jelent nekik a ruhák,. cipők beszerzése. No. nem anyagi gondot, hanem objektív nehézségeket. Mégpedig amiatt aggódnak, hogy kapnak-e megfelelő kö- penyf, tornacipőt, iskolaruhát gyermekeiknek. Cipők I — Nincs dk az aggodalomra — nyugtatja meg a szülőket Petrovics István, a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezető-helyettese. — Az idei iskolaszezonra a szokásosnál jobban felkészültünk, s a boltok is jóval több árut rendeltek, mint' tavaly. Örömmel veszik majd a szülők, hogy a tavaly hiánycikknek számító tornacipőtől az idén minden számban, 23-tól 44-ig, kínai és magyar gyártmányú kapható maijd. Már most 25 ezer pár kapható az üzletekben, de folyamatosan érkezik az áru. Tavaly is, tavalyelőtt is sok problémát okozott a félcipők es magasszárú cipők , minősége. Az idén bevezették a jó- minősegü, dupla bőrtalpú csípők gyártását, ezért remélhető, hogy nem lesz kifogás a gyermekcipők eEen. Ezekből a száras és félcipőkből 65 ezer pár van most a város üzleteinek raktáraiban. —- Hogy megtudjuk, mit keresnek a vásárlók, augusztus 27-től szeptember 4-ig a Fegyveres Erők Klubjában kiállítással egybekötött vásárlást rendezünk Ez illik az iskolába címmel. Ezután egyes üzemekben is rendezünk kiállítást és vásárt, s ott megkérdezzük a szülőket: mit szeretAzt mondják senki sem lehet, próféta a saját hazájában. A kisdobszai Kálmán Sándor mégis megpróbálkozott ezzel az „otthoni prófétasággal”, pedig hát nem éppen a bibliai eredetű mondás vplt a legnagyobb rizikó ebben a vállalkozásban. Sokkal inkább a puszta. rideg tények. A „próféta- ság” ugyanis abból állt, hogy elvállalta 1960-ban falujában Kisdobszán a tsz-elnökséget. A rideg tények meg a szomszéd községék példái voltak: rossz tsz, rossz tsz és megint rossz tsz. Az emberek nem sok bizalommal néztek az új élet elébe, bár biztosan voltak, akik hittek és bizakodtak. Legalább is egy ember biztosan volt: K'Umán Sándor. (Egészen pontosan meg kelte ne rajzolnom ezt a Kálmán Sándort. Élesen, világosan, hogy elevenen álljon az olvasó előtt. Ne higgyék azt, hogy: lám itt egy ember, akit megint fölkapott az újság. Valahogy úgy kellene írni róla, hogy érezzék a belőle áradó hitet meg biztonságot. Ez persze kis sé fennkölten hangzik, olyan elcsépelt újkori ódának degradálnák sokan. Azt gondolják: ezután már csak az következhet, hogy idefirkálja az újságíró: ez a Kálmán Sándor egy legújabbkofri pozitív hős, egy szocialista szent. Nos hát higy- gyék el nagyon szívesen leírnám: igenis ez a Kálmán Sándor egy újkori pozitív hős, de valahogy nem úgy, ahogyan sokan képzelik. Hanem úev ahogyan kell. Képzeljenek el vcA kazal pvéfétiC' egy magas, kicsit kopaszodó 35—40 körüli férfit. A szeme színére már nem emlékszem és nem is lényeges, de a tekintetében van valami gyerekes, valami bizakodó, amitől jól érzi magát, aki ránéz. Látszott rajta, hogy ért a tréfához és ha kell nagyon ravasz is tud lenni. Ügy bizony: ravasz, mert ki tudná átverekedni ma gát az átalakulással adódó sok útvesztőn egy kis ravaszság nélkül?! Hát Kálmán Sándor átverekedte és eszébe sem jut, hogy különleges dolog az, amit csinált. így tartja természetesnek — és éppen ez az, ami nagyon rokonszenvessé teszi.) Lehet, hogy a számok torzítanak, de azért mégiscsak a számok a legreálisabbak. Például ezek a számok: a Kálmán Sándor vezette kisdobszai tsz-nek egy munkaegységre jutó jövedelme 39 forint volt az első évben, ugyanakkor a „szomszédvár” Nagydobsza 2 termelőszövetkezetéből az egyik 18, a másik 23 forintot osztott. A számok világosan beszélnek: egyesíteni kell a két tsz-t. Az ám, csakhogy mi volt a számok mögött? Régi- régi ellentét a két falu között ezeregy okból, de leginkább azért, mert szomszédok. A nagydobszaiak azt mondták, méghogy kisdobszai elnökünk legyen! A kisdobszaiak meg: mi senki helyett nem dolgozunk! Jó nekünk a magunké. Az egyesülés mégis megtörtént. Első évben 30 forintot ősz tottak, a következő évben (tavaly) már prémiummal együtt 46-ot. — Hogyan csinálta? Széttárta a kezét. Ki tudná azt elmesélni. Régen is volt, természetesnek is vette. — Nemcsak rajtam múlt — mondja — az embereken is. Dolgoztak becsülettel. Csak ép pen össze kellett fogni őket, megkövetelni a munkát és jó vezetőket választani. Ügy érzem sikerült, azért javult meg ennyire a tsz. — Na és hogyan is állunk ezzel a Tótszentgyörggyel? — Ebben az évben mondták a járáson, hogy el kellene vállalnom a tótszentgyörgyi tsz elnökségét. Elvállaltam. Tótszentgyörgy kilenc kilométerre fekszik Nagydobszá- tól. Az elnök Pannóniával rója az utat az egyik tsz-től, a másikig. — Jó, ha mindenütt ott van az ember. A tótszentgyörgyiek tavaly 20 forintot osztottak. Nagyon kevés. — Mi volt az oka? — Elmondanék egy-két dolgot. Az embereikkel nem volt baj. dolgoztak. Csak éppen oda mentek, ahova akartak, a szer vezérnek még nyomát sem lehetett látni a tsz-ükben. Ez volt az első és egyben a fő hiba! Például eladták a hízó alapanyagukat — a szerződött hizókat persze hogy nem tudták leadni. Meg itt van a San Pastore. Ebből a búzából nekünk egy 31 holdas táblán 21 mázsás átlag termett A tót- szentgyörgyiekmek ugyanebből a búzafaj tából 7 mázsás átlagtermésük volt. Persze abba a táblába már három éve mindig búzát vetettek, a talajerő pótlásáról nem gondoskodtak. Világos, hogy rossz lett a termés! Vagy itt van a krumpli. — Nagyon kevés krumplit terveztek és sok borsót. Pedig a tsz-nek pénzre van szüksége. És az ötven hold borsó jövedelmezett 70 ezer forintot most meg fölszedtünk kilenc hold krumplit és ebből a 9 holdból már 100 ezer forintot vettünk be. Rosszak voltak az arányok. A járási vezetők azt mondják. Kálmán Sándornak sikerült a tótszentgyörgyi tsz-t is megjavítani. — Majd meglátjuk — mondta Kálmán Sándor — én bízom bennük. De ez nemcsak puszta idealista bizalom, az említett eredmények mellett jónéhányat elmondott még és megemlítette Gál József brigádvezetőt is, aki példamutatóan jól látja A a feladatát Persze majd elfelejtem: Kálmán Sándor tanul is. Másodéves a Keszthelyi Mezőgazda- sági Akadémián. —Nem nagyon jutok a tanuláshoz. Pedig akár hiszi, akár nem az utóbbi időben ez minden szórakozásom. A tanulás meg a vizsgák. Egy-egy vizsga életreszóló élményt jelent. Persze, hogy nehéz a tanulás hoz jutni. Reggel négykor már talpon kell lenni és este kilenc is van, mire hazavetődik. Most is meg-megzavarják a beszélgetést. A hizóbikák miatt először. Megrendelték a vagont, a vasút meg is ígérte. Lehajtották a bikákat az állomásra. Nem volt vagon. Persze, hogy nagy méreg ez! — A gépállomással vitatkozunk még sokat. Kevés a traktoros, nem tudják megszervezni az éjjeli műszakot, és így nehéz elvégezni a soronlevő munkákat. Van úgy, hogy kapunk egy gépet, de két nap múlva mér elviszik. De a mérgelődés, gond, szaladgálás között mégis csak jó tsz lett a dobszai. És Kálmán Sándor tudja, hogy érdemes volt és különösen most lesz majd érdemes, öntözés, az állattenyésztés fejlesztése és még sok hasonló szerepel a terveiben, és azt hiszem az ilyen emberek terveiben bízni lehet. Akik bebizonyították, hogy otthon is lehet az ember „próféta” csak szorgalom, bizakodás, szakértelem és rátermettség kell hozzá. Lázit Ervin nének. Ä rendelést felvéve, néhány nap leforgása alatt kaphatók lesznek a keresett áruk — adja a felvilágosítást Petrovics István. Köpenyek, öltönyök, szoknyák A Ruházati Bolt szintén részt vesz a tíznapos kiállításon, konfekció, kötött divat és fehérnemű cikkeiveL Men- czel Aladár, az áruforgalmi osztály vezetője elmondotta, hogy a tavaly hiánycikknek számító lányka köpenyekből,; már mojt kapható' az Éva modell, fekete kiott és sötétkék vászonanyagból vanrva. Ä fiúknak a Gyulus és a Péter modellből készülitek a combig érő, illetve hosszú köpenyek. Most kétezer köpeny közül választhatnak a vásárlók, s a tanév elején, ha kell, még ötezret hozatnak az üzletekbe. — Sötétkék fiúruhát tavaly is sokan kerestek, de nem mindenki kapott, mert elfogytak. Az idén a legkisebbtől a legnagyobb számig, tehát 6— 16-ig 600 öltöny áll a vásárlók rendelkezésére. Hétköznapi ruhát is készítettünk a fiúk nak fésűs és kártolt anyagból, mintás szövéssel A 13— 16-os nagyságok mellénnyel Készültek. Valószínű, megnyerik nemcsak a gyerekek, hanem a szülők tetszését is ezek az új modellek — újságolja az osztályvezető. — Ebből az áruféleségből 1200 van raktá ran. Fiú ballonkabátból 400- at, úttörőnadrágból pedig 500- •at raktároztunk. Éveken Ijeresztül csak ritkán lehetett kapni a lányoknak sötétkék rakottszoknyát. Most 300 már az üzletekbe! van, Viharkabálok A Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat ’áruforgalmi osztályának vezetője, Lippai Pál is jó hírekkel fogadott: — Okulva az előző évek tapasztalataiból, már a tanév kezdése előtt egy hónappal lehet vásárolni iskolaruhákat. Fésűs gyermeköltönyből 7700. j'kártolt szövetből 7800 ruha I van az üzletekben. Uttörőnad- rágot 4400-at kaptunk, nagykamasz öltönyt pedig 9300-at. Külön nadrág 8400 érkezett Az oly sokat keresett köpenyek három fazonban kaphatok: Gyulus, Péter és Matyi fazonban, 10 400-at raktároztunk. Tavaly nagyon keresték a fiú viharkabátokat. Most- nem lesz belőle hiány, mert 40(0 már várja vásárlóit. Lányka matrózblúzból 10 900- at tárolnak, iskolaköpen'ybőf pedig 41 000-at! Most küldtek megrendelést újabb háromezerre, V