Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

I RIAPLÓ 1953. JÚLIUS IS. Közel 300 ezer diáklátogató a baranyai mozikban Több mint egy éves múltra tekinthet vissza a Baranya me gyei Ifjúsági Filmbizottság, mely a Művelődésügyi Minise térium és a Főigazgatóság kö­zös rendeletére jött létre. Fel­adata a film nevelő lehetősé­geinek felhasználása az oktató munkában. Munkájában a vá rosi és uiegyei tanács szakem­berei, a megye és Pécs általá­nos és középiskoláinak veze­tői, és a Moziüzemi Vállalat szakértői vettek részt. Az ok­tatási év befejeztével értékel­ték az Ifjúsági Filmbizottság munkáját. Baranya megyében 1962. szeptemberétől 1963 áp­rilisáig 2376 ifjúsági előadást rendeztek, melyeken közel 300 ezer diák vett részt. Az előadá­sok egy részét vidéken tartot­ták, az ezekre kötött szerző­dések értelmében 16 normál és 53 keskeny-fiknes filmszín­házban. A 939 szerződéses elő­adásnak 95 218 látogatója volt. Pécsett 90 ifjúsági előadást tar tottak, melyet több, mint 7200 általános és középiskolás tekin tett meg. Az általános iskolák alsó és felső tagozatai külön előadásokon láthatták a fil­meket. — A következő évadban igyekszünk a bizottság mun­káját még intenzívebbé ten­ni — mondta Mészáros Bálint, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat műsor és propaganda osztályának vezetője. — Ehhez továbbra is kérjük az iskolák, különösen az Általános Iskolák vezetőinek aktív közreműkö­dését. Pécsi tervünk az, hogy itt is bevezetjük a szerződéses rendszert. Minőségileg fejleszt jük tovább a vidéki munkán­kat is. a szerződések helyett filmklub rendszert valósítunk meg, ahol csak lehetőség van rá. Még ebben az évben mód­szertani kiadványt teszünk közzé, mely nagy mértékben megkönnyíti majd a filmklu­bok előadóinak a helyzetét. Tervbe vettük, hogy filmköro két hozunk létre a szigetvári gimnázium országosan úttörő munkát végző film körének mintájára. n lsét kérdése — TERVSZERŰSÉGRE VAN SZÜKSÉG «4 A SZÁLLÍTÁS KAPACITÁS PROBLÉMAI — A VÁLLALATOK csökkentsék a RAKODÁSI IDŐT — DOMBÓVÁRON HA­LAD MAJD AT A MOSZKVA—RÓMA KÖ­ZÖTTI NEMZETKÖZI GYORSVONAT —> Beszélgetés Tóth Jánossal9 a MÁV pécsi igazga tó só gáti a k ve z ető jével Fogat fogért? Árpád-kori lakóház Szentlőrincen A Pécsi Janus Pannonius Múzeum már ez év tavaszán j is végzett ásatást a szentlő­rinci téglagyár és strandfürdő közti területen. Az ott lévő kelta temető feltárása során I akikor hét sír került elő. Az elmúlt három hétben ! teljesen feltárták a régészek az egykori temető megmaradt részét, és a mostani munkála­tok során újabb 19 kelta sír­ra bukkantak. A sírok egy részéi vastag kőpakolás borí­totta, és ezek közül kettőn, valószínűleg a sír helyét jelö­lő primitív sírkőmaradványt is találtaik. A csantmaradvá- nyok mellett az időszámítás előtti IV.—II. századból való bronzékszerek, ruhakapcsok, vas lándzsák és kések is vol­tak a sírokban. Néhány női sírba a szövés-fonás ismeretét bizonyító orsó-gombok kerül­tek élő. Ritka szerencsés eset, ha aránylag kis területen több kornak a történetére vonat­kozó adatokat találnak. Ez történt az elmúlt hetekben Szentlőrincen. A kelta teme­tő közeiéiben ugyanis felszín­re került egy 3 és fél ezer éves bronzkori lakótelephez tartozó gödörház, igen szép cserépedény leletekkel & csontszarszámokkall. Adatokat találtak a község árpádkori történetére vonat­kozóan is. A kutatások során ugyanis egy árpádkori házra bukkantak. A házhoz nyílá­sával a lakótér felé, egy bol­tozott, agyagból készült ke­mence is csatlakozott Az ér­dekes és értékes leletek fel­dolgozására a jövőben kerül sor. Néhány nappal ezelőtt „perben” állt egymással « Szigetvári Konzervgyár és o Baranya megyei FŰSZERT Vállalat. Persze, nem hivata­los perben, s éppen ezért nagyon nehéz kihámozni, melyiküket terheli a felelős­ség. Tulajdonképpen azzal kez­dődött minden, hogy a Szi­getvári Konzervgyár veze­tősége panasszal fordult a járási Népi Ellenőrző Bi­zottsághoz. Nem is jól moi»- dóm, mert konkrétabban ar­ról van szó, hogy „tetemre- hívásra" idézték meg a népi ellenőrző szerveket Ugyanis nem kevesebb, mint 88 darab ládát és 316 darab félliteres (egész pon­tosan 0,45 literes) konzervet üvegeket törött állapotban kapott vissza a konzervgyár a FŰSZERT Vállalattól Nem csoda hát hogy a konzerv­gyár és a MÁV megbízottja a „göngyöleg" átvételét meg­tagadva, a járási NEB-et hin­ta meg koronatanúnak. A bizottság természetesen jegyzőkönyvezte a látottakat amit tanulság képpen is ér­demes közhírré tennünk. A „feltárt’ vagon hamisítatlan háborús képet mutatott Az ömlesztett két és féldecis, fél literes üvegek minden tö- mítő, védőanyag nélkül öm­lesztve hevertek egymás he­gyén, hátán, s nem hinnénk, hogy létezik a világon olyan restaurátor, aki pontosan megállapítaná, hány üveg tört össze a berakás, illetve a szállítás alkalmával. A bizottság azt is megál­lapította, hogy a „visszáru" jegyzéken szereplő 258 láda körül „csupán" 155 darab volt sérült állapotban, ami­ből a konzervgyár 88-at lá­dahulladéknak minősített, vagyis nem volt hajlandó az átvételére. Na, hiszen csak ez kellett a FŰSZERT Vállalatnak. Megszületett egy másik jegy­zőkönyv, amelyben közös megállapodás szerint a kon­zervgyár elismerte, hogy bi­zony ő is küldött vagy 196 darab olyan ládát a nagy- kernele, amit pironkodás nélkül mindennek elnevez­hetnének, csak nem ép ál­lapotban levő ládának. Azonmód meg is nyugtatták a „nagykert”, hogy a kifogá­solt ládákat teljes értékben visszaveszik. Ilyenformán kár volt a nagy fejhajtásért Kár azért is, mert a népi ellenőrző szervek megtekintették a „nagyker” Rózsa Ferenc ut­cai göngyöleg raktárát, ahol személyesen is meggyőződ­hettek arról, hogy a kon­zervgyárból érkező áruk ja­varésze már hiányos, magya­rán mondva roncs állapotban lett átvéve. Egészen termé­szetes, hogy -a FŰSZERT nem csinált magának külö­nösebb lelkiismereti kér­dést a „göngyöleg’ vissza­szállításakor. És mindebből mi következ­het? Nem akarunk senkit sem meggyanúsítani, de el tudjuk képzelni, hogy ilyen­formán a rakodómunkások előtt szinte kínálva kínál­kozott a „bűnre vezető al­kalom”. S ha már az imént azt mondtuk, hogy nem aka­runk senkit sem meggyanú­sítani, akkor kerüljük azt is, hogy tippet adjunk a ra­kodómunkásoknak. Rossz még rágondolni is, mi történne akkor, ha rá­jönnének, hogy az „ömlesz­tett’ küldeményből minden felelősségrevonás nélkül, tet­szés szerint kiválogathatják a „külön boltolásf tárgyát képező üvegeket. Hiszen tudjuk, hogy a ke­reskedelem minden igazolta­tás nélkül köteles visszavál­tani a „betétes?’ üvegeket. , —ás — — A rendkívül *ord időjárás, va­lamint a szükséghelyzetben elren delt szállítási korlátozások mi­lyen lemaradásokat okoztak a pécsi Igazgatóság területén? Az 1963-as tervév egyébként is komoly feladatokat követelt a szállítástól és a közlekedő­től, ezen belül a vasúttól. Az első negyedév kedvezőtlen Idő­járása, az ebből fakadó fűtő- anyaghiány, valamint az elren­delt korlátozások felborították terveinket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy éppen a zord időjárás miatt komoly árvíz- védelmi intézkedésekre került sor, amely ugyancsak terven felül lekötötte a MÁV vonó és vontatott parkját, a dolgozók munkaerejét. Szállítottunk, de elsősorban az árvízvédelemhez szükséges anyagokat. Amikor az időjárás megjavult és a szállítási korlátozásokat felol­dották, az állami tervhez vi­szonyítva 364 196 tonna, az operatív tervhez képest nedig 284 442 tonna áru elszállításá­val voltunk lemaradva. így álltunk, amikor tavaszodott. “ Milyen eredményeket hozott a tavasz? Sikerült-e a lemaradást pótolni? — A tavaszi időszakban hi­hetetlen erőfeszítéseket tet­tünk, hogy behozzuk a lemara­dásokat, illetve valamelyest mérsékeljük. Az első félév vé­gére az operatív tervünket tel­jesítettük, vagyis ledolgoztuk a 284 ezer tonnás elmaradásun­kat. Különösképpen a május hónap hozott szép eredménye­ket, amikor 120 ezer tonna adósságot törlesztettünk. A május hónap szállítási csúcsot is hozott, mert ebben a hónap­ban többet szállítottunk, mint a tavalyi legerősebb október­ben, » m MM *st latietOv#» — Elsősorban annak köszön­hető. hogy javult a vasút és a szállító felek közötti együtt­működés. A közös érdek egy irányban hatott. A vállalatok­nál a termelésben volt lema­radás, a nyersanyag készletek megcsappantak, a raktárak üresek voltak és így tovább. A vasútnál konkrét intézkedési tervet dolgoztunk ki a tavaszi szállítási feladatok végrehaj­tására. Szaporodott a nagytel­jesítményű mozdonyok száma is, hisz a MÁV összesen 120 darab nagy gőzmozdonyt vásá­rolt a legutóbbi időszakban. Az egy mozdonyra eső teljesít mény növekedett és a teher­vonatok átlagos terhelése a tér vezett 734 tonnáról 758 tonnára ugrott. Külön intézkedéseket tettünk a kocsipark forduló idejének csökkentésére. Ez az idő két részből tevődik össze: az állomáson és a vonalon töl­tött időből, amelyből az állo­mási idő 75 százalék. Tehát az állomási munkát kellett első­sorban javítani; a vonatok ösz- szerendezését, szétrendezését, a ki- és berakodás idejének csökkentését ea Milyen feladataik éa milyen kilátásaik vannak a második fél­évre? Teljesíteni tudják-e tervei­ket? — Említettem, hogy az ope­ratív tervünket a félév végére teljesítettük, de az állami terv bői 275 ezer tonnás lemaradá­sunk van. így kezdtük el a má sodik félévet A második félév­ben egyébként is a mezőgaz­dasági termés betakarítása Je­PILLANATOK EGY GYÁRBÓL is gyerek, kis gond, 99 *v nagy gyerek nagy gond” — szokás mondani, s ha ezt az igazságot egy üzem­re vetítenénk, akkor így hangzana: „Kis üzem, kis gond, nagy üzem, nagy gond.” Felszínesen talán logikus a következtetés. azonban: „A mi üzemünk nem tartozik a nagy vállalatok közé, mégis sok a gondunk” — mondják a Mohácsi Gépgyár vezetői. nn A tervteljesítést vizsgál- va a statisztika az első ne­gyedévben 99,9 százalékos eredményt mutat. Májusban 99,8, júniusban pedig 100,4 százalék. Ha csak ezeket a számokat néznénk, akkor a megállapítás ez lehetne: „Jól van, nincs itt semmi hiba.” Pedig van. A gyár „szíve” az öntöde. Ha ez a szív jól mű­ködik, akkor az egész „test” él, ha nem, akadozik az egész szervezet. A féléves öntvény- termelés pedig 92,2 százalékos teljesítéssel azt mutatja, hogy a lemaradás nagy. A lemara­dás nem a gyáriak hibája, ízafcnyelven mondva: nincs „leterhelésük”. Az öntöde bírná. az emberek a több munkára is készen állnak, de hiába a lehetőség eszközben, emberben — ha nincs rende­lés. Ha pedig az öntödének n incs rendelése, akkor lazul a munka az öntödéhez kapcso­lódó részlegeknél is, a forgá­csolóiknál, a szerelőknél, a festőknél, a kiszállítóknál. Kevesebb a kereset is. Ápri­listól nem tanácsi vállalat, a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumhoz tartoznak. Tán az átszervezéssel kapcsolatos zökkenő lenne a hiba oka? Azt mondják: nem. Pillanat­nyilag országos szinten ki­használatlan az öntödék ka­pacitása. Most dolgoznak azon, hogy ezt a bajt orvosol­ják. Semmi ok a kételkedésre — megoldják majd ezt a prob­lémát. De addig is nyomja őket az alaphiba okozta egyéb feladatok megoldatlan­HD »Yi int például a munlka- • verseny porblémá­ja. A gyár dolgozóinak mint­egy hetven százaléka tett vállalást, áll versenyben. Van már brigádjuk, amelyik büsz­kélkedhet a „Szocialista bri­gád* címmel, és nem ezy ki­sebb kollektíva pedig vállal­ta, hogy elérik ezt a megtisz­telő szintet. A munkaszeretet­tel, a „hozzáállással” tehát nincs hiba. Csak nem tudják pontosan, mit kell majd az elkövetkező hónapokban teljesíteniök. Azt mondják: „ha látnánk magunk előtt a feladatot, akkor üzem­részre, gépre, emberre lehet­ne lebontani az egész gyár­tól követelt munkát.” így azonban csak tapogatnak, mint a ködbe tévedt ember. Lótnak-f útnak megrendelés után. hogy az eddig meglévő 1500 tonnás megrendelésük­höz szerezzenek még, mert az éves tervük 2100 tonna. Valahogy most még segíte­nek magukon. A IV. negyed­évre előirányzott feladatokat előrehozták a III. negyedév­re. Ez segít egy keveset. De, hogy mi lesz utána? Széttár­ják a kezüket: „nem tudjuk.” Ez pedig a munkaverseny rovására is mehet. Kár lenne, mert a verseny több pénzt is jelent a borítékban ... rsn 17 gy elképesztő adat: az üzem létszáma 300 fő, és ebből a létszámból a fluk­tuáció az elmúlt esztendőben 104 volt! Ebben az esztendő­ben valamit csökkent, de még most is magasan meghalad­ja az átlagosat. „Ha megkez­dődik a hajózási szezon, so­kan elmennek tőlünk, — vi­lágot látni, meg a könnyebb­nek vélt életmód miatt” *— mondják a vezetők. Elmennek — aztán ;.i Egy levelet tesznek elém. A betűkön látszik, hogy nehéz kéz írta sörök, de írója igye­kezett gondosan kerekíteni a betűket „Tisztéit Igazgató Elvtárs! Kérem önt, Igazgató élv- társ. .. hogy segítsen hozzá... ismét megleljem, amit elvesz­tettem: a nyugalmamat, a biz­tonságos munkáséletet... Té­vedtem, amikor otthagytam a gyárat... azt hittem, hogy a hajóséletben is megtalálom a számításomat... Igaz, jobban kellett volna akkor gondol­kodnom ... ön idősebb em­ber, Igazgató elvtárs. talán megérti azt, mit jelent csa­lódni. .. Én csalódtam... Na­gyon nehéz most ismét azzal a kéréssel előállni, hogy ve­gyenek vissza... Egy életre tanultam ..” A párttitkár azt mondja: — Sokat, nagyon sokat be­szélgettünk ezzel az emberrel, én is személyesen. Igyekez­tünk józan gondolkodásra bírni. Megkeresi itt az 1800— 2000—2200 forintját — biztos állás, nyugdíjáig Itt dolgoz­tet... Nem! ö megyl Ittha­gyott bennünket s egy időre a családját is. S most ez a levél érkezett. A levél alján piros ceru­zával írt rövid mondat: „Érte­síteni, hogy jöhatn rsn IVéhány évvel ezelőtt még L ^ szinte ösztökéli« kellett a tanulásra. Ma? Van, aki már 30 éve itt dolgozik, és ebben az évben végezte el a 8 általánost. Gépipari techni­kumba nyolcán járnak, szá­mosán gimnáziumba, általános iskolába. Több pártonkívüli is részt vesz a párt szervezte tanfolyamokon. S egy szép példája a segítésnek. Bogdán György, az üzemben dolgozó cigányoík egyike — 6 gyere­kes családapa — önszántából jelentkezett: tanulni akar. „Nem alkarok analfabéta ma­radni” — mondta. S hozzálá­tott. Munkaidő után sokszor „túlórázik” az üzemben, és írni, számolni tanul. Ki tanít­ja? A munkatársak! Egyszer az egyik, másszor a másik marad — és vezeti a papíron Bogdán György kezét... — Látom, hogy mennyit megtesznek értem, otthon a csa­ládomnak is elmondom min­dig.,* i -Garay Ferenc lentős szállítási feladatokat ró a vasútra. Tehát nagy tervsze­rűségre, gazdaságosságra, ko­moly erőfeszítésekre van szüli ség, sokkal nagyobbra, mint a megelőző években. Lehetősé­geink megvannak a tervek tel­jesítésére. még a lemaradás mellett is. Felhasználjuk az el­ső félévben szerzett tapaszta­latokat és külön intézkedési tervet dolgoztunk ki a máso­dik félévre, amelyet a vasút dolgozóival aktívaüléseken be­széltünk meg. E feladatok kö­zött szerepel a forgalom biz­tonságának, a menetrendszerű­ségnek, valamint a járműpark kihasználásának megjavítása. — 8 » fuvaroztatók lehetőségei! Biztosítva van-e as összhang? — Területünkön a berakás­ra kerülő árumennyiség leg­nagyobb részét a szén, az épí­tőanyag és egyéb ipari anya­gok képezik. Általában vala­mennyi fuvaroztató vállalat szállítási tevékenysége na­gyobb, mint az elmúlt évek­ben volt, s a probléma itt kez­dődik, mert a termelési kapa­citással nem nőtt arányosan a szállítási kapacitás. Nagyon szükségesnek tart­juk, hogy amikor a termelést bővítik, műszaki fejlesztést hajtanak végre, vagy új vál­lalatot telepítenek, gondolja­nak a szállítási kapacitás meg. felelő fejlesztésére Is. Jelen­leg legfőbb gondunk az épí­tési anyagok Időbeni szállí­tása, hogy egyetlen beruhá­zást se kelljen anyaghiány miatt leállítani, az építési munkákat szüneteltetni. — A vállalatok zömével Jó a kap­csolatunk, megvan az össz­hang munkánkban. — Mir« lenne nfikaég? 1 — A járműpark és általá­ban a vasúti kapacitás egyen­letes kihasználása, leterhelé­se megkívánja, hogy a fuva­roztatók egyenletes igényekkel jelentkezzenek. Ezért ki kel­lene küszöbölni azt a helyte­len gyakorlatot, hogy szom­baton, vasárnap és hétfőn alig végeznek szállítási tevé­kenységet a fuvaroztatók. — Mindez elsősorban az építő- anyagiparra vonatkozik. A fuvaroztatóktól azt kérjük, hogy esőkentsék a rakodási időt és végezzenek szállítási tevékenységet vasárnap és éj­jel is. Ebben az ifjúsági szer­vezetek, s fiatalság komoly se­gítséget nyújthatna a válla­latoknak. — Milyen új beruházásokat, fel­újításokat valósítanak meg aa igazgatóság területén? Javul-e a közeljövőben Pécs—Harkány, Pécs —Budapest közötti közlekedés, va­lamint a balatoni fürdőhelyek telő Irányuló közlekedés? — Jelenleg építkezési mun­kák folynak a Godisa—Dom­bóvár közötti szakaszon, amely nek eredményeképpen ieh .tő­vé válik, hogy Pécsről irány­váltás nélkül lehessen a Ba­latonra eljutni, jóval rövidebb idő alatt, mint régebben. Szá­mos építési munka folyik a kulturáltabb utazás megterem­tése érdekében, az utasellátás, valamint a vasutas dolgozók munka és szociális körülmé­nyeinek javítása érdekében. Pécs és Harkányfürdő közötti vonalon egyelőre nem várható semmi változás, talán jövőre — de ezt nem ígérjük —, ha szaporodik a motoros mozdo­nyok száma. Pécs és Buda­pest között véleményem sze­rint kielégítő a közlekedés színvonala. Négy gyorsvonat­pár közlekedik naponta és a menetidő megfelelő. Komló megközelítésére minden pécsi gyors- és személyvonathoz var csatlakozás, inkább a komló- állomás problémáit kellent mielőbb megoldani, hogy a kőbánya ne a személyoldalor. rakodjon, hanem az ellenkező oldalon. Dr. Gazdagh István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom