Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-14 / 163. szám
Jüurtw te IHAPtd 5 d&tt... A «tdcaoM Moport tahinknak m&szersk építtet moot a feladatok. a dfazftß szaJdk&rflfc, a honismereti szakkörök és íoto- szakkőrök vezetőit Dem is számítva, akik már a múlt héten végeztek. De nézzük meg talán a foglalkozásokat! ELSŐNEK a körnett Igazgatók előadására érkezünk. Végh József, a Pécsi városi Művelődési Ház ifjúság klubjának vezetője a klubfoglalkozásokról beszél A hallgatók jegyeznek, hiszen délután az ismeretterjesztésről és a klub- foglaltoccásokrdl kell tervet készíteni, hagy a saját területükön milyen módszerekéi alkalmaznak. Elkészítik évi munka tervüket la, azután meg vitatják. Gábor István még csak egy éve körzeti igazgató Hetveheüyen. Azt mondja, területén nagyon szétesnek a községek. A környéken sok cigány is lakik, ezért elsősorban legfontosabb feladatának az analfabéta-tanfolyam megindítását tartja. Szerinte egy embert megtanítani íml-olvas- ní, felér egy színdarab rendezésévei A* ^ezermeeterek" műhelyében hat féle műszert készítenek a gyáraiktól kapott alkatrészekből. Az első munkapad felett Vitályos Béla, a megalakuló Sellye! műszaki szakkör vezetője és Metzing József, a pellérdd ezermestereik irányítója dolgozik. SzakértétemmeJ csftszoTJáHc na aprócska fémdarabot. Egy csővoltmérő kapcsolótárcsája van születőben. Majd az utolsó napon a kiállításon bemutatják, hogyan sikerült A tornaterem ajtaja lárva. — ügy látszik, a táncosok befejezték mára a gyakorlást — mondja Lende Géza, -*■ ők korábban kezdenek, hat árakor, amíg nem köszönt be a kánikula. Dél körül már elméleti előadásokat hallgatnak. Az egyik tanterem ajtaján cédula, rajta nagy betűkkel: Táncoslábúak. De Itt sincsenek. Zene hallatszik, amely nyomra vezet. Várnai Ferenc zenei előadását hallgatja a 27 tánccsoportvezető. „Elmehetsz a házunk előtt"... éneklik az ismert dalit, figyelik a ritmusát, cümsimikáját. Sok dalt, táncot tanulnak a tanfolyamon, hogy otthon a tánccsoport egész évben újat adhasson a községnek. A GIMNÁZIUM és a kollégium épületében megrendezett egyhónapos népművelési tanfolyam tegnap ünnepélyesen zárult A csoportok műsor keretében adtak Ízelítőt egymásnak a tanfolyamon tanultakból UJ tavat létesítenek üballgeten Még ebben az évben megkezdik Abaligeten a második tó építését a barlanghoz vezető bekötőút mellett Az tj tó öt holdon terül el és átveszi a régi tó csónakforgalmát. Így a régi tó teljesen a fürdózóké less. A Baranyai Intéző Bizottság hiteleiből létesített tavat még ez énbe» átadják. Egész Baranya megyét látja el a Megyeri úti raktárvárosban épült Röviköt-raktár. Hatalmas készletek biztosítják a lakosság zavartalan ellátását. A női selyemblúz, férfi ingkabát a legkelendőbb, melyből szinte kimeríthetetlen a \ készlet és megfelelő a választék is. FORRÓ PILLANATOK Különösen érezzük magunkat A körömclpö tűsarka beleragad a megpuhult aszfaltba, és kezűnkben pillanatok alatt megolvad a csokoládé- fagylalt. Levegőtlen páncélnak tűnik a nylon Ing, és gyűrődten tapad a hűs selyem is. Harminc fokot mutat a hőmérő. A diagnózis: kánikula. ügy érezzük, ennél melegebb már nem lehet, pedig az életben vannak ennél sokkal forróbb pillanatok is. Nehezebb az államvizsgánál — Milyen melegük van szegényeknek, — sajnálkoztak a vendégek. Kuti Edit gyógyszerésztechnikusnak tüzel az arca a habkönnyű, rövid menyasszonyi ruhában, a vóle. gény, Schmidt Ferenc tanárjelölt Is a hímzett fehér díszA társamat, a Orosics Imrét egyszer megcsalták, de alaposan. Majd egy épületre való állványpallót vittek el a háta mögött Azóta én sohasem állok háttal az őrhelyemnek. (Na, ez jól megdolgoztatott bennünket). A nagy mellékfogásért mégis „kárpótolt” a következő próbatétel. De ez már nem a Mecseken, hanem lent a város szivében várakozott ránk. A Sallai utcában és a Geisler Eta utca sarkán. Tulajdonképpen mindegy melyiket állítjuk elő példának, mert mind a két helyen ugyanazt találtuk. Szabad prédának otthagyott téglahalmazokat, vonóköteleket, állványpallókat, cementet, az állványon pedig cementes habarccsal csordultig teli ládákat Akaratlanul is az jutott eszembe, amit nem is oly rég a Baranya megyei Építőipari Vállalat sokat tapasztalt öreg pallérja mondott: „Az én időmben egy fandllra való otthagyott habarcsért világgá zavarták volna a kőművest” — Látja, Pista bácsi, ennek a kőművesnek a haja szála sem görbül meg, pedig reggelre ott „döglik” meg a sok habarcs a ládájában. Innen már nyugodtan elmehettünk, nem toppant elénk sem itt, sem a Geisler Eta utcában egyetlen éjjeliőr sem, aki Schnobt Istvánhoz hasonlóan sohasem áll háttal az őrhelyének. (Nem tudom mit szól ehhez a Pécsi Tatarozó Vállalat). A Geisler Eta utca Sétatér felőli részén is találtunk egy építkezést, sőt, egy éjjeliőrt is, aki éberségében csaknem jelszót, jelhangot kért tőlünk, mielőtt a „rezervátumába” léptünk volna. zsebkendőjével törölgeü már a homlokát Pedig a városi tanács pálmával díszített házasságkötő termében még a déli órákban is kellemesen hűvös a levegő. Még a hatalmas virágcsokor is melegít, reszket a menyasszony kezében, Izgatottan teszi egyik kezéből a másikba, ■ zavarában majdnem a leánykori nevét Írja a nagykönyvbe. Felhangzik a nászínduló, s az ifjú házasok összesúgnak: — Még életemben nem éreztem ilyen meleget — Az érettségi, az államvizsga, 40 fok árnyékban az semmi ehhez képest , ez annál is nehezebb, — mondta nevetve a fiatal férj feleségére nézve. Milyen kár, hogy a pillantások melegét nem lehet hőmérővel mérni... Börtön vagy közkegyelem ? A jólőltözött fiatalasszonyról nehéz elhinni, hogy sikkasztott, és hogy nagyon közel áll a börtönhöz. Pedig F. Ist- vánné 21 éve% vádlott három év alatt 28 ezer forintot vett el saját céljaira a Pécsi So- piana Gépgyár étkeztetési pénzéből. Halkan, összetörtén beszél, látszik rajta, hogy nagyon szégyenkezik. — Mire költötte az összeget? — Kellett kelengyére. Tizennyolc éves voltam. Most van kombináltszekrény, mosógép, centrifuga, gyerekünk is született ítélethirdetés. A vádlott a zokogástól alig hallja a szavakat A bíróság bűnösnek mondotta ki... és egy évi börtönbüntetésre ítélte. A padra roskad, de figyelmeztetik, álljon fel, mert még nem fejeződött be az ítélethirdetés. — Az Idevonatkozó rendelet értelmében, a büntetése közkegyelem alá esik —» mondta a bírónő. Most már örömében sír, majd ismét bizonytalanság. Az ügyész súlyosbításért fel- lebez, s ha csak egyetlen hónappal emelik Is a büntetését, már nem részesülhet amnesztiában... Visszakaptam életkedvemet Jakab Gyuláné kaposvári gyermekápolónő már nem sír. Örömében sem sír, mert tudja, hogy ártalmára van. A reggeli vizit óta teljesen megnyugodott és biztosan ő a pécsi szemklinika egyik leg- hálásabb, legboldogabb betege. — Tessék csak elképzelni —• mondja —. Egy rossz mozdulat és bevérzett a szemem egyszer, aztán még egyszer. Kezdtem elveszíteni a látásomat. Ideghártyaleválás — mondta az orvos, és én tudtam, hogy a vakság szélén állok, de nagyon bíztam az operációban. — Fájdalmas volt a műtét? —- Semmit se jelent az operáció ahhoz a három héthez viszonyítva, amit teljesen mozdulatlanul, leragasztott szemekkel hanyatfekve töltöttem. Végiggondoltam az életemet, és mindent, amiről la kellene mondanom. Az ellenségemnek se kívánok Ilyen éjszakákat. — Mit érzett, amikor levették a kötést? — Valamilyen soha nem érzett forróság öntött el, és abban a pillanatban visszanyertem az életkedvemet, amint elmosódva ugyan, de mégiscsak megláttam az egész vizitet. Ott állt a nővérke mellett és én a Clorocidos üveg oldalán megláttam a nagy C-t. Akkor kezdtem el sírni az örömtől. Három hét óta erre a pillanatra vártam, három hét alatt hófehér lett a hajam, de nem csalódtam... Egy csokor piros látra A fiatal szürkenadrágos férfi reggel óta már vagy tizedszer érdeklődött a Pécsi Szülészeti Klinika portáján. — Még mindig semmi, — mondta szomorúan. Pedig már az éjszaka behoztuk a feleségemet. Tudja, ez az éjszaka nagyon hosszú volt, azt hittem, sohasem lesz reggel. — Első gyerek? — Második — mondta elmosolyodva, és látszott, hogy jólesik beszélgetnie valaki- veL — Amikor a kislányomat vártuk, egy hordó sörben fogadtam, hogy fiú lesz. Azt mondtam, ha lány, leiszom magamat a sárga földig, mert akkor kinek csináljak én kisautót? — Nem ittam, mert a feleségem nagyon beteg volt, a kislányom pld és gyenge, annyira reszkettem érte, hogy megmaradjon. Mindegy, hogy mi lesz, nagyon várom ezt a másodikat is... A portás közömbös arccal Szólt ki a fülkéből; ■— Halló, fiatalember! Aztán mosolyogva folytatta: — Kisfia született, gratulálok! A férfi elsápadt, és a zsebkendője után kutatott a zsebében. Aztán hirtelen megfordult, még köszönni is elfelejtett, úgy rohant ki az útra. Onnan kiáltott vissza: virágért megyek, rózsát szerzek, piros rózsát, akár a föld alól is... Wesztl Márta lágoltak elő a «ötét háttérből, s ennek a félig kész óriásnak talán éppen az ijesztő mozdulatlansága és a rátelepülő csend volt a leghívebb őrzője. Így nézett ki, mert amikor a sarkig taszított kapun át az irdatlanul nagy udvarba léptünk, senki sem állt elénk. Azaz mégsem, mert beljebb hatolva, úton útfélen nyaktörő akadályok tolakodtak elénk. Pallókon, mozaiklapokon, eternitcsöveken botladoztunk át, s az „akadályelhárítás” erdőébresztő zajára sem bújt elő az őr. Csak amikor már a „kocsirakás" harsány hangjait imitáltuk az egymáshoz csapkodott eternit- csövekkel, akkor jelentkezett az „élet”. Egy. bozontos kuvasz szaladt elő valahonnan, néhányszor ránkcsaholt, s mint aki ezzel eleget is tett házőrzői kötelezettségeinek, behúzott farokkal elóldalgott. Mi pedig újabb „két kocsi” megrakásá- nak is bőven megfelelő zenebona után a szomorú, de való tény birtokában eltávoztunk a színhelyről. És ekkor jött a meglepetés. , Mert igaz ugyan, hogy könnyűszerrel jutottunk be a kapun, de kifelé menet elénk- toppant az élő tilalomfa. Méghozzá Schnobl István képében, aki a legnagyobb meglepetésünkre nyomát sem mutatta a számonkérő szigornak. Nagy bosszúságunkra derűs hangon elmondotta, hogy az első lépésünktől az utolsóig nyomon követett bennünket. — Az erdőből figyeltem magukat Igaz, nem tudtam mire vélni az erőlködésüket, de a2t mindenesetre láttam, hogy jó szándékkal vannak. Engem nem lehet becsapni. HALKAN KATTAN a zöld magnetofon, csavarodik a szalag, és megszólal a magyar- nóta. Majd ólhalkul és kellemes női hang beszél az aratásról, az új kenyérről. Azután az Éhség, Az öreg Kimre, a Grófi szérűin és Ti boroz panasza idézi a múltat A szomorkás kísérőzenét ismét élénk ritmusú dal váltja fel, s a kellemes női hang Simon István „Száll a rosta” című hangulatos versét adja elő, majd befejezésként az új kenyérről mond verset. Kattan a gép, s egy pillanatig csend Üli meg a szobát Bucskí Mihály, az irodalmi színpad- és színjátazócsoporv vezetők tanfolyamának vezetője szólal meg először. — Ez a felvétel a jSsäfl a rosta” című irodalmi színpadi Összeállításunk. A tanfolyam résztvevői készítették. Még egy van, anyáfcnapjai műsor „Termő ékes ág" címen szerepel, szintén egyszerű anyag, «melynek gerincét Jevtusenko nagyon szép verse, az „Anyácskáink elmemnek” alkotja. Ezen a tanfolyamon felkészítjük a falusi irodalmi színpad- és színi átnóesoport-vezetőhet, hogy a társadalmi és uemaaH ünnepekre az előbb említettekhez hasonló, rövid, értékes, mindenki számára érthető öesaedllftásokat tudjanak készíteni. Azonkívül «flméteti, mozgéB-tBChmttaal ki rendezési- * - s A —4- A _ —S ......■ O inOldSIauI 10 JnGSí'JRSWjiricK. Kár, hogy mm látta a kísérletünket — Kísérletezéssel k togtal- fcoznak? — Annak lehet venni, Brot még nem csináltunk. A tanfolyam elején kiadtunk egy rövid jelenetet három rendezőnknek, hogy ugyanazokkal a szereplőkkel játszassák eL Éppen ma múmoUak be. Elmondhatom, hogy kettőnek meglepően JÓI sikerült, bár különböző módon dolgoztak, a harmadik viszont még kezdő és kudarcot vallott — Nemcsak a színjátszók vannak itt a tanfolyamon — mondja Lenge Géza, a Baranya megyei Tanács népművelési csoportvezetője. — A táncceopört-vezetóket, az ezermester szakkörösöket és a körzeti igazgatókait is behívtuk összesen majdnem 120 ember vesz részt a tanfolyamon, • Nagy készlet, gazdag választék ftfifífják a szigetvári vár villany-és vízhálózatát A szigetvári Zrínyi vár restaurálása a befejezés felé közeledik. A tervek szerint már az ősszel és a tavasszal megkezdik az udvar és a környék rendezé- - sét, parkosítását. A múlt héten hozzáfogtak a viz- vezetékhálózat felújításához é$ kibővítéséhez. A régi csővezeték nagy részét újjal helyettesítik, valamint felújítják a villanyhálózatot is. A 340 ezer forint értékű munkálatokat még ez évben befejezik. 1 / Állványpallók, vonókötelck, cement stb. szabad préda a utcán. Müller Pétemé s ház fel- 1 ügyelője is csak Jót tudott : mondani róla: i — Köne bácsit mindig tál- ! pon találhatják. 0 nem veszi ; komédiának az őrködést Nem \ úgy mint a... i Elharapta a folytatást Úgy látszott nem akar belekeverni 1 senkit a bajba, de nagy za- i varban volt fi is, meg Köne , bácsi is, amikor afelől ér- < deklődtem, hogy van-e váltó- 1 társa. i A Majláth utcai nagy bon- < tésokon rendben találtunk ' mindent. A telep bekerítve, 1 kivilágítva, és a poszton álló Rudolf Györgynek is mind- j össze csak annyi a panasza, j hogy nem győzi hajkurászni a részegeket és a romantikus hajlamú fiatalokat, akik erő- 1 nek erejével meg akarnak bi- j zonyosodni arról, hogy a kerítés mögött valóban bontói folyik-e, vagy netán keltasí- sok feltárása. Rudolf Györgynek csak az a gyanús a dologban, hogy a „tudományszomjas” fiatalok miért épper éjfél után akarnak bizonyos Ságot szerezni a „rejtélyről”. Segítsünk hát a derék éjjeliőrnek abban, hogyan tudni a legkönnyebben elriasztani i „kíváncsiskodókat”. Egy rend- őrőrszemtől hallottuk, hogy i télig lebontott házak egyik- másikában a múlt héten mé{ „áram alatt” voltak a pókhált módján csüngő villanyhuza Lók. Ha már a PIK-et, vagy i DÉDASZ-t nem tudták megijeszteni vele (mert jelentették már több ízben Is nekik; legalább az avatatlanok tudjanak róla. r. Gy.
