Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-10 / 159. szám

2 1003. JÚLIUS 10. A dunántúli állami áruházak igazgatóinak tanácskozása Pécsett A paprika, a párádra mai a A Örömmel fogadták az új- mecsekaljaiak, hogy az egyik zöldségbolt még va­sárnap délelőtt is nyitva tart, így nem lesznek kiszol­gáltatva az amúgyis drága szabadpiacnak. Sajnos, az öröm korai volt, mert a va­sárnap nyitva tartó bolt áruellátása meglehetősen hiányos! A piac sztárja ezekben a napokban a zöldpaprika és a paradicsom, melynek ára rohamosan csökken az üz­letekben. Ha van, vásárol­ják bőven az emberek, alig­ha lehet az üzletekbe annyit szállítani, hogy az el ne fogyna. Igen ám, ha lenne! Mert az új-mecsekaljai bolt­ban sem vasárnap délelőtt, sem hétfőn a reggeli órák­ban egyáltalában nem kap­tak friss árut, szombaton pedig teljesen elfogyott, ami a boltba érkezett. Szomo­rúan ásítozott a tök és a káposzta az üres boltban, mert a vásárlók kénytele­nek voltak felkeresni a két­száz méterrel arrább lévő szabadpiacot. Itt aztán szo­morú csalódás érte őket. A cementasztalokon piros- lott a friss paradicsom, zöl- dellt és sárgálott bőven a paprilca. Az árakkal azon­ban egy kis baj volt! Az eladók úay látszik előbb egy kis terepszemlére men­tek a zöldségboltba és a ke­resletet alaposan figyelem­be véve állapították meg az árakat. így lett a paradi­csom ára egységesen 12 fo­rint, a zöldpaprika darabja egy forint, sőt a sárga, hú­sosabbakért még egyhuszat is elkértek. Hiába — ők voltak az egyedüli urak a piacon. Mondván: eszi, nem eszi, nem kap mást! És olcsób­ban sem! Sajnos! [ I Minden évben két-három alkalommal megrendezik a dunántúli állami áruházak igazgatóinak tanácskozását. Tegnap délelőtt a győri, a szombathelyi és a pécsi álla­mi áruházak igazgatóinak részvételével Pécsett kétnapos tanácskozás kezdődött az első félév befejeződése után. A ta­nácskozás programjáról Sebők Imre, a Pécsi Állami Áruház igazgatója a következő felvi­lágosítást adta: — Kétnapos tanácskozásun­kon két fontos kérdést vitat­tunk meg. Először az áruházi eladói munka színvonalának növelését beszéltük meg. Mind a három áruház még az év eleién készített egy munka­tervet e feladat megvalósítá­sára. A félév során szerzett tapasztalatokat kicseréljük és meghatározzuk további fel­adatainkat. Az eladói munka színvonalának növelése meg­követeli a szakmai továbbkép­zés szélesítését. Fokozott kap­csolatot kell teremteni a ve­vőkkel, nagy gondot kell for­dítani az udvariasságra és az előzékenységre. Üj módon kell figyelembe venni a vásárlók igényeit, kéréseit. Olyan mód­szereket kell elterjeszteni, mint a kívánságok előjegy­zésben tartása, a kívánt áruk beérkezése után a vevők érte­sítése. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy vásár­lóinkkal megismertessük az új árucikkek előnyeit, tulaj­donságait, azokra felhívjuk fi­gyelmüket, eloszlassuk az esetleges bizalmatlanságokat az újdonságok iránt. Eládó- inknak fokozott piackutatást kell végezniök, hogy felmér­hessük, milyen cikkek iránt érdeklődnek, mit keresnek a vásárlók. A növekvő idegen- forgalom megköveteli, hogy mind több eladónk beszéljen idegen nyelven is Természe­Bíröi láda került elő Pyspökszenflászión Korszerű piactér Komlón Már készül a tanulmányterv a komlói piacra, amelynél újszerű megoldást alkal­maznak a tervezők, ötven méter áthidalásű, háromszög alakú fedett csarnokot képeznek ki, amelyet vasbeton héjszerkezetből építenek fel. A piactéren a standokon kívül gyors­büfé és elárusító pavilonok is lesznek. Az új piacnál, a Berek utcában már megkezdték a tereprendezést. A korszerű piacot a következő épekben mintegy kétmillió forintos költ­séggel építik fel. Pécseit tartják a Magyar Elektro­technikai Egyesület vándorgyűlését A hagyományokban gazdag Hosszúhetény honismereti szakköre a szomszédos Püs- pökszentlászlón régi bírói lá­dára talált, amelyből a köz­ség 1855 évi határleírása, ré­gi pásztorkönyv, cselédkönyv és a falu bírájánál őrzött más iratok kerültek elő. Közöttük van egy „barátságos egyeség”, amelyet 1871-ben földtagosí­tásról kötöttek a pécsi püspö­ki uradalommal Szentlászló vezetői, valamint egy haszon- bérleti szerződés, . amelyben Rósenfeld Bernát bécsi ma­gánvállalkozónak engedték át 1897-ben a falu határában ta­lálható kőszén és barnaszén kiaknázási jogát. A szakkör felnőttjeinek egy csoportja huszonöt eredeti népballadát vett fel a hosszú- heiényi nótafáktól — Szabó Istvántól, Dallos Mártontól — egy szép ballada a Tommen- aknán, a tőkés kizsákmányo­lástól .senyvedő bányászok egykori sorsáról szól. Felku­tattak továbbá a környező domboldalakban épített, isza­laggal befuttatott „baranyás pincéket” — más néven sel­ma gödröket — amelyekben a pandúroktól rejtve bonyo­lódott le a betyárok és a fa­lubeliek közötti árucsere. A legalaposabb munka Nemes János tanító nevéhez fűződik, aki többszáz oldalori Jrta le a négy évtized alatt összegyűj­tött hosszúhetényi népszoká­sokat, népviseleteket. jeles napokat és népdalokat. Érté­kes anyaggal — többszáz foto- lémezzel — gazdagította a szakkör gyűjteményét Molnár Ferenc, akinek apja a század­fordulótól kezdve fényképezte a hosszúhetényi és környék­beli népviseletet. Dr. Borsos Károly községi tanácselnök a termelőszövetkezet történeté­nek megírásához gyűjt adato­kat, Garamvári Gyula techni­kus a falutörténeti térképeket rajzolja meg. Szabó Sylvia ta­nuló a népviseleti Vuhákat rajzolja le, az úttörők pad­láskutatással, a KISZ-xiatalok a hosszúhetényi vízimalmok történetének felkutatásával gazdagítják a honismereti szakkör anyagát. A szakkör megalakítóinak és irányítói­nak számító Dallos Nándor és Dallos Nándorné népdalok és szólások, helynevek, illetve írásos történeti anyagok gyűj­tésével tűnnek ki. tesen az eladói munka szín­vonalának megjavítása elvá­laszthatatlan dolgozóink élet- és munkakörülményeinek ál­landó javításától, és tanács­kozásunkon erről is sok szó esett. Az eladói munka mód­szereit szeretnénk áruházaink, ban összhangba hozni! Tanácskozásunk második kérdése a második félév áru­forgalmi ellátási feladatainak megvitatása. Az áruk biztosí­tása érdekében szeretnénk j egyeztetni a termeltetési fel- j adatokat, nagyobb megrende- j léseket a vállalatok felé kö- j zösen megtenni, hogy ezáltal • azokat fokozottabban érde­kelté tegyük az áruk elkészí­tésében és leszállításában. Igyekszünk megszervezni a termékek egymásközti elosz­tását is, mely a választék nö­velését teszi lehetővé. Saját konfekciós üzemeink termelé­sét is összehangoljuk a máso­dik félévben. (Mitzki) fl Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma tiltott határátlépés kísérlete és ehhez nyújtott segítség bűntettének elkövetése mi­att előzetes letartóztatásba helyezte Joerg Wilhelmné NSZK állampolgárt, Hübner Erika ugyancsak NSZK ál­lampolgárt, valamint Kor- tenbeutel Mónika NDK ál­lampolgárt, akik turista­ként érkeztek Magyaror­szágra. A két NSZK állam­polgár idegen személy út­levelének felhasználásával akarta az NSZK-ba szöktet­ni Kortenbeutel Mónikát. Nevezettek ügyében vizsgá­lat folyik. SZÜNNAP NÉLKÜL A MÉSZÖV egy újabb intézke­déssel elégítette ki a falusi la­kosság növekvő igényeit. A nyári italcllátás javítása érdekében el­rendelték, hogy hetvenkilenc föld­művesszövetkezeti vendéglátó egy­ség folyamatosan, szünnap nél­kül tartson nyitva. így ötvenhét italbolt és tizenegy cukrászda áll folyamatosan a falusi vendégek rendelkezésére. Ezen kívül a sellyei, a vajszlói, a villányi, a bólyi, nagyharsányi, valamint a dunasszekcsői, szentlőrinci; pécs- váradi, mágocsi kisvendéglő, to­vábbá a mecseknádasdi Me csek­kapu vendéglő nem tart szünna­pot. A munkaerő kiegészítésére megyeszerte alkalmi kisegítőket vesznek feL Kedden délelőtt a Technika Házában tájékoztatták a saj­tót a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület július 19—20- án Pécsett megrendezendő 11. vándorgyűlésének programjá­ról. A villamosenergia-fogyasz. tás 1980-ig várhatóan a jelen­leginek hatszorosára, körül­belül évi 50 milliárd kilo­wattórára növekszik. Ilyen hatalmas energiamennyiség veszteségmentes. gazdaságos, célszerű felhasználása rendkí­vül fontos feladat. Ezért a vándorgyűlés ezúttal főleg a villamosenergia-gazdálkodás- nak a fogyasztókra háruló tennivalóit vitatja meg. Egyik fő témája lesz, hogyan kell felkészülniük az ipari nagy- fogyasztóknak a belső energia gazdálkodásra, mit kell ten­niük eriergia-rácíbrializátási beruházásokkal a gazdaságos fogyasztásért. Szó lesz arról is, hogyan fejleszthető tovább a városok, falvak közvilágítása, a gazdaságossági szempontok figyelembevételével A ván­Idojárásjelentés Várható időjárás szerda estig: kevés felhő, valószinüleg eső nél­kül. Mérsékelt nyugati. később délnyugati szél. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 10—13 fok között, északkeleten kevéssel 10 fok alatt. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet hol­nap 23—2G fok között. dorgyűlés egyik szekciója a mezőgazdaság villamosításá­ról tárgyal. Az idén befejező­dik a magyar falvak villamo­sítása, ez azonban a mezőgaz­daság teljes villamosításának csupán alapvető lehetőségeit teremti meg. A termelőszövet­kezetek villamosítása körül­belül négy év múlva fejező­dik be. Az energiagazdálkodás gondja, hogy ez idő alatt gaz­daságosan kiterjessze a villa- mosenergia-ellátást az öntö­zőberendezésekre, a takar­mányszállításra, a hibridizá- lásra és egyéb más mezőgaz­dasági műveletekre. A televízió műsora július 10-én, szerdán: 10.00: TV-híradó (ism.). — 10.15: Mindenért fizetek. Magyarul be­szélő szovjet film (ism.). — 11.25: Csatornák, gátak, zsilipek. Ri­port film az öntözésről. — 11.45: Beutaló. A keddi rejt vényműsor ismétlése. — 18.20: Hírek. — 18.30: Mongólia nemzeti ünne­pén. Zsambalin Banzar rendkí­vüli és meghatalmazott nagykö­vet beszéde. — 18.40: Nagyítóval 9 ország térképe előtt. Riporter: Bán János és dr. Szecskő Ta­más. — 19.00: Egri képeslap. A Magyar Televízió kisfilmje. — 19.15: TV-világhíradó. — 19.30: Szép álmokat, gyerekek! — 19.40: Nicodémi: Hajnalban, dél­ben este. Vígjáték 3 felvonás­ban. A Vígszínház előadása a TV stúdiójában. 14 éven felü­lieknek! — 21.55: Hírek, a TV világhíradó ismétlése. — A SZOCIÁLIS otthonok fenntartására ez évben ösz- szesen 4 688 000 forintot for­dít Pécs megyei jogú város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. Egy gondozottra havonta 1055 forintot fordí­tanak. — SZÍNES szökőkút léte­sítését tervezi a III. kerületi tanács. A terv szerint a szö- kőkutat, amely egészen mo­dern lesz, az egykori Appo- nyi téren, a mai Szabadság téren állítják fel még ez évben. VIGYÄZATLAN MOTOROSOK Súlyosabb balesetet ugyan nem szenvedtek, de a ka­rambol megtörtént és történ­hetett volna végzetesebb eredménnyel is. Klug József bányász motorkerékpárjával a komlói Béta- és a III-as akna útján felbukott és sé­rüléseivel a komlói kórház­ba szállították. Királyegy­házán Bognár Miklós teher­autót vezetett, amely mű­szaki hibája miatt az árokba csúszott. Bognár Miklós ki­sebb sérüléseket szenvedett. Foris József, a pécsváradi gépállomás vontatóvezetője nem adta meg az elsőbbsé­get Magyar László motorke­rékpárosnak, aki nekirohant a vontatónak és pótutasa Papp Mihály sérüléseivel a kórházba került. — A TIT JOGI szakosztá­lyának vezetősége július 11- én, csütörtökön délután S órakor ülést tart, amelyen, értékelik a szakosztály egész évi munkáját és meghatároz­zák a soron lévő feladato­kat. — TEGNAP délután a KISZ megyei bizottságának vezetői meglátogatták a bsf iatomiboglóri nyári önként« ifjúsági építőtáborban dol­gozó baranyai diáklányokat. Kíséretükben utazott el Sti- mátz Gabriella, a Pécsi Nem zeti Színiház balettkarának tagja is, aki az együttes lon­doni útjáról tartott élmény- beszámolót. KOCSIT KAP TIBIKÉ Elmúlt hétfői kiadásunk­ban riport jelent meg „Ti­biké” címmel. A riport fő­szereplője, a három eszten­deje agyvelőgyulladáson át­esett, teljesen magatehetetlen kilenc esztendős kisfiú nem­sokára kocsit kap, hogy szü­lei és testvérei könnyen ki­vihessék a szabadba. A ko­csit, mint Szabó Béla igaz­gató bejelentette, a Pécsi Közlekedési Vállalat szocia­lista brigádjai készítik el. A munkában részit vesznek a vállalat vezetői Is. — A PÉCS városi és járási Rendőrkapitányság kéri a lakos­ságot, hogy aki valamilyen ada­tot tud szolgáltatni a CE 50-01 forgalmi rendszámú, Warszawa gyártmányú, vajszínű személy- gépkocsiról, az távbeszélőn ke­resztül a 07 vagy a 17-21 szá­mon értesítse a rendőrkapitány­ságot. — AZ ALKOHOLIZMUS ellen küzdő társadalmi bi­zottság közli, hogy minden pénteken délután 5—6 óráig, a rendelőintézetben, III. em. 7. szám alatt panaszfelvételt és fogadóórát tart. levetek Kedves Szerkesztő elvtárs! 1 948-ban kezdődött. Ekkor tette leözzé a lengyel sajtó, hogy Krakkó mellett egy évi félmillió tonna termelésű kohó-óriás épül és vele együtt százezres város. Alig telt el pár eszten­dő és szemtanúi lehettünk a kohó és a város születésének, s ma már köztudott, hogy 1980-ra a Lenin kombinát évi S millió tonna acélt termel és a Nowa- Huta lakossága eléri a 24G ezret. Krak­kó lakói jogos büszkeséggel mondják, hogy ilyen méretű fejlődés mellett Krakkó mini ipari centrum egyenran­gú lesz a fővárossal. A kombinátban jelenleg 20 ezer em­ber dolgozik, de három év múlva már 28 ezren lesznek, s a következő tizenöt év folyamán ez a szám 46 ezerre növek­szik. A városépítés és a kombinát egy­aránt új munkaerőt igényel. Nehéz pon­tosan megállapítani, de a becslések sze­rint 1980-ra 44 ezer emberre lesz szük­ség. Az embereknek lakniok kell valahol. Ezért már 83 ezer lakást építettek No- wa-Hután, $ a következő 15 év alatt még 105 ezer lakásra van szükség. Sze­rencsére van hely az építkezéshez, még jókora puszta mezőség terül el a régi Krakkó és Nowa-Huta között. Itt még mintegy 40 ezer lakónak építenek egy kerületet. így egyesül Nowa-Huta Krakkóval. A minisztérium gazdasági tanácsa a város kommunális létesítmé­nyeire 15 és fél millió zlotyt áldozott. Nincs mód valamennyi létesítményt fel­sorolni. De néhány fontosabbat érdemes megemlíteni. Nowa-Hután 10 általános és szakközépiskola épül, hatalmas szak- munkásképző diákotthonokkal és tan­műhelyekkel. Építenek szállodákat, kli­nikákat, kultúrházat, könyvtárat, kon­certtermet és áruházat, két vásárcsar­nokot, két kenyérgyárat, kertészeti kom binátot és egy sereg sportpályát. A vízvezetékhálózatot is bővíteni kell, mert a jelenlegi csak üggyel-bajjal bír­ja 1970-ig. Hasonló a helyzet a villa­mosenergiával is. Ezért határozták el 440 megawattos hőerőmű felépítését. Ezzel nem fejeződött be a Nowa-Hu- ta-i beruházások listája, amely a szo­cialista ipar fejlődésének nagy lendüle­tét tanúsítja. Alátámasztják ezt más té­nyek is. íme például. Építünk a slaski (Szilézia) szénmeden­cében olyan bányákat, amilyenekről legidősebb, tapasztalt bányászok nem is álmodtak. Három évvel ezelőtt készült el az első ilyen bánya Szczyglowice. Aztán éles és hasznos viták közepette felépült Jastrzembiában egy lakatlan asz tallap-sík puszta területen a második legmodernebb szénbánya. Ha nem lát­szanának az aknatornyok, a mellette vezető úton haladva senki sem vélné, hogy itt bánya van. Inkább kiállítási pavilonokra emlé­keztetnek a színes falú épületek. Óriási narancsszínű épületben vannak a für­dők, öltözők, lámvakamrák. Impozáns acélból és üvegből készült kupola maga­sodik a tröszt központi épületén. Itt van a nagy gyűlésterem, s a különböző osztályok hivatalai. A tröszt épületének tervezői és az idős bányászok között eleinte éles vita folyt. A régi szakembe­rek egyszerűen, megszokott formában, téglalap alakúra akarták építeni az épü­letet. Az új tröszt-épület azonban Jastrzembiában köralakú, kupolája 27 méter térközű és 180 tonna súlyú. A kupolát teljes egészében a földön szer relték össze, aztán emelték rá a speciá­lis tartóoszlopokra. , Jastrzembia bánya elhagyott, puszta területen épült, ahol a bányászatnak semmilyen hagyománya nem volt. Nem­csak a Slask idős szakmunlcásai építet­ték, de krakkói, wroclawi, kielcei és Lengyelország más területéről való fia­talok is — összesen ötezer ember. Né- hányan le is telepedtek itt, bányászok lettek, mig a többiek folytatják mun­kájukat, egy közeli, hasonló jellegű építkezésen. Innen nem messze az úgynevezett Rybnicki Szénmedencében épül egy újabb bánya, szintén puszta, lakatlan területen. Megérdemli a különös figyel­met. Ezen a területen kokszolható sze­net találtak, ez pedig nélkülözhetetlen a lengyel népgazdaság számára. Jelen­tős mennyiséget kell még ebből a szén­fajtából importálni külföldről, főleg Nyugut-Németországból. Néhány év múlva, amikor a két bánya a Jastrzem­bia és Szczyglowice teljes kapacitással működik és felépül a tervezett további hat, annyi kokszolható szenet termel­nek, hogy nemcsak a belső szükségletet fedezik, de exportálni is tudnak ebből a világpiacon igen nagy keresletnek örvendő szénfajtából. A kokszolható szén kitermelése együtt jár a metánkitörésekkel. Speciá­lis készülékekkel gyűjtik össze a nagy- mennyiségű metánt. Feldolgozó üzemek­hez vezetik és különféle célokra hasz­nálják fel. A szén mellett ez a másik nagy kincse a Rybnicki Szénmedencé­nek. okát lehetne még írni ezekről a bányákról, hiszen nemcsak épí­tészeti különlegességek, de csodálatosak a technikai berendezések és az automa­tizálás is. Karol Strug 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom