Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-05 / 155. szám
Bß« JŰLITTS 8. fl! APi 5 Őszintén a világszínvonalról , RÖDER LÁSZLÓ, j a Pécsi JCossuth" Cipész Szövetkezet elnöke: Szövetkezetünk 1959-ben lépett be az exportra termelő vállalatok sorába. E rövid négy év alatt kedvezően alakult exporttermésünk. Az első években szállítmányaink kizárólag a baráti államokba irányultak, két érv óta azonban a nyugati államok is igényt tartanak termékeinkre. Ma együk legfontosabb feladatunk, hogy az exporttermelésen belül — melynek 80 százaléka nyugati államokba irányul — olyan terméfcféle- séget állítsunk elő, mely versenyképes a többi államokéval. A konfekcióipar területén óriási a konkurrencia és csak kizárólag azok a divatcikkek keresettek, melyek a rapszo- dikus divat változása mellett is a legidőszerűbbek és emellett esztétikailag is tökötetesek. Szövetkezetünk mintegy 80 —100 ezer pár cipőt exportál évente. Közismert, hogy a bőrgyártás és a cipó gyártás ma országosan is igen sok nehézséggel küszködik. Ennek ellenére, a magyar cipők világviszonylatban nem iebecsü- leu dők, sőt a brüsszeli világ- kiállítás óta igen sokat javult termékeink választéka és mdA Kesztyűgyár Siklósi Üzeme felvesz 8 ált. iskolát végzett és érettségizett fiúkat kesztyűiparl tanulónak Tanulmányi idő S év, érettségizetteknél 1.5 év. Jelentkezni a Kesztyűgyár Siklósi Üzemében lehet személyesen. nős égé. Véleményem szerint a magyar cipők a világpiacon közepes színvonalat érnek el, s talán az olaszok, franciák, angolok, nyugatnémetek után következünk. Természetesen ahhoz, hogy változtathassunk jelenlegi helyzetünkön, sok előfeltételt kell biztosítanunk. Mivel a cipőgyártáshoz alap anyaggyártás szempontjából több iparág kapcsolódik, így a munkánk további javulását nagyban befolyásolja az alapanyag- és kellékanyag-gyártás minősége. A Pécsi Bőrgyár igazgatója, Bérezi élvtárs nyilatkozatában utalt arra, hogy a bőrök minőségét sok tényező befolyásolja. Kitért arra is, hogy a színhibák a bőr tetszetőségét erősen rontják. Én azt hiszem, hogy ezt a véleményt a cipőtermelésben még inkább alá tudom támasztani, hiszen a színhibás bőrök és a bőrön belüli színárnyalatok, az anyag nem kellő lágy kikészítése, Igen sok nehézséget okoz és nagymértékben nehezíti a cipőgyártás minőségét Másrészt meg kell említenem, hogy a felsőbőrön kívül igen rossz a cipők bélésbőranyaga is, mely sok esetben egyáltalán non üti meg az előírt minőséget, különösen vastagsága, keménysége miatt, de igen gyakori jelenség az | is, hogy a bélésbőrök nem! színtartók. A bőrökön kívül! számos olyan anyag, mint a magas cipősarok rossz minősége, gyakori törése, csak nehezíti a munkánkat. A cipősarok elégtelen minősége nem csak a külföldi vevőknek, hanem a magyar vásárlóközönségnek is sok bosszúságot okoz. Annak ellenére, hogy számos alkalommal felhívtuk felügyeleti szerveink figyelmét a rossz minőségre, jelenleg sem történik ez irányban kedvező intézkedés. Ha már a minőség kérdésénél tartunk, meg kell említenem azt is, hogy a cipőgyártásnak igen nagy szüksége lenne a jelenleginél tökéletesebb ragasztó- anyagra, különböző festékekre (jó politúr) és igen ajánlatos lenne az is, hogy a cipőgyárak és a műanyaggyártó üzemek között kedvezőbb legyen a kapcsolat Felettes szervünk, az OKISZ, az élmúlt évek folyamán lehetővé tette, hogy néhány szakemberünk megismerje a külföldi cipőgyárak termelését. A magam részéről az elmúlt években tanulmányúton megtekintettem négy jugoszláv cipőgyárat A jugoszláv cipőipar az utóbbi években mind választékban, mind korszerűségben kedvezőbben fejlődött a miénknél. Talán megemlíteném, hogy Zágrábban a világhírű Astra Cipőgyár, mely a világ minden részébe különböző cipőkülönlegességeket exportál, termékeinek minőségével felveszi a versenyt az olasz cipőkkel, vagyis képes a legmagasabb szintű követelményeknek is eleget tenni. Igen kedvezőnek találnám és a szakma fejlődését is elősegítené, ha felügyeleti szervünk továbbra is lehetőséget nyújtana szakembereink nemzetközi tapasztalatcseréjére. Fejlesztési tervünkben az elkövetkező években tovább javítjuk üzeműnk szervezését, korszerű gépekkel cseréljük ki elavult gépeinket Erre a célra nem kevesebb, márt kétmillió forintot irányoztunk élő 1965-ig. További tervünk még szakembereink továbbképzése is. Szeretném, ha felügyeleti szervünk a jövőben maximálisan megadná a munkánkhoz szükséges segítséget s lehetővé tenné az állami és a szövetkezeti ipar Jobb kapcsolatát hogy a feladatokat közös érövei, a népgazdaság érdekeinek megfelelően javítsuk meg. Hogyan alakultak a bűnügyek a pécsi járásban? Kevesebb a lopás — több a közlekedési bűncselekmény Beszélgetés dr. Rendeki Sándorral, a pécsi járásbíróság elnökével A pécsi járásban elkövetett bűnügyek alakulásáról beszélgettünk dr. Rendeki Sándorral, a pécsi járásbíróság elnökével. — Hogyan alakult ez év első félévében a bűncselekmények száma? A statisztika azt mutatja, hogy az első félévben lényegében ugyanannyi ügy került a pécsi járásbírósághoz, mint az elmúlt év azonos időszakában. Megemlítem azonban, hogy a számszerűségen belül az elkövetett bűncselekmények jellegében bizonyos változás mutatkozik a korábbi Időszakhoz képest. —i Miben jelentkeznek ezek a változások? — Az elmúlt évek következetes bűnüldöző munkája lényege* javulást eredményezett a vagyonbiztonság és köz- biztonság területén. Ennek Ültetik a kései kaiar db ét XJltetik a kései kalarábét az Országos Fajtakísérlett Állomás eszterágpusztai telepén, A 18 tagú női brigád mesz- sziről hordja az öntözéshez a vizet, hogy mind a hat kalarábé fajta jó termést hozzon. A „kísérleti kalarábé” körülbelül augusztus közepén már kapható lesz a pécsi zöldséges boltOKoan. eredménveként tartósan sikerült csökkenteni a társadalmi tulajdon elleni ós az áll m- p '.tárok vaoiona elleni bűn- cselekményeket. Emellett csökkent •• közrendet zavaró grrázda és huligán magatartásokban megnyilvánuló bűn- cselekmények száma is. Ezzel szemben viszont emelkedés tapasztalható. elsősorban a közlekedés rendjét sértő bűn- cselekményeknél, de emelkedett a testi épség elleni bűntettek és az egyéb magán- vádas ügyek — becsületsértés, rágalmazás —■ száma is. — Miben látja a közlekedési bűncselekmények száma növekedésének okát? — Azzal kezdeném, hogy az év elején a kedvezőtlen időjárás és a rossz útviszonyok mellett viszonylag ritkábbak voltak a közlekedési balesetek. Ennek okát talán két tényezőben lehetne megemlíteni: egyrészt az új KRESZ életbeléptetése nagyobb óvatosságra ösztönözte a gépkocsivezetőket, tudatosabban betartották a közlekedési szabályokat, Másrészt: ebben az időszakban főleg a hivatásos gépjárművezetők vettek részt I a közúti forgalomban, akik [ megfelelően felkészültek az új közlekedési szabályok alkalmazására. A jó idő megérkeztével egyidőben nagy tö- j megév 1 kapcsolódtak be a : forgalomba a magángépjármű- vezetők, akiknek egy részénél I a megfelelő felkészülés, a szükséges óvatosság és gya- I korlat is hiányzik. A közlekedési balesetek jelentős részét ! a magántulajdonban lévő gépkocsik és motorkerékpárok vezetői okozzák. Az elbírált ügyekben főleg két okra ve- | zethető vissza a baleset be- | következése: a gépjárműveze- | tők figyelmetlensége, valamint ittassága. Emellett azon- í ban közreható okként meg | kell emelíteni a gyalogosok figyeln.etlen és körültekintés ! nélküli közlekedését is, sok ! esetben elsősorban saját maguk okozzák balesetüket. Megemlítendő még, hogy több esetben a balesetet okozó gépjárművezető azzal tetézi cselekményét, hogy a baleset után igyekszik a helyszínt elhagyni és a baleset sérültjét a kötelező segélynyújtás elmulasztásával a helyszínen hagyja és ezzel újabb bűn- cselekményt valósít meg. Nem árt a figyelmet felhívni arra, hogv a baleset okozója Ilyen eljárásával lényegesen növeli a bűncselekménye súlyát. A pécsi járásbíróságon az elkövetkező hetekben két ilyen Kánikulai emlékezés Ez a kérlelhetetlen meleg, a út melletti ringatózó búzatáblák meg egy fiatalember juttatták eszembe Vágány Lajost, a nagydorogi aratógazdát. A fiatalember mutatta meg nekem az utat a eomogyapáti tsz iroda felé. Biciklit tolt maga mellett, a vállán tarisznya. Barna kis ember a keze fején megtágult, dudorodó erekkel. A tsz-irodából visszafelé Jövet is találkoztam vele. Az elnök akkor már elmondta, hogy alig lesz valami gabonájuk, amit kézzel kellene aratni — a kombájn meg a kévekötő aratógépek megbirkóznak minden táblával. De a meleg azért kibírhatatlan. Az asszonyok kint kapáltak végig a hőségben. — Még szerencse, hogy az éjjel esett egy kis eső, mert a múlt héten nem ,s tudtunk más beosztással dolgozni, csak úgy mint Egyiptomban- tizenegyig. fél tizenkettőig délelőtt, aztán csak délután igaz, hogy néha sötétedésig. — Szóval kézi erővel sehol sem aratnak? — kérdeztem, most akkor már régóta Vágány Lajosra gondoltam, meg a pandájára” a nagydorogi szegén vemberekre (Bandának hív ták magukat, pexs/.- a szórnak egészen más s egyáltalán nem rosszértelmű jelentésében). Ok vágták arrafelé az uradalmak búzáját tizedéből, tizenkette- déből, mikor hogyan tudott megegyezni Vágány Lajos a szám tartókkal meg jóezágkor- manyzókkal. Mert s. megegyezés lebonyolítása vo:t az eryik kötelessége. A másik meg az, hogy mindig első kaszásként Vágja a rendet. O diktálta a ritmust Az elnök mégegyszer megrázta a fejét aztán óvatosan nozzálette: Hacsak meg nem dől re gyón valamilyen gaDO- na. Úgy, hogy kaszaheggyel lehet csak fölszedegetni." Az ám! Ilyenkor szokta azt mondani Vágány Lajos: Ezt tizedibül nem csináljuk, kaszaheggyel köll fölszedegetni a felit! Mondom visszafelé jövet megint találkoztam az előbbi barna fiatalemberrel. Akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen róla jutott eszembe Vágány Lajos. Éppen ilyen apró, mokány legény volt ő is. A fiatalemben tsz-brlgádvezető. — Tavaly még arattunk kézzel is. Akkor nem volt ilyen nagy meleg, mégis föld- hözvágott. Ha nem jön az orvos, azt hiszem alulról szagolom az ibolyát, — Hogyhogy? — Hát a csoda tudja, hogyan történt. Nagy volt a meleg, s nagy melegben mit jelent aratni azt csak az tudja, aki már csinálta, s én meg rosszul lettem. Jött az orvos, eret vágott rajtam, aztán másnap már megint arattam. Bezzeg Vágány Lajos biztosan tudta, milyen érzés lehet nagy melegben aratni. — Igaz, őt egyszer sem csapta oda a nap — de hiszen gyerekkorától fogva aratott. iÉs pedig nem is akárhogyan dolgoztait Hiszen gészibülf arattak, rajtuk múlott menynyit kerestek. Nem tudom mit szólhatott az öreg Vágány Lajos, — mert hiszen akkor már öreg volt — mikor megjelentek az első kombájnok. Biztos azt mondta, amit a többi öreg paraszt: Ott eszi a ross eb ezt a szörnyeteget olyan utána a tábla, mintha letépték volna a búzát. Derékig ér a tarló — nem ér ez a gép egy hajító fát sem. Hogy most mit mond — ha él még — azt nem tudom, de ha beült volna mellém az autóba s végigutazta volna a Szigetvár Siklós közti távot — elmosolyodott volna a bajsza alatt örömében s azt mondta volna: Lám így is lehet. Mert az a térdig érő tarló nem is volt még pár éve sem ritkaság. Azt mondták nem lehet a kombájnnal különbül. Meghagy nem lehet!? Ahány kombájnnal találkoztunk a hosszú út alatt mind húsz centi alatti tarlót hagyott. Na persze a kombájnosoknak is megvan a magukhozvaló eszük: a húsz centi alatti tarló holdanként egy forintot jelent nekik, s ha annál rövi- debb akkor esetleg kettőt vagy hármat. Nem gyerekjáték. De kétszeresen megéri: nagyon kell a szalma. S gondolom ha velem tett volna Vágány Lajos elérte- kezgettünk volna arról is, hogy lám mennyivel köny- nyebb az aratás manapság. A kombéjnos csak ül az árnyékot adó tető alatt s megy a munka. S ha ezt meghallotta volna egy kombájnos? Hát biztos azt mondta volna: Csak próbálják meg egyszer az alatt az „árnyékot adó tető alatt" vato „üldögélést“. Különösen harmincöt fokos melegben. Bizony a nyári mezőgazda- sági munka nem gyerekjáték ma sem. De nagyon szépen lehet csinálni. Úgy ahogyan a siklósi tsz! El kell mondani, mert elég ritka dolog volt nemrégiben még ez is — sajnos! Levágták az árpájukat, az árpa még kepében áll a földön, de a tarlóhántást már elvégezték, néhány sárga sávon állnak a kepék s körülötte csupa barna szántás. S ennek azt hiszem mindenki örül... azaz ott állt egy mel- lényes öregember a tábla szé lén, csóválta a fejét és azt mondta: A fenébe, de sietnek! Aztán kiderült miért mondja. Azért, mert méhész és már előre örült a tisztes- fűnek. S most itt van, fölszántják az aranyat érő tarlót Na, akikor inkább legyen kevesebb tisztesfű, bár az egész megyében így csinálnák. Valahogy úgy, hogy ha eljönne erre egyszer mégis az öreg Vágány Lajos mosolyodjon el örömében s azt mondja: Úgy dolgoznak ezek, mint Vágány Lajos meg a bandája. Lázár Ervin. ügy tárgyalására is sor kerül Ennél a kérdésnél befejezésül utalnék arra, hogy a közlekedés biztonságának és rend jének megjavítása nem elsődlegesen bűnüldözési probléma. Ez elsősorban társadalmi összefogást igénylő kérdés, és társadalmi utón kell mindent elkövetni a baleseteket előidéző okok megszüntetésére, melyek között még sülön meg kell említeni a gépjárművek megfelelő műszaki állapotának biztosítását is. — Mi a helyzet a testi épség elleni bűncselekményeknél? — A testi épség elleni bűn- cselekmények a járásbíróságnál a súlyos és könnyű testi sértés bűntettének elég gyakori elkövetésében jelentkeznek. Ennek jellemzője, hogy egyes magukról megfeledkező emberek ilyen módon kívánják nézeteltéréseiket elintézni, nemegyszer valódi vagy vélt sérelmükért mintegy elégtételt venni. Megemlítendő az is, hogy az ittas elkövetési mód itt is elég nagy számban jelentkezik. Ezeknél i bűncselekményeknél is elsősorban megelőzési és társadalmi nevelő feladat annak a helyes szemléletnek kialakítása, hogy az egyes emberek jogsérelmeik orvoslását mindig a megfelelő eljárás betartásával keressék, ne akarjanak saját ügyük illetéktelen bírái lenni, mert ezzel csak saját maguknak okoznak végsősorban kárt, hiszen az elkövetett bűncselekményekért fe- lelniök kell. — Milyen főbb gondolatokat vet fel a magánvádaa ügyek elbírálása? — A becsületsértések és rágalmazások elkövetése okaként talán legtlpikusabban a mindennapi élet társadalmi együttélési szabályainak megsértése jelentkezik. Gondolok itt elsősorban az egy házban lakók perpatvaraira, közös bérleményekkel kapcsolatos viszálykodásokra, háztulajdonosok és bérlők megnemérté- sére. Elég sok esetben a felnőttek közötti veszekedés okaként szerepel a gyermek magatartásával összefüggő nézeteltérés. Főleg ez utóbbival kapcsolatban három jelenségre szeretnék rámutatni. Egyrészt nagyobb gondot kellene fordítani a szülőknek a gyerekeik játék közbeni magatartásának ellenőrzésére. A játék ne azt jelentse a szülőknek, hogy a gyermek, amíg látszik, nincs „láb alatt”, mert a játék Is a gyermekneveléstől elválaszthatatlan. Másrészről igen helytelen, ha a szülők az együtt játszó gyermekek alkalmi veszekedéseinek túlzott jelentőséget tulajdonítanak és ezeknél minden áron a saját gyermekük védelmezőjeként kívánnak fellépni, függetlenül gyermekük magatartásától. Végül de nem utolsó sorban igen káros jelenség, hogy néha a gyermekeket is felhasználják a lakótársaik zaklatására, ami a gyermek nevelésére, lelkivilága alakulására igen károsan hat. Természetesen az elmondottak nem azt jelentik, hogy általában a gyerekek szerepelnek a nézeteltérések középpontjában. — A bíróság az Ítélkezés munkájában miként értékeli az előbb említett jelenségeket? — Az ítélkezés során figyelemmel kísérjük az egyes bűn- cselekmények alakulását Amennyiben olyan jelenséget észlelünk, hogy az egyes bűn- cselekmények elszaporodtak, úgy az ítélkezés eszközeivel, megfelelő súlyú büntetések kiszabásával is igyekszünk a visszatartó hatást növelni. Hangsúlyoznám, hogy a bírósági munka csak egy része a bűnözés elleni küzdelemnek. Mint az elmondottakból is kitűnik, ez elsősorban nevelési. társadalmi ügy — fejezte be nyilatkozatát dr. Rendek! Sándor elvtárs. Car"- "f'rcTií* *
