Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-05 / 155. szám

%api6’ IMS. JŰLTÜS & f Régi jelszó, változatlan problémáki Ónálló gondolkodás és gyakorlati alkalmasás Mire intenek az érettségik tapasztalatai? ' Befejeződtek az érettségik. Ä város és megye területén 1227 gimnáziumi, több mint félezer technikumi hallgató és mintegy 450 esti és levelező tagozatra járó dolgozó tett kö­zépiskolai záróvizsgát a Szent­lőrinci Mezőgazdasági Techni­kum adatai nélkül. A nappali tagozat átlagos tanulmányi eredményei 3,3—3,7 között jár­nak, valamivel jobbak a tava­lyiaknál. A bukási arányszám nem érte el a tíz százalékot, a múlt évi némilg több mint tíz százalékkal szemben. A leg­fontosabb számok tehát fejlő­désről és előrehaladásról ta­núskodnak. Fejlődik a politechnikai oktatás Az érettségivel nagyjából egyidőben a diákok szakmai minősítő vizsgát is tettek a politechnikai oktatás kereté­ben. Pécsett több mint 500-an, a megyei gimnáziumokban pe­dig 90-en vizsgáztak a szak­mai tantárgyból. A minősítő vizsgán résztvevők arányszá­ma Pécsett több mint 50 szá­zalék, a megyében pedig mint­egy 33 százalék. Az utóbbi nem éri el az országos arány­számot A minősítő vizsgák tanul­mányi átlaga a 4-es osztályzat körül mozog, tehát jónak mondható. Eredménynek köny vélhető el az is, hogy a me­gyei gimnáziumok 90 minősítő vizsgát tett negyedikes diákja közül 42-en vizsgáztak mező- gazdasági szakmából. (Húszon kilencen szarvasmarhatenyész­tésből és 13-án zöldségter­mesztésből.) Ha azt nézzük, hogy tavaly mindössze 6-an vizsgáztak mezőgazdasági tárgyból, szembeötlő a fejlő­dés, ám ha szükségleteket és adott lehetőségeket vesszük te kintetbe, kevés. Magától érte­tődik, hogy az utóbbiak a mérv adók. t k Anélkül, hogy a minősítő vizsgákat erőszakolnék, meg­állapítható, hogy még ott sem éltek e vizsgák lehetőségével, ahol megvoltak a feltételek. Siklóson például senki sem tett ilyen vizsgát, noha kesz­tyűvarró részleg és fejlett szőlőtermelés van a községben. A siklósi gimnáziumban még sem folyt tervszerű szakmai oktatás, s ebben az állami gaz­daság is ludas, mert nem adott munkát a tanulóknak. Érthe­tetlen rövidlátás, hiszen a gazdaság maga alatt vágta a fát. Az 19C3/64-es tanévben to­vábbfejlődik a politechnikai oktatás. A város és megye több gimnáziumában bevezetik a 4+2-es rendszert, ami lehe­tőséget ad arra, hogy a negye­dik osztályos tanulók a minő­sítő vizsga helyett annál töb­bet érő szakmunkás vizsgát te­gyenek. A gyakorlat egyoldalú értelmezése Visszatérve a gimnáziumok hagyományos tantárgyaira: minden tantárgyban szembe­ötlő volt a kellő önálló gon­dolkodás hiánya és a tanultak gyakorlati alkalmazásának nem kielégítő volta. Szembe­ötlő volt, noha a tavalyihoz képest itt is bizonyos fejlődés­ről lehet beszámolni. A humán tantárgyaknál kezdve: feltűnt, hogy az érett­ségizők többnyire jól feleltek irodalomból, ám ha nyelvtan­ra, illetve mondatelemzésre került sor, meg-megakadtak. A nyelvtani feleletek ezért le­rontották a magyarból kapott jegyeket. Hasonlókat lehetett tapasztani a történelemnél is: a diákok folyékonyan beszél­tek a békés egymás mellett élés elvéről, óm ha mindennek mai, gyakorlati alkalmazására vonatkozó kérdést kaptak, ki- sebb-nagyobb mértékben za­varba jöttek. Általában: a fe­leleteket ma is a tételekhez való túlzottan szigorú ragasz­kodás jellemezte. Mindez még fokozottabban (jelentkezett az egzakt tudomá nyok, a matematika-fizika ese tében. Az érettségizők szinte imponáló feleleteket adtak a sinus-cosinusról, vagy a gázok tulajdonságairól, tehát az el­méleti részből, ám ha a táb­lához kellett lépni, s feladat megoldásra került sor, ezt már csak mintegy 15 százalékuk tudta önállóan elvégezni. Vagy ötven százalék kisebb tanári segítségre szorult, a többiek pedig csak rendszeres ráve­zető, kitalálható kérdésekkel tudták megoldani a feladatu­kat. Mivel ezek a hibák általá­nosak voltak, a tünetekből arra lehet következtetni, hogy még ma is egyoldalúan értel­mezik középiskoláinkban a gyakorlatot Az egyébként rendkívül fontos és jelentősé­gében ki nem hangsúlyozható politechnikai oktatásra szűkí­tik le, holott a gyakorlat fo­galma sokkal tágabb annál. Azt jelenti, hogy a diákokat minden tantárgyból úgy kell felkészíteni, hogy az iskolából kikerülve, az élet folytonosan változó körülményei között megállják a helyüket Amint az előbb «láttuk, erről még csak kevésbé van sző. Kétségtelen, hogy mindez tantervi és módszertan-tudo­mányi kérdés is (a középisko­lákban még nincs új tanterv), ám az is igaz, hogy ezidáig is többet lehetett volna tenni. A tanácsi művelődésügyi ve­zetők véleménye szerint több gyakorló, rendszerező és ösz- szefoglaló óra beiktatásával már sokat segíthettünk volna a bajon. A legfontosabb: a legújabb kor Részben a gyakorlattal ösz- szefüggő kérdés a világnézeti problémák tükröződése a ma­gyar és történelem tantárgyak­nál. Szinte általános volt ugyanis, hogy a diákok job­ban tudják a régebbi idők irodalmát és történelmét a mainál. És ami ugyancsak fel­tűnt: sok diák lelkesebben tu. dott beszélni Hunyadi harcai­ról, mint például a Tanács- köztársaság honvédő háborúi­ról. Tagadhatatlan, hogy régeb­ben minden egyszerűbb volt, s Ady bonyolultabb Balassi­nál, s a legújabb kor történel­me sokkal nehezebb a közép­korinál. Viszont az Is igaz. hogy mindent nem lehet a bonyolultság számlájára írni. Amint a feleletek megmutat­ták, a diákok jól elsajátítot­ták azokat az elvont fogalma­kat, amelyek a történelmi materializmusból a történe­lemkönyvekbe kerültek (gaz­dasági alap, felépítmény stb.), tehát a tananyagot meg tud­ják érteni. Következésképp nem is annyira a megértés­ről. inkább az érzelmi átélés­ről van sző, s ennek gyökerét pedig a tanári nevelésben kell keresni. Ezzel a* előadások érzelmi átéléséhez Jutottunk el, ahhoz a régi problémához, amelyről már oly sokat vitáztunk. Ah­hoz a problémához, amely nem la annyira módszertan kérdése, hiszen minden tanár tisztában van azzal, hogy nem lehet történelmet tanítani ér­zelmi átélés nélkül. Követke­zésképp világnézeti, vagy — mivel a középiskolai tanárok túlnyomó többsége Is nagyon sokat fejlődött az utábbi évek­ben — hivatásszeretet hátteret kell keresni a hibák mögött. Ebben kellene javítani, ha azt akarjuk, hogy a legújabb kor történelmének és irodalmának tanítása alaposabb legyen, ehhez pedig a pedagógus párt- szervezetek, a kommunista pedagógusok segítségére len­ne szükség. Magyar László Bffvfll a raktftrrdros A RÖV1 KÖT-raktár mögött már épül ex áj cipő- és textil-raktárépület. Szeptember ele* jére már innen látják el megyénket a fenti cikkekkel — Ugyancsak itt lesz a cipő, textil, rövidáru és divatáru ízlésesen berendezett mintaterme is. Tv-kSzvetítés a lottósorsolásról A lottó igazgatósága a szokásos havi jutalomsorso­láson kívül a „Lottó juniá- lis” akció keretében még egy, rendkívüli jutalomsor­solást is rendez. A sorso­lást szombaton, július 6-án este Budapesten a Közgaz­daságtudományi Egyetem aulájában rendezik meg, er­ről a Magyar Televízió 19.55 órai kezdettel közvetítést ad. A sorsolást vidám, zenés műsorral kötik egybe. ÚJ erdészeti találmány: a gyors gömbfaköbözd készülék Űj üzem a csökkent mun kaképességűeknek ? A munkaképtelenek és csökkent munkaképességűek helyzetével foglalkozott a II. kerületi tanács Pécsett még megoldatlan probléma a csökkent munka­képességűek munkábahelye- zése. A H. kerületi tanács ezért tűzte csütörtöki tanács­ülésének napirendjére a csök­kent munkaképességű és mun­kaképtelen személyek fokozot­tabb támogatásénak kérdését. Dr. Korányi László szociál­politikai felelős referátumá­ból kitűnt, hogy a H. kerü­leti tanácsnak a csökkent munkáképességűekről és azok munkába helyezéséről megbíz­ható nyilvántartása nincsen. A lakóbizottságok, az egész­ségügyi és szociálpolitikai ál­landó bizottság tagjai, vala­mint aktívái segítségével biz­tosítani kellene a csökkent munkaképességűek folytonos, lehetőleg naprakész nyilván­tartását. Jelenleg olyan üzem, amely­nek kifejezett rendeltetése a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása, csak Buda­pesten van. A vidéken létre­hozott célvállalatok, sajnos rendeltetésüktől eltértek, a csökkent munkaképességűeket fokozatosan kiszorították, a ter­melés növelésére törekedtek. Ez történt Pécsett is a Ve­Miért üres a sikondai bányászszanatórium ? Riportot szerettem volna írni a mecseki szénbányászok éjjeli szanatóriumából, de legnagyobb sajnálatomra ez nem sikerült. Pedig biztosra mentem. Sőt, már a második turnusnak kellene csomagol­nia, hiszen július elseje van. Érkező és távozó bányászok helyett óriási felfordulás fo­gadott. Vezetékek, földhalmazok, törött ablakok, talicskák, vas­hordók, árkok és néhány sze­relőmunkás, s természetesen a kihalt, üres szanatórium. Ilyen jelenleg Sikondán a bá­nyászok éjjeli szanatóriuma, amelynek elsőrendű feladata az lenne, hogy a beteg mun­kások gyógyulását, pihenését segítse. 'Tajon miért ilyen? — Június elsejére kellett volna elkészülnie — mondja a gondnok —. de sajnos igy állunk. Június 13-án itt volt a műszaki bizottság, nem tudta átvenni, annyi hiányos­ság akadt. Huszonegyedikén újra jelentették, hogy vegyük át, megint csak nem lehetett a sok hiba miatt. / kazánház nincs rendben, a vízvezetékek nincsenek lefektetve, villany sincs, s mondhatnám még to­vább a hiányokat A konyha úgy kap vizet hogy csövön szívnak a padlás tartályából... Az új épületszámy átjáró­jának ablakai töröttek. Mutíu tom a gondnoknak. — Szóltam az embereknek, hogy ne a vasra helyezzék az üveget hanem gittágyba, de hiába. Itt az eredmény. Az új épület szobáiban ha­sonló „apróságokat” fedez fel az ember. A szobák falát fes­tés után „igazgatták”, majd újra lefestették a beépített konnektor vagy tartóvas kör­nyékén. A festés elüt az ere­detitől, csúnya. Az udvar felé hatalmas vasajtó (lengőajtó), de abban is össze van törve az üveg. Nem is csodálkozom, hiszen olyan vékony, mint a közönséges ablaküveg. — Az építkezés még csak rendben lenne, a szerelési munkák haladnak kínosan. — Kik végzik a szerelést? — Budapesti vállalat embe­rei vannak itt, ők a komlói építők alvállalkozói. A Luca széke gyorsabban készült, — sóhajtozik a gondnok — nem haladnak semmire. — Nem dolgoznak? — Ügy ahogy. A művezető az emberek után mászkál egész nap. Hol a medencéből, hol meg a söntésből hívja elő őket. Végül is a művezető „szökött meg”, nem bírta már idegileg. Most Itt van velük egy mérnök, az strázsál fölöt­tük. megpróbálják menteni a veszett fejsze nyelét — Jelezték ezt a laza mun­kát a budapesti vállalatnak? — Persze, hogy jeleztük. A szanatórium igazgatója nem győzi a panaszos leveleket ír­ni, igaz, nem sok foganatja lett, a vezetőik se bírnak pa­rancsolni ezeknek. Később beszéltem dr. Vá­rad! főorvossal, a szanatórium igazgatójával, aki hasonló szavakkal ecsetelte a szerelő- munkások tevékenységét. Kü­lönösképpen a szabad szom­bat visszássága szembetűnő, mert a szabad szombat gya­korlatilag szabad pénteket, szombatot és hétfőt jelent, így viszont érthető a lemara­dás, különösképpen, ha még a rendelkezésre álló néhány napot sem használják ki be­csülettel. Közel hatmillió forintot költenek a sikondai szanató­riumra. Egy új épületszárnyat építettek és a régit átalakít­ják, legalább is belülről. Egy turnusban száz beteg, rászo­ruló bányászt gyógyítanak majd. A szerelőmunkások kés­lekedése miatt eddig máris kétszáz bányász gyógykezelé­sét hiúsították meg. De kér­dés. hogy mikor lesznek vég­legesen kész a munkálatok­kal? Augusztus előtt aligha. ÜJabb két turnus kezelése marad el, többek között azért, mert a szerelő vállalat dolgo­zói fegyelmezetlenek. Kevés a szakmunkás, és ha elküldenénk őket, nem tudnánk még így sem haladni — mon­dogatják a felettesek, miköz­ben ők is érzik érvelésük gyengeségét. A munkafegyel­met udvarolgatással, siránko­zással nem lehet fenntartani. Mindennek van határa, még a munkaviszony fenntartásá­nak is, ha az sorozatos laza- sággal párosul, G. I. gyesipari Vállalatnál, amelyet pedig 1953-ban a városi ta­nács vb-a kizárólag a coök- kent munkaképességűek foglal koztatása céljából hozott lét­re. A vállalaton kívül még a Háziipari Szövetkezetnél és a Járműkészítő KTSZ fatömeg­cikk készítő részlegénél lehet­ne nagyobb mértékben csök­kent munkaképességűeket fog­lalkoztatni, • A tanácsülésen a szociálpo­litikai főelőadó indítványozta, utasítsa a tanács a végrehajtó bizottságot, tegyen előterjesz­tést a felettes tanács végre­hajtó bizottságához egyelőre 200 csökkent munkaképessé. gű személyt foglalkoztató kor­szerű szövetkezet, üzem, vagy szociális foglalkoztató létesí­tésére. A csökkent munkaképessé. güek foglalkoztatásáról több mint egy órás vita keletke­zett, majd a tanácsülés elfo­gadta azt a határozati javas­latot, amelynek értőimében 200 csökkent munkaképességű sze­mélyt foglalkoztató üzemet lé­tesítenek Pécsett. Addig is a tanács szociálpolitikai csoport­ja a Vegyesipari Vállalatnál, a Tempó KTSZ-nél. a Háziipa­ri Szövetkezetnél, a Ruhaipa­ri Vállalatnál, valamint a Járműkészítő KTSZ-nél felmé­ri, hogy miként lehetne több csökkent munkaképességű egyént munkába állítani. Foglalkozott a tanácsülés a munkaképtelenek, állami tá­mogatásra szorulók, valamint az öregek helyzetével is. Se­gélyezésükre ez évben a U. kerületben összesen 1 239 000 forintot irányoztak elő. A re­ferátumból kitűnt, hogy Pé­csett szükség lenne egy új kor­szerű szociális otthon létesí­tésére. A 200 férőhelyes otthon megvalósítására azonban csak 1907-ben kerül majd sor. A tanácsülés elhatározta, hogy a Gáspár utcai úgynevezett „Nőtelep" felújításéra ez évre biztosított 100 ezer forint KÖFA-hitelt a városi tanács rendelkezésére bocsátja a vá­rosi szociális otthon bővítésé­re. A vita során javasolták, hogy az elaggottakkal kötött eltartási szerződés csak ak­kor érvényes, ha azt a tanács szociálpolitikai csoportjánál is nyilvántartásba vették. így a tanács ellenőrizheti, hogy az eltartók betartják-e a szerző­désben vállait kötelezettségei­ket A lakosságnak gyűléseken tett bejelentései megoldását célzó intézkedési terv jóvá­hagyása után sor került a ta­nácstagok interpellációira. HAJHULLÁS «S KORPÁSOD As elleni kezelés Schneider fodrásznál. Városház utca. Két pécsi újító — Muth Endre er­dész és Bujdosó Benedek esztergá­lyos — új gömibfa- köböző készüléket szerkesztett Az er­dőkben kitermelt rönkök felmérése köbméterben tör­ténik. Becsléskor, termeléskor, érté­keléskor tehát szűk séges a fa tömör köbtartalmának megállapítása. Ezt jelenleg hosszadal­mas számítási mű­velettel — köböző könyv, táblázatok segítségével — vég­zik. Az útjftás: a kö­böket feltüntető hengeralakú készü­lék, amelyen egy ugyancsak megfe­lelően beosztott gyűrű mozog. Mű­ködési elve hasonló a logaritmus-léc ke zeléséhez. A készü­lékkel — egyéb se­gédeszközök igény­be vétele nélkül »- másodpercek alatt, két tizedes szám­jegy pontossággal meg lehet állapíta­ni a röwk tömör köbtartalmát A ké szülék fémből van (tervbe vették mű­anyagból való elké­szítését Is), tehát hóban és esőben is lehet használni, s az erdészek kesztyű ben kezelhetik. Az újítást a Me­cseki Állami Erdő- gazdaság elfogadta és a prototípust ki­próbálta, s az ki­tűnően bevált Mutii Endre és Bujdosó Benedek a gyors gömbfa-köbö- ző készüléket be­jelentette az Or­szágos Találmányi Hivatalnak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom