Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

1963. JClilTTS 2. mAVMLO 3 lultabb a távvezetéki szigete­lőknél, s így a beszerzésük világpiaci viszonylatban is nagy nehézségekbe ütközik. Ez a felismerés adta azt a gon­dolatot, hogy vállalva az elő­állításával járó nehézségeket, berendezkedünk a gyártására, tekintettel arra, hogy az ed­digi rendelések, illetve érdek­lődések máris nagyon bíztató perspektívát mutatnak. — UJ ÜZEMÜNKRŐL szól­va elmondhatom, hogy korsze­rű eszközökkel, illetve gyár­tásberendezésekkel rendelke­zik. Természetesen sokat tudnék mondani problémáinkról is, de úgy érzem ismétlésbe esnék, hiszen azokról nem is . egyszer szó volt. a sajtó hasábjain. — Mégis meg kell említenem, egy kevésbé ismert problémánkat. Azt hiszem, az a leghelyesebb megfogalmazás, ha azt mon­dom, hogy a külkereskedelmi szervek nem kellőképpen ér­tékelik az egyes külföldi meg­rendeléseket Ez több esetben abban mutatkozik meg, hogy a műszaki specifikációt, s ennek alapján az ajánlatkérést szak­szerűtlenül adják meg, ami­ből rengeteg bonyodalmunk származik. Ugyanis a megren­delésekben szereplő különböző típusú szigetelőknek külön-kü- lön meg van a maga saját­ságos specifikációja, amelynek hiányában igen körülményes utánjárással tudjuk csak tisz­tázni a gyártással kapcsolatos teendőket S ha Beke László főmérnök nem is mondta ki, mi kimond­juk, hogy némi köze ennek is van a nemzetközi tekintély megszerzéséhez; Megnyílt a bólyi ifjúsági tábor Tegnap este ünnepélyes kül­sőségek között megnyílt Boly­ban az önkéntes ifjúsági épí­tőtábor Sziebert pusztai leány altábora. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett Csorba Tiva­dar elvtárs, a KISZ megyei bizottságának ágit. prop. titká­ra is. A négyszáz fős alt?por­ban ma reggel megkezdődik a munka. Estére benépesül a Károly- majeri aütábor is, ahol ötszáz fiút tudnak elhelyezni a kuko- ricacímcrezés idejére. — Csü­törtökön megnyitja kapuit Ká- rolymajorban a II. számú al- tábor, amelynek lakói ugyan­csak fiúk lesznek. Ezt az al- tábort háromszáz fiatalra mé­retezték. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: növekvő felhőzet, több helyen zápor, zivatar. Mérsékelt északi szél, a zivatarok idején szélerő­södés. A meleg kissé mérséklő­dik. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 17—20 fok kö­zött. Legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap északon 25—28, délen 29—32 fok között. — VÁLLALATUNK gyárt­mányai nemcsak az ország ha­tárain belül ismeretesek, hi­szen közülük egynéhány a vi­lágpiacok keresett cikke. Egy­re fokozódó exportforgalmunk, amelyet a Transelektro Kül­kereskedelmi Vállalat közvet­len termékszállítással bonyo­lít le, azt bizonyítja, hogy gyárunk termékeit a külföld is egyre inkább elismeri, amit mindennél jobban bizonyít az is, hogy a külkereskedelem év­ről évre nagyobb mennyisé­gű szigetelőknek biztosít helyet a külföldi piacokon. — Közismert, hogy a kapi­talista országokban, ezek kö­zül is a gazdaságilag legfej­lettebb országokban, csak olyan termékek értékesíthetők, melyek lépést tudnak tartani a technika gyors fejlődése által diktált sokoldalú követelmé­nyekkel. A múltban főleg táv­vezetéki szigetelőket exportált gyárunk, méghozzá a DIN és VDE világviszonylatban is elfő gadott német szabványok elő­írásai szerint. Ezen a téren is jelentősen előrehaladtunk, ■— ámít az is bizonyít, hogy ál­landóan lépést tartunk a fenti szabványok azóta folyamato­san növekvő, korszerűsödő követelményeivel. — Gyárunk fejlesztési programjában olyan irányú igények kielégítése is szere­pel, mint a British Standard szabványnak megfelelő szige­telők kidolgozása. Vannak az­tán olyan termékeink is. mint az ellenállástestek s más jelen­tős szigetelőfajták gyártása, melyek a belföldi gyárak által feldolgozva és készülékezve kerülnek exportra. — A távvezetéki szigetelők mellett egyre nagyobb külföl­di érdeklődés nyilvánul meg a nagyfeszültségű készülékszige­telők iránt. Gyártásuk mind berendezés, mind technológiai vonatkozásban sokkal bonyo­MODELL HITELBEN *— Kik rajzolták ezeket? A lépcsőkön vágtató legény egy pillanatra megáll és rá­csodálkozik a képekre. — A szakkörösök... Ott fent van a műtermük — mondja lihegve, aztán tovább­robog. A porcelángyárt kultúrott­hon lépcsőházában és a kar­zaton lógnak a képek. Fény­ijeit, ami a kiállítótermeket olyan barátságossá és ragyo­góvá teszi, nyoma sincs. A ké­peken inkább árnyékok ül­nek, s általában szürke, feled­tető homály borít mindent Ez rendben is lenne, hiszen a lépcsőházban nincs szükség műtermi világításra, de... De ezeket a képeket talán a klubban is be lehetett volna mutatni? 3Cépek a. tipu&liázban Érdekes képek. Ha az em­ber megáll, és a viszonyok­hoz képest elmélyedten ta­nulmányozza, meglepődik. Az átlagos szakköri munkáknál sokkal színvonalasabbak! Dombai Győző férfifej” című grafikája finom, míves, s komoly emberismeretet sej­tet Baríos Margit csendélete nagyon esztétikus, Kováts Éva tanulmányfeje és zsírkrétával készült balatoni tájképe mű­vészi átélésre, hivatásérzésre utal. Meglepően tökéletesek Bocz Gyula rajzai is, különö­sen a fatörzs tanulmánya ... Érdekesek Surányi Anna, Szmiha Istvánka és Gombai István tanulmányrajzai is. Kirándulás és ismeretterjesztés Hagy az érdeklődés az Ország-Világjárók Baráti Köre iránt Eddig az IBUSZ inkább csak a külföldi és a hazai társasutazásokat népszerűsí­tette, mint egyik lehetőségét a hazai és a külföldi neveze­tességek megismerésének. Most a TIT-tel közösen létre­hozták az IBUSZ—TIT Or­szág—Világjárók Baráti Kö­rét, amelyben részt vesznek mindazok, akik már jártak külföldön, vagy ezután kí­vánnak egy-egy országgal megismerkedni. A Baráti Kör segítséget nyújt ahhoz is, hogy az illető érdeklődési kö­rének megfelelően melyik or­szágot válassza legközelebbi túrára. A Baráti Kör célul tűzte ki, hogy hazai és kül­földi érdekességekről, egy- ország, város nevezetességei­ről előadásokat rendeznek. Mivel a nyári hónapok — jú­lius és augusztus — a nagy túrák ideje, így az előadáso­kat inkább az ősszel tartják meg a Pécs városi Művelő­dési Házban. A Baráti Kör által szerve- fctt előadások célja elsősor­ban az érdeklődés felkeltése a külföldi és a hazai társas- utazások iránt, de az sem mellékes, hogy a már ott járt turisták kicseréljék élményei­ket. A Baráti Kör vezetősége az elmúlt napokban megala­kult. tagjai között megtalál­hatók az IBUSZ, a TIT és a külföldet járt turisták képvi­selői. Az alakuló ülésen meg­tartották az első előadást Sze­gedről, mert a közeli napok­ban megkezdődnek a szabad­téri játékok. Az előadást mintegy nyolcvanan hallgat­ták meg. Legközelebbi elő­adáson Lengyelországot is­merhetik meg közelebbről a hallgatók. A Baráti Kör tagjai igazolványt kapnak, amely anyagi kihatással nem jár, ugyanakkor az IBUSZ első­sorban a Baráti Kör tagjait értesíti egy-egy újabb kül­földi vagy hazai társasutazás szervezéséről. Az elhangzott előadásokból vetélkedőket is szerveznek, amelyek győzte­seit jövőre egy-egy belföldi túrára viszi el az IBUSZ. A kiállítás mentén az em­ber lassan feljut az emeletre, s további lépcsőfordulók után rábukkan a műteremre. 1 izen-tizenketten ülnek a rajzpadok mellett, s egy sze- recsenkirálynőre emlékeztető kislányt rajzolnak, aki egy emelvényen ül. Modell. A szakkört Lantos Ferenc festőművész vezeti. — Miért a lépcsőházban tar­tanak kiállítást? — Valójában ez nem is ki­állítás, egyszerűen csak be­mutató a szakkör munkájából. Húsz rajzot akasztottunk fel a falra, talán nem érdektele­nek ... Az igazgatói rendel­kezés egyébként az volt, hogy a folyosón állítsunk ki. A szakköri tagok közben hátrapislognak, s tanácstala­nul köröz a rajzlap fölött a kezük... Hát igen, a modell, a kedves Selley Sarolta me­gint .elnevette magát. A követ­kező pillanatban már min­denki nevet, még a szakkör vezetője is, majd magyaráz­kodva hozzám fordul: — Az a helyzet, hogy a mo­dellek nálunk hitelben ül­nek... Qliliámj gond — Mit csinálnak? — Hitelben ülnek, mert a kultúrotthonnak állítólag az átszervezési viták miatt még mindig nincs költségvetése ... Én már hallottam olyant, hogy valaki hitelbe iszik, vá­sárol, de olyannal, aki hitel­ben ül, most találkoztam elő­ször. De egyáltalán hogyan vállalkoznak erre emberek? — Az o szó, hogy „diák”, mindent megmagyaráz — köz­li velem Selley Sarolta, s az­tán Lantos Ferenc is kiegé­szíti az ügyet: — Megígértük a modellek­nek, hogy megkapják majd a pénzüket. Múltkor már a zsebpénzünket adtuk össze, mert az egyik modell fellá­zadt ... —- És a kultúrotthon nem fizet? — Megígérték, de a költ­ségvetés miatt minden áll. Pedig lehetne itt sok szép dol­got csinálni. Van itt egy lino­leumprés, ha kapnánk még egy kis szobát, berendezhet­nénk műhelynek, s alakíthat­nánk a szakkör mellé egy grafikai részleget. Probléma bőven akad, felét sem írom fel, rhert a rajzo­sok, a szakkör tagjai jobban érdekelnek. Néhány pillanat múlva megtudom, hogy az if­jú tehetségek a legváltozato­sabb helyeken dolgoznak: a Porcelángyárban, Sopiana Gépgyárban, Építőipari Vál­lalatnál, de van köztük főis­kolai hallgató, joghallgató, s mi több még művészeti gim­nazista is. edz okok Ki miért jelentkezett a szak­körbe? A válaszok többnyire olyan sematikusak, mint a kérdés. „Szeretek rajzolni” — vallja szinte azonos szóhasználattal Gombai István, Bartos Mar­git, s mindenki. De sokkal többről van szó, ezt világosan bizonyítják Bocz Gyula szob­rai, akinél a rajz valóban csak előtanulmánynak számít­ható^ jvagy Kováts Éva tűnő­dő válasza a színek és a vó- nalak szeretetéről: — A vonalakat szeretem jobban, mert az tiszta ügy... Azaz, ezt így ne tessék meg­írni ... Olajjal még nem fog­lalkoztam eleget, s a grafiká­hoz vonzódom... Álmodom valamit és megrajzolom... Látomás és indulat, kifeje­ződési vágy — azt hiszem, nyugodtan használhatjuk eze két a szavakat a porcelángyái szakkör tagjaival kapcsolat ban, akik a műkedvelő szín vonalán valamivel talán má tűi vannak, s néhányuk képzőművészeti élet komol ígéretének számít... Hogy rr lesz belőlük? Ez függ a mo dellkérdéstől, a szemléletű: végleges kialakításától, s saját szorgalmuktól, tehetsé güktől is. Tehetségük alapjái könnyen elképzelhető, hog; néhány év múlva nemcsak i gyári kultúrház lépcsőházá ban, hanem komoly kiállító termekben is találkozunk j műveikkel, és nevükkeL Bertha Bulcsú Előzzük meg a tűzeseteket! A szokatlanul meleg időjá­rás miatt fokozottabb figye­lemmel kell betartani a tűz- rendészeti szabályokat. Leg­utóbb a Baranya megyei Tűz­rendészet! Osztályparancsnok­ság megvizsgálta Pécs I. ke­rülete tsz-einek tűzrendészed felkészültségét. Megállapítot­ták, hogy a legalapvetőbb tűzrendészed előírásokat sem tartják be. Azonkívül, hogy a dohányzás tilalmi táblák nin­csenek kifüggesztve, nw megfelelő mennyiségű a ví: zel telt hordó, a szikra csap és az egyéb tűzvédelmi es: köz. A jelentések azt mutatjál hogy nemcsak Pécs I. kert létének (sz-eiben követnek i súlyos hibákat a tűzrendész« terén. Ezért a tűzoltóság ismétel ten felhívja valamennyi tei melőszövetkezet figyelmét a előírások betartására. A sajfóbírálat hatékonyságáért A magyar közélet demok­ratizmusa szempontjá­ból nagy horderejű határoza­tot hozott legutóbbi ülésén a Minisztertanács. Mint az er­ről kiadott közlemény rámu­tat, a kormány előírta, hogy „a sajtóban nyilvánosságra hozott javaslatokra, illetve bírálatokra az illetékes álla­mi szervek kötelesek a szer­kesztőségeknek érdemi választ adni. A kormány felkérte a társadalmi, a tömeg szerveze­tek és a szövetkezeti szervek vezető testületéit, hogy ille­tékességi területükre hasonló intézkedést hozzanak.” Ez a kormányhatározat min­denekelőtt a sajtó roppant megnövekedett szerepét, sú­lyát és hatékonyságát van hi­vatva alátámasztani, de nyil­vánvaló, hogy a kormány nem valamilyen sajátos sajtószem­pontot, hanem nagyon is egye­temes érdeket tartott szem előtt határozata meghozatala­kor: erkölcsi-politikai, gazda­sági és társadalmi érdekeket. Nem arról van szó, mintRa a sajtó eddig nem bírált vol­na, vagy hogy úgy állna a helyzet, mint sok munkahe­lyen, ahol az alulról jövő bí­rálatot a címzettek eleresztik a fülük mellett, illetve for­málisan helyeslik, de semmit sem tesznek annak szellemé­ben. Nem így áll a helyzet, tudniillik a sajtóban megje­lent bírálat nem alulról jövő bírálat. Hazánkban a sajtó­termékek a pártnak, a tömeg­szervezeteknek, szerveknek és intézményeknek irányításával működnek — ilyen értelem­ben felülről szólnak. De mint­hogy a párt is, a tömegszerve­zetek is stb. a nép soraiból regrutálódnak, másrészt mert a lapok egyéni véleményeket is tolmácsolnak — ilyen érte­lemben alulról is bírálnak. Azt sem lehet mondani, hogy túlságosan kedvüket szegi az olyan jelenség, mint amilye­nekről fentebb a munkahe­lyekről elmondtunk. A párt VIII. kongresszusa is — hang­súlyozva a sajtó nagy felelős­ségét, építő hozzájárulását a szocializmus betetőzéséhez, va lamint az újságírók közéleti tevékenykedését —1 egyebek közt éppen a bírálatra ösztö­nözte az újságírókat. Ennek az ösztönzésnek értelemszerű és egyenes folytatása a kor­mány említett határozata. Aligha kell hangsúlyozni e határozat maradéktalan végre­hajtásának jelentőségét Az újságokban megjelent bírála­tot, közérdekű javaslatot ész. revételt tízezrek, esetleg száz­ezrek olvassák; az ilyen újság­cikk beszédtéma lesz azok kö­rében is, akik csak értesültek a megjelenésről, sőt esetleg a megjelenés előtt beszédtéma maga az ügy, amelyről az új­ság szólt. Hogyne érdekelné az olvasókat, mi lesz a folyta­tás; helyesen, az igazsághoz híven vázolta-e fel a lap a helyzetet és a tennivalókat milyen intézkedések követ­keznek hát. Néha milliós nagyságrendű népgazdasági érdekről van szó egy-egy bí­rálatban, javaslatban; máskor erkölcsi természetű, a szocia­lista társadalmi együttélés szabályait sértő magatartás­ról, például a bírálók üldözé­séről stb. Most tehát kor­mányrendelet — s más orszá­gos főhatóságok . által kiadan- dó_ rendelet — írja elő intéz­ményesen, hogy a sajtóbírálat nem maradhat pusztába kiál­tó szó, nem lehet falra hányt borsó. Nem az érdekelt illeté­kesek belátásától, indulatától vagy jószéndékától függ, ho­gyan reagálnak az újságcik­kekre, hanem most már köte­lességük. A Minisztertanács határo- zata ilyen értelemben uj helyzetet teremt, de volta­képpen azért teheti ezt, mert megvannak rá a kétoldalú fel­tételek. Az egyik oldal az, hogy az intézmények élén vagy felelős munkaköreiben nagy többségben olyan em­berek állnak, akik becsülete­sen, a tömegek érdekeitől ve­zéreltetve, egyszóval demok­ratikusan dolgoznak. Ez a zöm eddig is nagy figyelemmel kö­vette a sajtót, belső erkölcsi indítékokból reagált cikkeire és foganatosított intézkedése­ket. Számukra nem üj a Mi­nisztertanács határozata alap­ján előálló helyzet. De új azoknak a makacsoknak, bü­rokratáknak, akik négy faluk közé begubózva irtóztak a nyilvánosságtól, illetéktelen beavatkozásnak tekintették „hitbizomiányukba” minden, őket ért szót, s vállrándítás­sal intézték el az ilyent. Az effajta magatartás mostantól kezdve nemcsak társadalom­ellenes, hanem kötelesség­szegő is. A másik oldalról, a sajtó ol­daláról, ugyancsak megvannak a feltételek a határozat ered­ményes végrehajtására. Tud­ni kell ugyanis, hogy a kor­mányhatározat föltétien az­zal számol: az újságírók a legnagyobb pontosságra töre­kedve, az ország egyetemes ügyét mindenkor mérlegelve, elfogulatlanul és tárgyi tudás­sal vessék papírra megérett gondolataikat. Mert az érem­nek most is két oldala van. Egyebek között a lapszerkesz­tőségek is olyan intézmények; amelyeket — ha ugyan nem sajtóban is — bírálat érhet. S ha egyszer az újság a bí­ráló szellem általánossá téte­lének egyik zászlóvivője, első­rangú erkölcsi kötelessége, s. ez a kormányhatározatból is következik, hogy közzétegye a határozat fogalomkörébe tar­tozó cikkekre kapott válaszo­kat. Erre egyébként a már érvényben lévő sajtótörvény is készteti. Mondani sem kell; mennyire nem válik valamely újság díszére, ha a Helyre­igazító válaszlevélben pontat­lanságot, felületességet, elfo­gultságot kell mondania ön­magáról, elégtelen bizonyít­ványt kell kiállítania. A Mi­nisztertanács határozata te­hát nem a vagdalkozásnak, a hetvenkedő fricskázásnak nyit atat, hanem kizárólag a Szó­fiai :sta újságírói felelősség­ben fogant írások társadalmi méretű hatékony fogadtatásá­nak. Mi, újságírók, a kor­mányhatározatból felénk ára­dó bizalomhoz híven iparko­dunk megfelelni e magas kö­vetelményeknek. j^e természetesen azt is ^ hozzá kell tenni mind­ehhez. hogy az újságcikkeket követő illetékes válaszoknak is — amennyire lehet — elfo­gulatlanoknak kell lenniük, hiszen tévedhetetlen ember vagy hibáktól teljesen men­tes munkahely nincsen, tehát a bírálat sem szégyen, még kevésbé a becsületes önbírá­lat. Szégyen lenne viszont a mellébeszélés, a lakkozásra törekvés, amit az újság — a cikkére kapott válasz közlé­sével együtt — könnyűszerrel leleplez és visszautasít Ez pedig már pellengér. Viszont a bírálat elemző alkalmazása, a foganatosítandó intézkedé­sek nyilvánosságra hozatala lehetővé teszi, hogy a közvé­lemény megelégedéssel kísér­je majd figyelemmel a meg­oldást, ez pedig nem csökken­teni, hanem csak növelni fog­ja a korábban megbírált szer­vek tekintélyét. Hasznuk lesz belőle nekik is, de főképp az országnak, a népnek. Amint hogy ez az egyetlen célja a Minisztertanács hatá­rozatának. V. T. A Kesztyűgyár Siklósi Üze­me felvesz 8 ált iskolát végzett és érettségizett fiú­kat kesztyfiipari tanulónak. Tanulmányi idő 3 év érett­ségizetteknél 1.5 év. Jelent- kezni a Kesztyűgyár Sik­lósi Üzemében lehet sze­mélyesen. 99 Őszintén a világszínvonalról beke lAszlö, a pécsi porcelAngyAr főmérnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom