Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-30 / 176. szám, Első kiadás

2 ftlAPLff 1963. JÚLIUS 31. Szavalóestek a tettyei romoknál t A pécsi városi KlSZ-bizott- ság kezdeményezésére a pécsi Vendéglátó Vállalat már ko­rábban ifjúsági szórakozóhe­lyet létesített a Holdfény Esz­presszó helyén Tavasz névvel és a Hullám helyiségeiben, mindkettőt- ifjúsági személy­zettel. a Vendéglátó Vállalat KISZ-szervezetének védnök­sége alatt. A Tavaszban már reggel héttől kezdve cukrász- süteményeket, kávét, fagylal­tot és egyéb cukrászipari ter­mékeket fogyaszthatnak, dél­után négytől pedig zene mel­lett szórakozhatnak a fiatalok. A zenés ifjúsági vendéglő mégsem megy megfelelőkép­pen. A Hullám ifjúsági ven­Ai autóbuszok orvosai déglőt a forró nyári napokban a strand területéről sokan lá­togatják és a fiatalok példa­mutató szorgalommal látják el a vendégsereget. A pécsi városi KlSZ-bizott- ság a fentieken kívül is gon­doskodik a fiatalok kultúrált nyári szórakozásáról. Még az új színházi és hangverseny­évad előtt megrendezik a tety- tyei szavalóesteket a Pécsi I Nemzeti Színház fiatal művé- I szeinek közreműködésével. Az I előadói emelvényeket a tety- tyei romok között építik fel, a szavalókat rejtett reflekto­rok világítják meg, a hallga­tóság pedig a pázsiton elhe­lyezett párnákon foglalhat majd helyet. A pécsi KISZ- bizottság és a színház másik közös rendezvénye lesz a dzsessz-balett parádé, ame­lyen a legjobb pécsi dzsessz- zenekarok és az európai hírű pécsi balettegyüttes ad egész estét betöltő műsort. Ugyan­csak nagyobb érdeklődésre tarthat számot a pécsi ifjúsági dzesszklub rendezvénye, az országos dzsesszvetélkedő, amelyre öt országos ismert dzsessz-zenekart hívnak meg. (Is) Magyar—Kubai barátsági nap j A Hazafias Népfront Pécs városi titkársága magyar— i kubai barátsági napot rendez július 29-én Pécsett, a kubai forradalom évfordulója alkal- mából. Pécsre érkezik dr. Jósé l uxa Sanz, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövete és a követség több vezető munka­társa. A vendégek tiszteletére a Fegyveres Erők pécsi klub­jában adnak fogadást, majd városnézésen vesznek részt. Este hat órai kezdettel ugyan­csak a Fegyveres Erők Klub­jában nagygyűlést tartanak, amelyen a nagykövet mond ünnepi beszédet. A hét kérdése NYOLC KÉRDÉS — AZ EGYETEMI FELVÉTELI VIZSGÁK EREDMÉNYEIRŐL, AZ EGYETEMI FELVÉTELI RENDSZER IDEI TAPASZTALATAIRÓL, A PROTEKCIÓRÓL, A MUNKÁSFIATALOK FELVÉTELÉRŐL, ÉS A FIUK—LÁNYOK aranyáról. A PKV-nál a garázsba érke­zés után azonnal megkezdő­dik a kocsik takarítása cs kar­bantartása. Három híradás­technikai kiállítás A földművesszövetkezeti ke­reskedelem újabb kiállításo­kat szervez, hogy , népszerű­sítse a lakosság körében a leg­különbözőbb árucikkeket. Most az ezerötszáz forinton felüli értékű rádiókészüléke- i két mutatják be a megye há­rom községében. Sásdon, Szi­getváron és Pécsváradon lesz ! híradástechnikai kiállítás au- j gusztus elején. Isten kellete a bícósáfy dote Ki fizeti meg a kölcsönt? Természetes dolog, hogy ha valaki bútort akar csináltatni, hát elmegy az asztaloshoz. Ab­ban sincs semmi kivetni való, ha az asztalos előre kéri a pénzt, vagy annak egy részét. A világ folyásának ilyen természetes menetét azonban itt-ott megszakítjuk, gondol­ván hátha úgy könnyebb az élet. Ez történt több mint egy esztendeje Pécsett is, egy ak­kortájt megszűnt magán kis­iparos családjában. Mert jön az egyik ember és azt mondja: — Bútor kéne! S a leányzó — nem is olyan fiatal leányzó —, ráfeleli, hogy lesz. csak fizessen előre. Még­pedig nyolc ezer forint a bú­torár, s abból neki menten le kell számolni hét kerek ezer forintot. S most április van, de májusra már elkészül az egész berendezés. Jön a mi emberünk május- baiv — Hol a bútor? — Még nem kész, jöjjön jú­niusban! Megint jön. — Nincs. Beköszönt a szeptember. — Mi lesz végre? — kérdi 1. Hányán jelentkeztek ebben az évben a pécsi egyetemekre, és hány új hallgatót vettek fel? 2. Melyik volt az a legmaga­sabb pontszám, amivel n>ár nem lehetett az idén bejutni az egye­temre? 3. Melyik iskolákból, illetve területekről volt az idén a leg­nagyobb a jelentkezők áram­lása? 4. Tapasztaltak-e lényeges kü­lönbséget a felvételi vizsgákon a jelentkezők felkészültségében, különös tekintettel a középisko­lákban szerzett tudás színvona­lára. 5. Tudomásom szerint a két pécsi egyetemen a lányok szám­aránya állandóan növekvő ten­denciájú. Milyen lesz az első évfolyamon a fiúk és a lányok aránya? 6. Volt-e az idén „protekciós kísérlet”? 7. Milyen vélemény alakult ki a tapasztalatok alapján a most alkalmazott pontrendszerről, és véleményük szerint szükség lesz-e a módosításra? 8. Az idei felvételi vizsgák megcáfolták-e azt az „aggodal­mat”, hogy az új felvételi rend­szer kiszorítja a munkásfiatalo­kat az egyetemekről? a most már gyanakvó megren­delő. — Harmincadikén szállítom, most a kárpitosnál van. Megyen az emberünk a kár­pitosmesterhez. — Itt nincs semmiféle bú­tor, de nem is lehet, mert an­nak az asztalosnak már be­vonták az engedélyét. Így hát az asztalos leánya kissé megforgatta a dolgok természetes rendjét-Sőt, nem­csak ezzel az egy alkalommal kontárkodott bele a tisztessé­ges emberek hasonlóan tisztes­séges üzletkötésének meneté­be. Júniusban megint jött egy áldozat. A harmadik áldozat­nak pedig — amikor az visz- szakérte az előleget —, ezt ta­nácsolta az asztalóslány: — Fohászkodjon a Szűz Má­riához, s a jóisten majd kifi­zeti magának a pénzét. Csakhogy ennyire már nem szabad lemenni a realitások talajáról, mert utána kissé kellemetlen oda visszatérni. Így lesz ez hétfő reggel fél ki­lenc órakor is, amint a pécsi járásbíróság megkezdi az ügy tárgyalását (Földessy) VÁLASZOL: DR. HAJNAL JÓZSEF, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori hivatalának vezetője: 1. Csaknem négyszázan je­lentkeztek egyetemünkön az első évfolyamra, közöttük 104 pécsi diák. A fellebbezések el­bírálásával együtt összesen 190 jelentkezőt vettünk fel az idén, egyébként az első évfo­lyamon 47 p>écsi hallgatónk lesz. 2. Elöljáróban megemlítem, hogy _ felvételi vizsgáinkon harminchétén érték el a ma­ximális 20 pontot. 20, 19, 18 és 17 pontot elért jelentkező­ket mind felvettük, a 16 pon­tosok közül már válogattunk. Közülük a végrehajtási uta­sítás alapján előnyben, része­sítettük a fizikai dolgozók gyerekeit, és. azokat a jelent­kezőket, akik az érettségi után legalább már egy évet dol­goztak. 3. Az „áramlás” megfelelt a szokott átlagnak. A jelentke­zők több mint egynegyede pé­csi volt, Kapuvárról 32, Tol­nából 17, a többiek elsősorban a Dunántúl más területeiről jelentkeztek. 4. Sajnos, ismételt tapasz­talatunk, hogy a középiskolák Elolvastam, a hirdetést és fölbá- múltam a plafonra. Emelt fővel léphet a boldogság útjára. Kicsoda? Fiatal legyen és feltétlenül róm kát. Képzettség és anyagiak nem számíta­nak. Akiket pedig távol tart magától a „Mister”: dohányzók, ajkfestők, modemek. Tehát a modernek eleve ki vannak golyózva. A család ugyanis — konzervatív. Család... A ,Mister*’ és két nagy lánya. A lányok Califomiá- ban... És ki hinné, hogy Californiá- ban lehet valaki konzervatív? Néhány kálandomő megkömyékezi majd a ,’Mistert”. Szájukról letörlik a rúzsig ujjaik végéről lekaparják a lak­kot és a nikotint. Aztán beállítanak: házasság ügyében. Jöttek az apróhir­detésre, mint a legyek a mézre. És most képzeljék el, hogy a festetten „róm. kath.” asszony áthajózik az ó- hazából a „Misterrel” Californiába. Bemutatkozás, ünnepi ebéd ... satöb­bi. És a két komoly felnőtt lány el­húzza a száját, mert a Papa egy tak- nyost vett el feleségül. Barátnőjük le­hetne — de ,’mamának” szólítják. — Esetleg. Uramisten, oda ne rohanjak... Micsoda blamázs! Egy reggelen aztán a „mama” ha­lásznadrágba öltözik, kifesti a száját ciklámenre, kifeszíti kebleit és őrült twistet vág le a szoba közepén egy Halliday-számra. A családi ősök port­réi megremegnek a falakon. És kedves „Mister” ... hm... hány évesnek tetszik lenni? Jól értettem? hatvankettőt mondott ügye? Hát ez az. Ez a bökkenő, ami miatt a lányok még is maradnak és California he­lyett inkább Sikondát választják. A „Mister” nyughatatlan. Már rég behajózott volna, de egyedül nem akar vissza menni. Pedig mi mindent ígért?! Fürdést oz óceánban ... tenisz-délutá- zsírokat, meghitt andalgásokat ! farm parkjában. Egyelőre azonban llapos gonddal figyel meg minden nőt. iki elhalad mellette. Néha meg is áll. c i Jllhte i Utánuk fordul. Hosszan nézi őket. De ez a hosszú pillantás több, egyszerű esztétikai gyönyörnél. Türelmetlen. Az idő sürget... Tálán tíz év, talán húsz év van még hátra, ezt egy ifjú lány mellett szeretné eltölteni — házasság- levéllel pecsételve persze. „Lányaim barátnőjükké fogadnák önt. S ha szí­vében akad még hely számomra... Otthonunkba napsugarat hozhatna.. TTol találkoztunk mi már, ,Mis- tér"? Valahol... valahol... egész biztosan. Hol is? Aha! Fönt a padláson, a ge­rendák alatt. En ültem klott-nadrág- ban, mezítláb apám K. und. K.-ás katonaládáján’ ami poros volt és do­hos. Öregem elcsent dóznijából csa- vartam egy ronda hasas cigarettát. A kezemben könyv volt... gyűrött, fosz­ladozó fedelű könyvecske. Courts-Mah- ler idézte meg a „Mistert”, amint hó­fehér jachton „vitorlázott” a califor- niai partok mentén. A parton narancs­fák zöldelltek. A fedélzeten állt a „Mister” hatvankét esztendejével és ragyogó, huszonötéves újdonsült felesé­gével. Voltak ilyen fura szerelmek, igaz? Courts-Máhler tudta, hogy vol­tak. A jachton kínai szakács főzött, mert a jachtokon mindig kínai szaká­csok főznek. A ,’Mister” — emlék­szem rá — fehér pantallót viselt, szilvakék kétsoros, aranygombos za­kót, tengerészsapkát. Parancsnok + tulajdonos + öregedő boldog férj. Dollár dögivei. A nő ragyogó. Leg­alábbis a fedélzeten ragyogott, mert a dollárral kisuvicholta valamelyik Los- Angeles-i bérház mocskából. A kis grép- írónö és a „bussines-man” szerelme... Courts-Mahler értette a módját, ho­gyan kell megbolondítani ilyen gics- cs®*-szirupős síorykkal a hamis-roman­tika élvezőit. Bár én nem a nőt iri­gyeltem, hanem a jachtot. Meg az óceánt. Meg a haragos-zöld narancs­fákat. Fönt, a poros padlás gerendáin megtörtek az óceáni hullámok. Erez­tem a tenger sós fuvallatát. Egy ki­csit köhögtem,' de a kapadohánytól és nem a narancsillattól. Átvetettem lá- bomat a katonaládán és hintáztam, mintha a hullámok ringatnák hófehér jachtomat. Később már a nőt is irigyeltem. Mondom, ,,Mister”, mi már találkoz­tunk. És azt furcsállom, hogy hatvanhá­rom júliusában ismét találkoztunk, ön még mindig jó erőben van. Örök Courts-Mahleri figura. Értem... f'sák tudja... nevetnem kell. A ^ mi lányaink valahogy ... hogy is mondjam csak... szóval, ezekre nem lehet számítani. Ezt a „bizniszt” nem veszik be. Lehet, hogy azért, mert \ életükben soha nem olvastak Courts- Mahlert és Erdős Renét. Máson ne- ' velkedtek. Én azt is láttam, hogy a hirdetésen kuncogtak. Nem is értették talán, összevihogtak, aztán beültek a presszóba és ittak egy feketét. Vala­melyik rá is gyújtott. Nem akarom a „Mistert” kiábrándítani, de — bár nem I „róm. kath”-ok, azért mégis stramm kis lányok a mieink. Iskolába járnak, ‘ tanulnak, dolgoznak, víkendeznek, tár- • latokra járnak, imádják a balettet, udvaroltatnak, divatoznak, táncolnak, sírnak és nevetnek, de „Mistert” nem ismerik. következésképpen jachton sem ültek. De azért majd férhez men­nek: orvoshoz, technikushoz, esztergá­lyoshoz vagy sofőrhöz? Teljesen mind­egy. De Californiába nem mennek — leg­alábbis a „Misterrel!” — mert többet kívánnak, egy szép. nosztalgikus de szomorúan múlandó „Naplemente”- nél. Ezek a lányok a szerelemben sem szeretik a giccset... iL r. között lényeges színvonalbeli | különbségek vannak, ami vé­leményünk szerint elsősorban a középiskolák szaktanári el­látottságával kapcsolatos, de j a diák felkészültsége gyakran attól is függ, hogy az illeté- J kés szaktanárnak milyen az j érdeklődési területe. Ha a szaktanár mondjuk a bioló-1 giából a rendszertant kedveli, j akkor a diákja sokkal jobban ismeri a rendszertant, mint a biológia más részterületeit. 5. Egyetemünkön az arány fele-fele, de a tendencia ok­vetlenül növekedő jellegű a lányok javára. Ezzel kapcso­latban a vélemények megosz­lanak. Az én véleményem az, hogy ebből semmiképpen se szabad problémát csinálni, legfőképp>en p>edig nem szabad olyan alapvetően helytelen következtetéseket kialakítani, miszerint a nők kevésbé al­kalmasak az orvosi pályára. Tudomásul kell venni: világ- jelenség, hogy az orvosi pá­lya „elnőiesedik”. Egyébként ez az arány a felvételi vizs­gákon nem „szempont”, rend­szerint utólag derül ki, hogy mennyi fiút és lányt vettünk fel. 6. Az idén az előző évekhez viszonyítva lényegesen csök­kent a „protekciós kísérletek” száma. Elsősorban azért, mert bár az egyetemi felvételi vizs­gák végrehajtási utasítását nem hozták nyilvánosságra, mégis mindenki tudta, hogy a felvételi vizsgákon elért pont­számok mellett a középiskolai tanulmányi eredményeket egyenlő arányban számításba kell venni. A vizsgabizottsá­gokat se lehetett befolyásolni, mért a bizottságok csak reg­gel ismerték meg az aznap felvételizők anyagát.. 7. Mindenki egyetért abban, hogy feltétlenül szükséges volt a származási megkülön­böztetések eltörlése. Mi tud­tuk itt a legjobban, hogy ez esetenként milyen igazságta­lanságokhoz vezetett. Ezek a gyerekek 1944—45-ben szület­tek, nem lehet ma már őket az apák származása szerint megítélni, nem beszélve arról, hogy tizenkét évig mi nevel­tük őket, részt vettek az út­törőmozgalomban, a KISZ munkájában. Ami a felvéte­lekről szóló végrehajtási uta­sítást illeti, mint minden új újítás, ez is magában hordoz­za a gyermekbetegségeket is. Például volt egy kaposvári jelentkezőnk. A középiskolá­ban 3.50 volt az átlaga, ha viszont 3.51 lett volna, akkor két ponttal többet kap. Az utasítás alapján végeredmény­ben egy századon múlt, hogy felvesszük vagy sem, és lehet, hogy ez az egy század még tizennégy éves korából szár­mazik. Volt a jelentkezők kö­zött olyan, aki tíz éve járt első gimnáziumba, lehet, hogy tfz éve otthon hagyta a füze­tét vagy valami csínyt köve­tett el az iskolában, egy jegy- gyef rosszabbat 'kapott, és ez az egy jegy most a felvételi vizsgán döntő lehetett volna. Az új felvételi rendszer jó, csak a végrehajtási utasítás­ban kell módosításokat esz­közölni. Természetesen figye­lembe kell venni a középisko­lai eredményeket, annál is in­kább, mivel a jelentkező négy évet tőit el a középiskolában, a felvételi bizottság előtt fél­órát. Mi azt javasoljuk, hogy kétharmad—egyharmad arányi kell kialakítani. A felvételi vizsgán 20 pont legyen az el­érhető maximális pontszám és a jelentkező 10 pontot hoz­zon magával a középiskolából Ez felel meg az igazságnak. 8. Az aggodalom teljesen fe­lesleges. Ebben az évben olyan arányban vettünk fel fizikai dolgozók gyermekeit, amilyen arányban jelentkez­tek. Véleményünk szerint itt a legnagyobb feladat a közép­iskolákra vár, hogy a fizikai dolgozóknak minél több. jól felkészített gyerekét küldjék az egyetemekre. VÁLASZOL: DR. KRAUTH JANOS, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományt Kit dékáni hivatalának vezetője: 1. Az idén 159 jelen tkeri volt a nappali tagozat eisó év­folyamára. összesen 70 új hallgatót vehettünk fel, kö­zöttük van 10 olyan, akiket a tavalyi felvételi időszak óta, i mint „feltételes” hallgatókat : tartottunk nyilván, és az egye- ! tern év közben részükre rend- I szeres speciális foglalkozáso- j kát szervezett. 2. A 20, 19 és 18 pontot el­ért jelentkezőket kivétel nél­kül felvettük. A 17 pontosok közül tizenhat jelentkezőt „fel tételesen” felvettünk az 1964— 65-ös tanévre. Ugyancsak fel­tételesen vettünk fel néhány olyan 16 pjontos hallgatót, akik a felvételi vizsgán kimagas­lóan szerepeltek, és csak azért nem szerezhettek több p>ontot, mert ebben a középiskolai pomtszerzési mód megakadá­lyozta őket. 3. A jelentkezők zöme a pé­csi, baranyai, tolna, somogyi és zalai iskolákból jött, de volt a felvételi bizottság előtt veszprémi, győri, székesfehér­vári, bajai, kalocsai diák is. 4. A középiskolák között kétségtelenül színvonalkülönb­ség van. A nagyobb városból jött jelentkezők, akik a nagy hagyományú középiskolákból jöttek, lényegesebben felké­szültebbek. 5. Kétségtelen, hogy egyre több lányhallgató jut be az egyetemünkre. A számuk év- ről-évre növekszik. A tavalyi első évfolyamon a fiúk-lányok aránya ötven—ötven százalék volt, az idén a lányok, túlju­tottak az ötven százalékon. Nálunk ez speciális gondot okoz a diákotthoni elhelyezés­ben. Véleményem szerint a lányok arányszáma már a kö­zépiskolában kialakul, hiszen a fiúk inkább a technikai pá­lyákhoz vonzódnak. 6. Az idén senki se kísérel­te meg, hogy protekciót kér­jen valaki érdekében, az vi­szont megtörtént, hogy felhív­ták a figyelmemet valamelyik jelentkezőre, illetve annak valamilyen testi hibájára, de hangsúlyozták, hogy csak igaz­ságos méltánylást kémek. Fel­hívták például a figyelmünket egy lányra is, aki súlyos mű­téten esett át, ennek követ­keztében csak szellemi mun­kát végezhet, és kérték, hogy egyenlőség esetén vegyük ezt figyelembe. A kislány felvé­teli vizsgája enélkül is jól si­került. 7. A felvételi rendszer alap­jaiban igazságos, de a jelen­legi pxxntozási rendszer nem teljesen alkalmas. A középis­kolából hozott ponts zánxx; vagy túlzott előnyt, vagy túl­zott hátrányt jelenthetnek a jelentkező számára, különösen az első két osztályban élért osztályzatok lehetnek megté­vesztőik. A korábbi évek hibái akkor is terhelik a felvételi­zőt, amikor ezeken a hibá­kon régen túljutott. Célszerű lenne a már emiitett kéthar- mad-egyharmad arány alkal­mazása. 8. Véleményünk szerint nem kell a fizikai dolgozók gyer­mekeit félteni. Az a tapasz­talatunk, hogy az idén felké­szültebb munkás- és pxaraszt- gyerekek jelentkeztek az egye­temünkre. Ez mindinkább ter­mészetessé válik, és ennek ér­dekében véleményem szerint is a középiskolákban kell a legtöbbet tenni. Thicrj Árpa '.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom