Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

tttt. JULIUS ZS, ivaplA 5 „Indul a pécs—fonyódi gyors...” Milyen legyen a jövő faluja? Tervek, elképzelések a pécsváradi járásban Egyelőre azonban csak a négyszemélye* sínautó In­dult el velünk: a kaposvári ál tamásról, hogy szemrevételez­zük az új „Balaton express” nyomvonalát. Az alkalmi pálya ellenőrzé­sére Bukovszky Ferenc és Dómján József, a vasútépítés vezetői kísértek el bennünket A „startolás” nagyszerűen si­került. A kaposvári forgalom- irányító ..szabad” pályát adott és néhány per« múlva már le is fékeztünk a „kötőtelep” síneken futó óriás daruja alatt — Ez « telep a lelke a pá­lyafelújításnak, — kapjuk az első népszerű felvilágosítást, hogy utána szinte beleszédül­jünk az egymásután pergő szakkifejezések rengetegébe; „ — geo-« lekötés” — „Át~ gombolás" — „dilatálás” •— ..szigetelt mező” — „Előfeszí­tett vasbeton” •— „hézag nél­küli felépítmény** és ki tudná még rajtuk kívül felsorolni a magyar nyelvben bizonyára nem régi keletű szakmai szó­kincset Aztán as egészet lefordítják • mi nyelvünkre In El­mondják, hogy Kaposvár és Fonyód között a kornak meg­felelően cserélik ki a vágányo kát Az új előfeszített vas­beton aljakra sínpárokát sze­relnek fel, • egy-egy Ilyen 24 méter hosszúságú vágányt a beton talptól az utolsó csa­varig ellátva lefektetik előre elkészített ágyazatára. ny­írtadon naponta 360 folyómé­ter új vágány kerül a viciná­lis sínpár helyére. Mindezek előtt per sas a 12 tonnás óriás darué a sző. Bz a gépherku­les három hagyományos moz­gódarut és a hozzátartozó 28 embert helyettesíti, vagy in­kább pótolja azáltal, hagy mindössze két gépkezelőt és négy .kötözőt" igény epa szál­lító, a depózó munkákhoz. Persze nem veszi el a ,.fö­lös” emberek kenyerét sem, sőt nagyobb darabot ad a ke­zükbe. Egyik a nyomtávsab­lont. a másik a villamos kézi­fúrógépet, a harmadik a csa- varszorfió masinát kezeli, egy szóval mindenkinek megvan a maga feladata, g csak arra kell vigyázni, hogy „kihagyás” ne történjen, mert megzavarja vele a folyamatosságot. Mind­egyiké fontos, kényes munka, de talán a legkriminálisabb a nyomtávolság betartása. — Szabvány írja elő. hogy az sem több. sem kevesebb nem lehet 1435 milliméternél, ami tői pluszban, mínuszban leg­feljebb egy millimétert sza­bad eltérni Na persze azért van kéznél a sablon, hogy ál­tala ezek a milliméterek is a helyükre legyenek szorítva. És amikor készen áll egy- egy „vágánymező” föléje éli a daru, felcsippenti a „cse­kély” 11 és fél tonnás alkot­mányt és óvatosan ráhelyezi a szállító kocsira. Aztán itt avatkozik bele a munkába a forgalmista. A kaposvári pálya udvartól Fonyódig végig „riasztja” az állomásokat: — Vágányzár! — S ezzel az egész vonalon három-négy órán át megbénul a forgalom. Különösképpen senki sem vallja kárát a „hadparancs­nak.” A vágányzár délután történik, m tudvalevő, hogy a fürdővonatok a reggeli érák­ban futnak be Fonyódra. Es­tefelé pedig, amikor visszafe­lé jövet újra vonatra száll­nak, észre sem veszik, hogy az újonnan lerakott 360 fo­lyóméter sínpár megint lefara gott Jónéhány másodpercet a menetidőből, Sínautónk bánosa lefutja a 13 kilométernyi .express tá­vot." Tavaly október óta eny- nyit „gomboltak" át, ennyit cseréltek lel új sínekkel Ka­posvár és Fonyód között — Gépkocsivezetőnk nyolcvanas­ra kapcsol, hogy ezzel 1« je­lezze; — íme így robog majd a fürdővonat le az utolsónak lerakott 300 folyóméter sín­pár után« Aztán egyszerre csak vége- szakad a „műútnak”, s rázöty- tyenünk a „makadámjára”. A gyatra sínek zökkenői megva­cog tátják a fogunkat, pedig odakint 36 fokos hőséggel tóm bal a nyár. A talpfák közül gutaütött cigánytövisek. ka­milla félék futnak elénk, s amikor átrobogunk felettük, csúfolkodva integetnek utá­nunk. Somogyvár és öreglak között gazos még a vágányok köze, s néha az az érzésűink, mintha a kis gépkocsi nem is a síneken szaladna, hanem valami elhanyagolt földúton. Lengyeltóti után pályamun­kásokra dudál a pilótánk. — Ezen a szakaszon tiszta már a pálya, tanén indulnak majd szembe a sínrakók, ha készen lesznek az alapozással A rézsűje már kész, az egyene­sét most szabályozzák. Elképedünk, amikór meg­tudjuk. hogy egy-egv kilomé­teres kész pályaszakasz több mint 2 millió forintjába kerül a MAV-nak. Ezek szerint ed­dig 22 millió forintot költöt­tek arra a 11 kilométeres sza­kaszra. amelyiken 8 perc alatt átrobogott a gépkocsink. ÉS vissza van még 42 kilométer, 42-szer két millió forint. Ha ezt a sommát a fürdővonato- korn akarják behozni, akkor azokat is olyan szalagrendszer ben kell indítani, mint reg­gelenként a kötőtelep munká­sait. Kísérőink megnyugtatnak, hogy a dolog nem egészen így áll. Elsőrendű szempont a személyszállítás, de még ennél is fontosabb a teherszállítmá­nyok gazdaságosabb, biztonsá­gosabb megoldása. Ha itt nincs hiba, akkor a „vámon” megtérül mindaz, amit a „ré­ven” elveszítettek, (ezek sze­rint a fürdővonat a rév). Mégis jólesett hallani, hogy az eddigi egyetlen fürdővona­tunk helyett (amely ezidáig Szigetváron át közlekedett Fonyódig) újat kapnak a pé­csiek, a baranyaiak. És nemcsak újat, hanem gyorsat) bat is. A Pécs—Dombóvár— Kaposváron át Fonyódig köz­lekedő íüxdővanatok több mint egy órával rövidítik le a menetidőt *— Tessék? «■“ hogy mikor lesz az? — Nem is olyan so­káfa. Jövő év decemberére tűzték ki a teljes pályafelújí­tás határidejét. S ha decem­berben nem is szokás fürdő­von artot indítani, arra minden képpen jó lesz ez a terminus, hogy a Balaton szerelmesei alaposabban előkészíthessék üdülési prpogramjukat. P. Gy. Az IBUSZ pécsi kirendelt­sége évente emelkedő forgal­mat bonyolít le a Baranyából külföldre utazókkal. Míg az elmúlt évben 13 millió forin­tot fizettek be az IBUSZ pécsi kirendeltségén a társasutazá­sokra, az idén — az eddigi je­lentkezések alapján 13,5 millió forintos forgalomra számíta­nak. Ezen felül természetesen sokan utaznak a megyéből külföldre egyéni útlevelekkel, magángépkocsikkal, mások Budapestről induló társasuta­zási akciókban vesznek részt. A szokványos külföldi tár­Az egész országban pályáza­tokban, tervekben dolgozzák fel azokat az elképzeléseket, melyek körvonalazzák, milyen legyen a jövő faluja? A cél: mindjobban eltüntetni a fal­vak fejlesztése, a központosí­tások révén a városok és a falvak közötti lényeges kü­lönbségeket Biztosítani az alapvető városi szolgáltatáso­kat, a mái követelményeknek megfelelő családi ház építke- j zéseket, azok esztétikus' és egészséges elhelyezését kul­turális létesítményeket, orvosi rendelőket, Iskolákat építeni. Természetesen mindezeket nem lehet valamennyi község­ben elérni. Járásonként kell eldönteni az egyes községek fejlődésének lehetőségeit, fi- gvelembe véve a gazdasági, kulturális adottságokat, a köz­pontosítás terveit. Ezt a ter­melőszövetkezeti, tanácsi köz­pontok tervezett létrehozása határozza meg. Nyilvánvaló, hogy a távlati elképzeléseket elsősorban ezekben a közsé­gekben kell megvalósítani A pécsváradi járásban is dolgoznak a jövő falujának kialakítása érdekében. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a járási tanács végrehajtó bizottságá­nak leim többi ülése. Megálla­pították, hogy a távlati tervek megvalósítása megkövetelt, hogy a községek rendezési tervvel rendelkezzenek. Ezek a tervek meghatározzák a köz- séeközpontok kialakítását, az új házhelytelepítéseket, a gaz­dasági épületek elhelyezését, a I kommunális létesítményeket, a I környezet kialakítását Az sasutazásokon kívül a külön­böző intézmények, üzemek igé­nyeinek megfelelő szakmai, vagy tanulmányút-jellegű uta­zási akciókat is szervez az IBUSZ pécsi irodája. így pél­dául a Pécsi Szénbányászati Tröszt 30 tagú csoportja a Do- nyec medencébe és a Baranyá­val közvetlen baráti kapcsola­tot tartó Ívovi területre lá­togat, baranyai termelőszövet­kezeti tagok csoportja Kiev— Harkov—Zaporozsje útirány­nyal vesz részt szakmai jel­legű turistaúton. A Mecseki Erdőgazdaság a Német De­mokratikus Köztársaságba, adottságok és a gyakorlati le­hetőségek figyelembevételével dolgozzák ki ezekét az általá­nos terveket. Ezek szerint vég­zik a jövőben az új házhely­kijelöléseket, a középületek el­helyezését, az új utak nyitá­sát is. A terveket 15 éves táv­latra készítik el és ezidő alatt más jellegű építkezéseket, te­rületfelhasználást nem enge­délyeznek. Ez vonatkozik az állami és termelőszövetkezeti beruházásokra és a magán­építkezésekre egyaránt. A pécsváradi járásban 1959- ben mindösze csak Pécsvárad rendelkezett általános község- rendezési tervvel. Azóta már általános rendezési terve van Hosszúheténynek, Véméndnek és Hidasnak. (Jelenleg Püspök­lak általános rendezési tervé­nek elkészítésén dolgoznak. Az elmúlt év folyamán köz­ségrendezési irányelveket ké­szítettek többek között Mária- kéménden, Geresden, Erzsébe­ten, ófalun, Lovászhetényben, Szilágyon, Berkesden, Erdös- mecskén. Szederkényben, Me- cseknádasdon, Szebényben, Fekeden, Kisújbdnyán, Nagy- patton, Zengöv&rkonyban, Pusztakisfalun is Marázán. Az irányelveket az Építésügyi Minisztériumban értékelték és azok legtöbbjét kiválónak mi­nősítették. A községrendezés! tervek elkészítését maga az élet sür­geti. Mecseknádasdon például igen nagy az igény a családi házak építése iránt. Jelenleg mindössze 12 házhely áll az Eisenach végcéllal, a Pécsi Vízügyi Igazgatóság dolgozói­nak csoportja Csehszlovákiá­ba, a Vág völgyébe utazik ta­nulmányút céljából. A TIT Baranya megyei szervezetének nyelviskolájából kilencvenen utaznak az IBUSZ útján ta­nulmányútra a Német Demok­ratikus Köztársaságba, út­jukra nyelvtanárok kísérik el őket A lakosság kívánságá­nak megfelelően több orszá­got érintő kistúrákat is szer­veznek: az egyik ilyen túra Csehszlovákiát, Lengyelorszá­got érinti. építtetők rendelkezésére, azon= ban a tanács újabb 16 házhely kijelölését kérte a járási ta­nács építési osztályától. Ezek Iájelölését az általános rendel­kezéseknek megfelelően kell elvégezni. Véménden komoly problémaként jelentkezik, hogy nincs szabad házhely. Mi­vel most készítik a részletes községrendezési tervet, ’előre­láthatóan december végéig 20 házhely kitűzését biztosíthat­ják, így az építtetők a jövő év tavaszán megkezdhetik azok felhasználását. Szeder­kényben egyelőre nincs nagy igény új házhelyek iránt, mert a községben sok jó állapotban lévő állami tulajdont képező épület van és elsősorban ked­vező árukért ezeket vásárol­ják meg. Néhány év múlva azonban okvetlenül jelentkez­ni fog az építési igény és ezt a község jelenlegi adottságai­nál fogva az új rendezési terv­nek megfelelően a tömörítés segítségével kell majd bizto­sítani, mert Szederkénvben a házaik igen elszórtan épültek. Az egyes községek rendezési tervei nem csak a beépítések­kel foglalkoznak, hanem ezzel párhuzamosan Igyekeznek megoldani az egyik legnagyobb falusi problémát: a vízellátást. Külön tanulmánytervek ké­szülnék, mélyek különösen a központi községekben bírnak nagy jelentőséggel. E tervek között szerepel a víztársulások létrehozása, a törpevízművek építésének lehetősége is. A községrendezés! tervek el­készítése, azok maradéktalan megvalósítása elősegíti, hogy a járás községei kulturáltsá­gukban, szép külsejük kialakí­tásában, városodásukban elő­rehaladjanak. Természetesen ezen tervek megvalósulásához idő és pénz kell. Állami és ter­melőszövetkezeti beruházásokra van szükség, de elengedhetetlen megvalósu­lásukhoz a lakosság megértése, anyagi támogatása, sőt sok esetben társadalmi munkája is. A tanácsok, a társadalmi szervek a tervek alapján moz­gósítsák a községek lakóit a nagyszerű elképzelések valóra-* váltására! M. K 18,5 millió forintot höltenék a baranyaiak külföldi utasásokra A TÖRÖTT KEZŰ VÁJÁR (Feljegyzés egy „hecsukott“ brigádnaplóba) — TEDD LE A CERUZÁT és csukd be a brigádnaplót! Mától kezdve nem verseny­zőnk és nem írogatunk! — szólt indulatosan a brigádve­zető. Antal Imre vájár, a szo­cialista fejtési csapat „író deákja” eleget tett a felszólí­tásnak és a füzet becsukódott. Ettől a naptól kezdve az Ist- ván-akna legnépesebb és egyik legjobb fejtési csapata, a ne­ves Szlavek—Bokor-brigád, „kilépett” a szocialista brigád címért folyó munkaverseny­ből. Mindez az év elején tör­tént, erről nem tudtam. A napokban azért kerestem fel a brigádot, hogy naplójuk­ba bejegyezzünk egy ember­séges történetet. Sajnos, a naplót becsukva találtam. — Miért történt így? Bokor József otthon ült. Az egész család a tele­vízió délelőtti műsorát nézte. Bokor egyáltalán nem néz ki indulatos embernek. Alacsony termetű és barátsá­gos tekintetű. Amikor a bri­gádról kezdünk beszélgetni, minden harag, vagy sértődött­ség nélkül említi a történte­ket. — A csapat mindig egyenes ben volt. összeszokott embe­rek, legtöbbje öt—tíz éve dol- zik velünk. Persze, hogy mi is beneveztünk a szocialista versenybe. Nem vagyunk ki­a többieknél, Az igaz, hogy a brigád nagy, száz— százhúsz ember dolgozik a harmadokban, de a létszám nyolcvan százaléka, mondhatni törzstag. Két éve nyertük el a címet először. Neveztünk továbbra. Félszemmel a képernyőt né­zi, cigarettát gyújt, nagyott szippant, mélyen kifújja a füstöt és folytatja: — Az ősszel, amikor terme­lési tanácskozást tartottunk, értékelték a szocialista brigá­dokat. Sorolták a követelmé­nyeket és a teljesítéseket. Em­lékszem, Tátrai üzemvezető tartotta az értékelést, nem egyedül döntött, mert az egész tanácskozás szavazott. Ö csak mondta: — Munkatársak! A Szlavek —Bokor-brigád ennyit termelt, így teljesített és így tovább. Megérdemlik a szocialista bri­gád címet. Mit szól hozzá a tanácskozás? — Rendben van. Elfogad­juk! — mondogatták, s min­denki megszavazta, örültünk, hogy sikerült. Sokan gratulál-* tak: — Na, megint elnyerté­tek, — örültek velünk együtt. De nem tartott sokáig az öröm, mert körülbelül egy hó­nap múlva jönnek, hogy visz- sza az egész, a trösztbizottság megsemmisítette az odaítélt címet és nem vagyunk szocia­lista brigád... Most valamivel indulatosab­ban beszél Bokor József, látni rajta, hogy „ezt nem emész­tették meg”. — ... Nem mi kértük az értókeléstyNem is pénzért csi­náltuk. A vezetőség is, a kol­lektíva is elfogadta. Aztán vissza a babaruhát. Bántott bennünket a szakszervezet el­járása. Mondja meg, nincs igazam? — De igaza van. — A naplóval pedig a kö­vetkezőképp jártunk. Az Imre gyerek Írogatta minden nap szépen. Mi történt a csapat­nál, merre dolgoztunk, mit csináltunk, milyen problémák adódtak, meg ehhez hasonló­kat. Amikor beírtak, hogy nem volt elegendő üres, vagy bányafa, gyenge volt a sürí- tettlevegő nyomása és így to­vább, akkor a vezetőség mind­untalan csak azt szignálta melléje, hogy „alaptalan”, „nem felel meg a valóságnak”, „valótlan” ... Ezért mondtam az Imrének, hogy tedd le azt a ceruzát, ha mi nem igazat írunk bele, akkor minek egy­általán irogatni. Becsuktuk a naplót és a versenybe sem neveztünk be. Ezek után kényszerültem a nyilvánosság elé feljegyzé­semmel. Amit a naplóba sze­rettünk volna beírni, az a kö­vetkező: KORA TAVASSZAL tör­tént, hogy a csapatnál dolgo­zó. Katreiner Antal idősebb vájárt megoperálták a gyom­rával. Amikor a kórházban feküdt, a fiatalok többször is meglátogatták és biztatták az óreget, hogy ne búsuljon, majd csak rendbe jón, ők várják vissza a brigádba. Katretaerről csupán annyit, hogy gyerek kora óta a bá­nyában dolgozik, s minden be tegsége valamiképpen össze­függésben van a bányával. A csapat fiatal tagjai rengeteget tanultak a tréfás kedvű vájár tói, aki értette a mesterségét- Nem volt ugyan „rohammun­kás”, de amit megcsinált, azt bárki megnézhette. A meg­bízhatóság, a precizitás min­taképe volt és az ma is. Az operáció kiheverése után vissza is került Katrei- ner a brigádba. Nem akarták azonnal a legnehezebb mun­kahelyre engedni társai. Nem volt már fiatal, no meg ott volt a gyomor operáció. Az alapvágatban, a termelés el­szállításánál dolgozott. Akko­riban szerelték fel a flexibilis kaparót, az alá irányította az üres csilléket. Bokor és Antal fent dolgoztak az orton. A kaparó környékén elég nagy volt a zaj. A vitlát le­vegő vitte, s a levegőtől po­ros, ködös volt a vágat. Az öreg egy kézzel tolta az ürest a kaparó alá. Jobb keze a csille peremén, teste meggör­nyedve. Hogyhogynem. há-. rom ürest elengedtek, vagy csak egyszerűen megindultak a csillék? Nem tudja már sen ki. de tény, hogy a zajban és porban Katreiner ezt nem vette észre. Bokor csak any- nyit hallott, hogy kiabálnak lentről, hogy küldjön egy em­bert a kaparóhoz, mert Kat­reiner t már viszik is a kór­házba, A CSAPAT HANGULATA elromlott, lógatták a'z orru­kat Bántotta őket hogy így megjárta az öreg, meg nem volt aki tréfálkozzék, hangula tot csináljon. Persze egy kéz­törés gyógyulása nem tart so­káig. Katreinert kiírták a be­tegállományból. Ekkor hatá­rozták el a csapat fiataljai és idősebbjei, hogy nem engedik el Katreinert a csapattól, ha már így járt. Elvégre náluk érte a baleset is. nem volna szép, ha cserben hagynák. Talán egy hónapot dolgo­zott a csapatnál, amikor el­tették tartalékba. A felolva­sóban kirakták a beosztáso­kat, s ott a hirdetőtáblánál vették észre Bokorék, hogy az öreg nincs már náluk. Volt nagy felzúdulás a csapatnál: — Nem engedjük a Toncsi bá csit, — mondogatták. Rajvo­nalba állt a brigád „funkcio­nárius gárdája", a brigádve­zető, a párt és a szakszerve­zeti bizalmi, valamint Antal Imre és sorra kilincselték a vezetőséget. Sikerült visszahe lyeztetni Katreinert. De mint­ha csak packáztak volna a csapattal egy hónap múlva új ból elrakták az öreget. Ekkor a csapat nagyobb ,,hanggal” lépett fel, érvelt, vitatkozott, míg végre sikerült lezárni az egész helyezgetés problémá­ját. Katreiner stabil tagként visszakerült régi helyére, ahol több mint nyolc esztendőn ke­resztül dolgozott és valami kis köze néki Is volt abban, hogy a Szlavek—Bokor bri­gád nem tartozott az utolsók közé, — Csak nem hagyjuk cser­ben a brigád tagjait! — eme­li fel a tekintetét Bokor, —< elvégre szocialista brigádban vagyunk, mégha el 1* vették a kedvünket. Egy harminc­negyven fős brigád munka­helyén többféle munkát kell végezni, egyik hely ilyen, a másik olyan. Katreiner a fej­tőkalapácsot már nem bírja, de bír mást. Jelenleg a rá- zót kezeli; olajoz, utána huzza a lazult csavarokat, ha sok a forat, több levegőt ad... A filmnek vége van. Újabb cigarettagyújtás közben mond ja Bokor összehúzott* szem­mel. , <*— Sírt az öreg, a tréfás ked vű örökvidám, amikor kilin­cseltünk és sikerült vissza­hozni. Mondtam neki; — Ne ízélj, mit érzékenykedsz. Eli van intézve, és kész, A BUSZMEGÁLLÓNÁL iS az István-aknai brigád sorsát forgatom a fejemben. Szocia­lista brigádok. Alig találni a fejtési csapatok között bene­vezett brigádot. Értékelés. Sza vazás. A kollektíva szavazata. Öröm. Gratulációk. Tréfák. Emberi érzelmek. A szolida­ritás legszebbik példája. — Katreiner nem visz haza ke­vesebb keresetet mint a kéz­törés előtt Ha rajtam múlna „jogfolytonossá" tenném a versenyüket. Ki kellene nyitni azt a „becsukott*5 brigádnaplót, Gazdagh Iáivá*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom