Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

2 MAPld 1983. JULIUS 23. Nemcsak szépség és előnyös külső II hét kérdése Miért emelkedik a közúti balesetek szúma ? Beszélgetés Simou Autal lemiőr- szúzadossal, a Baranya megyei Kendőríőkapitányság közlekedés- rend szeli alosztálya vezelő/evel A napokban hirdetés jelent meg az újságban. A Hun nía Filmstúdió főszereplőt ke­res egy készülő filmhez, ezért kérik azokat a tizenhat-tizen- kilenc éves lányokat, akik hi­vatást éreznek a filmezéshez, hogy vasárnap délelőtt jelenje nek meg a. pécsi Városi Műve­lődési Házban. Közismert, hogy számos vi- iághírességet fedeztek flel már ezen az úton. Mégis visszatet­sző kicsit, ahogy az iljfen te­hetségkutatás lezajlik. Mert mit is látott az ember vasár­nap délelőtt a Városi Művelő­dési Házban? Láttám vagy huszonöt lányt,, akik 10 óra öt perckor már harmincán, tíz óra tízkor pe­dig harmincötén voltak. Min­den percben újabb szépség lib­bent be az ajtón, abban a hi- 'sSemben. hogy talán szerencsé­je lesz. Bizalmatlanul, majd­hogynem ellenségesen mére­gették egymást, mint a vetély- társak között szokás. S amikor Hhirdették, hogy kezdetét ve­szi a tehetségkutatás, s miután beszólították az első négy lányt, tetőfokára hágott a már amúgyis izzó hangulat. Egy pszichoanalitikus bősé­ges tanulmányt készíthetett volna arról, hogy milyen is az ember, ha ideges. Vékony uj­jak markolászták az esernyő fogantyúját, recsegtek a szé­kek, ütemes mozgásba lendül­tek a lábak. Volt zsebkendő- gyűrögetés és volt tettetett ma­gabiztosság is, az egyik mé­lyen dekoltált ruhájú hölgy ré­széről, aki elegáns mozdulattal vetette át a térdén a lábát. An­nál csak a mohó gyorsasággal égő cigaretta mutatta, hogy egyáltalán nem közömbös szá­mára, hogy mire végez a négy lány odabent. Talán attól tar­tott, hogy megelőzik, bár ettől aligha kellett félnie, hiszen az ilyen tehetségkutatások során néhány ezer, még inkább több tízezer alany közül szokták ki­választani az egyetlenegyet, mint ahogy több tízezer lányt „szűrtek meg” ezesetben is. Nem Pécsett persze, hanem az ország sok városában. Valószínű, a dekoltált ruhájú hölgy és a többi lány sem tudott erről a sikertele­nül járt néhány tízezer előd­ről, különben belátták volna, hogy esélyeik roppant cseké­lyek. Ám ők bíztak, s velőkig ható faggató pillantással néz­tek a négy lányra, amikor ki­jöttek az ajtón. Azok meg is zavarodtak az éles tekintetek­től, s csalódott arccal igyekez­tek a kijárat felé. Mondanom sem kell, hogy egyik sem kapta meg a fősze repet, bár kettőnél kilátásba helyezték, hogy statiszták le­hetnek egy Pécsett is forgatan dó filmnél. Viszonylag nem rossz eredmény, ám a négy lány közül három még így is letört volt. A iegszolidabbnak látszónak, aki egyszerű ruhá­ban jött el erre a sorsdöntő eseményre, fátyolos volt a sze­me, s közel járt az egéritatás­hoz. Alig tudta a könnyeit visszatartani. így jöttek és mentek a lá­nyok egymás után. Bár az újabb csoportok eredménye alig lehetett jobb az előbbinél, volt akit nem tört le a kudarc, s fanatikusan hajtogatta, hogy ennek ellenére is filmszínész lesz. Ám a többségét lebun- kózta a csapás, hiszen világ­hírről álmodott, mielőtt betette lábát az ajtón. Valószínű, a hosszúra nyúló tehetségkutatás végül is eléri a célját, s a több tízezer lány közül mégiscsak megtalálják azt az egyet, aki alkalmas lesz a főszerepre. Lesz tehát egy ünnepelt filmszínésznőnk, s ! lesz az országban ötezer, tíz­ezer vagy még több olyan lá­nyunk, akinél rövidebb-hosz- szabb lelki defektust váltott ki a kudarc, s aki ha a Művelő dési Házban nem is, de otthon, a mama szoknyája mellett, vagy este az ágyban itatni fog­ja az egereket. És ezért nem is annyira a filmstúdió, hanem mi magunk leszünk a hibásak, mert rosszul neveljük lányain­kat. A film, a ragyogás, a vi­lághír bódulatában megfeled­kezünk arról, hogy a színészi pályához nemcsak szépség és előnyös külső, hanem minde­nekelőtt tehetség kell, s ez a tehetség már egy ilyen hirde­tés előtt.' ki virágozhat, ha lá­nyunk valamelyik öntevékeny színjátszó csoportban elindul a maga felfele ívelő útján. Ilyen bizonyosság nél­kül. csak úgy próba szerencse alapon tehetségkutatásra men­ni — mint ahogy itt, a lányok többségénél történt — nincs sok értelme. Ez a vasárnapi te­hetségkutatás legfőbb tanulsá­ga. , Magyar László | fii Üt Üt /h /h Ül Ül !li fii Üt Ül Ül Üt ül Ül Ül — Hogyan alakult a köz­úti baleseti statisztika az első félévben? — Az első negyedévben a balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva lényegesen csökkent. Ehhez hozzájárult az időjá­rás zordsága, másrészt az új Közlekedésrendészeti Szabá­lyok bevezetése. Az év első három hónapjában összesen 24 közúti balesetet statiszti- káztunk. Ebből is csak kettő végződött halállal. Sajnos, nem ilyen jó a helyzet a má­sodik negyedévben. Már ápri­lisban összesen 26 közúti bal­eset történt a megyében, — vagyis több, mint az év első három hónapjában. Ez a szám májusban tovább emelkedett és már 41 balesetet vizsgál­tak a közlekedést ellenőrző csoport beosztottjai. Június­ban pedig még ennél is több — összesen 77 balesethez hív­ták ki a rendőrséget, amely­ből 5.0 került a statisztikába. Ez is azt mutatja, hogy az elmúlt negyedévben i’endkí- vül elszaporodott a közúti balesetek száma. ’Az adatok­hoz még néhány számot: al­osztályunknál tíz évre vissza­menőleg megvizsgáltuk a bal­eseti statisztikát. Kitűnt, hogy az idei. júniusihoz hasonló magas baleseti számot egy év­ben sem értünk el. Ehhez még érdemes hozzáfűzni, hogy az ötven balesetből kilenc volt halálos, összesen 11 ha­lottal. Azt is meg kívánom jegyezni, hogy a halottak több­sége családos, többgyermekes apa volt. Ezzel a statisztiká­val — sajnos — országosan ..első” helyet értünk el, ami egyáltalán hérn dicséretes a tnegye gépkocsivezetői számá­ra. Az év utolsó felében ösz- szesen 414 ezer forint kár érte a népgazdaságot, illetve kisebb részben a magánoso­kat a közúti balesetek követ­keztében. — Mi volt az ol<a a bal-ese- ek elszaporodásának? — A közúti balesetek szé­na növekedésének fő oka, a /izsgálatok szerint az, hogy a gépjárművezetők nem tart- ) jak be minden esetben a Közlekedésrendészeti Szaba- l lyokat. Ezt mutatja az is, hogy például gyorshajtás következ­tében 23, elsőbbségi jog meg nem adásából 9, szabálytalan előzés miatt 6, szabálytalan i kanyarodásnál 6, ittas veze­tés után 9, gondatlan és fi- , gyelmetlen vezetés miatt 16, szabálytalan baloldali hajtás következtében 4 baleset tör­tént az országúton a máso­dik negyedévben. Sok példát említhetnék, mert sajnos sok volt a balesetek száma is, de csak néhányat, a legjellem­zőbbeket ragadom ki az el­múlt hetek szomorú közúti eseményeiből. Például nem kellett volna meghalnia Ma- yerhoffer Tivadar . tormási fiatalembernek, aki motor- kerékpárral nyolcvan kilomé­teres sebességgel hajtott és Baranyajenő után a kanyar­ban kisodródott. Az űt mel­letti árokba futott és a hely­színen meghalt. Még most is élhetne Papp Mihály, ha Ke­resztény Lajos józanul vezeti a pótkocsis vontatót. De ittas­sága megakadályozta abban, hogy szabályosan közlekedjen és ennek következtében fel­borultak és mind a ketten a helyszínen meghaltak. Ugyan­csak a szabályok megszegése miatt következett be halálos baleset a Harkány felé veze­tő műúton, amikor a gépko­csivezető a meredek lejtőn, a gépkocsi motorját sebesség­ből kikapcsolta és „vitorláz­va” ereszkedett le. A kocsi felgyorsult, az útkanyarben kisodródott, és felborult. Egy személy a helyszínen meg­halt, . négyen súlyosan, hár­man könnyebben megsérül­tek — egy szabálytalanság miatt. A balesetek vizsgálatá­nál azt is ellenőrizzük, hogy a balesetet előidéző gépkocsi- vezetők mennyire ismerik az új Közlekedésrendészeti Sza­bályzatot. Megállapítottuk, hogy a vezetők nagy része nem ismeri megfelelően a KRESZ szabályait, amelyek betartása visszatartaná a bal­eseteket, hanem több éves gyakorlatában bízik, erre tá­maszkodik és bátran állítha­tom, hogy legtöbbjük vakon vezet. — Mennyi idő alatt szerez rutint egy gépkocsivezető? — Minimum öt esztendő szükséges ahhoz, hogy egy gépkocsivezető megszerezze a közúti forgalomban való rész­vételhez az alap-jártasságot, de ki kell hangsúlyozni, hogy ezután is fontos, és kötelező az óvatosság és a szabályok maradéktalan betartása. Ezt alátámasztja statisztikánk azon része is, amelyik bizonyítja, hogy a legtöbb balesetet a gépjárművezetők szabálytalan közlekedése idézte elő. Egyet­len gépkocsivezető sem hivat­kozhat szolgálati idejére a balesetnél. — Mennyiben vétkesek a gyalogosok a közúti balesetek előidézésében? — A legtöbb, a gyalogosok hibájából bekövetkezett köz­úti baleset Pécsett volt. Az elmúlt negyedévben 16 eset­ben okoztak balesetet a sza­bálytalanul közlekedő gyalo­gosok. Legtöbben szabályta­lanul haladtak át az úttes­ten és féktávolságon belül kerültek a gépjármű élé. A gyalogosok által okozott bal­eseteknél több esetben előfor­dult az is. hogy az álló jár­művek előtt vagy mögött kí­vántak áthaladni az úttesten, kellő körültekintés nélkül. Itt szeretném hangsúlyozot­tan megemlíteni, hogy nem­csak a gépjárművezetőkre kö­telező a közúti szabályok be­tartása, megköveteljük ezt a gyalogosoktól is, amikor az úttesten áthaladnak. A gya­logosok szabálytalan közle­kedéséhez több esetben hoz­zájárulnak az építőipari vál­lalatok, amikor az építőanya­got vagy a bontásból szárma­zó hulladékot a járdára rak­ják le és eszel a syaicsay»­kat a forgalmas úttestre kény­szerítik. — Mit tesz a rendőrség az ilyen szabálytalanságok mCB~ szüntetésére? — A fennálló s/abá yok ér­telmében az építőipari válla­latoknak helyfoglalási enge­délyt kell kémiök. A tanács viszont csak olyan .elyekrs adjon engedélyt, ahol ez nem gátolja a gyalogosok szabá­lyos közlekedését. Sajnos, nem minden esetben kémek en­gedélyt és mire a hatóság tudomására jut, már megtör­tént a baleset. Amikor a jár­őrök észlelik az ilyen szabály­talanságot, minden alkalom­mal szabálysértési eljárási indítanak, de mint a balese í példák mutatják ezekből a feljelentésekből, a pénzbírsá­gokból a vállalatok mind a a mai napig nem tanultak ás nem vonták le a megfelelő következtetéseket. Mi tovább­ra is szigorúan ellenőriztet­jük ezt és mindazokkal szem­ben, akik engedély nélkül és szabálytalanul foglalják el a gyalogjárókat és az úttestet. — a törvényes rendelkezéseit értelmében eljárunk. — Milyen intézkedésekkel előzhetők meg a közúti bal­esetek, mit kíván tenni a rendőrhatóság, hogy a bal­esetek száma a jövőben csők kenjen? —- Két részre bontanám a válaszomat. Először is a gép­járművezetők ügyeimét sze­retném felhívni, hogy az új Közlekedésrendészeti Szabá­lyokat mégegyszer és alapo­san tanulmányozzák egyrészt saját érdekükben, másrészt embertársaik védelmében. A statisztikánk és vizsgálataink bizonyítják, hogy a gépkocsi­vezetők többségénél hiányzik a KRESZ alapos ismerete és előírásainak szigorú, mara­déktalan betartása. Ezt a jö­vőben még fokozottabban el­lenőrizzük és megköveteljük. Ezért is szervezzük a nép­szerű propaganda előadáso­kat. amelyeket csak a máso­dik negyedévben tizenegyez­ren hallgattak meg. Sajnos, nem elegendő a részvétel az előadásokon, az ott hallotta­kat a gyakorlatban kell al­kalmazni. — Mi történik azokkal a személyekkel, akik szabályta­lanul közlekednek vagy bal­esetet idéznek elő? — Azzal szeretném kez­deni, hogy azokkal a gépjár­művezetőkkel szemben, akik a közlekedési szabályokat nem tartják be a törvényes keretek között minden eset­ben eljárunk, és szabálysér­tési vagy bűnvádi feljelentést teszünk ellenük. A jövőben még szigorúbb ellenőrzés alá vonjuk a KRESZ-ben megha­tározott azon rendelkezése­ket, amelyek egyébként csak háromezer forintig ter­jedő pénzbüntetést vonnak maguk után. Ugyanis az a tapasztala tűnik, hogy éppen ezekből a közúti szabálysérté­sekből erednek a legtöbb bal esetek. Azokkal a személyek­kel szemben pedig, akik bal­esetet okoznak és nem utolsó sorban, akik a gépjárművü­ket ittas állapotban vezetik — a jövőben is a legszigo­rúbb eljárást folytatjuk le és amennyiben arra szükség van, az ellenőrző lapot vagy a vezet® igazolványt időle­gesen vagy végleg bevonjuk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a szabálytalanul közlekedő gép­kocsivezető nem ismeri pon­tosan a KRESZ előírásait, új bóli vizsgára kötelezzük és addig bevonjuk a vezetői iga­zolványát. A második negyed évben például ittas vezetés és baleset okozása miiatt S3 vezetői igazolványt és SO el­lenőrző lapot vontunk be. — Ezúton is szeretném felhívni a lakosság — gépkocsivezetők és gyalogosok — figyelmét a KRESZ előírásainak mara­déktalan betartására, hogy ez­által elkerüljék a baleseteket i Gáldonyi Bél* Ugor Feri a tanúja, aki ugyan gyakornok még a pecázásban, de akvarista. tudományát nem lehet elvitatni tőle. Ala­posan kioktatott. — Ha a-Jbácsi ért az akvá­riumhoz, akkor ezen az üvegen is láthatja, hogy mire megy a pecázás. El is mondja szép sorjában, hogy a napkárászt már a kifo­gás pillanatában szoktatni kell az akváriumhoz. Ez úgy megy, hogy a tó vizével együtt kell hazavinni a halat és egy-két napig abban kell tartani. Az „aklimatizálódás” pedig úgy történik, hogy a vizet lassú át­menettel a szokványos „akvá­rium töltettel” cserélik fel, ami magyarán annyit jelent, hogy megfelelő mennyiségű éles ho­mokot és vízinövényt tesz az akváriumba. — Csak arra kell vigyázni, — figyelmeztet, — hogy ne sok kenyeret szórjunk bele, mert attól vagy felfúvódik, vagy túl­ságosan elhízik a kárász-féle. Egy szóval sem említette Fe­ri a vizibolhát, a darált kuko­ricát, meg az efféle halcseme­géket. Rám bízta, találjam el magamtól, hogy a balokányi halnak a kenyérbél is megjár­ja­Ha valahol mégis akadozna a ,.szakszerűség", világért se írják azt a gyerekek rovására. Lehetséges, hogy én ke­vertem össze a fogalmakat, hi­szen mit is értenék a pecázás- hoz, pláne az akvarista tudo­mányhoz. Hogy mégis miért vállalkoz­tam erre a nehéz riportra? A balokányi tavat akartam meg­védeni vele. Azt hiszem a Len­kei Peti. az Ugor Feri és a többi vakációzó gyerek kedvé­ért. Hiszen ő, derítették jel a hináros. algás pocsolya kincse­it, s végül is ők adtak nevet, rangot a balokányi tónak. P. Gy. Peti meg is sértődött, amikor ezt kinyilvánítottam. Nagy ko­molysággal megforgatta az or­rom előtt a dunsztos üveget. — Hát, nem sütni valók, az igaz. Akváriumba valók. Aztán tövéről hegyére min­dent elmagyarázott. Többek kö­zött azt, hogyan kell a napká­rászt, s hogyan a keszeget ho­rogra csalni. — A napkárász szereti a vér­szagot, a keszeg utálja. Ezért, ha keszegre pecázok, kenyeret szúrok a horogra, ha pedig ká­rászra, akkor gilisztát. — Na de előbb kenyérbelet szórtál a vízbe, meg a horog végén is az volt.. mégis a nap­kárász kapott rá. Hogyan van ez? — kockáztattam meg a kérdést. Peti nem jött zavarba. Az úgy, hogy kényszerből csinálom. Száraz időben nem lehet gilisztát találni. Rájöt­tem, hogy a kenyérbelet őrölt paprikával kell összegyúrni. Szóval be kell csapni a kárászt. Ezt el kellett hinnem, hiszen a dunsztos üvegben három ta­núja is volt rá. S hogy tényleg akváriumba gyűjti, arra meg Htom, hogy nincs az a rutinos balatoni horgász, aki náluknál • is jobban értené a „szakmát”. Na elő hát a bizonyítékokkal, ' s hadd kezdjem mindjárt Len- 1 kei Petivel. Peti alig múlt 12 1 éves, de a pecázó zsenik min- ’ den látható jegyét magán hord- ’’ ja. A felszerelését, a szártól a 1 horogig mind maga fabrikál­ta. Ha jól megjegyeztem a nye- ‘ lét bodzabotból, a zsinórt egy : avétt nylon szatyorból, a gyű­rűzést függönykarikákból, a horgot meg úgy tudom gép­varrótűből hajlította és edzette megfelelőre. A horog kidobást is éppoly szertartásosan csinálta, mint a legvénebb tihanyi mesterhor- | gász. Először barna kenyérből apró gálacsinokat gyúrt, s ami- : kor összegyűlt belőle egy fél 1 marokra való, ügyes legyező ' mozdulattal kiszórta a vízbe. Aztán pár percet valami jelre várt. majd hamisítatlan lasszó pörgetéssel kihajította a hor- | goi is. Csak akkor állt szóba velem, | amikor a harmadik napkárász is horogra került. Apró, eleven ^ki&. iászqnffi. ^.semmire való k. Engedtéssék meg nekünk legalább ekkorka lokálpatrio­tizmus. Miért is ne nevezhet­nénk tónak a mi Balokány-li- geti hináros tócsánkat, amikor q, Balatont nyilvánosan is ten­gernek titulálják. „Magyar tengernek}’ — Jó, jó, nem kell mindjárt felhördülni, mindent megma­gyarázok. Ma, vegyük, először az arányokat Ha ugyebár a Balatont a tengerhez mérjük, körülbelül olyan képet kapunk, mintha a balokányi tavat ha­sonlítanák össze a Balatonnal. Innen már gyerekjáték a to­vábbi következtetés. Csupán az arányokat kell újra elővenni. Ha az óceánhoz óceánjáró, a tengerhez tengerjáró, a Bala­tonhoz Balaton-járó hajó du­kál, akkor egészen természetes, hogy a balokányihoz a tavi la­dik a legtesthezállóbb. Ve­gyünk egy másik példát. Azt minden gyerek tudja, hogy a tengeren általában) nem szo­kás pecázni. Akkor miért ne tudnák azt, hogy a Balatonban és a Balokány tóban lehet. Tessék? Hogy tetszett mon­dani? Hogy a Balatonban húsz kilós harcsákat, tíz kilós pon­tyokat is kipecáztak már, ná­lunk meg legfeljebb öt deká- sakat? Na és. Arány, arány. Ez ön- . nek kutyafüle? — Ja értem már. Arra tet­szik gondolni, hogy a Balaton körül száz fürdőváros van? Ez igaz, de építettek e közülük akár egyet is akkorát, mint mi a Balokányi tó partjára. Na ugye, hogy nem. Szóval, tó ez a javából. Kér­dezzék csak meg a ligeti srá­cokat, azok bebizonyítják. A Lenkei Petit, az Ugor Ferit, a Fekete Pityut, meg a többi pe- cázót. akik ott töltik el majd az egész vakációt. ^j/agf^rdezteiOpőket^s^SIrr. Négyen a sok közül...

Next

/
Oldalképek
Tartalom