Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

4 MAKO 1903. JŰLITJS A 1 A művelt mezőgazdasági szakmunkásokért Hol tanítanak az idén végzett pécsi tanárképzősök? 369 helyre pályázhattak a Tanárképző Főiskola végzős növendékei Az tP60-as népszámlálás oda tai szerint 55 ezer olyan em­ber él a megye falvaiban, aki nem végezte el az általános iskolát. Többségüknél ajz utol­só lsét osztály hiányzik:. Elóg sok közöttük az öreg ember, az idősebb korosztályiéi pe­dig nem várható, hogy komo­lyabb tanulásra adja a fejét. A továbbtanulást tekintve te­hát csak a fennmaradd néhány tízezer emberrel lehet reáli­san számolni. Ezek közül 2700-an iratkoztak .általános iskolába az 1962/63-as. oktatási évben. Bár a 2700 ember nem ke­vés, nincs okunk eUbfaaikodott- ságra. A lehetőségeket tekint­ve ugyanis akár kétszer ennyi ember is tanulhatna. S hogy nem tanul, annak oteáit aibbam kell keresni, hogy az általános iskola nem elég ösztönző. Az ál­talános iskola icsák” a művelt­ség alapjait, ejemeit adja, töb­bet nem, márpedig a tsz-tagok többet kívánnak ennóL Azt szeretnék, ha az előbbiekben túl több gyakorlati hasznúik lenne a tanulásból. Ez a gyakorlatiasság magya­rázza, hogy sok tsz-tag nem általános iskolába, hanem kü­lönböző szalctanfolyamokra iratkozott be az elmúlt okta­tási évben. Több mint 2130 ember járt az ezüstlcalászos tanfolyamok három évfolya­mára ebben az időszakban, s több mint 1200-an más mező- gazdasági szaktanfolyamokra. Bár ez sem kicsiny szám, ez- zel sem lehetünk megeléged­ve. E tanfolyamok egyik ré­sze ugyanis nem nyújt a szak­ra unkás-vizsgával egyenértékű képesítést, ráadástd egyoldalú kicsit. Miivel szaktanfolyamok, kevesebbet adnak az általános műveltségből, mint amire a hallgatók vágynak. Fennáll persze egy ötyém lehetőség is, hogy a tsz-tag előbb elvégzi az általános is­kola két utolsó osztályát, utá­na pedig beiratkozik valame­lyik szaktanfolyamra. Ez azonban csak akadémikus le­hetőség, aminek komolyabb gyakorlati jelentősége nines. Ez az út ugyanis nem kifize­tődő a tsz-tag számára. Ha már elvégezte az általános is­kolát, a technikumiba is elme­het, s négy év múltán nem szakmunkáéi, hanem techniku­si oklevélre tehet szert. Nyit­ván, hogy a törekvő emberek inkább az utóbbi lehetőséget választják. Hát ez az, amit a falusi fel­nőttoktatás párhuzamosságá­nak nevezünk. A leírtakhoz még annyit kell hozá tenni, hogy az általános iskolák és a mezőgazdasági szaktanfolya­mok tematikája több ponton fedi egymást, hiszen az álta­lános iskolában is tanulnak növény-, illetve állattant és a návósabb szaktanfolyamokon is van példáid számtan és mértan. Ez megint arra utal, hogy a két oktatási formát nem célszerű elválasztani, s az lenne a legokosabb, ha a kettőt egyesítenék. Nem tudni, hogy kőnek a fejében született meg az egyesítés gondolata, Tény, hogy Bács, Csomgrád megyék­ben és másutt már néhány éve megtették ezt Létrehoztak egy olyan falusi felnőtt isko­lát, amely nem szaktanfolyam és nem is általános iskola, hanem a kettő ötvözete. Még nevet sem adtak ennek az ok­tatási formának, de hogy hasz nos, azt gyors elterjedése bi­zonyítja. Az idén ugyanis a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi és mezőgazdasági osztálya is szervez Ilyen tan­folyamokat A tanfolyamok általános iskolai anyagát az általános iskolai pedagógusok, a szaktantárgyakat pedig a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum tanárai fogják tar ní tani. Kutas Antali a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak iskolád csoportvezetője szerint az új iskola elvégzé­sére aránylag rövid idő ele­gendő. (Éppen azért, mert az új oktatási forma tananyaga több ponton fedi egymást) A számítások szerint két év kell hozzá, feltételezve természete­sen, hogy többet tanulnak, mint a jelenlegi általános is­kolákban. Ez a nem is olyan sokkal több azonban lehetővé teszt bogy az általános iskola elvégzésével egyidőben szak­munkás vizsgát tegyenek a hallgatók. Az áj oktatást forma elő­nyei annyira kézenfekvőéit, hogy a mezőgazdasági szak­munkásképzés üteme minden bizonnyal meggyorsul. Ugyan­akkor fellendül a mezögazda­Hová tűnt a tasakos üdítőital? Bátran áfflithatjbfc, hogy ifi- ' vid idő alatt megkedveljék Pécsett és a megyében, de az Utasellátó Vállalat közremű­ködésével az országban min­denütt, sőt a Budapesti Nem­zetközi Vásáron a külföldiek is, a Baranya megyei Száfcvíz- és Szeszipari Vállalat mohá­csi üzemében gyártott tasakos üdítőitalt, amelyet különböző ízeikben hoztak forgalomba. Erről álljon itt egy szakmai vélemény, amelyet a Pécsi Vendéglátó Vállalat a napok­ban juttatott el a megyei ta­nács ipari osztályéhoz: Rend­kívüli előnye a tasakos mál­nának, hogy nincs üveggör»- gyöleg, nincs betótdíj és köny- nyen, gyorsan kiszolgálható. Éppen ezért igen alkalmas arra, hogy a labdarúgó-mér­kőzéseken, strandokon, vona­tokon hozzák forgalomba, ahol az üveg csak gondot, nem­egyszer balesetveszélyt jelent A mohácsi üzem naponta mintegy tízezer tasakos mál­naszörpöt gyárthat megfelelő minőségben. Mégis mi történt? Éppen a legnagyobb kándkúlátoen, ami­kor a fogyasztás tetőpontját érte el, egyszerűen ELTŰNT A TASAKOS MÁLNA a kereskedelemből. Az okáról a megyei tanács ipari osztá­lyán kaptunk részletes tájé­koztatást. Kitűnt, hogy bizo­nyos szabványügyi problémák ftnerültek fel éppen az utóbbi (időben és- ennek végtegeu A* Ikllfllt IllT nfff lg m TI , fflfru. ... .Am lilnd jfluftjeÄßtas a B€ffiaea*ö!öe<iewra Miinósztécium szünetelteti a forgalomba hozatalát és ezért kellett leállítani a közkedvelt tasakos málnaszörp gyártását, amelyet a fogyasztók naponta reklamálnak a helyi és a me­gyei kereskedelemnél, vendég­látó iparban. A gyártás újbóli megindítá­sára a megyei tanács ipari osztálya megtette a szükséges hatósági intézkedést, most! már az Élelmezésügyi Minisz­térium konzervipari igazgató­ságán és a Szabványügyi Hi­vatalon múlik, hogy a fogy asz tők által annyira keresett ta­sakos málnaszörp gyártását és forgalomba hozatalát minél előbb folytathassák. Ennek szükségességét for­galmi adatok is bizonyítják. A Pécsi Vendéglátó Vállalat 4—5000 tasakot hajlandó na­ponta átvenni, a Baranya me­gyei Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat, valamint az Utas­ellátó Vállalat és a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, de a földművesszövetkezetek is nagyobb mennyiséget igé­nyelnének — ba lenne Külö­nösen most — aratás idején — a legalkalmasabb hűsítő a tasakos málnaszörp, ezért az a véleményünk, hagy az ügy­ben NAPOKON BELÜL pozitív döntést kell hozni — éppen a fogyasz­tók igényednek jobb kielégí­tése érdekében. (Gáldonyi) sápi technikumi levelezőokta­tás is, hiszen az új iskola jel­lege nagyon szerencsés a to­vábbtanulás szempontjából, és kedvet is teremt ahhoz. Ezért reálisnak látszik a megyei ta­nács két említett osztályának ama terve, hogy két év múl­va, az első tanfolyamok befe­jezése után a tanfolyamok au­tomatikusan a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztá­lyaivá alakulnak át Olyan ki­helyezett osztályokká, ame­lyekben a korábbi tanfolyam hallgatóinak többsége tovább­tanul. A legfontosabb persze a me­zőgazdasági szakmunkásképzés lenne, hiszen óriási hiány van mezőgazdasági szakmunkások­ban. A megyei tanács mező- gazdasági osztályának adatai szerint a megye termelőszö­vetkezeteiben pillanatnyilag 3000 szántóföldi-növényter­mesztő gépészre, 1500 szarvas­marhatenyésztőre, 500 magtá- ros-magvizsgálóra, 400 sertés- tenyésztőre, 350 zöldség ter- mesztőre-haj tatóra, 250 nö­vényvédőre, számos halászra, méhészre és más szakmun­kásra lenne szükségük. Osz- szegezve a szükségleteket, több mint hétezer mezőgazdasági szakmunkás kellene a termelő szövetkezetbe. A hétezres igényhez mér­ten nagyon szerénynek látszik a két osztály ama terve, hogy őszi indulással körülbelül nyolc tanfolyamot szervez a megyében, tanfolyamonként 30—40 hallgatóval. Ez ugyanis csak 300 emberrel szaporítaná a mezőgazdasági szakmunká­sok számát. De amint kide­rül nem a megyei tanácson múlik, hogy hány tanfolyam indul az ősszeL Kutas elv­társ szerint ugyanis akár húsz tanfolyamot is indíthatnának, mert sem anyagi fedezetben, sem pedig kapacitásban nincs hiány. A megyei tanácsnak erre mindig lesz pénze, a fa­lusi általános iskolák, illetve a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum oktatói pedig vál­lalni tudják a 300-asra terve­zett levelezői létszám két-há- romszorosának oktatását is. Minden a jelentkezők számá­tól függ tehát, jelentkezni pe­dig annyian fognak, ahány embert meggyőzünk az új is­kola előnyeiről. M. L, A Pécsi Tanárképző Fő­iskolán megtörtént a felvéte­lizők elbírálása, és elküldték az értesítéseket. A 621 nappali tagozatra je­lentkezőből 350-et felvettek, az 1354 levelező-jelöltből pe­dig ezret. Évente növekszik a főiskolai hallgatók száma, olyannyira, hogy szűknek bi­zonyul az épület Vele együtt a tanszékek is megszaporod­tak, jelenleg már húsz tan­széken folyik a tanítás. A kö­vetkező tanévben a helyhiány miatt hat tanszéket az újon­nan épült gyakorlóiskolában helyeznek els Az idei tanév végén is több mint kétszáz fiatal tanért avatott az iskola ünnepélye­sen rájuk bízták a nagy fél­adatot, az új nemzedék ne­velését. De vajon hova ke­rülnek az ifjú tanárok? Bolla Ferenc gépelt kimu­tatásokat vesz elő, amelyek bizonyítják, mennyi gonddal foglalkoznak a végzős növen­dékek jó elhelyezéséről. Az 1962—63-as tanévben kétszáztízen végeztek a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Ebből 208-an megszerezték a tanítási jogot, nemrégiben történt me# tanárrá avatá­suk. — Tulajdonképpen már a* év elején megkezdtük a fel­készítésüket az elhelyezke­désre —> mondja Bolla Fe­renc, <— Három ízben talál­koztunk velük azzal a céllal* hogy megbeszéljük, ki hol sze­retni tanítani első-, másod-, harmadsorban; •— Volt torlódás valamelyik területen? — Természetesen a legtöb­ben Pécsett, a város környé­kén vagy Baranyában szeret­tek volna elhelyezkedni, pedig a Dunántúl egész területét mi látjuk el tanárral. Az el­osztás a következőképpen tör­tént A Művelődésügyi Mi­nisztérium bekérte a me­gyéktől a jelentést, hogy mennyi pedagógusra lenne szükségük. Ennek alapján bo­csátott 369 állást a pécsi végzősök részére. A 210 fia­tal tanárból 33 társadalmi ösz­töndíj^ volt, s már tanulmá­nyaik megkezdésekor leszer­ződtek valahová így 175 hall­Két megjegyzéss A szabadtéri moziról és az autóstopról A nyári kánikula érezteti hatását a filmszínházak lá­togatottságánál is. A nagy melegben bizony kevesen szánják el magukat, hogy a zárt helyiségekben nézzenek végig, elég gyakran nem is a nyár hangulatához illő fil­met Ha azonban vígjáték, vagy színes szélesvásznú film kerül műsorra, az iránt meg-megújul az érdeklődés. Az emberek szívesen keresik fel a Park mozit, ahol az utolsó előadást szabadtéren rendezik meg. Vasárnap bi­zony nehezen lehetett már jegyet kapná erre az előadás­ra. Nem csoda, hiszen ez a város egyetlen szabadtéri filmszínháza. Pedig szerte az országban nagy sikerrel működnek szabadtéri mozik, melyek tapasztalatain érde­mes lenne elgondolkozni. Már többen kérdezték, hogy miért nem próbálkoznak meg az illetékesek a szabad­téri színpad ilyen,forma ki­használásával? Hetente egy­két rendezvényen túl üresen áll a színpad. Egy kis be­ruházással könnyen be le­hetne itt rendezni egy sza­badtéri filmszínházat, eset­leg hordozható vetítőgép se­gítségévéi. Hetente 4—5 al­kalommal vetíthetnének. A nagy befogadó képességű nézőtér kifizetődővé tenné ezt a vállalkozást, a közön­ség pedig örömmel fogadná a kellemes környezetű, ké­nyelmes, bűs esfi módit. Ér­demes lenne vele megpró­bálkozni . Lapunk hasábjain is helyt adtunk már azoknak az Írá­soknak, amelyek kifejtették, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között, amikor szám­talan kedvezményes lehető­ség biztosítja hazánkban a fiatalok nyári üdülését, uta­zásait, miért nem lehet egyetérteni az autóstop mozgalmával. Az ifjúság nevelésével foglalkozó tö­megszervezetek, szülők, pe­dagógusok és bűnüldöző szervek is ezt a véleményt vallják. Több ifjúsági bűn- cselekmény eredete, erköl­csi kihágás egy felelőtlenül kezdődő autóstophoz vezet­hető vissza. Most a nyáron éppen itt van az ideje, hogy a társadalmi szervek, a szü­lők közös összefogással ele­jét vegyék ennek. Ez az ősz- szefogás meg i* van, és egy kicsit furán fogadtam, ami­kor a rádióban most már többször egymásután hallot­tam az autóstopot dicsőítő sablon slágert, mely fen­nen hirdeti e nagyszerű köz­lekedési módszer roman ti- kis előnyeit. Nem kellene ezt a lemezt ad acta tenni? cvutzkn gató pályázhatott a 369 hely­re. A hallgatókat külön erre a célra alakult elosztó bizott­ság irányította a választáskor. Az elosztóbizottságban részt vett.a Művelődésügyi Minisz­térium küldötte, valamint a szaktárcák képviselői. — Az elosztás után a me­gyei művelődésügyi osztályok képviselői találkoztak a te­rületükre pályázott hallga­tóikkal, részletesen megbeszél­ték a körülményeket, a lehe­tőségeket, sikerül-e lakást kapni, milyen iskolába kerül­nék. Pozitívumként kell em­líteni, hogy aránylag igen sok helyen kaptak a fiatal tanárok szolgálati lakást Is. A pályázott hallgatók mind­egyike az új tanévben mun­kába áll, augusztus elsején je­lentkezik a számára megjelölt helyen. —i Hogyan oszlik meg a végzett tanárok száma a me­gyékben? A legtöbben Baranyában helyezkedtek el, 61-«j A jelentkező ugyan több volt, és férőhely is len­ne még, csak a többi megyére is kell gondolnunk. A pécsi iskolákba az új tanévre egyet sem vettek fel a végzett nö­vendékeinkből; A hetven je­lentkező másutt próbált sze­rencsét, s mondhatni a leg­jobb helyek között válogathat­tak. Somogy megyébe hu­szonegy, Zalába huszonegy, Győr-Sopron megyébe hu­szonhárom, Tolnába tizen­nyolc, Vas megyébe tizenhá­rom, Komárom, illetve Fejér megyébe tíz—tizenkét fiatal került. Azonkívül Budapestre felvettek ötöt, a fennmaradó tíz pedig az ország más ré­szeibe került. Általában nagymérvű a pe­dagógusihiány a Dunántúlon, s ha a Tanárképző Főiskola minden évben ennyi vagy még több fiatal tanárt bocsát ki, akkor is legalább.hat évig „kapnak” utánuk. Most tör­ténnek a körzetesítések mindenütt, s szaktanárokra van szükség, azonkívül az is­kolareform végrehajtása is több tanárt igényel. — A végzett hallgatóknak mennyiben áll módjukban szaktárgyuk tanítása. — A hallgatók több mint 90 százaléka taníthat a három szaktárgyából legalább ..ket­tőt, elkelnek az iskolákban a szaktanárok. Előnyös számuk­ra, hogy azokban a községek­be, ahol működik napközi, egész évben biztosítják az el­látásit. És mint mondtam már, sok helyen szolgálati lakást is kapnak az új pedagógusok^ B. E. Rettentőjenn fel vagyunk háborogva a Pancákal egy- üt emijatt a diznóság mi- jót amit velünk müveit Pécs város jobsorsra érde­mes közönnsége az elmuüt napogbann. Ügyannis ut- onn-utfélertn megállítanak benünket és már eggy má­zsára való levelet kaptung: miszerint mijért válalunk mink táblafestést. Micsodát kérdeztük mind a heten csodálkozva, de csak rábök­tek rajtunk. Mikor a zdzöt- venedik levelet kaptuk el- határozztuk, hogy a végére járunk a dolognak. Sikerült is. Tudnüik mindenki aszi- szi, hogy a Rózsakért falá­ra kifügesztet Hsebik tér­képes tábláit mink csinál­tuk különös tekintetei a pi- rvma hejesrrásra ami azorm található. Hát kére mseépenn ne néze­ttek benünket hűjének. Mind a heten élénkenn til­takozunk: Nem mink csi­náltuk! És az a vélemény­űiig, hogy a Zidegenforgal- mi válalat is csak vicből csinálta, hiszen nagyonn szép szójátékok is vonok bene. íjenek példának oká- ér, hogy Úttörő vasút he­lyet Uttürő vasutat irtok, Fenyves száló héjét Fé­nyes szálát. Eböl is léc­eik, hogy nem én meg a Pancák föstötük a felirato­kat, mer ez nem hejesrrási hiba — ez egészen más. Igaz hejesirási hiba is van a föltratemn nem mondom, de ez egésszen elenyésző, ezér nem is zabod bántani a Zidegenforgalmis bácsi­kat, hiszen csak a Széche­nyiét Írták Szécsényinek, a Kulich-ot KuUcsnak, g Bálicsot BaUcsvak, a Rákó­czit Rákóczinak és a Bü­döskutat Bűdőskút-nak. Ez igazánn sémi, néhány éke­zet csupáim amit a nagy zűrzavarban ösze-visza rak­tak ki. Vizont van otan egy másik szó is, amiről sem a Pancák semnem én nem- tugyuk, hogy mér Írták oda, valószínű azét, hogy a hibakereső bácsiknak, fogal­muk se legyen, hogy eben van hiba vagy nincs. Az van odaírva, hogy: Vágót felé. Hát hogy az mi. azt mink nem tugyuk, csak azt a tanácsot aggyuk a Zi- degenforgalminak, hogy ez- entull ne föstesék a táblá- jikat vizi-gótokkal mer az­oknak nem magyar a za­nganyehrük tehát magyarul is elégé rozzul imák. Na- mármost, ha úgy gondoj­ják a legközelebi táblát mé­gis festesék velünk mer nekem meg a Pancáknak szabad ijen hibássan inti. Ja és mostan jut szem­be, ha már eccer a zide- genforgalomnál tartunk, ör­vendetes, hogy mijen piri- mául kapcsolták ősze váro­sunkban a zesztétikumot a tisztaságai A Hunyadi ut­cában biztos tecet már lá­tni az Aranyoskutat. Sz­egy nagyonn szép kút még zobor is van rajta (csak a viz nem főj belölle, de hát istenem Pécsi kút ez!) Na- hátkéremsz épem ez elé a zobor elé mesterijeim oda- zereltek eggy szemétgyűj­tő ládát. Még egyellőre nem tugyuk a Pcmcákal, hogy mijért A városnak ugyan- nis ezenn a ponton kívül még töbmiUó pontya van ahol szemétládákat fel le­het szerelni. Tehát felsze­relhették azér hogy a kül­földi mijután eljön Pécsre lefényképezni a Zaranyos- kutat, hazamegy és muto- gattya a baráltyainak akor aszondják jé üen van egy szemétláda is. Ezeggy na­gyon tizta város lehet! Vagy azér teték oda mert aki ezt meglátva az úgy felhábo- rod a szobor elesufittása mijat, hogy akár akargya, akár nem eszébe jut mikor szemetelni akar, hol ta­lán szemetesládát. Esetleg azér, mert a zemberek ez- tétikus környezetben nem a földre remeteinek a meg- hatotságtoü, hanem a ládá­ba. Vagyesetleg azér, hogy­ha a zobor szemetelni akar legyen hová. Vagy pedig azér, mer semmi érzékük ahhoz, hogy mi szép és mi csúnya. Töb eset nincs, ezér közöjjük a Szemétládákat Szobroknál Elhejező Éles­eimé jjü Vállalattal, hogy ez igy nagyon csúnya és az elkövetkezendő időzakra egy­ben felhívjuk a figyelmüket: a Hunyadi lova farka alá nem kel kukás ládát he- jezni — a ló brondzból van. Tiztelctel:

Next

/
Oldalképek
Tartalom