Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

ML JULIUS tL riaplA 3 Vasszerkezet Orosházára A Pécsi Építőgépkarban­tartó Vállalat dolgozói csü­törtökön kezdték el a hűtő­szalagok berendezéseinek szállítását az Orosházán épü­lő üveggyárnak, A vállalat­nak ez az idei legnagyobb hazai megrendelése. A szer­ződés 8—9 millió forint ér­tékű vasszerkezetről és gépi berendezésről szól. Ezek gyártását májusban kezdték el, s eddig már másfél millió forint értékű áru készült él belőlük. A gyár egyik rész­lege a terveik szerint október 1-én kezdi meg működését Addig a pécsi vállalat dolgo­zóinak 4,5 millió forint ér­tékű berendezést kell gyár­taniuk, illetve elszállítaniuk. Ezzel* a munkával egyidő- ben egy másik milliós értékű szerződésen dolgoztak a mun­kások. A Budapesti Műszaki Gumigyár távfűtési vezetéké­nek tartóoszlopait készítette a vállalat Negyvenkétmillió forint karbantartásra és felújításra Az idén 112 épületet újítanak fel teljesen Pécsett — Tizennyolc ezer kérés vár teljesítésre a PIK-nél Tizenháromezer bérlemény gazdája a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Elképzelhető az ezzel járó gond, hiszen sok közöttük a régi épület. Sok a vizes falú lakás a régi épületekben, ame­lyeknek belső elrendezése is elavult már. A PIK-hez be­nyújtott panaszok többnyire a régi bérleményekre vonatkoz­nak, de az újonnan épült lakó­házakban is akad mindig ja­vítani való munka. Hogyan oldja meg e szerte­ágazó problémákat a vállalat? Erre kaptunk választ Hajdú László főmérnöktől. — Milyen összeget fordita nak felújításra ebben az esz­tendőben? — Karbantartásra, felújítás­ra negyvenkét millió fo­rintot. Ennek az összegnek va­lamivel több mint fele az úgy­Bővül a Hőerőmű A Hőerőmű üzemi főépülete bővített részének paneléi már állnak, augusztus 15-re beemelik a dongákat is, vagyis födém alá kerül a gépház. Foto: Czakó nevezett „generál-felújítások” költségeit fedezi. Ilyen mun­kálatok folynak jelenleg a Sal- la’i utcában, Kossuth utcában, Bem utcában. Körülbelül 112 épület kap generál-felújítást s ez hétszáz lakást érint. Eb­ben az évben 360 lakás teljes felújítását szeretnénk befejez­ni. — A generál-felújítás nem­csak tatarozást jelent? — Nem. Van egy rendelet, amely . lehetőséget ad arra, hogy egy .épületen belül, azonos nívójú lakásokat alakítsunk ki. Például: ha a lakások hetven százaléka össz­komfortos, akkor a fönnma­radt harminc százalék is für­dőszobát kap, amennyiben ezt a helyi viszonyok megengedik. Különben évekkel ezelőtt ti­los volt nekünk fürdőszobát berendeznünk. A rendelkezés tehát feltétlenül kedvező a la­kóra nézve. — A tatarozások, felújítá­sok zömét melyik vállalattal végeztetik el? — Legtöbb munkát a Tata­rozó Vállalatnak adtuk. De a BM. és a Komlói Építőipari Vállalatok is szerződésben áll velünk. , r— Győzik-e a munkát? — Körülményes dolog ez. Mert például a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat is a saját tervét — főleg lakásépí­tési tervét szeretné teljesíteni, tekintettel arra, hogy a téli időjárás meglehetős elmaradá­sokat okozott Érthető, hogy a tőlünk vállalt munka néha háttérbe szorul. így adódnak elő kötbér problémák is. — önök, saját anyaggal és munkaerővel el tudnák-e végezni, mondjuk az erre az esztendőre tervezett fel­újításokat? — Nem tudjuk. Hiszen ezért kötöttünk szerződést az emlí­tett vállalatokkal. Mi körül­belül 13 millió forint értékű mnukát végzünk el a hatvan­hármas esztendőben. Ez éppen elég nekünk, hiszen képzelje csak el, 18 ezer (!) panaszt! kell megszüntetnünk! — Évenként emelkedik-e a felújításokra, javításokra ■ beruházott összeg? — Természetesen, ötvenhat­ban például 11 ezer bérlemé­nyünk volt és a bejelentett 11 ezer panaszra kaptunk 8,9 mil­lió forintot. Tavaly a 13 ezer bérleményről 16,5 ezer panasz érkezett be és abban az esz­| tendőben már 43 millió forint : állt rendelkezésünkre. Felsze- I relési tárgyakra, fürdőszoba | berendezésre, mosdókra, kály- I hákra hatszázhúszezer forintot ’ fordimattunk 1956-ban, tavaly j már 2 millió 100 ezer forintot. — A lakosság körében ez nyilvánvalóan kedvező ] visszhangra talált... — Nem is csoda, de ne higy- gye, hogy nem akad köztük elégedetlen. Vállalatunk lét­száma emelkedett, ezzel meg­nőtt a kapacitásunk is, de en­nek ellenére nem tudunk min­den panaszt egyik napról a másikra megoldani. Sok vád ér bennünket például arra vo­natkozóan, hogy a műszaki bizottságok „részrehajlóak”, J és hát „kényük-kedvük” sze­rint intézik a panaszokat. Ez egyszerűen nem igaz. Sen-! kivel sem csinálunk kivé­telt: a helyszínen tapasztalt hibák nagysága, súlya határoz­za meg, hogy az adott panaszt milyen fontossági sorrendben vizsgáljuk meg intézkedés vé­gett. Előfordult már, hogy egyetlen lakásra ráfordítottunk vagy húsz-huszonötezer forin­tot: megcsináltuk az ajtókat, ablakokat, kályhát adtunk, ki­alakítottuk a fürdőszobát és a lakó mégis panaszkodott, mert egy konyhai mozaiklap fellazult és mi nem vettük észre. A lakó nem tartozik hálával, de egyes esetekben bizony több megértést és tü­relmet várunk — azt hiszem joggal — a lakóktól. Rab Ferenc Négyes születésnap a Mecseki Állatkertben Kedves esemény színhelye volt napokban a Mecseki Ál­latkert: egyszerre négy iris medvebocs születésnapját ün­nepelték. A négyesikrek ja­nuár 17-én láttak napvilágot, tehát most lettek fél évesek. A három medve-kisfiú: Gyuri, Feri, Tuskó és a medve-kis­lány: Micike, igen szépek, egészségesek. Noha alig fél méter magasak csak, test­súlyuk egyenként meghaladja a fél mázsát, A bocsokat az állatkert dolgozói neveltek fel, illetve nevelik, anyjuk ugyanis nem sokkal a születé­sük után elpusztult TSZ-ETTEREM BEREMENDEN HOGYAN VÁLTOZHAT AT t csajka porcelántányérrá, terített asztallá? Fogas kér- íés. Megpróbálom megmagya­rázni. Beremenden éppen ülésezett íz intéző bizottság, amikor >daértem. Beültem én is kö­zéjük. — Gyula, hogy állunk a izénabetakarítással? — kér- iezte a főagronómus. — Mára megszerveztük a munkát, de közbe jött az fső. Most mást csinálnak az emberek. — Akkor holnapra szervez­ze meg a szénabetakarítást. Dezső, tudsz adni gépet? — Tudok. Három gép megy. — Meg kell kezdeni a lu- -crna harmadik kaszálását is. Ezzel sem lehet várni. — Jó, akkor nem szereljük le a fűkaszát. Holnap indul­hatunk a Gyula területére. — Utána, meg a Józsinál vágjátok. — A csépiés* is meg kell kezdeni. Legelőször a vörös- iérés területekről kellene el­kezdeni. Különben befullad a vöröshere. — Sanyi, telefonon keresik. A főagronómus kimegy. Né­hány pillanat múlva vissza­jön. — A kiszesek jelentkeztek. Vállalnának társadalmi mun­kát. Kinél kell összehordani? Ketten jelentkeznek. — Na, akkor hová megy a cséplőgép? A. Gyulához?, ____ — Az nem lesz jő. A rozsot is csépelni kellene, mert az adógabona lesz. — Rendben van, mind a kettőt csépelni kell. Kettő ro­zsot, egy meg búzát. Pista, mi van a bükkönyös rozzsal? — Kaszálni kell. Meg kel­lene próbálni rendrearatóval. — Azt nem lehet. Egyben van az egész tábla, kipereg a mag is. Utoljára hagyjuk. Ez lesz a kombájn utolsó mun­kája. Mennyit is vágott már le az Alföldi Imre az SZK— 3-assal. — 367 holdat. — Szép. És az aratógépesek? — Ott a Kalmár Géza ve­zet. 225 holdat aratott. A má­sodik a Faragó Antal 215, a harmadik az Illés Lajos 183 holddal. — A cséplőgépeseknél is lesz verseny? — szólok közbe. — Lesz. Az első díj egy hor­dó sör meg egy birkapapri­kás. — Ne beszélj már! Az első díj ötszáz forint. Ezzel aztán azt csináltok, amit akartok. — Meg kellene kezdeni a magtisztítást is! — szól a magtáros. — Ember kellene. — Pista, tudsz adni em­bert? Pista gondolkodik, mintha magában számolna. — Hány ember kell? — Ot. — És ez mind férfi legyen7 < . asszonyt is küldi hetsz, de legalább két férfi le­gyen, mert különben nem bol­dogulunk. MEGÁLLAPODNAK. Sorra minden kérdésben. Azután a termésre terelődik a szó. — Milyen termést saccol, Kocsis bácsi? Én már nem is merek nyilatkozni. Van 10 mázsás, 15, de 16 mázsás ősziárpánk is. — Tudja-e,, mennyi lett a Vöröskertben a búza? — Én négy-öt mázsára be­csültem. i—i 8,91 mázsa lett — Pedig azt nagyon megviselte az idő­járás. Búzából körülbelül 2,5 mázsás kiesésünk lesz holdan- kint. Kegyetlen volt az időjá­rás. De a kukoricánkat meg­nézheti. Autóba ülünk és bejárjuk a határt. Valóban gyönyörű a kukoricájuk. — Ez a Pista kukoricája, de nézze meg a Gyuláét is. — Az is nagyon szép. — Nálunk nincs üzemegység vezető. Brigádvezetők vannak. Három. Tudja, tavaly bejár­tuk az Alföldet, voltunk vagy harminc tsz-ben. Ott jól be­vált ez a módszer. Most ná­lunk is így van. Egy-egy bri­gádvezető ezer holdért felel. De nézze meg a cukorrépánkat is. Már most 30—35 dekásak. És látja, ez a gyümölcsösünk. Harminc hold. Még 53-ban te­lepítettük. Az volt a vágyam; megérjem, hogy annyit terem­ben a tsz minden gyümölcs­fája, mint az enyém. Meg­értem. A tsz-irodában a faliújság előtt álltam meg. A faliújság tele fényképekkel, cikkekkel. Mind a munkát dicséri, mind a munkára mozgósít. Egy cik­ket olvastam: Decsi Sándorné irta. A címe: „A megvalósult ,csajka’ mesérőlA mesét mindenki ismeri. Kocsis bácsi észrevette, hogy a cikket olvasom. — Látta már az éttermün­ket? Nem? Hát anélkül pedig innen el nem mehet! — Es már nyittatta is az ajtót Az étteremben fehér abrosz- szal terített asztalok. — Most 160—170 ember eszik itt. Hatötvenért adunk ebédet. Hatötvenért és húsz deka hússal. Ma rántott hús volt meg csontleves. Sokan meg sem tudták enni mind. Szombaton meg gulyásleves volt sült tésztával. A tésztát majdnem mindenki haza vit­te, hisz a gulyásból annyit ehettek, amennyi csak jólesett. MEGNÉZEM a szekrényben a fehér porcelántányérokat, te­rített asztalokat, üvegpohara­kat. Íme, így változik át a csajka porcelántányérrá, terí­tett asztallá. Nem bűvészet, minden tsz a beremendiek után csinálhatja, ha akarja. SzalsS János jelentene az elmaradás to­vábbi csökkentésében. Sok kiváló képzettségű ; építőipari szakmunkás mar < nyugdíjban van. Meg/erde- i melt pihenőjüket nem, kívá- nőm megzavarni, de hozzá- \ juk is szólok. Amewnyiben ; idejük, egészségük mégen- ; gedi, jöjjenek vissza méhány < hétre vagy hónapra dolgoz- < ni, mert szükség vám mun- : kdjükről. Első-sorban kőmű- ' veseket, festőket, vtasbeton- < szerelőket várunk. Illetékes t szervek intézkedése nyomán > — tekintettel a rendkívüli l feladatokra — lehetőség \ nyílt arra, hogy keresetük < nem érinti nyugdíjukat. Te- í hát ha munkát vállalnak, > akkor nyugdíjukat is ugyan- :> úgy kapják, mint eddig és természetesen a fizetést is. < Sajnos, építkezéseink sok- < szór annak ellenére anyag- ! hiánnyal küzdenek, hogy l van elég építőanyag, de szál- > lításuk késik. Ezért kérjük s a szállító vállalatok, a vas- < út, a TEFU, az ÉPFV dől- > gozóit, hogy segítsék lehető > legjobb tudásukkal az épí- > tőipar anyagellátását. Az ő S érdekük is, hogy elkészülje- ] nek mindazok a létesítőié- ' nyék, amelyek ebben az év- > ben felépítésre várnak. Kér- \ jük a beremendi cement- l gyár dolgozóit, hogy adja- < nak több, a szükségletnek I ■megfelelő 500-as cementet, / mert ebből hiányunk van. > De hiányunk van burkoló- > lapokból is. Ezen kívül több < homok és kő kellene. Kér- í jük a Pécsi Cementáruipari > Vállalat, a Baranya megyei > építőanyagipar dolgozóit, S hogy segítsenek több, jobb < minőségű építőanyaggal és < tegyenek meg mindent. ? hogy megszűnjenek ezek a > hiányok. s Kérjük a vállalatok veze- l tőit, hogy amennyiben ren- < delkeznek építőipari dolgo- \ zókkal, közös megegyezéssel > küldjék el hozzánk őket a l nyári időszakra dolgozni, v Ugyanezt kérjük a mező- | gazdasági termelőszövetke- | zetektől is. S Tudjuk, hogy sok munka- v ja van a Pécsi Vegyesipari 5 Vállalatnak, de ha módjuk | van, segítsenek épületmázo- > lássál, festéssel, üvegezéssel, í mert ez is sokat jelentene. ! Tehát bőségesen van lehe- í tőség az építőipar segítésére, l jobb, több munkára, amit i csak társadalmi összefogással > érhetünk el. Az első félév í nagy erőfeszítései lehetővé < tették, hogy az évkezdeti el- í maradás ne növekedjen. A ? mostani hetek és a követ- > kező néhány hónap alkal- S más idő arra, hogy az ere- \ deti elmaradást pótoljuk és < teljesítsük az idei tervet. Ehhez kérünk segítséget a > felsorolt szakmák dolgozói- > tói, a vállalatok és intézmé- 5 nyék vezetőitől, mindenki- < tői, akinek valamilyen mó- dón kapcsolata, érdekeltsége > van az építőiparral. S Nemeskéri László, , az ÉM Baranya megyei í Építőipari Vállalat igazgatója. J Az 1962—63-as kemény, : hosszú cél nagy munkáéi- > maradást okozott az építő- ! ipari vállalatoknál. Később I kezdődhettek az építkezések, I megkésett a szükséges épí- ) tőanyagok előállítása és a • szállítási vállalatok jelenleg ' is csak nagy nehézségekkel ! küzdve tudják' a szükséges ! anyagokat a helyszínre szál- ; lítani. Az örvendetesen fej­lődő mezőgazdaság is mind több építőipari szakmunkást követel és sokan visszamen­tek a termelőszövetkezetek­be azok közül, akik eddig az építőiparban dolgoztak. Ez jelentős szakmunkás­hiányt okozott. Ugyanakkor az idei építkezési feladatok nagyobbak, mint a múlt esz­tendeiek. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnak ebben az évben el kell készítenie 800 lakást, ami nyolcszáz család otthonát jelenti. 56 tante­remnek kell készen állnia szeptember elsejéig, hogy gyermekeink tanulását jobb körülmények között biztosít­hassuk. Az egyetemi város­részben 34 millió forint ér­tékű munka vár idén az építőkre, a közellátás szem­pontjából nagyon fontos új tejüzem főépületének de­cember 31-ig olyan állapot­ba kell kerülnie, hogy ott megkezdődhessenek a sze­relési munkák. El kell ké­szülnie a harkányi kórház­nak, építeni kell a Patyolat új üzemét, illetve be kell fejezni a RÖVIKÖT raktá­rát. Ezen kívül számos me­zőgazdasági célokat szolgáló épület elkészítése és nem utolsó sorban lakásfelújítás áll feladatként előttünk. Ezt a szép és nagyszerű programot szeretnénk meg­valósítani, de ez nemcsak rajtunk múlik már. Olyan fokúak a nehézségeink, hogy azokon csak akkor tudunk úrrá lenni, ha összefogunk minden erőt, amely az épí­tőipar bármely területével van kapcsolatban és társa­dalmi segítséget is kapunk. Azért fordulunk felhívás­sal, kéréssel mindenekelőtt a Baranya megyei Építőipa­ri Vállalat dolgozóihoz, de más építőipari vállalatok dolgozóihoz is, mert a cé­lunk nyilvánvalóan azonos: teljesíteni akarjuk azt a tervet, amit az ötéves terv idei feladatai megszabtak. Azt kérjük az építőipar dol­gozóitól, műszakiaktól, hogy használják ki jól a munka­időt, a gépeket. Vállaljanak a jelenlegi túlórázás mellett vasárnapi túlmunkát. A pi­henőnapokon végzett mun­káért 100 százalékos plusz­bérezést kapnak, amit a szo­kásos bérfizetéstől eltérően, már szerdán kézhez kaphat­nak. Emlékeztetni szeretném az építőipar dolgozóit a bá­nyászok téli példamutatásá­ra, amikor hősi harccal biz­tosították az ország szén­szükségletét. Ilyen áldozat- vállalásra, helytállásra van szükség most az építőipari vállalatok dolgozóinak ese­tében is. Ez nagy segítséget Magtisztító gép Mágocson A mágocsi üj Elet Tsz-ben egy régi cséplőgépet alakítottak át magtisztításra. A gép jól bevátL Segítsenek építeni! Felhívás as építő-, építőanyagipar és a szállítási vállalatok dolgozóihoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom