Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

1983. TÜLItrs 20. IVAPLÓ 3 Magyar—szovjet baráti nagygyűlés Moszkvában (Folytatás a 2. oldalról) ladásért síkraszálló néptöme­gek széles demokratikus moz­galma. Jól tudjuk, hogy ezeknek az érőknek az egysége az impe­rializmus ellen, a béke, a sza­badság, a demokrácia és a szocializmus eszméinek diada­láért folyó harc eredményes­ségének záloga. Azok, akik zavarják a békeharc e vezető erőinek egyesítését, az őket vezető indokoktól függetlenül, az antiimperialista front erőit gyengítik és mind az imperia­lizmus kezére játszanak. Mi, a szocialista országok kommunistái abban látjuk kö­telességünket, hogy minden­képpen támogassuk a nemzeti függetlenségért, a szabadsá­gért, a jobb életért harcoló népeket. Mindenki tudja, hogy a szovjet állam születésétől kezdve nagy politikai és más támogatást nyújtott Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika gyar­mati iga alatt harcoló népei­nek. Különösen nagy jelentősége van ennek a segítségnek most, amikor léteznek a szocialista országok, amikor mérhetetle­nül megnövekedett a világszo­cializmus gazdasági, politikai és katonai hatalma. Ma is — inkább, mint valaha — abban látjuk feladatunkat, hogy min den eszközzel támogassuk a nemzeti függés és elnyomás minden formája ellen harcoló népeket. A marxisták—leninisták jól tudják, hogy amíg létezik az imperializmus, fennáll a há­ború veszélye is. A Szovjet­unió, a testvéri szocialista or­szágok fokozzák védelmi ké­szülnöm arról a véleménycse­réről, amely Moszkváiban, a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Anglia képviselői között folyik a nukleáris fegy­verkísérleteik betiltásáról, va­lamint más, kölcsönös érdekű kérdésekről. Az a benyomá­sunk, hogy most remény van egyezmény megkötésére a lég­körben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérleti robbantá­sok betiltására, természetesen csak akkor, ha nem követke­zik be valami különleges for­dulat az amerikai és angol képviselők állásfoglalásában. A szovjet kormány olyan megegyezést szeretne elérni, amely betiltana mindenféle atomfegyver-kísérletet, a föld­alattiakat is beleértve. A tu­domány és a gyakorlat bébi-, zonyí tóttá, hogy mindenfajta kísérlet betiltását — beleértve a föld alatti kísérleteket is — ellenőrizni lehet az államok rendelkezésére álló nemzeti műszaki eszközök segítségé­vel. De az Egyesült Államok és Anglia képviselői tovább ragaszkodnak a nemzetközi ellenőrző állomások szüksé­gességéhez. Nem akarnak le­mondani törekvéseikről, ame­lyeknek a valóságban semmi közük sincs a kísérletek meg­szüntetéséhez. Miért, mi cél­ból teszik ezt? Természetesen azért, hogy lehetőségeket kap­janak a hírszerzés folytatá­sára. így eléggé világos kép ala­kul ki: úgy látszik, jelenleg nem sikerül megegyezésre jut- n. a földalatti nukleáris kí- sé- letek betiltásáról. A szov- je kormány azonban úgy vé­li, hogy a légkörben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérle­tek betiltásáról szóló egyez­mény — ha meg lehet köt­ni — fontos és hasznos lé­pés lenne előre. Egy ilyen egyezmény véget- ve'.ne a levegő radioaktiv szennyeződésének és így meg­akadályozná azokat a veszé­lyes következményeket, ame­lyekkel a nukleáris kísérletek továbbfolytatása a mai és a jövő nemzedékeket fenyeget­né. Mi, kommunisták, akik a népek és az egész emberiség létérdekeiért harcolunk, úgy véljük,' hogy a nukleáris fegy­verkísérletek betiltásáról szó­ló egyezmény megkötése meg­telel a szocialista humaniz­mus nemes elveinek. Reméljük, hogy a nukleáris Jtisérletek betiltásáról szóló .Igyezmény megkötése hasznos pességüket, mindent megtesz­nek avégett, hogy fegyveres erőink megsemmisítő csapás­sal tudjanak válaszolni az ag- resszorok csapására. Állandó harci készenlétben tartjuk a legerősebb termonukleáris fegyverekkel felszerelt raké­táinkat. A Szovjetunió azonban so­hasem veti be elsőként ezt a fegyvert, nem fogja ki­robbantani a világháborút. Egész hatalmunkat a béké­ért vetjük latba, a szocia­lista országok és a tőkés országok békés egymás mel­lett élésének megszilárdítá­sáért harcolunk. Nem esedezünk az imperialis­tákhoz, hanem tettekkel har­colunk a békéért, s a szocia­lista országok gazdasági és katonai hatalmára, a nemzet­közi munkásosztály egységé­re, a nemzeti felszabadító mozgalomra, a békeszerető népekre támaszkodunk. Kitartottunk és ki fogunk tartani a különböző társadal­mi rendszerű államok béxés együttélésének lenini elvei, mint olyan politika mellett, amely megfelel a népek létér­dekeinek. Nagy megelégedés­sel állapítjuk meg, hogy az SZKP és az MSZMP nézetei teljesen egyeznek a mai világ legégetőbb kérdéseiben. Ami pártunk állásfoglalását illeti, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének megerősítésével kapcsolatban, ezt az állásfoglalást részlete­sen kifejtettük az SZKP Köz­ponti Bizottságának július 14- én költ nyílt levelében. lesz a nemzetközi légkör álta­lános javulása tekintetében is. Megmutatja a szembenálló társadalmi rendszerekhez tar­tozó államok arra való kész­ségét, hogy a békés együtt­élés alapján keressék a köl­csönösen elfogadható egyez­ményekhez vezető utat. A szovjet kormány meg­győződése, hogy ha most a Szovjetunió és az Egyesült Államok és Anglia képviselői megegyezésre jutnának nem­csak a nukleáris kísérletek be­tiltásáról, hanem ezzel egyide­jűleg a NATO és a Varsói Szerződés országai közötti meg r.em támadási szerződés kér­désében is, akkor az ilyen megegyezés elősegítené az egész nemzetközi helyzet je­lentős javulását. Egy ilyen egyezmény aláírását nagy megelégedéssel fogadná a vi­lág közvéleménye. Néha hallani lehet, hogy Nyugaton egyeseket zavarba hoz a megnemtámadási egyezmény formája. De mi úgy gondoljuk, hogy a meg­nemtámadási egyezmény for­májának kérdését különösebb nehézség nélkül meg lehet ol­dani mindkét fél kölcsönös megelégedésére, itt nem a forma a fontos, hanem a tar- ' talom. A lényeg abban áll, I hogy a másik fél is mutassa i meg készségét a feszültség i enyhítésére, a hidegháborús állapot megszüntetésére. Szeretnénk remélni, hogy a Moszkvában folyó eszmecse­re során megegyezésre ju­tunk a megnemtámadási egyezmény kérdésében is. Nagyon hasznos lenne egy olyan kérdést is megoldani, mint az államok katonai költ­ségvetésének befagyasztása és ami ennél is jobb lenne: e költségvetések csökkentése. Ezt feltétlenül helyeselnék az em­bermilliók, valamennyi or­szágban. Úgy gondolom, hasznos len­ne visszatérni azokhoz a ja­vaslatainkhoz, amelyeket még 1958-ban tettünk, hogy bizo­nyos intézkedéseket foganato­sítsunk a váratlan támadás megelőzésére. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt lehetetlenné kell tenni az agresszor számá­ra a nagyméretű, titkos csa­patösszevonásokat, ami nélkül lehetetlen a váratlan támadás. Ennek érdekében célszerű­nek tartjuk, hogy mind a Szovjetunió, mind más or­szágok bizonyos területein hozzanak létre ellenőrző he­lyeket a repülőtereken, a vasúti gócpontokon, az or­szágutakon és a nagy kikö­tőkben. Természetesen mindennek a kölcsönösség alapján kellene történnie. Ez az intézkedés önmagában véve nem biztosítja a béke fenntartását, de előrelépést je­lent a váratlan támadás meg­akadályozásában. Készek vagyunk a követke­zőkről is tárgyalni a nyugati hatalmakkal: a nyugati ha­talmak saját megbízottakat tarthatnának az NDK-ban lévő szovjet csapatoknál, mi viszont saját képviselőink­kel rendelkeznénk a nyugati hatalmak Nyugat-Németor- szágban állomásozó csapa­tainál. Hajlandók vagyunk tár­gyalni az NDK és Nyugat- Németország területén tar­tózkodó külföldi csapatok csökkentéséről is. Ha ezekben a kérdésekben megegyezést lehetne elérni, ez nagy lépést jelentene a nem­zetközi feszültség enyhítése, a hidegháború megszüntetése fe­lé. Fontos feltétele lenne a megegyezésnek az alapvető kérdésben: az általános és teljes leszerelés kérdésében. Kedves Elvtársak! Az orszá­gunkban megtett utazásuk so­rán magyar barátaink láthatták, milyen energiával és lelkese­déssel építi a szovjet nép a kommunista társadalmat. Most, amikor óriási kincsekkel, jól képzett munkásokkal és szak­emberekkel rendelkezünk, ami kor a szovjet tudomány és technika ilyen magas színvo­nalat ért el, a kommunizmus építése hatalmas lendülettel folyik. Ma a szovjet embereknek futja erejükből olyan nagy építkezésekre, mint a bratszki és a krasznojarszki erőmű, amelyek a legnagyobbak a vi­lágon, telik erejükből új vá­rosok, üzemek, gyárak építé­sére, a világűr hősies ostrg­Kádár János elvtárs beszé­dének elején meleg szavakkal emlékezett meg arról a szere­tetteljes fogadtatásról, amely­ben a magyar párt- és kor­mányküldöttséget a Szovjet­unióban részesítették. Nyikita Szergejevics Hrus­csov, népünk igaz barátja, mai beszédében igen magasra értékelte pártunknak és a ma­gyar népnek a szocialista for­radalom győzelméért vívott történelmi harcát, mondotta Kádár János. Jelenlegi utazásunk minden állomásán, itt Moszkvában, Taskentben, az Irkutszk— Bratszk és Krasznojarszk mun kásáival, kolhozparasztjaival, a helyi párt- és állami veze­tőkkel, az egyszerű dolgozók­kal történt valamennyi talál­kozásunkon a Magyar Nép- köztársaság ugyanilyen meg­Természetesen meg kell ol­dani végre'azt a fő problémát, amelytől a nemzetközi feszült­ség megszüntetése függ: a né­met kérdést. Ezt a kérdést csak a német békeszerződés megkötése, a hitleri birodalom szétzúzásának eredményeként kialakult helyzet elismerése útján lehet megoldani. Ismétlem: a német kérdés megoldása csak a békeszerző­dés megkötése alapján lehetsé­ges. Ami viszont az imperia­listáknak az NDK felszámolá­sára irányuló számításait il­leti, erre azt válaszolhatom: az NDK felszámolását úgy fogják látni, mint a hátuk kö­zepét. Ez az út a háborúhoz vezetne és csak őrültek koc­káztathatják meg a termonuk­leáris világháború kirobban­tását. Az imperialistáknak meg kell érteniük, hogy az ilyen kaland az ő pusztulásuk­kal végződnék. Minden nép és elsősorban a német nép érdekei megköve­telik a német békeszerződés megkötését és ezen az alapon Nyugat-Berlin kérdésének a megoldását, azzal a céllal, hogy gyökeres helyzetválto­zást érjünk el Európában és az egész világon. mára. Dicső űrhajósaink útjai jól példázzák azt a haladást, amelyet szovjet hazánk elért. A szovjet emberek egész ener­giájukat a békés építésnek, a hétéves terv teljesítésének és túlteljesítésének szentelik. A XXII. pártkongresszus ál­tal elfogadott nagy program megvalósítására pártunk nem­rég a termelési elv alapján szervezte át tevékenységét. A pártszervezetek lehetőséget kaptak arra, hogy konkrétab­ban és szakszerűbben foglal­kozzanak az ipari és a mező- gazdasági termelés kérdései­vel. A párt és a kormány ál­landóan gondoskodik a nép­gazdaság tervezésének tökéle­tesítéséről, Jelenleg a helyi becsülésével, igaz és mély test­véri érzésekkel találkoztunk. Küldöttségünk és a magam nevében hálás szívvel mondok őszinte köszönetét ezért min­den szovjet embernek. Átad­juk önöknek és az önök sze­mélyén keresztül az egész szov jet népnek a szocializmust építő magyar nép forró test­véri üdvözletét és jókívánsá­gait. Pártunk és népünk büszke szovjet elvtársaink, a szov­jet nép barátságára. Minden magyar kommunis­ta internacionalista kötelessé­gének, a szocializmust építő magyar nép nemzeti érdekei leghűbb szolgálatának, igaz hazafiságnak tartja a ma­gyar—szovjet barátság szünte­len erősítését. Utunk során a nagy szovjet ország mérhetetlen térségein pártszervezetekben — a Köz­ponti Bizottság és a Minisz­tertanács felhívására — a kö­vetkező évek népgazdaság- fejlesztési terveinek részletes kidolgozása folyik. A szovjet ország gazdaságában nagy fel­lendülés tapasztalható. Akár­merre tekintünk: országunk minden részében* nagyszabású munka folyik. Munkával, csakis munkával közelíti meg a szovjet nép azt a nagyszerű időt, amely­ről az emberiség évszáza­dok óta ábrándozik: a kom­munizmus korát. Elvtársak! A magyar—szov­jet barátsági nagygyűlés a Kreml kongresszusi palotájá­nak történelmi termében fo­lyik, ahoi közel két évvel ez­előtt a XXII. pártikongresszus ülésezett és elfogadta az SZKP új programját. Ez a nagygyűlés azokra a napokra esik, amikor az SZKP, az egész szovjet nép egy nevezetes dátum: pártunk II. kongresszusa 60. évfordu­lójának megünneplésére ké­szül. ötvennyolc év választ ja el a II- kongresszust a XXII.-től. Milyen óriási tör­ténelmi utat tett meg orszá­gunk, munkásosztályunk és dolgozó népünk ez idő alatt a lenini párt vezetésével! A cári önkénytől üldözött orosz marxisták nem tudták saját hazájukban megtartani Oroszország forradalmi mun­káspártjának II. kongresszu­sát. A kongresszus Brüsszel­ben kezdte meg munkáját, majd küldöttei az üldöztetés miatt kénytelenek voltak Lon­donban megtartani a záróülé­seket. A kongresszuson alig volt jelen ötvennél több dele­gátus, akik mindössze 26 szer­vezetet képviseltek; A XXII. pártkongresszuson már körülbelül ötezer küldött jelent meg, akik a sok milliós nagy lenini pártot képviselik. A szocializmus győzelméért és a kommunizmus felépítésé­ért vívott harcban pártunk a munkásosztály pártjából a Jártunk. Megnéztünk gyára­kat, vízierőműveket, kolhozo­kat, tudományos kutatóintéze­teket. Láttuk, hogyan teljesí­tik határidő előtt a hétéves tervet. Saját szemünkkel lát­tuk, hogyan ölt testet a kom­munizmus építésénk XXII. kongresszuson jóváhagyott programja, hogyan lesz a győzelmes eszme hősies mun­ka nyomán rális valósággá. Láttuk a kapitalizmus fe­letti békés győzelem elő­jeleit. A Szovjetunió máris a sar­kában van a legfejlettebb tő­kés országoknak, sőt több, korunkban elsőrendű fontos­ságú területen le is győzte azokat. Bebizonyította fölé­nyét az automatikában, a nuk­leáris fizikában, a rakétatech­nikában és — nem utolsó sor­kommunizmust építő egész nép pártja lett. Á II. pártkongresszus elő­estéjén Lenin „Mi a teendő?’* című híres könyvében meg­jósolta: „adják meg nekünk a forradalmárok szervezetét, és mi átalakítjuk Oroszorszá­got”. A kommunisták Lenin-te- remtette pártja három forra­dalom viharát élte át. Ez a párt a forradalmi marxizmus zászlaját magasra tartva, vi­lágtörténelmi jelentőségű győ­zelmet aratott, a világ e ső szocialista államának élére állt, megvédte az Októberi Forradalom vívmányait és fel­lelkesítette országunk népeit a kommunizmus építésére. A XXII. pártkongresszuson a világ minden részébő’ 80 marxista-leninista párt t ép­viselői voltak jelen, láths ’ák, hogyan diadalmaskodott or­szágunkban Lenin forradalmi műve. Pártunk ereje a néppel va-* ló széttéphetetlen összeforrott- ságban, a marxizmus—leniniz- mus iránti hűségben rejlik. Pártunk a proletár interna­cionalizmus elveinek szel­lemében nevelkedett, min­dig harcolt a marxista—le­ninista eszmék tisztaságá­ért, a kommunisták, a pro­letárok és minden ország elnyomott népei egységéért és összeforrottságáért, a for­radalom nagy ügye, a né­pek szabadsága és boldog­sága érdekében. Ebben a harcban pártunk­nak olyan hű és megbízható barátai vannak, mint a dicső Magyar Szocialista Munkás­párt! Éljen és erősödjék a szov-' jet és a magyar nép testvéri szövetsége, megbonthatatlan barátsága! Éljen a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt tartós egysége és a pro­letár összeforrottsága! Éljen az örök, mindent legyőző mar­xista—leninista tanítás! Él­jen a vilégbéke! Előre, Elv-: társak, a kommunizmus iSJn győzelme felé! ban — tartja és állandóan nö­veli világelsőségét az űrhajó­zásban. Engedjék meg, hogy még egyszer szerencsekívána- taimat fejezzem ki a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, kormányának, tudósainak és mérnökeinek a legutóbbi nagyszerű sikerért: forrón gratuláljak Valerij Bikovszkij- nak, az ötödik űrhajósnak es Valentyina Tyereskovának, aki hatodik volt ugyan, de mégis első, a világ első női űrha­jósa. Láttuk és tapasztaltuk, hogy a szovjet dolgozók sziklaszi­lárd egységben tömörülnek a Szovjetunió Kommunista Párt ja és annak Nyikita Szergeje­vics Hruscsov vezette Köz­ponti Bizottsága köré. A párt és a nép teljes egységben mun­kálkodik a kommunizmus épí­tésén, helytáll a munka és a béke frontján. Nagyszerű élmény volt szá­munkra a találkozás a szov­jet emberrel, a párt neveltjé­vel, a kommunizmus építőjé­vel, az új erkölcs hordozójá­val, aki kész minden áldozat­ra népéért és az emberisé­gért, és akiben mélyen él a proletár internacionalizmus. Utazásunk idején közölte a Pravda a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának nyílt levelei.. Min­denütt azt tapasztaltuk, hogy a párt által évtizedek óta az internacionalizmus szellemé­ben nevelt és a forradalomért, a szocializmusért, a békéért minden áldozatra kész szov­jet emberek mélységesen egyetértenek központi bi­zottságukkal és elítélik a dogmatizmusnak a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a világ többi kommunista és munkáspártjai ellen intézett alaptalan és elvtelen táma­dásait. Tisztelt Elvtársak! Pártunk és népünk rendít­hetetlenül kitart a proletár internacionalizmus mellett, hű a szocialista országok testvéri közösségéhez. (Folytatás a 4. oldalon) Tárgyalások a nyugati hatalmakkal Elvtársaik! Néhány szót kell Kádár János elvtárs beszéde Országunkban hatalmas lendülettel folyik a kommunizmus építése

Next

/
Oldalképek
Tartalom