Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

NAPLÓ

1963. JŰLIÜS 20.

Magyar—szovjet baráti nagygyűlés Moszkvában

(Folytatás a 3. oldalról)

Eltéphetetlen szálak fűznek bennünket a világ első szocialista államához, a kommunizmust építő Szovjetunióhoz és annak vezető erőihez, a teremtő leninizmus fáklyavivőjéhez, a Szovjetunió Kommunista Pártjához.

Barátságunk forradalmi küzdelmekben született és egységünk sziklaszilárd. A Szovjetunió Kommunista' Pártjának és kormányának vezetőivel folytatott tanácskozásainkon újból bebizonyosodott, hogy teljes az egyetértésünk a szocializmus és a kommunizmus építésének, a nemzetközi munkásmozgalom és. a nemzetközi helyzet megítélésének valamennyi kérdésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt évtizedek számtalan módon bizonyították, hogy a proletár internacionalizmus biztos fokmérője a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához való viszony.

Negyvenöt év történelme ' bizonyítja, hogy nem lehet valaki internacionalista, kommunista, a népek szabadságának híve, és ugyanakkor szovjetellenes.

A magyar nép számára különös jelentősége van a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátságnak. Túl azon, amit a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész vjlág munkásosztálya, minden elnyomott és kizsákmányolt, minden igaz forradalmár számára jelent, számunkra a Szovjetunió az az ország, amelynek a proletár internacionalizmus, a kommunizmus szellemében nevelt fiai vérüket hullatva, életüket áldozva elhozták a fasiszta rémuralom alól való felszabadulást. a nemzeti függetlenséget és a társadalmi felszabadulás lehetőségét. A Szovjetunió fiai nyújtottak segítséged népünknek az ellenforra- dálom elleni harobam

"ÖÁ Szovjetunió mindenkor, jó és rossz időben egyaránt mellettünk volt, segített bennünket tapasztalataival, példájával és önzetlen támogatást nyújtott és nyújt szocialista építőmunkánkhoz.

A nagy Szovjetunió velünk való kapcsolataiban is példáját adja annak, hogy nem saját érdekeiből indul ki, hanem a közös érdekek, a két nép és az általános társadalmi haladás ügyét tartja szem előtt. Állandóan bővül és mind szorosabbá válik országaink gazdasági együttműködése. Nyersanyagbehozatalunk mintegy 40 százaléka, ezen belül a vasérc, a nyersvas, a kohókoksz, a nyersolaj, a műgumi, a gyapot túlnyomó többsége a Szovjetunióból származik. Számottevő meny- nyiségben kapunk a Szovjetuniótól ötvözeteket, hengerelt árut, vegyianyagot, műtrágyát és egyéb ipari termékeket. A Magyar Népköztársaság egyebek között gépipari termékeket, híradástechnikai cikkeket, szállít a Szovjetuniónak. Rendkívül előnyös számunkra a nemrég megépített Barátság olajvezeték, a Béke villamos távvezeték és a közelmúltban megkötött szovjet—magyar alumínium-egyezmény. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes mértékben egyetért a szocialista országok sokoldalú gazdasági együttműködésének fontosságával.

Amellett vagyunk, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében mindnyájunk érdekeinek megfelelően, tervszerűen és együtt használjuk fel erőforrásainkat,

teremtsünk ésszerű és fejlődésünket gyorsító munkamegosztást.

Állandóan bővülnek és szélesednek a két ország kapcsolatai minden területen. Mind gyakoribb és szélesebb a magyar művészek vendég- szereplése a Szovjetunióban, és a magyar közönség is mind többet látja a színpadon és a hangversenytermekben a szovjet kultúra kiváló képviselőit. Évről évre bővülnek tudósaink, szakembereink, gazdasági és kulturális vezetőink kapcsolatai, nő a két ország közötti turistaforgalom, gyárak, termelőszövetkezetek, hivatalok dolgozói, egyszerű emberek ezrei járnak tőlünk a Szovjetunióba, és a Szovjetunióból Magyarországra. A két nép mind közelebb kerül egymáshoz^

Mindennél fontosabb azonban a teljesen elvi egyetértés, az összhang a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a két párt Központi Bizottsága között.

Az egész nemzetközi munkás- mozgalom szempontjából döntő fontosságúnak tartjuk a Szovjetunió Kommunista

Pártja Hruscsov elv társ által vezetett Központi Bizottságának a marxista—leninista tűdomány alkotó továbbfejlesztése terén kifejtett tevékenységét. Mi saját tapasztalatainkból tudjuk, mire vezet az élettől elszakadt szek- tásság és dogmatizmus, a személyi kultusz, és mivel jár az akadálytalanul terjedő revizi- onizmuSj

A Szovjetunió Kommunista

Pártjának XX. kongiftsz- szusa felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott nekünk ahhoz, hogy pártunk megszabaduljon a szektás- ságtól, a dogmatizmustól és a revizionizmustól, és visz- szataláljon a marxizmus— leninizmus egyenes útjára.

Saját fejlődésünk is a XX. kongresszus tanításainak helyességét bizonyítja. Ugyanezt bizonyítja az egész nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom fejlődése. Éppen ezért mind a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, mind a szocialista építés, mind a nemzetközi helyzet kérdéseiben teljes mértékben osztjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának álláspontját- mert ez pontosan megfelel az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozatnak.

sét zavarják meg az egységbontásnak a kínai elvtársak részéről kiinduló kísérletei, veszélyeztetve ezzel azokat az eredményeket, amelyeket a világ munkásmozgalma és a füg getlenségért küzdő népek az elmúlt esztendőkben elértek. Csak a kommunista és munkáspártok szilárd egysége biztosíthatja, hogy e pártok járjanak élen a békeharcnak, a kapitalista országokban folyó osztályharcnak és jó vezetői legyenek a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Ez az egység pedig csak a minden torzítástól megvédett marxizi mus—leninizmus alapján nyu- godhatik.

Mi eddig is mindent megtettünk, ezután is mindent megteszünk, hegy megőrizzük a nemzetközi munkásmozgalom egységét.

Teljesen egyetértünk a Szov jetunió kormányával a mai nemzetközi helyzet megítélésében és támogatjuk a Szovjetunió külpolitikáját.

Rendkívül fontosnak tartjuk az általános és teljes leszerelésért folytatott harcot, mert az reális célt ad a békét akaró tömegeknek.

A szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra

Egyetértünk az SZKP Központi Bizottságának július lA-i nyílt levelével

Ugyancsak teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 14-i nyílt levelével. A levél a ma egyedül lehetséges marxista állása pontot fejti ki korunk fő kérdéseiben és cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a kínai vezető elvtársak a kérdések többségében téves és veszélyes állásponton vannak.

Küzdelmünk most azért folyik, hogy a szocializmus nemcsak a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen. Ehhez minden szocialista országnak fejlesztenie kell gazdaságát, de elengedhetetlenül szükséges a szocialista országok gazdasági ^gvüttműködése is.

Harcunk sikerének záloga az, hogy a szocialista világ- rendszer országai, a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőiket a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének győzelméért, az imperializmussal szemben..

A marxizmus—leninizmus

nem különböztet meg fehéreket és feketéket, európaiakat, ázsiaiakat, afrikaiakat és latin-amerikaiakat, csak osztályokat: elnyomókat és elnyomottakat.

A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a világ minden elnyomottjának és kizsákmá- nyoltjának azonosak az érdekei a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harcban. Ezért szorosra kell zár- niok soraikat.

A társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért és a békéért folyó harcok világszerte tapasztalható fellendüléA világ ma a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korát éli. Ez az imperializmus, a kapitalizmus hanyatlásának, a proletár forradalmak győzelmének, a nem zeti felszabadító harcok győzelmének, a gyarmati rendszer széthullásának kora. A szocializmusnak ahhoz, hogy győzzön, nincsen szüksége háborúra.

A világháború sem a szocializmusban élő népeknek, sem a többi népnek nem érdeke. Minden erővel meg kell akadályozni, hogy az imperializmus háborúba sodorja a világot.

A háború mindig embermilliók halálával és az ember által alkotott értékek tömegének pusztulásával, a népek szenvedésével járt, de különösen most, a nukleáris fegyverek korában. Küzdeni kell, hogy az egész világon diadalmaskodjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve. Ez a politika nem a tőkések, és a munkások nem a gyarmattartók és le- igázottak, az elnyomók és elnyomottak békés egymás mellett élését, nem az elnyomásba való belenyugvást jelenti, hanem éppen fordítva, ez teremti meg a legkedvezőbb lehetőséget a szocialista országok rendszeres építőmunkájához, a szocializmus fölényének mielőbbi kibontakozásához, és ezzel békés győzelméhez, a tőkés országok munkásosztályának a monopoltőke ellen vívott harcához és még gyarmati sorban élő népeknek a nemzeti felszabadulásért vívott küzdelméhez,

A forradalom exportjának jelszava elvileg nem felel meg a marxizmus álláspontjának és ezért gyakorlata is elítélendő. A népeknek maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen társadalmi rendszerben kívánnak élni. A forradalmak nem helyzettől, tértől és időtől elvonatkoztatott jelszavaktól, hanem a szükséges feltételek megérlelődésétől függnek. A rossz időben kiadott jelszó nem összeköti a pártot a tömegekkel, hanem elválasztja azoktól. Az elmúlt majdnem két évtized tapasztalatai azt is bebizonyították, hogy a szocialista világrendszer létrejöttének és az erőviszonyok megváltozásának hatására szétesett a gyarmati rendszer, mert a gyarmattartó hatalmak nem bírták tovább a leigázott nét>ek nyomását, az elnyomott népek pedig a szocialista világra tudtak támaszkodni.

Békeharcunk eredményeként máris

száz- és százmilliók látják az egész világon, hogy a szocializmus és a béke egy fogalom,

hogy a népek leghőbb vágyának, a békének a kivívásáért a szocialista országok, a kommunisták küzdenek a legkövetkezetesebben és leghatásosabban.

Küzdenünk kell a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetéséért. Az, hogy eddig nem sikerült megegyezést elérni, nem indokolhatja, hogy lemondjunk a tárgyalásokról. Az imént hallottak és a tények egyébként arról tanúskodnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezető kormánykörei sem tudnak már oly egyszerűen kitérni a kérdés megoldása elől. A Szovjetunió a leszerelés és a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek megtiltásáért vívott állhatatos harc mellett küzd a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, a Varsói Szerződés és az Atlanti Szövetség államai közötti megnemtámadási egyezményért.

Mi erősíteni kívánjuk és fogjuk a Varsói Szerzőués szervezetét mindaddig, amíg arra szükség van, de bármely percben hajlandók vagyunk tárgyalni a feszültség enyhülését Ígérő minden ésszerű javaslatról.

Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak a német kérdés és ezen belül a nyugatberlini kérdés rendezésére tett javaslatait. A Nyugatnak tudomásul kell vennie azt a tényt, hogy két különböző társadalmi berendezésű Németország van és az egyesítést rá kell bízni a német népre, mert azt nem lehet kívülről és felülről ráerőszakolni Németországra. A legfontosabb feladat most a Nyugat-Német- országban újjáéledt és napról- napra veszélyesebbé váló német imperializmus megfékezése. Ebben a magyar nép érdekelt úgy is, mint békeszerető nép és úgy is, mint olyan nép, amely a saját sorsán

többször is érezte, mit jelent Európában az agresszív német imperializmus.

Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására az ENSZ 15. ülésszakán előterjesztett javaslatát. E javaslat szelleme máris behatolt a nemzetközi politikába. Ma csak a leg- eszeveszettebb gyarmatosítók, a portugál kormánykörök, a dél-afrikai fajüldözők 's egyéb fasiszták merik ezt nyíl tan ellenezni.

A háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen többé. Ahhoz azonban, hogy biztosítani lehessen a békét, a szocialista tábor szoros egysége, erejének növelése, minden békeszerető és haladó nemzeti függetlenségi erő egységfrontja, a tömegharc és a diplomácia együttes alkalmazása szükséges.

Tudjuk és látjuk, hogy a világ békéjének védelméből az oroszlánrészt a Szovjetunió vállalja. A Szovjetunió hozta létre és tartja fenn a világ legkorszerűbben felszerelt és legerősebb hadseregét, a béke legfőbb biztosítékát. A szovjet nép vállalva az áldozatokat, létrehozta és fenntartja ezt a honvédő erőt, mert tudja, hogy ez elengedhetetlenül szükséges az imperialisták féken tartásához.

Erre az erőre támaszkodik a békeharc, ezt az erőt érzi maga mögött minden nép, amely védelmezi békéjét, nemzeti függetlenségét. Ez az az erő, amellyel számolnak és amelyet elismernék az imperialisták. Ezúttal is szeretném kifejezni a magyar nép háláját és elismerését a szovjet népnek a béke fenntartása érdekében végzett hatalmas munkájáért és a magára vállalt terhekért. A Magyar Nép- köztársaság, mint a Varsói Szerződés tagja, kiveszi és ki fogja venni részét a béke védelmének közös feladataiból.

Magyarországon leraktuk a szocializmus alapjait

Tisztelt Elvtársak! Engedel- mükkel szólok arról, hogyan dolgoztunk és milyen eredményeket értünk el az elmúlt néhány esztendő alatt Magyar országon. Amikor küldöttségünk 1957 tavaszán itt járt, pártunk, kormányunk és népünk még az ellenforradalmi felkelés maradványainak felszámolásáért küzdött, a Magyar Népköztársaság törvényes rendjének helyreállításáért, a magyar nép szocialista jelenének és jövőjének biztosításáért harcolt. A párt és a kormány e harcban a magyar népnek a szocializmus mellett kitartó tömegeire és a világ haladó erőinek rokon- szenvére támaszkodott. Bizakodók voltunk, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió kormánya és a szovjet nép megértéssel és barátsággal fogadott bennünket, magáévá tette gondjainkat, támaszt és segítséget nyújtott harcunkhoz. Most elmondhatjuk Önöknek, kedves elvtársak, hogy

népünk élni tudott azzal a segítséggel és támogatással, amelyet annak idején a Szovjetuniótól és a szocialista tábor többi testvérországától, a nemzetközi munkásmozgalomtól kapott.

A segítség nem volt hiábavaló. Üjjászerveztük marxista—leninista pártunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos kézzel vezeti a szocializmust építő magyar népet. Népi demokratikus államunk erős, élvezi a munkások, a parasztok, az értelmiség, az egész dolgozó nép bizalmát és támogatását. Nagy lendületet vett hazánkban a szocialista építőmunka. Jelentős eredményeket értünk el a gazdaságban és a kultúrában. Befejeztük a magyar mező- gazdaság szocialista átszervezését, és ezzel a népgazdaságban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Pártunk 1962 novemberében megtartott Vili.

kongresszusa ennek alapján szögezte le, hogy

befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását és a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába léptünk.

Az elmúlt években eredményesen végrehajtottuk az 1958—60. évi hároméves tervet és most második ötéves tervünk végrehajtásának harmadik esztendejében vagyunk. 1958—62. között 50 százalékkal nőtt szocialista iparunk terme lése. Ipari termelésünk 1962- ben körülbelül ötszöröse volt az 1938-asnak. A mezőgazdaság össztermelése az 1958—60 évek átlagában, tehát a szocialista átszervezés évei alatt, 20 százalékkal volt több az 1950—57-es évek átlagánál. Nagy lépésekkel haladt előre kulturális forradalmunk is. Az elmúlt esztendőkben emelkedett népünk életszínvonala. Nőtt a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a termelőszövetkezeti parasztok reálfogyasztása. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével,

a parasztság szociális biztosi' tásának megoldásával gyakorlatilag az egész lakosság biztosítottá lett, azaz térítés nélküli orvosi ellátásban, kórházi ápolásban részesül, nyugdíjra jogosult.

A szocializmus alapjainak lerakásával lényegesen megváltozott társadalmunk osztályszerkezete.

Mivel Magyarországon befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, nincsenek többé kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályok, társadalmunk messze előrejutott azon az úton, hogy a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalmává váljék.

Pártunk VIII. kongresszusa kimondotta,

ideológiai területen ki kell bontakoztatnunk a marxizmus—leninizmus eszmei oflenzíváját.

A marxista—leninista ideológia terjesztésében már je.en- tős eredményeket értünk ei, Most azonban, a szocializmus alapjainak lerakása után minden eddiginél kedvezőbbek a lehetőségek arra, hogy népünk gondolkodásában, a tudomány ban és kultúrában is mielőbb osztatlanul uralkodóvá tegyük a marxizmus—leninizmust.

Ez lehetséges és szükséges is, mert a lakosság egyes rétegeinek gondolkodásában, tudatában még jócskán vannak maradványai a múlt téves eszméinek, a kispolgári gondolkodásnak, az erkölcsnek és ez végső fokon fékezőleg hat a szocialista építésre. Szükséges az ideológiai offenzíva azért is, mert a nemzetközi imperializmus, látva a szocializmus növekvő sikereit, és kockázatosnak ítélve a szocialista országok elleni háborút, még több erőt, pénzt fordít az ideológiai harcra, helyesebben lé- lekmérgezésre, ideológiai kártevésre.

A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája azért is fon tos, hogy kizárjuk az ideológiák békés együttélését és utolsó hadállásaiból is kiszorítsuk a burzsoá ideológiát.

Elért eredményeink mellett vannak le nem becsülhető gondjaink és nehézségeink is. Mezőgazdaságunk fejlődését éveken át késleltette az aszály, majd az idén a nálunk szokatlan hosszú és kemény tél. Vannak nehézségek iparunkban és külkereskedelmünkben is. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a mögöttünk lévő több mint félévtizedet a sikerek jellemzik, hiszen megvédtük a nép hatalmát, leraktuk a szocializmus alapjait, végrehajtottuk a hároméves tervet és alapjában véve sikerrel teljesítjük második ötéves tervünket.

Amikor a Magyar Népköz- társaságnak az elmúlt években elért nagy sikereiről, népünk jelentős győzelméről beszélünk,

köszönettel emlékezünk meg arról a sokoldalú és hatalmas segítségről, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, kormánya és népe nyújtott és nyújt a magyar népnek.

Eredményeink elérésében a belső tényezők között döntő szerepe van pártunk politikájának, a párt és a dolgozó nép között az elmúlt esztendőkben kialakult szoros, bizalomteli kapcsolatoknak.

A XX. kongresszus és a közös nyilatkozatok eszméinek hívei vagyunk

idézte elő. A valóságban azonban az történt, hogy Magyar- országon nem a személyi kultusz leleplezése, hanem maga a személyi kultusz ásta alá és rombolta szét a párt egységét, a párt tömegkapcsolatait, gyen gítette meg a népi demokratikus rendszert.

Az így előidézett helyzetet használta fel azután a tömegeket megtévesztve és félrevezetve a hazai és a külföldi re akció a rendszer elleni általá nos támadásra. Éppen ezért, a XX. kongresszus adta a ma^ gyár munkásosztály és annak forradalmi pártja kezébe a: kát az eszmei fegyvereket, amelyekkel határozottan és teljesen le tudta küzdeni mind

(Folytatása az 5. oldalon)

Politikánk kidolgozásában fontos szerepe van annak, hogy kijavítottuk a korábbi hibákat. Levontuk a tanulságot a szektásság és dogmatiz- mus okozta súlyos torzulásokból, valamint a revizionizmus kártevéseiből.

Mindehhez nagy segítséget nyújtottak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának, az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozatoknak az egész Nemzetközi Forradalmi Mozgalomra érvényes megállapításai. Voltak és még ma is akadnak emberek, akik ostoba és álnok módon arra a képtelen állításra vetemednek, hogy az 1956-os magyarországi ellenforradalmi felkelést a személyi kultusz bűneinek a XX. kongresszuson történt gyökeres feltárása